Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-24 10:48:05
Üzenet elküldve: 2020-10-24 10:48:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Sivatag felől//
//Betoppanó//
*Az, hogy nem érti az ork nyelven folyó diskurzust, elég kirekesztő érzés, de ahogy látja és hallja a beszélgetés hangsúlyából, valami apró félreértés lehet. Talán épp a termetesebb ork szándékait illetően. De ez nem a heges arcúra tartozik, beszéljék meg egymás között, ameddig nincs atrocitás a kovácsműhelyben, addig probléma sincs.
A férfi egyébként türelemmel van, amikor Aztyan megkéri, hogy várakozzon, míg érdemben tud vele foglalkozni és addig az alacsonyabb szürkebőrű rendelését veszi fel.
A vágott képű ork átadja a szablyáit és a másik heges arcú semmi kivetnivalót nem lát rajtuk. A beszámításnak nincs akadálya. Amikor aztán visszaadná őket, amaz visszautasítja. Úgy tűnik, két napot kibír nélkülük. Aztyan nem akadékoskodik, biccentve veszi tudomásul a dolgot.
Az aranyak átadásra kerülnek, előleg nélkül, egyben fizetve, ahogy látja, kicsit több is.*
- Két nap múlva várom vissza, uram. Minden jót addig. *Köszön el és pár pillanatig még a távozó ork után néz. Nem tűnik barátságos fajtának, de egy fegyverkufárnak ne legyenek elvei ilyen esetben sem. Egy kard egy ember kezében is ugyanolyan halálos, mint egy orkéban.
Közben Merchen is visszatér, ahogy ígérte és Aztyan egy visszafogott kézjellel kéri, hogy menjen oda hozzá a pult mögé. Winyra közben végez Nixomia és Strat dolgaival, akik távoznak, a lány pedig a raktár felé indul.*
- Üdvözöllek és köszöntelek nálunk, Merchen. *Vált közvetlenebb hangnemre a heges arcú.*
- Kezdetben ismerkedj meg a Kereskedőház szabályaival, munkamódszerével és a szükséges dokumentumokkal. A raktárnál megtalálod Winyra Jotét, ő is új tag nálunk, vele közösen jól be tudtok majd tanulni. Kérlek, keresd meg a raktárnál, most vett fel egy nagyobb rendelést, amelyben különleges dolgok is szerepelnek. *Kezd magyarázatba. Nem szeretne külön-külön betanítani senkit, közösen sokkal könnyebben megy az ilyesmi.*
- Ha bármi kérdésed van, akkor keress bátran, de most ki kell mennem a piacra egy lihanechi építész megrendeléséért. Nemsokára jövök, tartsátok a frontot. *Mosolyodik el féloldalasan és ha a tündérnek nincs mondanivalója, akkor kilép a pult mögül, hogy a termetes orkhoz menjen, miközben felövezi magát a Grariltól visszakapott kardjaival.*
- Kérem, jöjjön velem. Át kell mennem a piacra és út közben mindent megbeszélhetünk. *Mondja tárgyilagos hangon a férfinek, aki a kardját ajánlotta a Kereskedőház szolgálatába.*
//Halogatott látogatás//
*Razkalewa még Ukrommal és a társával tárgyal a másik pultnál, láthatóan belemerültek valamilyen felszerelés vizsgálatába, amikor olyan dolog történik, amire eddig még nem volt példa.
A lány, aki az orkkal érkezett, egy villámgyors mozdulattal felkapja a kereskedőt és az eladótér padlójához csapja, valami pillantást kérve számon rajta nagy hanggal.*
- ELÉG! *Csattan fel Aztyan a kettős mögött, égszín tekintete a lányt figyeli.*
- A Kereskedőház területén tilos bármiféle agresszió! Ezen szabály megsértése azonnali kirekesztést von maga után és mehet oda, ahova akar üzletelni! *Szólítja meg a lányt hideg, nyugodt hangon.*
- Ha jogos is, amit tett, nem ez a módja, hogy kezelje panaszát! Felszólítom, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedéssel! *Figyelmezteti a minden bizonnyal agilis leányzót. Ha Razkalewának van is bűne, az ilyen viselkedés nem helyénvaló.*
//Sivatag felől//
//Betoppanó//
*Az, hogy nem érti az ork nyelven folyó diskurzust, elég kirekesztő érzés, de ahogy látja és hallja a beszélgetés hangsúlyából, valami apró félreértés lehet. Talán épp a termetesebb ork szándékait illetően. De ez nem a heges arcúra tartozik, beszéljék meg egymás között, ameddig nincs atrocitás a kovácsműhelyben, addig probléma sincs.
A férfi egyébként türelemmel van, amikor Aztyan megkéri, hogy várakozzon, míg érdemben tud vele foglalkozni és addig az alacsonyabb szürkebőrű rendelését veszi fel.
A vágott képű ork átadja a szablyáit és a másik heges arcú semmi kivetnivalót nem lát rajtuk. A beszámításnak nincs akadálya. Amikor aztán visszaadná őket, amaz visszautasítja. Úgy tűnik, két napot kibír nélkülük. Aztyan nem akadékoskodik, biccentve veszi tudomásul a dolgot.
Az aranyak átadásra kerülnek, előleg nélkül, egyben fizetve, ahogy látja, kicsit több is.*
- Két nap múlva várom vissza, uram. Minden jót addig. *Köszön el és pár pillanatig még a távozó ork után néz. Nem tűnik barátságos fajtának, de egy fegyverkufárnak ne legyenek elvei ilyen esetben sem. Egy kard egy ember kezében is ugyanolyan halálos, mint egy orkéban.
Közben Merchen is visszatér, ahogy ígérte és Aztyan egy visszafogott kézjellel kéri, hogy menjen oda hozzá a pult mögé. Winyra közben végez Nixomia és Strat dolgaival, akik távoznak, a lány pedig a raktár felé indul.*
- Üdvözöllek és köszöntelek nálunk, Merchen. *Vált közvetlenebb hangnemre a heges arcú.*
- Kezdetben ismerkedj meg a Kereskedőház szabályaival, munkamódszerével és a szükséges dokumentumokkal. A raktárnál megtalálod Winyra Jotét, ő is új tag nálunk, vele közösen jól be tudtok majd tanulni. Kérlek, keresd meg a raktárnál, most vett fel egy nagyobb rendelést, amelyben különleges dolgok is szerepelnek. *Kezd magyarázatba. Nem szeretne külön-külön betanítani senkit, közösen sokkal könnyebben megy az ilyesmi.*
- Ha bármi kérdésed van, akkor keress bátran, de most ki kell mennem a piacra egy lihanechi építész megrendeléséért. Nemsokára jövök, tartsátok a frontot. *Mosolyodik el féloldalasan és ha a tündérnek nincs mondanivalója, akkor kilép a pult mögül, hogy a termetes orkhoz menjen, miközben felövezi magát a Grariltól visszakapott kardjaival.*
- Kérem, jöjjön velem. Át kell mennem a piacra és út közben mindent megbeszélhetünk. *Mondja tárgyilagos hangon a férfinek, aki a kardját ajánlotta a Kereskedőház szolgálatába.*
//Halogatott látogatás//
*Razkalewa még Ukrommal és a társával tárgyal a másik pultnál, láthatóan belemerültek valamilyen felszerelés vizsgálatába, amikor olyan dolog történik, amire eddig még nem volt példa.
A lány, aki az orkkal érkezett, egy villámgyors mozdulattal felkapja a kereskedőt és az eladótér padlójához csapja, valami pillantást kérve számon rajta nagy hanggal.*
- ELÉG! *Csattan fel Aztyan a kettős mögött, égszín tekintete a lányt figyeli.*
- A Kereskedőház területén tilos bármiféle agresszió! Ezen szabály megsértése azonnali kirekesztést von maga után és mehet oda, ahova akar üzletelni! *Szólítja meg a lányt hideg, nyugodt hangon.*
- Ha jogos is, amit tett, nem ez a módja, hogy kezelje panaszát! Felszólítom, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedéssel! *Figyelmezteti a minden bizonnyal agilis leányzót. Ha Razkalewának van is bűne, az ilyen viselkedés nem helyénvaló.*
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-23 19:28:06
Üzenet elküldve: 2020-10-23 19:28:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
*Leoldja oldaláról a két szablyát, majd átnyújtja a férfinak. Annyit maga is konyít a fegyverekhez, hogy tudja, a két szablya jó acélból van kovácsolva. Nem többek, mint akármelyik másik szablya, de jó acél.
Mikor a férfi visszanyújtja felé a fegyvereket, csak tenyerét emeli felé.*
-Ne. Két nap. *Azzal zsebébe nyúl, hogy előkotorhassa erszényét. Nem kíván számolgatni, nem is az erőssége, így megtoldja a dolgot. A 150 aranyat tartalmazó erszényt a legközelebbi asztalra vagy pultra dobja, ahonnan Razkalewa Jelgyinow nyugodt szívvel elveheti.
A két szablyát itt hagyja, nem kívánja hurcibálni. Megvárja a városban a pengék elkészültét, addig pedig szükségtelen magával cipelnie őket. Magához veszi a kapott papírost, s noha olvasni nem tud, sejti, miről van szó.*
-Két nap. *Ismétli meg, csak a miheztartás végett, majd elfordulva az ajtó felé veszi az irányt. Elhaladtában még végigfuttatja apró szemeit a böszme orkon, majd feltépi az ajtót és kilép az utcára. Feltett szándéka megkeresni a legközelebbi fogadót, ott majd lecövekel, míg elkészülnek a pengék. Szíves örömest állna tovább a városból, de a fegyverek nélkül sehova.*
*Leoldja oldaláról a két szablyát, majd átnyújtja a férfinak. Annyit maga is konyít a fegyverekhez, hogy tudja, a két szablya jó acélból van kovácsolva. Nem többek, mint akármelyik másik szablya, de jó acél.
Mikor a férfi visszanyújtja felé a fegyvereket, csak tenyerét emeli felé.*
-Ne. Két nap. *Azzal zsebébe nyúl, hogy előkotorhassa erszényét. Nem kíván számolgatni, nem is az erőssége, így megtoldja a dolgot. A 150 aranyat tartalmazó erszényt a legközelebbi asztalra vagy pultra dobja, ahonnan Razkalewa Jelgyinow nyugodt szívvel elveheti.
A két szablyát itt hagyja, nem kívánja hurcibálni. Megvárja a városban a pengék elkészültét, addig pedig szükségtelen magával cipelnie őket. Magához veszi a kapott papírost, s noha olvasni nem tud, sejti, miről van szó.*-Két nap. *Ismétli meg, csak a miheztartás végett, majd elfordulva az ajtó felé veszi az irányt. Elhaladtában még végigfuttatja apró szemeit a böszme orkon, majd feltépi az ajtót és kilép az utcára. Feltett szándéka megkeresni a legközelebbi fogadót, ott majd lecövekel, míg elkészülnek a pengék. Szíves örömest állna tovább a városból, de a fegyverek nélkül sehova.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:01:44
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:01:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Sivatag felől//
*Hamar kimondja a másik ork is, hogy miért van itt. Kurtán csak annyit válaszol, hogy arany. Egy bólintást kap viszonzásul, hogy megértette a másik szándékát. Amikor a kereskedővel beszél a közös nyelven, akkor a hallottakon felhorkant a fajtársa és kérdőn szegez neki egy korholást, ork nyelven. Nem állhatja meg szó nélkül, ezért válaszol neki, de csak diszkréten, hogy ne érezze magát az intéző kirekesztve a beszélgetésből.*
- Rhadok vir durag mor gurodh faghal. Noh grucs borhka *”Az ő városuk, nekünk alkalmazkodni kell. Te is rájuk szorulsz.” Fejével a másik fegyvereire int, hiszen emberektől szerez be újakat, velük üzletel, ezért nem különbek mint bárki aki a városban boldogulni akar. Figyelmét azonban most az intézőre fordítja. A másik orkal befejezte a beszédét. Aztyan a türelmét kéri mert sok a vásárló és ez egy komoly megbeszélést igényelhet. Biccent a férfinek, hogy tudomásul vette, majd odébb áll a teremben, hogy amaz intézhesse dolgát. A vágottképű fajtársa úgy látszik nagyon hagyományőrző. Ork szablyákat használ, ami a fajuk ősi fegyvere. Remek pengék, de a maga részéről az erősebb fegyvereket kedveli. A pallos, tollas buzogány pont megfelel a tudásának és e mellett kedvenc harcmodorának. Szereti az egyenlő küzdelmet, kard-kard ellen, pajzs a pajzsnak feszül, majd győz a jobb. Nem feltétlen az erő dominál egy harcban, bár ez sem utolsó szempont. A technika is rengeteget számít. A műhelyet elnézve itt majd apródonként mindent beszerezhet, amit kigondolt magának. Bele fog telni egy kis időbe, mire megvalósítja célját, de ha itt sikeres lenne a munkakeresése, akkor közelebb érne céljához, kevesebb dolog miatt fájna a feje. Ez majd kiderül, hamarosan, amint Aztyan intéző elintézi a vásárlókat és tudnak egyeztetni.*
//Sivatag felől//
*Hamar kimondja a másik ork is, hogy miért van itt. Kurtán csak annyit válaszol, hogy arany. Egy bólintást kap viszonzásul, hogy megértette a másik szándékát. Amikor a kereskedővel beszél a közös nyelven, akkor a hallottakon felhorkant a fajtársa és kérdőn szegez neki egy korholást, ork nyelven. Nem állhatja meg szó nélkül, ezért válaszol neki, de csak diszkréten, hogy ne érezze magát az intéző kirekesztve a beszélgetésből.*
- Rhadok vir durag mor gurodh faghal. Noh grucs borhka *”Az ő városuk, nekünk alkalmazkodni kell. Te is rájuk szorulsz.” Fejével a másik fegyvereire int, hiszen emberektől szerez be újakat, velük üzletel, ezért nem különbek mint bárki aki a városban boldogulni akar. Figyelmét azonban most az intézőre fordítja. A másik orkal befejezte a beszédét. Aztyan a türelmét kéri mert sok a vásárló és ez egy komoly megbeszélést igényelhet. Biccent a férfinek, hogy tudomásul vette, majd odébb áll a teremben, hogy amaz intézhesse dolgát. A vágottképű fajtársa úgy látszik nagyon hagyományőrző. Ork szablyákat használ, ami a fajuk ősi fegyvere. Remek pengék, de a maga részéről az erősebb fegyvereket kedveli. A pallos, tollas buzogány pont megfelel a tudásának és e mellett kedvenc harcmodorának. Szereti az egyenlő küzdelmet, kard-kard ellen, pajzs a pajzsnak feszül, majd győz a jobb. Nem feltétlen az erő dominál egy harcban, bár ez sem utolsó szempont. A technika is rengeteget számít. A műhelyet elnézve itt majd apródonként mindent beszerezhet, amit kigondolt magának. Bele fog telni egy kis időbe, mire megvalósítja célját, de ha itt sikeres lenne a munkakeresése, akkor közelebb érne céljához, kevesebb dolog miatt fájna a feje. Ez majd kiderül, hamarosan, amint Aztyan intéző elintézi a vásárlókat és tudnak egyeztetni.*
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:13:55
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:13:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 312
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 312
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Betoppanó//
*Ígéretéhez híven hamar igyekszik minél hamarabb visszatérni, az adott szónak legalább olyan súlya van, mint egy pengének az ember torkán, ha odafigyel az ember, hogy súlyt teremtsen neki az évek alatt. Többek között Merchen egyik legfontosabb célja ez volt. Hamar ott is van, a jellegzetes levegőből nagyot szippant, ahogy belép a nagy és fényben úszó előtérbe. Aprócskán meghajol, s szemével keresi az ismerős arcot. Még nagyon fel sem tudta fedezni a helyet, bizonyosan sokkal nagyobb és több mindent rejteget, mint amit első ránézésre látni lehet. ~Furcsa is lenne, ha nem így lenne, valljuk be.~ Immár készen áll a munkára, holmija nem sok van, így ezzel egyelőre nem kell bajlódnia. Ahogy látja tényleg mindenféle népek betévednek ide, és tetszik neki a tény, hogy hasonlóképp gondolkozik a kereskedőház, mint ő maga, mégpedig, hogy mindenki aranya ugyanolyan értékes. Bár van némi bizonytalansága a fegyvereket és felszerelést illetően, hisz sosem volt nagy harcos, aligha ért magukhoz a kovács által gyártott holmikhoz, elképzelhető, hogy számára ismeretlen dolgokat kérnek majd tőle, erre illik előre felkészülnie, hogy profin tudja megoldani a szinte elkerülhetetlen helyzeteket is.*
*Ígéretéhez híven hamar igyekszik minél hamarabb visszatérni, az adott szónak legalább olyan súlya van, mint egy pengének az ember torkán, ha odafigyel az ember, hogy súlyt teremtsen neki az évek alatt. Többek között Merchen egyik legfontosabb célja ez volt. Hamar ott is van, a jellegzetes levegőből nagyot szippant, ahogy belép a nagy és fényben úszó előtérbe. Aprócskán meghajol, s szemével keresi az ismerős arcot. Még nagyon fel sem tudta fedezni a helyet, bizonyosan sokkal nagyobb és több mindent rejteget, mint amit első ránézésre látni lehet. ~Furcsa is lenne, ha nem így lenne, valljuk be.~ Immár készen áll a munkára, holmija nem sok van, így ezzel egyelőre nem kell bajlódnia. Ahogy látja tényleg mindenféle népek betévednek ide, és tetszik neki a tény, hogy hasonlóképp gondolkozik a kereskedőház, mint ő maga, mégpedig, hogy mindenki aranya ugyanolyan értékes. Bár van némi bizonytalansága a fegyvereket és felszerelést illetően, hisz sosem volt nagy harcos, aligha ért magukhoz a kovács által gyártott holmikhoz, elképzelhető, hogy számára ismeretlen dolgokat kérnek majd tőle, erre illik előre felkészülnie, hogy profin tudja megoldani a szinte elkerülhetetlen helyzeteket is.*
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 20:48:32
Üzenet elküldve: 2020-10-22 20:48:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra Jote//
//Távozás, egyelőre//
*Szerencsére a kedves hölgy készségesen elveszi holmijait, így súlyos terhétől megszabadul. Persze nem olyan nagy teher az, de eléggé rontja az egyébként becses kisugárzását. Fene se tudja. Mindenesetre így attól sem kell félnie, hogy valaki ellopja tőle, vagy kirabolják, amíg másra figyel. Winyra a hangszer felől kérdezi, s ő csalódottsággal a hangjában válaszol.*
-Sajnos azok nem valók kedvemre. Mandolint magam is láttam a piacon útközben, szóval azt hiszem az a legjobb, ha magam keresek egy tetszőt belőle, de köszönöm.
*Bájos mosolyt erőltet magára, ami egy pár másodperc után nem is fest olyan tettetettnek.*
-Azt hiszem megszállok a Kalmárban, ha akad szabad szoba, így a közelben maradhatok, ameddig rendeződnek a dolgok, vagy legalább kiderül valami az árakról, ez így remélem megfelel.
*Bár talán még akadna kérdése, semmi olyasmi, ami ne érne rá este, éjszaka, vagy pár nap múlva. A nagy vadászat után pihennie kell,ennie, innia, és kicsit összeszednie magát, no meg megírni az epikus utazást egy balladában, vagy dalban, ahogy sikerül. Teendői listája nem túl rövid, így egy hangosabb köszönéssel távozik is, ha nem tartják fel.*
//Távozás, egyelőre//
*Szerencsére a kedves hölgy készségesen elveszi holmijait, így súlyos terhétől megszabadul. Persze nem olyan nagy teher az, de eléggé rontja az egyébként becses kisugárzását. Fene se tudja. Mindenesetre így attól sem kell félnie, hogy valaki ellopja tőle, vagy kirabolják, amíg másra figyel. Winyra a hangszer felől kérdezi, s ő csalódottsággal a hangjában válaszol.*
-Sajnos azok nem valók kedvemre. Mandolint magam is láttam a piacon útközben, szóval azt hiszem az a legjobb, ha magam keresek egy tetszőt belőle, de köszönöm.
*Bájos mosolyt erőltet magára, ami egy pár másodperc után nem is fest olyan tettetettnek.*
-Azt hiszem megszállok a Kalmárban, ha akad szabad szoba, így a közelben maradhatok, ameddig rendeződnek a dolgok, vagy legalább kiderül valami az árakról, ez így remélem megfelel.
*Bár talán még akadna kérdése, semmi olyasmi, ami ne érne rá este, éjszaka, vagy pár nap múlva. A nagy vadászat után pihennie kell,ennie, innia, és kicsit összeszednie magát, no meg megírni az epikus utazást egy balladában, vagy dalban, ahogy sikerül. Teendői listája nem túl rövid, így egy hangosabb köszönéssel távozik is, ha nem tartják fel.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:26:17
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:26:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Strat, Nem elég levadászni...//
*Aztyan hamar útbaigazítja, így a felvázolt útvonalon hamar el is jut a bizonyos raktárhelyiségbe. Gyors helyzetfelmérést követően szabadul meg a holmiktól, amiket Strat bízott gondjaira, igyekezve olyan helyen hagyni és úgy összerendezni, nehogy az elvártaktól eltérő módon kerüljenek felhasználásra. Némi körbetekintést követően úgy dönt, inkább meg is jelöli azt a néhány dolgot. Madzagot kerít, miből egy darabot levágva összeköti a cuccokat, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve vissza indul az eladótérbe.
Sebes léptekkel, néhány felsőtestét leporoló mozdulatot téve érkezik vissza a pult mögötti folyosó irányából, némiképp megtorpanva a két új érkező láttán. Nem állítaná, hogy megijedt, mégis némi feszélyezettséggel vonásaiban érkezik vissza otthagyott üzletfeleihez.*
- Köszönöm a türelmüket. A holmijait biztonságba helyeztem. *Mosolyodik Strat felé elsőként.* A hangszer ügyében sikerült döntésre jutnia? *Kérdi, visszautalva a megfontolandó választásra, mivel néhány perccel ezelőtt hagyta magára a tündért.
Mindeközben a megrendelőlapokkal kezd szorgoskodni, mindkét félét lemásolva 1-1 példányban, hogy legyen mire hivatkoznia a kincsvadásznak és a dalnoknak, na meg a Kereskedőház is tudjon mi alapján teljesíteni. A férfi feleletét, amennyiben szükséges, felvési még a hozzá tartozó papírosokra, majd összegöngyölve mindkettőt, átnyújtja kinek-kinek a sajátját.*
- Ezek birtokában térhetnek vissza megrendeléseikért. Nos, akkor egy óra múltán ugyan itt. *Biccent kedélyesen először Nixomia, majd Strat felé, s, ha nem fordulnak felé egyéb kérdéssel, írószerszámát, a megrendelőket, egy üres lapot, na meg persze a lovagnő kardját magához véve indul vissza a raktárba.*
*Aztyan hamar útbaigazítja, így a felvázolt útvonalon hamar el is jut a bizonyos raktárhelyiségbe. Gyors helyzetfelmérést követően szabadul meg a holmiktól, amiket Strat bízott gondjaira, igyekezve olyan helyen hagyni és úgy összerendezni, nehogy az elvártaktól eltérő módon kerüljenek felhasználásra. Némi körbetekintést követően úgy dönt, inkább meg is jelöli azt a néhány dolgot. Madzagot kerít, miből egy darabot levágva összeköti a cuccokat, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve vissza indul az eladótérbe.
Sebes léptekkel, néhány felsőtestét leporoló mozdulatot téve érkezik vissza a pult mögötti folyosó irányából, némiképp megtorpanva a két új érkező láttán. Nem állítaná, hogy megijedt, mégis némi feszélyezettséggel vonásaiban érkezik vissza otthagyott üzletfeleihez.*
- Köszönöm a türelmüket. A holmijait biztonságba helyeztem. *Mosolyodik Strat felé elsőként.* A hangszer ügyében sikerült döntésre jutnia? *Kérdi, visszautalva a megfontolandó választásra, mivel néhány perccel ezelőtt hagyta magára a tündért.
Mindeközben a megrendelőlapokkal kezd szorgoskodni, mindkét félét lemásolva 1-1 példányban, hogy legyen mire hivatkoznia a kincsvadásznak és a dalnoknak, na meg a Kereskedőház is tudjon mi alapján teljesíteni. A férfi feleletét, amennyiben szükséges, felvési még a hozzá tartozó papírosokra, majd összegöngyölve mindkettőt, átnyújtja kinek-kinek a sajátját.*
- Ezek birtokában térhetnek vissza megrendeléseikért. Nos, akkor egy óra múltán ugyan itt. *Biccent kedélyesen először Nixomia, majd Strat felé, s, ha nem fordulnak felé egyéb kérdéssel, írószerszámát, a megrendelőket, egy üres lapot, na meg persze a lovagnő kardját magához véve indul vissza a raktárba.*
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 16:06:12
Üzenet elküldve: 2020-10-22 16:06:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Halogatott látogatás//
*Ukrom még a raktár felé menet elkapja a kereskedőt, hogy kifizeti, és leadja neki a régi pallost. Razkalewa uram ezután térül-fordul, és vélhetően pallos nélkül, de amulettekkel megrakodva tér vissza.*
- Hát ez a kis cicás de aranyos! *Nawanthiri arca egészen kivirul a macskafejes amulett láttán. Valamilyen fekete kőből faragták, a szemei pedig zölden és kiismerhetetlenül csillognak a lámpák fényében.*
~Ez lesz az! A macska megfogja az egeret! Meg a patkányt!~
*Szárnyalnak fel a gondolatai. Aki elkapja a kártevőket, az csak a jók oldalán állhat! A felsorolás azonban nem áll meg itt:*
~Meg a... fülemülét! Meg a kisrigót...~
*Amikor idáig jut a gondolatban, oda is a lelkesedés, és ez kívülről igen jól látható. Lelombozva méregeti a kalmár kezében levő többi talizmánt.*
- Pókot nem kérek. Kígyót sem. Patkányt... *itt felpillant Razkalewa uramra, aki továbbra is minden figyelmét a melleinek szenteli. Ha tehetné, levetkőztetné a szemével. A lány agyában derengeni kezd a felismerés, hol látott utoljára ilyen merev tekinteteket: a hárpiák néztek rá így, mielőtt mindenféle gusztustalan módokon töltötték rajta a kedvüket. Vagy a szerzetestársai, amikor teljes delíriumban mulatoztak, verekedtek és űzekedtek egymással. Nawanthirival fordul egyet a világ: ebben a kufárban nem segítő, hanem egész másmilyen szándék dolgozik! A felháborodás és az iszonyat egyszerre borítja el az eszét. Megszorul a keze Razkal csuklóján, és megemeli a férfi karját. Belép a kar alá, miközben a másik kezével a kereskedő lába közé nyúl, hogy aláfog a combjának. Egy pillanat műve az egész. Lábból kiemeli, és úgy vágja földhöz Razkalewa uramat, hogy beleremeg a bolt.*
- MÉG EGYSZER ÍGY NÉZEL RÁM, KETTŐBE TÖRLEK! *kiált rá villámló szemekkel, továbbra is szorosan markolva a kalmár csuklóját.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.22 16:09:32
*Ukrom még a raktár felé menet elkapja a kereskedőt, hogy kifizeti, és leadja neki a régi pallost. Razkalewa uram ezután térül-fordul, és vélhetően pallos nélkül, de amulettekkel megrakodva tér vissza.*
- Hát ez a kis cicás de aranyos! *Nawanthiri arca egészen kivirul a macskafejes amulett láttán. Valamilyen fekete kőből faragták, a szemei pedig zölden és kiismerhetetlenül csillognak a lámpák fényében.*
~Ez lesz az! A macska megfogja az egeret! Meg a patkányt!~
*Szárnyalnak fel a gondolatai. Aki elkapja a kártevőket, az csak a jók oldalán állhat! A felsorolás azonban nem áll meg itt:*
~Meg a... fülemülét! Meg a kisrigót...~
*Amikor idáig jut a gondolatban, oda is a lelkesedés, és ez kívülről igen jól látható. Lelombozva méregeti a kalmár kezében levő többi talizmánt.*
- Pókot nem kérek. Kígyót sem. Patkányt... *itt felpillant Razkalewa uramra, aki továbbra is minden figyelmét a melleinek szenteli. Ha tehetné, levetkőztetné a szemével. A lány agyában derengeni kezd a felismerés, hol látott utoljára ilyen merev tekinteteket: a hárpiák néztek rá így, mielőtt mindenféle gusztustalan módokon töltötték rajta a kedvüket. Vagy a szerzetestársai, amikor teljes delíriumban mulatoztak, verekedtek és űzekedtek egymással. Nawanthirival fordul egyet a világ: ebben a kufárban nem segítő, hanem egész másmilyen szándék dolgozik! A felháborodás és az iszonyat egyszerre borítja el az eszét. Megszorul a keze Razkal csuklóján, és megemeli a férfi karját. Belép a kar alá, miközben a másik kezével a kereskedő lába közé nyúl, hogy aláfog a combjának. Egy pillanat műve az egész. Lábból kiemeli, és úgy vágja földhöz Razkalewa uramat, hogy beleremeg a bolt.*
- MÉG EGYSZER ÍGY NÉZEL RÁM, KETTŐBE TÖRLEK! *kiált rá villámló szemekkel, továbbra is szorosan markolva a kalmár csuklóját.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.22 16:09:32
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:32:07
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:32:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 482
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 482
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Halogatott látogatás//
~ Nyolcvannyolc... nyolcvankilenc... kilencven. ~ *Morogja fejében, miután szépen lassan előszedegeti és egy külön, kisebb zsebbe teszi a megfelelő aranyösszeget, ami utólag csak eszébe jutott. Miközben Razkalewa vasgyúró társával van elfoglalva, sztoikus ábrázattal nézegeti az új pallost, időnként megpörgetve két kézzel a markolatot, hogy a penge egy pillanatra a földdel függőlegesen állva pörögjön. Most, hogy még egyszer szemügyre veszi, konstatálja, hogy lehetne kissé szélesebb is.
Pár mondatfoszlányt elkapja Nawanthiri részéről, elgondolkodik a lány születési helyének kérdéséről. Párszor már megemlítette pár honfitársainak hasonlóan absztraktképpen hangzó nevét, úgyhogy az nem lehetett puszta szülői elhanyagolás. De hogy mégis milyen otthonban nevezik el vérüket 'Nawanthirishardipandra' néven, az talán örökké ködben marad. Hacsak meg nem kérdezi erről amazt. Talán később.
Amint a kereskedőnek ismét felé fordul figyelme, úgy dönt, hogy kezdeményezik. A maga részéről minél hamarabb letudná ezt a helyzetet.*
- A rendelés alkalmával a fegyver árának ötven százalékát kellett előre fizetnem, ami kilencven arany volt. Úgy hiszem, a mostani összeg is ennyi lenne. *Ezen szavakkal átnyújtja Razkalewa Jelgyinownak a zsebébe összeszedett 90 aranyat.
Mielőtt még a szakállas figyelme ismét elterelődne egy másik ügyféllel, gyorsan kiveszi tokjából régi pallosát, ami most még megviseltebbnek tűnik fényesen villogó testvére mellett.*
- Ezt pedig leadnám, olvasztásra. Vagy akármit is fogtok tenni vele. *Lefelé fordítva a pengét, nemes egyszerűséggel nyújtja ki a kereskedőnek a markolatot, rögtön eleresztve róla kezét, mikor amaz keze a fegyvert fogja. Ugyan kissé súlyos darab, de nem hiszi, hogy komolyabb problémája lenne vele. Dolga végeztével egy nyugodt pillantást vet amulettfejet választó társára, jelezve, hogy ő végzett a maga részével. Nem mintha a lánynak segítséget tudna nyújtani, mivel ő annyira nincs elmélyedve az állatfejek jelentésében. És amúgy sincs hatalmas jelentősége számára.*
~ Nyolcvannyolc... nyolcvankilenc... kilencven. ~ *Morogja fejében, miután szépen lassan előszedegeti és egy külön, kisebb zsebbe teszi a megfelelő aranyösszeget, ami utólag csak eszébe jutott. Miközben Razkalewa vasgyúró társával van elfoglalva, sztoikus ábrázattal nézegeti az új pallost, időnként megpörgetve két kézzel a markolatot, hogy a penge egy pillanatra a földdel függőlegesen állva pörögjön. Most, hogy még egyszer szemügyre veszi, konstatálja, hogy lehetne kissé szélesebb is.
Pár mondatfoszlányt elkapja Nawanthiri részéről, elgondolkodik a lány születési helyének kérdéséről. Párszor már megemlítette pár honfitársainak hasonlóan absztraktképpen hangzó nevét, úgyhogy az nem lehetett puszta szülői elhanyagolás. De hogy mégis milyen otthonban nevezik el vérüket 'Nawanthirishardipandra' néven, az talán örökké ködben marad. Hacsak meg nem kérdezi erről amazt. Talán később.
Amint a kereskedőnek ismét felé fordul figyelme, úgy dönt, hogy kezdeményezik. A maga részéről minél hamarabb letudná ezt a helyzetet.*
- A rendelés alkalmával a fegyver árának ötven százalékát kellett előre fizetnem, ami kilencven arany volt. Úgy hiszem, a mostani összeg is ennyi lenne. *Ezen szavakkal átnyújtja Razkalewa Jelgyinownak a zsebébe összeszedett 90 aranyat.
Mielőtt még a szakállas figyelme ismét elterelődne egy másik ügyféllel, gyorsan kiveszi tokjából régi pallosát, ami most még megviseltebbnek tűnik fényesen villogó testvére mellett.*
- Ezt pedig leadnám, olvasztásra. Vagy akármit is fogtok tenni vele. *Lefelé fordítva a pengét, nemes egyszerűséggel nyújtja ki a kereskedőnek a markolatot, rögtön eleresztve róla kezét, mikor amaz keze a fegyvert fogja. Ugyan kissé súlyos darab, de nem hiszi, hogy komolyabb problémája lenne vele. Dolga végeztével egy nyugodt pillantást vet amulettfejet választó társára, jelezve, hogy ő végzett a maga részével. Nem mintha a lánynak segítséget tudna nyújtani, mivel ő annyira nincs elmélyedve az állatfejek jelentésében. És amúgy sincs hatalmas jelentősége számára.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:08:19
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:08:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
*Rövid szóváltás zajlik le a két ork között, amiből kezdi azt hinni, hogy mégsem egy csapatról van szó és ez végül megerősítést is nyer a nagyobbik szürkebőrű által.
Aztán a megszokottól eltérően folytatódik a beszélgetés, mert kiderül, hogy a magasabbik ork azért érkezett, hogy kardját ajánlja a Kereskedőház szolgálatába. Aztyan arcán a lehető legkevesebb gesztussal méri újra végig a szürekbőrűt. Épp annyival, amennyi nem sértő, de némi meglepettséget tükröz. Neki nincs különösebb baja az orkokkal, Wegtorenben több, mint négyszer annyi van belőlük, mint Artheniorban, így maga is több szürkebőrűvel is dolgozott már. Az orkok egy félreértett faj szerinte. Remek harcosok és ha van is bennük agresszióra való hajlam, megfelelő instrukciókkal lojális és szilárd munkaerővé válhatnak.*
- Ez esetben szeretném rövid türelmét kérni, hogy kiszolgáljam a vásárlókat, aztán pedig mindent megbeszélhetünk. *Mondja barátságos hangon, majd ha az ork elfogadja, akkor a másik, kisebb termetű felé fordul ugyanazzal a mosollyal, mint amilyennel eddig is tette.*
- Értem, uram. Semmi akadálya. *Közli kurta biccentés után.*
- Láthatnám a szablyákat? *Kérdi, hisz a beszámítás alapfeltétele, hogy a fegyereket megvizsgálja és árat mondjon rájuk. Ha megkapja a kardokat, akkor értő szemmel nézi végig, majd rövid gondolkodás után megszólal.*
- Az ork szablyákat száz aranyért tudunk kovácsolni darabonként. Ezeket a kardokat pedig harminckét aranyért tudom beszámítani darabonként. *Gyors fejszámolás után pedig az árat is mondja.*
- Az ár így százharminchat arany összesen. A megrendelés felét kérjük el letétként, a fegyverek pedig két nap múlva készülnek el. A szablyákat nem szükséges itt hagynia, de az átvételkor újra megvizsgálom őket, ha addig sérülnek, a beszámítási ár változhat. *Mondja tárgyilagos hangon az orknak.
Ha az elfogadja a feltételeket, akkor megírja neki a megrendelőlapot a két orkszablyáról, belefoglalva a beszámításra kívánt szablyákat és az árakat is. Végül aláírja, lepecsételi a Kereskedőház leviatános pecsétjével és átadja az orknak.*
- Kérem, ezt jól őrizze meg, a megrendelés átvételének alapja az irat megléte és átadása. *Fejezi be könnyed félmosollyal.*
*Rövid szóváltás zajlik le a két ork között, amiből kezdi azt hinni, hogy mégsem egy csapatról van szó és ez végül megerősítést is nyer a nagyobbik szürkebőrű által.
Aztán a megszokottól eltérően folytatódik a beszélgetés, mert kiderül, hogy a magasabbik ork azért érkezett, hogy kardját ajánlja a Kereskedőház szolgálatába. Aztyan arcán a lehető legkevesebb gesztussal méri újra végig a szürekbőrűt. Épp annyival, amennyi nem sértő, de némi meglepettséget tükröz. Neki nincs különösebb baja az orkokkal, Wegtorenben több, mint négyszer annyi van belőlük, mint Artheniorban, így maga is több szürkebőrűvel is dolgozott már. Az orkok egy félreértett faj szerinte. Remek harcosok és ha van is bennük agresszióra való hajlam, megfelelő instrukciókkal lojális és szilárd munkaerővé válhatnak.*
- Ez esetben szeretném rövid türelmét kérni, hogy kiszolgáljam a vásárlókat, aztán pedig mindent megbeszélhetünk. *Mondja barátságos hangon, majd ha az ork elfogadja, akkor a másik, kisebb termetű felé fordul ugyanazzal a mosollyal, mint amilyennel eddig is tette.*
- Értem, uram. Semmi akadálya. *Közli kurta biccentés után.*
- Láthatnám a szablyákat? *Kérdi, hisz a beszámítás alapfeltétele, hogy a fegyereket megvizsgálja és árat mondjon rájuk. Ha megkapja a kardokat, akkor értő szemmel nézi végig, majd rövid gondolkodás után megszólal.*
- Az ork szablyákat száz aranyért tudunk kovácsolni darabonként. Ezeket a kardokat pedig harminckét aranyért tudom beszámítani darabonként. *Gyors fejszámolás után pedig az árat is mondja.*
- Az ár így százharminchat arany összesen. A megrendelés felét kérjük el letétként, a fegyverek pedig két nap múlva készülnek el. A szablyákat nem szükséges itt hagynia, de az átvételkor újra megvizsgálom őket, ha addig sérülnek, a beszámítási ár változhat. *Mondja tárgyilagos hangon az orknak.
Ha az elfogadja a feltételeket, akkor megírja neki a megrendelőlapot a két orkszablyáról, belefoglalva a beszámításra kívánt szablyákat és az árakat is. Végül aláírja, lepecsételi a Kereskedőház leviatános pecsétjével és átadja az orknak.*
- Kérem, ezt jól őrizze meg, a megrendelés átvételének alapja az irat megléte és átadása. *Fejezi be könnyed félmosollyal.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 19:39:23
Üzenet elküldve: 2020-10-21 19:39:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
-Rul. *Feleli kurtán, mi a közös nyelven annyit tesz, "arany". Nem sokáig folytathatják azonban saját nyelvükön az eszmecserét, mert egy kereskedőforma ember lép oda hozzájuk és szegezi nekik a kérdést.
Hagyja, hagy válaszoljon elébb a nagydarab. A hallottakon azonban felhorkan, vicsorgásba illő vigyort küldve a böszme felé.*
-Agh nhâtan rhulgar â birsh, nor agh morhuldar Arthenior? "Embereket szolgálnál kosztért, pont az átokverte Artheniorban?"
*Ezen még göcög egy darabig, hisz a város nem él épp szép emlékként az orkok múltjában. Hamar a férfi felé fordul azonban, irányába is joviális vicsort küldve.*
-Orkszablyát kovácsoltatnék. Feketét, kettőt. Arannyal fizetek, meg ezekkel e. *Bök az oldalán lógó szablyákra, jelezvén, hogy a fizetségen felül a hiányt a két szablyával váltaná meg. Nem gondolná, hogy a kovács ne lenne képes ilyesmire. Az ork fegyverek közismertek, ráadásul igazán egyszerű a receptúrájuk, talán jóval közönségesebbek is, mint a hagyományos fegyverek. Ő viszont világ életében előbbieket használta, s azokhoz is van szokva.*
-Más nem kell.
-Rul. *Feleli kurtán, mi a közös nyelven annyit tesz, "arany". Nem sokáig folytathatják azonban saját nyelvükön az eszmecserét, mert egy kereskedőforma ember lép oda hozzájuk és szegezi nekik a kérdést.
Hagyja, hagy válaszoljon elébb a nagydarab. A hallottakon azonban felhorkan, vicsorgásba illő vigyort küldve a böszme felé.*
-Agh nhâtan rhulgar â birsh, nor agh morhuldar Arthenior? "Embereket szolgálnál kosztért, pont az átokverte Artheniorban?"
*Ezen még göcög egy darabig, hisz a város nem él épp szép emlékként az orkok múltjában. Hamar a férfi felé fordul azonban, irányába is joviális vicsort küldve.*
-Orkszablyát kovácsoltatnék. Feketét, kettőt. Arannyal fizetek, meg ezekkel e. *Bök az oldalán lógó szablyákra, jelezvén, hogy a fizetségen felül a hiányt a két szablyával váltaná meg. Nem gondolná, hogy a kovács ne lenne képes ilyesmire. Az ork fegyverek közismertek, ráadásul igazán egyszerű a receptúrájuk, talán jóval közönségesebbek is, mint a hagyományos fegyverek. Ő viszont világ életében előbbieket használta, s azokhoz is van szokva.*
-Más nem kell.
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 13:41:04
Üzenet elküldve: 2020-10-21 13:41:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Halogatott látogatás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Látja természetesen az ork keményedő vonásait, de érdemben nem tud vele mit kezdeni. Csak egy gondolatban tett megjegyzésre futja. ~Ne keménykeggyé', kis köcsög.~ Azután, hogy kihozza az új fegyvert, figyelmét jelenlegi női vásárlójára fordítja, így nem különösebben tudja, hogy mi a helyzet az orknál. Ha tetszik neki, ha nem, mással valószínűleg nem tudna szolgálni.
Razkal ugyan meglehetősen egyszerű ember, de attól még nagyon nincs képben a népi hiedelmekkel és babonákkal. Mondjuk - tekintve, hogy az istenekben sem hisz, így a hiedelmek létét is kétségbe vonja. De nem feladata, hogy másokra ráerőszakolja saját egyszerű nézeteit. Csak meglepetten húzza fel szemöldökét a bagoly kilétére. ~Halálmadár a faszomat.~ Ugyan a lovagiasság és a bókolás nem különösebben az erőssége, s ha szépet is mond, azt is maga módján: egyszerűen. De azért csak megjegyzi:*
- Pedig szerintem cép vóna az a bagoly ~a formás melleid között.~* Meglepi a következő kérdés, amit kap. ~Há' tuggya a faszom.~ Ezt persze azért mégsem mondhatja ki.*
- Egy pillanat, megnézem.* Ezzel hátra is fordul, hogy a raktár felé eltűnjön, mikor szembetalálja magát az orkkal. Meglehetősen tömören dicséri meg új fegyverét.*
- Örülök.* Felel hasonló tömörséggel, mert egyebet nem tud hozzáfűzi a témához. Majd továbbhaladva veszi szemügyre az állatos medálokat a raktárban. Ezek után visszatér a női vevőhöz, és nemes egyszerűséggel közli az új információkat:*
- Van, kígyó, macska, rágcsáló, pók és szarvas.* Hoz magával amúgy mindegyikből egy-egy darabot, így Awanthiri szemre vételezheti.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Látja természetesen az ork keményedő vonásait, de érdemben nem tud vele mit kezdeni. Csak egy gondolatban tett megjegyzésre futja. ~Ne keménykeggyé', kis köcsög.~ Azután, hogy kihozza az új fegyvert, figyelmét jelenlegi női vásárlójára fordítja, így nem különösebben tudja, hogy mi a helyzet az orknál. Ha tetszik neki, ha nem, mással valószínűleg nem tudna szolgálni.
Razkal ugyan meglehetősen egyszerű ember, de attól még nagyon nincs képben a népi hiedelmekkel és babonákkal. Mondjuk - tekintve, hogy az istenekben sem hisz, így a hiedelmek létét is kétségbe vonja. De nem feladata, hogy másokra ráerőszakolja saját egyszerű nézeteit. Csak meglepetten húzza fel szemöldökét a bagoly kilétére. ~Halálmadár a faszomat.~ Ugyan a lovagiasság és a bókolás nem különösebben az erőssége, s ha szépet is mond, azt is maga módján: egyszerűen. De azért csak megjegyzi:*
- Pedig szerintem cép vóna az a bagoly ~a formás melleid között.~* Meglepi a következő kérdés, amit kap. ~Há' tuggya a faszom.~ Ezt persze azért mégsem mondhatja ki.*
- Egy pillanat, megnézem.* Ezzel hátra is fordul, hogy a raktár felé eltűnjön, mikor szembetalálja magát az orkkal. Meglehetősen tömören dicséri meg új fegyverét.*
- Örülök.* Felel hasonló tömörséggel, mert egyebet nem tud hozzáfűzi a témához. Majd továbbhaladva veszi szemügyre az állatos medálokat a raktárban. Ezek után visszatér a női vevőhöz, és nemes egyszerűséggel közli az új információkat:*
- Van, kígyó, macska, rágcsáló, pók és szarvas.* Hoz magával amúgy mindegyikből egy-egy darabot, így Awanthiri szemre vételezheti.*
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 08:21:22
Üzenet elküldve: 2020-10-21 08:21:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Részben Drikdarok Wogharod//
*Valami kiáltást hall odakintről, s rövidesen a gazdája is megérkezik. Belépve már az idegen csendesedik, s meglepődve tapasztalja, hogy egy fajtárs az. Beköszön a maga módján és besorol mögé. Ork nyelven szól hozzá, amire először nem reagál, majd kisvártatva ugyanazon nyelven válaszol is neki.*
- Satug gur ghâran ghânsh. *Azaz „a messzi nyugati szél hozott.” Hétköznapi dialektust használ, ami a legáltalánosabb fajtájuk között. A rabszolga szó a mondatban igazi orkos toldalékszó. Hajlamosak egymást először korholva ismerkedni.*
- Agh labirsh brukrâ? *Visszakérdezve „és téged, vágott képű?”. Vicsorog a nála kisebb fajtársa, de ekkor megszólítja őket egy heges arcú ember. Cifra A'cron Aztyan al'Areen néven mutatja be magát. Valami nemesi intéző lehet a neve és címe alapján. Valószínűnek tartja, hogy vele kell majd tárgyalnia. Mivel ő volt itt előbb ezért előre lép a férfihoz.*
- Külön vagyunk. *Fejével oldalra bök a másik orkra, hogy neki vele most nincs dolga.*
- Én a pallosomat ajánlom egy ház vagy céh védelmébe. Munka kell, arany, fekhely és étel. Cserébe nem büdös a munka, és amit rám bíznak garantáltan megoldom, bármi áron. *Röviden és tömören adja az intéző tudtára, hogy miért is jött. Erre majd biztos mond valamit. Megszokta már, hogy első körbe viszolyognak tőle, de tündért játszani nem tud, hogy felvegyék a jámbor tekintetéért. Bár emberek nevelték, de tiszteli ork népe hagyományait, nyelvét és kultúráját. Mostanság amúgy is kevés orkkal találkozott. Nem sokan merészkednek a városba, valószínű tartva a gyűlölettől. De ez csak a gyávákat tántorítja el. A harcos vérűek bárhol megállják a helyüket.*
//Részben Drikdarok Wogharod//
*Valami kiáltást hall odakintről, s rövidesen a gazdája is megérkezik. Belépve már az idegen csendesedik, s meglepődve tapasztalja, hogy egy fajtárs az. Beköszön a maga módján és besorol mögé. Ork nyelven szól hozzá, amire először nem reagál, majd kisvártatva ugyanazon nyelven válaszol is neki.*
- Satug gur ghâran ghânsh. *Azaz „a messzi nyugati szél hozott.” Hétköznapi dialektust használ, ami a legáltalánosabb fajtájuk között. A rabszolga szó a mondatban igazi orkos toldalékszó. Hajlamosak egymást először korholva ismerkedni.*
- Agh labirsh brukrâ? *Visszakérdezve „és téged, vágott képű?”. Vicsorog a nála kisebb fajtársa, de ekkor megszólítja őket egy heges arcú ember. Cifra A'cron Aztyan al'Areen néven mutatja be magát. Valami nemesi intéző lehet a neve és címe alapján. Valószínűnek tartja, hogy vele kell majd tárgyalnia. Mivel ő volt itt előbb ezért előre lép a férfihoz.*
- Külön vagyunk. *Fejével oldalra bök a másik orkra, hogy neki vele most nincs dolga.*
- Én a pallosomat ajánlom egy ház vagy céh védelmébe. Munka kell, arany, fekhely és étel. Cserébe nem büdös a munka, és amit rám bíznak garantáltan megoldom, bármi áron. *Röviden és tömören adja az intéző tudtára, hogy miért is jött. Erre majd biztos mond valamit. Megszokta már, hogy első körbe viszolyognak tőle, de tündért játszani nem tud, hogy felvegyék a jámbor tekintetéért. Bár emberek nevelték, de tiszteli ork népe hagyományait, nyelvét és kultúráját. Mostanság amúgy is kevés orkkal találkozott. Nem sokan merészkednek a városba, valószínű tartva a gyűlölettől. De ez csak a gyávákat tántorítja el. A harcos vérűek bárhol megállják a helyüket.*
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 22:33:57
Üzenet elküldve: 2020-10-20 22:33:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra//
//Majd Drikdarok és Roshnek//
*A heges arcú bizalmasan fordul a felé lépő lányhoz, hisz a Kereskedőház dolgai csak rájuk tartoznak. Winyra karjai közt tetemes mennyiségű dolog.*
- Nem hiszem. Kellemetlen figura volt, de megkapta, amit akart. Később visszatér még páncélért. *Válaszol a lánynak halk hangon, miközben a karjaiban lévő holmit fürkészi.
Kurtán bólint az elhangzottakra, majd azonnal válaszol is.*
- A pult mögött nyíló folyosó végén, az udvarra vezető ajtó előtt jobbra. Ott tároljuk a nyersanyagok nagy részét. *Mondja az ajtó felé intve.
Ha pedig Winyra elindul a mutatott irányba, akkor a heges arcú visszafordul a vásárlótér felé, ahol előbb egy, majd nem sokkal utána egy másik ork lép be a Kereskedelmi Központ ajtaján. Az első szürkebőrű nem túl barátságos külsejű, magas férfi, komoly fegyverzetben, de nem tűnik agresszívnak. Aztyan elég sok mindent meg tud állapítani fizikai képességeiről, elég jó tapasztalatokkal rendelkezik a fajokról. Az ork az állványokra és a falra kitett fegyvereket kezdi nézegetni.
A mögötte érkező másik ork valamivel kisebb termetű, valamivel megnyerőbb külsejű, de korántsem átlagos férfi. Ő is felfegyverzett és páncélnak sincs híján.
A kisebb szürkebőrű valamit mond a másiknak, a heges arcú nem érti, miről van szó, de joggal feltételezheti, hogy akár együtt is érkezhettek.*
- Üdvözlöm az urakat, a nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője. *Mutakozik be. Heges arcáról semmi kivetnivalót nem láthat a két ork, készséges és barátságos, amilyennek egy profi kereskedőnek lennie kell.*
- Miben állhatok szolgálatukra? *Kérdi hol az egyik, hol a másik ork felé pillantva égszín tekintetével.
Mennie kellene, hogy Elgroonnak beszerezze a megrendelt áruit, de nem hagyná itt Winyrát és Razkalewát. Nem csak az orkok miatt, de legbelül tudja, hogy ez is sokat nyomott a latban.*
//Majd Drikdarok és Roshnek//
*A heges arcú bizalmasan fordul a felé lépő lányhoz, hisz a Kereskedőház dolgai csak rájuk tartoznak. Winyra karjai közt tetemes mennyiségű dolog.*
- Nem hiszem. Kellemetlen figura volt, de megkapta, amit akart. Később visszatér még páncélért. *Válaszol a lánynak halk hangon, miközben a karjaiban lévő holmit fürkészi.
Kurtán bólint az elhangzottakra, majd azonnal válaszol is.*
- A pult mögött nyíló folyosó végén, az udvarra vezető ajtó előtt jobbra. Ott tároljuk a nyersanyagok nagy részét. *Mondja az ajtó felé intve.
Ha pedig Winyra elindul a mutatott irányba, akkor a heges arcú visszafordul a vásárlótér felé, ahol előbb egy, majd nem sokkal utána egy másik ork lép be a Kereskedelmi Központ ajtaján. Az első szürkebőrű nem túl barátságos külsejű, magas férfi, komoly fegyverzetben, de nem tűnik agresszívnak. Aztyan elég sok mindent meg tud állapítani fizikai képességeiről, elég jó tapasztalatokkal rendelkezik a fajokról. Az ork az állványokra és a falra kitett fegyvereket kezdi nézegetni.
A mögötte érkező másik ork valamivel kisebb termetű, valamivel megnyerőbb külsejű, de korántsem átlagos férfi. Ő is felfegyverzett és páncélnak sincs híján.
A kisebb szürkebőrű valamit mond a másiknak, a heges arcú nem érti, miről van szó, de joggal feltételezheti, hogy akár együtt is érkezhettek.*
- Üdvözlöm az urakat, a nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője. *Mutakozik be. Heges arcáról semmi kivetnivalót nem láthat a két ork, készséges és barátságos, amilyennek egy profi kereskedőnek lennie kell.*
- Miben állhatok szolgálatukra? *Kérdi hol az egyik, hol a másik ork felé pillantva égszín tekintetével.
Mennie kellene, hogy Elgroonnak beszerezze a megrendelt áruit, de nem hagyná itt Winyrát és Razkalewát. Nem csak az orkok miatt, de legbelül tudja, hogy ez is sokat nyomott a latban.*
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 21:04:05
Üzenet elküldve: 2020-10-20 21:04:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Részben Drikdarok Wogharod//
-El az útból, patkányok! *Hallatszik az ékes szó a Kovácsműhely felőli utcáról, s rövidesen be is lép gazdája az ajtón. Persze itt benn már halkabb, elvégre nem óhajtja, hogy első lendülettel ki is hajítsák. Csak egy türelmetlen horkantás hagyja el pofáját a népes vendégseregletet látva. Persze, nem siet ő sehova, kivárja a sorát. Azért érkezett, hogy megfelelő acélhoz jusson, s háta mögött hagyhassa ezeket a Pirtianesben zsákmányolt bicskákat. Orkfegyverre van szüksége. Nem kell neki a rúnázott, mesteremberek által mívelt penge, orkszablyára vágyik. Egyszerű, fekete, derékszögű orkszablyára.*
-Nyiehh. *Szólal meg fennhangon köszönés gyanánt, majd mogorva ábrázattal áll be a sorba, vezessen az bárhová is. Nem kíván sokat időzni, se rabolni a kovács idejét. Alighanem hamar meglesznek. Most azonban egy termetes ork mögé sodorta a balsors, s mint az orkok között szokás, hát meg is szólítja azt anyanyelvükön.*
-Wugrt ä ghulagesi, snagä? *Recsegi a Drikdarok felé vicsorogva. Az ork nyelv számos dialektussal bír, ám e mondatot még a nyelvüket csak csak szegről-végről ismerő fajtársai is biztosan megértik. Noha az ork nyelvet tükörfordítani szinte lehetetlen, a közös nyelven a kérdés talán a "mi szél hozott, rabszolga"-ként lehetne értelmezhető. Az meg sem fordul Roshnek fejében, hogy a másik ork talán nem is beszéli a nyelvet.*
A hozzászólás írója (Roshnek Wulduur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.20 21:04:29
//Részben Drikdarok Wogharod//
-El az útból, patkányok! *Hallatszik az ékes szó a Kovácsműhely felőli utcáról, s rövidesen be is lép gazdája az ajtón. Persze itt benn már halkabb, elvégre nem óhajtja, hogy első lendülettel ki is hajítsák. Csak egy türelmetlen horkantás hagyja el pofáját a népes vendégseregletet látva. Persze, nem siet ő sehova, kivárja a sorát. Azért érkezett, hogy megfelelő acélhoz jusson, s háta mögött hagyhassa ezeket a Pirtianesben zsákmányolt bicskákat. Orkfegyverre van szüksége. Nem kell neki a rúnázott, mesteremberek által mívelt penge, orkszablyára vágyik. Egyszerű, fekete, derékszögű orkszablyára.*
-Nyiehh. *Szólal meg fennhangon köszönés gyanánt, majd mogorva ábrázattal áll be a sorba, vezessen az bárhová is. Nem kíván sokat időzni, se rabolni a kovács idejét. Alighanem hamar meglesznek. Most azonban egy termetes ork mögé sodorta a balsors, s mint az orkok között szokás, hát meg is szólítja azt anyanyelvükön.*
-Wugrt ä ghulagesi, snagä? *Recsegi a Drikdarok felé vicsorogva. Az ork nyelv számos dialektussal bír, ám e mondatot még a nyelvüket csak csak szegről-végről ismerő fajtársai is biztosan megértik. Noha az ork nyelvet tükörfordítani szinte lehetetlen, a közös nyelven a kérdés talán a "mi szél hozott, rabszolga"-ként lehetne értelmezhető. Az meg sem fordul Roshnek fejében, hogy a másik ork talán nem is beszéli a nyelvet.*
A hozzászólás írója (Roshnek Wulduur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.20 21:04:29
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 17:22:15
Üzenet elküldve: 2020-10-20 17:22:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Sivatag felől //
*Termetes alkatú, hét láb magas, nehéz vértes ork lép be, látszólag komoly fegyverzetben. A műhelyben alig akad nála magasabb, így kénytelenek lesznek felnézni rá, már csak a magassága miatt is. Teljesen higgadtan viselkedik, mint minden valamire való vásárló. Elég sokan vannak bent, de ez egyáltalán nem zavarja a nézelődésben. Ha van pult vagy valami hasonló rész, ahova állhat a betérő, akkor oda áll. Keres valakit a kereskedőktől, akivel válthatna pár szót. Amíg várakozik, addig a fegyvereket vizsgálja szemmel. Főként a páncélokat, a komolyabb vágó és zúzó fegyvereket veszi leginkább észre. Hosszú utat tett meg a sivatag felől, és még soha nem járt Artheniorban. A főtéren látott egy hirdetést, amiben kereskedőknek ajánlanak munkát. Bár nem kereskedő, de úgy véli, hogy ahol kereskedő kell, ott vannak értékes áruk, amiket valakinek védenie kell. Szüksége lesz valahol szállásra is, kosztra is, de leginkább munkára. A magafajta orkot sok helyen megvetik, elítélik, csupán hallomásból. Reméli, hogy itt nem ez fog történni. Úgy van vele, hogy amíg okot nem szolgáltat, hogy gyűlöljék, addig nem érzi jogosnak az utálatot, még akkor sem, ha a fajtája nem túl jó hírnévnek örvend. Emberek között nevelkedett, ezért, ha valaki nem látná az arcát, azt hihetné, hogy egy termetes emberrel van dolga. Fehér, éles agyarai azonban egyértelműen árulkodnak ork származásáról. Míves fegyvereket csodál meg, miközben a hosszú és fárasztó útján gondolkodik, amit idefelé megtett. Bár a sivatag felől érkezett, nem Wegtoreni. Messzebbről jött, sokkal messzebbről. A városról úgy hallotta, hogy sokféle népet megtűr, így egy orkkal több vagy kevesebb talán fel sem fog tűnni.*
*Termetes alkatú, hét láb magas, nehéz vértes ork lép be, látszólag komoly fegyverzetben. A műhelyben alig akad nála magasabb, így kénytelenek lesznek felnézni rá, már csak a magassága miatt is. Teljesen higgadtan viselkedik, mint minden valamire való vásárló. Elég sokan vannak bent, de ez egyáltalán nem zavarja a nézelődésben. Ha van pult vagy valami hasonló rész, ahova állhat a betérő, akkor oda áll. Keres valakit a kereskedőktől, akivel válthatna pár szót. Amíg várakozik, addig a fegyvereket vizsgálja szemmel. Főként a páncélokat, a komolyabb vágó és zúzó fegyvereket veszi leginkább észre. Hosszú utat tett meg a sivatag felől, és még soha nem járt Artheniorban. A főtéren látott egy hirdetést, amiben kereskedőknek ajánlanak munkát. Bár nem kereskedő, de úgy véli, hogy ahol kereskedő kell, ott vannak értékes áruk, amiket valakinek védenie kell. Szüksége lesz valahol szállásra is, kosztra is, de leginkább munkára. A magafajta orkot sok helyen megvetik, elítélik, csupán hallomásból. Reméli, hogy itt nem ez fog történni. Úgy van vele, hogy amíg okot nem szolgáltat, hogy gyűlöljék, addig nem érzi jogosnak az utálatot, még akkor sem, ha a fajtája nem túl jó hírnévnek örvend. Emberek között nevelkedett, ezért, ha valaki nem látná az arcát, azt hihetné, hogy egy termetes emberrel van dolga. Fehér, éles agyarai azonban egyértelműen árulkodnak ork származásáról. Míves fegyvereket csodál meg, miközben a hosszú és fárasztó útján gondolkodik, amit idefelé megtett. Bár a sivatag felől érkezett, nem Wegtoreni. Messzebbről jött, sokkal messzebbről. A városról úgy hallotta, hogy sokféle népet megtűr, így egy orkkal több vagy kevesebb talán fel sem fog tűnni.*
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:13:26
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:13:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Strat, AAA, Nem elég levadászni...//
*A kacérkodás Win szerint mindig és mindenkor helyénvaló, most sem látja ezt másként. Ám ezúttal az üzlet élvez elsőbbséget, így egy apró mosolyt leszámítva nem fűzi tovább a szót ebben az irányban. Inkább beszél a megrendelések tárgyáról, hogy miután elmondta, mit el szeretett volna, azonmód ki is igazítsák. Szemöldökei csodálkozó ívbe görbülnek, arcán elismerését tükröző vonások alakulnak, ahogy a tündér nagylelkűségéről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy a hús számára felesleges részét a Kalmár konyhájának adományozná. Hát még mikor elárulja foglalkozását, s egy esetleges remek mulatság vízióját festik le szavai. Igazán kedvére való estének hangzik ez, mi ki is ül ábrázatára.*
- Ön igazán nagylelkű. *Mosolyodik ismét a tündérre.* Ahogy a többi tételt, ezt is leegyeztetem. *Nem bocsátkozik felesleges ígéretekbe, helyette lejegyzi a szárított hús sorának megfelelő szekciójába az imént elhangzottakat.*
- Hmm, koboz? *A pengetős hangszer említésére kezébe veszi már korábban is segítségül hívott árlistáját, ellenőrizendő, szerepel-e rajta hasonló.*
- Amit szinte azonnal be tudunk szerezni és árat is tudok ajánlani hozzá, az egy Lant, esetleg egy Líra. *Pillant vissza Stratra böngészéséből.*
- Kérem gondolja át, hogy ezek valamelyike megfelelne-e igényeinek, míg én utánajárok a kérdéses tárolásnak. Kis türelmüket, ha szabad. *Biccent megrendelői felé, jelképesen engedélyt kérve ezzel távozására.
Ha a dalnok átadja neki holmijait, hát ő átveszi azokat, rajta ne múljon. Ezekkel karjában indul el Aztyan felé, s bár nagyon igyekezett nem zavarni, a törpe, kivel éppen üzletelhetett, távozóra fogja megjelenésekor.*
- Remélem nem én ijesztettem el. *Mosolyodik cinkosan, ahogy igyekszik nem elejteni a nála lévő sok mindent.*
- A raktárat keresem, ha akad itt. Strat *itt diszkréten a tündér felé int fejével* holmijait tenném el, amiket szeretne velünk megmunkáltatni. *Egyéb kérdéseivel egyelőre nem kívánja feltartani az intézőt, ha utat mutat neki, el is indul, hogy megszabaduljon terheitől.*
*A kacérkodás Win szerint mindig és mindenkor helyénvaló, most sem látja ezt másként. Ám ezúttal az üzlet élvez elsőbbséget, így egy apró mosolyt leszámítva nem fűzi tovább a szót ebben az irányban. Inkább beszél a megrendelések tárgyáról, hogy miután elmondta, mit el szeretett volna, azonmód ki is igazítsák. Szemöldökei csodálkozó ívbe görbülnek, arcán elismerését tükröző vonások alakulnak, ahogy a tündér nagylelkűségéről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy a hús számára felesleges részét a Kalmár konyhájának adományozná. Hát még mikor elárulja foglalkozását, s egy esetleges remek mulatság vízióját festik le szavai. Igazán kedvére való estének hangzik ez, mi ki is ül ábrázatára.*
- Ön igazán nagylelkű. *Mosolyodik ismét a tündérre.* Ahogy a többi tételt, ezt is leegyeztetem. *Nem bocsátkozik felesleges ígéretekbe, helyette lejegyzi a szárított hús sorának megfelelő szekciójába az imént elhangzottakat.*
- Hmm, koboz? *A pengetős hangszer említésére kezébe veszi már korábban is segítségül hívott árlistáját, ellenőrizendő, szerepel-e rajta hasonló.*
- Amit szinte azonnal be tudunk szerezni és árat is tudok ajánlani hozzá, az egy Lant, esetleg egy Líra. *Pillant vissza Stratra böngészéséből.*
- Kérem gondolja át, hogy ezek valamelyike megfelelne-e igényeinek, míg én utánajárok a kérdéses tárolásnak. Kis türelmüket, ha szabad. *Biccent megrendelői felé, jelképesen engedélyt kérve ezzel távozására.
Ha a dalnok átadja neki holmijait, hát ő átveszi azokat, rajta ne múljon. Ezekkel karjában indul el Aztyan felé, s bár nagyon igyekezett nem zavarni, a törpe, kivel éppen üzletelhetett, távozóra fogja megjelenésekor.*
- Remélem nem én ijesztettem el. *Mosolyodik cinkosan, ahogy igyekszik nem elejteni a nála lévő sok mindent.*
- A raktárat keresem, ha akad itt. Strat *itt diszkréten a tündér felé int fejével* holmijait tenném el, amiket szeretne velünk megmunkáltatni. *Egyéb kérdéseivel egyelőre nem kívánja feltartani az intézőt, ha utat mutat neki, el is indul, hogy megszabaduljon terheitől.*
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 11:23:21
Üzenet elküldve: 2020-10-20 11:23:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Wertus Askander, Winyra//
- Mindig öröm számomra, ha valaki megtalálja a magához illő fegyvert. *Mondja a heges arcú egy félmosollyal. Ha a törpe fát akar hasogatni, inkább szekercét kellett volna vennie, de ezt nem az ő tisztje eldönteni. A gúny most is, mint eddig, lepattan Aztyan türelméről.*
- Akkor mindenképp ajánlom a lovagi páncélt. Különleges anyaggal dolgozik a mester, amitől kivételesen erős és könnyű. De az ára borsos. *Tesz ajánlatot a "nem átlagos" páncélra az intéző.
A kovács megkapja az aranyakat, a heges arcú pedig elégedett az újabb vásárló után. A törpe végül elköszön és elindul kifelé a vásárlótérből.*
- Teysus áldja, uram! Várjuk vissza! *Mondja még a távozó törpe után, majd a közelébe érő Winyra felé fordul.*
- Miben segíthetek, Winyra. *Szólal meg és közelebb lép a lányhoz, hogy akár bizalmasan megtárgyalhassák érkezésének okát.
Aztán van dolga bőven. El kell intéznie Elgroonnak a piaci vásárlást és a szállítást és még Alludrin is várja odafent. Hiába, a munka nem állhat meg és ez így is van rendjén.*
- Mindig öröm számomra, ha valaki megtalálja a magához illő fegyvert. *Mondja a heges arcú egy félmosollyal. Ha a törpe fát akar hasogatni, inkább szekercét kellett volna vennie, de ezt nem az ő tisztje eldönteni. A gúny most is, mint eddig, lepattan Aztyan türelméről.*
- Akkor mindenképp ajánlom a lovagi páncélt. Különleges anyaggal dolgozik a mester, amitől kivételesen erős és könnyű. De az ára borsos. *Tesz ajánlatot a "nem átlagos" páncélra az intéző.
A kovács megkapja az aranyakat, a heges arcú pedig elégedett az újabb vásárló után. A törpe végül elköszön és elindul kifelé a vásárlótérből.*
- Teysus áldja, uram! Várjuk vissza! *Mondja még a távozó törpe után, majd a közelébe érő Winyra felé fordul.*
- Miben segíthetek, Winyra. *Szólal meg és közelebb lép a lányhoz, hogy akár bizalmasan megtárgyalhassák érkezésének okát.
Aztán van dolga bőven. El kell intéznie Elgroonnak a piaci vásárlást és a szállítást és még Alludrin is várja odafent. Hiába, a munka nem állhat meg és ez így is van rendjén.*
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-20 10:56:20
Üzenet elküldve: 2020-10-20 10:56:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Halogatott látogatás//
*Miután - minden szempontból - felmérte a helyzetet, Razkalewa uram elsiet, hogy utánanézzen a pallosnak meg az amuletteknek. Kisvártatva vissza is tér, és a nála levő kard tényleg majdnem ugyanolyan, mint amit az ork most hord magánál. A lány elnézi, ahogy Ukrom bevizsgálja az új játékát, megállapítja, hogy a fegyver meg a gazdája színben is passzol egymáshoz. Valami azért szöget üt a fejébe:*
~Miért vett egy ugyanolyan kardot, mint amilyen már van neki?~
*Mondjuk hallott már róla, hogy a tisztítással elvész a varázserő a dolgokból (különös tekintettel a nadrágokra) de nem volt meggyőződve róla, hogy tényleg így lenne.*
~Lehet, hogy a mostani el van repedve valahol...?~
*Persze csak találgat. Mindenesetre ha itt végeznek, majd kérdőre vonja a szürkebőrűt!*
- Baglyot? *pillant meglepetten az amulettekről a kalmárra* De hát az halálmadár! *Ennél bővebb magyarázatot nem ad, miért nem lesz jó a bagoly amulett. A másik két amuletthez azonban már nem tud ilyen könnyen jelentést párosítani. Jobb híján megpróbálja elképzelni, milyen amulettet látna szívesen a megmentője nyakában, ha alapul véve a tegnapi esetet egy istenek háta mögötti pincében épp belefulladni készül a mindenhonnan özönlő férgek áradatába.*
~BÁNOM IS ÉN, CSAK KISZEDJEN ONNAN! Hmm... azt hiszem, más helyzetet kéne kitalálnom...~
*Kezdi érteni, miért bámulja Razkalewa uram olyan feltűnően: amilyen nehéz feladatot adott neki, ez a drága lélek csak abból tud kiindulni, hogy két nagy mell között jól mutat egy kerek bagolyfej. Vagy egy kerek szem. Vagy egy kerek spirál.*
- Milyen más állatos amulettjeid vannak? *kérdi hirtelen a kereskedőt. Akinek kedves állat lóg a nyakában, arról a bajbajutottak is könnyebben elhiszik, hogy segíteni akar rajtuk, nem igaz?*
*Miután - minden szempontból - felmérte a helyzetet, Razkalewa uram elsiet, hogy utánanézzen a pallosnak meg az amuletteknek. Kisvártatva vissza is tér, és a nála levő kard tényleg majdnem ugyanolyan, mint amit az ork most hord magánál. A lány elnézi, ahogy Ukrom bevizsgálja az új játékát, megállapítja, hogy a fegyver meg a gazdája színben is passzol egymáshoz. Valami azért szöget üt a fejébe:*
~Miért vett egy ugyanolyan kardot, mint amilyen már van neki?~
*Mondjuk hallott már róla, hogy a tisztítással elvész a varázserő a dolgokból (különös tekintettel a nadrágokra) de nem volt meggyőződve róla, hogy tényleg így lenne.*
~Lehet, hogy a mostani el van repedve valahol...?~
*Persze csak találgat. Mindenesetre ha itt végeznek, majd kérdőre vonja a szürkebőrűt!*
- Baglyot? *pillant meglepetten az amulettekről a kalmárra* De hát az halálmadár! *Ennél bővebb magyarázatot nem ad, miért nem lesz jó a bagoly amulett. A másik két amuletthez azonban már nem tud ilyen könnyen jelentést párosítani. Jobb híján megpróbálja elképzelni, milyen amulettet látna szívesen a megmentője nyakában, ha alapul véve a tegnapi esetet egy istenek háta mögötti pincében épp belefulladni készül a mindenhonnan özönlő férgek áradatába.*
~BÁNOM IS ÉN, CSAK KISZEDJEN ONNAN! Hmm... azt hiszem, más helyzetet kéne kitalálnom...~
*Kezdi érteni, miért bámulja Razkalewa uram olyan feltűnően: amilyen nehéz feladatot adott neki, ez a drága lélek csak abból tud kiindulni, hogy két nagy mell között jól mutat egy kerek bagolyfej. Vagy egy kerek szem. Vagy egy kerek spirál.*
- Milyen más állatos amulettjeid vannak? *kérdi hirtelen a kereskedőt. Akinek kedves állat lóg a nyakában, arról a bajbajutottak is könnyebben elhiszik, hogy segíteni akar rajtuk, nem igaz?*
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-19 22:30:30
Üzenet elküldve: 2020-10-19 22:30:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//AAA//
-Nos. Mindenesetre annyit talán megérhet. Ha munkát vállalnék és beállnék fát hasogatni vele, talán még az árát is visszahozza.
* Mondja még mindig kissé gúnyosan a törpe, majd így folytatja: *
- Pajzs és páncél is kelleni fog majd, de nem szeretnék átlagosat venni. Így inkább még spórolok egy egy jobb darabra.
Szóval egyelőre ez a csatabárd megteszi. De ha valóban olyan jó, mint mondja akkor biztosan vissza fogok még jönni.
* Szeme sarkából észreveszi a közeledő ember nőt. Aki láthatóan arra vár, hogy a kereskedő befejezze a törpével az üzletelést. *
- No de nem akarom tovább az idejét rabolni. Egy szó, mint száz, ezt a fegyvert most elviszem. Tessék, itt a pénz.
* Miután leszámolja a kért összeget és amennyiben a kereskedő már nem fűz a beszélgetésükhöz semmi érdemlegeset, úgy a törpe megköszöni az üzletet és újdonsült fegyverével az ajtó felé távozik. *
-Nos. Mindenesetre annyit talán megérhet. Ha munkát vállalnék és beállnék fát hasogatni vele, talán még az árát is visszahozza.
* Mondja még mindig kissé gúnyosan a törpe, majd így folytatja: *
- Pajzs és páncél is kelleni fog majd, de nem szeretnék átlagosat venni. Így inkább még spórolok egy egy jobb darabra.
Szóval egyelőre ez a csatabárd megteszi. De ha valóban olyan jó, mint mondja akkor biztosan vissza fogok még jönni.
* Szeme sarkából észreveszi a közeledő ember nőt. Aki láthatóan arra vár, hogy a kereskedő befejezze a törpével az üzletelést. *
- No de nem akarom tovább az idejét rabolni. Egy szó, mint száz, ezt a fegyvert most elviszem. Tessék, itt a pénz.
* Miután leszámolja a kért összeget és amennyiben a kereskedő már nem fűz a beszélgetésükhöz semmi érdemlegeset, úgy a törpe megköszöni az üzletet és újdonsült fegyverével az ajtó felé távozik. *
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-19 20:28:59
Üzenet elküldve: 2020-10-19 20:28:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra Jote//
-Nos igen, ha szabad így fogalmaznunk,de hát miért ne szabadna?
*Kacérkodik egy kicsit, nem érzi úgy, hogy nem lenne helyénvaló. Igyekszik nem közbeszólni, nehogy úgy járjon, hogy kérdezne valamit, amire egy perc múlva a választ egyébként is megkapná, ez a legkínosabb helyzetek egyike számára, így inkább bölcsen hallgat és kivár, hogy minden kis apró részletet lásson. Bár néha felemeli a szemöldökét, de inkább tartja magát saját eltervezéseihez.*
-Ez teljesen érhető, kedves Winyra Jote. *Nem világos, hogy melyik nevét szereti inkább használni, így inkább megelőzi az esetleg félreértéseket.*
-Mindazonáltal lenne pár hozzáfűznivalóm, csak hogy önnek, önöknek is könnyebb dolga legyen.
*Mosolyog.*
-Először is semmiképp sem óhajtok raktározási szolgáltatást igénybe venni, nincs rá szükségem, jóllehet sokkal több húsról van itt szó, mint amennyit elennék, egyébként is mikor hogy sikerülnek az étkezéseim, vándorok átka, ha úgy tetszik. Nekem csak annyi kell, amennyit még éppen el tudok magammal vinni, mivel a szárított hús körülbelül örökké fogyasztható marad. A többletet szívesen felajánlom a kereskedőháznak, sőt, most hogy említi a történetet, éppenséggel dalnok, legendamondó lennék, s szívesen elmesélném egy este a Kalmárban eme nemes kalandot, a maradék húsból pedig a vendégem, ki megkívánja, ha a szakácsuk, és persze a ház ura beleegyezik.
*Tart némi szünetet, hisz tudja, de legalábbis sejti, hogy ilyen volumenű dolgokban nem pont ő az illetékes, de Start nem nagyon szeret megkerülni embereket, ha egy módja van rá. Szívesen előadná a dalait, amiket útközben agyalt ki, s talán így a kellemes és a hasznos egyszerre teljesülhetne, mindenki számára.*
-A többi dolog pedig nyilvánvalóan további egyeztetést kíván, és vakon én sem szeretnék beleugrani semmibe, hogy aztán adósságban ússzak, ezt gondolom megértheti ön is. Hanem ami fontosabb *Közben a holmikat átadja a hölgynek, ha hajlandó elvenni, eltenni őket oda, ahová kell.* talán egy jó hangszerre is szükségem lenne, egy jóféle kobozra. Olyat tudna esetleg szerezni? Vagy egy mandolint, ha az errefelé gyakoribb. Az is tökéletes.
A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.19 20:29:31
-Nos igen, ha szabad így fogalmaznunk,de hát miért ne szabadna?
*Kacérkodik egy kicsit, nem érzi úgy, hogy nem lenne helyénvaló. Igyekszik nem közbeszólni, nehogy úgy járjon, hogy kérdezne valamit, amire egy perc múlva a választ egyébként is megkapná, ez a legkínosabb helyzetek egyike számára, így inkább bölcsen hallgat és kivár, hogy minden kis apró részletet lásson. Bár néha felemeli a szemöldökét, de inkább tartja magát saját eltervezéseihez.*
-Ez teljesen érhető, kedves Winyra Jote. *Nem világos, hogy melyik nevét szereti inkább használni, így inkább megelőzi az esetleg félreértéseket.*
-Mindazonáltal lenne pár hozzáfűznivalóm, csak hogy önnek, önöknek is könnyebb dolga legyen.
*Mosolyog.*
-Először is semmiképp sem óhajtok raktározási szolgáltatást igénybe venni, nincs rá szükségem, jóllehet sokkal több húsról van itt szó, mint amennyit elennék, egyébként is mikor hogy sikerülnek az étkezéseim, vándorok átka, ha úgy tetszik. Nekem csak annyi kell, amennyit még éppen el tudok magammal vinni, mivel a szárított hús körülbelül örökké fogyasztható marad. A többletet szívesen felajánlom a kereskedőháznak, sőt, most hogy említi a történetet, éppenséggel dalnok, legendamondó lennék, s szívesen elmesélném egy este a Kalmárban eme nemes kalandot, a maradék húsból pedig a vendégem, ki megkívánja, ha a szakácsuk, és persze a ház ura beleegyezik.
*Tart némi szünetet, hisz tudja, de legalábbis sejti, hogy ilyen volumenű dolgokban nem pont ő az illetékes, de Start nem nagyon szeret megkerülni embereket, ha egy módja van rá. Szívesen előadná a dalait, amiket útközben agyalt ki, s talán így a kellemes és a hasznos egyszerre teljesülhetne, mindenki számára.*
-A többi dolog pedig nyilvánvalóan további egyeztetést kíván, és vakon én sem szeretnék beleugrani semmibe, hogy aztán adósságban ússzak, ezt gondolom megértheti ön is. Hanem ami fontosabb *Közben a holmikat átadja a hölgynek, ha hajlandó elvenni, eltenni őket oda, ahová kell.* talán egy jó hangszerre is szükségem lenne, egy jóféle kobozra. Olyat tudna esetleg szerezni? Vagy egy mandolint, ha az errefelé gyakoribb. Az is tökéletes.
A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.19 20:29:31
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3057-3076