Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 109 (2161. - 2180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2180. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-14 21:16:41
Üzenet elküldve: 2021-01-14 21:16:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Ebrendelés//
*Éppen hagyná, hogy szóhoz jusson a lovag, amikor Aztyan lepi meg hirtelen. De persze hamar kiderül, hogy miről is van szó, így csak biccent egyet, bár egyébként is úgy bánt volna vele, de ezt szükségtelen hangosan kimondania. Szinte biztos benne, hogy ez a kis színjáték inkább a kuncsaftnak szól, mintsem neki.*
-Természetesen!
*Feleli a miheztartás végett. Halkan kuncog Arelow tréjáfán, de szó mi szó, valahol igaza van.*
-Meg kell mondjam, hogy tényleg nem mozgok ilyen körökben.
*Zsivány mosolyt ültet arcára, ahogy tovább hallgatja , hogy lényegében miért is érkezett a másik. Bőszen hallgatja, s még bőszebben jegyzetel egy papirosra, ami keze ügyébe akad. Már rég megtanult gyorsan írni, inkább kis rovásokból áll, mint betűkből, de ő vissza tudja fejteni. Hasznos egy képesség ám ez.*
-M-m. Megvagyok, köszönöm.
*Aztán mielőtt folytathatná, Arelow azt is elárulja, hogy mire kell neki ez a sok minden. Igaz ami igaz, tényleg meglepődik kicsit a listán, s egyelőre fogalma sincs, hogy honnan szerezzen be ennyi mindent, de nem esik pánikba.*
-Bizonyára remek lövész, uram, de ez a kérdés most mellément.
*Mosolyog ismét.*
-A kérdésem az lett volna, hogy...
*Tart egy kis hatásszünetet.*
-Á mindegy is, hogy mi lett volna, a boszorkányvadászat sokkal izgalmasabb. Ha megenged egy tanácsot.
*Kicsit közelebb hajol.*
-Hallottam ezt-azt a boszorkányokról, és ha rám hallgat, akkor egy kis lámpaolajat is visz magával, meg valamit amivel meggyújthatja azt. Ahogy tartja a mondás, vassal és tűzzel, tudja. Az olaj a kardon sosem árthat. De persze csak egy tanács.
*Nem akar semmit sem rátukmálni a másikra. Gyorsan még felírja a papírjára a kedvezményt is, nehogy elfelejtse esetleg, majd kissé megvakarja a fejét.*
-Szép kis lista. Nem lesz egyszerű beszerezni őket, de megoldható, úgy hiszem. Igen. Árat sajnos még nem tudok mondani, utána kell járni egy-két dolognak.
*Látszik rajta, hogy szinte már azon töri a fejét, hogy kihez is kell majd elmenni, hogy ilyen és hasonló holmikat szerezhessenek.*
-Kérem, jöjjön vissza holnap, addig megpróbálunk utánajárni a listán szereplő dolgoknak, rendben? És a kardnak is utánakérdezek addigra.
*Alázatosan meghajol, s persze ha van még valami azt természetesen meghallgatja.*
*Éppen hagyná, hogy szóhoz jusson a lovag, amikor Aztyan lepi meg hirtelen. De persze hamar kiderül, hogy miről is van szó, így csak biccent egyet, bár egyébként is úgy bánt volna vele, de ezt szükségtelen hangosan kimondania. Szinte biztos benne, hogy ez a kis színjáték inkább a kuncsaftnak szól, mintsem neki.*
-Természetesen!
*Feleli a miheztartás végett. Halkan kuncog Arelow tréjáfán, de szó mi szó, valahol igaza van.*
-Meg kell mondjam, hogy tényleg nem mozgok ilyen körökben.
*Zsivány mosolyt ültet arcára, ahogy tovább hallgatja , hogy lényegében miért is érkezett a másik. Bőszen hallgatja, s még bőszebben jegyzetel egy papirosra, ami keze ügyébe akad. Már rég megtanult gyorsan írni, inkább kis rovásokból áll, mint betűkből, de ő vissza tudja fejteni. Hasznos egy képesség ám ez.*
-M-m. Megvagyok, köszönöm.
*Aztán mielőtt folytathatná, Arelow azt is elárulja, hogy mire kell neki ez a sok minden. Igaz ami igaz, tényleg meglepődik kicsit a listán, s egyelőre fogalma sincs, hogy honnan szerezzen be ennyi mindent, de nem esik pánikba.*
-Bizonyára remek lövész, uram, de ez a kérdés most mellément.
*Mosolyog ismét.*
-A kérdésem az lett volna, hogy...
*Tart egy kis hatásszünetet.*
-Á mindegy is, hogy mi lett volna, a boszorkányvadászat sokkal izgalmasabb. Ha megenged egy tanácsot.
*Kicsit közelebb hajol.*
-Hallottam ezt-azt a boszorkányokról, és ha rám hallgat, akkor egy kis lámpaolajat is visz magával, meg valamit amivel meggyújthatja azt. Ahogy tartja a mondás, vassal és tűzzel, tudja. Az olaj a kardon sosem árthat. De persze csak egy tanács.
*Nem akar semmit sem rátukmálni a másikra. Gyorsan még felírja a papírjára a kedvezményt is, nehogy elfelejtse esetleg, majd kissé megvakarja a fejét.*
-Szép kis lista. Nem lesz egyszerű beszerezni őket, de megoldható, úgy hiszem. Igen. Árat sajnos még nem tudok mondani, utána kell járni egy-két dolognak.
*Látszik rajta, hogy szinte már azon töri a fejét, hogy kihez is kell majd elmenni, hogy ilyen és hasonló holmikat szerezhessenek.*
-Kérem, jöjjön vissza holnap, addig megpróbálunk utánajárni a listán szereplő dolgoknak, rendben? És a kardnak is utánakérdezek addigra.
*Alázatosan meghajol, s persze ha van még valami azt természetesen meghallgatja.*
2179. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-14 16:00:25
Üzenet elküldve: 2021-01-14 16:00:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Ebrendelés //
* Felismerik szerény személyét, aminek kifejezetten örül. A sebhelyes arcú kereskedő már jól ismeri, hiszen nem először jár náluk. Illő fogadtatásban is részesítik, ahogyan az rendjén is van.*
- Teysus óvja magát is!* Viszonozza a köszöntést. Most egy másik kereskedőhöz irányítják, akivel szintén volt már dolga. Jó hallani, hogy megbecsülik a törzsvásárlókat, mert, ahogy hallja szép kis kedvezményt fog kapni. Nem is baj az, mert az ő erszénye is véges.*
- No úgy látom, hogy megismert. Mondjuk nehéz lenne elfelejteni egy ilyen tagbaszakadt alakot, mint én.* Ritka alkalom, hogy humorizál, mert ezt annak szánta, csak ez amolyan sajátos fajta humor. A tündér nagyon igyekszik rendbe szedni magát, de ez felesleges, mert Arelow nem igazán foglalkozik a megjelenéssel.*
- Eddig jól szolgál, de még harcban nem bizonyított.* Feleli, de ez a kérdés sokat jelentett most neki. Nagyra értékeli, hogy érdeklődnek az eladott felszerelés után. Ezért is van itt részben, mert elégedett velük.*
- Nos térjünk a tárgyra! Az első kérdésem a kardra irányul, hogy elkészült már, bár tudom, hogy csak néhány napja jártam itt. Nem ezért vagyok itt most. Rendelésem lenne. Két nagytestű harci kutyára lenne szükségem. Én magam képezném ki őket, mert ha jól gondolom itt most nem igazán lehet jó szakembereket találni. Az a biztos, ha magam intézem ezt is el. Szóval két nagytestű kutya kell szöges nyakörvvel. Valamint egy egy szép nagy sasmadárra, amit szintén én képeznék ki. Jó nagy legyen, ezt nem győzőm hangsúlyozni. Kelleni fog még egy speciális ruha is. Vastag ruha, ami mindenütt takar. Csibész ruhának hívják, ha így könnyebb. Na szóval kell még nagyjából tíz nyúl is. Illetve mielőtt még elfelejteném az állatok legalább egy évesek legyenek és az alap parancsszavakat ismerjék. Tehát, ül fekszik, marad meg a többi. A sasnál szintén követelmény, hogy ne egy teljesen vad jószág legyen. Az alapokat ő neki is tudnia kell! Szóval minden tiszta? Kérdezzen, ha nem sikerült mindent megjegyeznie.* Fejezi be végül hosszúra nyúlt megrendelését.*
- Tudom mi lesz a következő kérdéseinek egyike. Embervadászatra kellenek az állatok. Vagyis pontosítok inkább, mert kifejezetten boszorkányvadászatra kellenek. Egy konkrét boszorkányra, de jó hasznukat fogom venni. Felkutatás, üldözés és gyilkolás. Még így is kemény ellenféllel lesz dolgom. Szóval életbevágóan fontos, hogy a lehető legjobb példányok kerüljenek hozzá.* Ezt már sokadjára mondja el, de fontos azért.*
- Igyekszem feszegetni a kereskedőház határait. Mindig valami különlegeset rendelek.*Kíváncsian fürkészi a kereskedő arcát, hogy mit vált ki belőle a rendelése.*
* Felismerik szerény személyét, aminek kifejezetten örül. A sebhelyes arcú kereskedő már jól ismeri, hiszen nem először jár náluk. Illő fogadtatásban is részesítik, ahogyan az rendjén is van.*
- Teysus óvja magát is!* Viszonozza a köszöntést. Most egy másik kereskedőhöz irányítják, akivel szintén volt már dolga. Jó hallani, hogy megbecsülik a törzsvásárlókat, mert, ahogy hallja szép kis kedvezményt fog kapni. Nem is baj az, mert az ő erszénye is véges.*
- No úgy látom, hogy megismert. Mondjuk nehéz lenne elfelejteni egy ilyen tagbaszakadt alakot, mint én.* Ritka alkalom, hogy humorizál, mert ezt annak szánta, csak ez amolyan sajátos fajta humor. A tündér nagyon igyekszik rendbe szedni magát, de ez felesleges, mert Arelow nem igazán foglalkozik a megjelenéssel.*
- Eddig jól szolgál, de még harcban nem bizonyított.* Feleli, de ez a kérdés sokat jelentett most neki. Nagyra értékeli, hogy érdeklődnek az eladott felszerelés után. Ezért is van itt részben, mert elégedett velük.*
- Nos térjünk a tárgyra! Az első kérdésem a kardra irányul, hogy elkészült már, bár tudom, hogy csak néhány napja jártam itt. Nem ezért vagyok itt most. Rendelésem lenne. Két nagytestű harci kutyára lenne szükségem. Én magam képezném ki őket, mert ha jól gondolom itt most nem igazán lehet jó szakembereket találni. Az a biztos, ha magam intézem ezt is el. Szóval két nagytestű kutya kell szöges nyakörvvel. Valamint egy egy szép nagy sasmadárra, amit szintén én képeznék ki. Jó nagy legyen, ezt nem győzőm hangsúlyozni. Kelleni fog még egy speciális ruha is. Vastag ruha, ami mindenütt takar. Csibész ruhának hívják, ha így könnyebb. Na szóval kell még nagyjából tíz nyúl is. Illetve mielőtt még elfelejteném az állatok legalább egy évesek legyenek és az alap parancsszavakat ismerjék. Tehát, ül fekszik, marad meg a többi. A sasnál szintén követelmény, hogy ne egy teljesen vad jószág legyen. Az alapokat ő neki is tudnia kell! Szóval minden tiszta? Kérdezzen, ha nem sikerült mindent megjegyeznie.* Fejezi be végül hosszúra nyúlt megrendelését.*
- Tudom mi lesz a következő kérdéseinek egyike. Embervadászatra kellenek az állatok. Vagyis pontosítok inkább, mert kifejezetten boszorkányvadászatra kellenek. Egy konkrét boszorkányra, de jó hasznukat fogom venni. Felkutatás, üldözés és gyilkolás. Még így is kemény ellenféllel lesz dolgom. Szóval életbevágóan fontos, hogy a lehető legjobb példányok kerüljenek hozzá.* Ezt már sokadjára mondja el, de fontos azért.*
- Igyekszem feszegetni a kereskedőház határait. Mindig valami különlegeset rendelek.*Kíváncsian fürkészi a kereskedő arcát, hogy mit vált ki belőle a rendelése.*
2178. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:57:33
Üzenet elküldve: 2021-01-14 11:57:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, Win, Aztyan, Darok//
//Kicsit Arelow, Merchen//
*Amikor visszaér, Darok épp a páncélját próbálja. Tudta, hogy sem az ork, sem ő nem fog csalódni a mester munkájában és a leviatán mintázat a páncélon külön elismerést érdemel. A heges arcú elégedett félmosollyal néz végig a tetőtől talpig páncélba bújt orkon.*
- Ahogy mondtam, a legjobbat adom és a legjobbat várom el. *Bár szavai komolynak tűnnek, mosolyog, de ez valóban így van. Aki a Kereskedőházba tartozik, élhet annak előnyeivel.*
- Menj csak, próbáld ki, milyen a páncél. Viseld egészséggel és Teysus áldásával. *Válaszol Daroknak. Biztosan nem lesz gond, amíg távol lesz és egy ilyen remek páncélt tényleg érdemes kipróbálni. Nem tudja, miféle alakról lehet szó, akivel vigyázni kell, de nem gondolja, hogy problémát okozhatna. De azért majd odafigyel és megköszöni az ork figyelmeztetését.
Ezután Arjához fordul, aki meghajtva kissé magát fogadja a heges arcú köszöntését.*
- Ennek kimondottan örülök. *Mosolyog a mindig megkerülésen. Nem örülne, ha Arjának baja esne vagy nem térne vissza közéjük.
A lány is kitér arra a furcsa alakra, de Aztyan még mindig nem tart, de azért magához vesz egy fegyvert, készülve arra, hogy mégis meg kellen védenie magukat.*
- Meglehet, de ne aggódjatok, nem történhet bajunk. *Nyugtatja meg a kedélyeket.
Közben ismerős alak lép a Kereskedőházba, Arelow, aki korábban már annyit vásárolt tőlük. A lovagot Merchen szolgálja ki, de bocsánatot kérve Arjától és Wintől, egy szó erejéig odalép a kereskedőhöz és a lovaghoz.*
- Teysus hozta újra nálunk, uram. Örülök, hogy újra látom. *Köszönti Arelowot, majd Merchenhez fordul.*
- Merchen, az úr kiemelt és gyakori vásárlója a Kereskedőháznak, nem is kell mondanom, hogy kapjon kiemelt figyelmet. A vásárlása árából pedig tíz százalék engedményt leszámíthatsz, hisz mondhatni törzsvásárló nálunk. *Mondja félmosollyal a tündérnek.*
- Nem is zavarok tovább, örülök, hogy láttam. *Hajtja meg kissé a fejét a lovag felé, megvárja a választ, majd lép is vissza Arjáékhoz.*
- Indulhatunk? *Kérdi és előzékenyen megvárja, míg Arja és Win végeznek a beszélgetéssel vagy esetleg hozzá is intéznek még kérdést, majd a piac felé távozhatnak.*
//Kicsit Arelow, Merchen//
*Amikor visszaér, Darok épp a páncélját próbálja. Tudta, hogy sem az ork, sem ő nem fog csalódni a mester munkájában és a leviatán mintázat a páncélon külön elismerést érdemel. A heges arcú elégedett félmosollyal néz végig a tetőtől talpig páncélba bújt orkon.*
- Ahogy mondtam, a legjobbat adom és a legjobbat várom el. *Bár szavai komolynak tűnnek, mosolyog, de ez valóban így van. Aki a Kereskedőházba tartozik, élhet annak előnyeivel.*
- Menj csak, próbáld ki, milyen a páncél. Viseld egészséggel és Teysus áldásával. *Válaszol Daroknak. Biztosan nem lesz gond, amíg távol lesz és egy ilyen remek páncélt tényleg érdemes kipróbálni. Nem tudja, miféle alakról lehet szó, akivel vigyázni kell, de nem gondolja, hogy problémát okozhatna. De azért majd odafigyel és megköszöni az ork figyelmeztetését.
Ezután Arjához fordul, aki meghajtva kissé magát fogadja a heges arcú köszöntését.*
- Ennek kimondottan örülök. *Mosolyog a mindig megkerülésen. Nem örülne, ha Arjának baja esne vagy nem térne vissza közéjük.
A lány is kitér arra a furcsa alakra, de Aztyan még mindig nem tart, de azért magához vesz egy fegyvert, készülve arra, hogy mégis meg kellen védenie magukat.*
- Meglehet, de ne aggódjatok, nem történhet bajunk. *Nyugtatja meg a kedélyeket.
Közben ismerős alak lép a Kereskedőházba, Arelow, aki korábban már annyit vásárolt tőlük. A lovagot Merchen szolgálja ki, de bocsánatot kérve Arjától és Wintől, egy szó erejéig odalép a kereskedőhöz és a lovaghoz.*
- Teysus hozta újra nálunk, uram. Örülök, hogy újra látom. *Köszönti Arelowot, majd Merchenhez fordul.*
- Merchen, az úr kiemelt és gyakori vásárlója a Kereskedőháznak, nem is kell mondanom, hogy kapjon kiemelt figyelmet. A vásárlása árából pedig tíz százalék engedményt leszámíthatsz, hisz mondhatni törzsvásárló nálunk. *Mondja félmosollyal a tündérnek.*
- Nem is zavarok tovább, örülök, hogy láttam. *Hajtja meg kissé a fejét a lovag felé, megvárja a választ, majd lép is vissza Arjáékhoz.*
- Indulhatunk? *Kérdi és előzékenyen megvárja, míg Arja és Win végeznek a beszélgetéssel vagy esetleg hozzá is intéznek még kérdést, majd a piac felé távozhatnak.*
2177. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:52:57
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:52:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Wyl, Arelow//
-Bocsásson meg hölgyem, de ahogy látja nyüzsög itt az élet. Kérem, ha megfelelnek önnek a feltételek, nyugodtan adja át a tőrt valamelyik kollégmnak, vagy csak hagyja ott a pulton. *Mutat egy helyre, ahonnan bizonyosan nem fogja senki elcsenni.* És akkor küldetünk önért, amint elkészült a fegyver. Nos, ha megbocsájt..
*Egy kedves mosoly, egy apró meghajlás, majd, mint egy szorgos kis méhecske röpke léptekkel tűnik el a szeme elől.*
-Á, Arelow, igaz? Üdvözlöm nálunk. Miben lehetek szolgálatára?
*Bár természetesen áll szolgálatára, közben igyekszik kicsit rendbe szedni magát, megigazgatni a ruháját, satöbbi, hisz akad dolga a műhelyen kívül is, bár nem szalasztaná el, hogy segítségére legyen egy kedves visszatérő kuncsfatnak, és Aztyan szemében is szeretne bizonyítani, hogy bizony neki itt helye van.*
-Hogy szolgál a paripa páncélja?
-Bocsásson meg hölgyem, de ahogy látja nyüzsög itt az élet. Kérem, ha megfelelnek önnek a feltételek, nyugodtan adja át a tőrt valamelyik kollégmnak, vagy csak hagyja ott a pulton. *Mutat egy helyre, ahonnan bizonyosan nem fogja senki elcsenni.* És akkor küldetünk önért, amint elkészült a fegyver. Nos, ha megbocsájt..
*Egy kedves mosoly, egy apró meghajlás, majd, mint egy szorgos kis méhecske röpke léptekkel tűnik el a szeme elől.*
-Á, Arelow, igaz? Üdvözlöm nálunk. Miben lehetek szolgálatára?
*Bár természetesen áll szolgálatára, közben igyekszik kicsit rendbe szedni magát, megigazgatni a ruháját, satöbbi, hisz akad dolga a műhelyen kívül is, bár nem szalasztaná el, hogy segítségére legyen egy kedves visszatérő kuncsfatnak, és Aztyan szemében is szeretne bizonyítani, hogy bizony neki itt helye van.*
-Hogy szolgál a paripa páncélja?
2176. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:56:09
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:56:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, Win, Aztyan, Darok//
//Kicsit Arelow, Merchen//
*Darok örömét igazán jó nézni, de magát Darokot is. ~Elmenne óriásnak!~ gondolja Arja somolyogva, ahogy a vért minden darabja felkerül Win készséges, segítő közreműködésével, és az imponáló külsejű ork, kihúzva magát több fejjel föléjük magasodik. Pedig Arja Wegtorenben igazán elég sok óriást látott!*
- Illik hozzád. *mondja dicsérő elismeréssel, bólintva, komolyan, és egy kicsit még ő maga is büszke a leviathános címer miatt.*
- Én is, igazán! *mosolyodik el aztán Aztyan köszöntésére, mert azért két hatnál is több ideig volt távol, megpördülve az ismerős hangra. Kicsit meghajtja magát, hogy megadja a kellően elvárható tiszteletet a Kereskedőház intézőjének.*
- Igen, megvagyok. Én mindig megkerülök. *mosolyodik el kedves mosollyal, halványan, de igazán jól esik neki, hogy őszinte aggódást hall ki az intéző szavaiból. Pedig akár le is teremthetné, hogy se szó, se beszéd tűnt el, és azután jó ideig nem is hallatott magáról.
Ehelyett megelőlegezi számára, lám, a bizalmat, hogy oka lehetett az útjának.*
- Szívesen. *bólint a piacra invitálásra komolyan, mert talán valóban az a legegyszerűbb módja annak, hogy zavartalanul beszélhessen az intézővel, hogy elkíséri az útjára. Aztán elhallgat, hátrébb lépve, hagyva hogy Darok a köszönetét fejezhesse ki a gyönyörű lovagi vértért. Csak amikor a felvértezett ork elkérdezkedik az intézőtől a Kaszárnyába, akkor szól újra, előre lépve, feltéve ha Aztyan rábólint a kérésre.*
- Talán menjünk egy ideig együtt! *javasolja, mert ő el is felejtette a furcsa alakot, de Daroknak igaza van, ki tudja, hátha ott ólálkodik még valahol a piactéren.*
- Egy fura alak követett bennünket Winyrával a Piacon, ahogy átértünk a Kalmárból.
*mndja magyarázólag Aztyannak, Winre pillantva.*
- De talán csak egy elmeháborodott. *von vállat, mivel Win is erre célzott.
Azután kérdőn pillant a többiekre, hogy indulhatnak-e, bár a Kereskedőház előterének ajtaja újra nyílik, és egy újabb ügyfél érkezik. Egy lovag, talpig páncélban. ~Talán a tündér végzett, és ki tudja őt szolgálni.~ pillant el az udvarias szőke segédkalmár irányába Arja, de hát ez nem az ő dolga, az intéző biztos hogy megoldja a helyzetet. Ő addig hátraindul a műhelybe, és a biztonság kedvéért magára szíjazza azt a könnyű szablyát, amit nemrégiben kipróbált a kovácsmester biztatására.
Azután felőle indulhatnak is.*
//Kicsit Arelow, Merchen//
*Darok örömét igazán jó nézni, de magát Darokot is. ~Elmenne óriásnak!~ gondolja Arja somolyogva, ahogy a vért minden darabja felkerül Win készséges, segítő közreműködésével, és az imponáló külsejű ork, kihúzva magát több fejjel föléjük magasodik. Pedig Arja Wegtorenben igazán elég sok óriást látott!*
- Illik hozzád. *mondja dicsérő elismeréssel, bólintva, komolyan, és egy kicsit még ő maga is büszke a leviathános címer miatt.*
- Én is, igazán! *mosolyodik el aztán Aztyan köszöntésére, mert azért két hatnál is több ideig volt távol, megpördülve az ismerős hangra. Kicsit meghajtja magát, hogy megadja a kellően elvárható tiszteletet a Kereskedőház intézőjének.*
- Igen, megvagyok. Én mindig megkerülök. *mosolyodik el kedves mosollyal, halványan, de igazán jól esik neki, hogy őszinte aggódást hall ki az intéző szavaiból. Pedig akár le is teremthetné, hogy se szó, se beszéd tűnt el, és azután jó ideig nem is hallatott magáról.
Ehelyett megelőlegezi számára, lám, a bizalmat, hogy oka lehetett az útjának.*
- Szívesen. *bólint a piacra invitálásra komolyan, mert talán valóban az a legegyszerűbb módja annak, hogy zavartalanul beszélhessen az intézővel, hogy elkíséri az útjára. Aztán elhallgat, hátrébb lépve, hagyva hogy Darok a köszönetét fejezhesse ki a gyönyörű lovagi vértért. Csak amikor a felvértezett ork elkérdezkedik az intézőtől a Kaszárnyába, akkor szól újra, előre lépve, feltéve ha Aztyan rábólint a kérésre.*
- Talán menjünk egy ideig együtt! *javasolja, mert ő el is felejtette a furcsa alakot, de Daroknak igaza van, ki tudja, hátha ott ólálkodik még valahol a piactéren.*
- Egy fura alak követett bennünket Winyrával a Piacon, ahogy átértünk a Kalmárból.
*mndja magyarázólag Aztyannak, Winre pillantva.*
- De talán csak egy elmeháborodott. *von vállat, mivel Win is erre célzott.
Azután kérdőn pillant a többiekre, hogy indulhatnak-e, bár a Kereskedőház előterének ajtaja újra nyílik, és egy újabb ügyfél érkezik. Egy lovag, talpig páncélban. ~Talán a tündér végzett, és ki tudja őt szolgálni.~ pillant el az udvarias szőke segédkalmár irányába Arja, de hát ez nem az ő dolga, az intéző biztos hogy megoldja a helyzetet. Ő addig hátraindul a műhelybe, és a biztonság kedvéért magára szíjazza azt a könnyű szablyát, amit nemrégiben kipróbált a kovácsmester biztatására.
Azután felőle indulhatnak is.*
2175. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:06:37
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:06:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Ebrendelés //
* Elbúcsúzik a kis gnómtól végül. Nem is gondolta volna, hogy ennyire érzelgős a kicsi. Reméli jó sora lesz a továbbiakban. Ő maga pedig ezután dolgai után nézne. Társra van szüksége, de olyanra, ami a végsőkig kitart mellette. Mozgékony és okos társra, aki nem kérdez. Szóval kutyára van szüksége. Hova mehetne ilyenkor? Hát persze, hogy a már jól bevált kereskedőházhoz. Legalább kardja után is utána tud kérdezni. Csókát rögtön arra is indítja el. Kis lovaglás után az ismerős épület előtt szál le a földre. Nem tétlenkedik sokat. Kiköti a hátast és belép a kovácsműhelybe. Jó kis pereputty gyűlt össze azt meg kell hagynia. Nem mintha ez őt foglalkoztatná. Leadná a rendelést és nem is zavarna tovább.*
- Jó napot!* Dörmögi a sisak alól, amit aztán le is vesz fejéről. Félre is áll, hogy kivárja a sorát. Javarészt ismerős arcokat lát, bár lehet, hogy éppen megzavart valamit.*
* Elbúcsúzik a kis gnómtól végül. Nem is gondolta volna, hogy ennyire érzelgős a kicsi. Reméli jó sora lesz a továbbiakban. Ő maga pedig ezután dolgai után nézne. Társra van szüksége, de olyanra, ami a végsőkig kitart mellette. Mozgékony és okos társra, aki nem kérdez. Szóval kutyára van szüksége. Hova mehetne ilyenkor? Hát persze, hogy a már jól bevált kereskedőházhoz. Legalább kardja után is utána tud kérdezni. Csókát rögtön arra is indítja el. Kis lovaglás után az ismerős épület előtt szál le a földre. Nem tétlenkedik sokat. Kiköti a hátast és belép a kovácsműhelybe. Jó kis pereputty gyűlt össze azt meg kell hagynia. Nem mintha ez őt foglalkoztatná. Leadná a rendelést és nem is zavarna tovább.*
- Jó napot!* Dörmögi a sisak alól, amit aztán le is vesz fejéről. Félre is áll, hogy kivárja a sorát. Javarészt ismerős arcokat lát, bár lehet, hogy éppen megzavart valamit.*
2174. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-13 15:32:02
Üzenet elküldve: 2021-01-13 15:32:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, Win, Aztyan, Darok//
*Winyra társasága nagyon jól fel tudja dobni a napját, ezt most tapasztalja is, és úgy látja, hogy ez kölcsönös, aminek nagyon tud örülni. Az első páncél ami felcsigázza kíváncsiságát, kiderül, hogy nem rá való. A nőstény kalmár örömmel kíséri hátra Darokot a páncél megnézésében, de eleinte úgy tűnik, ebből nem lesz semmi. Jól esnek a nyugtató szavak a másik részéről, s ez olyan gyorsra sikeredik, hogy Aztyan közreműködésével beteljesedik egyik nagy álma. Elkészül a lovagi páncélja. Winyra segítségével kibontják a csomagot, és a szépen megmunkált páncélt, ketten felöltöztetik az orkra. Női precizitással csatolja be Winyra a páncél összekötő elemeit, aminek eredményeként teljesen felkerül a páncél minden darabra. Legvégül a sisak is felkerül a fejére. Ez a páncél szinte teljesen matt fekete színű, amely a különleges anyagú mithril összetevőre enged következtetni. Vörös leviatán teljes alakos ábrázolása domborodik ki a páncélból, ami hátulról indul és elől, a mellkas résznél teljesedik ki. A fejrészen is visszaköszön a leviatános minta, sötétvörös színnel, egy elborzasztó leviatán fejet kiadva a sisakból. A sisak kapcsolódik a páncélhoz, amivel a nyakat is teljes egészében védi. Összességében véve elég elrettentőre sikerült a páncél, de Darok pont ilyet szeretett volna. A sisak már takarja vonásait, de kirobbanó hangulatát még így is érzékelheti Winyra is, és Arja is, aki közben becsatlakozik. Winyra meg is említi, hogy nem lesz a hímnél délcegebb a negyedben. Ezen nagyot nevet az ork, de jól esik neki a dicséret. A páncélban kihúzza magát, hogy ezzel is mutassa az előbb említett délcegséget.*
- Köszönöm a segítséged. Úgy érzem mindenhol sikerült jól összekapcsolnod. *Jó kedvűen köszöni meg a nőstény segítségét a páncél felvételében. Néhány kar, láb és fej mozdulatot tesz benne, hogy milyen a viselése. Hozzá van szokva a nehézvértben való járáshoz, és magához a viseléséhez is, ez látszik mozdulataiból még az avatatlan szemeknek is. Arja is elismerését fejezi ki a teljes páncélban díszelgő orknak. Hálásan biccent az elismerésre. A megelevenedett kőszikla említésén szintén nagyot nevet.*
- Remek munka, de ez a mester érdeme, és Aztyané. *Pont az intézőt említi, akinek közbenjárásával ez a páncél elkészülhetett. Aztyan ekkor lép oda hozzájuk, köszönti Arjat és invitálja egy kitérőre. Amíg a heges arcú intéző itt van, addig ki is fejezi neki háláját.*
- Hálásan köszönöm a közbenjárásod Aztyan. Nagyszerű munka a páncél, a legjobb, amit valaha viseltem. *Örömmel és hálásan újságolja el a férfinak, hiszen ez nem sikerülhetett volna, ha a Kereskedőház nem támogatja felfegyverkezését. Meghallja, hogy a piacra készülne az intéző és Arja.*
- Vigyázzatok azzal az alakkal odakint. Bár Aztyan bőven meg tud védeni. *Óvatosságból megemlíti azt a kutakodó alakot, aki követte a két kereskedő emberlányt. Aztyan kíséretében nem eshet baja. Ha más feladat nincs most, akkor elkérezkedik az intézőtől.*
- Ha nem bánod kipróbálnám a kaszárnyában az új vértet. *Ha ennek a heges arcú főnöke nem látja akadályát, akkor Winyra felé fordul.*
- Lenne most időd elkísérni a kaszárnyába? Bemutatnék neked valakit. Igen jóképű, derék legény. *Huncut mosolya nem látszik, de hangszínéből érezhető a viccelődés. Ha Winyra elkíséri, akkor elindul hátra, a lovakhoz.*
*Winyra társasága nagyon jól fel tudja dobni a napját, ezt most tapasztalja is, és úgy látja, hogy ez kölcsönös, aminek nagyon tud örülni. Az első páncél ami felcsigázza kíváncsiságát, kiderül, hogy nem rá való. A nőstény kalmár örömmel kíséri hátra Darokot a páncél megnézésében, de eleinte úgy tűnik, ebből nem lesz semmi. Jól esnek a nyugtató szavak a másik részéről, s ez olyan gyorsra sikeredik, hogy Aztyan közreműködésével beteljesedik egyik nagy álma. Elkészül a lovagi páncélja. Winyra segítségével kibontják a csomagot, és a szépen megmunkált páncélt, ketten felöltöztetik az orkra. Női precizitással csatolja be Winyra a páncél összekötő elemeit, aminek eredményeként teljesen felkerül a páncél minden darabra. Legvégül a sisak is felkerül a fejére. Ez a páncél szinte teljesen matt fekete színű, amely a különleges anyagú mithril összetevőre enged következtetni. Vörös leviatán teljes alakos ábrázolása domborodik ki a páncélból, ami hátulról indul és elől, a mellkas résznél teljesedik ki. A fejrészen is visszaköszön a leviatános minta, sötétvörös színnel, egy elborzasztó leviatán fejet kiadva a sisakból. A sisak kapcsolódik a páncélhoz, amivel a nyakat is teljes egészében védi. Összességében véve elég elrettentőre sikerült a páncél, de Darok pont ilyet szeretett volna. A sisak már takarja vonásait, de kirobbanó hangulatát még így is érzékelheti Winyra is, és Arja is, aki közben becsatlakozik. Winyra meg is említi, hogy nem lesz a hímnél délcegebb a negyedben. Ezen nagyot nevet az ork, de jól esik neki a dicséret. A páncélban kihúzza magát, hogy ezzel is mutassa az előbb említett délcegséget.*
- Köszönöm a segítséged. Úgy érzem mindenhol sikerült jól összekapcsolnod. *Jó kedvűen köszöni meg a nőstény segítségét a páncél felvételében. Néhány kar, láb és fej mozdulatot tesz benne, hogy milyen a viselése. Hozzá van szokva a nehézvértben való járáshoz, és magához a viseléséhez is, ez látszik mozdulataiból még az avatatlan szemeknek is. Arja is elismerését fejezi ki a teljes páncélban díszelgő orknak. Hálásan biccent az elismerésre. A megelevenedett kőszikla említésén szintén nagyot nevet.*
- Remek munka, de ez a mester érdeme, és Aztyané. *Pont az intézőt említi, akinek közbenjárásával ez a páncél elkészülhetett. Aztyan ekkor lép oda hozzájuk, köszönti Arjat és invitálja egy kitérőre. Amíg a heges arcú intéző itt van, addig ki is fejezi neki háláját.*
- Hálásan köszönöm a közbenjárásod Aztyan. Nagyszerű munka a páncél, a legjobb, amit valaha viseltem. *Örömmel és hálásan újságolja el a férfinak, hiszen ez nem sikerülhetett volna, ha a Kereskedőház nem támogatja felfegyverkezését. Meghallja, hogy a piacra készülne az intéző és Arja.*
- Vigyázzatok azzal az alakkal odakint. Bár Aztyan bőven meg tud védeni. *Óvatosságból megemlíti azt a kutakodó alakot, aki követte a két kereskedő emberlányt. Aztyan kíséretében nem eshet baja. Ha más feladat nincs most, akkor elkérezkedik az intézőtől.*
- Ha nem bánod kipróbálnám a kaszárnyában az új vértet. *Ha ennek a heges arcú főnöke nem látja akadályát, akkor Winyra felé fordul.*
- Lenne most időd elkísérni a kaszárnyába? Bemutatnék neked valakit. Igen jóképű, derék legény. *Huncut mosolya nem látszik, de hangszínéből érezhető a viccelődés. Ha Winyra elkíséri, akkor elindul hátra, a lovakhoz.*
2173. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-13 11:49:36
Üzenet elküldve: 2021-01-13 11:49:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
//Zárás//
//Arja, Win, Darok//
*A kedves és előzékeny kiszolgálás mondhatni a szolgáltatás része, erre mindig különösen nagy figyelmet fordított Aztyan és elvárja ezt a többi kereskedőtől is. A mélységi pedig elégedetten távozik megrakva a vásárolt áruival és egy szakajtónyi arannyal könnyebben. Mindenki elégedett lehet.*
- Minden jót és Teysus óvja! Jó vadászatot! *Köszön el a hátsó traktusban a heges arcú a sötételf lánytól és indul vissza.
Újra ki kell mennie a piacra, még van pár befejezetlen megrendelés és Darok lópáncélja sincs még kész, amit meg kell beszélnie a kovácsmesterrel. Ráadásul még pár tétel az ork megrendeléséből sincs kész minden. Ennek megfelelően tárgyal a segédekkel előbb, leadja nekik a rendeléseket, majd indul vissza a vásárlótérbe, hogy felvegye a munka fonalát.
Visszatérve megpillantja Darokot az új lovagi vértezetben és sisakban, elégedetten látja, hogy a mester most is kiváló munkát végzett. Az orkkal ott van Winyra is és egy meglepetés, Arja is.*
- Arja, örülök, hogy látlak! *Köszönti félmosollyal a lányt.*
- Teysusnak hála visszatértél, minden rendben? Már aggódtam. *Lép oda és szólítja meg a triót.*
- Épp a piacra tartok, van kedved elkísérni? És mesélhetnél, merre jártál. *Ajánlja fel Arjának a lehetőséget. Persze, ha bárki el akarná kísérni, nem mond nemet, de szívesen beszélgetne a kalandor lánnyal és Nisamie dolgát is megosztaná vele, hisz a ritka növények beszerzéséhez egy olyan kalandor kell, mint Arja.*
//Zárás//
//Arja, Win, Darok//
*A kedves és előzékeny kiszolgálás mondhatni a szolgáltatás része, erre mindig különösen nagy figyelmet fordított Aztyan és elvárja ezt a többi kereskedőtől is. A mélységi pedig elégedetten távozik megrakva a vásárolt áruival és egy szakajtónyi arannyal könnyebben. Mindenki elégedett lehet.*
- Minden jót és Teysus óvja! Jó vadászatot! *Köszön el a hátsó traktusban a heges arcú a sötételf lánytól és indul vissza.
Újra ki kell mennie a piacra, még van pár befejezetlen megrendelés és Darok lópáncélja sincs még kész, amit meg kell beszélnie a kovácsmesterrel. Ráadásul még pár tétel az ork megrendeléséből sincs kész minden. Ennek megfelelően tárgyal a segédekkel előbb, leadja nekik a rendeléseket, majd indul vissza a vásárlótérbe, hogy felvegye a munka fonalát.
Visszatérve megpillantja Darokot az új lovagi vértezetben és sisakban, elégedetten látja, hogy a mester most is kiváló munkát végzett. Az orkkal ott van Winyra is és egy meglepetés, Arja is.*
- Arja, örülök, hogy látlak! *Köszönti félmosollyal a lányt.*
- Teysusnak hála visszatértél, minden rendben? Már aggódtam. *Lép oda és szólítja meg a triót.*
- Épp a piacra tartok, van kedved elkísérni? És mesélhetnél, merre jártál. *Ajánlja fel Arjának a lehetőséget. Persze, ha bárki el akarná kísérni, nem mond nemet, de szívesen beszélgetne a kalandor lánnyal és Nisamie dolgát is megosztaná vele, hisz a ritka növények beszerzéséhez egy olyan kalandor kell, mint Arja.*
2172. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-12 21:23:37
Üzenet elküldve: 2021-01-12 21:23:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, Darok//
*Egy mosolygós bólintással zárja le a hímles témakörét, mit hamar vált fel kedélyes nevetés ork barátja soron következő, hízelgő szavaira.*
- Remélem akármelyik nősténynek is. *Fűzi hozzá halkan kuncogva tovább. Hiszen elsősorban közülük kerül majd ki vásárlóköre, ha eljut végre oda, hogy legyen is portékája, mit kínálhat.
Arja dolgában közös a véleményük, a lány olyannak tűnik, kivel könnyű lesz barátságot kötniük. A valószínűleg most is a Kalmárban ücsörgő, szófukar harcosról már nem ez a véleménye, hiszen még csak egy valamire való köszönésre sem méltatta. Ám nem akarja letörni Darok kilátásait, így egyetértően bólint a további jó kapcsolatok kialakításának prognosztizálására.*
- Ezt nehéz lenne elvitatni. *Vigyorodik, ahogy elsősége felől biztosítják, bár aligha láthatott ábrázatán olyan vonást az ork, mi ennek szükségességét sejtette volna. Nem az a féltékeny fajta, szereti azzal ámítani magát, hogy nem is ismeri az érzést.
Úgy tűnik, posztoló őr társa figyelmét magának kéri egy inas a raktár irányából, minek vélt okát hamar feltárják előtte.*
- Persze, ki nem hagynám! *Feleli feltámadt lelkesedéssel, szélesen mosolyogva az orkra, de mielőtt még nyomába szegődne, tekintetével újabb kört ró le a vásárlótérben. Felületes vizsgálódásának eredményeképpen pedig valóban követi Darokot hátra, hiszen továbbra sem fedezett fel senkit, kinek segítségére lehet szüksége. Várakozó pillantása minden apró mozdulatot megfigyel, mi a páncél előbukkanását segíti, s bár látja barátja arcán a gyermekek örömét, az is feltűnik neki, hogy a mérettel mintha nem stimmelne minden. Persze nem egy szakavatott páncéltervező, ám a szabászat terén van már annyi affinitása, hogy ezt megállapíthassa. Nem is lepi meg nagyon a csalódottan biggyesztett ork ajkak látványa, s amennyire tőle telik, tükrözi vissza társa bánatos vonásait. Egy halvány kunkor azért rakoncátlankodik ajka egyik szegletében, miről igazán nem tehet, túlságosan bájosnak találja Darok izgalmát.*
- Biztos nem kell már sokat várnod rá. *Igyekszik hasonló derűlátásról tanúbizonyságot tenni, miközben visszatérnek a vásárlótérbe. Itt éri őket a következő meglepetés, Aztyan néma jelzésének és a rejtélyes csomagnak képében. Nem kell hozzá mesteri logika, hogy kitalálhassa az ember lánya, ez már bizony azt a bizonyos vértezetet takarja. Visszavigyorog, bólint és követ, újult lelkesedéssel, újra a hátsó traktusba.
Ismét kíváncsian figyeli a felbontás műveletét, s tudja, a másik most valami nagyon hasonló izgatottságot élhet meg ahhoz, mint amivel ő vesz át egy új, rá szabott ruhát. Varázslatos érzés. Közben pedig Arja is visszacsatlakozik duójukhoz, osztozva a kis csapat hangulatán.*
- Az biztos, nem lesz nála délcegebb a negyedben! *Helyesel vigyorodva a kalandor lány szavaira.*
- Persze! *Biztosítja Darokot segítségéről.* Ugyan! *Legyint a kesztyű említésére.* Na mutasd azokat az illesztéseket! *Tettre készen lép közelebb, s figyeli, várja a hím utasításait.*
*Egy mosolygós bólintással zárja le a hímles témakörét, mit hamar vált fel kedélyes nevetés ork barátja soron következő, hízelgő szavaira.*
- Remélem akármelyik nősténynek is. *Fűzi hozzá halkan kuncogva tovább. Hiszen elsősorban közülük kerül majd ki vásárlóköre, ha eljut végre oda, hogy legyen is portékája, mit kínálhat.
Arja dolgában közös a véleményük, a lány olyannak tűnik, kivel könnyű lesz barátságot kötniük. A valószínűleg most is a Kalmárban ücsörgő, szófukar harcosról már nem ez a véleménye, hiszen még csak egy valamire való köszönésre sem méltatta. Ám nem akarja letörni Darok kilátásait, így egyetértően bólint a további jó kapcsolatok kialakításának prognosztizálására.*
- Ezt nehéz lenne elvitatni. *Vigyorodik, ahogy elsősége felől biztosítják, bár aligha láthatott ábrázatán olyan vonást az ork, mi ennek szükségességét sejtette volna. Nem az a féltékeny fajta, szereti azzal ámítani magát, hogy nem is ismeri az érzést.
Úgy tűnik, posztoló őr társa figyelmét magának kéri egy inas a raktár irányából, minek vélt okát hamar feltárják előtte.*
- Persze, ki nem hagynám! *Feleli feltámadt lelkesedéssel, szélesen mosolyogva az orkra, de mielőtt még nyomába szegődne, tekintetével újabb kört ró le a vásárlótérben. Felületes vizsgálódásának eredményeképpen pedig valóban követi Darokot hátra, hiszen továbbra sem fedezett fel senkit, kinek segítségére lehet szüksége. Várakozó pillantása minden apró mozdulatot megfigyel, mi a páncél előbukkanását segíti, s bár látja barátja arcán a gyermekek örömét, az is feltűnik neki, hogy a mérettel mintha nem stimmelne minden. Persze nem egy szakavatott páncéltervező, ám a szabászat terén van már annyi affinitása, hogy ezt megállapíthassa. Nem is lepi meg nagyon a csalódottan biggyesztett ork ajkak látványa, s amennyire tőle telik, tükrözi vissza társa bánatos vonásait. Egy halvány kunkor azért rakoncátlankodik ajka egyik szegletében, miről igazán nem tehet, túlságosan bájosnak találja Darok izgalmát.*
- Biztos nem kell már sokat várnod rá. *Igyekszik hasonló derűlátásról tanúbizonyságot tenni, miközben visszatérnek a vásárlótérbe. Itt éri őket a következő meglepetés, Aztyan néma jelzésének és a rejtélyes csomagnak képében. Nem kell hozzá mesteri logika, hogy kitalálhassa az ember lánya, ez már bizony azt a bizonyos vértezetet takarja. Visszavigyorog, bólint és követ, újult lelkesedéssel, újra a hátsó traktusba.
Ismét kíváncsian figyeli a felbontás műveletét, s tudja, a másik most valami nagyon hasonló izgatottságot élhet meg ahhoz, mint amivel ő vesz át egy új, rá szabott ruhát. Varázslatos érzés. Közben pedig Arja is visszacsatlakozik duójukhoz, osztozva a kis csapat hangulatán.*
- Az biztos, nem lesz nála délcegebb a negyedben! *Helyesel vigyorodva a kalandor lány szavaira.*
- Persze! *Biztosítja Darokot segítségéről.* Ugyan! *Legyint a kesztyű említésére.* Na mutasd azokat az illesztéseket! *Tettre készen lép közelebb, s figyeli, várja a hím utasításait.*
2171. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-12 17:53:04
Üzenet elküldve: 2021-01-12 17:53:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Újra a műhelyben //
// Win, Darok, kicsi Aztyan //
*Arja végigmegy a folyosón, egészen a hátsó traktusba, ahol az ébenbőrű kovácsmester dolgozik a segédeivel.
Nem akarja zavarni őket, ahogy elmélyülten dolgoznak egy vértezet kidolgozásán.
Megvárja, amíg a fémlemez megformálása befejeződik, ámulva figyelve az egymást követő apró, ritmikus ütéseket, ahogy a verítékező segéd ügyesen megtartva az izzó lemezt mindig csak egy aprót, és újra csak egy aprót fordít rajta. Amikor készen van, és szép ívvel domborodik, már mártják is be sisteregve egy hatalmas dézsa hideg vízbe. ~Talán vállvért lemez lehet.~ gondolja a lány.*
- Üdvözlet! *köszönti a mestert aztán, és meséli el neki, miért is a látogatás. Aztán figyelmesen végig hallgatja, kikérve a véleményét. Engedelmesen kézbe veszi, megsuhintja, kipróbálja azt a jó néhány szúró és vágó fegyvert, amit a hatalmas kovács a kezébe ad.*
- Két könnyű fegyver.
- Egy szablya. *szögezi le az végül.*
- És egy hosszabb, háromszor átkovácsolt-izzított, de az átlagosnál valamivel keskenyebb pengéjű hosszúkard. Markolatkosár nélkül, keresztvassal, könnyen kihúzható.
- Őzbőr markolattal, hogy biztosan ne csússzon.
- Én ezt javaslom.
- Felejtsd el a kétkezes kardot! *csóválja a fejét.*
- De meg is kell velük tanulnod bánni.
- Tehetek rá ugyanolyan motívumot, mint amit a vértedre is tettem. A figyelő szemet.
- És persze a leviathánt.
- Még alszom rá egyet. De nagyon köszönöm. *hajtja meg magát hálás udvariassággal Arja köszönetképpen a rászánt figyelemért és tudásért.
Hajlik a kovácsmester tanácsára, annak ellenére, hogy a toronyőr a Kikötőben a kétkezes kardvívásra oktatja.
De még egyszer végig akarja gondolni a dolgot.
~Talán elmegyek a Templomba, mielőtt döntök.~ sóhajt.
Közben Win és Darok is felbukkannak hátul, a hegyomlás méretű ork egy lovagi vértezetet nézeget kedvtelve, amit az egyik segéd mutat meg neki, de azután visszaindulnak a vásárlótérbe.
Aztyan is feltűnik egy rövid időre, valamit beszél az egyik segéddel, talán az épp folyó megrendelés ügyében, aztán újra előremegy.
Arja már épp indulna előre, bízva benne, hogy az intéző lassan végzett, és az ügyfél, akivel beszélt, elégedetten eltávozott, amikor Winék újra megjelennek.*
- Wow! Ez aztán a gyönyörű darab! *ad hangot Arja a meglepődött lelkesedésének, ahogy lassan kibontakozik egy teljes lovagi vértezet az összes illeszkedő darabjával Darok keze alatt, amint az elkezdi kihajtogatni a titokzatos csomagot, amivel érkezik.*
- Úgy fog benne kinézni, mint egy megelevenedett kőszikla! *nevet rá Winre, őszintén kíváncsian a látványra, ahogy elkezd felkerülni sorra az orkra minden darab.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.12 17:56:00
// Win, Darok, kicsi Aztyan //
*Arja végigmegy a folyosón, egészen a hátsó traktusba, ahol az ébenbőrű kovácsmester dolgozik a segédeivel.
Nem akarja zavarni őket, ahogy elmélyülten dolgoznak egy vértezet kidolgozásán.
Megvárja, amíg a fémlemez megformálása befejeződik, ámulva figyelve az egymást követő apró, ritmikus ütéseket, ahogy a verítékező segéd ügyesen megtartva az izzó lemezt mindig csak egy aprót, és újra csak egy aprót fordít rajta. Amikor készen van, és szép ívvel domborodik, már mártják is be sisteregve egy hatalmas dézsa hideg vízbe. ~Talán vállvért lemez lehet.~ gondolja a lány.*
- Üdvözlet! *köszönti a mestert aztán, és meséli el neki, miért is a látogatás. Aztán figyelmesen végig hallgatja, kikérve a véleményét. Engedelmesen kézbe veszi, megsuhintja, kipróbálja azt a jó néhány szúró és vágó fegyvert, amit a hatalmas kovács a kezébe ad.*
- Két könnyű fegyver.
- Egy szablya. *szögezi le az végül.*
- És egy hosszabb, háromszor átkovácsolt-izzított, de az átlagosnál valamivel keskenyebb pengéjű hosszúkard. Markolatkosár nélkül, keresztvassal, könnyen kihúzható.
- Őzbőr markolattal, hogy biztosan ne csússzon.
- Én ezt javaslom.
- Felejtsd el a kétkezes kardot! *csóválja a fejét.*
- De meg is kell velük tanulnod bánni.
- Tehetek rá ugyanolyan motívumot, mint amit a vértedre is tettem. A figyelő szemet.
- És persze a leviathánt.
- Még alszom rá egyet. De nagyon köszönöm. *hajtja meg magát hálás udvariassággal Arja köszönetképpen a rászánt figyelemért és tudásért.
Hajlik a kovácsmester tanácsára, annak ellenére, hogy a toronyőr a Kikötőben a kétkezes kardvívásra oktatja.
De még egyszer végig akarja gondolni a dolgot.
~Talán elmegyek a Templomba, mielőtt döntök.~ sóhajt.
Közben Win és Darok is felbukkannak hátul, a hegyomlás méretű ork egy lovagi vértezetet nézeget kedvtelve, amit az egyik segéd mutat meg neki, de azután visszaindulnak a vásárlótérbe.
Aztyan is feltűnik egy rövid időre, valamit beszél az egyik segéddel, talán az épp folyó megrendelés ügyében, aztán újra előremegy.
Arja már épp indulna előre, bízva benne, hogy az intéző lassan végzett, és az ügyfél, akivel beszélt, elégedetten eltávozott, amikor Winék újra megjelennek.*
- Wow! Ez aztán a gyönyörű darab! *ad hangot Arja a meglepődött lelkesedésének, ahogy lassan kibontakozik egy teljes lovagi vértezet az összes illeszkedő darabjával Darok keze alatt, amint az elkezdi kihajtogatni a titokzatos csomagot, amivel érkezik.*
- Úgy fog benne kinézni, mint egy megelevenedett kőszikla! *nevet rá Winre, őszintén kíváncsian a látványra, ahogy elkezd felkerülni sorra az orkra minden darab.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.12 17:56:00
2170. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-12 16:33:16
Üzenet elküldve: 2021-01-12 16:33:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
// Zárás //
* Továbbra is alázatos fejhajtással meg egy rövid köszönettel fogadják a dicséretét, amit kiérdemelt a kereskedőház gyorsasága véget. Elkéri a papírt és miután átböngészte vissza is adja, mert neki aztán nem kell tovább. Úgy tűnik, hogy azért a heges, komoly arcú férfi sincs fából, mert humoros megjegyzésére tréfásan elmosolyodik. eli van meglepetésekkel, na meg a lány előtt jár pár lépéssel is, hiszen már előre kiadta utasításba az ő kis kérését. Nimral persze erről mit sem tud. Elégedetten mosolyog, hogy teljesítik a kéréseit. Amíg számol beleveti magát a székbe újfent, mert minek ácsorogjon.*
- Ó! Még ki is kísérnek? Nagyon aprólékos azt meg kell hagyni.* Nincs ellenére a dolog, bár valószínűleg kitalált volna. A komolyabb megrendeléstől sem riad vissza, szóval talán egyszer kénytelen lesz visszatérni, hogy tényleg megdolgoztassa a férfit. Minden készen, csak fel kell ülnie a bakra és a lovak közzé csapnia. Int a férfinak és kihajt a piacra.*
// Zárás //
* Továbbra is alázatos fejhajtással meg egy rövid köszönettel fogadják a dicséretét, amit kiérdemelt a kereskedőház gyorsasága véget. Elkéri a papírt és miután átböngészte vissza is adja, mert neki aztán nem kell tovább. Úgy tűnik, hogy azért a heges, komoly arcú férfi sincs fából, mert humoros megjegyzésére tréfásan elmosolyodik. eli van meglepetésekkel, na meg a lány előtt jár pár lépéssel is, hiszen már előre kiadta utasításba az ő kis kérését. Nimral persze erről mit sem tud. Elégedetten mosolyog, hogy teljesítik a kéréseit. Amíg számol beleveti magát a székbe újfent, mert minek ácsorogjon.*
- Ó! Még ki is kísérnek? Nagyon aprólékos azt meg kell hagyni.* Nincs ellenére a dolog, bár valószínűleg kitalált volna. A komolyabb megrendeléstől sem riad vissza, szóval talán egyszer kénytelen lesz visszatérni, hogy tényleg megdolgoztassa a férfit. Minden készen, csak fel kell ülnie a bakra és a lovak közzé csapnia. Int a férfinak és kihajt a piacra.*
2169. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-12 13:02:16
Üzenet elküldve: 2021-01-12 13:02:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
*Visszatérve közli a mélységivel, hogy minden kért tétel elérhető és kiszámolja neki a végösszeget, ami nem kevés arany, de a vásárolni kívánt áruk sem apróságok, pár tételt leszámítva persze. De még így is jóval a piaci ár alatt juthat mindenhez a sötételf.*
- Köszönöm. *Hajtja meg kissé a fejét a lány felé szerényen, amikor az a gyors ügyintézést dicséri.
A teljes táblát nem, de a megrendelés tételeit tartalmazó lapot kérésére azonnal megkapja a mélységi lány és a heges arcú türelmesen kivárja, míg átfutja a papírra írt sorokat. Az ajándékot is értékeli a lány, szavaira már csak egy néma, szerény bólintás a válasz.*
- Igen, sejtettem. *Mosolyog a tréfán, de persze ilyesmire nincs lehetőség, hisz az ilyen üzletekkel a Kereskedőház csődbe menne.*
- Ahogy parancsolja, kisasszony. *Mondja, de ezt már rég elintézte, amikor a raktárnál járt. Bízott benne, hogy nem lesz probléma az árral sem. Az aranyak rendben vannak, bár beletelik egy kis időbe, mire minddel végez.*
- A hátsó kapunál átvehet mindent, a szekérrel is ott állunk ki a belső udvarról. *Helyezi biztonságba az aranyakat, majd kisétál a pult mögül, hogy elindulhassanak a szekérhez és a lovakhoz.*
- Kérem, erre parancsoljon. *Mutat utat a hátsó udvar felé, amikor a mélységi előáll az ígérettel, hogy legközelebb olyan rendeléssel áll elő, ami majd "megizzasztja".*
- Állok elébe, kisasszony. *Mosolyog a heg miatt féloldalasan, majd ha a sötételf lány is elindul, akkor kíséri a szekér felé.
A hátsó udvarban pedig már ott áll a szekér a befogott lovakkal előtte és a raktérbe pakolt egyéb árukkal. A kapu pedig már tárva nyitva, hogy akár ki is hajthasson a megvásárolt áruival.*
- Köszönjük, hogy újra a Kereskedőházat választotta és legközelebb is várjuk önt. Alig várom azt a kacifántos megrendelést. *Köszön el barátságos mosollyal.*
*Visszatérve közli a mélységivel, hogy minden kért tétel elérhető és kiszámolja neki a végösszeget, ami nem kevés arany, de a vásárolni kívánt áruk sem apróságok, pár tételt leszámítva persze. De még így is jóval a piaci ár alatt juthat mindenhez a sötételf.*
- Köszönöm. *Hajtja meg kissé a fejét a lány felé szerényen, amikor az a gyors ügyintézést dicséri.
A teljes táblát nem, de a megrendelés tételeit tartalmazó lapot kérésére azonnal megkapja a mélységi lány és a heges arcú türelmesen kivárja, míg átfutja a papírra írt sorokat. Az ajándékot is értékeli a lány, szavaira már csak egy néma, szerény bólintás a válasz.*
- Igen, sejtettem. *Mosolyog a tréfán, de persze ilyesmire nincs lehetőség, hisz az ilyen üzletekkel a Kereskedőház csődbe menne.*
- Ahogy parancsolja, kisasszony. *Mondja, de ezt már rég elintézte, amikor a raktárnál járt. Bízott benne, hogy nem lesz probléma az árral sem. Az aranyak rendben vannak, bár beletelik egy kis időbe, mire minddel végez.*
- A hátsó kapunál átvehet mindent, a szekérrel is ott állunk ki a belső udvarról. *Helyezi biztonságba az aranyakat, majd kisétál a pult mögül, hogy elindulhassanak a szekérhez és a lovakhoz.*
- Kérem, erre parancsoljon. *Mutat utat a hátsó udvar felé, amikor a mélységi előáll az ígérettel, hogy legközelebb olyan rendeléssel áll elő, ami majd "megizzasztja".*
- Állok elébe, kisasszony. *Mosolyog a heg miatt féloldalasan, majd ha a sötételf lány is elindul, akkor kíséri a szekér felé.
A hátsó udvarban pedig már ott áll a szekér a befogott lovakkal előtte és a raktérbe pakolt egyéb árukkal. A kapu pedig már tárva nyitva, hogy akár ki is hajthasson a megvásárolt áruival.*
- Köszönjük, hogy újra a Kereskedőházat választotta és legközelebb is várjuk önt. Alig várom azt a kacifántos megrendelést. *Köszön el barátságos mosollyal.*
2168. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-12 09:14:47
Üzenet elküldve: 2021-01-12 09:14:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra//
//Érintőlegesen Aztyan//
*A páncél, amit oly nagy kíváncsisággal vizsgálgat, úgy látszik mégsem az, aminek gondolja. A hátsó része elég kicsi, még ha a magassága jó is lenne. Jobban megvizsgálva, ebbe nem fog beleférni. Még a leviatán szimbólum is olyan furcsa raja, inkább valami kígyónak néz ki. Ajkai lebiggyednek, mert már azt hitte kész a páncélja. Szomorúan fordul Winyra felé, és közben lassú léptekkel elindul az eladótérbe.*
- Ez mégsem az. Biztos valamelyik legény összetévesztette. Nem baj, előbb utóbb meglesz. *A mondat végén csak bizakodó szelleműre vált, mikor a hátsó részből, feltehetően Winyra-val visszasétál az eladótérbe. Aztyan szélesen mosolyogva néz rá, amit először nem ért, majd megpillantja a pultra letett, igen nagy csomagot. A szemei kikerekednek, mert ha ez az, amire gondol, akkor tényleg nagyon örül neki. Aztyan elfoglalt a vevőkkel, de mégis szánt rá egy kis időt, amit hálás biccentéssel átvesz.*
- Lehet, hogy mégis kész! *Vigyorogva fordul Winyra felé, majd a pulthoz siet és felkapja a csomagot.*
- Elég nehéz. Jössz megnézni, hogy mi van benne? *Reméli, hogy Winyra-t nem untatja a páncélos históriával, de ha tényleg a páncél az, akkor mindenképpen szeretné legjobb barátjának megmutatni először. Ha újra hátra mennek a nősténnyel, akkor keres egy csendesebb zugot, ahol kipakolhatja a csomag tartalmát. Aprólékosan bontja ki, és elemenként illeszti egymáshoz a földön a részeket. Lassan egy olyan teljes lovagi vértezet kezd látszani belőle, mint amit elképzelt magának. Még mindig nem tudja elhinni, hogy ez tényleg az.*
- Segítenél feladni rám? Én megtartom, csak az illesztéseket kellene becsatolnod. Biztos van itt kesztyű is, hogy ne koszold össze magad. *Kérlelőn fordul a nőstény felé, s ha az segít neki, akkor elkezdik a teljes páncél felvértezését Darokra.*
//Érintőlegesen Aztyan//
*A páncél, amit oly nagy kíváncsisággal vizsgálgat, úgy látszik mégsem az, aminek gondolja. A hátsó része elég kicsi, még ha a magassága jó is lenne. Jobban megvizsgálva, ebbe nem fog beleférni. Még a leviatán szimbólum is olyan furcsa raja, inkább valami kígyónak néz ki. Ajkai lebiggyednek, mert már azt hitte kész a páncélja. Szomorúan fordul Winyra felé, és közben lassú léptekkel elindul az eladótérbe.*
- Ez mégsem az. Biztos valamelyik legény összetévesztette. Nem baj, előbb utóbb meglesz. *A mondat végén csak bizakodó szelleműre vált, mikor a hátsó részből, feltehetően Winyra-val visszasétál az eladótérbe. Aztyan szélesen mosolyogva néz rá, amit először nem ért, majd megpillantja a pultra letett, igen nagy csomagot. A szemei kikerekednek, mert ha ez az, amire gondol, akkor tényleg nagyon örül neki. Aztyan elfoglalt a vevőkkel, de mégis szánt rá egy kis időt, amit hálás biccentéssel átvesz.*
- Lehet, hogy mégis kész! *Vigyorogva fordul Winyra felé, majd a pulthoz siet és felkapja a csomagot.*
- Elég nehéz. Jössz megnézni, hogy mi van benne? *Reméli, hogy Winyra-t nem untatja a páncélos históriával, de ha tényleg a páncél az, akkor mindenképpen szeretné legjobb barátjának megmutatni először. Ha újra hátra mennek a nősténnyel, akkor keres egy csendesebb zugot, ahol kipakolhatja a csomag tartalmát. Aprólékosan bontja ki, és elemenként illeszti egymáshoz a földön a részeket. Lassan egy olyan teljes lovagi vértezet kezd látszani belőle, mint amit elképzelt magának. Még mindig nem tudja elhinni, hogy ez tényleg az.*
- Segítenél feladni rám? Én megtartom, csak az illesztéseket kellene becsatolnod. Biztos van itt kesztyű is, hogy ne koszold össze magad. *Kérlelőn fordul a nőstény felé, s ha az segít neki, akkor elkezdik a teljes páncél felvértezését Darokra.*
2167. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-11 20:38:36
Üzenet elküldve: 2021-01-11 20:38:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
*Szerény a kereskedő, de belül biztosan hízik a mája. Eddig ez az ember a legkomolyabb alak, akivel itt találkozott. Az a tündér is elég komoly volt, de ez a férfi túltesz rajta.*
- Helyes, nagyon helyes.* Bólogat a lovakra, mert ők kulcsfontosságú szerephez fognak jutni kiruccanásukkor. Most, hogy mindent közölt vele kényelembe helyezi magát. A frissítőt is elutasítja, így talán még hamarabb a végére érnek ennek a kis üzletnek. A férfi eltűnik ő pedig addig türelmesen várakozik a székben. Kis idő múlva vissza is tér hozzá az üzletkötő. Nem kell csalódnia benne, mert a lehető legjobb híreket hozza.*
- Valóban? Ez a sebesség lenyűgöző.* Emeli meg pilláit csodálkozva. Nem remélte, hogy ilyen hamar távozhat innét. Lábát lógázva hallgatja a végig, hogy mi mennyibe is kerül. Nem izgatja ez már túlságosan. A végösszegre kíváncsi, mert a többit a papíron ő is elolvashatja. Amint befejezik az összegzést feláll a székből és oda sétál.*
- Elkérhetem?* Pillant rá kérdőn és még a kezét is nyújtja felé. Amint megkapja a listát átszalad rajta.*
- Nagyra értékelem az ajándékát. Jó látni, hogy figyelnek még a visszatérő vendégekre.* Dicséri megint őket, mert a dicséretből soha nem elég. Arra viszont felkacag, hogy megfelel neki az ár vagy sem.*
- Hát egy ezressel lehetne kevesebb is, ha már így kérdezi.* Közben persze már az erszényéért turkál. Át is ad A'cron Aztyan al'Areen üzletkötő részére 1687 csillogó aranyat
.*
- Nagyszerű! Amíg átszámolja az aranyakat, addig valaki legyen olyan kedves és fogja be a két lovat, meg a felszerelést pakolja fel a szekérre.* Minek csinálja ezt ő, ha ott van rá a szolga nép is. Ő csak egy gyenge nő. Ha átszámolta Aztyan az összes aranyat, akkor már indul is, de azért még odaszól neki valamit.*
- Ó kedves még valamit mondanék. Legközelebb lehet jobban megizzasztalak egy sokkal kacifántosabb megrendeléssel.* Jelenleg nem tervez semmit vásárolni, de azért kicsit megpiszkálja vele az üzletkötőt. Érezze csak a törődést. Most, hogy ezt is letudta felmászik a szekér bakjára és a piac felé veszi az irányt.*
*Szerény a kereskedő, de belül biztosan hízik a mája. Eddig ez az ember a legkomolyabb alak, akivel itt találkozott. Az a tündér is elég komoly volt, de ez a férfi túltesz rajta.*
- Helyes, nagyon helyes.* Bólogat a lovakra, mert ők kulcsfontosságú szerephez fognak jutni kiruccanásukkor. Most, hogy mindent közölt vele kényelembe helyezi magát. A frissítőt is elutasítja, így talán még hamarabb a végére érnek ennek a kis üzletnek. A férfi eltűnik ő pedig addig türelmesen várakozik a székben. Kis idő múlva vissza is tér hozzá az üzletkötő. Nem kell csalódnia benne, mert a lehető legjobb híreket hozza.*
- Valóban? Ez a sebesség lenyűgöző.* Emeli meg pilláit csodálkozva. Nem remélte, hogy ilyen hamar távozhat innét. Lábát lógázva hallgatja a végig, hogy mi mennyibe is kerül. Nem izgatja ez már túlságosan. A végösszegre kíváncsi, mert a többit a papíron ő is elolvashatja. Amint befejezik az összegzést feláll a székből és oda sétál.*
- Elkérhetem?* Pillant rá kérdőn és még a kezét is nyújtja felé. Amint megkapja a listát átszalad rajta.*
- Nagyra értékelem az ajándékát. Jó látni, hogy figyelnek még a visszatérő vendégekre.* Dicséri megint őket, mert a dicséretből soha nem elég. Arra viszont felkacag, hogy megfelel neki az ár vagy sem.*
- Hát egy ezressel lehetne kevesebb is, ha már így kérdezi.* Közben persze már az erszényéért turkál. Át is ad A'cron Aztyan al'Areen üzletkötő részére 1687 csillogó aranyat
.*- Nagyszerű! Amíg átszámolja az aranyakat, addig valaki legyen olyan kedves és fogja be a két lovat, meg a felszerelést pakolja fel a szekérre.* Minek csinálja ezt ő, ha ott van rá a szolga nép is. Ő csak egy gyenge nő. Ha átszámolta Aztyan az összes aranyat, akkor már indul is, de azért még odaszól neki valamit.*
- Ó kedves még valamit mondanék. Legközelebb lehet jobban megizzasztalak egy sokkal kacifántosabb megrendeléssel.* Jelenleg nem tervez semmit vásárolni, de azért kicsit megpiszkálja vele az üzletkötőt. Érezze csak a törődést. Most, hogy ezt is letudta felmászik a szekér bakjára és a piac felé veszi az irányt.*
2166. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-11 14:35:57
Üzenet elküldve: 2021-01-11 14:35:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
//Érintőlegesen Darok//
*Még szép, hogy örülnek. Minden elégedett vásárló vagy üzletfél csak öregbíti a Kereskedőház hírnevét, a visszatérők pedig folyamatos forgalmat generálnak.
A megrendelés tételeinek előadása után a heges arcú mondhatni a vásárló igényeire szabja a tételeket, így ajánlja fel a vaddisznó-vadászatra az acélhegyű vesszőket. A mélységi lány szavaira szerényen meghajtja kicsit a fejét. Felesleges volna helyeselnie, tudja, hogy jól végzi a munkáját.*
- Nem probléma, erős és terhelhető jószágokat kap. *Bólint a hátasok kérdésére.
A sötételf nem kér semmit, így Aztyan indulhat is, hogy utánanézzen a rendelt tételeknek. Ha minden igaz, mindenből akad eladható tétel, a lovak, a szekér és a többi apróság sem. Mindent összekészíttet a segédekkel, meghagyja, hogy fogják be a szekér elé a málhásokat és minden menetkész lesz.
Miközben hátul ügyködik, az egyik kovácssegéd egy összekészített csomagot ad át, ami Darok páncéljait rejti, a heges arcú elégedetten veszi át, épp nemrég beszéltek róla az orkkal.
A vásárlótérbe visszatérve leteszi a csomagot a pultra és pillantásával jelez Darok felé, hogy csomag érkezett a számára. Mosolyából az ork kiolvashatja, hogy valami jó hír lehet, ha pedig átveszi és kibontja, megtalálja benne a lovagi vértjét és -sisakját.
Ezután Aztyan nyugodt szívvel tér vissza a mélységihez, hogy előadja a dolgokat.*
- Köszönöm a türelmét. Minden tétel megtalálható és így azonnal elvihető. *Kezd bele, amivel remélhetően elégedettséget vált ki a sötételfből.*
- A két számszeríj ára százhuszonhat arany, az acélhegyű vesszőké összesen százhatvannyolc. A két igásló százhatvanöt arany, a szekér ezertizenkilenc, a lámpás az olajjal együtt negyvennégy arany. *Sorolja fel a tételeket.*
- Az összesen ezerhatszáz-nyolcvanhét arany. *Természetesen mindezt már egy táblán összeadott összegekkel számítja ki, hisz bár nem okozna gondot, a vásárlónak mégis hitelesebb, ha nem "hasraütés-szerűen" mond be egy összeget. Ha kívánja, a mélységi lány is átnézheti a számokat.*
- A festékeket ingyen odaadjuk, mivel ilyen nagy tételben vásárol tőlünk újfent. *Egy kis apró kedveskedés a vásárlónak, hogy máskor is a Kereskedőházat válassza.*
- Megfelelnek önnek ezek az árak? *Kérdi érdeklődve.*
- A fizetés után mindent át is vehet nálunk, egy percet sem kell várnia a beszerzésre. *Teszi hozzá készséges mosollyal, hogy meggyorsítsa a dolgokat kissé.*
//Érintőlegesen Darok//
*Még szép, hogy örülnek. Minden elégedett vásárló vagy üzletfél csak öregbíti a Kereskedőház hírnevét, a visszatérők pedig folyamatos forgalmat generálnak.
A megrendelés tételeinek előadása után a heges arcú mondhatni a vásárló igényeire szabja a tételeket, így ajánlja fel a vaddisznó-vadászatra az acélhegyű vesszőket. A mélységi lány szavaira szerényen meghajtja kicsit a fejét. Felesleges volna helyeselnie, tudja, hogy jól végzi a munkáját.*
- Nem probléma, erős és terhelhető jószágokat kap. *Bólint a hátasok kérdésére.
A sötételf nem kér semmit, így Aztyan indulhat is, hogy utánanézzen a rendelt tételeknek. Ha minden igaz, mindenből akad eladható tétel, a lovak, a szekér és a többi apróság sem. Mindent összekészíttet a segédekkel, meghagyja, hogy fogják be a szekér elé a málhásokat és minden menetkész lesz.
Miközben hátul ügyködik, az egyik kovácssegéd egy összekészített csomagot ad át, ami Darok páncéljait rejti, a heges arcú elégedetten veszi át, épp nemrég beszéltek róla az orkkal.
A vásárlótérbe visszatérve leteszi a csomagot a pultra és pillantásával jelez Darok felé, hogy csomag érkezett a számára. Mosolyából az ork kiolvashatja, hogy valami jó hír lehet, ha pedig átveszi és kibontja, megtalálja benne a lovagi vértjét és -sisakját.
Ezután Aztyan nyugodt szívvel tér vissza a mélységihez, hogy előadja a dolgokat.*
- Köszönöm a türelmét. Minden tétel megtalálható és így azonnal elvihető. *Kezd bele, amivel remélhetően elégedettséget vált ki a sötételfből.*
- A két számszeríj ára százhuszonhat arany, az acélhegyű vesszőké összesen százhatvannyolc. A két igásló százhatvanöt arany, a szekér ezertizenkilenc, a lámpás az olajjal együtt negyvennégy arany. *Sorolja fel a tételeket.*
- Az összesen ezerhatszáz-nyolcvanhét arany. *Természetesen mindezt már egy táblán összeadott összegekkel számítja ki, hisz bár nem okozna gondot, a vásárlónak mégis hitelesebb, ha nem "hasraütés-szerűen" mond be egy összeget. Ha kívánja, a mélységi lány is átnézheti a számokat.*
- A festékeket ingyen odaadjuk, mivel ilyen nagy tételben vásárol tőlünk újfent. *Egy kis apró kedveskedés a vásárlónak, hogy máskor is a Kereskedőházat válassza.*
- Megfelelnek önnek ezek az árak? *Kérdi érdeklődve.*
- A fizetés után mindent át is vehet nálunk, egy percet sem kell várnia a beszerzésre. *Teszi hozzá készséges mosollyal, hogy meggyorsítsa a dolgokat kissé.*
2165. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-11 07:18:29
Üzenet elküldve: 2021-01-11 07:18:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra//
*Nőstény barátja nyugalomra inti, és még mókásan megpaskolja a hasfalát is. A mókás válaszra elvigyorodik és megpróbálja kimagyarázni magát.*
- Nyitva tartom a szemem, biztos, ami biztos. *próbálja ezt a témát amolyan semlegessé tenni, mégis valahogy nem érzi annak. Az ígérete viszont szent, így ha talál megfelelő hímet Winyra számára, akkor megmutatja neki mindenképpen. A bókja után kapott kékes pillantás, és kedves szavak meglágyítják tekintetét. Winyra tényleg egy szemrevaló nőstény, ezt újra megállapítja, ahogy mindketten végig futtatják szemüket az emberlány szép ruháján.*
- Szerintem ma bármilyen vackot el tudnál adni jó áron, akármelyik hímnek. *Halkan nevet, s próbálja a másikat is megnevettetni, de ezt a mondatát komolyan is gondolja. Ilyen adottságokkal, kereskedői képességekkel, bájjal, szinte mindent el tudna adni a nőstény. Arja-ról megtudja, hogy nem régen ismerkedett meg Winyra-val. Mindketten megállapítják, hogy jó társaság a fiatal emberleány.*
- Úgy érzem itt szerezhetek pár barátot még. *A kedves személyiségeket szereti leginkább, s ha többen is vannak ilyen társai a Kereskedőházban, akkor ez egy nagyon jó hely lesz számára.*
- Persze ettől még te maradsz az első barátom. *Nem is tudja miért, de megpróbálja megnyugtatni Winyra-t, hogy nem fog elveszni a sok lehetséges barát között. Gondolataiból az zökkenti ki, hogy a műhely hátsó részén, mintha neki integetne az egyik kovács legény. Vörös íriszeivel a kereskedő nőstény tekintetét keresi.*
- Lehet, hogy elkészült az új páncélom. Valamit integet nekem hátul az egyik legény. Eljössz megnézni velem? Ha tényleg kész, akkor te lehetsz az első, aki lát az új páncélzatomban. *Látszik rajta, hogy nagyon örülne, ha Winyra vele tartana, így bízva a pozitív válaszban, lassan elindul hátra, a kovácsinashoz. A legény egy hatalmas lovagi páncélt mutat neki. Végig méri saját méreteit, majd a páncélt, s azonnal meglátja benne, hogy ez bizony az ő mérete.*
- Nézd csak Winyra milyen gyönyörű! *Ha eddig követte a nőstény, akkor láthatja, amint a morcos harcos, egészen gyermeki lelkesedéssel megy oda a teljes lovagi vértezethez. A vértezet sötét tónusú, amely illik egy ork bőrszínéhez. A páncélon egy leviatán alakja domborodik ki, amely a hát résztől a mellkasig tart, igazi díszeként csillanva meg a fémen. Először Darok csak nézi, vizsgálja a megmunkálását, az illesztéseket, alaposan szemügyre véve, mindenesetre tekintetéről a kirobbanó vigyor most nem törölhető le.*
*Nőstény barátja nyugalomra inti, és még mókásan megpaskolja a hasfalát is. A mókás válaszra elvigyorodik és megpróbálja kimagyarázni magát.*
- Nyitva tartom a szemem, biztos, ami biztos. *próbálja ezt a témát amolyan semlegessé tenni, mégis valahogy nem érzi annak. Az ígérete viszont szent, így ha talál megfelelő hímet Winyra számára, akkor megmutatja neki mindenképpen. A bókja után kapott kékes pillantás, és kedves szavak meglágyítják tekintetét. Winyra tényleg egy szemrevaló nőstény, ezt újra megállapítja, ahogy mindketten végig futtatják szemüket az emberlány szép ruháján.*
- Szerintem ma bármilyen vackot el tudnál adni jó áron, akármelyik hímnek. *Halkan nevet, s próbálja a másikat is megnevettetni, de ezt a mondatát komolyan is gondolja. Ilyen adottságokkal, kereskedői képességekkel, bájjal, szinte mindent el tudna adni a nőstény. Arja-ról megtudja, hogy nem régen ismerkedett meg Winyra-val. Mindketten megállapítják, hogy jó társaság a fiatal emberleány.*
- Úgy érzem itt szerezhetek pár barátot még. *A kedves személyiségeket szereti leginkább, s ha többen is vannak ilyen társai a Kereskedőházban, akkor ez egy nagyon jó hely lesz számára.*
- Persze ettől még te maradsz az első barátom. *Nem is tudja miért, de megpróbálja megnyugtatni Winyra-t, hogy nem fog elveszni a sok lehetséges barát között. Gondolataiból az zökkenti ki, hogy a műhely hátsó részén, mintha neki integetne az egyik kovács legény. Vörös íriszeivel a kereskedő nőstény tekintetét keresi.*
- Lehet, hogy elkészült az új páncélom. Valamit integet nekem hátul az egyik legény. Eljössz megnézni velem? Ha tényleg kész, akkor te lehetsz az első, aki lát az új páncélzatomban. *Látszik rajta, hogy nagyon örülne, ha Winyra vele tartana, így bízva a pozitív válaszban, lassan elindul hátra, a kovácsinashoz. A legény egy hatalmas lovagi páncélt mutat neki. Végig méri saját méreteit, majd a páncélt, s azonnal meglátja benne, hogy ez bizony az ő mérete.*
- Nézd csak Winyra milyen gyönyörű! *Ha eddig követte a nőstény, akkor láthatja, amint a morcos harcos, egészen gyermeki lelkesedéssel megy oda a teljes lovagi vértezethez. A vértezet sötét tónusú, amely illik egy ork bőrszínéhez. A páncélon egy leviatán alakja domborodik ki, amely a hát résztől a mellkasig tart, igazi díszeként csillanva meg a fémen. Először Darok csak nézi, vizsgálja a megmunkálását, az illesztéseket, alaposan szemügyre véve, mindenesetre tekintetéről a kirobbanó vigyor most nem törölhető le.*
2164. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:51:15
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:51:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Darok//
- Nyugi, te agyaras. *Inti le halkan nevetve barátja mentegetőzését, míg baljával megkísérli megpaskolni acélos hasfalát, csak úgy, mókából.* Csak meg akartam bizonyosodni róla, hogy nem jársz előttem. *Nyugtat tovább mosolyogva. Egy percig sem gondolja ő komolyan ezt az egész párkerítést, saját számára legalábbis. Az, hogy ő nézzen valamilyen príma nőstényt a másik részére, már egészen más kérdés, ennek érdekében folyvást nyitott szemmel jár.
A vásárlóteret pásztázva, mozdulatai, melyek köpenyétől való megszabadulását segítik, teljesen automatikusak, tudatosságán kívül áll elvégzésük, ezért nem is realizálja, hogy felfedve öltözékét, okot adhat Daroknak némi bókolásra.*
- Köszönöm! *Tekint egy pillanatra mosolyogva, a vörös szempárba.* Te pedig igazán figyelmes hím. *Szavai közben két tenyerét derekától csípőig futtatva alakján igazít a sétában megráncosodott anyagon. Reméli, ez a csinosság kitart majd a nap végéig, s ezúttal nem kell hatalmas kardokat, csontokat vagy olajos bőrbe csomagolt páncélokat cipelnie. Ám, amíg nincs készlete, mit áruba bocsájthat, ez a legkevesebb, mit a Kereskedőház szolgálatában megtehet.
Arja kedvességének említésére mosolyogva bólint, ő is ilyennek tartja a kalandor lányt.*
- Én is csak most ismertem meg. Az imént futottunk össze a Kalmárban, úgy jöttünk át együtt. *Vázolja röviden a közelmúlt történéseit.* Lelkesnek és kíváncsinak tűnik, akivel könnyű jóban lenni. *Sorolja tovább megfigyeléseit, miket ezalatt a rövid idő alatt képes volt megtenni. Azt nem osztja meg, hogy valahonnan meglehetősen ismerős a számára, mert nem hiszi, hogy strázsa barátja segítségére lehet ennek megfejtésében. Erre egyedül kell rájönnie, ráadásul minél hamarabb, mert már meglehetősen idegesíti ez az aprócska talány.*
- Nyugi, te agyaras. *Inti le halkan nevetve barátja mentegetőzését, míg baljával megkísérli megpaskolni acélos hasfalát, csak úgy, mókából.* Csak meg akartam bizonyosodni róla, hogy nem jársz előttem. *Nyugtat tovább mosolyogva. Egy percig sem gondolja ő komolyan ezt az egész párkerítést, saját számára legalábbis. Az, hogy ő nézzen valamilyen príma nőstényt a másik részére, már egészen más kérdés, ennek érdekében folyvást nyitott szemmel jár.
A vásárlóteret pásztázva, mozdulatai, melyek köpenyétől való megszabadulását segítik, teljesen automatikusak, tudatosságán kívül áll elvégzésük, ezért nem is realizálja, hogy felfedve öltözékét, okot adhat Daroknak némi bókolásra.*
- Köszönöm! *Tekint egy pillanatra mosolyogva, a vörös szempárba.* Te pedig igazán figyelmes hím. *Szavai közben két tenyerét derekától csípőig futtatva alakján igazít a sétában megráncosodott anyagon. Reméli, ez a csinosság kitart majd a nap végéig, s ezúttal nem kell hatalmas kardokat, csontokat vagy olajos bőrbe csomagolt páncélokat cipelnie. Ám, amíg nincs készlete, mit áruba bocsájthat, ez a legkevesebb, mit a Kereskedőház szolgálatában megtehet.
Arja kedvességének említésére mosolyogva bólint, ő is ilyennek tartja a kalandor lányt.*
- Én is csak most ismertem meg. Az imént futottunk össze a Kalmárban, úgy jöttünk át együtt. *Vázolja röviden a közelmúlt történéseit.* Lelkesnek és kíváncsinak tűnik, akivel könnyű jóban lenni. *Sorolja tovább megfigyeléseit, miket ezalatt a rövid idő alatt képes volt megtenni. Azt nem osztja meg, hogy valahonnan meglehetősen ismerős a számára, mert nem hiszi, hogy strázsa barátja segítségére lehet ennek megfejtésében. Erre egyedül kell rájönnie, ráadásul minél hamarabb, mert már meglehetősen idegesíti ez az aprócska talány.*
2163. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-08 19:45:29
Üzenet elküldve: 2021-01-08 19:45:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
* Még szép, hogy örülnek annak, hogy az elégedett vásárló visszatért újra hozzájuk. Negédesen mosolyog a kijelentésre, hogy aztán elé tárja a sebhelyes fickónak, hogy miért is jött ide. A férfi rögtön a lényegre is tér, ami jelen helyzetben az üzlet. Érdeklődve hallgatja, hogy mit ajánlanak neki.*
- Maga aztán ért hozzá, hogyan beszélje rá a portékáját a vevőre. Engem sikerült meggyőznie, szóval legyen akkor acélhegye azoknak a vesszőknek. A biztonságunkon nem szabad spórolni.* Bölcselkedik egy kicsit, mert ezt a saját bőrén tapasztalta meg. A fegyver pipa, szóval jöhet a következő tétel.*
- Igen azok. Strapabíró jószágok. Lehet málházva is lesznek.* Bólogat lelkesen a sötét bőrű nőstény.*
- Nem kérek semmit, de azért köszönöm! Tiszta fej kell a vadászathoz. Utána majd folyhat az ital.* Azzal leheverik a a hozzá legközelebb lévő ülő alkalmatosságra. Vár türelmesen, min a pók a hálójában.*
* Még szép, hogy örülnek annak, hogy az elégedett vásárló visszatért újra hozzájuk. Negédesen mosolyog a kijelentésre, hogy aztán elé tárja a sebhelyes fickónak, hogy miért is jött ide. A férfi rögtön a lényegre is tér, ami jelen helyzetben az üzlet. Érdeklődve hallgatja, hogy mit ajánlanak neki.*
- Maga aztán ért hozzá, hogyan beszélje rá a portékáját a vevőre. Engem sikerült meggyőznie, szóval legyen akkor acélhegye azoknak a vesszőknek. A biztonságunkon nem szabad spórolni.* Bölcselkedik egy kicsit, mert ezt a saját bőrén tapasztalta meg. A fegyver pipa, szóval jöhet a következő tétel.*
- Igen azok. Strapabíró jószágok. Lehet málházva is lesznek.* Bólogat lelkesen a sötét bőrű nőstény.*
- Nem kérek semmit, de azért köszönöm! Tiszta fej kell a vadászathoz. Utána majd folyhat az ital.* Azzal leheverik a a hozzá legközelebb lévő ülő alkalmatosságra. Vár türelmesen, min a pók a hálójában.*
2162. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-08 12:06:09
Üzenet elküldve: 2021-01-08 12:06:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nagy bevásárlás//
*Miután visszatértek a piacról Darokkal, elválnak útjaik, mindenki megy a saját dolgára, így Aztyan is beáll dolgozni. A mélységi lányt már látta korábban, talán Razkallal üzletelt vagy egy másik kereskedővel tőlük, de ez nem is fontos. Ezen a vonalon eszébe jut, hogy rég nem látta az ízes beszédű kereskedőt. Reméli, hogy nincs baja, de ha sokáig távol marad, akkor kénytelen lesz kiadni a helyét a Kereskedőházban másnak. A problémát elhessegetei egyelőre, most más munkája van, a sötételf kiszolgálása.*
- Ennek roppant örülök, kisasszony. *Mosolyodik el féloldalasan. Lám, az elégedett vásárló visszatér.
Érdeklődve hallgatja a vadászatról szóló monológot és az azzal összefüggő megrendelést.*
- Nem probléma. Bár ha vaddisznóra mennek, akkor mindenképp acélhegyű nyílvesszőt ajánlanék a nyílpuskák mellé. *Válaszol a megrendelés első részére.*
- A könnyű nyílvesszők talán nem ütik át a vaddisznó vaskos bőrét, az acélvesszők ugyan drágábbak, de, hogy az ön szavaival éljek, azokkal nem válnak "disznó konccá". *Ajánlja fel a komolyabb vesszőket a nyílpuskákhoz.
De jön a folytatás is, szekér, lovak és festékek. Egyik sem jelent problémát a Kereskedőház számára, sem a beszerzésük, sem az eladásuk.*
- Értem, tehát igáslovak kellenek. Erősek és strapabírók. *Ismétli el a fontosabb részeket.*
- Azonnal utánanézek a készletnek, rövid türelmét kérem. Addig foglaljon helyet. Hozhatok esetleg valami frissítőt? *Hajtja meg kissé a fejét. A megrendelés egyes tételeiről tudja, hogy vannak, de a nyílpuskák és az acélvesszők meglétét meg kell néznie a raktárban.
Ha a mélységi lány szeretne frissítőt, sört, bort vagy valami mást, akkor kiszolgálja, majd indul is, hogy utánanézzen a raktárban a kért tételeknek. Nem fog sokáig tartani. És ha már ott van, megnézi Daroknak a páncélját is, hátha a mester már elkészült velük. Az ork biztosan örülni fog, ha pár tétel elkészült a felszereléseiből.*
*Miután visszatértek a piacról Darokkal, elválnak útjaik, mindenki megy a saját dolgára, így Aztyan is beáll dolgozni. A mélységi lányt már látta korábban, talán Razkallal üzletelt vagy egy másik kereskedővel tőlük, de ez nem is fontos. Ezen a vonalon eszébe jut, hogy rég nem látta az ízes beszédű kereskedőt. Reméli, hogy nincs baja, de ha sokáig távol marad, akkor kénytelen lesz kiadni a helyét a Kereskedőházban másnak. A problémát elhessegetei egyelőre, most más munkája van, a sötételf kiszolgálása.*
- Ennek roppant örülök, kisasszony. *Mosolyodik el féloldalasan. Lám, az elégedett vásárló visszatér.
Érdeklődve hallgatja a vadászatról szóló monológot és az azzal összefüggő megrendelést.*
- Nem probléma. Bár ha vaddisznóra mennek, akkor mindenképp acélhegyű nyílvesszőt ajánlanék a nyílpuskák mellé. *Válaszol a megrendelés első részére.*
- A könnyű nyílvesszők talán nem ütik át a vaddisznó vaskos bőrét, az acélvesszők ugyan drágábbak, de, hogy az ön szavaival éljek, azokkal nem válnak "disznó konccá". *Ajánlja fel a komolyabb vesszőket a nyílpuskákhoz.
De jön a folytatás is, szekér, lovak és festékek. Egyik sem jelent problémát a Kereskedőház számára, sem a beszerzésük, sem az eladásuk.*
- Értem, tehát igáslovak kellenek. Erősek és strapabírók. *Ismétli el a fontosabb részeket.*
- Azonnal utánanézek a készletnek, rövid türelmét kérem. Addig foglaljon helyet. Hozhatok esetleg valami frissítőt? *Hajtja meg kissé a fejét. A megrendelés egyes tételeiről tudja, hogy vannak, de a nyílpuskák és az acélvesszők meglétét meg kell néznie a raktárban.
Ha a mélységi lány szeretne frissítőt, sört, bort vagy valami mást, akkor kiszolgálja, majd indul is, hogy utánanézzen a raktárban a kért tételeknek. Nem fog sokáig tartani. És ha már ott van, megnézi Daroknak a páncélját is, hátha a mester már elkészült velük. Az ork biztosan örülni fog, ha pár tétel elkészült a felszereléseiből.*
2161. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-08 08:10:54
Üzenet elküldve: 2021-01-08 08:10:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Újra a műhelyben //
// Visszatérés //
*Teljes nevét is elárulja a barna hajú emberleány, akinek az előneve Szürke. Nem nézte volna ki belőle, hogy kalandor és kincsvadász. Azt viszont sejtette, hogy ha Winyra-val mozog együtt, akkor elképzelhető, hogy a Kereskedőház tagja.*
- Örülök Szürke Arja. *Megismerkedésüket kifejezi szavakban is, és biccent is a fiatal emberlány felé. Az ifjú leány megnyugszik, s ennek hangot is ad. Elfogadja az ígért segítséget, ha az az alak még mindig kint ólálkodna valahol. El is köszön tőlük a fiatalabbik nőstény és valahová hátra megy a kovácsokhoz, amit neki szabad is, hiszen a Kereskedőház tagja. Így most ketten maradnak ivócimborájával. Jól esik neki, hogy Winyra is örül, hogy találkoznak, ráadásul hozzáteszi, hogy mindig. Ez az apróság nagyon sokat jelent a hatalmas ork lelkének. Barátja is él a felajánlott segítséggel, ami a hím részéről a legkevesebb. Az emberlány ott marad vele, ami jókedvű mosolyt csal arcára, s csak természetes, hogy van kedve vele beszélgetni. A feltett kérdésre adott válaszát alaposan megrágja magában.*
- Lassan az agyarakkal. Ez nem megy egyik napról a másikra. Alaposan meg kell figyeljem őket mielőtt beajánlok egyet. Holmi naplopó szélhámost nem figyelnék ki neked. *Megígérte, hogy segít a nősténynek, vagy legalább is, ha akad a hím szemében megfelelő jelölt, akkor felhívja rá Winyra figyelmét. Most azonban, hogy ez ténylegesen fel is merül, magában elbizonytalanodik. Nem azért, mert nem segítene, ennek más van a hátterében, amit a hím nem ért, csak azt tudja, hogy a nőstényt meg kell védenie. Ezért reagált olyan hevesen, amikor megemlítette neki a settenkedő alakot. Gondolataiból az rántja ki, amikor megpillantja a köpenyét karján pihentető barátja nőies vonalait kiadó, szép ruháját.*
- Nagyon csinos vagy! Igazi női nőstény vagy! *Halkan nevet csak az őszinte bókon, hiszen igazán nőiesen és ízlésesen öltözködik Winyra. Gyorsan el is tereli a témát, mielőtt zavarba jönne.*
- Ez az Arja kedves emberlánykának tűnik. Fiatal, de nagy kalandor szellemű lehet. Neked a barátod? *Legújabb ismerőséről kérdezi csinos barátját, akinek a véleménye valamiért nagyon fontos a hím számára. Megbízik a nőstényben, ez nem vitás.*
// Visszatérés //
*Teljes nevét is elárulja a barna hajú emberleány, akinek az előneve Szürke. Nem nézte volna ki belőle, hogy kalandor és kincsvadász. Azt viszont sejtette, hogy ha Winyra-val mozog együtt, akkor elképzelhető, hogy a Kereskedőház tagja.*
- Örülök Szürke Arja. *Megismerkedésüket kifejezi szavakban is, és biccent is a fiatal emberlány felé. Az ifjú leány megnyugszik, s ennek hangot is ad. Elfogadja az ígért segítséget, ha az az alak még mindig kint ólálkodna valahol. El is köszön tőlük a fiatalabbik nőstény és valahová hátra megy a kovácsokhoz, amit neki szabad is, hiszen a Kereskedőház tagja. Így most ketten maradnak ivócimborájával. Jól esik neki, hogy Winyra is örül, hogy találkoznak, ráadásul hozzáteszi, hogy mindig. Ez az apróság nagyon sokat jelent a hatalmas ork lelkének. Barátja is él a felajánlott segítséggel, ami a hím részéről a legkevesebb. Az emberlány ott marad vele, ami jókedvű mosolyt csal arcára, s csak természetes, hogy van kedve vele beszélgetni. A feltett kérdésre adott válaszát alaposan megrágja magában.*
- Lassan az agyarakkal. Ez nem megy egyik napról a másikra. Alaposan meg kell figyeljem őket mielőtt beajánlok egyet. Holmi naplopó szélhámost nem figyelnék ki neked. *Megígérte, hogy segít a nősténynek, vagy legalább is, ha akad a hím szemében megfelelő jelölt, akkor felhívja rá Winyra figyelmét. Most azonban, hogy ez ténylegesen fel is merül, magában elbizonytalanodik. Nem azért, mert nem segítene, ennek más van a hátterében, amit a hím nem ért, csak azt tudja, hogy a nőstényt meg kell védenie. Ezért reagált olyan hevesen, amikor megemlítette neki a settenkedő alakot. Gondolataiból az rántja ki, amikor megpillantja a köpenyét karján pihentető barátja nőies vonalait kiadó, szép ruháját.*
- Nagyon csinos vagy! Igazi női nőstény vagy! *Halkan nevet csak az őszinte bókon, hiszen igazán nőiesen és ízlésesen öltözködik Winyra. Gyorsan el is tereli a témát, mielőtt zavarba jönne.*
- Ez az Arja kedves emberlánykának tűnik. Fiatal, de nagy kalandor szellemű lehet. Neked a barátod? *Legújabb ismerőséről kérdezi csinos barátját, akinek a véleménye valamiért nagyon fontos a hím számára. Megbízik a nőstényben, ez nem vitás.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080