Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 111 (2201. - 2220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-27 14:20:24
Üzenet elküldve: 2021-01-27 14:20:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Mikor a férfi felajánlja, hogy bizony tartsa meg a szépen hímzett kendőt, egy lágy villanás fut a tekintetén át, szereti az ilyen holmikat, végtére is nő.*
-Köszönöm, ez nagyon kedves tőled.*Teszi azért szóvá is a dolgot, mert így illik, így meg aztán végképp sajnálja, hogy véres lesz, de a mosodában biztosan ki tudják majd szedni belőle, ha beáztatja hideg vízbe a fogadóba visszaérve.*
-Leviatán, milyen eredeti. *Hallott már elbeszélésekben erről az állatról, de nem tudja, valóban létezik-e vagy csak a részeges matrózok képzeletszüleménye, mindenesetre igazán dekoratívan mutat a zsebkendőn. A gyűrűt is észreveszi, mert igazán tiszteletet parancsoló darab, bár annyira nem veszi szemügyre, inkább a kövesek érdeklik jobban. Majd kipakolja a nehezéket a táskából és eltávolítja a felesleges szilánkokat is. Kiderül, hogy a férfit érdeklik az előkerül fiolák és szívesen megvásárolná őket tőle. ~Itt a jó alkalom, hogy végre megszabaduljak tőlük, legalább jó kezekbe kerülnek. ~ Biztos benne, hogy a kereskedőház majd alkimistának adja tovább, aki gyógyszert és egyéb hasznos holmikat keverhet ki belőlük. Kicsit meglepődik, mikor meghallja, hogy milyen sokat érnek, hiszen ő ezeket úgy kapta, mikor nem is várt volna semmit cserébe. Ha pedig így áll a helyzet, bolond lenne nemet mondani az ajánlatra.*
-Megegyeztünk. *Vágja rá, mielőtt a férfi meggondolhatná magát. Odatol 1 Piros varázsital fiolát A'cron Aztyan al'Areen részére,
további 4 Világosbarna varázsital fiolát szintén A'cron Aztyan al'Areen irányába, valamint még 2 Fehér varázsital fiolát is odataszigál A'cron Aztyan al'Areen felé, ezeken felül még az ott árválkodó 1 Fakósárga varázsital fiolát is megindítja A'cron Aztyan al'Areen irányába, ezt tetézve még a táskája mellett bujkáló 1 Sötétzöld varázsital üvegcse sem maradhat ki az átadásból A'cron Aztyan al'Areen felé, utolsó körben pedig az ott maradt 1 Világoszöld varázsital is odataszigálja A'cron Aztyan al'Areen asztalrészére, a többi mellé. *
-Remélem jó hasznát veszi majd ezeknek és szakavatott kezekbe kerülnek. *Be is csukja a táskáját, miután mindentől megszabadult.*
*Mikor a férfi felajánlja, hogy bizony tartsa meg a szépen hímzett kendőt, egy lágy villanás fut a tekintetén át, szereti az ilyen holmikat, végtére is nő.*
-Köszönöm, ez nagyon kedves tőled.*Teszi azért szóvá is a dolgot, mert így illik, így meg aztán végképp sajnálja, hogy véres lesz, de a mosodában biztosan ki tudják majd szedni belőle, ha beáztatja hideg vízbe a fogadóba visszaérve.*
-Leviatán, milyen eredeti. *Hallott már elbeszélésekben erről az állatról, de nem tudja, valóban létezik-e vagy csak a részeges matrózok képzeletszüleménye, mindenesetre igazán dekoratívan mutat a zsebkendőn. A gyűrűt is észreveszi, mert igazán tiszteletet parancsoló darab, bár annyira nem veszi szemügyre, inkább a kövesek érdeklik jobban. Majd kipakolja a nehezéket a táskából és eltávolítja a felesleges szilánkokat is. Kiderül, hogy a férfit érdeklik az előkerül fiolák és szívesen megvásárolná őket tőle. ~Itt a jó alkalom, hogy végre megszabaduljak tőlük, legalább jó kezekbe kerülnek. ~ Biztos benne, hogy a kereskedőház majd alkimistának adja tovább, aki gyógyszert és egyéb hasznos holmikat keverhet ki belőlük. Kicsit meglepődik, mikor meghallja, hogy milyen sokat érnek, hiszen ő ezeket úgy kapta, mikor nem is várt volna semmit cserébe. Ha pedig így áll a helyzet, bolond lenne nemet mondani az ajánlatra.*
-Megegyeztünk. *Vágja rá, mielőtt a férfi meggondolhatná magát. Odatol 1 Piros varázsital fiolát A'cron Aztyan al'Areen részére,
további 4 Világosbarna varázsital fiolát szintén A'cron Aztyan al'Areen irányába, valamint még 2 Fehér varázsital fiolát is odataszigál A'cron Aztyan al'Areen felé, ezeken felül még az ott árválkodó 1 Fakósárga varázsital fiolát is megindítja A'cron Aztyan al'Areen irányába, ezt tetézve még a táskája mellett bujkáló 1 Sötétzöld varázsital üvegcse sem maradhat ki az átadásból A'cron Aztyan al'Areen felé, utolsó körben pedig az ott maradt 1 Világoszöld varázsital is odataszigálja A'cron Aztyan al'Areen asztalrészére, a többi mellé. *-Remélem jó hasznát veszi majd ezeknek és szakavatott kezekbe kerülnek. *Be is csukja a táskáját, miután mindentől megszabadult.*
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:31:56
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:31:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Egy igazán furcsa és az arra fel nem készültek számára visszataszító alak közeledik a kovácsműhelyhez. Léptei nyomán apró rengések érezhetőek, ha épp erre érzékeny valaki. Néha testéről le le hullik egy kis por vagy föld, amely az életviteléből adódóan rárakódott. Amint megérkezik a műhely bejáratához körbe tekint, hogy merre lehet a bejárat és befér e egyáltalán. Ha nem ő lesz a legalacsonyabb a helységben az bizonyos, hogy mindenki észre fogja venni. Patkányainak szisszent egyet, hogy bújjanak el a páncéljában és onnan ki se jöjjenek további utasításig.
Kis barátaival elrendezve a dolgát hatalmas fa bunkóját letámasztja a bejárati ajtó mellé. Nem kívánja bevinni magával, hiszen már így is nehézkes a mozgás az emberek építményeiben. Emellett meg nem képvisel kimondott nagy értéket sem. Arról nem beszélve, hogy ha valaki el akarná lopni, akkor annak igazán erősnek kell lennie, hogy meg tudja emelni.
Az épületbe lépve tesz egy pár pillantást a sok csecsebecsére, de ez most a legkevésbé érdekli őt, így a feladatra akar koncentrálni.*
- Megjöttem. *Morogja hangosan és folytatja.*
- Hol kell az állatokat megölni vagy elfogni, vagy megenni? *Teszi fel a kérdést mindenkinek, aki a helységben tartózkodik legyen az épp ott dolgozó, vagy vásárló. Neki nem számít semmi csak, hogy választ kapjon.*
*Egy igazán furcsa és az arra fel nem készültek számára visszataszító alak közeledik a kovácsműhelyhez. Léptei nyomán apró rengések érezhetőek, ha épp erre érzékeny valaki. Néha testéről le le hullik egy kis por vagy föld, amely az életviteléből adódóan rárakódott. Amint megérkezik a műhely bejáratához körbe tekint, hogy merre lehet a bejárat és befér e egyáltalán. Ha nem ő lesz a legalacsonyabb a helységben az bizonyos, hogy mindenki észre fogja venni. Patkányainak szisszent egyet, hogy bújjanak el a páncéljában és onnan ki se jöjjenek további utasításig.
Kis barátaival elrendezve a dolgát hatalmas fa bunkóját letámasztja a bejárati ajtó mellé. Nem kívánja bevinni magával, hiszen már így is nehézkes a mozgás az emberek építményeiben. Emellett meg nem képvisel kimondott nagy értéket sem. Arról nem beszélve, hogy ha valaki el akarná lopni, akkor annak igazán erősnek kell lennie, hogy meg tudja emelni.
Az épületbe lépve tesz egy pár pillantást a sok csecsebecsére, de ez most a legkevésbé érdekli őt, így a feladatra akar koncentrálni.*
- Megjöttem. *Morogja hangosan és folytatja.*
- Hol kell az állatokat megölni vagy elfogni, vagy megenni? *Teszi fel a kérdést mindenkinek, aki a helységben tartózkodik legyen az épp ott dolgozó, vagy vásárló. Neki nem számít semmi csak, hogy választ kapjon.*
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-27 11:25:43
Üzenet elküldve: 2021-01-27 11:25:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hallani és felkutatni//
//Állatszelídítő//
*Igyekszik a lehető legbizalmasabb és visszafogottabb lenni, amikor a feladatokat átadja Winyrának. Amint lehet, ő maga is beáll majd kiszolgálni, de egyelőre most egy új partnerrel, a félvér lánnyal tárgyal.
Ha észre is veszi a hegen megálló tekintetet, nem teszi szóvá. Megszokhatta már az ilyen pillantásokat, mert remekül uralja vonásait. Amiben egyébként nagy szerepe van az arcának bal felét uraló és ezzel érzéketlenné tevő hegnek.
A kendőt átadja, láthatóan nem zavarja, hogy a makulátlan kendő vagy a hímzés esetleg véres lesz.*
- Ugyan, tartsa meg, kisasszony. Jól jöhet még. *Mondja hárítóan, hisz ha mégsem áll el a vérzés, akkor valóban jó lesz még.*
- Egy nyolckarú leviatán, a Kereskedőház címerállata. Annak a példája, hogy milyen sokoldalúak vagyunk. *Válaszol a hímzést illető kérdésre és a félelf lány láthatja, hogy az intéző ujján is hasonló alakot ábrázoló aranygyűrű van. Egy visszatérő motívum a Kereskedőház életében.
A segítséget visszautasítják, így Aztyan türelmesen kivárja, míg minden üvegcse a pultra kerül. Valóban bosszantó dolog, de megesik az ilyesmi ilyen kényes holmiknál.
Az is kiderül, hogy a lány szívesen eladná a fiolákat a heges arcúnak, ő pedig értő szemmel néz végig a felsorakoztatott bájitalokon.*
- A tíz fioláért összesen adok négyszáztíz aranyat, ha megfelel önnek. *Mondja ki a végösszeget kis fejszámolás után és felnéz a pult másik oldalán állóra.
Közben új alak érkezik a Központba, egy elf férfi érdekes szakállal. A sok bőr ruhából, a barna és a zöld színekből arra következtet, hogy valami erdei illetőségű hosszúéletű lehet. Talán a Kereskedőház felhívására érkezett, de sajnos még nem tud foglalkozni vele.*
- Teysus hozta, uram. *Köszönti a pult mögül.*
- Azonnal kiszolgáljuk önt is, addig bátran nézzen körül. *Mosolyog barátságos félmosollyal az elfre és a polcok, falakon lévő fegyverek és állványokon álló páncélok felé mutat, ahol bőven akad íj és nyíl, bőr- és acélvértek, de még egy Artheniori mesterkard is, amit trükkösen a falra erősítettek, így onnan csak egy különleges kulccsal lehet leemelni.*
//Állatszelídítő//
*Igyekszik a lehető legbizalmasabb és visszafogottabb lenni, amikor a feladatokat átadja Winyrának. Amint lehet, ő maga is beáll majd kiszolgálni, de egyelőre most egy új partnerrel, a félvér lánnyal tárgyal.
Ha észre is veszi a hegen megálló tekintetet, nem teszi szóvá. Megszokhatta már az ilyen pillantásokat, mert remekül uralja vonásait. Amiben egyébként nagy szerepe van az arcának bal felét uraló és ezzel érzéketlenné tevő hegnek.
A kendőt átadja, láthatóan nem zavarja, hogy a makulátlan kendő vagy a hímzés esetleg véres lesz.*
- Ugyan, tartsa meg, kisasszony. Jól jöhet még. *Mondja hárítóan, hisz ha mégsem áll el a vérzés, akkor valóban jó lesz még.*
- Egy nyolckarú leviatán, a Kereskedőház címerállata. Annak a példája, hogy milyen sokoldalúak vagyunk. *Válaszol a hímzést illető kérdésre és a félelf lány láthatja, hogy az intéző ujján is hasonló alakot ábrázoló aranygyűrű van. Egy visszatérő motívum a Kereskedőház életében.
A segítséget visszautasítják, így Aztyan türelmesen kivárja, míg minden üvegcse a pultra kerül. Valóban bosszantó dolog, de megesik az ilyesmi ilyen kényes holmiknál.
Az is kiderül, hogy a lány szívesen eladná a fiolákat a heges arcúnak, ő pedig értő szemmel néz végig a felsorakoztatott bájitalokon.*
- A tíz fioláért összesen adok négyszáztíz aranyat, ha megfelel önnek. *Mondja ki a végösszeget kis fejszámolás után és felnéz a pult másik oldalán állóra.
Közben új alak érkezik a Központba, egy elf férfi érdekes szakállal. A sok bőr ruhából, a barna és a zöld színekből arra következtet, hogy valami erdei illetőségű hosszúéletű lehet. Talán a Kereskedőház felhívására érkezett, de sajnos még nem tud foglalkozni vele.*
- Teysus hozta, uram. *Köszönti a pult mögül.*
- Azonnal kiszolgáljuk önt is, addig bátran nézzen körül. *Mosolyog barátságos félmosollyal az elfre és a polcok, falakon lévő fegyverek és állványokon álló páncélok felé mutat, ahol bőven akad íj és nyíl, bőr- és acélvértek, de még egy Artheniori mesterkard is, amit trükkösen a falra erősítettek, így onnan csak egy különleges kulccsal lehet leemelni.*
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-27 09:36:50
Üzenet elküldve: 2021-01-27 09:36:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Állatszelídítő //
*Középmagas, hamvasszőke elf lép a kovácsműhelybe, akinek jellegzetes szakállviselete és szinte rikítóan zöld szemei hívják fel rá elsőként a figyelmet. Egyszerű erdei öltözékben van, s könnyen megállapítható, hogy nem harcossal van dolga az embernek, noha arca első benyomásra nem túl barátságos.*
- Jó napot! *Hangosan köszönti a műhelyben lévőket és az ajtóból kissé beljebb is áll. Nem titkolt szándéka, hogy munkát keresni jött ide, méghozzá egy hirdetés kapcsán, amivel a városba érkezésekor találkozott. Állat szelídítőt, idomítót keres egy Wegtoren Aranya nevű kereskedőház, akit némi segítséggel itt meg is talál reményei szerint. Legalább is úgy véli, hogy a hirdetés kapcsán tud valakivel beszélni. Körbe nézve elég sok személyt lát, így nem akar tolakodni a maga dolgával, beáll a sorba, már ha van ilyen. Várakozik, amíg valaki meg nem szólítja, hogy milyen ügyben érkezett.*
*Középmagas, hamvasszőke elf lép a kovácsműhelybe, akinek jellegzetes szakállviselete és szinte rikítóan zöld szemei hívják fel rá elsőként a figyelmet. Egyszerű erdei öltözékben van, s könnyen megállapítható, hogy nem harcossal van dolga az embernek, noha arca első benyomásra nem túl barátságos.*
- Jó napot! *Hangosan köszönti a műhelyben lévőket és az ajtóból kissé beljebb is áll. Nem titkolt szándéka, hogy munkát keresni jött ide, méghozzá egy hirdetés kapcsán, amivel a városba érkezésekor találkozott. Állat szelídítőt, idomítót keres egy Wegtoren Aranya nevű kereskedőház, akit némi segítséggel itt meg is talál reményei szerint. Legalább is úgy véli, hogy a hirdetés kapcsán tud valakivel beszélni. Körbe nézve elég sok személyt lát, így nem akar tolakodni a maga dolgával, beáll a sorba, már ha van ilyen. Várakozik, amíg valaki meg nem szólítja, hogy milyen ügyben érkezett.*
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:01:42
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:01:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Wyn, Arelow//
-Persze, persze, csak nyugodtan!
*Mondja a férfinak, s kedves mosollyal az arcán fogadja Wynt, akire emlékszik még korábbról. Nehéz lenne elfelejtenie, hisz igazából egész megkapó, vonzó nőszemély, bár valahogy a tündér nem igazán falja az effajta élvezeteket. Sokkal sötétebb és sebzettebb annál a belsője.*
-Örvendek ismét!
*Mondja, s meghajtja kissé fejét.*
-Igen-igen. Minden kész! Bár, még nem tudtam őket jobban megnézni.
*Sopánkodik kicsit, bár figyelme leginkább a tülökre irányul. Azt mondják, hogy több utcára is elhallatszik a városban a mély, búgó hangja. Nem buta tündér ő, úgyhogy fejben gyorsan össze is adja, és le is vonja az aranyakat, majd egy érdekes kérdés ugrik fel benne.*
-Értem.
*Mondja először, hisz nem szeretné, hogy úgy értse esetleg Wyn, hogy nem értett meg valamit.*
-És ha nekem 150 aranyba kerül, önök mennyiért vennék meg? Gondolom ha nekem ennyibe kerül, önök ennél olcsóbb árat ajánlanának érte. ~Vagy valaki másnak kétszer ennyiért adnák el?~
*Hangjában nincs cinikusság, inkább csak őszintén kíváncsi, hogy milyen profilt tudhat magának a kereskedőház.*
-Persze, persze, csak nyugodtan!
*Mondja a férfinak, s kedves mosollyal az arcán fogadja Wynt, akire emlékszik még korábbról. Nehéz lenne elfelejtenie, hisz igazából egész megkapó, vonzó nőszemély, bár valahogy a tündér nem igazán falja az effajta élvezeteket. Sokkal sötétebb és sebzettebb annál a belsője.*
-Örvendek ismét!
*Mondja, s meghajtja kissé fejét.*
-Igen-igen. Minden kész! Bár, még nem tudtam őket jobban megnézni.
*Sopánkodik kicsit, bár figyelme leginkább a tülökre irányul. Azt mondják, hogy több utcára is elhallatszik a városban a mély, búgó hangja. Nem buta tündér ő, úgyhogy fejben gyorsan össze is adja, és le is vonja az aranyakat, majd egy érdekes kérdés ugrik fel benne.*
-Értem.
*Mondja először, hisz nem szeretné, hogy úgy értse esetleg Wyn, hogy nem értett meg valamit.*
-És ha nekem 150 aranyba kerül, önök mennyiért vennék meg? Gondolom ha nekem ennyibe kerül, önök ennél olcsóbb árat ajánlanának érte. ~Vagy valaki másnak kétszer ennyiért adnák el?~
*Hangjában nincs cinikusság, inkább csak őszintén kíváncsi, hogy milyen profilt tudhat magának a kereskedőház.*
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:00:27
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:00:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan, Strat, Arelow//
* Heges arcú intézőjének tényleg sok dolga van, mert átadja a páncélost egy bájos kisasszonynak.*
- Kisasszony!* Hajtja meg magát egy kicsit.* Arelow Merlor vagyok!* Úgy néz ki, hogy előbb a kicsit részesítik előnyben. Hát mindegy kivárja a sorát. Még csak nem is nagyon kíváncsiskodik. Addig a mesterkardját piszkálgatja. Amikor aztán rá kerül a sor, akkor készségesen válaszolgat.*
- Nos nagyon is jól látja a kisasszony. Ez bizony egy korábbi, már azóta kifizetett rendelés.* Helyesel, mert elég régóta várja, de úgy néz ki, hogy megérte a várakozást. A pallosát is úgy tűnik, hogy gond nélkül átveszik, aminek nagyon is örül, mert nála már csak felesleges kacat. Főleg új pallosa mellett. Oda is támasztja a jelzett helyre. A többi tételre is rákérdez, amire egészen pozitív választ kap, bár van valami, ami megüti a fülét.*
- Nagyszerű, de van itt valami. Én sast rendeltem, na nem mintha nem lenne jó a sólyom, de a sas nagyobb és erősebb is. Ha lehet sas legyen.* Ezután engedi, hogy elmenjen a lány hátra, ha akar. Neki ott van még mindig szeretett pallosa.*
* Heges arcú intézőjének tényleg sok dolga van, mert átadja a páncélost egy bájos kisasszonynak.*
- Kisasszony!* Hajtja meg magát egy kicsit.* Arelow Merlor vagyok!* Úgy néz ki, hogy előbb a kicsit részesítik előnyben. Hát mindegy kivárja a sorát. Még csak nem is nagyon kíváncsiskodik. Addig a mesterkardját piszkálgatja. Amikor aztán rá kerül a sor, akkor készségesen válaszolgat.*
- Nos nagyon is jól látja a kisasszony. Ez bizony egy korábbi, már azóta kifizetett rendelés.* Helyesel, mert elég régóta várja, de úgy néz ki, hogy megérte a várakozást. A pallosát is úgy tűnik, hogy gond nélkül átveszik, aminek nagyon is örül, mert nála már csak felesleges kacat. Főleg új pallosa mellett. Oda is támasztja a jelzett helyre. A többi tételre is rákérdez, amire egészen pozitív választ kap, bár van valami, ami megüti a fülét.*
- Nagyszerű, de van itt valami. Én sast rendeltem, na nem mintha nem lenne jó a sólyom, de a sas nagyobb és erősebb is. Ha lehet sas legyen.* Ezután engedi, hogy elmenjen a lány hátra, ha akar. Neki ott van még mindig szeretett pallosa.*
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 18:09:33
Üzenet elküldve: 2021-01-26 18:09:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan, Strat, Arelow//
*Ajánlkozást tükröző pillantása úgy tűnik keresletre lel az intéző kékjeiben, aki kisvártatva szavakkal is kéri közreműködését, piperekalmárunk pedig nem rest eleget tenni ennek.*
- Hogyne, már itt is vagyok! *Nyugtázza engedelmesen feladatát, s egy határozottan segítőkész mosollyal húzódik a pultnak azon szegletéhez, ahonnan mindkét vásárlót könnyedén megszólíthatja.*
- Uraim! *Biccent feléjük röviden.* Winyra vagyok, nagyon örülök. *Árulja el saját nevét, bár Strat talán emlékezhet rá korábbról.* Úgy tűnik, a továbbiakban velem kell beérniük. *Villant megjátszott restelkedéssel ívelt mosolyt a két férfi felé.*
- Lássuk csak, hogyan is állunk! *Ezzel kezei közé keríti elsőként a tündér, majd a lovag megrendelőjét is. Az átvehető árukat Aztyan korábban már előre hozatta, ezzel, ahogy kiolvassa, nincs is több teendője, csupán azt remélni, mindenki boldog azzal, amit kapott. Rövid, de nem felületes átfutást követően elsőként a tündér férfit szólítja meg.*
- Ahogy a megrendelőjéből látom, minden elkészült, amit a Maihhin alkatrészekből kért. *Mosolyodik saját fogalmazása furcsaságán, de nem tudott szebb kifejezést találni a halott állat lenyesett testrészeire.* A bőrvértet kétszázötven, a kürtöt ötszázhúsz, a tőrt pedig százötven aranyért tudja elvinni. Úgy látom, hagyott itt korábban ötszáz arany előleget, valamint ide fel lett jegyezve, hogy a tőrt esetleg eladná nekünk. Ez a szándéka továbbra is áll? *Érdeklődik kedélyesen, kissé furán érezve magát a nagy magázódásban. Ám annyi vendéggel volt már dolga, mióta legutóbb üzleteltek, hogy igazán nem emlékszik, milyen megszólításokkal váltak el. Közben persze úgy tartja a felsorolt tételeket és jegyzeteket tartalmazó papírost, hogy Strat is ráláthasson és ellenőrizhesse, ha úgy kívánja. Ha pedig ügyes a fejszámolásban, könnyedén rájöhet, hogy százhúsz arannyal megúszhatja az egészet, amennyiben nem változtatott szándékain.
Ha vele mindent megbeszélt és elintézett, fordul rögvest, szinte levegővétlenyi szünetet sem tartva a tekintélyes páncélzattal rendelkező lovag felé, ki már nagyban próbálgatja legújabb fegyverét.*
- Jól látom, hogy ez *int fejével a pirtianesi mesterkard felé* önmagában szerepelt, mint egy korábbi megrendelés, igaz? *Egyértelműsíti azért a helyzetet, bár a Arelow nevével két papírost is talált, mik igazán beszéldes jegyzetekkel rendelkeznek, amint azt az intéző is előirányozta.*
- Örülök, hogy elnyerte a tetszését! *Mosolyodik a kovácsmestertől elcsent dicséretre büszkén, pillanatra felnézve az olvasásból.* Dehogy gond, sőt! *Biccent továbbra is kedélyes ábrázattal.* Kérem támassza ide *mutat a pult szélére, ahol egy letámasztott pallos bizonyosan nem zavarja senki közlekedését*, majd hátravitetem az egyik legénnyel. *Hadarja, s már néz is a következő megrendelés ügyében valami információ után. Hamar talál is a megfelelő rovatba felvésett tájékoztatást.*
- A tételek nagy részének beszerzésével jól állunk, viszont a sólyom. *Halványan megráncolja homlokát.* Az időigényesebb lesz, ahogy látom. Ha vár egy pillanatot, hátra szaladnék pontosítani. *Mosolya újra ajkára húzódik, s, ha engedélyt kap rá, bár nem szaladva, de sietős léptekkel vonul el valóban a raktár irányába.*
*Ajánlkozást tükröző pillantása úgy tűnik keresletre lel az intéző kékjeiben, aki kisvártatva szavakkal is kéri közreműködését, piperekalmárunk pedig nem rest eleget tenni ennek.*
- Hogyne, már itt is vagyok! *Nyugtázza engedelmesen feladatát, s egy határozottan segítőkész mosollyal húzódik a pultnak azon szegletéhez, ahonnan mindkét vásárlót könnyedén megszólíthatja.*
- Uraim! *Biccent feléjük röviden.* Winyra vagyok, nagyon örülök. *Árulja el saját nevét, bár Strat talán emlékezhet rá korábbról.* Úgy tűnik, a továbbiakban velem kell beérniük. *Villant megjátszott restelkedéssel ívelt mosolyt a két férfi felé.*
- Lássuk csak, hogyan is állunk! *Ezzel kezei közé keríti elsőként a tündér, majd a lovag megrendelőjét is. Az átvehető árukat Aztyan korábban már előre hozatta, ezzel, ahogy kiolvassa, nincs is több teendője, csupán azt remélni, mindenki boldog azzal, amit kapott. Rövid, de nem felületes átfutást követően elsőként a tündér férfit szólítja meg.*
- Ahogy a megrendelőjéből látom, minden elkészült, amit a Maihhin alkatrészekből kért. *Mosolyodik saját fogalmazása furcsaságán, de nem tudott szebb kifejezést találni a halott állat lenyesett testrészeire.* A bőrvértet kétszázötven, a kürtöt ötszázhúsz, a tőrt pedig százötven aranyért tudja elvinni. Úgy látom, hagyott itt korábban ötszáz arany előleget, valamint ide fel lett jegyezve, hogy a tőrt esetleg eladná nekünk. Ez a szándéka továbbra is áll? *Érdeklődik kedélyesen, kissé furán érezve magát a nagy magázódásban. Ám annyi vendéggel volt már dolga, mióta legutóbb üzleteltek, hogy igazán nem emlékszik, milyen megszólításokkal váltak el. Közben persze úgy tartja a felsorolt tételeket és jegyzeteket tartalmazó papírost, hogy Strat is ráláthasson és ellenőrizhesse, ha úgy kívánja. Ha pedig ügyes a fejszámolásban, könnyedén rájöhet, hogy százhúsz arannyal megúszhatja az egészet, amennyiben nem változtatott szándékain.
Ha vele mindent megbeszélt és elintézett, fordul rögvest, szinte levegővétlenyi szünetet sem tartva a tekintélyes páncélzattal rendelkező lovag felé, ki már nagyban próbálgatja legújabb fegyverét.*
- Jól látom, hogy ez *int fejével a pirtianesi mesterkard felé* önmagában szerepelt, mint egy korábbi megrendelés, igaz? *Egyértelműsíti azért a helyzetet, bár a Arelow nevével két papírost is talált, mik igazán beszéldes jegyzetekkel rendelkeznek, amint azt az intéző is előirányozta.*
- Örülök, hogy elnyerte a tetszését! *Mosolyodik a kovácsmestertől elcsent dicséretre büszkén, pillanatra felnézve az olvasásból.* Dehogy gond, sőt! *Biccent továbbra is kedélyes ábrázattal.* Kérem támassza ide *mutat a pult szélére, ahol egy letámasztott pallos bizonyosan nem zavarja senki közlekedését*, majd hátravitetem az egyik legénnyel. *Hadarja, s már néz is a következő megrendelés ügyében valami információ után. Hamar talál is a megfelelő rovatba felvésett tájékoztatást.*
- A tételek nagy részének beszerzésével jól állunk, viszont a sólyom. *Halványan megráncolja homlokát.* Az időigényesebb lesz, ahogy látom. Ha vár egy pillanatot, hátra szaladnék pontosítani. *Mosolya újra ajkára húzódik, s, ha engedélyt kap rá, bár nem szaladva, de sietős léptekkel vonul el valóban a raktár irányába.*
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 15:11:42
Üzenet elküldve: 2021-01-26 15:11:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatban//
//Érintőlegesen mindenki//
*Aztyan valamit a raktárban intézett, amire csupán egy rövid pillantást szentel. Valami ügyet intézhetett, ami teljesen megszokott az Intézőtől. A furcsa elf öreg dolga nagyon sietős lehet, mert úgy elviharzik a csomagjával, hogy szegény Winyra szinte köszönni sem tud neki. Nem tudja, nem hallgatózott, hogy mi volt ennyire életbevágó, de egy főve csökkent a remélhetőleg elégedett bent tartózkodó vásárlók száma. Az öreg távozása után egy újabb vásárló érkezik, egy hosszú barna hajú fél-elf nő. Biccentéssel köszönti, ha éppen elkapja páncélos tekintetét. Most már igyekszik arra is figyelni, hogy ilyen módon köszöntse a betérő vásárlókat. A hosszú hajú nő után egy ismertebb ügyfél következik, a magas termetű lovag, aki most apród nélkül, egyedül érkezett. Biccent a férfinek köszönésképpen, amolyan páncélos a páncélosnak tisztelgéssel. Látszik az ében bőrű kovácsmester munkája, hiszen a lovagon is hasonlóan jó minőségűnek tűnik a páncél, mint a sajátja. Igaz jellegét tekintve teljesen eltér a vértezetük, de anyagában hasonlóan szép, megművelt munka. Körbe tekintve kijelenthető, hogy ismét elég sokan lettek idebent, ami természetesen nem baj, hiszen ez azt jelzi, hogy jól működik az üzlet. A magas kereskedőnek titulált férfi még mindig egy daliásabb gnómmal beszélget. Nem hallja miről, de láthatóan jól elbeszélgetnek. Tekintete azonban Winyra-t keresi, aki széles vigyorral jutalmazza bohókás megmozdulását. Nem teljesen ismer magára, mert ilyeneket korábban nem szokott csinálni. Vagy egyre inkább emberiesedik vagy valami egészen más lehet a háttérben, de határozottan változott amióta ide került a kereskedőházhoz. A mozdulatsor elérte célját, mivel egy széles vigyornál nem is számított többre. látja jól, hogy sok a vásárló és jut minden kereskedőre legalább egy fő, sőt talán még várakozók is vannak, ha jól számol. Mivel a vásárlótérben minden rendben van, ezért tesz egy tiszteletkört a raktár, hátsó kovácsműhely majd vissza a vásárlótér felé. Időnként megteszi ezt a rövid sétát egyrészt a mozgás miatt, másrészt az épület egészére szeretne figyelni, nem csak a legforgalmasabb részére. Rövid sétája után széles terpesszel és hátratett kézzel strázsál újra a vásárlótér félre eső helyén. Szinte már kezd hozzászokni a körülötte zümmögő állathoz, amiről még mindig nem volt ideje kideríteni, hogy pontosan micsoda.*
//Érintőlegesen mindenki//
*Aztyan valamit a raktárban intézett, amire csupán egy rövid pillantást szentel. Valami ügyet intézhetett, ami teljesen megszokott az Intézőtől. A furcsa elf öreg dolga nagyon sietős lehet, mert úgy elviharzik a csomagjával, hogy szegény Winyra szinte köszönni sem tud neki. Nem tudja, nem hallgatózott, hogy mi volt ennyire életbevágó, de egy főve csökkent a remélhetőleg elégedett bent tartózkodó vásárlók száma. Az öreg távozása után egy újabb vásárló érkezik, egy hosszú barna hajú fél-elf nő. Biccentéssel köszönti, ha éppen elkapja páncélos tekintetét. Most már igyekszik arra is figyelni, hogy ilyen módon köszöntse a betérő vásárlókat. A hosszú hajú nő után egy ismertebb ügyfél következik, a magas termetű lovag, aki most apród nélkül, egyedül érkezett. Biccent a férfinek köszönésképpen, amolyan páncélos a páncélosnak tisztelgéssel. Látszik az ében bőrű kovácsmester munkája, hiszen a lovagon is hasonlóan jó minőségűnek tűnik a páncél, mint a sajátja. Igaz jellegét tekintve teljesen eltér a vértezetük, de anyagában hasonlóan szép, megművelt munka. Körbe tekintve kijelenthető, hogy ismét elég sokan lettek idebent, ami természetesen nem baj, hiszen ez azt jelzi, hogy jól működik az üzlet. A magas kereskedőnek titulált férfi még mindig egy daliásabb gnómmal beszélget. Nem hallja miről, de láthatóan jól elbeszélgetnek. Tekintete azonban Winyra-t keresi, aki széles vigyorral jutalmazza bohókás megmozdulását. Nem teljesen ismer magára, mert ilyeneket korábban nem szokott csinálni. Vagy egyre inkább emberiesedik vagy valami egészen más lehet a háttérben, de határozottan változott amióta ide került a kereskedőházhoz. A mozdulatsor elérte célját, mivel egy széles vigyornál nem is számított többre. látja jól, hogy sok a vásárló és jut minden kereskedőre legalább egy fő, sőt talán még várakozók is vannak, ha jól számol. Mivel a vásárlótérben minden rendben van, ezért tesz egy tiszteletkört a raktár, hátsó kovácsműhely majd vissza a vásárlótér felé. Időnként megteszi ezt a rövid sétát egyrészt a mozgás miatt, másrészt az épület egészére szeretne figyelni, nem csak a legforgalmasabb részére. Rövid sétája után széles terpesszel és hátratett kézzel strázsál újra a vásárlótér félre eső helyén. Szinte már kezd hozzászokni a körülötte zümmögő állathoz, amiről még mindig nem volt ideje kideríteni, hogy pontosan micsoda.*
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 14:02:12
Üzenet elküldve: 2021-01-26 14:02:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügyben//
*A báró úr sem híve a rossz híreknek, ugyanakkor elismeri, hogy az élet velejárói, bármily kellemetlenek is. Egyetértenek abban is, hogy eddigi közös erőfeszítéseik sikeresnek mondhatók. Természetesen átadja az összeírt papírost a mesterkalmár kezébe. A felvetésre, miszerint a báró és Aztyan megbeszélik a tételeket és a beszerzést, tiszteletteljesen fejét meghajtja.*
- Ez nekem több mint elég báró úr. *Mosolyogva válaszolja a gnóm, hiszen amit a kereskedőház vezetője a fejébe vesz és eltervez az már szinte biztosra vehető, hogy megvalósul, így abban sem kételkedik sem most sem a jövőben, hogy közös munkájuk mind az üzletben, mind a politikában gyümölcsöző és hasznos lesz. A kísérletezés kockázatait nem kell a másiknak ecsetelnie, látszik, hogy teljesen tisztában van vele. A pozitív hozzáállását a báró úr részéről nagyon díjazza a daliás gnóm.*
- Tökéletesen látja. A képességeim fejlesztettem azóta, mióta készítettem néhány italt önöknek. Így reményeim szerint nem sok veszteséget fogok termelni, a jövőben pedig úgy hiszem nagyon is nyereséges lesz. *Egyáltalán semmi nagyképűség, beképzeltség nélkül mondja. Teljes bízik tudásában és képességeiben, így ezért bátran jelentheti ki a pozitív végkifejletet. Figyelmesen hallgatja a bárót, hogy mind a kereskedőház, mind a város folyamatos fejlődését tartja szem előtt. Ezen kijelentésekre helyeslően bólint, hiszen ezek Dedhor számára is fontos szempontok. A dicséretet egy legyintéssel elhárítja.*
- Ugyan báró úr. Sokkal dolgosabb és szorgosabb emberek is vannak nálam. Én csupán teszem, amihez értek, és amihez képességeket, lehetőséget kaptam. *Sosem tartotta többre magát, mint lelkes alkimistának és újabban kezdő politikusnak. Ettől sem többet sem kevesebbet nem vallana magáról. Egyetértőn mosolyog, amikor a másik a felszerelt labort a fejlődéssel kapcsolja össze üzlettársa.*
- Örülök, hogy ilyen becses támogatóm van. *Hálás a lehetőségért, és azért is, hogy kölcsönösen egyengethetik egymás útját, mind a kereskedelemben, mind a politikában. Nem tudja, hogy lenne-e még valami, amit a báró úr szeretne vele megbeszélni, így röviden várakozik. Ha nem marad más, akkor lassan búcsúzni kezd.*
*A báró úr sem híve a rossz híreknek, ugyanakkor elismeri, hogy az élet velejárói, bármily kellemetlenek is. Egyetértenek abban is, hogy eddigi közös erőfeszítéseik sikeresnek mondhatók. Természetesen átadja az összeírt papírost a mesterkalmár kezébe. A felvetésre, miszerint a báró és Aztyan megbeszélik a tételeket és a beszerzést, tiszteletteljesen fejét meghajtja.*
- Ez nekem több mint elég báró úr. *Mosolyogva válaszolja a gnóm, hiszen amit a kereskedőház vezetője a fejébe vesz és eltervez az már szinte biztosra vehető, hogy megvalósul, így abban sem kételkedik sem most sem a jövőben, hogy közös munkájuk mind az üzletben, mind a politikában gyümölcsöző és hasznos lesz. A kísérletezés kockázatait nem kell a másiknak ecsetelnie, látszik, hogy teljesen tisztában van vele. A pozitív hozzáállását a báró úr részéről nagyon díjazza a daliás gnóm.*
- Tökéletesen látja. A képességeim fejlesztettem azóta, mióta készítettem néhány italt önöknek. Így reményeim szerint nem sok veszteséget fogok termelni, a jövőben pedig úgy hiszem nagyon is nyereséges lesz. *Egyáltalán semmi nagyképűség, beképzeltség nélkül mondja. Teljes bízik tudásában és képességeiben, így ezért bátran jelentheti ki a pozitív végkifejletet. Figyelmesen hallgatja a bárót, hogy mind a kereskedőház, mind a város folyamatos fejlődését tartja szem előtt. Ezen kijelentésekre helyeslően bólint, hiszen ezek Dedhor számára is fontos szempontok. A dicséretet egy legyintéssel elhárítja.*
- Ugyan báró úr. Sokkal dolgosabb és szorgosabb emberek is vannak nálam. Én csupán teszem, amihez értek, és amihez képességeket, lehetőséget kaptam. *Sosem tartotta többre magát, mint lelkes alkimistának és újabban kezdő politikusnak. Ettől sem többet sem kevesebbet nem vallana magáról. Egyetértőn mosolyog, amikor a másik a felszerelt labort a fejlődéssel kapcsolja össze üzlettársa.*
- Örülök, hogy ilyen becses támogatóm van. *Hálás a lehetőségért, és azért is, hogy kölcsönösen egyengethetik egymás útját, mind a kereskedelemben, mind a politikában. Nem tudja, hogy lenne-e még valami, amit a báró úr szeretne vele megbeszélni, így röviden várakozik. Ha nem marad más, akkor lassan búcsúzni kezd.*
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:45:44
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:45:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Miközben ott ácsorog a férfi kiosztja a feladatot egy másik, ott tartózkodó nőnek. ~Furcsa látvány egy ilyen helyen a női küllem, nem is gondoltam volna… ~ Közben elhangzik a bemutatkozás és kedves szavait kiereszti, hogy tegyék a dolgukat, ahogy szokták. A tájékoztatás talán még később jól is fog jönni, mi szerint itt mindent meg lehet kapni. A féloldala mosoly meglepi egy pillanatra, de a kizökkent állapot nem sokáig áll fenn, hamar visszaporoszkál a kedves mosoly ösvényére. ~Illetlen lenne rákérdezni. ~ Csak egy pillantást vet a hegre is, az kéne még, hogy hosszan megbámulja. A hirtelen fellépő kellemetlenségre a férfi előzékenyen nyújtja át a hímzett kendőt, amit el is fogad.*
-Köszönöm, ez kedves… *Aztán mikor meglátja a hímzést, gyorsan meg is töröli a fehér részben, nehogy a fonálra is menjen a vérből, abból nehezebb kihozni. Mindjárt ez ugrik be neki, talán annak okán, hogy mostanában a Sellőház mindenféle ügyével foglalkoznia kell, a mosással és a szappanok beszerzésével is.*
-Nem szeretném nagyon összekoszolni, gyorsan eláll. *Tartja még egy kicsit nyomás alatt, majd valóban visszaszolgáltatja a kendőt.*
-Mit ábrázol? *Nem igazán ismeri az ilyen lényeket, azt se tudja hirtelen hova tegye, szárazföldi, vízi vagy a levegőben él avagy csak egy furmányos és képzelet gazdag elme szüleménye.*
-Rendben, de segítenie nem kell, elég az, hogy én megvágtam magam, az kéne még, hogy te is. *Pakolja szépen ki a pultra a bájitalokat, majd óvatosan emeli ki a zsákot, amiben mindet tartotta és amiben most már csak a szilánkok maradtak. Az italt beszívta a tömőanyagként szolgáló anyaggurigák, így a táska nem ázott át, csak a zsákocska alja.*
-Bosszantó. *Morogja az orra alá, miután mindent szemrevételezett. Közben érkezik az ajánlat a férfitől, hogy szívesen megvenné a megmaradt fiolákat tőle. Elsőre kicsit meglepődik, bár annak fényében talán érthető, hogy azt állította, itt mindennel is kereskednek. Neki igazából meg csak útban van az összes, az kéne, hogy mind eltörjön egy esés alkalmával és az összes hozott holmija olyan legyen. Na meg a mostan bevásárlás után, ennyivel is könnyíthetne a lova terhén. Nem sok, de minden számít.*
-Öh… hát, nem ragaszkodom hozzájuk. Mennyit adna értük? *Nem igazán van tisztában a valós árukkal, csak sejtelmei vannak, így inkább megvárja, hogy a másik mondjon egy árat, mielőtt kiderül a hozzá nem értése.*
*Miközben ott ácsorog a férfi kiosztja a feladatot egy másik, ott tartózkodó nőnek. ~Furcsa látvány egy ilyen helyen a női küllem, nem is gondoltam volna… ~ Közben elhangzik a bemutatkozás és kedves szavait kiereszti, hogy tegyék a dolgukat, ahogy szokták. A tájékoztatás talán még később jól is fog jönni, mi szerint itt mindent meg lehet kapni. A féloldala mosoly meglepi egy pillanatra, de a kizökkent állapot nem sokáig áll fenn, hamar visszaporoszkál a kedves mosoly ösvényére. ~Illetlen lenne rákérdezni. ~ Csak egy pillantást vet a hegre is, az kéne még, hogy hosszan megbámulja. A hirtelen fellépő kellemetlenségre a férfi előzékenyen nyújtja át a hímzett kendőt, amit el is fogad.*
-Köszönöm, ez kedves… *Aztán mikor meglátja a hímzést, gyorsan meg is töröli a fehér részben, nehogy a fonálra is menjen a vérből, abból nehezebb kihozni. Mindjárt ez ugrik be neki, talán annak okán, hogy mostanában a Sellőház mindenféle ügyével foglalkoznia kell, a mosással és a szappanok beszerzésével is.*
-Nem szeretném nagyon összekoszolni, gyorsan eláll. *Tartja még egy kicsit nyomás alatt, majd valóban visszaszolgáltatja a kendőt.*
-Mit ábrázol? *Nem igazán ismeri az ilyen lényeket, azt se tudja hirtelen hova tegye, szárazföldi, vízi vagy a levegőben él avagy csak egy furmányos és képzelet gazdag elme szüleménye.*
-Rendben, de segítenie nem kell, elég az, hogy én megvágtam magam, az kéne még, hogy te is. *Pakolja szépen ki a pultra a bájitalokat, majd óvatosan emeli ki a zsákot, amiben mindet tartotta és amiben most már csak a szilánkok maradtak. Az italt beszívta a tömőanyagként szolgáló anyaggurigák, így a táska nem ázott át, csak a zsákocska alja.*
-Bosszantó. *Morogja az orra alá, miután mindent szemrevételezett. Közben érkezik az ajánlat a férfitől, hogy szívesen megvenné a megmaradt fiolákat tőle. Elsőre kicsit meglepődik, bár annak fényében talán érthető, hogy azt állította, itt mindennel is kereskednek. Neki igazából meg csak útban van az összes, az kéne, hogy mind eltörjön egy esés alkalmával és az összes hozott holmija olyan legyen. Na meg a mostan bevásárlás után, ennyivel is könnyíthetne a lova terhén. Nem sok, de minden számít.*
-Öh… hát, nem ragaszkodom hozzájuk. Mennyit adna értük? *Nem igazán van tisztában a valós árukkal, csak sejtelmei vannak, így inkább megvárja, hogy a másik mondjon egy árat, mielőtt kiderül a hozzá nem értése.*
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:02:05
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:02:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hallani és felkutatni//
//Érdeklődés//
//A mesterkard//
*A Kereskedőházban mindenki "úr" és "kisasszony", amíg vásárlóként viselkedik és nem másképp. Ez kijár tündérnek, embernek, de még orknak vagy óriásnak is.*
- Winyra, megtennéd kérlek, hogy kiszolgálod az urakat? Mindkettőjük megrendelése elkészült. Arelow úr második megrendelésének részleteit a papírok között találod. *A heges arcú intéző megkéri az időközben végző Winyrát, hogy szolgálja ki a jó lovagot és Stratot, míg ő a kissé meglepettnek látszó lánnyal foglalkozik. A megrendelőlapok között minden rendelés megtalálható, annak minden részletével és kiegészítésével. Aszerint a csinos parfümkufár könnyedén levezényli Arelow és a tündér vásárlását.
Közben a táskájában rendezkedő félvér is megtalálja a hangját.*
- Egykor egyszerű kovácsműhely volt csupán, valóban, de mostanra a Kereskedőház kiszélesítette a szolgáltatásai körét és ma már csaknem minden meg lehet vásárolni itt. *Mosolyog féloldalasan a lányra.
A köszöntést viszonozzák, ám a bemutatkozást nem és Aztyan nem él semmiféle gesztussal ennek elmaradása okán. Itt nem szükséges a vásárlóknak bemutatkozniuk. Könnyeden lép túl a dolgon és fókuszál a továbbiakra.*
- Köszönöm, kisasszony. *Hajtja meg kissé fejét a nevét illető kitérőre.
Egyik szemöldöke feljebb szalad a táskából kikapott kezet látva. Ha eltört valami és a lány belenyúlt a szilánkokba, akkor valószínűleg vérezni is fog. Így zsebébe nyúl és egy fehér kendőt húz elő, amelyet a Kereskedőház nyolckarú leviatánjának hímzése díszít.*
- Parancsoljon, remélem, nem vérzik nagyon. *Adná át a kendőt, ha a félvér elfogadja.*
- Nyugodtan pakoljon csak ki ide. *Mutat a pultra, hisz itt elég hely van, hogy mindenki kényelmesen elférjen egymás mellett.*
- Segítsek? *Kérdi készségesen és miközben a segítségével vagy anélkül kikerülnek az épen maradt üvegcsék a táskából, kiderül, hogyan is keveredett a lány a Központba.*
- Ha el szeretné adni őket, örömmel megvásárlom mindet. *Pillant fel kérdőn a lány arcára felajánlva a kérdéses bájitalok megvásárlását. Közben egy másik kendőt is ad a szilánkoknak, egy olyan, amelyikkel a fegyvereket szokták törölgetni.*
//Érdeklődés//
//A mesterkard//
*A Kereskedőházban mindenki "úr" és "kisasszony", amíg vásárlóként viselkedik és nem másképp. Ez kijár tündérnek, embernek, de még orknak vagy óriásnak is.*
- Winyra, megtennéd kérlek, hogy kiszolgálod az urakat? Mindkettőjük megrendelése elkészült. Arelow úr második megrendelésének részleteit a papírok között találod. *A heges arcú intéző megkéri az időközben végző Winyrát, hogy szolgálja ki a jó lovagot és Stratot, míg ő a kissé meglepettnek látszó lánnyal foglalkozik. A megrendelőlapok között minden rendelés megtalálható, annak minden részletével és kiegészítésével. Aszerint a csinos parfümkufár könnyedén levezényli Arelow és a tündér vásárlását.
Közben a táskájában rendezkedő félvér is megtalálja a hangját.*
- Egykor egyszerű kovácsműhely volt csupán, valóban, de mostanra a Kereskedőház kiszélesítette a szolgáltatásai körét és ma már csaknem minden meg lehet vásárolni itt. *Mosolyog féloldalasan a lányra.
A köszöntést viszonozzák, ám a bemutatkozást nem és Aztyan nem él semmiféle gesztussal ennek elmaradása okán. Itt nem szükséges a vásárlóknak bemutatkozniuk. Könnyeden lép túl a dolgon és fókuszál a továbbiakra.*
- Köszönöm, kisasszony. *Hajtja meg kissé fejét a nevét illető kitérőre.
Egyik szemöldöke feljebb szalad a táskából kikapott kezet látva. Ha eltört valami és a lány belenyúlt a szilánkokba, akkor valószínűleg vérezni is fog. Így zsebébe nyúl és egy fehér kendőt húz elő, amelyet a Kereskedőház nyolckarú leviatánjának hímzése díszít.*
- Parancsoljon, remélem, nem vérzik nagyon. *Adná át a kendőt, ha a félvér elfogadja.*
- Nyugodtan pakoljon csak ki ide. *Mutat a pultra, hisz itt elég hely van, hogy mindenki kényelmesen elférjen egymás mellett.*
- Segítsek? *Kérdi készségesen és miközben a segítségével vagy anélkül kikerülnek az épen maradt üvegcsék a táskából, kiderül, hogyan is keveredett a lány a Központba.*
- Ha el szeretné adni őket, örömmel megvásárlom mindet. *Pillant fel kérdőn a lány arcára felajánlva a kérdéses bájitalok megvásárlását. Közben egy másik kendőt is ad a szilánkoknak, egy olyan, amelyikkel a fegyvereket szokták törölgetni.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 19:17:10
Üzenet elküldve: 2021-01-25 19:17:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérve//
//Réteges tétel//
//Érintőlegesen Aztyan//
*Bármennyire is kedve lenne, nem fecserészhet tovább leleplezett felettesével, kinek ugyan nem szolgálhatott sem portékával, sem megbocsátásának kegyével, néhány kellemes pillanatot bizonyosan szereztek egymásnak. Ám a munka nem áll meg, ahogy a Kereskedőházba özönlő vásárlók tömege sem, hiszen az elf doktort számos újabb érkező követi. Mintha csak valami tapsra vártak volna, rohamoznak közel egymás sarkát taposva.
Figyelmének kizárólagos tulajdonosa azonban jelenleg Erre doktor, kinek megrendelését, az elhangzott kérésnek megfelelően két segéd legény össze is készíti, hogy neki már csak indulnia kelljen a megszerzett holmikkal felszerelkezve.*
- Ó, ezt igazán sajnálom! *Húzódik sajnálkozástól savanyú mosoly az egyébként derűs ajkakra, ahogy a wegtoreni dögvészről számol be az elf.* Ez esetben a köpeny és a táska ügyét ki is húzom a listáról. *A listáról, mi ezzel a módosítással, s ellenértékének megfizetésével maradéktalanul teljesítettnek tekinthető. A kapott erszény tartalmát a gyakorlottak sebességével számlálja át, s mivel pontos az aranyak száma, elégedett biccentéssel engedi útjára a távozni kívánót.*
- Nagyon örültem, sok sikert a ragályhoz! Remélem még látjuk köreinkben! *Köszön is el, talán Erre doktor hátának duruzsolva az utolsó szavakat. Nagy baj lehet, ha ennyire siet a jó doktor. Bár nem könnyes a búcsú, tekintete azért végig követi a kifelé igyekvőt egészen, míg el nem tűnik a bejárat mögött. Csak eztán áll neki az adminisztrációnak, s a pénz újbóli leszámolásának. Nem kell csalódnia magában, gyorsaságában is elég alaposan sikerült számfejtése, így hiánytalanul helyezheti a kasszába bevételét, na meg a teljesített megrendelések közé a korrigált leviatános papírost.
Mindezeket elvégezve indulnak csupán terepszemrére kékjei. Elsőként a báró alakját keresi, ki továbbra is a gnómmal tárgyal. Igazán kíváncsi lenne, hogyan alakulhat a beszélgetés azon része, mi a bájitalok vonalában halad. Mivel nem úgy tűnik neki, hogy egy-két mondat után elköszönnek egymástól, így tovább halad pillantása, hogy elkapja Darok bolondos meghajlását. Széles vigyorral díjazza a performanszt, ám ennél több figyelmet sajnos most nem szentelhet mókás kedvű barátjának. Hiszen munka van, akár tetszik, akár nem. Azzal kell szembesülnie, hogy, kit eddig nem is vett észre, visszatért, s hozzá méltó teljesítményt nyújtva, mind a három további várakozót kezelésbe vette. Aztyan, akár egy karmester, úgy irányítja hanyag eleganciával a segéd legényeket, hogy a kiszolgálás fizikai részét intézzék helyette. Kékjeivel keresi azért a hasonló színben játszó tekintetet, igyekezve jelezni segítőkészségét. Ha pedig jeleznek felé, ő már pattan is, hogy kivegye részét a szolgálatból.*
//Réteges tétel//
//Érintőlegesen Aztyan//
*Bármennyire is kedve lenne, nem fecserészhet tovább leleplezett felettesével, kinek ugyan nem szolgálhatott sem portékával, sem megbocsátásának kegyével, néhány kellemes pillanatot bizonyosan szereztek egymásnak. Ám a munka nem áll meg, ahogy a Kereskedőházba özönlő vásárlók tömege sem, hiszen az elf doktort számos újabb érkező követi. Mintha csak valami tapsra vártak volna, rohamoznak közel egymás sarkát taposva.
Figyelmének kizárólagos tulajdonosa azonban jelenleg Erre doktor, kinek megrendelését, az elhangzott kérésnek megfelelően két segéd legény össze is készíti, hogy neki már csak indulnia kelljen a megszerzett holmikkal felszerelkezve.*
- Ó, ezt igazán sajnálom! *Húzódik sajnálkozástól savanyú mosoly az egyébként derűs ajkakra, ahogy a wegtoreni dögvészről számol be az elf.* Ez esetben a köpeny és a táska ügyét ki is húzom a listáról. *A listáról, mi ezzel a módosítással, s ellenértékének megfizetésével maradéktalanul teljesítettnek tekinthető. A kapott erszény tartalmát a gyakorlottak sebességével számlálja át, s mivel pontos az aranyak száma, elégedett biccentéssel engedi útjára a távozni kívánót.*
- Nagyon örültem, sok sikert a ragályhoz! Remélem még látjuk köreinkben! *Köszön is el, talán Erre doktor hátának duruzsolva az utolsó szavakat. Nagy baj lehet, ha ennyire siet a jó doktor. Bár nem könnyes a búcsú, tekintete azért végig követi a kifelé igyekvőt egészen, míg el nem tűnik a bejárat mögött. Csak eztán áll neki az adminisztrációnak, s a pénz újbóli leszámolásának. Nem kell csalódnia magában, gyorsaságában is elég alaposan sikerült számfejtése, így hiánytalanul helyezheti a kasszába bevételét, na meg a teljesített megrendelések közé a korrigált leviatános papírost.
Mindezeket elvégezve indulnak csupán terepszemrére kékjei. Elsőként a báró alakját keresi, ki továbbra is a gnómmal tárgyal. Igazán kíváncsi lenne, hogyan alakulhat a beszélgetés azon része, mi a bájitalok vonalában halad. Mivel nem úgy tűnik neki, hogy egy-két mondat után elköszönnek egymástól, így tovább halad pillantása, hogy elkapja Darok bolondos meghajlását. Széles vigyorral díjazza a performanszt, ám ennél több figyelmet sajnos most nem szentelhet mókás kedvű barátjának. Hiszen munka van, akár tetszik, akár nem. Azzal kell szembesülnie, hogy, kit eddig nem is vett észre, visszatért, s hozzá méltó teljesítményt nyújtva, mind a három további várakozót kezelésbe vette. Aztyan, akár egy karmester, úgy irányítja hanyag eleganciával a segéd legényeket, hogy a kiszolgálás fizikai részét intézzék helyette. Kékjeivel keresi azért a hasonló színben játszó tekintetet, igyekezve jelezni segítőkészségét. Ha pedig jeleznek felé, ő már pattan is, hogy kivegye részét a szolgálatból.*
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 16:14:05
Üzenet elküldve: 2021-01-25 16:14:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A mesterkard//
* Jó nagy most a forgalom a műhelyben az már biztos, de ettől még fogadják, amiért nagyon hálás. A sebhelyes arcú üzletkötő, már rögtön mondja is neki, hogy kész a kardja.*
- Remek! Remek!* Türelmesen várja, amíg kihozzák a fegyvert és az asztalra helyezik. Óvatosan bontja ki és simogatja meg a mesterien megmunkált pengét.*
- Gyönyörű! Egyszerűen gyönyörű!* Harcos ember tudja értékelni az ilyesmit. Kezébe is veszi a pallost, aminek van súlya. Suhint párat, majd vissza teszi a pultra. Aztyan közben biztosan végzi a dolgát, de ha figyel felé, akkor int neki, hogy mondana valamit.*
- Ez a penge bőségesen megérte az árát. A régire már nincs is szükségem, szóval azt itt hagynám maguknak, ha nem baj.* Teszi fel a pultra azt is, mert két pallossal már nem nagyon tudna mit kezdeni.*
- A másikkal megrendelésemről van már hír?* Kíváncsiskodik, mert biztosra merné mondani, hogy az intéző tud róla.*
* Jó nagy most a forgalom a műhelyben az már biztos, de ettől még fogadják, amiért nagyon hálás. A sebhelyes arcú üzletkötő, már rögtön mondja is neki, hogy kész a kardja.*
- Remek! Remek!* Türelmesen várja, amíg kihozzák a fegyvert és az asztalra helyezik. Óvatosan bontja ki és simogatja meg a mesterien megmunkált pengét.*
- Gyönyörű! Egyszerűen gyönyörű!* Harcos ember tudja értékelni az ilyesmit. Kezébe is veszi a pallost, aminek van súlya. Suhint párat, majd vissza teszi a pultra. Aztyan közben biztosan végzi a dolgát, de ha figyel felé, akkor int neki, hogy mondana valamit.*
- Ez a penge bőségesen megérte az árát. A régire már nincs is szükségem, szóval azt itt hagynám maguknak, ha nem baj.* Teszi fel a pultra azt is, mert két pallossal már nem nagyon tudna mit kezdeni.*
- A másikkal megrendelésemről van már hír?* Kíváncsiskodik, mert biztosra merné mondani, hogy az intéző tud róla.*
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 15:01:38
Üzenet elküldve: 2021-01-25 15:01:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Miközben éppen számba veszi az üvegcséket a táskájában, valaki odalép hozzá és megszólítja. Először csak a hangra lesz figyelmes, majd feltekintve kirajzolódik az intéző alakja. Azonnal ki is derült, hogy milyen helyre tévedt be.*
-Kereskedőház? Azt hittem, hogy ez egy kovácsműhely. *Néz jobban körbe, hátha csak neki tűnt első látásra úgy, hogy itt csak fegyvereket lát. ~Vagy itt csak a fegyvereket keresik, veszélyes környék lehet. ~ Egy bocsánatos mosolyt húz az arcára, mert hát mégis ő botladozott be ilyen tudatlanul. *
-Szép napot. *Itt megakad a szájában a soron következő szó, ugyanis, nem biztos benne, hogy be szeretne mutatkozni.*
-Milyen erőteljes név, nagyon illik magára. *Majd hirtelen fut át az arcán egy fájdalmas fintor, ki is kapja a kezét a táskából azonnal.*
-Hát ez … eltört. *Állapítja meg kicsit sziszegve.*
-Esetleg kidobhatnám a táskámból valahova a törött üvegszilánkokat? Csak egy asztalt foglalnék el… megnézném, hogy a többi épségben van-e, de ehhez ki kell pakolnom mind. *Kérdez rá kicsit visszafogottan, hiszen itt bizonyára munka folyik, de talán a kérést nem veszik zokon.*
-Éppen egy alkimistához tartottam, én magam nem vagyok az. Ezeket csak úgy kaptam. *Törölgeti meg az ujját egy vászonzsebkendőben, miközben beszél.*
-De azt hiszem az utcába kellett volna… beforduljak, nagy volt a tömeg… én .. meg… nem láttam merre mutatott az a nő… *Magyarázza fel- felbukkanó szavakkal a szájából, amelyek a folyamatosságot néhol nélkülözik is.*
*Miközben éppen számba veszi az üvegcséket a táskájában, valaki odalép hozzá és megszólítja. Először csak a hangra lesz figyelmes, majd feltekintve kirajzolódik az intéző alakja. Azonnal ki is derült, hogy milyen helyre tévedt be.*
-Kereskedőház? Azt hittem, hogy ez egy kovácsműhely. *Néz jobban körbe, hátha csak neki tűnt első látásra úgy, hogy itt csak fegyvereket lát. ~Vagy itt csak a fegyvereket keresik, veszélyes környék lehet. ~ Egy bocsánatos mosolyt húz az arcára, mert hát mégis ő botladozott be ilyen tudatlanul. *
-Szép napot. *Itt megakad a szájában a soron következő szó, ugyanis, nem biztos benne, hogy be szeretne mutatkozni.*
-Milyen erőteljes név, nagyon illik magára. *Majd hirtelen fut át az arcán egy fájdalmas fintor, ki is kapja a kezét a táskából azonnal.*
-Hát ez … eltört. *Állapítja meg kicsit sziszegve.*
-Esetleg kidobhatnám a táskámból valahova a törött üvegszilánkokat? Csak egy asztalt foglalnék el… megnézném, hogy a többi épségben van-e, de ehhez ki kell pakolnom mind. *Kérdez rá kicsit visszafogottan, hiszen itt bizonyára munka folyik, de talán a kérést nem veszik zokon.*
-Éppen egy alkimistához tartottam, én magam nem vagyok az. Ezeket csak úgy kaptam. *Törölgeti meg az ujját egy vászonzsebkendőben, miközben beszél.*
-De azt hiszem az utcába kellett volna… beforduljak, nagy volt a tömeg… én .. meg… nem láttam merre mutatott az a nő… *Magyarázza fel- felbukkanó szavakkal a szájából, amelyek a folyamatosságot néhol nélkülözik is.*
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:43:01
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:43:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Érdeklődés//
*Kissé meglepődik, amikor a sebhelyes Aztyan Strat úrnak szólítja, hisz talán soha életében nem hívta így senki, így egy apró mosolyt meg is enged magának emiatt. *
-Üdvözletem!
*Mondja kellemes hangján, majd szeme azonnal a holmikra vándorol, s bár nagyon tetszenek neki az elkészült munkák, kicsit tart attól, hogy az árról végül nem esett szó. Feszülten számolgatja a zsebében lévő aranyakat, hogy vajon elég lesz - e, vagy le kell dolgoznia esetleg a tartozását, vagy ilyesmi. Hisz hiába adott egy nagyobb összegnyi aranyat, fogalma sincs hogy milyen áron dolgozik a mester.*
-Pompásak!
*Böki ki végül, s félve ugyan, de megkérdezi, hisz nem állhat itt egész nap. *
-Mennyivel tartozom, kedves jó uram?
*Kissé meglepődik, amikor a sebhelyes Aztyan Strat úrnak szólítja, hisz talán soha életében nem hívta így senki, így egy apró mosolyt meg is enged magának emiatt. *
-Üdvözletem!
*Mondja kellemes hangján, majd szeme azonnal a holmikra vándorol, s bár nagyon tetszenek neki az elkészült munkák, kicsit tart attól, hogy az árról végül nem esett szó. Feszülten számolgatja a zsebében lévő aranyakat, hogy vajon elég lesz - e, vagy le kell dolgoznia esetleg a tartozását, vagy ilyesmi. Hisz hiába adott egy nagyobb összegnyi aranyat, fogalma sincs hogy milyen áron dolgozik a mester.*
-Pompásak!
*Böki ki végül, s félve ugyan, de megkérdezi, hisz nem állhat itt egész nap. *
-Mennyivel tartozom, kedves jó uram?
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:38:51
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:38:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Érdeklődés//
//Hallani és felkutatni//
//A mesterkard//
*A hátsó traktus felől érkezik, amikor belép a vásárlótérbe, ahol már többen állnak a pult előtt. Winyra van csak ott, aki épp egy idősebb tündérrel tárgyal. De várakozik ott egy táskáját szorongató-vizsgálgató, magas barátságos ifjú nő, a már-már törzsvásárló Arelow, Strat, aki az elkészült Maihhin felszerelésekért érkezhetett és még ketten, akikben a heges arcú Diynomitra és nem másra, mint magára a báróra ismer. Tökéletesen ura érzelmeinek, így egy tiszteletteljes meghajlással köszönt mindenkit, a bárót külön figyelemmel kitüntetve, majd a félvér lány felé fordul barátságos félmosollyal.*
- Köszöntöm a Wegtoren Aranya Kereskedőház Kereskedelmi Központjában. A nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. Miben állhatok szolgálatára? *Mutatkozik be hivatalosan és érdeklődik készségesen.*
- Arelow, üdvözlöm, a kardja elkészült, azonnal kihozatom önnek. *Köszönti a lovagot is, majd utasít egy segédet, hogy hozza elő a férfi Pirtianesi mesterkardját, amit hamarosan ki is hoz és az intéző mellett a pultra teszi az olajos bőrbe csomagolt mesterművet, így Arelow ellenőrizheti a minőségét.*
- Strat úr, végre az ön különleges felszerelései is elkészültek. *Mondja a tündér felé is. Egy segéd neki is kihozza az elkészült maihhinbőrből készült vértet, a tülökből készült kürtöt és a csontból kovácsolt hosszútőrt.*
- Bocsásson meg, kisasszony. Mint látja, most is nagy a forgalom nálunk. *Mosolyog bocsánatkérő félmosollyal a félelf lányra és immáron teljes figyelmével rá koncentrál.*
//Hallani és felkutatni//
//A mesterkard//
*A hátsó traktus felől érkezik, amikor belép a vásárlótérbe, ahol már többen állnak a pult előtt. Winyra van csak ott, aki épp egy idősebb tündérrel tárgyal. De várakozik ott egy táskáját szorongató-vizsgálgató, magas barátságos ifjú nő, a már-már törzsvásárló Arelow, Strat, aki az elkészült Maihhin felszerelésekért érkezhetett és még ketten, akikben a heges arcú Diynomitra és nem másra, mint magára a báróra ismer. Tökéletesen ura érzelmeinek, így egy tiszteletteljes meghajlással köszönt mindenkit, a bárót külön figyelemmel kitüntetve, majd a félvér lány felé fordul barátságos félmosollyal.*
- Köszöntöm a Wegtoren Aranya Kereskedőház Kereskedelmi Központjában. A nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. Miben állhatok szolgálatára? *Mutatkozik be hivatalosan és érdeklődik készségesen.*
- Arelow, üdvözlöm, a kardja elkészült, azonnal kihozatom önnek. *Köszönti a lovagot is, majd utasít egy segédet, hogy hozza elő a férfi Pirtianesi mesterkardját, amit hamarosan ki is hoz és az intéző mellett a pultra teszi az olajos bőrbe csomagolt mesterművet, így Arelow ellenőrizheti a minőségét.*
- Strat úr, végre az ön különleges felszerelései is elkészültek. *Mondja a tündér felé is. Egy segéd neki is kihozza az elkészült maihhinbőrből készült vértet, a tülökből készült kürtöt és a csontból kovácsolt hosszútőrt.*
- Bocsásson meg, kisasszony. Mint látja, most is nagy a forgalom nálunk. *Mosolyog bocsánatkérő félmosollyal a félelf lányra és immáron teljes figyelmével rá koncentrál.*
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-25 11:59:34
Üzenet elküldve: 2021-01-25 11:59:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérve//
//Üzleti ügyben//
*A bocsánatkérő mosoly töretlen ajkán, ahogy Winyrára mosolyog. Ugyan lebukott, de egyáltalán nem látszik rajta, hogy nagyon bánná a dolgot. Természetes beletörődéssel lép át a lebukás tényén. Nem zavarja, hogy épp egy beosztottja incselkedik vele. Ennél nagyobb dolgokat is megbocsátott már csinos lányoknak. Mivel Dedhorral beszédbe elegyedik kissé félreállva és egy idősebb elf is érkezik felszerelésekért, így beszélgetésükben szünet áll be, de biztosan folytatni fogják majd.
Ha vége kell legyen a kis színjátéknak, hát így kell lennie. Az igric egyáltalán nem szomorú, de azért még egy kis ideig eljátszadozott volna még Winyrával, csak hogy múljon az idő. Egy kis incselkedés senkinek sem ártott még meg, ám most már komoly dolgokkal kell foglalkoznia. Mint példának okáért a politikai előmenetele.*
- Rossz híreket senki sem szeret. De olykor szükségszerű. *Mosolyog halk sóhajjal a daliás gnómra.
A későbbi, tanácsbeli problémák felvetésére Dedhornak is vannak meglátásai és szerinte nem fog gondot okozni a későbbiekben, amit a báró kétségesnek tart, de ezen aggályait egyelőre nem osztja meg a gnómmal. Persze Aztyanhoz irányítja, hisz az üzleti ügyekkel az intéző foglalkozik és nem az igric.*
- Azt hiszem, mindketten ezt kívánjuk. *Zárja le az eredményes közös üzlettel kapcsolatos párbeszédjüket.*
- Szabad? *Kérdi, majd ha igenlő a válasz, akkor átvenné Dedhortól a papírost a tételekkel.*
- Ha gondolja, átadom majd az intézőmnek és ő beszerzi őket. *Ha erre is pozitív választ kap, akkor a papírost a mellénye zsebébe rejti. Természetesen nem ő fogja majd átadni, itt hagyja és valaki megteszi helyette, de így legalább biztosan eljut majd a lista Aztyanhoz.*
- Tudom, hogy a kísérletezésnek meg van a kockázata, de ha ez később megtérül és végül eredményes lesz, akkor megéri kockáztatni. *Válaszol. A darabszám kérdését majd az intézőre bízza, a számokhoz ő ért jobban. Ennek megfelelően majd ő fog dönteni ilyen kérdésekben.*
- Én azon vagyok, hogy a Kereskedőház és ezzel együtt Arthenior is a folyamatos fejlődés útján maradjon és messzire jusson. Ehhez pedig ilyen tehetséges és dolgos gnómok kellenek, mint ön is. *Méltatja kicsit Dedhort visszafogottan.*
- Egy remekül felszerelt labor pedig éppen ilyen fejlődés számomra. *Talán éppen úgy okoskodik, hogy ha segít a gnómnak, akkor ő majd felszólal mellette a Tanácsban és kinyithat olyan ajtókat is, amelyeket egyedül talán el sem érhetett volna.
Arra már nem terjed ki a figyelme, hogy talán az ork is felismerte, mint a Kereskedőház mesterkalmáját. Később talán vele is elbeszélget majd.
Közben pedig új vásárlók érkeznek, de az igric ezzel nem foglalkozik, biztosan lesznek olyanok, akik kiszolgálják őket és elégedetten távoznak. Remélhetően.*
//Üzleti ügyben//
*A bocsánatkérő mosoly töretlen ajkán, ahogy Winyrára mosolyog. Ugyan lebukott, de egyáltalán nem látszik rajta, hogy nagyon bánná a dolgot. Természetes beletörődéssel lép át a lebukás tényén. Nem zavarja, hogy épp egy beosztottja incselkedik vele. Ennél nagyobb dolgokat is megbocsátott már csinos lányoknak. Mivel Dedhorral beszédbe elegyedik kissé félreállva és egy idősebb elf is érkezik felszerelésekért, így beszélgetésükben szünet áll be, de biztosan folytatni fogják majd.
Ha vége kell legyen a kis színjátéknak, hát így kell lennie. Az igric egyáltalán nem szomorú, de azért még egy kis ideig eljátszadozott volna még Winyrával, csak hogy múljon az idő. Egy kis incselkedés senkinek sem ártott még meg, ám most már komoly dolgokkal kell foglalkoznia. Mint példának okáért a politikai előmenetele.*
- Rossz híreket senki sem szeret. De olykor szükségszerű. *Mosolyog halk sóhajjal a daliás gnómra.
A későbbi, tanácsbeli problémák felvetésére Dedhornak is vannak meglátásai és szerinte nem fog gondot okozni a későbbiekben, amit a báró kétségesnek tart, de ezen aggályait egyelőre nem osztja meg a gnómmal. Persze Aztyanhoz irányítja, hisz az üzleti ügyekkel az intéző foglalkozik és nem az igric.*
- Azt hiszem, mindketten ezt kívánjuk. *Zárja le az eredményes közös üzlettel kapcsolatos párbeszédjüket.*
- Szabad? *Kérdi, majd ha igenlő a válasz, akkor átvenné Dedhortól a papírost a tételekkel.*
- Ha gondolja, átadom majd az intézőmnek és ő beszerzi őket. *Ha erre is pozitív választ kap, akkor a papírost a mellénye zsebébe rejti. Természetesen nem ő fogja majd átadni, itt hagyja és valaki megteszi helyette, de így legalább biztosan eljut majd a lista Aztyanhoz.*
- Tudom, hogy a kísérletezésnek meg van a kockázata, de ha ez később megtérül és végül eredményes lesz, akkor megéri kockáztatni. *Válaszol. A darabszám kérdését majd az intézőre bízza, a számokhoz ő ért jobban. Ennek megfelelően majd ő fog dönteni ilyen kérdésekben.*
- Én azon vagyok, hogy a Kereskedőház és ezzel együtt Arthenior is a folyamatos fejlődés útján maradjon és messzire jusson. Ehhez pedig ilyen tehetséges és dolgos gnómok kellenek, mint ön is. *Méltatja kicsit Dedhort visszafogottan.*
- Egy remekül felszerelt labor pedig éppen ilyen fejlődés számomra. *Talán éppen úgy okoskodik, hogy ha segít a gnómnak, akkor ő majd felszólal mellette a Tanácsban és kinyithat olyan ajtókat is, amelyeket egyedül talán el sem érhetett volna.
Arra már nem terjed ki a figyelme, hogy talán az ork is felismerte, mint a Kereskedőház mesterkalmáját. Később talán vele is elbeszélget majd.
Közben pedig új vásárlók érkeznek, de az igric ezzel nem foglalkozik, biztosan lesznek olyanok, akik kiszolgálják őket és elégedetten távoznak. Remélhetően.*
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:55:49
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:55:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A mesterkard //
* Újra ide lyukadt ki a Kovácsműhelybe. Ha már itt van be is tér ide. Lovát kint hagyja a szokott helyen kikötve. Szinte már magától tudja, hogy ha ide jönnek, akkor ő itt fog várakozni. Betolja az ajtót és belép a műhelybe.*
- Jó napot!* Dörmögi miközben a pulthoz lép, ahol sisakját le is veszi. Lassan már minden alkalmazott ismeri a páncélost, szóval még csak azzal sem kell fáradoznia, hogy bemutatkozzék, vagy mondja, hogy mit szeretne. Nem is teszi, csak megáll a pult előtt és várakozik. Már azzal se tudja tölteni az idejét, hogy a kiállított fegyvereket nézi, mert szinte mindet látta már. Ő az ideális vásároló, aki néma csöndben van és mindennel elégedett. Mondjuk lehet is, mert a hely eddig még olyan szolgáltatást nyújtott neki, amire nem lehetett egyetlen rossz szava sem.*
* Újra ide lyukadt ki a Kovácsműhelybe. Ha már itt van be is tér ide. Lovát kint hagyja a szokott helyen kikötve. Szinte már magától tudja, hogy ha ide jönnek, akkor ő itt fog várakozni. Betolja az ajtót és belép a műhelybe.*
- Jó napot!* Dörmögi miközben a pulthoz lép, ahol sisakját le is veszi. Lassan már minden alkalmazott ismeri a páncélost, szóval még csak azzal sem kell fáradoznia, hogy bemutatkozzék, vagy mondja, hogy mit szeretne. Nem is teszi, csak megáll a pult előtt és várakozik. Már azzal se tudja tölteni az idejét, hogy a kiállított fegyvereket nézi, mert szinte mindet látta már. Ő az ideális vásároló, aki néma csöndben van és mindennel elégedett. Mondjuk lehet is, mert a hely eddig még olyan szolgáltatást nyújtott neki, amire nem lehetett egyetlen rossz szava sem.*
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:09:08
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:09:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Az iránymutatás kiváló volt, nem sokat kell talpalnia, hogy meghallja a piac jellegzetes hangjait. Ott meg aztán bárkit megszólíthat, aki szimpatikus neki, van választék bőven. Az egyik fiatalabb nő, kosárral a kezét a piac egyik elágazásához mutat, ahol nem kis forgalmat figyel meg. A sarkon van egy igazán kapós üzlet, mert csak az lehet, cégér is van rajta meg minden. Be is nyit gyorsan, nehogy beelőzzék. Számára egyértelmű, hogy a nő oda mutatott, hiszen egy alkimista műhely méltán lehet ennyire népszerű, ha valóban olyan világmegváltó italokat lehet kapni. Bizonyos benne, hogy a férfi, akinek a nevét rávésték a papírjára, csakis egy alkimista mester lehet, aki birtokolhatja azt a tudást, amire neki most szüksége van. Bár, hogy milyen árat kell majd fizetnie, azért amiről most már bizonyosan tudja, hogy létező ital, még csak ötlete sincsen. De amint odabenn szétnéz, világossá válik, hogy ő bizony rossz helyre tévedt be. Mindenhol a falakon fegyverek vannak kiakasztva, tucatjával, nyilván minták, hogy milyeneket lehet készíttetni.*
-Akkor ez nem az a hely, amit keresek. *Nézi meg jobban az egyik fegyvert, ami díszesebb markolattal lett elkészítve. Közben valaki nekiütődik a táskájának, ugyanis a benne lévő varázsitalok egymással kocogtatós táncba kezdenek, kicsit megrémítve őt. Odakap, hogy lefogja az egész ringatózását, közben a férfi már ott sincsen, aki nekirugaszkodott és a folyamatot elindította.*
-Remélem egy se tört el. *Motyogja és közben kinyitja a táskát és ellenőrzi. Nem lenne jó, ha bármelyik is eláztatná a feljegyzéseket, amiket ott őriz.*
*Az iránymutatás kiváló volt, nem sokat kell talpalnia, hogy meghallja a piac jellegzetes hangjait. Ott meg aztán bárkit megszólíthat, aki szimpatikus neki, van választék bőven. Az egyik fiatalabb nő, kosárral a kezét a piac egyik elágazásához mutat, ahol nem kis forgalmat figyel meg. A sarkon van egy igazán kapós üzlet, mert csak az lehet, cégér is van rajta meg minden. Be is nyit gyorsan, nehogy beelőzzék. Számára egyértelmű, hogy a nő oda mutatott, hiszen egy alkimista műhely méltán lehet ennyire népszerű, ha valóban olyan világmegváltó italokat lehet kapni. Bizonyos benne, hogy a férfi, akinek a nevét rávésték a papírjára, csakis egy alkimista mester lehet, aki birtokolhatja azt a tudást, amire neki most szüksége van. Bár, hogy milyen árat kell majd fizetnie, azért amiről most már bizonyosan tudja, hogy létező ital, még csak ötlete sincsen. De amint odabenn szétnéz, világossá válik, hogy ő bizony rossz helyre tévedt be. Mindenhol a falakon fegyverek vannak kiakasztva, tucatjával, nyilván minták, hogy milyeneket lehet készíttetni.*
-Akkor ez nem az a hely, amit keresek. *Nézi meg jobban az egyik fegyvert, ami díszesebb markolattal lett elkészítve. Közben valaki nekiütődik a táskájának, ugyanis a benne lévő varázsitalok egymással kocogtatós táncba kezdenek, kicsit megrémítve őt. Odakap, hogy lefogja az egész ringatózását, közben a férfi már ott sincsen, aki nekirugaszkodott és a folyamatot elindította.*
-Remélem egy se tört el. *Motyogja és közben kinyitja a táskát és ellenőrzi. Nem lenne jó, ha bármelyik is eláztatná a feljegyzéseket, amiket ott őriz.*
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-22 11:24:46
Üzenet elküldve: 2021-01-22 11:24:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Réteges tétel//
*Jó doktorunkat már névről is felismerik ami nem ritka egy ilyen hírhedt orvos doktor esetében. A sárkányos pecsétes papírt odaadja a kufár lánykának. Hamar azon kapja magát, hogy egy segédet tolnak az arcába. Aztán csak visszatér a kufárlány. Megolvassa a rétegelt listát amit odafirkáltak neki. Libasorban jönnek a legények a pakkokkal. A nagy része megvan amit előjegyzett.*
- Viszem ami van aranyom. Wegtorenbe kitört valami dögvész. Lóhalálában küldettek értem. A többi kacatot törölje.
*Nem rest az öreg doktorunk kifizetni a hátralékát. Egy szütyőke arany zsákba oda passzolja a pultra. Leperkál Winyra Jote kufárlánykának 357 aranypetákot. *
- Eztet a listát csomagoltassa kérem össze a legényekkel. Aztán mán megyek is mer itten életek múlnak ki amíg fecsegek.
*Gyorsan fizet a vén jó doktor mert az élet nem játék. Ha megkapta a csomagját akkor ágyeszbugyesz. Integet és köszönget minden isten áldásával és elhúzza a csíkot wegtoren felé.*
*Jó doktorunkat már névről is felismerik ami nem ritka egy ilyen hírhedt orvos doktor esetében. A sárkányos pecsétes papírt odaadja a kufár lánykának. Hamar azon kapja magát, hogy egy segédet tolnak az arcába. Aztán csak visszatér a kufárlány. Megolvassa a rétegelt listát amit odafirkáltak neki. Libasorban jönnek a legények a pakkokkal. A nagy része megvan amit előjegyzett.*
- Viszem ami van aranyom. Wegtorenbe kitört valami dögvész. Lóhalálában küldettek értem. A többi kacatot törölje.
*Nem rest az öreg doktorunk kifizetni a hátralékát. Egy szütyőke arany zsákba oda passzolja a pultra. Leperkál Winyra Jote kufárlánykának 357 aranypetákot.
*- Eztet a listát csomagoltassa kérem össze a legényekkel. Aztán mán megyek is mer itten életek múlnak ki amíg fecsegek.
*Gyorsan fizet a vén jó doktor mert az élet nem játék. Ha megkapta a csomagját akkor ágyeszbugyesz. Integet és köszönget minden isten áldásával és elhúzza a csíkot wegtoren felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080