//Strat, Arelow//
*A tündér férfi emlékszik rá, bár, ha nagyon őszinte akar lenni magával, ezen nem igazán lepődik meg. Azon már inkább, hogy kinyilatkoztatása szerint még nem nézte meg tüzetesebben az elkészült sok mindent. Szemöldöke egy pillanatra emelkedik csak ennek kifejezésére, hogy szinte rögvest rendeződjenek készségessé arcának vonásai.*
- Akkor itt az alkalom! *Mosolyodik, ahogy baljával a Strat számára összekészített holmik irányába int.* Igazán nem venném a lelkemre, ha elégedetlenül távozna! *Ösztönzi még kicsit vásárlóját az áru ellenőrzésére. Hiszen, ha valamit nem találna rendben vele, úgy még azon melegében jelezheti. Persze, nem feltételezi komolyan, hogy ez megtörténhet, hiszen a Kereskedőháztól származó bárminemű tétel minősége igazán kifogásolhatatlan. Bízik benne, hogy parfümjei is beállhatnak majd ebbe az igazán impozáns sorba.
Amint a tündér végzett az ellenőrzéssel, ha egyáltalán belefogott abba, rá is térhetnek az anyagiakra. Nagyon remélte, hogy nem fog belekérdezni az árképzésbe, hiszen az igazán nem az ő asztala, ám úgy tűnik, ezt a kihívást kénytelen lesz megugrani.*
- Ugyan ennyiért. *Feleli mosolyogva, s első gondolata szerint nem is fűzne hozzá többet. Egy lélegzetvétellel később viszont már mégis kiegészítené.* Úgy hiszem, hogy azért lehet ez, mert az alapanyagot ön szolgáltatta hozzá. *Kacsint bizalmaskodón a másikra, mint aki kulisszatitkot árul el épp.* Akkor, áll az üzlet? *Szélesedik vigyorrá ajkának íve, s játékosan teátrális mozdulattal nyújtja kezét, hogy megpecsételhessék mind az eladás, mind a vétel dolgát.
Amint mindent megbeszéltek, s több nyitott kérdés nem marad közte és Strat között, úgy azon nyomban Arelow felé fordul. A lovag rögvest meg is erősíti két különálló rendelésével kapcsolatos feltételezését, mit mosolyogva nyugtáz. Ezt sikeresen kikövetkeztette, ám a szárnyas nevét, mit valaki sietős macskakaparással vésett fel a megrendelőre, már kevésbé.*
- Ohh, sas? *Lepődik meg kissé, s ráncolt szemöldökkel bűvöli az elhibázott szövegrészt. Néhány aprót bólint némán, mielőtt újra a páncélosra emelné ezúttal bocsánatkérő kékjeit.*
- Igen, igen, már látom. Elnézést, úgy tűnik túlságosan elbűvölt a mesés páncélja. *Egy kis flört mindenre gyógyír, számítása szerint pedig ezt az apró kis csorbát is hamar feledteti a lovaggal. Ajkai kacér mosolyba húzódnak, baljával egy mozdulatot indít el a férfi válla felé, mit félúton mégis megállít, s visszakozik belőle.*
- Akkor megyek is, megkérdem a sas ügyét. *Nyomja meg az immár megfelelő madárfajta nevét, s el is tűnik a hátsó fertályban.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.27 22:45:58