Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 120 (2381. - 2400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2400. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-24 18:59:28
Üzenet elküldve: 2021-06-24 18:59:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az új világ //
// Zárás //
*Úgy fest, hogy kicsit tovább időzik el a fegyver szemlélésében. mentségére legyen szólva, hogy azért kellően lenyűgözte a darab. Ami sajnálatos, hogy idő közben fajtársa, ha fél füllel jól hallotta, pihenőre indult. Még kicsit elidőzik a műhelyben, miután a fegyvert a helyére teszi, de az ork hím továbbra sem mutatkozik. Talán legközelebb, ha nem lesz ennyire bamba még összefuthatnak valahol. Viszont így már neki is jobb, ha indulóra fogja. Feleslegesen nem tartana fel senkit.*
- Köszönöm a segítséget. A fegyverek remekművek, így lehet, hogy lesz egy teljesítésre váró bevásárlólistám. *Vigyorodik el haloványan.* De amíg kitalálom, addig is a viszont látásra.
*Intézi is szavait a bentiekhez, mind egy szálig, majd egy intést követően fordul is sarkon, hogy maga mögött hagyhassa a műhelyt. Van még látnivaló bőven, így ideje továbbhaladnia.*
// Zárás //
*Úgy fest, hogy kicsit tovább időzik el a fegyver szemlélésében. mentségére legyen szólva, hogy azért kellően lenyűgözte a darab. Ami sajnálatos, hogy idő közben fajtársa, ha fél füllel jól hallotta, pihenőre indult. Még kicsit elidőzik a műhelyben, miután a fegyvert a helyére teszi, de az ork hím továbbra sem mutatkozik. Talán legközelebb, ha nem lesz ennyire bamba még összefuthatnak valahol. Viszont így már neki is jobb, ha indulóra fogja. Feleslegesen nem tartana fel senkit.*
- Köszönöm a segítséget. A fegyverek remekművek, így lehet, hogy lesz egy teljesítésre váró bevásárlólistám. *Vigyorodik el haloványan.* De amíg kitalálom, addig is a viszont látásra.
*Intézi is szavait a bentiekhez, mind egy szálig, majd egy intést követően fordul is sarkon, hogy maga mögött hagyhassa a műhelyt. Van még látnivaló bőven, így ideje továbbhaladnia.*
2399. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:28:01
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:28:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Egy meg nem romló lélek//
*A lány szoborszerű nyugalma talán mégsem olyan rendíthetetlen, mint amilyennek tűnik: mintha meglepődne a gnóm heves reakcióján. A mandulaszemei egy árnyalatnyit tágabbra nyílnak, és egy körömfeketényit hátra is hőköl. A történetet ettől függetlenül végigmondja, bár valamivel óvatosabban.
Mikor végzett, végighallgatja a gnómot, és az arca visszarendeződik a korábbi ürességébe. Nehéz volna megmondani, mi járhat a fejében. Sem csalódottnak, sem megértőnek nem tűnik, csak hosszú szívdobbanásokig nézi Diynomitot - és ezúttal egyáltalán nem pislog. Miután az alkimista elhallgatott, és a rájuk boruló csend kezd fojtogatóvá válni, megmozdul. Egészen lassan, mégis erő, tömeg és a súlyos tárgyak tehetetlensége érződik belőle. Fogja az üvegcsét, visszasüllyeszti a zsákba, aztán nehézkesen (de még mindig egy szó nélkül) bekötözi a száját.*
- Ahogy gondolod. *alig észrevehetően elmosolyodik* Vigyázz az erkölcseidre! *ebből az utolsó mondatból olyan melegség árad, ami teljesen elüt a lány eddigi viselkedésétől. Ha halovány is, mint a télvégi nap, de őszinte és emberi.
Búcsú helyett csak enyhén, derékból meghajtja magát, aztán elemeli a zsákot a pultról, és vállán a teherhordó rúddal kisétál.*
*A lány szoborszerű nyugalma talán mégsem olyan rendíthetetlen, mint amilyennek tűnik: mintha meglepődne a gnóm heves reakcióján. A mandulaszemei egy árnyalatnyit tágabbra nyílnak, és egy körömfeketényit hátra is hőköl. A történetet ettől függetlenül végigmondja, bár valamivel óvatosabban.
Mikor végzett, végighallgatja a gnómot, és az arca visszarendeződik a korábbi ürességébe. Nehéz volna megmondani, mi járhat a fejében. Sem csalódottnak, sem megértőnek nem tűnik, csak hosszú szívdobbanásokig nézi Diynomitot - és ezúttal egyáltalán nem pislog. Miután az alkimista elhallgatott, és a rájuk boruló csend kezd fojtogatóvá válni, megmozdul. Egészen lassan, mégis erő, tömeg és a súlyos tárgyak tehetetlensége érződik belőle. Fogja az üvegcsét, visszasüllyeszti a zsákba, aztán nehézkesen (de még mindig egy szó nélkül) bekötözi a száját.*
- Ahogy gondolod. *alig észrevehetően elmosolyodik* Vigyázz az erkölcseidre! *ebből az utolsó mondatból olyan melegség árad, ami teljesen elüt a lány eddigi viselkedésétől. Ha halovány is, mint a télvégi nap, de őszinte és emberi.
Búcsú helyett csak enyhén, derékból meghajtja magát, aztán elemeli a zsákot a pultról, és vállán a teherhordó rúddal kisétál.*
2398. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:16:34
Üzenet elküldve: 2021-06-24 12:16:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy meg nem romló lélek//
*Érzékeli a vaskos hölgy távolságtartását, de ezt nem veszi magára. A kedvesség nem mindig lágyító hatású, ha az ember lányának talán rossz vagy éppen nagyon fárasztó napja volt. Így továbbra is barátságos és készséges marad a kiszolgálás. Nawanthiri végül néhány holmiját leteszi a pultra, pontosabban egy laposabb zsákot. Érdeklődve figyeli, amint Nawanthirishardipandra egy áttetsző zselével teli kisebb üvegcsét húz ki a zsákból, ami be van dugaszolva és leviaszolva. Roppant kíváncsisággal és érdeklődéssel veszi kezébe az üvegcsét. Nagy gonddal és odafigyeléssel tartja a kezében, nehogy megsérüljön. Miközben a zselés anyagot vizsgálja szemmel, azért fülei nyitottak a kérdésére adott válaszokra. Megbizonyosodik a feltételezése, hogy egy élő állatból vagy személyből nyerték ki, akit Armarkhtur-nak neveznek. Ezt érdekesnek találja, mivel manókról eddig nem olvasson semmilyen tudományos könyvben. A történet ezután a beszerzés körülményeivel folytatódik. A boszorkány hallatán egy fél lépést tesz hátra és az üvegcsét is távolabb tartja magától. Az arcáról egyértelműen egy határozott undor ül ki. Gyorsan le is teszi a pultra az üvegcsét. A boszorkány a történetben élve nem sokat szerepel, ám erről az Armarkhtur nevű manóról több információ is napvilágra kerül. A lepárlókészülék hallatán kíváncsian felkúszik jobb szemöldöke. A boszorkánynak a lélek és érzés megcsapolása a lepárlóval kijelentésére komoly ellenszenv ül ki az arcára, persze nem a lány irányt, hanem a történetben szereplő személy irányába. A történet elmesélése szinte teljesen érzelemmentes. Nem tudja, hogy ez minek köszönhető, de amint véget ér a beszámoló nyomban eltolja az üvegcsét közelebb Nawanthirishardipandra felé és nemleges, elutasító mozdulatokat tesz a kezével.*
- Nem, nem, nem. Bocsásson meg, de ilyesmiben nem fogok segédkezni. Én a színtiszta tudományban hiszek, ez pedig már boszorkányok kontárkodása, akiket messze elkerülök. Egy élőlény megcsonkítása ilyen módon ellentmond az erkölcsi és morális értékeimnek. Kizárt, hogy ennek az ügynek a felgöngyölítését elvállalom. *A barátságos gnóm tekintete most teljesen határozott, nem ellenszenves, de egyértelműen elutasítja az üvegcsével való bármilyen interakciót. Nem hallható a hangjában megingás, vagy akárcsak megfontolása annak, hogy érdeklődjön a továbbiakban az ilyen boszorkányokhoz kötődő rituálékról, kísérletekről.*
- Igazán sajnálom. *Hangja ekkor már sokkal lágyabb és őszinte sajnálat ül ki rá, hogy nem tud segíteni a lánynak, pontosabban nem akar ilyenféle ügyekben részt venni, de a végeredmény ugyanaz.*
*Érzékeli a vaskos hölgy távolságtartását, de ezt nem veszi magára. A kedvesség nem mindig lágyító hatású, ha az ember lányának talán rossz vagy éppen nagyon fárasztó napja volt. Így továbbra is barátságos és készséges marad a kiszolgálás. Nawanthiri végül néhány holmiját leteszi a pultra, pontosabban egy laposabb zsákot. Érdeklődve figyeli, amint Nawanthirishardipandra egy áttetsző zselével teli kisebb üvegcsét húz ki a zsákból, ami be van dugaszolva és leviaszolva. Roppant kíváncsisággal és érdeklődéssel veszi kezébe az üvegcsét. Nagy gonddal és odafigyeléssel tartja a kezében, nehogy megsérüljön. Miközben a zselés anyagot vizsgálja szemmel, azért fülei nyitottak a kérdésére adott válaszokra. Megbizonyosodik a feltételezése, hogy egy élő állatból vagy személyből nyerték ki, akit Armarkhtur-nak neveznek. Ezt érdekesnek találja, mivel manókról eddig nem olvasson semmilyen tudományos könyvben. A történet ezután a beszerzés körülményeivel folytatódik. A boszorkány hallatán egy fél lépést tesz hátra és az üvegcsét is távolabb tartja magától. Az arcáról egyértelműen egy határozott undor ül ki. Gyorsan le is teszi a pultra az üvegcsét. A boszorkány a történetben élve nem sokat szerepel, ám erről az Armarkhtur nevű manóról több információ is napvilágra kerül. A lepárlókészülék hallatán kíváncsian felkúszik jobb szemöldöke. A boszorkánynak a lélek és érzés megcsapolása a lepárlóval kijelentésére komoly ellenszenv ül ki az arcára, persze nem a lány irányt, hanem a történetben szereplő személy irányába. A történet elmesélése szinte teljesen érzelemmentes. Nem tudja, hogy ez minek köszönhető, de amint véget ér a beszámoló nyomban eltolja az üvegcsét közelebb Nawanthirishardipandra felé és nemleges, elutasító mozdulatokat tesz a kezével.*
- Nem, nem, nem. Bocsásson meg, de ilyesmiben nem fogok segédkezni. Én a színtiszta tudományban hiszek, ez pedig már boszorkányok kontárkodása, akiket messze elkerülök. Egy élőlény megcsonkítása ilyen módon ellentmond az erkölcsi és morális értékeimnek. Kizárt, hogy ennek az ügynek a felgöngyölítését elvállalom. *A barátságos gnóm tekintete most teljesen határozott, nem ellenszenves, de egyértelműen elutasítja az üvegcsével való bármilyen interakciót. Nem hallható a hangjában megingás, vagy akárcsak megfontolása annak, hogy érdeklődjön a továbbiakban az ilyen boszorkányokhoz kötődő rituálékról, kísérletekről.*
- Igazán sajnálom. *Hangja ekkor már sokkal lágyabb és őszinte sajnálat ül ki rá, hogy nem tud segíteni a lánynak, pontosabban nem akar ilyenféle ügyekben részt venni, de a végeredmény ugyanaz.*
2397. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-23 16:18:26
Üzenet elküldve: 2021-06-23 16:18:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Egy meg nem romló lélek//
*A gnóm minden szívélyessége ellenére Nawanthiri továbbra is igen távolságtartó marad. Arra ügyel azért, hogy megfelelő időközönként pislogjon, így az arca, ha szoborszerűen üres is, legalább nem nyugtalanító. Csak mintha az egész jelenetet kívülről szemlélné.
Diynomit (amúgy érthető) meglepődésére egyáltalán nem reagál. Egyszerűen leteszi a laposabbik zsákját a pultra, kibontja a zsinórját, és egy áttetsző zselével teli kis üveget kotor ki belőle, amit szó nélkül átnyújt a gnómnak. Az üvegcsét bedugaszolták és leviaszolták.*
- Tudomásom szerint egy Armarkhtur nevű manóból lett kinyerve. *pontosítja a pontosítandókat* Artheniorba jövet rámesteledett az ingoványban. Találtam egy elhagyottnak tűnő házat, gondoltam, megalszom benne. Kiderült, hogy egy boszorkányé volt, aki pár nappal azelőtt halt meg. Armarkhturra a pincében bukkantam rá, lekötözve valamilyen lepárlókészülék alá. Ő mondta, hogy a boszorkány a lelkét meg az érzéseit szívta ki belőle a kotyvalékaihoz. Ez az üveg *mutat a Diynomitnál levő fiolára* egy kis ládában volt, a mellette levő asztalon. Így találtam lezárva, és azóta sem bontottam ki. *Az egész históriát olyan tárgyilagosan adja elő, mintha nem is vele történt volna.*
*A gnóm minden szívélyessége ellenére Nawanthiri továbbra is igen távolságtartó marad. Arra ügyel azért, hogy megfelelő időközönként pislogjon, így az arca, ha szoborszerűen üres is, legalább nem nyugtalanító. Csak mintha az egész jelenetet kívülről szemlélné.
Diynomit (amúgy érthető) meglepődésére egyáltalán nem reagál. Egyszerűen leteszi a laposabbik zsákját a pultra, kibontja a zsinórját, és egy áttetsző zselével teli kis üveget kotor ki belőle, amit szó nélkül átnyújt a gnómnak. Az üvegcsét bedugaszolták és leviaszolták.*
- Tudomásom szerint egy Armarkhtur nevű manóból lett kinyerve. *pontosítja a pontosítandókat* Artheniorba jövet rámesteledett az ingoványban. Találtam egy elhagyottnak tűnő házat, gondoltam, megalszom benne. Kiderült, hogy egy boszorkányé volt, aki pár nappal azelőtt halt meg. Armarkhturra a pincében bukkantam rá, lekötözve valamilyen lepárlókészülék alá. Ő mondta, hogy a boszorkány a lelkét meg az érzéseit szívta ki belőle a kotyvalékaihoz. Ez az üveg *mutat a Diynomitnál levő fiolára* egy kis ládában volt, a mellette levő asztalon. Így találtam lezárva, és azóta sem bontottam ki. *Az egész históriát olyan tárgyilagosan adja elő, mintha nem is vele történt volna.*
2396. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:17:33
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:17:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy meg nem romló lélek//
*Az eddig csendes vendég illendő módon bemutatkozik. A hosszú nevet hallva a gnóm meglepődik egy kissé, de ennek külső, látható jeleit nem adja. Magában elismétli a nevet, amit ezután már gond nélkül fog tudni kiejteni.*
- Nagyon örvendek Nawanthirishardipandra kisasszony! *Őszinte örömét fejezi ki, hogy egy jól nevelt vásárlóval beszélgethet, mivel a másik szavaiból, hozzáállásából erre következtet.*
- Hamar megtalált. *Mosolyogva konstatálja, hogy pontosan őt keresi fel a szintén mosolygós tekintetű nő. Figyelmesen hallgatja, hogy miért is érkezett Nawanthirishardipandra. A manólélek hallatán nem tudja meglepettségét palástolni, s ennek nyomán a szemöldöke értetlenül kúszik fel. Pár pillanatra szüksége van, hogy a hallott kifejezést értelmezze memóriájában.*
- Tehát manólélek. *Szögezi le végül a kérdéses italt.*
- Megnézhetném esetleg az üveget? *Kíváncsian kérdez rá a többi információt egyelőre mellékessé téve. Ha megkapja az üvegcsét, akkor minden oldalról és a rá vetülő fény minden szögéből alaposan megvizsgálja. Ha engedik neki, akkor még meg is szagolja a tartalmát, illetve a halmazállapot kiderítése végett óvatosan megrázza az üvegcsét.*
- Ha jól értem, akkor ez a tudomása szerint egy manó nevű élőlényből lett kinyerve? *Szeretné pontosítani, hogy a másik mit tud, hogy mielőbb rájöhessen arra, hogy mivel van dolga. Nem kerüli el figyelmét a hölgy fáradt tekintete sem. Bizonyára dolgos nap mögött áll, így felcsigázott érdeklődését igyekszik visszafogni.*
- Hol és hogyan tett szert rá? *Fontos kérdések, amik segíthetik a jövőbeli kutatását, már ha elvállalja a feladatot, ami felől még egyelőre nem döntött. Szeretne minél többet megtudni, mielőtt igent mondana egy ilyen nem mindennapi felkérésre.*
*Az eddig csendes vendég illendő módon bemutatkozik. A hosszú nevet hallva a gnóm meglepődik egy kissé, de ennek külső, látható jeleit nem adja. Magában elismétli a nevet, amit ezután már gond nélkül fog tudni kiejteni.*
- Nagyon örvendek Nawanthirishardipandra kisasszony! *Őszinte örömét fejezi ki, hogy egy jól nevelt vásárlóval beszélgethet, mivel a másik szavaiból, hozzáállásából erre következtet.*
- Hamar megtalált. *Mosolyogva konstatálja, hogy pontosan őt keresi fel a szintén mosolygós tekintetű nő. Figyelmesen hallgatja, hogy miért is érkezett Nawanthirishardipandra. A manólélek hallatán nem tudja meglepettségét palástolni, s ennek nyomán a szemöldöke értetlenül kúszik fel. Pár pillanatra szüksége van, hogy a hallott kifejezést értelmezze memóriájában.*
- Tehát manólélek. *Szögezi le végül a kérdéses italt.*
- Megnézhetném esetleg az üveget? *Kíváncsian kérdez rá a többi információt egyelőre mellékessé téve. Ha megkapja az üvegcsét, akkor minden oldalról és a rá vetülő fény minden szögéből alaposan megvizsgálja. Ha engedik neki, akkor még meg is szagolja a tartalmát, illetve a halmazállapot kiderítése végett óvatosan megrázza az üvegcsét.*
- Ha jól értem, akkor ez a tudomása szerint egy manó nevű élőlényből lett kinyerve? *Szeretné pontosítani, hogy a másik mit tud, hogy mielőbb rájöhessen arra, hogy mivel van dolga. Nem kerüli el figyelmét a hölgy fáradt tekintete sem. Bizonyára dolgos nap mögött áll, így felcsigázott érdeklődését igyekszik visszafogni.*
- Hol és hogyan tett szert rá? *Fontos kérdések, amik segíthetik a jövőbeli kutatását, már ha elvállalja a feladatot, ami felől még egyelőre nem döntött. Szeretne minél többet megtudni, mielőtt igent mondana egy ilyen nem mindennapi felkérésre.*
2395. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-23 11:48:20
Üzenet elküldve: 2021-06-23 11:48:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Egy meg nem romló lélek//
*A taktika beválik, mert a snájdig gnóm kisvártatva tényleg felpillant a gondolataiból. Kalapot-kabátot (mi több, még a sétapálcát is!) hátrahagyva szolgálatkészen a pulthoz siet, és jól megnézi magának a lányt. Razkalewa urammal ellentétben azonban nem akarja mindjárt le is vetkőztetni a tekintetével.*
- Az én nevem Nawanthirishardipandra, és téged kereslek. *feleli kimérten. A saját kalapját a fején hagyja, és egyelőre a teherhordó rudat se teszi le.* Van nálam egy üveg manólélek. Szeretném megtudni, mire jó, és hogyan lehet a manókból kivonni. *Az arcáról nem sok minden olvasható le, amíg beszél: kifejezéstelen, de a tekintete éber. A hangja arról árulkodik, hogy nem lehetett könnyű napja, talán ezért a nagy visszafogottság.* Ki tudnád-e kutatni?
*A taktika beválik, mert a snájdig gnóm kisvártatva tényleg felpillant a gondolataiból. Kalapot-kabátot (mi több, még a sétapálcát is!) hátrahagyva szolgálatkészen a pulthoz siet, és jól megnézi magának a lányt. Razkalewa urammal ellentétben azonban nem akarja mindjárt le is vetkőztetni a tekintetével.*
- Az én nevem Nawanthirishardipandra, és téged kereslek. *feleli kimérten. A saját kalapját a fején hagyja, és egyelőre a teherhordó rudat se teszi le.* Van nálam egy üveg manólélek. Szeretném megtudni, mire jó, és hogyan lehet a manókból kivonni. *Az arcáról nem sok minden olvasható le, amíg beszél: kifejezéstelen, de a tekintete éber. A hangja arról árulkodik, hogy nem lehetett könnyű napja, talán ezért a nagy visszafogottság.* Ki tudnád-e kutatni?
2394. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-23 08:30:03
Üzenet elküldve: 2021-06-23 08:30:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy meg nem romló lélek//
*A székén kényelmesen hátra dőlve mereng múlton és jövőn egyaránt. Egy tömörfa ülőalkalmatosság azért mégsem nevezhető teljesen kényelmesnek, de jelen helyzetben a műhely felszereltségét ismerve a legkényelmesebb. Fáradtan sóhajt egyet, amikor az ajtó nyikorogva nyílik ki. A székén kiegyenesedve veszi észre, hogy egy lehetséges vásárló álldogál nem messze a pulttól. Szokatlannak tartja, hogy csendben várakozik, de ezt annak is betudja, hogy gondolataiba volt merülve, amit külső szemszögből figyelve nem akarták megzavarni. Nyomban feláll a székéről, majd kalapját és kabátját egy-egy ügyes mozdulattal a szék háttámlájára hajtja, kalapját pedig az asztalon pihenteti meg. A sétapálcája pedig az asztalnak támasztva marad. Odasiet a pult belső oldalához, ahol a kereskedők szoktak állni. Széles és barátságos mosollyal fogadja a kedves vásárlót, akit gyorsan igyekszik felmérni, mielőtt köszönthetné.*
- Üdvözlöm kisasszony a Wegtoren Aranya Kereskedőház Központjában. Az én nevem Diynomit Dedhor N'athor. Miben lehetek a segítségére? *Barátságos üdvözlő kérdéssel köszönti a tőle magasabb és jóval erőteljesebb testalkattal rendelkező hölgyet. Széles vállak, izmos felsőtest, mégis igen nőies vonásokkal bír. A barna bőr, a gesztenyeszín sörény és a fekete, csillogó mandulavágású szemek egészen különleges megjelenést kölcsönöznek a nőnek. Annyi bizonyos, hogy a fizikuma felülmúlhatja az átlag férfiakét. Bizonyosan valami harcos vagy szerzetes lehet, mivel ők bírnak efféle edzett izmokkal. Mindezt néhány pillantásból vonja le a gyors észjárású gnóm. Reméli, hogy Aztyan távollétében minőségi kiszolgálást biztosíthat a vele szembenálló, eddig csendes nőnek.*
*A székén kényelmesen hátra dőlve mereng múlton és jövőn egyaránt. Egy tömörfa ülőalkalmatosság azért mégsem nevezhető teljesen kényelmesnek, de jelen helyzetben a műhely felszereltségét ismerve a legkényelmesebb. Fáradtan sóhajt egyet, amikor az ajtó nyikorogva nyílik ki. A székén kiegyenesedve veszi észre, hogy egy lehetséges vásárló álldogál nem messze a pulttól. Szokatlannak tartja, hogy csendben várakozik, de ezt annak is betudja, hogy gondolataiba volt merülve, amit külső szemszögből figyelve nem akarták megzavarni. Nyomban feláll a székéről, majd kalapját és kabátját egy-egy ügyes mozdulattal a szék háttámlájára hajtja, kalapját pedig az asztalon pihenteti meg. A sétapálcája pedig az asztalnak támasztva marad. Odasiet a pult belső oldalához, ahol a kereskedők szoktak állni. Széles és barátságos mosollyal fogadja a kedves vásárlót, akit gyorsan igyekszik felmérni, mielőtt köszönthetné.*
- Üdvözlöm kisasszony a Wegtoren Aranya Kereskedőház Központjában. Az én nevem Diynomit Dedhor N'athor. Miben lehetek a segítségére? *Barátságos üdvözlő kérdéssel köszönti a tőle magasabb és jóval erőteljesebb testalkattal rendelkező hölgyet. Széles vállak, izmos felsőtest, mégis igen nőies vonásokkal bír. A barna bőr, a gesztenyeszín sörény és a fekete, csillogó mandulavágású szemek egészen különleges megjelenést kölcsönöznek a nőnek. Annyi bizonyos, hogy a fizikuma felülmúlhatja az átlag férfiakét. Bizonyosan valami harcos vagy szerzetes lehet, mivel ők bírnak efféle edzett izmokkal. Mindezt néhány pillantásból vonja le a gyors észjárású gnóm. Reméli, hogy Aztyan távollétében minőségi kiszolgálást biztosíthat a vele szembenálló, eddig csendes nőnek.*
2393. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-22 18:42:28
Üzenet elküldve: 2021-06-22 18:42:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Egy meg nem romló lélek//
*Nem mondaná, hogy minden kétely nélkül nyit be a műhelybe. A szatócs, akitől az útmutatást kapta, egy "igen finom úrhoz" irányította, aki ráadásul még a hatalom csarnokaiba is bejáratos. Nehéz ezt összepárosítani egy olyan színes-szagos mesterséggel, mint az alkímia, amitől azért csak bepiszkolja az ember - vagy adott esetben a gnóm - a kezét. A másik lehetőség viszont az lenne, hogy Nawanthiri meglátogatja a hírhedt Kikötőt, és keres egy vajákost, az meg nem valami kecsegtető.
Ott van továbbá a kellemetlen eshetőség, hogy senki mást nem talál az eladótérben, mint Razkalewa uramat, akinek a minap már alaposan bemutatkozott. Amekkora mamlasz, nem valószínű, hogy egy lányos kis földhözvágatás megviselte, de mégsem azzal szeretné zárni a napot, hogy megint kizavarják boltból, csak most szavak helyett buzogánnyal.
A fémes szagú eladótér azonban szinte teljesen üres. Egyetlen (feltűnően jól öltözött) gnóm ül a pult mögött, és bizonyára a következő találmányán spekulál a székén hátradőlve. A szerzetes alapvetően nem is szeretné megzavarni a köreit, csak jelzésértékűen közelebb sétál. Szép nagyra megnőtt, előbb-utóbb csak észreveszik.*
*Nem mondaná, hogy minden kétely nélkül nyit be a műhelybe. A szatócs, akitől az útmutatást kapta, egy "igen finom úrhoz" irányította, aki ráadásul még a hatalom csarnokaiba is bejáratos. Nehéz ezt összepárosítani egy olyan színes-szagos mesterséggel, mint az alkímia, amitől azért csak bepiszkolja az ember - vagy adott esetben a gnóm - a kezét. A másik lehetőség viszont az lenne, hogy Nawanthiri meglátogatja a hírhedt Kikötőt, és keres egy vajákost, az meg nem valami kecsegtető.
Ott van továbbá a kellemetlen eshetőség, hogy senki mást nem talál az eladótérben, mint Razkalewa uramat, akinek a minap már alaposan bemutatkozott. Amekkora mamlasz, nem valószínű, hogy egy lányos kis földhözvágatás megviselte, de mégsem azzal szeretné zárni a napot, hogy megint kizavarják boltból, csak most szavak helyett buzogánnyal.
A fémes szagú eladótér azonban szinte teljesen üres. Egyetlen (feltűnően jól öltözött) gnóm ül a pult mögött, és bizonyára a következő találmányán spekulál a székén hátradőlve. A szerzetes alapvetően nem is szeretné megzavarni a köreit, csak jelzésértékűen közelebb sétál. Szép nagyra megnőtt, előbb-utóbb csak észreveszik.*
2392. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-22 13:21:37
Üzenet elküldve: 2021-06-22 13:21:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Dedhor listája//
*A csendes és nyugodt légkörben, Aztyan asztalánál ülve, papírossal és íróeszközzel a kezében először magában sorolja fel a szükséges tételeket, amiknek a heges arcú a feljegyzését kérte. Diynomit maga elé képzelve a jövendőbeli labort és laborfolyamatokat, szakszerűen kezdi számba venni a szükséges tételeket. Nem rugaszkodik el a valóságtól, csupán olyan tételeket vesz számba, amik feltétlenül szükségesek egy kiemelkedő labor működtetéséhez, és semmiképp nem ír fel olyan drága díszítő elemeket, amiknek különösebb funkciója nincsen. A feljegyzést azzal kezdni, hogy „A laborhoz szükséges tételek listája: 30 db kémcső, 1 db sárgaréz forralóállvány, 5 db fém és 5 db üveg edény. 10 db fa tégely poroknak, kenőcsöknek. 5 db üveg lombik elegyítésekhez, 3 liter tiszta alkohol. 1 db kis rézmozsár, 5 db kis kavaró kanál (fém), 10 db közepes üvegcse, 1 db kis mérleg súlyokkal. 1 db lepárló, 5 db porcelánedény a savas elegyeknek. 2 db kémcsőfogó csipesz. 1db lombikállvány. 1 db egyszerű polc, 2-3 üres könyv a készülő recepteknek.” A lista végén újra alaposan átgondolja a szükséges tételeket, majd elégedetten tesz pontot a lista végére. Mind ezek alá megjegyzésként írja a következőket. „Lehetőség szerint 15-20 üvegcse minden színű alap bájitalból. A fekete italból is lehetőleg 5-10 db”. Ez kezdésnek tökéletes és elégséges. Így már komolyabb kísérleteket végezhet, aminek lehetőség szerint kitűnő minőségű bájitalok és egyéb gyógytermékek lesznek az eredményei. Ha sikeresek lesznek az első fázisban, akkor további alapanyagokat és még néhány kiegészítőt majd beszerezhetnek, de csak akkor, ha az eredeti befektetés megtérül majd. A nemrégi kereskedői ténykedése közben úgy tűnik valami ragadt rá a bevétel és haszon fogalmából. Korábban nagyvonalúan bánt az arannyal, de mivel már a Kereskedőház tagja, így annak vagyonával nem szeretne pazarolni. Zárásként a lista legaljára aláírását helyezi el, majd egy levélnehezékkel az asztalhoz rögzítve otthagyja a kért listát Aztyan asztalán. Miután a lista megvan kényelmesen dől hátra a székben és a jövőn kezd el elmélkedni.*
*A csendes és nyugodt légkörben, Aztyan asztalánál ülve, papírossal és íróeszközzel a kezében először magában sorolja fel a szükséges tételeket, amiknek a heges arcú a feljegyzését kérte. Diynomit maga elé képzelve a jövendőbeli labort és laborfolyamatokat, szakszerűen kezdi számba venni a szükséges tételeket. Nem rugaszkodik el a valóságtól, csupán olyan tételeket vesz számba, amik feltétlenül szükségesek egy kiemelkedő labor működtetéséhez, és semmiképp nem ír fel olyan drága díszítő elemeket, amiknek különösebb funkciója nincsen. A feljegyzést azzal kezdni, hogy „A laborhoz szükséges tételek listája: 30 db kémcső, 1 db sárgaréz forralóállvány, 5 db fém és 5 db üveg edény. 10 db fa tégely poroknak, kenőcsöknek. 5 db üveg lombik elegyítésekhez, 3 liter tiszta alkohol. 1 db kis rézmozsár, 5 db kis kavaró kanál (fém), 10 db közepes üvegcse, 1 db kis mérleg súlyokkal. 1 db lepárló, 5 db porcelánedény a savas elegyeknek. 2 db kémcsőfogó csipesz. 1db lombikállvány. 1 db egyszerű polc, 2-3 üres könyv a készülő recepteknek.” A lista végén újra alaposan átgondolja a szükséges tételeket, majd elégedetten tesz pontot a lista végére. Mind ezek alá megjegyzésként írja a következőket. „Lehetőség szerint 15-20 üvegcse minden színű alap bájitalból. A fekete italból is lehetőleg 5-10 db”. Ez kezdésnek tökéletes és elégséges. Így már komolyabb kísérleteket végezhet, aminek lehetőség szerint kitűnő minőségű bájitalok és egyéb gyógytermékek lesznek az eredményei. Ha sikeresek lesznek az első fázisban, akkor további alapanyagokat és még néhány kiegészítőt majd beszerezhetnek, de csak akkor, ha az eredeti befektetés megtérül majd. A nemrégi kereskedői ténykedése közben úgy tűnik valami ragadt rá a bevétel és haszon fogalmából. Korábban nagyvonalúan bánt az arannyal, de mivel már a Kereskedőház tagja, így annak vagyonával nem szeretne pazarolni. Zárásként a lista legaljára aláírását helyezi el, majd egy levélnehezékkel az asztalhoz rögzítve otthagyja a kért listát Aztyan asztalán. Miután a lista megvan kényelmesen dől hátra a székben és a jövőn kezd el elmélkedni.*
2391. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:27:46
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:27:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan, Diynomit//
*Aztyan csoda módjára nagyon könnyen elengedi. Bár nem szokott ilyesmivel akadékoskodni az intéző akkor is nagyon könnyen elbocsátja. Megköszöni az eltávot és a két társától elköszön. Álmosan, nagyokat ásítva megy fel a lépcsőn a szobájába. Jól esik a saját lakosztályában lenni, ahol végre egy fa bábura felpakolhatja a testpáncélját. Aprólékosan aggatja fel az egyes darabokat, majd egy nedves ronggyal megtisztogatja. Így holnap nem kell majd ezzel bajlódnia. A páncél hamar rendbe is kerül, így nem marad más hátra, mint a mosakodás. Ledobja magáról a szennyesbe való ruháit, majd a vízzel teli mosdótálban egy szappannal megmosakszik. Jó esik neki a melegedő páncél után a hűs, tiszta víz. Miután végez a mosdással mindössze egy lenge rongyot csavar magára ágyékkötőként. Most már nem marad más hátra, mint az ágyában elterülve álomba merülni. Egy fáradt nap után hamar elalszik.*
*Aztyan csoda módjára nagyon könnyen elengedi. Bár nem szokott ilyesmivel akadékoskodni az intéző akkor is nagyon könnyen elbocsátja. Megköszöni az eltávot és a két társától elköszön. Álmosan, nagyokat ásítva megy fel a lépcsőn a szobájába. Jól esik a saját lakosztályában lenni, ahol végre egy fa bábura felpakolhatja a testpáncélját. Aprólékosan aggatja fel az egyes darabokat, majd egy nedves ronggyal megtisztogatja. Így holnap nem kell majd ezzel bajlódnia. A páncél hamar rendbe is kerül, így nem marad más hátra, mint a mosakodás. Ledobja magáról a szennyesbe való ruháit, majd a vízzel teli mosdótálban egy szappannal megmosakszik. Jó esik neki a melegedő páncél után a hűs, tiszta víz. Miután végez a mosdással mindössze egy lenge rongyot csavar magára ágyékkötőként. Most már nem marad más hátra, mint az ágyában elterülve álomba merülni. Egy fáradt nap után hamar elalszik.*
2390. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-22 08:05:18
Üzenet elküldve: 2021-06-22 08:05:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szerelem hullámhosszán//
//Drik, Diynomit//
*Aztyan mellett állva valahogy nagyon különösen viselkedik. Az a korábbi vezetői határozottsága most akadozni látszik, úgy mintha nem teljesen lenne itt lélekben. Ennek okát természetesen Diynomit nem tudhatja, így nem próbálkozik meg erővel kideríteni. Nem tartja eléggé tudományosnak a jelenséget, hogy komolyabban foglalkozzon vele, egyelőre. Az alkímia labor kérdésére hamar választ is kap. Jó hír, hogy a báró úr kezébe vette az ügyek menetét és már intézkedéseket tett a berendezések beszerzése felől. Ennek egy örömteli mosoly lesz az eredménye a gnóm arcán. A tenyerét is összedörzsöli néhány mozdulattal, ami jelzi nagyfokú tettrekészségét.*
- Ez nagyon jó hír! *Szóban is megosztja örömét az intézővel, aki néhány felsorolt tétel után a segítségét kéri egy tételesebb lista összeállításában. Diynomit bólint a felkérésre, hiszen épp ezért fordult most Aztyanhoz. Megkapja a kellő iránymutatást, hogy a maga részéről mivel járulhatna hozzá a labor mielőbbi elkészültéhez. Alkotói vénája már lüktet benne, hogy nekiláthasson mindenféle kísérletnek, amire eddig csak Lihanech-ben volt lehetősége. Miközben a labor dolgában egyeztetnek, érzi, hogy Aztyan továbbra is valahol kalandozik, osztott a figyelme. Nem patrónusa a másiknak, hogy ezt szóvá tegye, így kezdi elengedni a füle mellett különös érzését az üggyel kapcsolatban. Inkább a labor dolgára próbálja összpontosítani minden figyelmét. Beszélgetésüket egy kis ideig Drik az ork harcos akasztja meg, de egy rövid engedélyes mondat után Aztyan hagyja távozni az orkot. Biccent a biztonsági munkatárs felé, aki feltehetően nyugovóra készül menni. Ezután ismét ketten maradnak. Felajánlott segítségét, kissé szórakozottan ugyan, de az intéző elutasítja. Egyértelmű bólintásával jelez vissza, hogy tudomásul vette azt, hogy nem kell elmennie a Kalmárba Xavy-ért. Ezután váratlanul kéri fel Aztyan, hogy maradjon itt helyettesíteni őt, sőt maximálisan biztosítja a gnómot, hogy tökéletesen megállja a helyét majd, mint kisegítő kereskedő. Nagyon megtisztelőnek tartja ezt a kitüntetett bizalmat, ugyanakkor most már tényleg szokatlannak tartja a heges arcú viselkedését. Rannd eltűnése is valamennyire tetézi a kereskedő hiányt, ami miatt most úgy néz, ki egy alkimistának kell az egész Kereskedőház érdekeit képviselni egy időre, remélhetőleg kis időre. Tisztában van képességeivel, így azzal is, hogy komolyabb megrendelések bizony feladhatják neki a leckét. Ennek ellenére Aztyan vállára teszi a kezét, hogy biztosítsa őt a zavartalan működésről.*
- Természetesen, menj nyugodtan. Addig én tartom a frontot. *Elengedi a férfi vállát és hagyja, hogy mehessen dolgára. Utolsó szavaként a heges arcú még egyszer visszatér a lista fontosságára és arra, hogy hamar vissza fog érni. A sietős lépteket látva nem tartóztatja tovább a kereskedőt, így miután biztosítja a kalmár működését, Aztyan teljes nyugalommal távozhat. Miután a másik sietősen távozik, tényleg egyedül marad a daliás gnóm. Körülnéz a tágas és kongóan üres belső téren, majd egy nagyobb sóhaj közepette oda ül a megrendeléseket tároló asztalhoz. Kerít egy üres lapot, íróeszközt és a lehető legalaposabban gondolja át, hogy milyen kiegészítők kellének. Amint egy fontos tétel az eszébe jut, nyomban papírra veti.*
//Drik, Diynomit//
*Aztyan mellett állva valahogy nagyon különösen viselkedik. Az a korábbi vezetői határozottsága most akadozni látszik, úgy mintha nem teljesen lenne itt lélekben. Ennek okát természetesen Diynomit nem tudhatja, így nem próbálkozik meg erővel kideríteni. Nem tartja eléggé tudományosnak a jelenséget, hogy komolyabban foglalkozzon vele, egyelőre. Az alkímia labor kérdésére hamar választ is kap. Jó hír, hogy a báró úr kezébe vette az ügyek menetét és már intézkedéseket tett a berendezések beszerzése felől. Ennek egy örömteli mosoly lesz az eredménye a gnóm arcán. A tenyerét is összedörzsöli néhány mozdulattal, ami jelzi nagyfokú tettrekészségét.*
- Ez nagyon jó hír! *Szóban is megosztja örömét az intézővel, aki néhány felsorolt tétel után a segítségét kéri egy tételesebb lista összeállításában. Diynomit bólint a felkérésre, hiszen épp ezért fordult most Aztyanhoz. Megkapja a kellő iránymutatást, hogy a maga részéről mivel járulhatna hozzá a labor mielőbbi elkészültéhez. Alkotói vénája már lüktet benne, hogy nekiláthasson mindenféle kísérletnek, amire eddig csak Lihanech-ben volt lehetősége. Miközben a labor dolgában egyeztetnek, érzi, hogy Aztyan továbbra is valahol kalandozik, osztott a figyelme. Nem patrónusa a másiknak, hogy ezt szóvá tegye, így kezdi elengedni a füle mellett különös érzését az üggyel kapcsolatban. Inkább a labor dolgára próbálja összpontosítani minden figyelmét. Beszélgetésüket egy kis ideig Drik az ork harcos akasztja meg, de egy rövid engedélyes mondat után Aztyan hagyja távozni az orkot. Biccent a biztonsági munkatárs felé, aki feltehetően nyugovóra készül menni. Ezután ismét ketten maradnak. Felajánlott segítségét, kissé szórakozottan ugyan, de az intéző elutasítja. Egyértelmű bólintásával jelez vissza, hogy tudomásul vette azt, hogy nem kell elmennie a Kalmárba Xavy-ért. Ezután váratlanul kéri fel Aztyan, hogy maradjon itt helyettesíteni őt, sőt maximálisan biztosítja a gnómot, hogy tökéletesen megállja a helyét majd, mint kisegítő kereskedő. Nagyon megtisztelőnek tartja ezt a kitüntetett bizalmat, ugyanakkor most már tényleg szokatlannak tartja a heges arcú viselkedését. Rannd eltűnése is valamennyire tetézi a kereskedő hiányt, ami miatt most úgy néz, ki egy alkimistának kell az egész Kereskedőház érdekeit képviselni egy időre, remélhetőleg kis időre. Tisztában van képességeivel, így azzal is, hogy komolyabb megrendelések bizony feladhatják neki a leckét. Ennek ellenére Aztyan vállára teszi a kezét, hogy biztosítsa őt a zavartalan működésről.*
- Természetesen, menj nyugodtan. Addig én tartom a frontot. *Elengedi a férfi vállát és hagyja, hogy mehessen dolgára. Utolsó szavaként a heges arcú még egyszer visszatér a lista fontosságára és arra, hogy hamar vissza fog érni. A sietős lépteket látva nem tartóztatja tovább a kereskedőt, így miután biztosítja a kalmár működését, Aztyan teljes nyugalommal távozhat. Miután a másik sietősen távozik, tényleg egyedül marad a daliás gnóm. Körülnéz a tágas és kongóan üres belső téren, majd egy nagyobb sóhaj közepette oda ül a megrendeléseket tároló asztalhoz. Kerít egy üres lapot, íróeszközt és a lehető legalaposabban gondolja át, hogy milyen kiegészítők kellének. Amint egy fontos tétel az eszébe jut, nyomban papírra veti.*
2389. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-21 14:55:43
Üzenet elküldve: 2021-06-21 14:55:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szerelem hullámhosszán//
//Drik, Diynomit//
*A segítség mindig jól jön, bár sokszor mondják, a Sa'tereth-hez tartó út is jószándékkal van kikövezve. De Diynomit tényleg jó munkát végzett, ha nem tudná az intéző, hogy alkimista, azt hihetné, kereskedővel áll szemben. A pillanatnyi haragja is csak a kereskedői lélek önérzetéből fakadt, de mostanra biztosítja a daliás gnómot afelől, hogy mindent rendben talált.
Aztán Diynomit rátér jövetelének valódi okára és az alkímiai labor felől érdeklődik, legalábbis afelől, hogy hogyan járulhatna hozzá a felszereléséhez.*
- Ha minden igaz, akkor a báró úr már intézkedett a labor alkímiai berendezéseinek beszerzése felől. Annyiban tudnál segíteni, hogy részletes listát írsz az egyéb felszerelésekről és berendezésekről, mint asztalok, székek, könyvespolcok. Jobb volna az ilyesmit olyanra bízni, aki ismeri az ilyen laborokat belülről. *Ajánlja fel a lehetőséget, hisz bár Aztyan remekül kereskedik, alkímiai kérdésekben talán csak az alapokkal van tisztában.
Közben az üzlet és az alkímia kérdéskörébe folyton bekúszik valamiért Xavy arca és kedves mosolya, ami egyszerre zavarja és tölti el izgalommal a heges arcút. Amikor rákérdez Diynomitnál, olyan választ kap, amire számított is valahol.*
- Igen, persze. Semmi gond. *Menti fel a gnómot a részletekbe menő magyarázat elmaradása miatt.
Érdekes érzés, hogy bármikor meghallja Xavy nevét, bizonytalanul dobban egyet a szíve és a gyomrában mintha, hogy is szokták jellemezni? Igen, mintha pillangók kapnának szárnyra.
A munka- és a Kereskedőház iránt érzett lojalitása harcban áll a késztetéssel, hogy felpattanjon és azonnal a Kalmárba menjen, hogy láthassa végre a gnóm lányt. Ám egyelőre még a két érzés hadakozik egymással.*
- Persze, persze, menj csak. Holnap találkozunk. *Félfüllel hallja csak Drik szavait, megengedőn int is bár alig fogja fel az elhangzottakat, hisz csak egyvalaki érdekli most.*
- Öhm, hogy? Nem, nem. Erre semmi szükség. *Pillant fel amikor a gnóm megkérdi, visszahívja-e a lányt.*
- Megtennéd, hogy egy rövid időre helyettesítesz? Nincs okom aggódni afelől, hogy megállod a helyed és remélem, hamarosan Rannd is visszatér, de nekem most... nekem most mennem kell. *Pattan fel ültéből és bár megvárja még Diynomit válaszát, de az már félúton az ajtó felé érheti el.*
- Sietek vissza! Ne feledd a listát! *Mondja még vissza és az intéző sem tűnik el teljesen, de már sietve lépked is a Kalmár felé a piacon át. Heges arcán féloldalas, derűs mosollyal, kalapáló szívvel, gyomrában egyszerre kellemesen és ijesztőn szállongó lepkékkel. Nem keresi a dolog eredetét, nem gyanakszik, hisz most csak egyetlen gnóm létezik, Xavy, akit mindenképp látni szeretne. Nem is vágyik most másra, csak rá.*
//Drik, Diynomit//
*A segítség mindig jól jön, bár sokszor mondják, a Sa'tereth-hez tartó út is jószándékkal van kikövezve. De Diynomit tényleg jó munkát végzett, ha nem tudná az intéző, hogy alkimista, azt hihetné, kereskedővel áll szemben. A pillanatnyi haragja is csak a kereskedői lélek önérzetéből fakadt, de mostanra biztosítja a daliás gnómot afelől, hogy mindent rendben talált.
Aztán Diynomit rátér jövetelének valódi okára és az alkímiai labor felől érdeklődik, legalábbis afelől, hogy hogyan járulhatna hozzá a felszereléséhez.*
- Ha minden igaz, akkor a báró úr már intézkedett a labor alkímiai berendezéseinek beszerzése felől. Annyiban tudnál segíteni, hogy részletes listát írsz az egyéb felszerelésekről és berendezésekről, mint asztalok, székek, könyvespolcok. Jobb volna az ilyesmit olyanra bízni, aki ismeri az ilyen laborokat belülről. *Ajánlja fel a lehetőséget, hisz bár Aztyan remekül kereskedik, alkímiai kérdésekben talán csak az alapokkal van tisztában.
Közben az üzlet és az alkímia kérdéskörébe folyton bekúszik valamiért Xavy arca és kedves mosolya, ami egyszerre zavarja és tölti el izgalommal a heges arcút. Amikor rákérdez Diynomitnál, olyan választ kap, amire számított is valahol.*
- Igen, persze. Semmi gond. *Menti fel a gnómot a részletekbe menő magyarázat elmaradása miatt.
Érdekes érzés, hogy bármikor meghallja Xavy nevét, bizonytalanul dobban egyet a szíve és a gyomrában mintha, hogy is szokták jellemezni? Igen, mintha pillangók kapnának szárnyra.
A munka- és a Kereskedőház iránt érzett lojalitása harcban áll a késztetéssel, hogy felpattanjon és azonnal a Kalmárba menjen, hogy láthassa végre a gnóm lányt. Ám egyelőre még a két érzés hadakozik egymással.*
- Persze, persze, menj csak. Holnap találkozunk. *Félfüllel hallja csak Drik szavait, megengedőn int is bár alig fogja fel az elhangzottakat, hisz csak egyvalaki érdekli most.*
- Öhm, hogy? Nem, nem. Erre semmi szükség. *Pillant fel amikor a gnóm megkérdi, visszahívja-e a lányt.*
- Megtennéd, hogy egy rövid időre helyettesítesz? Nincs okom aggódni afelől, hogy megállod a helyed és remélem, hamarosan Rannd is visszatér, de nekem most... nekem most mennem kell. *Pattan fel ültéből és bár megvárja még Diynomit válaszát, de az már félúton az ajtó felé érheti el.*
- Sietek vissza! Ne feledd a listát! *Mondja még vissza és az intéző sem tűnik el teljesen, de már sietve lépked is a Kalmár felé a piacon át. Heges arcán féloldalas, derűs mosollyal, kalapáló szívvel, gyomrában egyszerre kellemesen és ijesztőn szállongó lepkékkel. Nem keresi a dolog eredetét, nem gyanakszik, hisz most csak egyetlen gnóm létezik, Xavy, akit mindenképp látni szeretne. Nem is vágyik most másra, csak rá.*
2388. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-19 02:07:17
Üzenet elküldve: 2021-06-19 02:07:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Az új világ //
*Úgy tűnik, hogy egy tetszetős fegyver kerül Risa kezébe, mivel az úgy megbabonázhatja, hogy némán figyeli a zúzófegyvert. Ez nem okoz gondot Driknek. Egy kicsit magára hagyja a nőstényt, hogy körülnézzen. A fogadótérben minden rendben van, bár üresebb, mint kellene. Hátul Aztyan és az alkimista gnóm beszélgetnek. Csak biccent a két fél felé jelezve, hogy ő még itt van a posztján. Amíg a nőstény a buzogányoknál van, addig kihasználja az időt és hátra megy az istállóhoz, hogy megetesse Kolosszt és adjon neki friss vizet is. A vágta az új lópáncélban még elmaradt eddig, de ami késik nem múlik. A mai nap különben is nagyon eseménydús volt. Talán egy kicsit fáradtnak is érzi magát így a nap vége felé. Amennyiben nem jön be új vásárló, úgy odaszól az intézőnek.*
- Ha nem bánod Aztyan így a nap vége felé nyugovóra térnék. *A kérdésre a választ megvárja, s tovább nem is szakítja meg a két fél beszélgetését. Amennyiben elengedi az intéző, akkor felmegy az emeletre a szobájába, hogy páncéljától megszabadulva megmosakodhasson és aludjon egy jót a kényelmes ágyában. Ha még maradnia kell, akkor zokszó nélkül strázsál tovább a műhely vásárló terében.*
*Úgy tűnik, hogy egy tetszetős fegyver kerül Risa kezébe, mivel az úgy megbabonázhatja, hogy némán figyeli a zúzófegyvert. Ez nem okoz gondot Driknek. Egy kicsit magára hagyja a nőstényt, hogy körülnézzen. A fogadótérben minden rendben van, bár üresebb, mint kellene. Hátul Aztyan és az alkimista gnóm beszélgetnek. Csak biccent a két fél felé jelezve, hogy ő még itt van a posztján. Amíg a nőstény a buzogányoknál van, addig kihasználja az időt és hátra megy az istállóhoz, hogy megetesse Kolosszt és adjon neki friss vizet is. A vágta az új lópáncélban még elmaradt eddig, de ami késik nem múlik. A mai nap különben is nagyon eseménydús volt. Talán egy kicsit fáradtnak is érzi magát így a nap vége felé. Amennyiben nem jön be új vásárló, úgy odaszól az intézőnek.*
- Ha nem bánod Aztyan így a nap vége felé nyugovóra térnék. *A kérdésre a választ megvárja, s tovább nem is szakítja meg a két fél beszélgetését. Amennyiben elengedi az intéző, akkor felmegy az emeletre a szobájába, hogy páncéljától megszabadulva megmosakodhasson és aludjon egy jót a kényelmes ágyában. Ha még maradnia kell, akkor zokszó nélkül strázsál tovább a műhely vásárló terében.*
2387. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-19 01:41:15
Üzenet elküldve: 2021-06-19 01:41:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szerelem hullámhosszán//
*Az intéző egy vaskos könyv felől pillant fel a gnóm érkeztére. Diynomit Dedhor N'athor részletes beszámolóját érdeklődve hallgatja végig A'cron Aztyan al'Areen. Egy pillanatnyi aggodalmat vél felfedezni a heges arcú férfi tekintetén, de amikor minden fontos részlettel tisztában lesz, akkor megdicséri a daliás alkimistát. Diynomit Dedhor N'athor egy szerény bólintással reagálja le a köszönetet.*
- Örülök, ha segíthettem. *Nem szabadkozik tovább, hiszen megdicsérték a helytállásáért. Az intéző bizonyára rutinosabban vette volna fel a rendelést, de erőforrás hiányában végül a Kereskedőház érdekei nem csorbultak, s a lényeg talán ez a tény maga. A'cron Aztyan al'Areen körbe tekint, mintha keresne valakit, de lassan szinte már csak ketten maradnak a Wegtoren Aranya Kereskedőhát érdekképviseleteként. Az intéző megnyugodva az elsimított rendelés után rákérdez, hogy miért is akart vele beszélni Diynomit Dedhor N'athor. Végül sikerül beszélniük, nyugodt körülmények között, így rátérhet az alapvető kérdésére, ami miatt beszélni szeretett volna Aztyannal.*
- Csupán érdeklődni szerettem volna, hogy miként járulhatnék hozzá az alkimista műhely elkészültéhez? Elrendeztem egyéb teendőimet, így teljes erőbedobással állok rendelkezésre a kialakításban és bármi másban. *Egyáltalán nem éreztet sürgetést. Izgalom és várakozással teli mosoly ül ki az arcára a kíváncsi gnómnak. Tettrekészség sugárzik belőle, mint aki máris belevetné magát a kísérletezésbe és mindenféle hasznos elegy elkészítésébe. Mondandója közben észleli, hogy A'cron Aztyan al'Areen-nek egyre jobban melege van, legalább is ez látszik. Kioldja felső inggombját a markáns férfi, majd érdeklődik Balkócza Xavylari iránt, akiről meglepően kedvesszavakkal beszél. Egyelőre nem tulajdonít semmi különöset a történéseknek. A melegség érzet lehet kimerültségtől is, vagy valami kórság is, de ennyire azért még nem szalad előre gondolatban egy kis ing kigombolás miatt. A kérdésre természetesen felel, már amennyit el tud mondani a gnóm lány távozásáról.*
- Egy ideig várakozott, ha jól láttam, aztán Yeza után ment. Azt hiszem így volt, bár én akkor az óriás vevővel egyeztettem, így csak következtetéseket tudtam levonni. Azt, hogy együtt mentek-e, vagy egy irányba, illetve, hogy merre azt nem tudom. Nekem ne szóltak, hogy milyen ügyben távoznak, sajnálom. *Komolyan szeretett volna segíteni Balkócza Xavylari felkutatásában, de hiányos ismeretei miatt szinte semmi érdemlegeset nem tud elmondani a látható tényen kívül, hogy nincsen itt.*
- Talán visszament a Kalmárba. *Logikus úti cél lenne a pultosként ténykedő lánynak, ha a munkájához tért volna vissza.*
- Esetleg nézzem meg a Kalmárban? Hívjam vissza, ha szeretnél vele beszélni? *Ha már ilyen kevesen vannak, akkor jobb ha egy tapasztalt kereskedő marad a további betérő vásárlókra, mint egy botcsinálta. Ezért ajánlja fel segítségét a lány előkerítésében.*
*Az intéző egy vaskos könyv felől pillant fel a gnóm érkeztére. Diynomit Dedhor N'athor részletes beszámolóját érdeklődve hallgatja végig A'cron Aztyan al'Areen. Egy pillanatnyi aggodalmat vél felfedezni a heges arcú férfi tekintetén, de amikor minden fontos részlettel tisztában lesz, akkor megdicséri a daliás alkimistát. Diynomit Dedhor N'athor egy szerény bólintással reagálja le a köszönetet.*
- Örülök, ha segíthettem. *Nem szabadkozik tovább, hiszen megdicsérték a helytállásáért. Az intéző bizonyára rutinosabban vette volna fel a rendelést, de erőforrás hiányában végül a Kereskedőház érdekei nem csorbultak, s a lényeg talán ez a tény maga. A'cron Aztyan al'Areen körbe tekint, mintha keresne valakit, de lassan szinte már csak ketten maradnak a Wegtoren Aranya Kereskedőhát érdekképviseleteként. Az intéző megnyugodva az elsimított rendelés után rákérdez, hogy miért is akart vele beszélni Diynomit Dedhor N'athor. Végül sikerül beszélniük, nyugodt körülmények között, így rátérhet az alapvető kérdésére, ami miatt beszélni szeretett volna Aztyannal.*
- Csupán érdeklődni szerettem volna, hogy miként járulhatnék hozzá az alkimista műhely elkészültéhez? Elrendeztem egyéb teendőimet, így teljes erőbedobással állok rendelkezésre a kialakításban és bármi másban. *Egyáltalán nem éreztet sürgetést. Izgalom és várakozással teli mosoly ül ki az arcára a kíváncsi gnómnak. Tettrekészség sugárzik belőle, mint aki máris belevetné magát a kísérletezésbe és mindenféle hasznos elegy elkészítésébe. Mondandója közben észleli, hogy A'cron Aztyan al'Areen-nek egyre jobban melege van, legalább is ez látszik. Kioldja felső inggombját a markáns férfi, majd érdeklődik Balkócza Xavylari iránt, akiről meglepően kedvesszavakkal beszél. Egyelőre nem tulajdonít semmi különöset a történéseknek. A melegség érzet lehet kimerültségtől is, vagy valami kórság is, de ennyire azért még nem szalad előre gondolatban egy kis ing kigombolás miatt. A kérdésre természetesen felel, már amennyit el tud mondani a gnóm lány távozásáról.*
- Egy ideig várakozott, ha jól láttam, aztán Yeza után ment. Azt hiszem így volt, bár én akkor az óriás vevővel egyeztettem, így csak következtetéseket tudtam levonni. Azt, hogy együtt mentek-e, vagy egy irányba, illetve, hogy merre azt nem tudom. Nekem ne szóltak, hogy milyen ügyben távoznak, sajnálom. *Komolyan szeretett volna segíteni Balkócza Xavylari felkutatásában, de hiányos ismeretei miatt szinte semmi érdemlegeset nem tud elmondani a látható tényen kívül, hogy nincsen itt.*
- Talán visszament a Kalmárba. *Logikus úti cél lenne a pultosként ténykedő lánynak, ha a munkájához tért volna vissza.*
- Esetleg nézzem meg a Kalmárban? Hívjam vissza, ha szeretnél vele beszélni? *Ha már ilyen kevesen vannak, akkor jobb ha egy tapasztalt kereskedő marad a további betérő vásárlókra, mint egy botcsinálta. Ezért ajánlja fel segítségét a lány előkerítésében.*
2386. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-18 13:56:03
Üzenet elküldve: 2021-06-18 13:56:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Diynomit//
//A szerelem hullámhosszán//
*A korábban kitöltött sör még így is jól esik neki, ám amint legurul a torkán a kissé meleg ital, rájön, hogy milyen érzéseket is táplált irányába. A figyelme lankadásával gyanakvása is tompult, de valójában nem is olyan rossz az ital. Ahhoz képest, hogy mennyit állt az asztalán. Igyekszik benne ízeket keresni, azt a bizonyos "különleges összetevőt", de rá kell jönnie, hogy nem érez benne semmit. Félretolja a poharat és újra az asztalához ül, hogy folytassa a munkát, amikor Diynomit visszatér a Központ vásárlóterébe.*
- Áh, Diynomit. *Pillant fel a nemrég kinyitott főkönyv lapjából a daliás gnómra.
Érdeklődve hallgatja szavait a megrendelésről, amelyet a korábban látott óriástól vett át a gnóm. Először apró elégedetlenség ébred benne, hogy egy alkimista intéz ilyen ügyeket, de rájön, hogy végül is segítség volt amikor rengetegen voltak a Központban.*
- Köszönöm, hogy kisegítettél. *Mondja ki végül és a magyarázat közben az asztalán hagyott megrendelőlap és a rajz után kutat, majd amikor megleli, átnézi mindkettőt. Megnyugodva konstatálja, hogy Diynomit jó munkát végzett.*
- Tökéletes, magam sem csinálhattam volna jobban. *Enged meg magának egy félmosolyt és visszateszi a megrendelőlapot a még teljesítetlen megrendelések paksamétájába.*
- Tényleg nem történt semmi, köszönöm, hogy kisegítettél minket. *Néz körbe. A kölyök megint elkódorgott valamerre és a tündért se látta jó ideje már. Felesleges azonban a gnóm szabadkozása, látható az intézőn, hogy nem neheztel.*
- Miről is szerettél volna beszélni velem korábban? *Kérdi összekulcsolva ujjait a főkönyv felett. Emlékszik, hogy látta a gnómot korábban, még amikor a lovagnővel tárgyalt, de arra nem, hogy beszéltek-e később.
Miközben Diynomit válaszát várja, úgy érzi, kissé melege lett és meg is oldja a szorosan gombolt ing legfelső gombját, hogy a kellemetlen érzést oldja. Pedig a kovácsműhely épületének vaskos falai lefogják a nap sugarait, amitől a helyiségekben általában kellemes hűvös van. Közben újra eszébe jut Xavy, de valamiért most csak beúszik figyelmének perifériájára. Az intéző rá sem jön, hogy most nem a sörrel kapcsolatban jutott eszébe a lány. Lány? Hisz eddig sosem gondolt így rá, pedig feltűnhetett volna neki.*
- Mondd csak, nem láttad Xavyt errefelé? Nemrég még itt volt. Tudod, a csinos gnóm lány a Kalmár pultjából. *Köszörüli meg a torkát újra igazítva egyet kellemetlenül szűk ingnyakán. Az igyekvés és a munkakedv dolgozik benne, érzi, hogy feladatai számosak, ám mégis egyre csak a gnóm lány arca ötlik fel benne. A pisze kis orra és a nagy, igéző tekintete.*
//A szerelem hullámhosszán//
*A korábban kitöltött sör még így is jól esik neki, ám amint legurul a torkán a kissé meleg ital, rájön, hogy milyen érzéseket is táplált irányába. A figyelme lankadásával gyanakvása is tompult, de valójában nem is olyan rossz az ital. Ahhoz képest, hogy mennyit állt az asztalán. Igyekszik benne ízeket keresni, azt a bizonyos "különleges összetevőt", de rá kell jönnie, hogy nem érez benne semmit. Félretolja a poharat és újra az asztalához ül, hogy folytassa a munkát, amikor Diynomit visszatér a Központ vásárlóterébe.*
- Áh, Diynomit. *Pillant fel a nemrég kinyitott főkönyv lapjából a daliás gnómra.
Érdeklődve hallgatja szavait a megrendelésről, amelyet a korábban látott óriástól vett át a gnóm. Először apró elégedetlenség ébred benne, hogy egy alkimista intéz ilyen ügyeket, de rájön, hogy végül is segítség volt amikor rengetegen voltak a Központban.*
- Köszönöm, hogy kisegítettél. *Mondja ki végül és a magyarázat közben az asztalán hagyott megrendelőlap és a rajz után kutat, majd amikor megleli, átnézi mindkettőt. Megnyugodva konstatálja, hogy Diynomit jó munkát végzett.*
- Tökéletes, magam sem csinálhattam volna jobban. *Enged meg magának egy félmosolyt és visszateszi a megrendelőlapot a még teljesítetlen megrendelések paksamétájába.*
- Tényleg nem történt semmi, köszönöm, hogy kisegítettél minket. *Néz körbe. A kölyök megint elkódorgott valamerre és a tündért se látta jó ideje már. Felesleges azonban a gnóm szabadkozása, látható az intézőn, hogy nem neheztel.*
- Miről is szerettél volna beszélni velem korábban? *Kérdi összekulcsolva ujjait a főkönyv felett. Emlékszik, hogy látta a gnómot korábban, még amikor a lovagnővel tárgyalt, de arra nem, hogy beszéltek-e később.
Miközben Diynomit válaszát várja, úgy érzi, kissé melege lett és meg is oldja a szorosan gombolt ing legfelső gombját, hogy a kellemetlen érzést oldja. Pedig a kovácsműhely épületének vaskos falai lefogják a nap sugarait, amitől a helyiségekben általában kellemes hűvös van. Közben újra eszébe jut Xavy, de valamiért most csak beúszik figyelmének perifériájára. Az intéző rá sem jön, hogy most nem a sörrel kapcsolatban jutott eszébe a lány. Lány? Hisz eddig sosem gondolt így rá, pedig feltűnhetett volna neki.*
- Mondd csak, nem láttad Xavyt errefelé? Nemrég még itt volt. Tudod, a csinos gnóm lány a Kalmár pultjából. *Köszörüli meg a torkát újra igazítva egyet kellemetlenül szűk ingnyakán. Az igyekvés és a munkakedv dolgozik benne, érzi, hogy feladatai számosak, ám mégis egyre csak a gnóm lány arca ötlik fel benne. A pisze kis orra és a nagy, igéző tekintete.*
2385. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-18 12:01:52
Üzenet elküldve: 2021-06-18 12:01:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Aztyan//
*Az intézőre rájár a rúd. Főleg a mai napon. Éppen csak sikerült maga mögött tudnia a sivatagiak ügyét és máris nyakig ül a munkában. Nem is csoda hát, ha feszült és fáradt, főleg ha még itt sem megy minden zökkenőmenetesen. Ám varázsütésre szinte hirtelen mindenki eltűnik. Ott a levél, ott a sör is, ami ugyan már nem olyan mintha frissen lenne csapolva, de még így is jól esik neki, amikor lehúzza. Az ital hatása lassan elkezdi kifejteni a hatását. Eleinte csak azt érezheti a férfi, hogy kicsit megnyugszik. Nem fog hirtelen hatást észrevenni, csak azt, hogy a kis mihaszna gnóm az eszébe jut. Körbe is pillant majd, hátha mégis itt van valahol. Egyre inkább úgy érzi, hogy jó lenne látni, hallani a hangját, meg talán többet is. Ezek a vágyak pedig egyre erősödnek.*
*Az intézőre rájár a rúd. Főleg a mai napon. Éppen csak sikerült maga mögött tudnia a sivatagiak ügyét és máris nyakig ül a munkában. Nem is csoda hát, ha feszült és fáradt, főleg ha még itt sem megy minden zökkenőmenetesen. Ám varázsütésre szinte hirtelen mindenki eltűnik. Ott a levél, ott a sör is, ami ugyan már nem olyan mintha frissen lenne csapolva, de még így is jól esik neki, amikor lehúzza. Az ital hatása lassan elkezdi kifejteni a hatását. Eleinte csak azt érezheti a férfi, hogy kicsit megnyugszik. Nem fog hirtelen hatást észrevenni, csak azt, hogy a kis mihaszna gnóm az eszébe jut. Körbe is pillant majd, hátha mégis itt van valahol. Egyre inkább úgy érzi, hogy jó lenne látni, hallani a hangját, meg talán többet is. Ezek a vágyak pedig egyre erősödnek.*
2384. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-18 07:47:16
Üzenet elküldve: 2021-06-18 07:47:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aztyan//
*Az óriás távozásával nagy csendesség száll a műhelyre. Hátul a kovácsok dolgoznak persze, de a vásárlótér csak úgy kong az ürességtől. Már csak A'cron Aztyan al'Areen, Drikdarok Wogharod és az ork nő maradnak rajta kívül. Az orkok jól elvannak, szinte egy hangjuk sincsen. Az intéző fáradtan megy az asztalához, ahol egy borítékot bont ki és egy levelet fut át. Türelmesen kivárja, amíg a férfi elolvassa, majd némi gondolkodási idő után odalép hozzá.*
- Aztyan, utólagos engedelmeddel felvettem egy megrendelést. Az előbb távozó óriást figyelve láttam, hogy nem maradt szabad kereskedő, így vettem a bátorságot felmérni az igényeit. *Röviden magyarázatot ad rá, hogy alkimista lévén miért vetette bele magát a kereskedők munkájába, majd igyekszik menteni a menthetőt néhány egyéb részlettel.*
- Részletesen feljegyeztem az igényeit, rajzot is készítettem, amit egyeztettem vele. Előleget vettem fel tőle, illetve kitöltöttem egy megrendelő lapot, majd neki is adtam egy elismervényt az előlegéről és a megrendelt termékről. Mindet idetettem az asztalodra. Mellesleg egy bőr nyakövről van szó az óriás rozsomákja számára. *Rá is mutat az asztalon, a kupac tetején lévő írásra, ami szép gyöngybetűkkel van vetve. Egy lap is van a megrendelőhöz csatolva, amin a bőr öv kinézete van lerajzolva és minden egyéb méretezés is rajta van, hiszen erre gondja volt Diynomit Dedhor N'athor-nak.*
- Remélem nem bánja, hogy így önállósítottam magam? Ígérem, nem kívánom a jövőben kereskedőink helyét bitorolni, most csupán a szükség vitt e tettre. *Mindezt nyugodt hangnemben, segítő szándékát jelezve közli A'cron Aztyan al'Areen-el.*
*Az óriás távozásával nagy csendesség száll a műhelyre. Hátul a kovácsok dolgoznak persze, de a vásárlótér csak úgy kong az ürességtől. Már csak A'cron Aztyan al'Areen, Drikdarok Wogharod és az ork nő maradnak rajta kívül. Az orkok jól elvannak, szinte egy hangjuk sincsen. Az intéző fáradtan megy az asztalához, ahol egy borítékot bont ki és egy levelet fut át. Türelmesen kivárja, amíg a férfi elolvassa, majd némi gondolkodási idő után odalép hozzá.*
- Aztyan, utólagos engedelmeddel felvettem egy megrendelést. Az előbb távozó óriást figyelve láttam, hogy nem maradt szabad kereskedő, így vettem a bátorságot felmérni az igényeit. *Röviden magyarázatot ad rá, hogy alkimista lévén miért vetette bele magát a kereskedők munkájába, majd igyekszik menteni a menthetőt néhány egyéb részlettel.*
- Részletesen feljegyeztem az igényeit, rajzot is készítettem, amit egyeztettem vele. Előleget vettem fel tőle, illetve kitöltöttem egy megrendelő lapot, majd neki is adtam egy elismervényt az előlegéről és a megrendelt termékről. Mindet idetettem az asztalodra. Mellesleg egy bőr nyakövről van szó az óriás rozsomákja számára. *Rá is mutat az asztalon, a kupac tetején lévő írásra, ami szép gyöngybetűkkel van vetve. Egy lap is van a megrendelőhöz csatolva, amin a bőr öv kinézete van lerajzolva és minden egyéb méretezés is rajta van, hiszen erre gondja volt Diynomit Dedhor N'athor-nak.*
- Remélem nem bánja, hogy így önállósítottam magam? Ígérem, nem kívánom a jövőben kereskedőink helyét bitorolni, most csupán a szükség vitt e tettre. *Mindezt nyugodt hangnemben, segítő szándékát jelezve közli A'cron Aztyan al'Areen-el.*
2383. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-17 19:10:22
Üzenet elküldve: 2021-06-17 19:10:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
//Nem elég levadászni//
//Majd' mindenki//
*Bármi is történik, a kissé zavaros megrendelés körül, a lényeg, hogy a megrendelő elégedetten távozzon és kis tárgyalás után úgy tűnik, hogy ez meg is valósul. Persze Ranndon majd be fogja hajtani a grátiszként odaadott áruk árát, de ebből a megrendelő természetesen semmit sem fog érzékelni. De neki nem is kell.
Hátul lebonyolítják az üzletet és a kölyök odabent megkapja az árat is, Aztyan úgy sejti, hogy Nixomia ezzel akarja érzékeltetni számára, hogy tudja, nem a heges arcún múlt a kavarodás. A bajsza alatt mosolyogva lép el Rannd mellett.*
- Elkészíttetem a kovácsmesterrel. Ha bármikor erre jár, átveheti majd. *Hajtja meg kissé a fejét. Leadja a rendelést a mesternek és ha eljön Nixomia, hogy átvegye a lópáncélt, akkor remélhetően elfelejthetik ezt a mostani kis fiaskót. A kovács meg is kapja a rendelést a lópáncélra, mert félő, ha halogatja, még a végül ő is elfelejti és akkor újra ott lesznek, ahol a part szakad.*
- Minden jót, kisasszony. Teysus óvja! *Köszön el a lovagnőtől végül.*
- Minden rendben és ez a lényeg. *Mondja halkan a kölyöknek, amikor mellé ér.*
- Az áruk is megvannak, már nem kell kimenned a piacra. *Teszi hozzá és ellép Xavy felé.
Időközben, míg a lovagnővel hátul volt, Yeza eltűnt bentről. Égszín pillantása a vöröst keresi, de nem leli. Úgy tűnik, megunta a várakozást és lelépett, ami miatt bosszúságot érez az intéző. Úgy tűnik, újra el kell beszélgetnie majd vele, pedig azt gondolta, most már érzik egymás határait.
De nem elég, hogy Yeza tűnt el, de még Xavy is kereket oldott, ami tovább fokozza dühét. Sőt közben szinte mindenki elhagyta a Központ váráslóterét, aki eddig ott volt. Az asztalán csak pár morzsa, az otthagyott pohár sör és egy levél várja. Miközben bosszankodva lesöpri az asztalát, felemeli a poharat, később pedig a levelet is.
Ujjal felpöccinti a pecsétet és egy kézzel kibontja, hogy tudomást is szerezzen azokról az információkról, amelyeket Yezától kívánt beszerezni.*
- Így is jó. *Mondja csökkentő bosszúsággal, valóban elég sokáig elvolt, nem várhatja el senkitől, hogy naphosszat rá várjanak. Miközben pedig újra átfutja a levelet, fáradt sóhajjal hajtja le a sört, amely időközben kissé megmelegedett és habját vesztette.*
//Nem elég levadászni//
//Majd' mindenki//
*Bármi is történik, a kissé zavaros megrendelés körül, a lényeg, hogy a megrendelő elégedetten távozzon és kis tárgyalás után úgy tűnik, hogy ez meg is valósul. Persze Ranndon majd be fogja hajtani a grátiszként odaadott áruk árát, de ebből a megrendelő természetesen semmit sem fog érzékelni. De neki nem is kell.
Hátul lebonyolítják az üzletet és a kölyök odabent megkapja az árat is, Aztyan úgy sejti, hogy Nixomia ezzel akarja érzékeltetni számára, hogy tudja, nem a heges arcún múlt a kavarodás. A bajsza alatt mosolyogva lép el Rannd mellett.*
- Elkészíttetem a kovácsmesterrel. Ha bármikor erre jár, átveheti majd. *Hajtja meg kissé a fejét. Leadja a rendelést a mesternek és ha eljön Nixomia, hogy átvegye a lópáncélt, akkor remélhetően elfelejthetik ezt a mostani kis fiaskót. A kovács meg is kapja a rendelést a lópáncélra, mert félő, ha halogatja, még a végül ő is elfelejti és akkor újra ott lesznek, ahol a part szakad.*
- Minden jót, kisasszony. Teysus óvja! *Köszön el a lovagnőtől végül.*
- Minden rendben és ez a lényeg. *Mondja halkan a kölyöknek, amikor mellé ér.*
- Az áruk is megvannak, már nem kell kimenned a piacra. *Teszi hozzá és ellép Xavy felé.
Időközben, míg a lovagnővel hátul volt, Yeza eltűnt bentről. Égszín pillantása a vöröst keresi, de nem leli. Úgy tűnik, megunta a várakozást és lelépett, ami miatt bosszúságot érez az intéző. Úgy tűnik, újra el kell beszélgetnie majd vele, pedig azt gondolta, most már érzik egymás határait.
De nem elég, hogy Yeza tűnt el, de még Xavy is kereket oldott, ami tovább fokozza dühét. Sőt közben szinte mindenki elhagyta a Központ váráslóterét, aki eddig ott volt. Az asztalán csak pár morzsa, az otthagyott pohár sör és egy levél várja. Miközben bosszankodva lesöpri az asztalát, felemeli a poharat, később pedig a levelet is.
Ujjal felpöccinti a pecsétet és egy kézzel kibontja, hogy tudomást is szerezzen azokról az információkról, amelyeket Yezától kívánt beszerezni.*
- Így is jó. *Mondja csökkentő bosszúsággal, valóban elég sokáig elvolt, nem várhatja el senkitől, hogy naphosszat rá várjanak. Miközben pedig újra átfutja a levelet, fáradt sóhajjal hajtja le a sört, amely időközben kissé megmelegedett és habját vesztette.*
2382. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-17 12:13:00
Üzenet elküldve: 2021-06-17 12:13:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Útban a város felé//
*Csobogó Quadortalin az előleg hallatára gondolkodóba esik. A kétely az arcáról csak akkor tűnik el, amikor a hivatalos paktummal visszatér Diynomit Dedhor N'athor. Az összeget átadja neki az óriás, így egyetértését adja a szerződés megköttetésének. A gnóm egyetértőn bólint, majd ellátja kézjegyével az egyik megrendelőt, amivel majd kiválthatja Csobogó Quadortalin a kész megrendelését. A Wegtoren Aranya Kereskedőház saját dokumentumát elteszi az intéző asztalára, hogy bárki hivatalos személy megtalálhassa majd azt. Hamar visszatér a vevőhöz, akinek teljesen jogos kérdése támad. Rövid gondolkodási idő után választ ad a kérdésre felnézve az óriásra.*
- Azt mondanám, hogy másfél hat múlva már jöhet is érte. *Mivel nem túl bonyolult bőráruról van szó így egy rendes bőrdíszművesnek nem tarthat tovább pár napnál az elkészítése, vagy talán még annyi sem kell hozzá.*
- Amennyiben más óhaja nincs, úgy kellemes időtöltést kívánok önnek a városban, és természetesen másfél hat múlva várjuk vissza a rendelésével. *Ha Csobogó Quadortalin-nak nincs szüksége másra, akkor nem is tartja fel tovább az óriást és a megbeszéltekre alapozva hagyja, hadd menjen a dolgára. Diynomit Dedhor N'athor elköszönésként enyhén meghajtja magát, majd elköszön Csobogó Quadortalin-tól és Rozsdától a rozsomákjától is. Csak remélni tudja, hogy A'cron Aztyan al'Areen nem veszi rossz néven, hogy beleütötte az orrát a kereskedők dolgába, de úgy érezte, hogy a szükség törvényt bont, amikor meglátta a hirtelen felgyűlt vásárló tömeget. Úgy véli egyelőre nem marad más, aki kiszolgálásra várna, így nyugodt szívvel sétál a pult mögé és egy székben kényelembe helyezi magát. Ekkor jut eszébe, hogy a tisztáson van egy megbeszélt találkozója. Gyorsan felkapja a sétapálcáját, kalapját és elviharzik a Kereskedőházból a tisztás irányába.*
A hozzászólás írója (Diynomit Dedhor N'athor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.17 12:17:38
*Csobogó Quadortalin az előleg hallatára gondolkodóba esik. A kétely az arcáról csak akkor tűnik el, amikor a hivatalos paktummal visszatér Diynomit Dedhor N'athor. Az összeget átadja neki az óriás, így egyetértését adja a szerződés megköttetésének. A gnóm egyetértőn bólint, majd ellátja kézjegyével az egyik megrendelőt, amivel majd kiválthatja Csobogó Quadortalin a kész megrendelését. A Wegtoren Aranya Kereskedőház saját dokumentumát elteszi az intéző asztalára, hogy bárki hivatalos személy megtalálhassa majd azt. Hamar visszatér a vevőhöz, akinek teljesen jogos kérdése támad. Rövid gondolkodási idő után választ ad a kérdésre felnézve az óriásra.*
- Azt mondanám, hogy másfél hat múlva már jöhet is érte. *Mivel nem túl bonyolult bőráruról van szó így egy rendes bőrdíszművesnek nem tarthat tovább pár napnál az elkészítése, vagy talán még annyi sem kell hozzá.*
- Amennyiben más óhaja nincs, úgy kellemes időtöltést kívánok önnek a városban, és természetesen másfél hat múlva várjuk vissza a rendelésével. *Ha Csobogó Quadortalin-nak nincs szüksége másra, akkor nem is tartja fel tovább az óriást és a megbeszéltekre alapozva hagyja, hadd menjen a dolgára. Diynomit Dedhor N'athor elköszönésként enyhén meghajtja magát, majd elköszön Csobogó Quadortalin-tól és Rozsdától a rozsomákjától is. Csak remélni tudja, hogy A'cron Aztyan al'Areen nem veszi rossz néven, hogy beleütötte az orrát a kereskedők dolgába, de úgy érezte, hogy a szükség törvényt bont, amikor meglátta a hirtelen felgyűlt vásárló tömeget. Úgy véli egyelőre nem marad más, aki kiszolgálásra várna, így nyugodt szívvel sétál a pult mögé és egy székben kényelembe helyezi magát. Ekkor jut eszébe, hogy a tisztáson van egy megbeszélt találkozója. Gyorsan felkapja a sétapálcáját, kalapját és elviharzik a Kereskedőházból a tisztás irányába.*
A hozzászólás írója (Diynomit Dedhor N'athor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.17 12:17:38
2381. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-17 11:32:55
Üzenet elküldve: 2021-06-17 11:32:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Útban a város felé//
*Titkon azért sokallja az árat, de csak finoman utal rá, miután végighallgatta a férfit. A másik fél kétségeket kelt benne, mikor közli hogy nem ő az igazi kereskedő, egyszóval csak besegítő személyzet. Mikor az elmegy, elővadássza csataszoknyája alól a kért összeget, bár megfordul a fejében, hogy kér valami hivatalos passzust. Kételyeit hamar eloszlatja a boltos, mikor előhozza az adás-vételi szerződésről szóló hivatalos okiratokat. Egy szemtelen gondolatfoszlány környékezi meg, de amilyen gyorsan jött, olyan sebesen veti el magában.*
~Mi lenne, ha beleköpnék a tenyerembe és jobbomat nyújtanám neki, hogy így pecsételjük meg a szerződést? Kíváncsi lennék, hogy a piperkőcből milyen reakciót váltana ki?~
*Amennyiben nem talál semmi kivetni valót a passzusban, akkor átad 50 aranyat Diynomit Dedhor N'athornak és már tényleg csak egy kérdés erejéig tartóztatja fel a kereskedőt.*
-Apropó, mikorra várható az áru érkezése? Csak átutazóban vagyok a városban és nem szeretnék itt sokat időzni, ha nem muszáj?
*Kérdően néz a kereskedőre, s összefonja karjait maga előtt. Esze ágában sincs megfélemlíteni az aprónépet, arc kifejezése sem árul el semmit szándékairól, bár jól lehet, a másik fél remek emberismerő, már a munkájából kifolyólag is. Hálás neki, mert rááldozza drága idejét, holott egész nagy a sürgés-forgás a műhelyben.*
*Titkon azért sokallja az árat, de csak finoman utal rá, miután végighallgatta a férfit. A másik fél kétségeket kelt benne, mikor közli hogy nem ő az igazi kereskedő, egyszóval csak besegítő személyzet. Mikor az elmegy, elővadássza csataszoknyája alól a kért összeget, bár megfordul a fejében, hogy kér valami hivatalos passzust. Kételyeit hamar eloszlatja a boltos, mikor előhozza az adás-vételi szerződésről szóló hivatalos okiratokat. Egy szemtelen gondolatfoszlány környékezi meg, de amilyen gyorsan jött, olyan sebesen veti el magában.*
~Mi lenne, ha beleköpnék a tenyerembe és jobbomat nyújtanám neki, hogy így pecsételjük meg a szerződést? Kíváncsi lennék, hogy a piperkőcből milyen reakciót váltana ki?~
*Amennyiben nem talál semmi kivetni valót a passzusban, akkor átad 50 aranyat Diynomit Dedhor N'athornak és már tényleg csak egy kérdés erejéig tartóztatja fel a kereskedőt.*
-Apropó, mikorra várható az áru érkezése? Csak átutazóban vagyok a városban és nem szeretnék itt sokat időzni, ha nem muszáj?
*Kérdően néz a kereskedőre, s összefonja karjait maga előtt. Esze ágában sincs megfélemlíteni az aprónépet, arc kifejezése sem árul el semmit szándékairól, bár jól lehet, a másik fél remek emberismerő, már a munkájából kifolyólag is. Hálás neki, mert rááldozza drága idejét, holott egész nagy a sürgés-forgás a műhelyben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080