*Nem olyan rég érkezett a városba, bár mikor vándor botra adta a fejét., eszébe se jutott, hogy amerre végül kiköt, az Arthenior lesz.* ~De ha már itt vagyok, legalább körülnézek~ *Gondolja, elvégre nincsenek konkrét tervei, hogy merre tovább. Alapból azért indult el, hogy világot lásson, szerencsét próbáljon és kalandokat keressen. Meg persze rég elveszett ereklyéket ásson ki, kincseket találjon meg... Na persze eddig néhány szúnyogcsípésen kívül nem sok mindent talált, de ha ez ilyen könnyű meló lenne, akkor már nem is lenne mit keresni, mert nyilvánvalóan valaki már mindet megtalálta volna. Ennek ellenére még soha meg se fordult a fejében, hogy rosszul döntött, mikor a kapa helyett a vándorbotot választotta. Új tájak felfedezése, a vadonban töltött éjszakák... mind, mind eme bizonytalan életmód gyönyöreihez tartoznak. Meg persze ide tartoznak a szúnyogok is... mint a vándorok és utazók ősellenségei. A vadállatok miatt sose kellet aggódni. A tábortűz mindig távol tartotta őket. Ha meg valami mégse úgy sülne el, ahogy kéne, még mindig ott van a nyúlcipő. És általában egy jó magas fa is...
Mindenesetre most nem erről lenne szó. Már jó ideje járja a pusztákat de volt valami ami sose hagyta nyugodni. Az pedig a kardja volt. Szép is volt, jó is volt, gyönyörű míves munka, de inkább mutatós, mint használható. Ezért gyakran elgondolkodott rajta, hogy mi lesz akkor, ha a kardja egyszer beadja a kulcsot és szilánkokra törik a krízis helyzetben?*
~Lassan be kéne szereznem valami megbízhatóbbat, viszont kíváncsi vagyok az árakra.~ *Így nem meglepő, hogy az első útja a helyi kovácsműhelybe vezetett.
Mikor beállít, a kovács mosolyogva fogadja az új vásárlót. Nos ez nem meglepő... ez neki is csak üzlet.*
-Üdvözletem, szeretném megtekinteni a választékot, ha nem nagy gond.
*A falakon fegyverek és páncélok tömkelege, úgy tűnik, van választék...*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.06 08:31:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, helyesírási és fogalmazási hibák javítása.