Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 143 (2841. - 2860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2860. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-12 15:03:51
Üzenet elküldve: 2022-03-12 15:03:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom, Lillyss, Limmen, Nawanthiri//
* A kivételes pörgés alább hagyott, összesen egy elfel van alkudozás, de amint jobban ránéz Limmen inkább harcnak látja a dolgokat. Türelmesen várja, hogy az intéző végezzen és a szükséges dolgokat megkaphassa az induláshoz. Szerencsére NawanthiriShardipandra is aki köszönti őket. Limmen egy biccentéssel és egy mosollyal üdvözli a társát, de természetesen csak a vödör alatt.. A kérdése kicsit se éri váratlanul. *
- Mi? Dehogyis, az intéző kérte, hogy majd adjam le neki ezt a listát amire szükségünk lehet.
* A listára nézve felolvassa. *
- Háló, legalább 3 napi élelem és kértem gyógyitalt.
* Akár milyen fejet vág a szerzetes gyorsan el is kezdi a magyarázatát. *
- A hálóra mindig felkapják az emberek a fejüket, de a sivatagban nagyon hasznos. Vadat is el tudunk vele ejteni, és a banditák esetében is össze kötözve hálóba szoktuk vonszolni, de még harc közben is ki veted rájuk és utána elég ledöfni őket.
* Gonosz mosoly húzódik a vödör alatt, de utána egy szolid kacaj is elhangzik. *
- Szimplán hatékony.
* Ukrom kérdésére felpillant, de a szerzetes is kérdőre vonja a dolgot. *
- Állítólag csak ketten menjünk, Lillyssnek műtéte lesz egy wargal és egy dokival, ugye nővérem?
* Nem szoktam emberek előtt nővérnek hívni, de valahogy így esett a szájára a behemótnak. Szemei továbbra is cikázik a többieken, de az intézőről sem feledkezik meg, türelmesen kivárja a sorát. *
* A kivételes pörgés alább hagyott, összesen egy elfel van alkudozás, de amint jobban ránéz Limmen inkább harcnak látja a dolgokat. Türelmesen várja, hogy az intéző végezzen és a szükséges dolgokat megkaphassa az induláshoz. Szerencsére NawanthiriShardipandra is aki köszönti őket. Limmen egy biccentéssel és egy mosollyal üdvözli a társát, de természetesen csak a vödör alatt.. A kérdése kicsit se éri váratlanul. *
- Mi? Dehogyis, az intéző kérte, hogy majd adjam le neki ezt a listát amire szükségünk lehet.
* A listára nézve felolvassa. *
- Háló, legalább 3 napi élelem és kértem gyógyitalt.
* Akár milyen fejet vág a szerzetes gyorsan el is kezdi a magyarázatát. *
- A hálóra mindig felkapják az emberek a fejüket, de a sivatagban nagyon hasznos. Vadat is el tudunk vele ejteni, és a banditák esetében is össze kötözve hálóba szoktuk vonszolni, de még harc közben is ki veted rájuk és utána elég ledöfni őket.
* Gonosz mosoly húzódik a vödör alatt, de utána egy szolid kacaj is elhangzik. *
- Szimplán hatékony.
* Ukrom kérdésére felpillant, de a szerzetes is kérdőre vonja a dolgot. *
- Állítólag csak ketten menjünk, Lillyssnek műtéte lesz egy wargal és egy dokival, ugye nővérem?
* Nem szoktam emberek előtt nővérnek hívni, de valahogy így esett a szájára a behemótnak. Szemei továbbra is cikázik a többieken, de az intézőről sem feledkezik meg, türelmesen kivárja a sorát. *
2859. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-12 10:01:28
Üzenet elküldve: 2022-03-12 10:01:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Lillys, Limmen, Nawanthiri//
*Egy ideig, más tevékenységvégzés lehetőségének híján, a pultnál lévő üzletkötési kísérleten talál szórakozási lehetőséget, de annak lötyögő haladása miatt hamar elvesződik érdeklődése. Mostan már elfogytak a vásárlók, úgyhogy nincs rengeted dolga; ugyan ez a helyzet hamar változhat, de egy szó szerinti szemhunyásnyi pihenést csak megengedhet magának, nemde? És úgy is tesz.
Habár ez csak valóban egy szemhunyásnyi ideig tart, ugyanis számára csak másodperceknek érződő idő után vissza is jön a páros, végezve akármiről szóló beszélgetésükkel, legyenek akármilyen kapcsolatban. Lehet, hogy megkérdezi Lillyst róla.*
- Semmi fontos. *Válaszol tömören, de őszintén testőrtársának, Aztyan és a az elf ügyfél irányába biccentve. Számukra úgymond semmi fontos munkaügyileg, ha precízebb akar lenni. Közben a magának eddig csak páncélosnak emlegetett páncélos barát is köszön.* - Hm. *Reagál semlegesen. Ezt Limmen nyugodtan veheti üdvözlésnek, kötelességszerűen senki se várjon el tőle szíves üdvözléseket mindenkinek. A névadásra kielégítően bólint. Valamint egy névvel illik névvel válaszolni, ezzel ő is tisztában van.* - Ukrom. *Második nevet hozzátenne, ha lenne. Úgyhogy reménykedik benne, hogy amaz nem azt hiszi, hogy előle akar rejtegetni valamit.* - Hosszú nap. Lehetne hosszabb is, mondjuk. *És ezzel órás duma-adóját le is adja. Elhúzó szájjal nézi, ahogy ő is pozíciót foglal is mellettük, nem pedig a saját dolgára megy. Úgy néz ki, ez lenne a saját dolga. Így úgy érzi, mintha nem egy műhely bennlévőinek biztonságáért vették fel, hanem arénafelügyeletért, vagy egy küzdőkörért, nehézfegyverekkel és állatokkal. Vagy csak borzalmasan sikerült a munkaerőelosztás. Vagy, nemes egyszerűséggel, a páncélos munkatárs szabadnapos.
A mai napon viszont a következő személy érkezésére még kevésbé számít, de ezúttal nem a rosszalló értelemben. Arcain elhalványult ráncokkal, mikor észreveszi őt megközelítő izmosságú barátját, kezét fölemelve int neki, köszöntésként és odahívásként egyaránt.*
- Nem hittem hogy ma még látlak, Nawanthiri. *Hajlását egy kacsintással jutalmazza. Rejtve tervezte tartani új, remélhetőleg hosszútávú állását egészen addig, ameddig lett volna ideje meglátogatnia a a cégnek a főházát, ahol tudtával Nawanthiri dolgozik, és ott meglepni őt egy "munkatárs" megszólítással. Hát ez a terv elbukott. Bosszankodás helyett viszont kíváncsian hallgatja újságolni valóját, lekötelezett, hogy a szerzetes beavatja valamibe, még ha nem is életfontosságú.* - Kiknek viszitek? *Kérdezi halkan. Egy ilyen vontatottan haladó nap után nem kellett sok, hogy fel legyen keltve az ork érdeklődése, és áttörjön visszakodó viselkedésén. Óvatosan kísérletet tesz arra, hogy lefonja magáról a lány kezét, erő nélkül, de egy néma bólintással biztosítja őt arról, hogy nem megy sehova. Az mondjuk egy másik kérdés, hogy az említett Limmen mennyire szeretné, hogy ő is fültanúja legyen ennek az egésznek, de ezért már nem őt kell hibáztatni. Lillysre már nem is gondolva, ha ő sincs beavatva, akkor kell-kelletlen valószínűleg ő is be lesz.*
*Egy ideig, más tevékenységvégzés lehetőségének híján, a pultnál lévő üzletkötési kísérleten talál szórakozási lehetőséget, de annak lötyögő haladása miatt hamar elvesződik érdeklődése. Mostan már elfogytak a vásárlók, úgyhogy nincs rengeted dolga; ugyan ez a helyzet hamar változhat, de egy szó szerinti szemhunyásnyi pihenést csak megengedhet magának, nemde? És úgy is tesz.
Habár ez csak valóban egy szemhunyásnyi ideig tart, ugyanis számára csak másodperceknek érződő idő után vissza is jön a páros, végezve akármiről szóló beszélgetésükkel, legyenek akármilyen kapcsolatban. Lehet, hogy megkérdezi Lillyst róla.*
- Semmi fontos. *Válaszol tömören, de őszintén testőrtársának, Aztyan és a az elf ügyfél irányába biccentve. Számukra úgymond semmi fontos munkaügyileg, ha precízebb akar lenni. Közben a magának eddig csak páncélosnak emlegetett páncélos barát is köszön.* - Hm. *Reagál semlegesen. Ezt Limmen nyugodtan veheti üdvözlésnek, kötelességszerűen senki se várjon el tőle szíves üdvözléseket mindenkinek. A névadásra kielégítően bólint. Valamint egy névvel illik névvel válaszolni, ezzel ő is tisztában van.* - Ukrom. *Második nevet hozzátenne, ha lenne. Úgyhogy reménykedik benne, hogy amaz nem azt hiszi, hogy előle akar rejtegetni valamit.* - Hosszú nap. Lehetne hosszabb is, mondjuk. *És ezzel órás duma-adóját le is adja. Elhúzó szájjal nézi, ahogy ő is pozíciót foglal is mellettük, nem pedig a saját dolgára megy. Úgy néz ki, ez lenne a saját dolga. Így úgy érzi, mintha nem egy műhely bennlévőinek biztonságáért vették fel, hanem arénafelügyeletért, vagy egy küzdőkörért, nehézfegyverekkel és állatokkal. Vagy csak borzalmasan sikerült a munkaerőelosztás. Vagy, nemes egyszerűséggel, a páncélos munkatárs szabadnapos.
A mai napon viszont a következő személy érkezésére még kevésbé számít, de ezúttal nem a rosszalló értelemben. Arcain elhalványult ráncokkal, mikor észreveszi őt megközelítő izmosságú barátját, kezét fölemelve int neki, köszöntésként és odahívásként egyaránt.*
- Nem hittem hogy ma még látlak, Nawanthiri. *Hajlását egy kacsintással jutalmazza. Rejtve tervezte tartani új, remélhetőleg hosszútávú állását egészen addig, ameddig lett volna ideje meglátogatnia a a cégnek a főházát, ahol tudtával Nawanthiri dolgozik, és ott meglepni őt egy "munkatárs" megszólítással. Hát ez a terv elbukott. Bosszankodás helyett viszont kíváncsian hallgatja újságolni valóját, lekötelezett, hogy a szerzetes beavatja valamibe, még ha nem is életfontosságú.* - Kiknek viszitek? *Kérdezi halkan. Egy ilyen vontatottan haladó nap után nem kellett sok, hogy fel legyen keltve az ork érdeklődése, és áttörjön visszakodó viselkedésén. Óvatosan kísérletet tesz arra, hogy lefonja magáról a lány kezét, erő nélkül, de egy néma bólintással biztosítja őt arról, hogy nem megy sehova. Az mondjuk egy másik kérdés, hogy az említett Limmen mennyire szeretné, hogy ő is fültanúja legyen ennek az egésznek, de ezért már nem őt kell hibáztatni. Lillysre már nem is gondolva, ha ő sincs beavatva, akkor kell-kelletlen valószínűleg ő is be lesz.*
2858. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-11 12:36:38
Üzenet elküldve: 2022-03-11 12:36:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom, Lillyss, Limmen, Nawanthiri//
*Idefelé jövet megmagyarázhatatlan okból elkezdett párologni a zsebéből a pogácsa, amit még a Kalmárban tömött bele. Illékonyabb ez a kámfornál is: mire Nawanthirishardipandra benyit a műhelybe, már csak a fele van meg. Aki épp az ajtó felé figyel, annak vidáman nyammogva integet, aztán leveszi a kalapját. Mivel Aztyan épp egy prémkabátos elffel tárgyal, egyelőre a biztonsági személyzethez csatlakozik, hogy le legyen láb alatt.*
- Sziasztok, szia Ukrom! *a sötételf tesóknak és Ukromnak is egy-egy mosolygós meghajlással köszön, de az ork több arasszal mélyebbet kap* Képzeld, Limmennel a füves pusztára megyünk! *meséli halkan a szürkebőrűnek, vigyázva, hogy azért üzleti titkok ne jussanak avatatlan fülekbe* Hozunk nyelet mesterlándzsához! *itt közelebb is inti magukhoz a nevezett sötételfet (ha ugyan oda nem jött még hozzájuk), hogy megkérdezze:*
- A piacon voltatok már? Milyen cuccok lesznek nálad? *közben a szabad kezét ottfelejti valahogy Ukrom páncélos felkarján, el ne menjen csak azért, mert épp készülődés van!*
*Idefelé jövet megmagyarázhatatlan okból elkezdett párologni a zsebéből a pogácsa, amit még a Kalmárban tömött bele. Illékonyabb ez a kámfornál is: mire Nawanthirishardipandra benyit a műhelybe, már csak a fele van meg. Aki épp az ajtó felé figyel, annak vidáman nyammogva integet, aztán leveszi a kalapját. Mivel Aztyan épp egy prémkabátos elffel tárgyal, egyelőre a biztonsági személyzethez csatlakozik, hogy le legyen láb alatt.*
- Sziasztok, szia Ukrom! *a sötételf tesóknak és Ukromnak is egy-egy mosolygós meghajlással köszön, de az ork több arasszal mélyebbet kap* Képzeld, Limmennel a füves pusztára megyünk! *meséli halkan a szürkebőrűnek, vigyázva, hogy azért üzleti titkok ne jussanak avatatlan fülekbe* Hozunk nyelet mesterlándzsához! *itt közelebb is inti magukhoz a nevezett sötételfet (ha ugyan oda nem jött még hozzájuk), hogy megkérdezze:*
- A piacon voltatok már? Milyen cuccok lesznek nálad? *közben a szabad kezét ottfelejti valahogy Ukrom páncélos felkarján, el ne menjen csak azért, mert épp készülődés van!*
2857. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:56:30
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:56:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Megbízás //
* A tárgyalása és az alkudozása nem éppen okoz elégedettséget az intézőnél, de ezzel őt továbbra sem zavarja össze. A plusz erényeket lenézve csak druida státusszal foglalkozik az intéző. ~ Az emberek mindig azt hiszik, hogy jobban tudnak mindent, eszébe se juthat, hogy egy erdőben gyógynövényeket nem díszből használják, illetve a kereskedelem szerves része, hogy ezeket eladják a faluknak. ~ Húzná el a legszívesebben a száját, de inkább ki ismerhetetlenségbe burkolózik. Kezét nem fogadják el, helyette kifordítva a feltételeket további harcok várnak az elfre. ~ Megduplázta a próbaidőt? Emberek mit sem változtak. ~ Arcára továbbra sem ül ki semmi, de száját jelen esetben kinyitja. *
- Minden kereskedő alkudozásból kezd, ön is mond valamit és én is mondok valamit, idővel pedig ezek a lehetőségek ugyanazzá válnak. Természetesen amikor közös nevezőre jut a két fél. Nem hinném, hogy a feltételezett dupla próba időt őszinte szavaimmal és véleményemmel kiérdemeltem.
* Szava egyáltalán nem beképzeltül hangzanak, inkább csak határozottság irányítja a szavait. *
- Nem szándékoznék önnel vitába szállni, szimplán támogatom az észszerűséget. Az pedig véleményem szerint arról árulkodik, hogy az állatok szenvedését te sem akarnád. Szerintem ez egy elfogadható és nem büntetésre váró dolog.
* A szavait végig gondolja, majd válaszol. *
- Elfogadom a feltételeit és remélem megmásítja a dupla próba időt. De ha így jobbnak látod, az a te döntésed.
* Ismét a kezét nyújtja. *
* A tárgyalása és az alkudozása nem éppen okoz elégedettséget az intézőnél, de ezzel őt továbbra sem zavarja össze. A plusz erényeket lenézve csak druida státusszal foglalkozik az intéző. ~ Az emberek mindig azt hiszik, hogy jobban tudnak mindent, eszébe se juthat, hogy egy erdőben gyógynövényeket nem díszből használják, illetve a kereskedelem szerves része, hogy ezeket eladják a faluknak. ~ Húzná el a legszívesebben a száját, de inkább ki ismerhetetlenségbe burkolózik. Kezét nem fogadják el, helyette kifordítva a feltételeket további harcok várnak az elfre. ~ Megduplázta a próbaidőt? Emberek mit sem változtak. ~ Arcára továbbra sem ül ki semmi, de száját jelen esetben kinyitja. *
- Minden kereskedő alkudozásból kezd, ön is mond valamit és én is mondok valamit, idővel pedig ezek a lehetőségek ugyanazzá válnak. Természetesen amikor közös nevezőre jut a két fél. Nem hinném, hogy a feltételezett dupla próba időt őszinte szavaimmal és véleményemmel kiérdemeltem.
* Szava egyáltalán nem beképzeltül hangzanak, inkább csak határozottság irányítja a szavait. *
- Nem szándékoznék önnel vitába szállni, szimplán támogatom az észszerűséget. Az pedig véleményem szerint arról árulkodik, hogy az állatok szenvedését te sem akarnád. Szerintem ez egy elfogadható és nem büntetésre váró dolog.
* A szavait végig gondolja, majd válaszol. *
- Elfogadom a feltételeit és remélem megmásítja a dupla próba időt. De ha így jobbnak látod, az a te döntésed.
* Ismét a kezét nyújtja. *
2856. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:41:28
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:41:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megbízás//
*A beszélgetés tárgyalás részét le is zárják, a Kereskedőház nem küld kalandorokat Erdőmélyére, hogy irbiszeket fogjanak be. A kaland túl kockázatos és veszélyes a személyzetre nézve és a haszon emiatt csekély. A legjobb üzlet, ami kis kockázattal és nagy haszonnal jár. Persze a két oldal mindig toldóik erre vagy arra, de az egyensúlyra az intézőnek kell figyelnie.
Amikor Sylva egyéb készségeit is felsorolja, a heges arcú csak bólint.*
- Tiszteletreméltó erények, de a Kereskedőház druidát keres. *Emeli ki és elgondolkodik azon, hogy az alig több, mint harminc évet élt elf hogyan tehetett ennyiféle tudásra szert. Idomítás és gondozás, alkímia és kereskedelem. Mindezt úgy, hogy élete nagy részét a vadonban élte le. Érez a szavak mögött némi túlzást, de csak annak tudja be, hogy Sylval nagyon szeretne jó benyomást tenni.
Kap egy kérdést a várható lehetőségekről, ám mielőtt válaszolhatna, az elf tovább beszél és tanácsokat oszt, amire az intéző megköszörüli a torkát, de végighallgatja a druidát.*
- Ha azok, amiket most elsorolt, az ön "feltételei", ebben az esetben nem áll módomban alkalmazni druidaként. *Kezd bele a válaszba keményen, mert úgy érzi, Sylvar kicsit túllőtt a célon a lelkesedésével. A kinyújtott kezet nem fogadja el, hisz az a tárgyalás megpecsételése volna.*
- Csak megrendelésre fogunk be állatot. *Kezd bele a válaszokba.*
- Mivel nem ismerjük a keresletet pontosan, így felesleges az állatok befogásába, gondozásába és etetésébe aranyat ölni. Annak eldöntése pedig, hogy a Kereskedőház milyen és miféle eszközöket biztosít az alkalmazásában álló druida részére az a saját és a Kereskedőház vezetőjének jogköre és a megrendelések határozzák meg, nem pedig az alkalmazásban álló druida.
*Sylvar láthatóan öntörvényű és önérzetes ifjú, ami magyarázható azzal is, hogy elfnek született, ám az is lehet, hogy a természete ilyen. Aztyan kedveli a határozott egyéneket, de azt nem, ha valaki meg akarja mondani neki, hogy hogyan végezze a munkáját.*
- Továbbá egy munka visszautasítása komoly vétség és mint olyan, általában a Kereskedőházból való kizárással sújtandó. *Nem fejti ki, hogy észérvekkel ő maga is meggyőzhető, de nem hagyhatja, hogy bárki azt higgye, hogy megmondhatja neki, hogy mit végez el és mit nem.*
- Amennyiben ön ezeket a most elhangzottakat elfogadja és magára kötelező érvényűnek veszi, úgy alkalmazásba állhat, ám most szeretném leszögezni, hogy az esetében kétszer négy hatos próbaidőt fogok alkalmazni. *Teszi hozzá végül. Nem szereti, ha kekeckednek vele és ez az elf érezhetően magasabban képzeli el magát, még időben le kell törni a szarvát.*
A hozzászólás írója (A'cron Aztyan al'Areen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.11 10:42:41
*A beszélgetés tárgyalás részét le is zárják, a Kereskedőház nem küld kalandorokat Erdőmélyére, hogy irbiszeket fogjanak be. A kaland túl kockázatos és veszélyes a személyzetre nézve és a haszon emiatt csekély. A legjobb üzlet, ami kis kockázattal és nagy haszonnal jár. Persze a két oldal mindig toldóik erre vagy arra, de az egyensúlyra az intézőnek kell figyelnie.
Amikor Sylva egyéb készségeit is felsorolja, a heges arcú csak bólint.*
- Tiszteletreméltó erények, de a Kereskedőház druidát keres. *Emeli ki és elgondolkodik azon, hogy az alig több, mint harminc évet élt elf hogyan tehetett ennyiféle tudásra szert. Idomítás és gondozás, alkímia és kereskedelem. Mindezt úgy, hogy élete nagy részét a vadonban élte le. Érez a szavak mögött némi túlzást, de csak annak tudja be, hogy Sylval nagyon szeretne jó benyomást tenni.
Kap egy kérdést a várható lehetőségekről, ám mielőtt válaszolhatna, az elf tovább beszél és tanácsokat oszt, amire az intéző megköszörüli a torkát, de végighallgatja a druidát.*
- Ha azok, amiket most elsorolt, az ön "feltételei", ebben az esetben nem áll módomban alkalmazni druidaként. *Kezd bele a válaszba keményen, mert úgy érzi, Sylvar kicsit túllőtt a célon a lelkesedésével. A kinyújtott kezet nem fogadja el, hisz az a tárgyalás megpecsételése volna.*
- Csak megrendelésre fogunk be állatot. *Kezd bele a válaszokba.*
- Mivel nem ismerjük a keresletet pontosan, így felesleges az állatok befogásába, gondozásába és etetésébe aranyat ölni. Annak eldöntése pedig, hogy a Kereskedőház milyen és miféle eszközöket biztosít az alkalmazásában álló druida részére az a saját és a Kereskedőház vezetőjének jogköre és a megrendelések határozzák meg, nem pedig az alkalmazásban álló druida.
*Sylvar láthatóan öntörvényű és önérzetes ifjú, ami magyarázható azzal is, hogy elfnek született, ám az is lehet, hogy a természete ilyen. Aztyan kedveli a határozott egyéneket, de azt nem, ha valaki meg akarja mondani neki, hogy hogyan végezze a munkáját.*
- Továbbá egy munka visszautasítása komoly vétség és mint olyan, általában a Kereskedőházból való kizárással sújtandó. *Nem fejti ki, hogy észérvekkel ő maga is meggyőzhető, de nem hagyhatja, hogy bárki azt higgye, hogy megmondhatja neki, hogy mit végez el és mit nem.*
- Amennyiben ön ezeket a most elhangzottakat elfogadja és magára kötelező érvényűnek veszi, úgy alkalmazásba állhat, ám most szeretném leszögezni, hogy az esetében kétszer négy hatos próbaidőt fogok alkalmazni. *Teszi hozzá végül. Nem szereti, ha kekeckednek vele és ez az elf érezhetően magasabban képzeli el magát, még időben le kell törni a szarvát.*
A hozzászólás írója (A'cron Aztyan al'Areen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.11 10:42:41
2855. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-11 09:31:11
Üzenet elküldve: 2022-03-11 09:31:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Megbízás //
* Tisztában van már vele, hogy nem tudta meggyőzni az intézőt, ezzel pedig valamilyen fokon egyet is ért. Ha neki is egy nagy kereskedelmi hálózata lenne biztosan megfontolná, hogy mit vállal el, mindig is felelőtlenségnek tartotta, hogy mindenre rábólint valaki, igaz ő is pontosan ugyanezt tette, de talán az erdő mélyéről való kiszakadás miatt alakult benne így a helyzet. Ezt még talán ő maga se tudhatja. Amint végre csak a felvétellel kapcsolatban kerül szóba a téma türelmesen hallgatja az intézőt, és gyorsan meg is jegyzi. *
- Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy nem csak idomításhoz és gondozáshoz értek, de már egy ideje gyakorlom a kereskedelmet is, természetesen ez még közel sem olyan hatékony mint a ti tudásotok, illetve az alkímiai ismeretek sem állnak tőlem messze.
* Jegyzi meg, ami talán még az intéző figyelmét is jobban felkeltheti. *
- Mire számíthatok ha alkalmaztok?
* Kérdezi, hogy talán egy kicsivel több információt is megtudhasson. *
- Tanácsolnám örömmel, hogy madarakat és egyéb állatokat is érdemes lenne felhalmozni, hogy csökkenjen a vevőknek a várakozó ideje. Nem biztos, hogy mindenki szeretne hónapokat, vagy akár éveket várni egy állatra.
* Gyorsan még belegondol a helyzetbe. *
- Mindazonáltal feltételezem, hogy nem itt tervezitek idomíttatni akár a lovakat, vagy éppen csak ellátni, biztosítani tudtok számomra hozzá egy nagyobb házat, ahol el tarthatom ezeket az állatokat és akár idomíthatom? Ezen felül mesterem nem tudja, hogy itt vagyok, előfordulhat, hogy megfog látogatni, ez sem okozna gondot?
* Nézi tovább a kereskedőt, de utána gyorsan megjegyezi. *
- Ha ezek a feltételek nem okoznak számotokra gondot örömömre szolgál hozzátok csatlakozni, de felhívnám a figyelmeteket, hogy vannak olyan helyzetek amikre én is nemet fogok mondani.
* kezét felemeli, hogy gyorsan megmagyarázza. *
- Természetesen ebbe csak az állatok kínzása, tényleges bántalmazása, vagy éppen irtása tartozik bele. Ha egy faj utolsó példányairól van szó vagy hasonló. Szóval félre ne érts véletlenül.
* Megpróbálkozik egy szolid mosollyal az intéző felé. Ismét kezet nyújtva felé. *
- Megegyeztünk?
* Tisztában van már vele, hogy nem tudta meggyőzni az intézőt, ezzel pedig valamilyen fokon egyet is ért. Ha neki is egy nagy kereskedelmi hálózata lenne biztosan megfontolná, hogy mit vállal el, mindig is felelőtlenségnek tartotta, hogy mindenre rábólint valaki, igaz ő is pontosan ugyanezt tette, de talán az erdő mélyéről való kiszakadás miatt alakult benne így a helyzet. Ezt még talán ő maga se tudhatja. Amint végre csak a felvétellel kapcsolatban kerül szóba a téma türelmesen hallgatja az intézőt, és gyorsan meg is jegyzi. *
- Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy nem csak idomításhoz és gondozáshoz értek, de már egy ideje gyakorlom a kereskedelmet is, természetesen ez még közel sem olyan hatékony mint a ti tudásotok, illetve az alkímiai ismeretek sem állnak tőlem messze.
* Jegyzi meg, ami talán még az intéző figyelmét is jobban felkeltheti. *
- Mire számíthatok ha alkalmaztok?
* Kérdezi, hogy talán egy kicsivel több információt is megtudhasson. *
- Tanácsolnám örömmel, hogy madarakat és egyéb állatokat is érdemes lenne felhalmozni, hogy csökkenjen a vevőknek a várakozó ideje. Nem biztos, hogy mindenki szeretne hónapokat, vagy akár éveket várni egy állatra.
* Gyorsan még belegondol a helyzetbe. *
- Mindazonáltal feltételezem, hogy nem itt tervezitek idomíttatni akár a lovakat, vagy éppen csak ellátni, biztosítani tudtok számomra hozzá egy nagyobb házat, ahol el tarthatom ezeket az állatokat és akár idomíthatom? Ezen felül mesterem nem tudja, hogy itt vagyok, előfordulhat, hogy megfog látogatni, ez sem okozna gondot?
* Nézi tovább a kereskedőt, de utána gyorsan megjegyezi. *
- Ha ezek a feltételek nem okoznak számotokra gondot örömömre szolgál hozzátok csatlakozni, de felhívnám a figyelmeteket, hogy vannak olyan helyzetek amikre én is nemet fogok mondani.
* kezét felemeli, hogy gyorsan megmagyarázza. *
- Természetesen ebbe csak az állatok kínzása, tényleges bántalmazása, vagy éppen irtása tartozik bele. Ha egy faj utolsó példányairól van szó vagy hasonló. Szóval félre ne érts véletlenül.
* Megpróbálkozik egy szolid mosollyal az intéző felé. Ismét kezet nyújtva felé. *
- Megegyeztünk?
2854. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-11 09:15:30
Üzenet elküldve: 2022-03-11 09:15:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megbízás//
*Az intéző valóban nem hallott még "ökoszisztémáról" és ugyan már járt erdőben, de Erdőmélyén soha, ezért nem is kívánja szakértőként feltüntetni magát, csak a Sylvar által felhozott lehetőségekre reagált korábban az irbiszkölykök életbenmaradási arányával kapcsolatban.*
- Értem. *Zárja saját részéről rövidre a vita és a tárgyalás ezen részét. A "nagyon tehetséges kereskedő" titulust akár sértésnek is vehetné az elf részéről, hisz Artheniorban is legendásan híres alkusz, ám nem volna profi, ha ilyesmi megakasztaná.*
- Biztosan nagyon tehetséges druida hírében áll, de a kereskedelemhez nem annyira ért. *Az intéző nem teszi hozzá a bocsánatkérést és még csak el sem mosolyodik. Ugyanis tényeket közöl, nem feltételez.*
- Ha pedig a mesterrel egy házban élnek, gondolom, Erdőmélyén, akkor miért nem a mesterével együtt fogják be a kölyköket? *Kérdez egy nyilvánvalót, bár a kérdése lehetne költői is. Megkockáztatja, hogy talán a mester sem örül a vadon életének ilyen megváltoztatásába. A folytatásban még Sylvar igyekezne meggyőzni, ám már döntést hozott korábban. A griffel kapcsolatos szavakra nem is reagál, azt csak példának hozta fel.*
- Ahogy korábban közöltem, nem vállaljuk el ezt a felkérést. *Erősíti meg az elfben, mert úgy tűnik, újra ki kell mondania. Nem szeret nemet mondani a megrendelőknek és vásárlóknak, de vannak olyan helyzetek, amikor több hasznot az hajt, ha így cselekszik.*
- Nos, igen, a csatlakozás. *Köszörüli meg a torkát, hogy kicsit "átkapcsoljon" kereskedőből intézőbe.*
- A Kereskedőházban, mint ismeretes, nem csak felszereléseket és fegyvereket lehet vásárolni. *Int jobbja a vásárlótérben kiállított páncélok és fegyverek felé.*
- Olykor állatokat is rendelnek tőlünk, nem ritka, hogy különleges kéréssel. Alapvetően egyszerű kérések, kisebb csomagok, levelek szállítása, de megesik, hogy komolyabb dolgokra kérnek idomítást. Ilyenkor kell nekünk druidát keresnünk. *Vezeti fel az intéző a tárgyalást.*
- Ha csatlakozna, ezeket a feladatokat látná el, de előfordulhat, hogy más megrendelés esetében volna szükség a szaktudására. Ezekre most nem hoznék fel példát. Továbbá a Kereskedőház egy lótenyészetet is kíván alapítani a közeljövőben, amelynél számítanánk a tudására. Ha a csatlakozás mellett dönt, úgy a Kereskedőház rendelkezésére kell állnia helyben, tehát itt Artheniorban. *Emeli ki, hisz nem fognak folyton futárt küldeni Erdőmélyére, nem is tudnának.*
- Cserébe a Kereskedőház biztosít önnek kosztot és kvártélyt, folyamatos munkát és megfelelő bérezést. Helyet az idomításra és felszereléseket az idomításhoz. Idővel aztán igénybe veheti a Kereskedőház széles és kiterjedt hálózatát, kedvezményes vásárlást és különleges felszerelések beszerzésének lehetőségét. A próbaidő négy hat, ez idő alatt mindkét fél számára kiderülhet, tudnak-e együtt dolgozni. *Fejezi be a munkalehetőség leírását.*
- Mi a véleménye? *Kérdi végül az elfet.*
*Az intéző valóban nem hallott még "ökoszisztémáról" és ugyan már járt erdőben, de Erdőmélyén soha, ezért nem is kívánja szakértőként feltüntetni magát, csak a Sylvar által felhozott lehetőségekre reagált korábban az irbiszkölykök életbenmaradási arányával kapcsolatban.*
- Értem. *Zárja saját részéről rövidre a vita és a tárgyalás ezen részét. A "nagyon tehetséges kereskedő" titulust akár sértésnek is vehetné az elf részéről, hisz Artheniorban is legendásan híres alkusz, ám nem volna profi, ha ilyesmi megakasztaná.*
- Biztosan nagyon tehetséges druida hírében áll, de a kereskedelemhez nem annyira ért. *Az intéző nem teszi hozzá a bocsánatkérést és még csak el sem mosolyodik. Ugyanis tényeket közöl, nem feltételez.*
- Ha pedig a mesterrel egy házban élnek, gondolom, Erdőmélyén, akkor miért nem a mesterével együtt fogják be a kölyköket? *Kérdez egy nyilvánvalót, bár a kérdése lehetne költői is. Megkockáztatja, hogy talán a mester sem örül a vadon életének ilyen megváltoztatásába. A folytatásban még Sylvar igyekezne meggyőzni, ám már döntést hozott korábban. A griffel kapcsolatos szavakra nem is reagál, azt csak példának hozta fel.*
- Ahogy korábban közöltem, nem vállaljuk el ezt a felkérést. *Erősíti meg az elfben, mert úgy tűnik, újra ki kell mondania. Nem szeret nemet mondani a megrendelőknek és vásárlóknak, de vannak olyan helyzetek, amikor több hasznot az hajt, ha így cselekszik.*
- Nos, igen, a csatlakozás. *Köszörüli meg a torkát, hogy kicsit "átkapcsoljon" kereskedőből intézőbe.*
- A Kereskedőházban, mint ismeretes, nem csak felszereléseket és fegyvereket lehet vásárolni. *Int jobbja a vásárlótérben kiállított páncélok és fegyverek felé.*
- Olykor állatokat is rendelnek tőlünk, nem ritka, hogy különleges kéréssel. Alapvetően egyszerű kérések, kisebb csomagok, levelek szállítása, de megesik, hogy komolyabb dolgokra kérnek idomítást. Ilyenkor kell nekünk druidát keresnünk. *Vezeti fel az intéző a tárgyalást.*
- Ha csatlakozna, ezeket a feladatokat látná el, de előfordulhat, hogy más megrendelés esetében volna szükség a szaktudására. Ezekre most nem hoznék fel példát. Továbbá a Kereskedőház egy lótenyészetet is kíván alapítani a közeljövőben, amelynél számítanánk a tudására. Ha a csatlakozás mellett dönt, úgy a Kereskedőház rendelkezésére kell állnia helyben, tehát itt Artheniorban. *Emeli ki, hisz nem fognak folyton futárt küldeni Erdőmélyére, nem is tudnának.*
- Cserébe a Kereskedőház biztosít önnek kosztot és kvártélyt, folyamatos munkát és megfelelő bérezést. Helyet az idomításra és felszereléseket az idomításhoz. Idővel aztán igénybe veheti a Kereskedőház széles és kiterjedt hálózatát, kedvezményes vásárlást és különleges felszerelések beszerzésének lehetőségét. A próbaidő négy hat, ez idő alatt mindkét fél számára kiderülhet, tudnak-e együtt dolgozni. *Fejezi be a munkalehetőség leírását.*
- Mi a véleménye? *Kérdi végül az elfet.*
2853. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-10 20:33:11
Üzenet elküldve: 2022-03-10 20:33:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Megbízás //
* Az intéző türelmesen végig hallgatja Sylvar történetét az állatokkal kapcsolatban, de hamar megpróbálja forgatni a szavait, amire ő is csak egy szolid mosolyt húz az ajkára. *
- Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon tehetséges kereskedő vagy, de ahogy látom a természeti és ökoszisztémához már nem annyira értesz, ha megbocsátasz szavaimért. * Arca újra ki ismerhetetlenbe vált és az a szolid mosoly is ami eddig volt eltűnik az arcáról. * - Minél több kölyke van egy állatnak, annál nagyobb kihívás számára életbe tartania őket. Ha csökken a számuk, azokkal már sokkal könnyebben boldogul mint a nagyobb létszámmal. Szóval ha nem támadják meg más ragadozók akkor nagyobb esélyük van az életbe maradásra mint négyüknek.
* Az elf mindig is szeretett játszani a szavakkal, ez az intéző ellen sincs másképp. A pénzzel való játékra Aztyan nem kapja be a horgot, ahogyan várható is volt tőle, de ez nem jelenti azt, hogy továbbra is egyetért az intézővel. Újra kap egy ostromot az intézőtől, de már számított rá, hogy ezeket is bőven meg kell válaszolnia. *
- Ismét ellent kell mondanom a szavadnak. * Rázza meg a fejét, de utána a szemébe néz. * - Ha ezzel spórolhat valaki több ezer aranyat és kap hozzá egy ketrecet, akkor igen is megveszi olcsóbban, ez attól függ, hogy mégis ki az a személy. Vannak olyan emberek akiknek külön személy idomítja az állatait. Illetve a mesterem házában nyugodtan el tudom végezni az idomítását az állatnak, ő sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik mint én, így igazából két druida is tud vele foglalkozni folyamatosan.
* A griffes monológra a szája szélén ismét mosoly rándul. *
- Nekem befoghatsz egy griffet, de én magam nem szívesen mennék utána.
* Kacag fel, de csak kimérten, hogy utána újra ki ismerhetetlenségbe válthasson. *
- Ha továbbra sem érzed úgy, hogy meg kellene próbálni fejet hajtok a szavad előtt. Neked vannak meg az erőforrásaid hozzá, nem nekem. Sajnos nem vagyok valami városi személy, így nem rendelkezem elég információval erről. Ha még szavaim után is így érzed, akkor kénytelen leszek lemondani.
* Állapítja meg, de utána felhozza a felvételt is. *
- Attól még örömömre szolgálna tárgyalni veled a felvételemmel kapcsolatban. Lelkesedéssel tellve meghallgatnám az ajánlatod.
* Kezeit továbbra is maga mellett hagyva az intéző szemébe néz, nem fogja pont most elrontani a tárgyalást karba tett kezekkel, ami az elzárkózásról árulkodna. *
* Az intéző türelmesen végig hallgatja Sylvar történetét az állatokkal kapcsolatban, de hamar megpróbálja forgatni a szavait, amire ő is csak egy szolid mosolyt húz az ajkára. *
- Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon tehetséges kereskedő vagy, de ahogy látom a természeti és ökoszisztémához már nem annyira értesz, ha megbocsátasz szavaimért. * Arca újra ki ismerhetetlenbe vált és az a szolid mosoly is ami eddig volt eltűnik az arcáról. * - Minél több kölyke van egy állatnak, annál nagyobb kihívás számára életbe tartania őket. Ha csökken a számuk, azokkal már sokkal könnyebben boldogul mint a nagyobb létszámmal. Szóval ha nem támadják meg más ragadozók akkor nagyobb esélyük van az életbe maradásra mint négyüknek.
* Az elf mindig is szeretett játszani a szavakkal, ez az intéző ellen sincs másképp. A pénzzel való játékra Aztyan nem kapja be a horgot, ahogyan várható is volt tőle, de ez nem jelenti azt, hogy továbbra is egyetért az intézővel. Újra kap egy ostromot az intézőtől, de már számított rá, hogy ezeket is bőven meg kell válaszolnia. *
- Ismét ellent kell mondanom a szavadnak. * Rázza meg a fejét, de utána a szemébe néz. * - Ha ezzel spórolhat valaki több ezer aranyat és kap hozzá egy ketrecet, akkor igen is megveszi olcsóbban, ez attól függ, hogy mégis ki az a személy. Vannak olyan emberek akiknek külön személy idomítja az állatait. Illetve a mesterem házában nyugodtan el tudom végezni az idomítását az állatnak, ő sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik mint én, így igazából két druida is tud vele foglalkozni folyamatosan.
* A griffes monológra a szája szélén ismét mosoly rándul. *
- Nekem befoghatsz egy griffet, de én magam nem szívesen mennék utána.
* Kacag fel, de csak kimérten, hogy utána újra ki ismerhetetlenségbe válthasson. *
- Ha továbbra sem érzed úgy, hogy meg kellene próbálni fejet hajtok a szavad előtt. Neked vannak meg az erőforrásaid hozzá, nem nekem. Sajnos nem vagyok valami városi személy, így nem rendelkezem elég információval erről. Ha még szavaim után is így érzed, akkor kénytelen leszek lemondani.
* Állapítja meg, de utána felhozza a felvételt is. *
- Attól még örömömre szolgálna tárgyalni veled a felvételemmel kapcsolatban. Lelkesedéssel tellve meghallgatnám az ajánlatod.
* Kezeit továbbra is maga mellett hagyva az intéző szemébe néz, nem fogja pont most elrontani a tárgyalást karba tett kezekkel, ami az elzárkózásról árulkodna. *
2852. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-10 15:34:36
Üzenet elküldve: 2022-03-10 15:34:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megbízás//
*Elfogadja a kinyújtott jobbot, ám a gesztusból sejti, hogy nem egy egyszerű vásárlóval vagy megrendelővel van dolga, mert azok nem szoktak ilyen közvetlenek lenni. Nem látszik rajta a meglepettség, ugyanolyan természetességgel fog kezet, mint amilyennel levegőt vesz.
Meghallgatja a választ, aminek egy részénél, amikor az elf az alkudozást velük harctéri helyzethez hasonlítja, féloldalasan elmosolyodik és szerényen lesüti égszín tekintetét egy pillanatra.
A rövidke történetet meghallgatja a kölykökről és a fejlődésről, amibe nem szeretne beleszólni, ám ezt amolyan körítésnek érzi, bemelegítésnek vagy puhításnak, ha úgy tetszik. Számára ez a kevésbé érdekes rész, hisz nem az üzletről szól.*
- Úgy érti, ha négy kölyökből kettőt elhoz, akkor a maradék kettőből nem biztos, hogy felnő bármelyik is? *Kérdez rá. Bár érti, hogy mit kívánt Sylvar mondani a számokkal, ám Erdőmélyén a fiatal állatok mindig a tápláléklánc alacsonyabb régióiban foglalnak el helyet, ahol olyan ragadozóknak is prédáik eshetnek, amelyek a felnőtt állatot biztosan nem támadnák meg. Ezzel természetesen csak kizökkenteni kívánja magabiztosságából az elfet, ha úgy tetszik, arra a "harctérre" kényszeríteni, amiről beszélt.
Újabb számok jönnek, ezúttal árakról, amire az intéző újra kénytelen elmosolyodni. Sylvar olyan taktikát használ, ami nem válik be egy olyan dörzsölt kereskedővel szemben, mint Aztyan.*
- Kérem, engedje meg, hogy rávilágítsak pár olyan lehetőségre, amire esetleg nem gondolt. És ezzel nem azt mondom, hogy nincs igaza az árakról, amelyet most felsorolt, ám más szemszögből is meg kell vizsgálnunk a helyzetet. *Vezeti fel monológját.*
- Senki sem fog vásárolni nem idomított irbiszt, ebben most biztos vagyok. Ráadásul Arthenior jelenleg érvényben lévő törvényei szerint irbiszt illegális behozni a városba. Ennél fogva ezt a vadat befogni csak akkor érdemes, ha megvan rá a vevő, aki hajlandó kifizetni az igen borsos árat. *Folytatja, ám ezzel még nincs vége az aggályainak.*
- Az idomítás bizonyosan tetemes időt emészt fel, hol kívánja ezt véghezvinni? Úgy sejtem, nem Erdőmélyén. Van ehhez megfelelő terület, aparát? *Tesz fel kérdéseket, ám attól tart, hogy olyan területre léptek, amivel a druida nem számolt.*
- Higgye el, én lennék a legboldogabb kereskedő, ha el tudnék adni egy griffet, ám nem biztos, hogy vállalnám a befogás veszélyeit, az idomításra fordított anyagi és emberi terheket és kétlem, hogy találnék olyan vevőkört, aki meg is tudja fizetni. *Bár megszavazza a bizalmat Sylvarnak, mégis érez némi túlzást a szavai mögött, hogy harminckét évével a háta mögött sok állattal volt dolga, köztük irbisszel is. Ha sokat nem is tud leolvasni az elfről, az nem azt jelenti, hogy nem néz a dolgok mögé. Nagyon rossz kereskedő az, aki csak a profitot tartja szem előtt és nem saját kereskedőháza jövőjét, biztonságát és eredményességét.*
- Attól tartok, ebben az esetben nem tudom az ön rendelkezésére bocsátani a Kereskedőház személyi lehetőségeit, mert túl nagynak tartom a kockázatot és túl alacsonynak a hasznot. *Mondja ki végül, ami egy ideje a beszélgetés alatt érlelődik benne. Azt tartják, hogy az a jó döntés, ami után az ember megkönnyebbül. És az intéző, amikor kimondja a nemleges választ pont ezt érzi.*
- Ha ön mégis elvállalja, a sikeres avagy sikertelen küldetés után is természetesen várjuk vissza a közös munkára és a belépésére a Kereskedőházhoz. Ám abban az esetben, ha csatlakozik, onnantól nekünk tartozik elszámolással és alapvetően mi szervezzük a munkát önnek. Ezzel a lehetőséggel kérem számoljon és mérlegeljen.
*A saját részéről befejezte és lezárta ezt a részét a beszélgetésnek, de nyitva hagyta a csatlakozás lehetőségét az elf előtt.*
*Elfogadja a kinyújtott jobbot, ám a gesztusból sejti, hogy nem egy egyszerű vásárlóval vagy megrendelővel van dolga, mert azok nem szoktak ilyen közvetlenek lenni. Nem látszik rajta a meglepettség, ugyanolyan természetességgel fog kezet, mint amilyennel levegőt vesz.
Meghallgatja a választ, aminek egy részénél, amikor az elf az alkudozást velük harctéri helyzethez hasonlítja, féloldalasan elmosolyodik és szerényen lesüti égszín tekintetét egy pillanatra.
A rövidke történetet meghallgatja a kölykökről és a fejlődésről, amibe nem szeretne beleszólni, ám ezt amolyan körítésnek érzi, bemelegítésnek vagy puhításnak, ha úgy tetszik. Számára ez a kevésbé érdekes rész, hisz nem az üzletről szól.*
- Úgy érti, ha négy kölyökből kettőt elhoz, akkor a maradék kettőből nem biztos, hogy felnő bármelyik is? *Kérdez rá. Bár érti, hogy mit kívánt Sylvar mondani a számokkal, ám Erdőmélyén a fiatal állatok mindig a tápláléklánc alacsonyabb régióiban foglalnak el helyet, ahol olyan ragadozóknak is prédáik eshetnek, amelyek a felnőtt állatot biztosan nem támadnák meg. Ezzel természetesen csak kizökkenteni kívánja magabiztosságából az elfet, ha úgy tetszik, arra a "harctérre" kényszeríteni, amiről beszélt.
Újabb számok jönnek, ezúttal árakról, amire az intéző újra kénytelen elmosolyodni. Sylvar olyan taktikát használ, ami nem válik be egy olyan dörzsölt kereskedővel szemben, mint Aztyan.*
- Kérem, engedje meg, hogy rávilágítsak pár olyan lehetőségre, amire esetleg nem gondolt. És ezzel nem azt mondom, hogy nincs igaza az árakról, amelyet most felsorolt, ám más szemszögből is meg kell vizsgálnunk a helyzetet. *Vezeti fel monológját.*
- Senki sem fog vásárolni nem idomított irbiszt, ebben most biztos vagyok. Ráadásul Arthenior jelenleg érvényben lévő törvényei szerint irbiszt illegális behozni a városba. Ennél fogva ezt a vadat befogni csak akkor érdemes, ha megvan rá a vevő, aki hajlandó kifizetni az igen borsos árat. *Folytatja, ám ezzel még nincs vége az aggályainak.*
- Az idomítás bizonyosan tetemes időt emészt fel, hol kívánja ezt véghezvinni? Úgy sejtem, nem Erdőmélyén. Van ehhez megfelelő terület, aparát? *Tesz fel kérdéseket, ám attól tart, hogy olyan területre léptek, amivel a druida nem számolt.*
- Higgye el, én lennék a legboldogabb kereskedő, ha el tudnék adni egy griffet, ám nem biztos, hogy vállalnám a befogás veszélyeit, az idomításra fordított anyagi és emberi terheket és kétlem, hogy találnék olyan vevőkört, aki meg is tudja fizetni. *Bár megszavazza a bizalmat Sylvarnak, mégis érez némi túlzást a szavai mögött, hogy harminckét évével a háta mögött sok állattal volt dolga, köztük irbisszel is. Ha sokat nem is tud leolvasni az elfről, az nem azt jelenti, hogy nem néz a dolgok mögé. Nagyon rossz kereskedő az, aki csak a profitot tartja szem előtt és nem saját kereskedőháza jövőjét, biztonságát és eredményességét.*
- Attól tartok, ebben az esetben nem tudom az ön rendelkezésére bocsátani a Kereskedőház személyi lehetőségeit, mert túl nagynak tartom a kockázatot és túl alacsonynak a hasznot. *Mondja ki végül, ami egy ideje a beszélgetés alatt érlelődik benne. Azt tartják, hogy az a jó döntés, ami után az ember megkönnyebbül. És az intéző, amikor kimondja a nemleges választ pont ezt érzi.*
- Ha ön mégis elvállalja, a sikeres avagy sikertelen küldetés után is természetesen várjuk vissza a közös munkára és a belépésére a Kereskedőházhoz. Ám abban az esetben, ha csatlakozik, onnantól nekünk tartozik elszámolással és alapvetően mi szervezzük a munkát önnek. Ezzel a lehetőséggel kérem számoljon és mérlegeljen.
*A saját részéről befejezte és lezárta ezt a részét a beszélgetésnek, de nyitva hagyta a csatlakozás lehetőségét az elf előtt.*
2851. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-10 11:10:07
Üzenet elküldve: 2022-03-10 11:10:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólagos semmittevés//
//Visszatérve említőlegesen//
*A rafinált kereskedő lélek rögtön felgyullad benne, amint potenciális vevőt sejt, azok helyett, akik csak nézelődni térnek be, amíg várnak valakire, vagy ilyesmi.*
-Értem, értem.
*Közben egy fickó is belép, s beszélnek valamit a mélységivel, amire ő igazán szándékosan nem is figyel is, hagy nekik teret, nem akar hallgatózni, bizonyosan nem rá tartozik bármi legyen is az, amiről szó esik. De hamar egyedül marad a nő, és úgy tűnik, hogy folytathatják ott, ahol abbahagyták.*
-Egy alkarvédő roppant hasznos lehet.
*Helyesel, bár látható, hogy neki nem igazán lehet szüksége ilyesmire, és az oldalán lévő díszes penge is inkább csak dísz, mintsem hogy harcolt volna valaha is vele. Ettől függetlenül ért dolgokhoz.*
-Többfélével is tudunk szolgálni, fával, bőrrel vagy acéllal.
*Kecses ujjait az állára teszi.*
-Bár a fa elég ormótlan lehet egy önhöz hasonló hölgy karján. Egészen olcsóak, ha szabad ezt mondanom, a bőr 12, az acél mindössze 16 aranyért az öné lehet.
*Csekély befektetés a hasznosságát tekintve. Közben pedig Aztyan is visszatér, akinek egy biccentéssel köszön, de mivel éppen vevővel van, így különösebb figyelmet nem szentel neki. *
//Visszatérve említőlegesen//
*A rafinált kereskedő lélek rögtön felgyullad benne, amint potenciális vevőt sejt, azok helyett, akik csak nézelődni térnek be, amíg várnak valakire, vagy ilyesmi.*
-Értem, értem.
*Közben egy fickó is belép, s beszélnek valamit a mélységivel, amire ő igazán szándékosan nem is figyel is, hagy nekik teret, nem akar hallgatózni, bizonyosan nem rá tartozik bármi legyen is az, amiről szó esik. De hamar egyedül marad a nő, és úgy tűnik, hogy folytathatják ott, ahol abbahagyták.*
-Egy alkarvédő roppant hasznos lehet.
*Helyesel, bár látható, hogy neki nem igazán lehet szüksége ilyesmire, és az oldalán lévő díszes penge is inkább csak dísz, mintsem hogy harcolt volna valaha is vele. Ettől függetlenül ért dolgokhoz.*
-Többfélével is tudunk szolgálni, fával, bőrrel vagy acéllal.
*Kecses ujjait az állára teszi.*
-Bár a fa elég ormótlan lehet egy önhöz hasonló hölgy karján. Egészen olcsóak, ha szabad ezt mondanom, a bőr 12, az acél mindössze 16 aranyért az öné lehet.
*Csekély befektetés a hasznosságát tekintve. Közben pedig Aztyan is visszatér, akinek egy biccentéssel köszön, de mivel éppen vevővel van, így különösebb figyelmet nem szentel neki. *
2850. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-08 13:11:18
Üzenet elküldve: 2022-03-08 13:11:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Megbízás //
* A jámbor óriás szívesen meghallgatja a jelentkezési szövegét is Sylvarnak, de amint van lehetősége az intézőre bízza az alkudozást. Ami a történések alapján teljes mértékben érthető. Egy eléggé különleges személy lép oda hozzá hosszú bajusszal, de mind kettő arca más és más érzelemről árulkodik. Az elf arca meg sem rándul, kezet nyújt a kereskedő felé, majd a neve hallatán bólint. *
- Sylvar Helebanise.
* Ismétli meg a kereskedőnek a teljes nevét, utána meg is hallgatja a teljes mondandóját, türelmesen és nyugodtan. Nincs szándékában bele vágni az intéző szavaiba, de amint végez vele, ő is hozzáfűz néhány apróságot, vagy éppen lehetőséget a továbbiakra nézve. *
- Tisztában vagyok vele, hogy nem fedezi az eszközök és a kalandorok díját.
* Teszi hozzá határozottan, de utána egy szolid mosollyal a férfi szemébe néz. *
- Sokat hallottam vándoroktól erről a helyről, és azt mondták, hogy olyan itt alkudozni akár a harctéren. * A vélhető mosoly hamar eltűnik az arcáról és utána komolyra vált. *
- Ez pedig természetes, hisz pénzből élünk. Csak, hogy megjegyezzem, pontosan ezért akarok két kölyköt elhozni. Hármat már semmiképp. Nem szándékozok beleszólni ténylegesen az állatok fejlődésébe, számomra mindig is fontos volt az erdő. Ha két kölyköt elhozunk az nem okoz problémát, hisz a felnőtt korukat 3-4 kölyökből csak a fele éri el.
* Tekintetével végig fürkészi a helyet, de utána vissza tér a kereskedő arcához. A szemkontaktus mindig is fontos az ilyen embereknek. *
- Egy ilyen kölyök idomítás nélkül legalább két három ezer aranyat is megér, egy idomított Irbisz pedig akár három vagy négyezer aranyat is. Így pedig nem mondhatja, hogy nem kedvező az ajánlat. Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg probléma lehet, de a magas összeg érdekében vállaltam el ilyen alacsony bérezésért. Bárhogy is vesszük egy ház árát éri egy kölyök.
* Biccent az intéző felé, véleménye szerint könnyedén ráharap az összegre, itt már csak az a kérdés, hogy neki mennyi marad belőle. *
- Örömömre szolgálna akár a kereskedőház nevében elvégezni ezt a munkát, de nem voltam benne biztos, hogy megfelelne önöknek az alkum.
* Mint rutinos kereskedő és alkudozó nem sok mindent fog tudni leolvasni róla a druida, de reméli, hogy nem minden esetbe a profitot tartja elsődlegesnek. *
- Az életem során sok állattal volt dolgom, köztünk Irbisszel is. A szolgálataimat a megfelelő összegért vagy részesedésért örömmel felajánlom önöknek. Természetesen a munkáktól függően. De örömmel meghallgatnám az ön ajánlatát is, ha esetleg úgy gondolja.
* A jámbor óriás szívesen meghallgatja a jelentkezési szövegét is Sylvarnak, de amint van lehetősége az intézőre bízza az alkudozást. Ami a történések alapján teljes mértékben érthető. Egy eléggé különleges személy lép oda hozzá hosszú bajusszal, de mind kettő arca más és más érzelemről árulkodik. Az elf arca meg sem rándul, kezet nyújt a kereskedő felé, majd a neve hallatán bólint. *
- Sylvar Helebanise.
* Ismétli meg a kereskedőnek a teljes nevét, utána meg is hallgatja a teljes mondandóját, türelmesen és nyugodtan. Nincs szándékában bele vágni az intéző szavaiba, de amint végez vele, ő is hozzáfűz néhány apróságot, vagy éppen lehetőséget a továbbiakra nézve. *
- Tisztában vagyok vele, hogy nem fedezi az eszközök és a kalandorok díját.
* Teszi hozzá határozottan, de utána egy szolid mosollyal a férfi szemébe néz. *
- Sokat hallottam vándoroktól erről a helyről, és azt mondták, hogy olyan itt alkudozni akár a harctéren. * A vélhető mosoly hamar eltűnik az arcáról és utána komolyra vált. *
- Ez pedig természetes, hisz pénzből élünk. Csak, hogy megjegyezzem, pontosan ezért akarok két kölyköt elhozni. Hármat már semmiképp. Nem szándékozok beleszólni ténylegesen az állatok fejlődésébe, számomra mindig is fontos volt az erdő. Ha két kölyköt elhozunk az nem okoz problémát, hisz a felnőtt korukat 3-4 kölyökből csak a fele éri el.
* Tekintetével végig fürkészi a helyet, de utána vissza tér a kereskedő arcához. A szemkontaktus mindig is fontos az ilyen embereknek. *
- Egy ilyen kölyök idomítás nélkül legalább két három ezer aranyat is megér, egy idomított Irbisz pedig akár három vagy négyezer aranyat is. Így pedig nem mondhatja, hogy nem kedvező az ajánlat. Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg probléma lehet, de a magas összeg érdekében vállaltam el ilyen alacsony bérezésért. Bárhogy is vesszük egy ház árát éri egy kölyök.
* Biccent az intéző felé, véleménye szerint könnyedén ráharap az összegre, itt már csak az a kérdés, hogy neki mennyi marad belőle. *
- Örömömre szolgálna akár a kereskedőház nevében elvégezni ezt a munkát, de nem voltam benne biztos, hogy megfelelne önöknek az alkum.
* Mint rutinos kereskedő és alkudozó nem sok mindent fog tudni leolvasni róla a druida, de reméli, hogy nem minden esetbe a profitot tartja elsődlegesnek. *
- Az életem során sok állattal volt dolgom, köztünk Irbisszel is. A szolgálataimat a megfelelő összegért vagy részesedésért örömmel felajánlom önöknek. Természetesen a munkáktól függően. De örömmel meghallgatnám az ön ajánlatát is, ha esetleg úgy gondolja.
2849. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-08 12:39:39
Üzenet elküldve: 2022-03-08 12:39:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megbízás//
*Xavy távozik, amit magában somolyogva néz végig és készen áll rá, hogy visszatérjen a munkába. Limmen és Lillyss is elhagyja a Központot, az intéző hagyja őket kicsit beszélgetni, biztosan van mit megosztani a másikkal. A Kereskedőháznál mindig zajlik az élet, újdonság lehet a mélységi testvérpár számára.
Épp indul vissza a pultba, amikor Kaazem érkezik és a jámbor óriás mesél neki az érkező elf megkereséséről és arról, hogy kifejezte, szívesen csatlakozna druidaként a Kereskedőházhoz. Aztyan biccentve veszi tudomásul a hallottakat, megköszöni Kaazemnek a tájékoztatást és az elf férfi elé lép a pult másik oldalán.*
- Üdvözlöm, Sylvar, ugye? A nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. Kaazem arról tájékoztatott, hogy szeretne kíséretet bérelni két irbisz kölyök befogására, emellett pedig druidaként is csatlakozna a csapatunkhoz. *Mutatkozik be és vág is egyből a közepébe. A beszéde egyenes és tárgyilagos, de barátságos és készséges, ahogy egy kereskedőnek lennie kell.*
- Azt előre le kell szögeznem, hogy az önnek felajánlott ezerháromszáz arany nem fogja fedezni a két kísérő bérét, így valamilyen más megoldást kell találnunk, hogy az együttműködés összejöhessen. Druidaként nyilván tisztában van a kaland veszélyeivel, ám félő, hogy a remélt haszon elenyész, ha bármelyik kísérőnek baja esik, netalán életét veszti. A Kereskedőház bár kereskedésből él, nem szívesen kufárkodik életekkel. *Fejti ki a saját és ezzel a Kereskedőház nézőpontját. Örül, hogy ideért és átvehette ezt a tárgyalást, mert egy ilyen kaland komoly aggályokat vet fel.*
*Xavy távozik, amit magában somolyogva néz végig és készen áll rá, hogy visszatérjen a munkába. Limmen és Lillyss is elhagyja a Központot, az intéző hagyja őket kicsit beszélgetni, biztosan van mit megosztani a másikkal. A Kereskedőháznál mindig zajlik az élet, újdonság lehet a mélységi testvérpár számára.
Épp indul vissza a pultba, amikor Kaazem érkezik és a jámbor óriás mesél neki az érkező elf megkereséséről és arról, hogy kifejezte, szívesen csatlakozna druidaként a Kereskedőházhoz. Aztyan biccentve veszi tudomásul a hallottakat, megköszöni Kaazemnek a tájékoztatást és az elf férfi elé lép a pult másik oldalán.*
- Üdvözlöm, Sylvar, ugye? A nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. Kaazem arról tájékoztatott, hogy szeretne kíséretet bérelni két irbisz kölyök befogására, emellett pedig druidaként is csatlakozna a csapatunkhoz. *Mutatkozik be és vág is egyből a közepébe. A beszéde egyenes és tárgyilagos, de barátságos és készséges, ahogy egy kereskedőnek lennie kell.*
- Azt előre le kell szögeznem, hogy az önnek felajánlott ezerháromszáz arany nem fogja fedezni a két kísérő bérét, így valamilyen más megoldást kell találnunk, hogy az együttműködés összejöhessen. Druidaként nyilván tisztában van a kaland veszélyeivel, ám félő, hogy a remélt haszon elenyész, ha bármelyik kísérőnek baja esik, netalán életét veszti. A Kereskedőház bár kereskedésből él, nem szívesen kufárkodik életekkel. *Fejti ki a saját és ezzel a Kereskedőház nézőpontját. Örül, hogy ideért és átvehette ezt a tárgyalást, mert egy ilyen kaland komoly aggályokat vet fel.*
2848. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-08 12:25:35
Üzenet elküldve: 2022-03-08 12:25:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megbízás//
*Az elf mintha meg sem hallotta volna Kaazem intelmeit a fizetség és a várható nyereség összefüggésében. Azt tudja, hogy a kaland veszélyes és haszonról beszél, amit a kapott összeg alighanem nem fedez. Tehát valami még megbújik a háttérben, amit Sylvar még nem mondott el.
Hamarosan fény derül az eddig rejtett motivációkra is, az elf nem egy kölyköt szeretne elhozni, hanem azonnal kettőt. Ettől a jámbor óriás számára még veszélyesebbnek tűnik a kaland, hisz két kölyköt elvenni az anyjától akár kétszer veszélyesebb is lehet. Az az információ, hogy Sylvar Erdőmélyén él a mesterével, csempész némi zavart a rendszerbe, de Kaazem ezt egyelőre nem fejti ki.
A döntést a jámbor óriás az intézőre testálná, addig pedig az elf a munkalehetőségről beszélne. Előadását magáról, rövid előéletét vázolva Kaazemnek.
Már épp válaszolna, amikor örvendetes dolog történik, ugyanis Aztyan visszatér a Központba, levéve az óriás válláról Sylvar és megbízásának terhét.*
- Oh, milyen szerencse, az intéző úr épp visszatért. *Pillant el az elf felett az ajtó irányába.*
- Tájékoztatom a megbízásról és a jelentkezéséről és ideirányítom önhöz. *Tekint le Sylvarra, majd megvárja, míg Aztyan és Xavy röviden eltársalognak, majd a pult mögött nyíló ajtón túl tájékoztatja a heges arcút az elf jövetelének céljáról és a megkereséséről. Ha válaszul kapja, hogy az intéző foglalkozik az ifjú férfivel, akkor visszatér és türelmét kéri, míg Aztyan odaér, ő pedig indul a további munkájára.*
*Az elf mintha meg sem hallotta volna Kaazem intelmeit a fizetség és a várható nyereség összefüggésében. Azt tudja, hogy a kaland veszélyes és haszonról beszél, amit a kapott összeg alighanem nem fedez. Tehát valami még megbújik a háttérben, amit Sylvar még nem mondott el.
Hamarosan fény derül az eddig rejtett motivációkra is, az elf nem egy kölyköt szeretne elhozni, hanem azonnal kettőt. Ettől a jámbor óriás számára még veszélyesebbnek tűnik a kaland, hisz két kölyköt elvenni az anyjától akár kétszer veszélyesebb is lehet. Az az információ, hogy Sylvar Erdőmélyén él a mesterével, csempész némi zavart a rendszerbe, de Kaazem ezt egyelőre nem fejti ki.
A döntést a jámbor óriás az intézőre testálná, addig pedig az elf a munkalehetőségről beszélne. Előadását magáról, rövid előéletét vázolva Kaazemnek.
Már épp válaszolna, amikor örvendetes dolog történik, ugyanis Aztyan visszatér a Központba, levéve az óriás válláról Sylvar és megbízásának terhét.*
- Oh, milyen szerencse, az intéző úr épp visszatért. *Pillant el az elf felett az ajtó irányába.*
- Tájékoztatom a megbízásról és a jelentkezéséről és ideirányítom önhöz. *Tekint le Sylvarra, majd megvárja, míg Aztyan és Xavy röviden eltársalognak, majd a pult mögött nyíló ajtón túl tájékoztatja a heges arcút az elf jövetelének céljáról és a megkereséséről. Ha válaszul kapja, hogy az intéző foglalkozik az ifjú férfivel, akkor visszatér és türelmét kéri, míg Aztyan odaér, ő pedig indul a további munkájára.*
2847. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 22:01:31
Üzenet elküldve: 2022-03-07 22:01:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Vissza Visszatérve //
// Látszólagos semmittevés //
// Megbízás //
// Felfedezés //
* Amint a piactér határára érkeznek a várt reakciót váltja ki a mélységiből, de továbbra is követi a lányt. Amint a műhelyhez érnek be is nyitnak, hogy utána belépjenek. Lillyss az Orchoz vissza siet amint bejut az épületen belülre. Feltételezhetőleg már régebb óta ismerik egymást, vagy talán barátság első látásra. Nem sokat elmélkedik rajta, inkább lép a pulthoz, hogy tollat és papírt szerezhessen. Amint a keze ügyébe kerül, el is kezdi írni.
'' Nagy háló
Gyógyital
Élelem
Egy személyes sátor ''
Egy kis ideig elgondolkozik, hogy még mire lenne szüksége, de a felszerelésén végig nézve mindene megvan. Így a papírt a keze ügyébe tartja, hogy ha szólítja Aztyan akkor oda adhassa neki. Addig ő is oda megy az orchoz, hogy bemutatkozzon. *
- Üdv.
* Biccent neki. *
- Limmen'or Ilri
* Utána ennyibe is hagyja a dolgot, megáll harmadikként az ajtó közelében, ami már bőven sok egy műhely védelmére. *
A hozzászólás írója (Limmen'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.07 22:01:51
// Látszólagos semmittevés //
// Megbízás //
// Felfedezés //
* Amint a piactér határára érkeznek a várt reakciót váltja ki a mélységiből, de továbbra is követi a lányt. Amint a műhelyhez érnek be is nyitnak, hogy utána belépjenek. Lillyss az Orchoz vissza siet amint bejut az épületen belülre. Feltételezhetőleg már régebb óta ismerik egymást, vagy talán barátság első látásra. Nem sokat elmélkedik rajta, inkább lép a pulthoz, hogy tollat és papírt szerezhessen. Amint a keze ügyébe kerül, el is kezdi írni.
'' Nagy háló
Gyógyital
Élelem
Egy személyes sátor ''
Egy kis ideig elgondolkozik, hogy még mire lenne szüksége, de a felszerelésén végig nézve mindene megvan. Így a papírt a keze ügyébe tartja, hogy ha szólítja Aztyan akkor oda adhassa neki. Addig ő is oda megy az orchoz, hogy bemutatkozzon. *
- Üdv.
* Biccent neki. *
- Limmen'or Ilri
* Utána ennyibe is hagyja a dolgot, megáll harmadikként az ajtó közelében, ami már bőven sok egy műhely védelmére. *
A hozzászólás írója (Limmen'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.07 22:01:51
2846. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 21:49:53
Üzenet elküldve: 2022-03-07 21:49:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Látszólagos semmittevés //
// Megbízás //
// Felfedezés //
// Vissza Visszatérve //
* Gyors lépésekben halad végig karöltve a testvérével a romos város részen, amint a piachoz érnek Limmen lekapcsolódik a tömeg láttán, de remélhetőleg tovább cammog utána. A piacon áthaladva már nem kell sok, hogy megpillantsák a műhelyt, az ajtón belépve pedig oda pattan Ukrom mellé. Oda is súgja az orcnak. *
- Valamiről lemaradtam?
* Néz végig a helyen, de nem tapasztal nagy változásokat. Szerencséjére nem érződött az a fél órás távollét, de fivérének elképzelése szerint sikerült egy leckét adnia, ha pedig elégedett volt a bánásmódjával csak még boldogabb lesz tőle. *
// Megbízás //
// Felfedezés //
// Vissza Visszatérve //
* Gyors lépésekben halad végig karöltve a testvérével a romos város részen, amint a piachoz érnek Limmen lekapcsolódik a tömeg láttán, de remélhetőleg tovább cammog utána. A piacon áthaladva már nem kell sok, hogy megpillantsák a műhelyt, az ajtón belépve pedig oda pattan Ukrom mellé. Oda is súgja az orcnak. *
- Valamiről lemaradtam?
* Néz végig a helyen, de nem tapasztal nagy változásokat. Szerencséjére nem érződött az a fél órás távollét, de fivérének elképzelése szerint sikerült egy leckét adnia, ha pedig elégedett volt a bánásmódjával csak még boldogabb lesz tőle. *
2845. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 17:58:04
Üzenet elküldve: 2022-03-07 17:58:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Látszólagos semmittevés //
// Megbízás //
/ Felfedezés //
//Visszatérve//
*Tamáskodva hallgatja végig Lillys válaszát; nem mintha nem hinne neki, mindössze nehezére esik elképzelnie egy, a fákon mászkáló vadmacskát mérete miatt. A nyílt mezőn, síkságokon van a helyük, nem ott...
Kétkedő gondolatai hamar véget érnek, mikor ezen a napon sokadszorra is kinyílik mellettük a bejárati (vagy az ő szemszögükből kijárati) ajtó, ezúttal egy olyan alakot is hozva magával, akit Ukrom szinte örömmel lát.*
- Helló. *Köszön Aztyannak, akit talán még főnöknek is kéne neveznie egyszer. Valamint biccent annak a tetőtől talpig páncélos személynek, kinek még a faját sem képes fölismerni azalatt a vaskabát alatt, aki pont amazt ragadta el valami katonai megbeszélésre. Kíváncsi, az hogyan sikerült. Azt viszont elég hamar és még inkább furcsállva észleli, hogy testőrtársa cseppet sem olyan üzleties a harcossal, mint az előző pár látogatóval; mintha valami családtaggal beszélne. Sőt, ahogy hallja a szünet kikérését, kezd valamit sejteni, és gyanakvó tekintettel kíséri a párost, ahogy kilépnek az útra. És neki hol a szünet?
De bármi mentség teljes hiányával nincs mit tennie, továbbra is a falnál marad. Úgyis már megtalálta magának azt a többé-kevésbé kényelmes pozíciót, ami nem kezdi ki annyira a hátát.*
// Megbízás //
/ Felfedezés //
//Visszatérve//
*Tamáskodva hallgatja végig Lillys válaszát; nem mintha nem hinne neki, mindössze nehezére esik elképzelnie egy, a fákon mászkáló vadmacskát mérete miatt. A nyílt mezőn, síkságokon van a helyük, nem ott...
Kétkedő gondolatai hamar véget érnek, mikor ezen a napon sokadszorra is kinyílik mellettük a bejárati (vagy az ő szemszögükből kijárati) ajtó, ezúttal egy olyan alakot is hozva magával, akit Ukrom szinte örömmel lát.*
- Helló. *Köszön Aztyannak, akit talán még főnöknek is kéne neveznie egyszer. Valamint biccent annak a tetőtől talpig páncélos személynek, kinek még a faját sem képes fölismerni azalatt a vaskabát alatt, aki pont amazt ragadta el valami katonai megbeszélésre. Kíváncsi, az hogyan sikerült. Azt viszont elég hamar és még inkább furcsállva észleli, hogy testőrtársa cseppet sem olyan üzleties a harcossal, mint az előző pár látogatóval; mintha valami családtaggal beszélne. Sőt, ahogy hallja a szünet kikérését, kezd valamit sejteni, és gyanakvó tekintettel kíséri a párost, ahogy kilépnek az útra. És neki hol a szünet?
De bármi mentség teljes hiányával nincs mit tennie, továbbra is a falnál marad. Úgyis már megtalálta magának azt a többé-kevésbé kényelmes pozíciót, ami nem kezdi ki annyira a hátát.*
2844. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:54:44
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:54:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Visszatérve //
* Elégedetten tapasztalja, hogy elengedték őket, még ha csak harminc percre is. ~ Bőven elég, hogy a kis öcsikémet le zsibbasszam agyhelyileg. ~ Kuncog magában a mélységi. Az úton megkapja a várva várt kérdést, a háta mögött hátra kulcsolja karjait és billegve sétál a böhöm páncélos mellett. *
- Egészen jól, még a végén kereskedő leszek. * Kuncog fel. * - Egy műtéten fogok holnap részt venni ahova én kísérem el az ügyfelet. A doktornő egy vézna de értelmes nőnek tűnik. Ha minden igaz az egyik térdét szépen teljesen fel kell vágni és csont szilánkokat fogunk ki szedegetni belőle.
* Nem hitte volna soha Lillyss, hogy hasonló munkákat fog csinálni, ha el kellett volna valakit látnia az teljesen másképp történik. De kellemesen érzi magát, és elégedett a ténnyel, hogy egy területen maradnak végül. *
- Na és nálad nagy volt a káosz? * Mosolyodik el. * - Hallom pucér emberek flangáltak a fogadóba? Csodálkozom, hogy nem vitt el téged senki cellába. Azt hittem a pucérkodók között szét csaptál és éppen a darabjaikat mosod fel a padlóról.
* Ekkor kicsit lelassítva hátulról neki ugrik a páncélosnak és bele kapaszkodik mint egy kislány. A méretbeli különbségeket előnyére fordítja, így a lába nem is éri a földet, ha a másik fél hagyja akkor folyamatosan szekírozni próbálja különféle piszkálásokkal az út alatt. *
- De ugye azért kapok ölelést? A nővéredtől ezt a kegyet ugye nem vonod meg?
* Ugrik le a hátáról néhány perc múlva, hogy utána rebegő pillákkal és fancsali szájjal húzza a mélységi agyvizét. * - Amint megszabadult ettől a páncéltól követelem az ölelésemet!
* Kacag fel miközben a szemét nem veszi le a kicsike öcsikéről. *
* Elégedetten tapasztalja, hogy elengedték őket, még ha csak harminc percre is. ~ Bőven elég, hogy a kis öcsikémet le zsibbasszam agyhelyileg. ~ Kuncog magában a mélységi. Az úton megkapja a várva várt kérdést, a háta mögött hátra kulcsolja karjait és billegve sétál a böhöm páncélos mellett. *
- Egészen jól, még a végén kereskedő leszek. * Kuncog fel. * - Egy műtéten fogok holnap részt venni ahova én kísérem el az ügyfelet. A doktornő egy vézna de értelmes nőnek tűnik. Ha minden igaz az egyik térdét szépen teljesen fel kell vágni és csont szilánkokat fogunk ki szedegetni belőle.
* Nem hitte volna soha Lillyss, hogy hasonló munkákat fog csinálni, ha el kellett volna valakit látnia az teljesen másképp történik. De kellemesen érzi magát, és elégedett a ténnyel, hogy egy területen maradnak végül. *
- Na és nálad nagy volt a káosz? * Mosolyodik el. * - Hallom pucér emberek flangáltak a fogadóba? Csodálkozom, hogy nem vitt el téged senki cellába. Azt hittem a pucérkodók között szét csaptál és éppen a darabjaikat mosod fel a padlóról.
* Ekkor kicsit lelassítva hátulról neki ugrik a páncélosnak és bele kapaszkodik mint egy kislány. A méretbeli különbségeket előnyére fordítja, így a lába nem is éri a földet, ha a másik fél hagyja akkor folyamatosan szekírozni próbálja különféle piszkálásokkal az út alatt. *
- De ugye azért kapok ölelést? A nővéredtől ezt a kegyet ugye nem vonod meg?
* Ugrik le a hátáról néhány perc múlva, hogy utána rebegő pillákkal és fancsali szájjal húzza a mélységi agyvizét. * - Amint megszabadult ettől a páncéltól követelem az ölelésemet!
* Kacag fel miközben a szemét nem veszi le a kicsike öcsikéről. *
2843. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:27:21
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:27:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Visszatérve //
* Aztyan szavaira bólint, de utána kérdést is kap hozzá. *
- Az állatokat könnyű elkapni, főleg a ragadozókat, A banditákat meg vonszolni tudjuk miután elkapjuk.
* Szavai közben egy kis gonosz mosoly húzódik az arcán, amit szerencsével letagadhat a sisakja miatt. *
- Rendben, össze írom a fogadóban és leadom fél óra múlva.
* Bólint és már biccent is, az érkező mélységi felé veszi az irányt, aki reméli nem akar a nyakába ugrani az üzleten belül. Hangján halkítva szólal meg, míg elindul kifelé. *
- Ne itt benn.
* Förmed rá halkan Lillyssre, még mielőtt bármit is csinálhatna. ~ Jobb félni mint megijedni. ~ Kivételes bölcs mondás hangzik el a nagytermetű fejében. Talán már a megszokás vezérli Limment, a nővére mindent elkövet mindig, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a nagy termetű mélységit. *
- Milyen volt a napod? Siessünk, beszélnünk kell négyszemközt.
* Teszi hozzá mogorván, de ehhez már a sötételf hozzá szokhatott. A piacon lépkedve szólítja meg normális hangnembe a nővérét. Ha nem jön semmi probléma meg sem áll a fogadó bejáratáig, addig is nővérét hallgatja,.*
* Aztyan szavaira bólint, de utána kérdést is kap hozzá. *
- Az állatokat könnyű elkapni, főleg a ragadozókat, A banditákat meg vonszolni tudjuk miután elkapjuk.
* Szavai közben egy kis gonosz mosoly húzódik az arcán, amit szerencsével letagadhat a sisakja miatt. *
- Rendben, össze írom a fogadóban és leadom fél óra múlva.
* Bólint és már biccent is, az érkező mélységi felé veszi az irányt, aki reméli nem akar a nyakába ugrani az üzleten belül. Hangján halkítva szólal meg, míg elindul kifelé. *
- Ne itt benn.
* Förmed rá halkan Lillyssre, még mielőtt bármit is csinálhatna. ~ Jobb félni mint megijedni. ~ Kivételes bölcs mondás hangzik el a nagytermetű fejében. Talán már a megszokás vezérli Limment, a nővére mindent elkövet mindig, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a nagy termetű mélységit. *
- Milyen volt a napod? Siessünk, beszélnünk kell négyszemközt.
* Teszi hozzá mogorván, de ehhez már a sötételf hozzá szokhatott. A piacon lépkedve szólítja meg normális hangnembe a nővérét. Ha nem jön semmi probléma meg sem áll a fogadó bejáratáig, addig is nővérét hallgatja,.*
2842. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:03:18
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:03:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérve//
- Háló? Minek nektek háló? *Kérdez vissza összevont szemöldökkel. A pusztára az ork mesterkovácshoz mennek, nem érti, miért kell Limmennek háló. Felesleges aranyköltésnek tartja a hálót és nem szívesen ad ki olyan dolgokra pénzt, ami nem feltétlen szükséges a megbízáshoz.*
- Írd össze, mire van szükséged. *Inti el a mélységit fáradtan. Nincs kedve most már többet vitatkozni senkivel.
Belépve csak néma intéssel fogadja Lillyss elharapott köszöntését és elsétál mellettük, a mosolyt sem viszonozza, láthatóan komor a hangulata.
A két sötételf örül egymásnak és persze azonnal kimenőt kérnének maguknak. A heges arcú hideg pillantással néz végig a kisgyerekként viselkedő két mélységin.*
- Legyen. Fél óra. *Ad engedélyt a távozásra. Remélhetően a két jómadár nem okoz majd galibát sehol. Hadd legyenek együtt, így is csoda, hogy ennyit kibírtak egymás nélkül. Ezután úgyis hosszabb időre kell nélkülözniük a másikat.
A pult mögött megleli Xavyt, aki először mintha nem is értené, kinek is szólt a megszólítás.*
- Minden rendben van, aranyom. *Sóhajtja. Fura, de örül a gnóm lánynak. Neki van itt a legnagyobb szája, de még sosem csinált gondot. Merchent azonnal felismeri a kis bemutatóból, halovány mosolyt csal komor arcára az előadás.*
- Máris mész? Maradhatnál még velem! *Mondja a távozó Xavy után, ez a kis színjáték egészen visszahozta az életkedvét.*
- Majd gyere még! *Mondja utána ahogy a lány eltűnik a szeme elől. Még kicsit kuncog magában, majd visszaindul az eladótérbe, hogy visszarázódjon a munkába.*
- Háló? Minek nektek háló? *Kérdez vissza összevont szemöldökkel. A pusztára az ork mesterkovácshoz mennek, nem érti, miért kell Limmennek háló. Felesleges aranyköltésnek tartja a hálót és nem szívesen ad ki olyan dolgokra pénzt, ami nem feltétlen szükséges a megbízáshoz.*
- Írd össze, mire van szükséged. *Inti el a mélységit fáradtan. Nincs kedve most már többet vitatkozni senkivel.
Belépve csak néma intéssel fogadja Lillyss elharapott köszöntését és elsétál mellettük, a mosolyt sem viszonozza, láthatóan komor a hangulata.
A két sötételf örül egymásnak és persze azonnal kimenőt kérnének maguknak. A heges arcú hideg pillantással néz végig a kisgyerekként viselkedő két mélységin.*
- Legyen. Fél óra. *Ad engedélyt a távozásra. Remélhetően a két jómadár nem okoz majd galibát sehol. Hadd legyenek együtt, így is csoda, hogy ennyit kibírtak egymás nélkül. Ezután úgyis hosszabb időre kell nélkülözniük a másikat.
A pult mögött megleli Xavyt, aki először mintha nem is értené, kinek is szólt a megszólítás.*
- Minden rendben van, aranyom. *Sóhajtja. Fura, de örül a gnóm lánynak. Neki van itt a legnagyobb szája, de még sosem csinált gondot. Merchent azonnal felismeri a kis bemutatóból, halovány mosolyt csal komor arcára az előadás.*
- Máris mész? Maradhatnál még velem! *Mondja a távozó Xavy után, ez a kis színjáték egészen visszahozta az életkedvét.*
- Majd gyere még! *Mondja utána ahogy a lány eltűnik a szeme elől. Még kicsit kuncog magában, majd visszaindul az eladótérbe, hogy visszarázódjon a munkába.*
2841. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2022-03-07 11:48:12
Üzenet elküldve: 2022-03-07 11:48:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatérve//
*Miután leadta szépen a fűzöld italt az elvetemült szárnyasnak, visszaül a pult mögé a ládájára. Az kéne még, hogy itt befogják valami furcsa munkára, például fegyvert cipelni vagy előteret rendezni. Ott ücsörög a ládán és közben egymásra tett lábakkal az egyiket csak úgy lóbálja a levegőbe, oda és vissza, már lassan a dúdolásnál tart, mikor valaki besétál a pult mögé. Felnéz az illetőre, első benyomásra megkönnyebbülés látszik az arcán, minthogy ez nem az óriás, ám mikor felismeri az intézőt, érzi, hogy korán örült. Mikor odaszól neki, a drágám megszólításra, csak egy csúnya tekintetet kap vissza, meg egy mímelt körbetekintést, mintha nem tudná, hogy kinek is szól.*
-Én? *Mutat magára, majd ráébred, hogy mivel az Intéző megérkezett, így valószínű, hogy a pucér seggek meg távoztak vagy orvosolva lettek a fogadóban, így gyorsan felpattan.*
-Hát, hogy éééén? Gondterhelt? Ugyan, csak aggódtam, hogy minden rendben legyen… *Köszörüli meg a torkát, egyértelmű, hogy tetszett neki ez a lógás.*
-Izé, hát a fűzöld italt odaadtam a… kis… izének… *Közben bábozik egyet, a tenyerét, mintha végig nyalná, majd azzal lesimítja a haját, hogy a kinyalt külsejű tündérre utaljon vele.*
-Hogy elrepüüüült az iiidőőő… *Porolja le magát majd indul kifelé.*
-Nekem vissza kell mennem a pult mögé… de … persze egy élmény volt itt… *Majd ha nem tartóztatják, akkor integet, úgy a semmibe, mert igazából senkitől nem akar elköszönni, csak mímeli a dolgot, majd becsukja maga mögött az ajtót. ~Bakker, most jól lebuktam, biztos tudja, hogy lógtam. Kolompot kénye kötni a nyakába.~*
*Miután leadta szépen a fűzöld italt az elvetemült szárnyasnak, visszaül a pult mögé a ládájára. Az kéne még, hogy itt befogják valami furcsa munkára, például fegyvert cipelni vagy előteret rendezni. Ott ücsörög a ládán és közben egymásra tett lábakkal az egyiket csak úgy lóbálja a levegőbe, oda és vissza, már lassan a dúdolásnál tart, mikor valaki besétál a pult mögé. Felnéz az illetőre, első benyomásra megkönnyebbülés látszik az arcán, minthogy ez nem az óriás, ám mikor felismeri az intézőt, érzi, hogy korán örült. Mikor odaszól neki, a drágám megszólításra, csak egy csúnya tekintetet kap vissza, meg egy mímelt körbetekintést, mintha nem tudná, hogy kinek is szól.*
-Én? *Mutat magára, majd ráébred, hogy mivel az Intéző megérkezett, így valószínű, hogy a pucér seggek meg távoztak vagy orvosolva lettek a fogadóban, így gyorsan felpattan.*
-Hát, hogy éééén? Gondterhelt? Ugyan, csak aggódtam, hogy minden rendben legyen… *Köszörüli meg a torkát, egyértelmű, hogy tetszett neki ez a lógás.*
-Izé, hát a fűzöld italt odaadtam a… kis… izének… *Közben bábozik egyet, a tenyerét, mintha végig nyalná, majd azzal lesimítja a haját, hogy a kinyalt külsejű tündérre utaljon vele.*
-Hogy elrepüüüült az iiidőőő… *Porolja le magát majd indul kifelé.*
-Nekem vissza kell mennem a pult mögé… de … persze egy élmény volt itt… *Majd ha nem tartóztatják, akkor integet, úgy a semmibe, mert igazából senkitől nem akar elköszönni, csak mímeli a dolgot, majd becsukja maga mögött az ajtót. ~Bakker, most jól lebuktam, biztos tudja, hogy lógtam. Kolompot kénye kötni a nyakába.~*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080