// Ukrom, Aztyan, Lillyss, Limmen, Nawanthiri //
- Ráér a dolog *feleli Ukromnak, hangsúly gyanánt meglegyintve a kalapját* az is idő, amíg Limmennel megfordulunk. *a feladatokat Aztyan osztja ki, szóval ha van is némi ráhatásuk, mennek-e együtt kincsvadászni, alapvetően nem rajtuk múlik. Ha nem jön össze, legalább lesz mit mesélni egymásnak!
Limmen érvei nem győzik meg hálóügyben. Tény viszont, hogy Nawanthirishardipandra hálóvető tapasztalata néhány gladiátorviadalra épül, amit a wegtoreni Nagy Arénában látott. Ilyen szakmai háttérrel inkább ráhagyja a sötételfre, úgyis is ő fogja cipelni. Ha csak harminc mérföldet kutyagol vele ebben a vértben a sok nagy fegyverével, úgy megerősödik, hogy a lovagi páncéljában már focizni is tud majd.
Aztyan közben térül-fordul, elrendezi a prémkabátos elfet, és jelzi, hogy mehetnek a piacra. A szerzetes elbúcsúzik Ukromtól, de nem felejti el a figyelmébe ajánlani - szolgálaton kívül persze - a Kalmár söreit. Állítólag még áfonyás is van!*
- Kellene fejenként annyi vizes tömlő, ahány nap az út a kovácsig. *ezt már Aztyannak mondja kifelé menet* Meg annyi ennivaló, ami kettőnknek oda-vissza elég. *Emlékszik rá, hogy lehetőleg gyorsan vissza kell érniük a lándzsanyéllel, tehát vadászni nem lesz idő. Azt viszont, hogy pontosan hány nap az út, csak az intéző tudhatja, mert nála vannak Arja jegyzetei.* Én szeretnék ezen felül egy pár prémcsizmát, lámpást és hozzá olajat, sátrat kettőnknek, meg annyi gyógyitalt és elsősegélycsomagot, amennyit gondolsz.
*Ugyan valamivel melegebb van már, mint a Víz Hónapjaiban, az igazi tavasz még várat magára. Kint a pusztán szabadon nyargal a szél, ha esik is hozzá, másnapra mindenük elázik. Nem árt felkészülni.
Lám, Lillyss is milyen komolyan veszi a felkészülést! Ha a mélység leánya műtétre megy, nem lehet lompos. Minden páciens szívesebben hagyja magát lefogni, ha operáció közben szépen festett szemek pillognak rá!*
~Amúgy tényleg: mit csinál Lillyss egy műtéten?~
*Gyanítja, hogy nem ő fogja elvégezni, talán az orvosnak segít. Vagy - Nawanthiri nem bírja elhessegetni magától a morbid viccet - eltünteti a hullát! Xavy talán be is jelentkezett a nyelvére meg az ujjaira, Suliméról úgyis lemaradt a múltkor. Egy szerzeteshez azonban nem méltók az ilyen gondolatok, úgyhogy inkább igyekszik a munkájával törődni, és segít cipekedni Aztyannak.*