//Reydis//
*Leon is vigyorog a megjegyzésre és a pillantásra, azonban ez a gonosz Reydis nem annyira a kedvére való. Akármennyire is arra vágyott, hogy tudjon vigyázni magára a lány, ez már más helyzet. Most sokkal inkább hasonlít arra a régi énjére, ami meg akarta őt ölni.* ~Ha nem piszkálok bele az életébe, úgy maradt volna, és akkor még nem is szenvednék miatta.~ *Persze, a szenvedés nem igaz, mert szereti őt, de azért őrlődik a történtektől. nem vallja be magának sem, de azért jobb lenne az elesett hercegnő, akit óvni kell, és aki olyan mint régen...* ~Ne fantáziálgass ezen, úgysem lesz már soha olyan. Barátkozz meg a tudattal, hogy lassan jobb lesz mint te!~ *Ezután jön egy igazán jó ötlet. gyakorlás. Ő amúgy is akart egy kicsit már mozogni, igazán kardozni, de nem volt lehetősége már régóta. Gyanítja, hogy most sem lesz, mert annyira még nem lehet ügyes a lány, hogy komolyan kéne vennie, de majd kiderül.*
-Remek gondolat! Menjünk is! *El is indul, és valószínűleg nem kell rángatnia maga után szerelmét, hiszen az ő javaslata volt az egész. Nem siet sehova, de a gondolatra, hogy vívhat, az álmosságnak még a legutolsó szemernyi maradéka is kiszökik a szeméből.*