Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 73 (1441. - 1460. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-12 19:28:20
Üzenet elküldve: 2018-02-12 19:28:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Tajti//
- Jaaaaaaj neeeem! Csak ha eddig tésztatestem volt!
*Húzza el a válasz röhögcsélve és közben fogja a fejét, mert ez az egy része nem annyira hiányzott Tajtikából. Aztán szóba kerül, hogy ő még dilisebb, mint általában vagy olyan fogalom már nem is létezik,amire kicsit összevonja szemöldökét, de a Zöldfülű gyorsan kapcsol és szavai egyből enyhülést hoznak.*
- Na azért!
*Karol bele vígan védencébe és mennek az integető kovács felé. Integető kovács... Micsoda kedélyes mesterember lehet.*
- Ó ne már! Azt hittem most elszökünk egy kicsit!
*Biggyeszti le ajkát, mintha duzzogna kicsit, aztán karját inkább Taitos köpenye alatt derekára fűzi, hogy egy óvatlan pillanatban aztán lejjebb is csúsztathassa popómarkolászó hadműveletbe kezdve. Szívesen megúszná ezt az összeröffenősdit, mert a múltkorit is nagyon utálta. Még azután is, hogy megjelent az a szép szakállú barbár.*
- Bleee!
*Tolja ki élezett kis szervét a szájából és most még csak úgy se csinál, mint aki duzzogna a megjegyzésen. Büszkén villogtatja széles vigyorát, mert hát a fenébe is, most tényleg boldog.
Érdeklődve nézegeti a furcsa kis fegyvert, amit Taitos beújítmagának, bár őszintén nem érti, hogy mia fenének ennyire felcsicsázni egy fegyvert. Elvégre harcolni akarnak vele nem? Bár ezeket a pici bökőket egyébként se szokta túl nagyra értékelni.*
- Hát ez nagyon szép!
*Állapítja meg némi ál-lelkendezéssel, amivel könnyen le is bukik valószínűleg.*
- Mire kellett ez neked?
- Jaaaaaaj neeeem! Csak ha eddig tésztatestem volt!
*Húzza el a válasz röhögcsélve és közben fogja a fejét, mert ez az egy része nem annyira hiányzott Tajtikából. Aztán szóba kerül, hogy ő még dilisebb, mint általában vagy olyan fogalom már nem is létezik,amire kicsit összevonja szemöldökét, de a Zöldfülű gyorsan kapcsol és szavai egyből enyhülést hoznak.*
- Na azért!
*Karol bele vígan védencébe és mennek az integető kovács felé. Integető kovács... Micsoda kedélyes mesterember lehet.*
- Ó ne már! Azt hittem most elszökünk egy kicsit!
*Biggyeszti le ajkát, mintha duzzogna kicsit, aztán karját inkább Taitos köpenye alatt derekára fűzi, hogy egy óvatlan pillanatban aztán lejjebb is csúsztathassa popómarkolászó hadműveletbe kezdve. Szívesen megúszná ezt az összeröffenősdit, mert a múltkorit is nagyon utálta. Még azután is, hogy megjelent az a szép szakállú barbár.*
- Bleee!
*Tolja ki élezett kis szervét a szájából és most még csak úgy se csinál, mint aki duzzogna a megjegyzésen. Büszkén villogtatja széles vigyorát, mert hát a fenébe is, most tényleg boldog.
Érdeklődve nézegeti a furcsa kis fegyvert, amit Taitos beújítmagának, bár őszintén nem érti, hogy mia fenének ennyire felcsicsázni egy fegyvert. Elvégre harcolni akarnak vele nem? Bár ezeket a pici bökőket egyébként se szokta túl nagyra értékelni.*
- Hát ez nagyon szép!
*Állapítja meg némi ál-lelkendezéssel, amivel könnyen le is bukik valószínűleg.*
- Mire kellett ez neked?
1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-11 14:24:50
Üzenet elküldve: 2018-02-11 14:24:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lindiame//
*Hamar megunja a beszélgetést, és arra sarkalja, hogy valami új, izgalmasabb tennivaló után nézzen.*
- Látom, hogy még mindig nem érti.
*Hagosan sóhajt.*
- Nem igazán tette hozzá, hogy kinek nem a saját használatára. Nem a maga használatára, hanem az asszonyéra. Attól még, hogy valamit félreértek nem kell rögtön tiszteletlen lenni.
*Kicsit durcás, de próbál úgy beszélni, és olyan érzelmeket faragni az arcára, hogy ezt ne lehessen látni.*
~Dísznek rendeltem. Persze, dísznek. Ha ezeket is ellopja valaki tényleg olyan, mintha csak díszek lennének.~
- Hát, akkor ha megbocsájt, máshol van dolgom.
*Azzal kilép a Kovácsműhely ajtaján, és ha nem tartják vissza, elindul a Gazdagnegyed felé.*
A hozzászólás írója (Zhorack Belturver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.11 14:25:05
*Hamar megunja a beszélgetést, és arra sarkalja, hogy valami új, izgalmasabb tennivaló után nézzen.*
- Látom, hogy még mindig nem érti.
*Hagosan sóhajt.*
- Nem igazán tette hozzá, hogy kinek nem a saját használatára. Nem a maga használatára, hanem az asszonyéra. Attól még, hogy valamit félreértek nem kell rögtön tiszteletlen lenni.
*Kicsit durcás, de próbál úgy beszélni, és olyan érzelmeket faragni az arcára, hogy ezt ne lehessen látni.*
~Dísznek rendeltem. Persze, dísznek. Ha ezeket is ellopja valaki tényleg olyan, mintha csak díszek lennének.~
- Hát, akkor ha megbocsájt, máshol van dolgom.
*Azzal kilép a Kovácsműhely ajtaján, és ha nem tartják vissza, elindul a Gazdagnegyed felé.*
A hozzászólás írója (Zhorack Belturver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.11 14:25:05
1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-11 10:42:29
Üzenet elküldve: 2018-02-11 10:42:29
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*A piactérről csak egyfelé vezethet útja, ugyanis a fürdőt messze elkerüli. Nem utálja a vizet, de minden bizonnyal sokáig nem élvezhetné koszos gúnyáját levéve, azonnal kipenderítenék onnan. Megszokta már a kiközösítettséget, semmi kedve, hogy újabb támadások célpontja legyen. A kovácsműhelyből kiáramló izzó fém illata lengi körbe a helyiséget, hangos kalapálás, olykor egy nagyobb nyögés is hallatszik, nyilván a kovács és segédje egy szokásosnál nehezebb munkadarabon dolgozik. Ildhaw annyira nem kíváncsi rá, nem különösebben érdeklik a materiális dolgok, sokkal inkább a természetfeletti híve, de ezt sem köti senki orra alá, nem mintha lenne, aki megkérdezi róla. Van véleménye sok mindenről, de meg is tartja magának, az sem biztos, hogyha bárki megkérdezni megosztaná vele. Így csak vonszolja maga után koszos pokrócát, mely az idők során hozzánőtt. Gyomra ismét hangosan kordul, talán ideje lenne hazafelé indulni, de sajnálja az időt a semmittevésre, még ha olyannyira is élvezi a sötét, piszkos lukát. Hallott egy helyről, mely a műhely mögött helyezkedik el. Állítólag a természet eme szelete feltölti az embert, ha ott időzik néhány percet, vagy órát. Megvallja őszintén bár tervezi, hogy elhagyja a várost, de még nem most. Kissé unja a forgatagot. Hirtelen meg kell állnia, mert borzasztóan szúrják bolhái, így látványos vakarózásba kezd, még arcára is kiül a kéjes kifejezés és vicsor. Hosszasan mar bőrébe kezével, szerencsére körmének ápolásával sem különösebben foglalkozik, így a hosszú karmok használata szinte extázisba sodorja. Ahogy a viszketés megszűnik, ideje továbbállni, még egy utolsót húz alfelén karmával, majd elindul a tisztás felé. Nem tudja még, hogy nem feltétlenül az ő ízlésének megfelelően készítették.*
1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-08 19:45:10
Üzenet elküldve: 2018-02-08 19:45:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
-Gyúrtál? Mármint, valami kenyeret fogsz sütni?
*Taitos nem járatos a déli népek szlengnyelvében. Így kicsit csodálkozik.*
~Legalább ennél nem lesz soványabb, ha eszik.~
*Egy kis ölelgetés neki sem árt, s végül boldogan néz a kovács után.*
-Te, ennél is dilisebb?
*Neveti el magát.*
-Tisztára imádnám!
*Túlozza el a dolgot egy kicsit. Igazából néha maga Taitos sem tudja követni Nana csapongásait, de ezzel nincs is baj talán. Fél karját odaadja a lányért ugyebár, ahogy az illik, s így indulnak előre. Nem igazán sietve.*
-A könyveket meg tudom, hogy nem szereted annyira, de utána elviszlek vacsorázni a Pegazusba.
*Ígéri.*
-Meg még... jönnek páran sajnos, de utána az egész este a miénk.
*Szorongatja meg a lány kezét, tényleg rájuk férne már egy kis idő kettesben és nem csak a tegnap este miatt.*
-Neked minden fegyvered rendben?
*Kérdez rá azért.*
-Semmit nem kell élezni. Jó, tudom a nyelvedet biztosan nem.
*Csipkelődik talán kicsit sokat, de Taitos már csak így szeret, arcáról pedig leolvasható, hogy tényleg nem gonoszkodik.*
-És tervezel bárhova messzebbre is menni most, vagy... végre jössz velem kicsit?
*Reménykedik, hogy a lány huzamosabb ideig Taitossal utazgat most.
Közben már egy kis ideje a kovács színe előtt vannak, s Taitos nem tévedett, tényleg őt kereste. Szétnyit egy kendőt, benne a vörös pengés késsel.*
-Oh!
*Szakad ki Taitosból, mert hát szép munka, főleg így alig pár óra alatt.*
-Hogy?
*Bukik ki belőle, mire a kovács csak kacsint.*
-Volt raktáron.
*Jelenti ki, mire botos mágusunk elvigyorodik.*
~Nem véletlen itt készülnek azok a mesterkardok.~
*Gondolja, majd leszámolja tartozását a pultra.*
-Köszönöm!
*Az indulást persze nem sürgeti, hadd nézegessen egy kicsit barátosnéja is. Közben ő elcsomagolja a fegyvert szerzeményei közé, de csak miután megnézte a fény csillanását a tüzes pengén.*
-Na, mit gondolsz?
*Kérdezi a lány elé tartva a darabot, mely ében vésetekkel és a vérnél kissé élénkebb színben pompázik, markolata vörösfenyő, a pengében pedig tűzgolyó és az "Egy út mindig átvág a hegyen." felirat díszeleg.*
-Gyúrtál? Mármint, valami kenyeret fogsz sütni?
*Taitos nem járatos a déli népek szlengnyelvében. Így kicsit csodálkozik.*
~Legalább ennél nem lesz soványabb, ha eszik.~
*Egy kis ölelgetés neki sem árt, s végül boldogan néz a kovács után.*
-Te, ennél is dilisebb?
*Neveti el magát.*
-Tisztára imádnám!
*Túlozza el a dolgot egy kicsit. Igazából néha maga Taitos sem tudja követni Nana csapongásait, de ezzel nincs is baj talán. Fél karját odaadja a lányért ugyebár, ahogy az illik, s így indulnak előre. Nem igazán sietve.*
-A könyveket meg tudom, hogy nem szereted annyira, de utána elviszlek vacsorázni a Pegazusba.
*Ígéri.*
-Meg még... jönnek páran sajnos, de utána az egész este a miénk.
*Szorongatja meg a lány kezét, tényleg rájuk férne már egy kis idő kettesben és nem csak a tegnap este miatt.*
-Neked minden fegyvered rendben?
*Kérdez rá azért.*
-Semmit nem kell élezni. Jó, tudom a nyelvedet biztosan nem.
*Csipkelődik talán kicsit sokat, de Taitos már csak így szeret, arcáról pedig leolvasható, hogy tényleg nem gonoszkodik.*
-És tervezel bárhova messzebbre is menni most, vagy... végre jössz velem kicsit?
*Reménykedik, hogy a lány huzamosabb ideig Taitossal utazgat most.
Közben már egy kis ideje a kovács színe előtt vannak, s Taitos nem tévedett, tényleg őt kereste. Szétnyit egy kendőt, benne a vörös pengés késsel.*
-Oh!
*Szakad ki Taitosból, mert hát szép munka, főleg így alig pár óra alatt.*
-Hogy?
*Bukik ki belőle, mire a kovács csak kacsint.*
-Volt raktáron.
*Jelenti ki, mire botos mágusunk elvigyorodik.*
~Nem véletlen itt készülnek azok a mesterkardok.~
*Gondolja, majd leszámolja tartozását a pultra.*
-Köszönöm!
*Az indulást persze nem sürgeti, hadd nézegessen egy kicsit barátosnéja is. Közben ő elcsomagolja a fegyvert szerzeményei közé, de csak miután megnézte a fény csillanását a tüzes pengén.*
-Na, mit gondolsz?
*Kérdezi a lány elé tartva a darabot, mely ében vésetekkel és a vérnél kissé élénkebb színben pompázik, markolata vörösfenyő, a pengében pedig tűzgolyó és az "Egy út mindig átvág a hegyen." felirat díszeleg.*
1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-08 13:56:13
Üzenet elküldve: 2018-02-08 13:56:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*A sötételf újabb megnyilvánulása már teljesen világossá teszi a helyzetet számára. A férfi érdeklődése és gondolkodásmódja tényleg ennyire egy irányú. Ha tárgyalnia kellene vele észérvek felsorakoztatásával, a helyzet bosszantó és fárasztó lenne, de mivel nem kell ilyesmivel foglalkoznia, egyszerűen mulattatja az egyszerűség ezen formája. Hagyja, hogy a szórakozását jelző halvány, derűs mosoly kiüljön az ajkára - értelmezze ezt a férfi úgy, ahogy akarja. Mindenesetre a sötételf első kérdésére csak a fejét csóválja egy sejtelmes mosoly kíséretében.
Még megvárja, hogy a mester fel akar-e még tenni bármilyen kérdést a megrendeléssel kapcsolatban, ám mivel nem él a lehetőséggel, hát búcsút vesz tőle a lány, és az ajtó felé indul.
Csak akkor torpan meg, amikor a sötételf ismét neki tesz fel kérdéseket. Erős inger kel benne, hogy hangosan kacagjon fel a hallottakon, de uralkodik magán és nem enged a késztetésnek.*
- Látom, a nem saját használatra kifejezés egy kicsit megkavarta a fejében a dolgokat, de ez esetben hadd segítsek. *Ajánlja fel készségesen, mézes-mázosan kedves hangon.*
- Ez annyit takar, hogy olyasvalakinek készül, aki értékeli az ilyesmit, és még ért is a forgatásához. De nagyon felcsigázta az érdeklődését a penge mint falidísz. Csak nem hasonló célból rendelte azt is? *Kérdő pillantása a sötételf címeres kardjára vándorol.*
*A sötételf újabb megnyilvánulása már teljesen világossá teszi a helyzetet számára. A férfi érdeklődése és gondolkodásmódja tényleg ennyire egy irányú. Ha tárgyalnia kellene vele észérvek felsorakoztatásával, a helyzet bosszantó és fárasztó lenne, de mivel nem kell ilyesmivel foglalkoznia, egyszerűen mulattatja az egyszerűség ezen formája. Hagyja, hogy a szórakozását jelző halvány, derűs mosoly kiüljön az ajkára - értelmezze ezt a férfi úgy, ahogy akarja. Mindenesetre a sötételf első kérdésére csak a fejét csóválja egy sejtelmes mosoly kíséretében.
Még megvárja, hogy a mester fel akar-e még tenni bármilyen kérdést a megrendeléssel kapcsolatban, ám mivel nem él a lehetőséggel, hát búcsút vesz tőle a lány, és az ajtó felé indul.
Csak akkor torpan meg, amikor a sötételf ismét neki tesz fel kérdéseket. Erős inger kel benne, hogy hangosan kacagjon fel a hallottakon, de uralkodik magán és nem enged a késztetésnek.*
- Látom, a nem saját használatra kifejezés egy kicsit megkavarta a fejében a dolgokat, de ez esetben hadd segítsek. *Ajánlja fel készségesen, mézes-mázosan kedves hangon.*
- Ez annyit takar, hogy olyasvalakinek készül, aki értékeli az ilyesmit, és még ért is a forgatásához. De nagyon felcsigázta az érdeklődését a penge mint falidísz. Csak nem hasonló célból rendelte azt is? *Kérdő pillantása a sötételf címeres kardjára vándorol.*
1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-07 02:04:41
Üzenet elküldve: 2018-02-07 02:04:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lindiame//
- Botort tett, mert van egy csomó zsoldosa?
*Látványosan elmosolyodik. Nem tudja elképzelni máshogy a helyzetet, így hát magyarázhat neki bármit, ha nem jut el a tudatáig.*
- De mondja csak.
*Emeli fel egyik sötét ujját a plafon felé.*
- Miért sürgős az a fegyver, ha utána nem használják? Sürgősen díszítenie kell az asszonya oldalát? Ha fegyver van nála jobban tisztelik bizonyos helyeken, még akkor is, ha nem tudja használni?
*Kezd beleunni a beszélgetésbe, de úgy dönt, a választ még megvárja, és csak utána távozik. Még nem tudja, hogy öröm-e vagy bánat, hogy valószínűleg a hölggyel egyfelé fognak menni egy darabig.*
- Botort tett, mert van egy csomó zsoldosa?
*Látványosan elmosolyodik. Nem tudja elképzelni máshogy a helyzetet, így hát magyarázhat neki bármit, ha nem jut el a tudatáig.*
- De mondja csak.
*Emeli fel egyik sötét ujját a plafon felé.*
- Miért sürgős az a fegyver, ha utána nem használják? Sürgősen díszítenie kell az asszonya oldalát? Ha fegyver van nála jobban tisztelik bizonyos helyeken, még akkor is, ha nem tudja használni?
*Kezd beleunni a beszélgetésbe, de úgy dönt, a választ még megvárja, és csak utána távozik. Még nem tudja, hogy öröm-e vagy bánat, hogy valószínűleg a hölggyel egyfelé fognak menni egy darabig.*
1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-06 13:47:30
Üzenet elküldve: 2018-02-06 13:47:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*Derűs, szórakozott mosollyal figyeli a sötételfet, miután az biztosította róla a lányt, hogy mire is gondol. Nem, nem érti. Mindkét réteg lepergett róla. Lindiame egyelőre nem dönt arról, hogy szerinte szánt szándékkal nem veszi figyelmbe a burkolt célzást a férfi, vagy ennyire nem látja ez egójától az erdőt. Egyelőre meghagyja abban a hitében a sötételfet, hogy egyetért vele a megállapításában.
Közben a kovácsmester is feltesz még néhány kérdést a rendeléssel kapcsolatban, amire a lány készséggel felel, majd az ég tudja ruhája melyik redőjének takarásából elővesz egykis erszényt, amit átad neki. Alighanem az előleg.
Az újabb kommentárt hallva legszívesebben lemondóan sóhajtana, de uralkodik mind vonásain, mind cselekedetein, s csak egy kérdő pillantással fordul az idegen felé. ~Ez tényleg ennyi csak a vagdalkozásra tud gondolni?~*
- Merigal asszonyt nehéz felhúzni, és meglehetősen... botor tett lenne. *Csóválja a fejét. Semmi kétsége afelől, hogyha valaki elnyerné anyja nem tetszését, arról az asszonyság gyorsan gondoskodna - kevésbé látványos módon, mint egy lekaszabolt ember vagy egyéb, de hasonlóan meggyőző eredménnyel.*
- Ha ennyire súlyos helyzet állna elő, mindneképp megkeressük zsoldos uramat is. *Hajt aprócska mozdulattal fejet, ugyanazzal a bájos mosollyal, amit a kovácsmesternek is bemutatott már. Gyanítja, hogy inkább a kíváncsiság, az unalom és a vérszomj keveréke vezette az ajánlattételre a sötételfet, semmint hogy valóban bérkard lenne. Ahhoz túl drága kelméket hord, és egy címeres kard sem igazán a bérencekre jellemző. Ez utóbbi kötöttséget jelente egy nagyon is a szabadságukat élvező típusnak. Aztán lehet, hogy valami örökséget akkar ezzel hirdetni, vagy megszerezni a férfi. Információk híján csak találgatni tud, abba pedig inkább nem megy bele túlságosan.*
*Derűs, szórakozott mosollyal figyeli a sötételfet, miután az biztosította róla a lányt, hogy mire is gondol. Nem, nem érti. Mindkét réteg lepergett róla. Lindiame egyelőre nem dönt arról, hogy szerinte szánt szándékkal nem veszi figyelmbe a burkolt célzást a férfi, vagy ennyire nem látja ez egójától az erdőt. Egyelőre meghagyja abban a hitében a sötételfet, hogy egyetért vele a megállapításában.
Közben a kovácsmester is feltesz még néhány kérdést a rendeléssel kapcsolatban, amire a lány készséggel felel, majd az ég tudja ruhája melyik redőjének takarásából elővesz egykis erszényt, amit átad neki. Alighanem az előleg.
Az újabb kommentárt hallva legszívesebben lemondóan sóhajtana, de uralkodik mind vonásain, mind cselekedetein, s csak egy kérdő pillantással fordul az idegen felé. ~Ez tényleg ennyi csak a vagdalkozásra tud gondolni?~*
- Merigal asszonyt nehéz felhúzni, és meglehetősen... botor tett lenne. *Csóválja a fejét. Semmi kétsége afelől, hogyha valaki elnyerné anyja nem tetszését, arról az asszonyság gyorsan gondoskodna - kevésbé látványos módon, mint egy lekaszabolt ember vagy egyéb, de hasonlóan meggyőző eredménnyel.*
- Ha ennyire súlyos helyzet állna elő, mindneképp megkeressük zsoldos uramat is. *Hajt aprócska mozdulattal fejet, ugyanazzal a bájos mosollyal, amit a kovácsmesternek is bemutatott már. Gyanítja, hogy inkább a kíváncsiság, az unalom és a vérszomj keveréke vezette az ajánlattételre a sötételfet, semmint hogy valóban bérkard lenne. Ahhoz túl drága kelméket hord, és egy címeres kard sem igazán a bérencekre jellemző. Ez utóbbi kötöttséget jelente egy nagyon is a szabadságukat élvező típusnak. Aztán lehet, hogy valami örökséget akkar ezzel hirdetni, vagy megszerezni a férfi. Információk híján csak találgatni tud, abba pedig inkább nem megy bele túlságosan.*
1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-05 19:14:08
Üzenet elküldve: 2018-02-05 19:14:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy régi tartozás//
*Taitos első reggeli útja a kovácshoz vezet.*
~Régi történet ér hamarosan véget.~
*Mereng magában a sors útjait elemezve.*
~Mintha valaki éppen pergamenre vetné.~
*Megrázza a fejét, nem hiszi, hogy ezt egy elme kitalálhatta.*
~Talán inkább valakik.~
*Filozofál tovább, ahogy belöki az ajtót.*
-Szálljék áldás eme házra!
*Köszön illendően.*
-Megrendelésem lenne, Uram. Olyat szeretnék, mint díszes tőreid, csak kisebbet, persze megadom egy tőr árát.
*A kovácsnak persze soha nem voltak ellenére a tisztes ajánlatok, s noha nem egy igazán harcra edzett fegyvert kell elkészítenie, legalább sejtheti, hogy ezzel a darabbal nem ontanak fölösleges vért, így belemegy.*
-Nos, élénk veres pengével szeretném, markolatja vörösfenyő legyen, és lapjába egyik oldalt ében tűzlabda, másikon az álljon, hogy "Egy út mindig átvág a hegyen." Szép, vésetesen. A penge kialakításában vaskosra gondoltam, élének, hegyének alakjában önben megbízom!
*Magyarázza a lehető legarchaikusabb előadásmódban, mit kíván, ahogyan azt egy nemestől illik, majd kezet nyújt, s kifizeti az előleget. Nem kell neki azonnal, de abban is biztos, hogy sokat sem maradna a városban.*
*Taitos első reggeli útja a kovácshoz vezet.*
~Régi történet ér hamarosan véget.~
*Mereng magában a sors útjait elemezve.*
~Mintha valaki éppen pergamenre vetné.~
*Megrázza a fejét, nem hiszi, hogy ezt egy elme kitalálhatta.*
~Talán inkább valakik.~
*Filozofál tovább, ahogy belöki az ajtót.*
-Szálljék áldás eme házra!
*Köszön illendően.*
-Megrendelésem lenne, Uram. Olyat szeretnék, mint díszes tőreid, csak kisebbet, persze megadom egy tőr árát.
*A kovácsnak persze soha nem voltak ellenére a tisztes ajánlatok, s noha nem egy igazán harcra edzett fegyvert kell elkészítenie, legalább sejtheti, hogy ezzel a darabbal nem ontanak fölösleges vért, így belemegy.*
-Nos, élénk veres pengével szeretném, markolatja vörösfenyő legyen, és lapjába egyik oldalt ében tűzlabda, másikon az álljon, hogy "Egy út mindig átvág a hegyen." Szép, vésetesen. A penge kialakításában vaskosra gondoltam, élének, hegyének alakjában önben megbízom!
*Magyarázza a lehető legarchaikusabb előadásmódban, mit kíván, ahogyan azt egy nemestől illik, majd kezet nyújt, s kifizeti az előleget. Nem kell neki azonnal, de abban is biztos, hogy sokat sem maradna a városban.*
1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-04 19:19:30
Üzenet elküldve: 2018-02-04 19:19:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lindiame//
*A nő újra végigméri a sötételfet, de Zhorack nem foglalkozik vele. Kiválaszt egy fegyvert, majd megvárja, hogy a kovács újra figyeljen rá.*
- Bizony, sajnos igaza van.
*Érti a férfi, hogy az idegen mire akar kilyukadni.*
- Jól hallottam, amit mondott, de köszönöm megjegyzését, aranyos volt.
*Átadja a kovácsnak az aranyat a fegyvert, de nem bírja ki, hogy ne válaszoljon újra a nőnek. Bizony van benne annyi dac és makacsság, na meg amúgy se siet sehova sem.*
- Merigal asszonyt valaki nagyon felidegesíthette.
*Rázza a fejét. Nos, igen. Mióta semmi dolga sincs előszeretettel túrja bele az orrát olyan dolgokba, amihez igazából semmi köze sincs.*
- Tudja, elég sok mindent el tudok intézni.
*Mosolyodik el, majd övére akasztja a tőrt is.*
*A nő újra végigméri a sötételfet, de Zhorack nem foglalkozik vele. Kiválaszt egy fegyvert, majd megvárja, hogy a kovács újra figyeljen rá.*
- Bizony, sajnos igaza van.
*Érti a férfi, hogy az idegen mire akar kilyukadni.*
- Jól hallottam, amit mondott, de köszönöm megjegyzését, aranyos volt.
*Átadja a kovácsnak az aranyat a fegyvert, de nem bírja ki, hogy ne válaszoljon újra a nőnek. Bizony van benne annyi dac és makacsság, na meg amúgy se siet sehova sem.*
- Merigal asszonyt valaki nagyon felidegesíthette.
*Rázza a fejét. Nos, igen. Mióta semmi dolga sincs előszeretettel túrja bele az orrát olyan dolgokba, amihez igazából semmi köze sincs.*
- Tudja, elég sok mindent el tudok intézni.
*Mosolyodik el, majd övére akasztja a tőrt is.*
1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-04 11:37:17
Üzenet elküldve: 2018-02-04 11:37:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*Szeme se rebben a sötételf gúnyolódását hallva, még csak a szívverése sem gyorsul fel mérgében a vérszegény sértés-kísérlet gyanánt. Figyelmét elszakítja a kovácstól, s ezúttal valóban úgy méri végig Zhorackot, mintha a piacon egy árus épp madárnak akarná nézni, és egy minőségi áru helyett egy silány kacatot akarnának rásózni. Mégis, mikor megszólal, hangjában végtelen türelem érződik, mintha csak egy kisgyerekkel beszélne, aki még mit sem tud a világról.*
- Megannyi férfi dicsekszik azzal, hogy milyen jól bánik a fegyverével, de lássuk be, a többségük silányul teljesít vele. *Szomorúan, lemondóan sóhajt. Ennél viszont szomorúbb, hogy egy városi legenda most véget érni látszik, talán ezért is tanulmányozza oly annyira a kormosok eme díszpéldányát.*
- Állítólag akinek hegyes a füle, annak roppant jó a hallása, de erre most remekül sikerült rácáfolnia. Vagy ez a mendemonda csak ez elfekre vonatkozik, és sötétebb rokonaik kimaradtak ezen áldomásból? *Morfondírozik hangosan. Hiszen a műhely nem egy hatalmas csarnok, és még csak nem is a két legtávolabbi sarkában állnak, a lány sem suttogott a mesterrel folytatott diskurzusa alatt, épp ezért még egy átlagos hallású halandó ember is hallhatta tisztán és érthetően mondandóját. Nem. Saját. Használatra. Habár jobban belegondolva nem is biztos, hogy a hallójáratoknál kell keresse a problémát, hanem a problémák mélyebben gyökereznek, és egy ily egyszerű mondat értelmezése is problémába ütközik az egyszerű lelkeknek. Igen, bizonyára ez lehet a magyarázat. Dűlőre jutva ezen roppan "fontos" kérdéssel, újfent visszafordul a mester felé, ismét elővéve bájos mosolyát.*
- Nem élet halál kérdése a dolog, de roppant hálás lenne Merigal asszony, ha minél előbb elkészülne a megrendelés.
*Szeme se rebben a sötételf gúnyolódását hallva, még csak a szívverése sem gyorsul fel mérgében a vérszegény sértés-kísérlet gyanánt. Figyelmét elszakítja a kovácstól, s ezúttal valóban úgy méri végig Zhorackot, mintha a piacon egy árus épp madárnak akarná nézni, és egy minőségi áru helyett egy silány kacatot akarnának rásózni. Mégis, mikor megszólal, hangjában végtelen türelem érződik, mintha csak egy kisgyerekkel beszélne, aki még mit sem tud a világról.*
- Megannyi férfi dicsekszik azzal, hogy milyen jól bánik a fegyverével, de lássuk be, a többségük silányul teljesít vele. *Szomorúan, lemondóan sóhajt. Ennél viszont szomorúbb, hogy egy városi legenda most véget érni látszik, talán ezért is tanulmányozza oly annyira a kormosok eme díszpéldányát.*
- Állítólag akinek hegyes a füle, annak roppant jó a hallása, de erre most remekül sikerült rácáfolnia. Vagy ez a mendemonda csak ez elfekre vonatkozik, és sötétebb rokonaik kimaradtak ezen áldomásból? *Morfondírozik hangosan. Hiszen a műhely nem egy hatalmas csarnok, és még csak nem is a két legtávolabbi sarkában állnak, a lány sem suttogott a mesterrel folytatott diskurzusa alatt, épp ezért még egy átlagos hallású halandó ember is hallhatta tisztán és érthetően mondandóját. Nem. Saját. Használatra. Habár jobban belegondolva nem is biztos, hogy a hallójáratoknál kell keresse a problémát, hanem a problémák mélyebben gyökereznek, és egy ily egyszerű mondat értelmezése is problémába ütközik az egyszerű lelkeknek. Igen, bizonyára ez lehet a magyarázat. Dűlőre jutva ezen roppan "fontos" kérdéssel, újfent visszafordul a mester felé, ismét elővéve bájos mosolyát.*
- Nem élet halál kérdése a dolog, de roppant hálás lenne Merigal asszony, ha minél előbb elkészülne a megrendelés.
1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-02 16:29:49
Üzenet elküldve: 2018-02-02 16:29:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lindiame//
*Úgy figyelik egymást a nővel, mintha éppen a piacon mért, nem igen tetsző árut próbálnák szemmel gyilkolni, és közben azon morfondíroznának, hogy ki volt az semmirekellő, aki képes ilyesmit eladni. A gondolatra Zhorack szája felfelé görbül.
Inkább különös figyelmet fordít az elé kihelyezett rövid kardok és tőrök felé, miközben a hölgy a kováccsal társalog. Persze a férfi nem bírja ki, hogy ne szóljon közbe.*
- Merigal asszony igen bátor lehet. Kevés nőt látni, aki tud bánni a kezében tartott karddal.
*Gúnyolódik.*
- Vagy csak az úrnője dísznek szánja a szobája falára?
*Nem igen hiszi, hogy a lány gazdaasszonya tényleg képes kardok forgatni. Elvégre nő, miért tudna? Sőt, fel sem merül Zhorackban, hogy az illető esetleg a vásárló hölgy rokona, esetleg édesanyja lenne.*
*Úgy figyelik egymást a nővel, mintha éppen a piacon mért, nem igen tetsző árut próbálnák szemmel gyilkolni, és közben azon morfondíroznának, hogy ki volt az semmirekellő, aki képes ilyesmit eladni. A gondolatra Zhorack szája felfelé görbül.
Inkább különös figyelmet fordít az elé kihelyezett rövid kardok és tőrök felé, miközben a hölgy a kováccsal társalog. Persze a férfi nem bírja ki, hogy ne szóljon közbe.*
- Merigal asszony igen bátor lehet. Kevés nőt látni, aki tud bánni a kezében tartott karddal.
*Gúnyolódik.*
- Vagy csak az úrnője dísznek szánja a szobája falára?
*Nem igen hiszi, hogy a lány gazdaasszonya tényleg képes kardok forgatni. Elvégre nő, miért tudna? Sőt, fel sem merül Zhorackban, hogy az illető esetleg a vásárló hölgy rokona, esetleg édesanyja lenne.*
1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-02 16:17:15
Üzenet elküldve: 2018-02-02 16:17:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*Nem lepődik meg rajta, hogy a sötételf észreveszi a figyelő tekintetet. Az ő fajtájuk mintha különösen ki lenne élezve erre, mint akik valami rosszban sántikálnak, és folyton azt lesik, lebuknak-e vele. Vajon azt a bizarr grimaszt, amit jó indulattal sem lehetne mosolynak nevezni, fenyegetésnek szánta, el akarta ilyeszteni vele a kéretlen szemlélődőt, vagy csak olyamsit evett korábban a hím, amit nem kellett volna? Ahogy a lány felemás tekintete visszatér az előtte pihenő acélra, apró, bájos mosolyra húzódik ajka. Az a fajta, ami leheletnyi derűt tükröz, mert egy félszeg fiúcska nagyon próbálja felhívni magára a kiszemelt kisasszony figyelmét, de a próbálkozás meglehetősen esetlenre sikerül, vagy amikor egy aprócska méretű öleb vérebnek képzelve magát ugat meg valakit mérgesen vékonyka hangján.
Ahogy azonban megjelenik a kovács, rögtön az övé Lindiame figyelme, így a lánynak van alkalma szemrevételezni a hozott kardot is. A címer említésére pillantása rögvest az említett motívumra vándorol, ám de nem ismeri fel azt. Tehát nem a Dwirinthalenek egyike az ismeretlen.
Amint a mester felé fordul, előveszi ragyogó, lehengerlő mosolyát, és apró, de tiszteletet nem nélkülöző mozdulattal hajt fejet.*
- Üdvözletem, mester, Merigal asszony kérését tolmácsolom. Szeretne megrendelni egy kardot, egykezes, díszes keresztvassal, néhány vésettel a penge tövében dízsítésként, és a markolat gombra is kerülhet némi ízléses cicoma. Nem saját használatra lesz. *Teszi még hozzá gyorsan, mielőtt valami női kacsóba illő kecses fegyver képe sejlene fel a kovácsmester lelki szemei előtt. Az anyagi részét egyelőre direkt nem emlegeti fel, nem szeret ilyesmiről nem érintett személyek társaságában beszélni.*
*Nem lepődik meg rajta, hogy a sötételf észreveszi a figyelő tekintetet. Az ő fajtájuk mintha különösen ki lenne élezve erre, mint akik valami rosszban sántikálnak, és folyton azt lesik, lebuknak-e vele. Vajon azt a bizarr grimaszt, amit jó indulattal sem lehetne mosolynak nevezni, fenyegetésnek szánta, el akarta ilyeszteni vele a kéretlen szemlélődőt, vagy csak olyamsit evett korábban a hím, amit nem kellett volna? Ahogy a lány felemás tekintete visszatér az előtte pihenő acélra, apró, bájos mosolyra húzódik ajka. Az a fajta, ami leheletnyi derűt tükröz, mert egy félszeg fiúcska nagyon próbálja felhívni magára a kiszemelt kisasszony figyelmét, de a próbálkozás meglehetősen esetlenre sikerül, vagy amikor egy aprócska méretű öleb vérebnek képzelve magát ugat meg valakit mérgesen vékonyka hangján.
Ahogy azonban megjelenik a kovács, rögtön az övé Lindiame figyelme, így a lánynak van alkalma szemrevételezni a hozott kardot is. A címer említésére pillantása rögvest az említett motívumra vándorol, ám de nem ismeri fel azt. Tehát nem a Dwirinthalenek egyike az ismeretlen.
Amint a mester felé fordul, előveszi ragyogó, lehengerlő mosolyát, és apró, de tiszteletet nem nélkülöző mozdulattal hajt fejet.*
- Üdvözletem, mester, Merigal asszony kérését tolmácsolom. Szeretne megrendelni egy kardot, egykezes, díszes keresztvassal, néhány vésettel a penge tövében dízsítésként, és a markolat gombra is kerülhet némi ízléses cicoma. Nem saját használatra lesz. *Teszi még hozzá gyorsan, mielőtt valami női kacsóba illő kecses fegyver képe sejlene fel a kovácsmester lelki szemei előtt. Az anyagi részét egyelőre direkt nem emlegeti fel, nem szeret ilyesmiről nem érintett személyek társaságában beszélni.*
1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-02 14:39:15
Üzenet elküldve: 2018-02-02 14:39:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lindiame//
*Várakozás közben a férfi kiszúr egy embernőt, aki őt bámulja. Zhorack megenged felé egy nem túl kedves mosolyt, nem szereti, ha mindenféle idegen csak úgy bámulja. Na nem mintha ok ne lenne rá. Elvégre ki látott nála fessebb, és jobb képűbb, szebb hajú és bőrű sötétefet? Na ugye!
A kovács nagy nehezen kijön hátulról, a kezébe pedig nagy valószínűséggel a sötételf új kardját tartja. Az idős férfi nézegeti egy kicsit, forgatja, majd átadja Zhoracknak. A férfi kitartja, forgatja egy kicsit, majd hatalmas mosolyt varázsol a képére.*
- Nagyszerű! Szinte tökéletes! Még a címer is rajta van!
*Mutat a hullót ábrázoló motívumra, miközben dicsekszik az új kardjával. Szépen, gondosan elteszi, majd kifizeti a kovácsnak az árát.*
- De kellene egy rövidebb is.
*A kovács bólint, majd a nő felé fordul, hogy megkérdesse, az mit szeretne.*
*Várakozás közben a férfi kiszúr egy embernőt, aki őt bámulja. Zhorack megenged felé egy nem túl kedves mosolyt, nem szereti, ha mindenféle idegen csak úgy bámulja. Na nem mintha ok ne lenne rá. Elvégre ki látott nála fessebb, és jobb képűbb, szebb hajú és bőrű sötétefet? Na ugye!
A kovács nagy nehezen kijön hátulról, a kezébe pedig nagy valószínűséggel a sötételf új kardját tartja. Az idős férfi nézegeti egy kicsit, forgatja, majd átadja Zhoracknak. A férfi kitartja, forgatja egy kicsit, majd hatalmas mosolyt varázsol a képére.*
- Nagyszerű! Szinte tökéletes! Még a címer is rajta van!
*Mutat a hullót ábrázoló motívumra, miközben dicsekszik az új kardjával. Szépen, gondosan elteszi, majd kifizeti a kovácsnak az árát.*
- De kellene egy rövidebb is.
*A kovács bólint, majd a nő felé fordul, hogy megkérdesse, az mit szeretne.*
1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-02 09:33:45
Üzenet elküldve: 2018-02-02 09:33:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*Nem a kedvenc helye Artheniorban a Kovácsműhely, de vannak olyan ügyek, amiket nem lehet a személyzetre bízni. Van, hogy tényleg túl... egyszerű lelkek hozzá, hogy elintézzék, és van, hogy csak a hiúság meg a felsőbbrendűség mondatja ezt, jelen eset talán a kettő keveréke lehet a lány szerint. Mert hogy nem saját intéznivaló parancsolta ide, anyjának tesz szívességet azzal, hogy lead neki a mesternél egy fontos megrendelést.
Természetesen az illető, akivel beszélnie kellene, pont nincs a helység ezen részében. Kénytelen hát a már kirakott, kész árukat nézegetni, hogy lekösse magát addig, míg a kovács előkerül. Óvatosan érint meg néhány tetszetősebb pengét, nem mintha kiadna rájuk bármennyit is, elvégre nem harcos, hogy ezekkel vagdalkozzon. Ugyan ha nem is rögtön, de egy a műhelyben tartózkodó másik személyt is kiszúr. Egy sötételf, aki fajtájuk megnevezésében a sötét szót talán egy kissé túl komolyan veszi - legalábbis öltözéke alapján. Néhány pillantás, amivel lopva végigméri az illetőt, és nyomán megszületik az első benyomás. Problémás alak, semmi kétsége efelől, hiába a drága kelme. Talán a Dwirinthalenekhez tartozik? Nem mintha ők lennének Arthenior egyetlen gazdag sötételf családja, de a pénzes kormosok kapcsán alighanem a legtöbben rájuk asszociálnak. Figyelme lassan visszavándorol az épp előtte látható hosszú tőrre. Díszes darab, dekoratívabb, mint sajátja, de nem agyon cicomázott. Kíváncsian veszi kézbe, és forgatja meg lassan kezében, ismerkedve a fegyver súlyával, fogásával.*
*Nem a kedvenc helye Artheniorban a Kovácsműhely, de vannak olyan ügyek, amiket nem lehet a személyzetre bízni. Van, hogy tényleg túl... egyszerű lelkek hozzá, hogy elintézzék, és van, hogy csak a hiúság meg a felsőbbrendűség mondatja ezt, jelen eset talán a kettő keveréke lehet a lány szerint. Mert hogy nem saját intéznivaló parancsolta ide, anyjának tesz szívességet azzal, hogy lead neki a mesternél egy fontos megrendelést.
Természetesen az illető, akivel beszélnie kellene, pont nincs a helység ezen részében. Kénytelen hát a már kirakott, kész árukat nézegetni, hogy lekösse magát addig, míg a kovács előkerül. Óvatosan érint meg néhány tetszetősebb pengét, nem mintha kiadna rájuk bármennyit is, elvégre nem harcos, hogy ezekkel vagdalkozzon. Ugyan ha nem is rögtön, de egy a műhelyben tartózkodó másik személyt is kiszúr. Egy sötételf, aki fajtájuk megnevezésében a sötét szót talán egy kissé túl komolyan veszi - legalábbis öltözéke alapján. Néhány pillantás, amivel lopva végigméri az illetőt, és nyomán megszületik az első benyomás. Problémás alak, semmi kétsége efelől, hiába a drága kelme. Talán a Dwirinthalenekhez tartozik? Nem mintha ők lennének Arthenior egyetlen gazdag sötételf családja, de a pénzes kormosok kapcsán alighanem a legtöbben rájuk asszociálnak. Figyelme lassan visszavándorol az épp előtte látható hosszú tőrre. Díszes darab, dekoratívabb, mint sajátja, de nem agyon cicomázott. Kíváncsian veszi kézbe, és forgatja meg lassan kezében, ismerkedve a fegyver súlyával, fogásával.*
1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-02-01 14:34:03
Üzenet elküldve: 2018-02-01 14:34:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Vadvéd//
~ Nos, ennyi időnek elégnek is kell lennie ~
*Ahogy lassan kifújja magából a hideg városi levegőt, buzgón átgondolja a jelenlegi helyzetet és az útvonalat: Szépen visszamennek négyen az erődbe, miközben az említett erőd vezére és egy másik létfontosságú tagja egymástól teljesen elkülönülten bóklászik Arthenior veszélyes körzeteinek sarkaiban. Lenyűgöző. Most már kezdi bánni, hogy nem szólalt fel a döntés ellen. Hogy mennyivel egyszerűbb lett volna ha először a szövetségi találkozót tudják le együtt, azután beszélik meg a többiek elkísérését! Hogy miért most jut ez eszébe?!
Gondolatmenetéből Sol zökkentette ki.*
- Ó. Azt hiszem már indulhatunk, ennyi idő után már be tudnak érni minket. Amúgy is ugyanabba az irányba megyünk ahová ők. - *Végtagjait kicsit megmozgatja, körözgeti és nyújtóztatja a hosszú álldogálás után, s egy gyors és könnyed mozdulattal föl is pattan hátasára.*
- Gyerünk, ugorj fel! Bőven van hely, szóval zavar nélkül elférünk! És csak semmi gyanús kézmozdulat! - *Neveti el magát nagyot horkantva, megpaskolva lova hosszú nyakát.* - Lyz és Selandrian kitérnek majd a gazdagnegyedre összepakolni, a főtéren megvárjuk őket! Remélem még emlékszem az utcákra... - *Miután türelmesen megvárja, ha helyet foglal a tündérfiú, elkezd a piactér irányába léptetni, ahonnan egyszerűen a gazdagnegyedbe jutnak. Ha minden igaz, probléma nélkül.*
A hozzászólás írója (Aviolan Sunuko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.01 14:48:21
~ Nos, ennyi időnek elégnek is kell lennie ~
*Ahogy lassan kifújja magából a hideg városi levegőt, buzgón átgondolja a jelenlegi helyzetet és az útvonalat: Szépen visszamennek négyen az erődbe, miközben az említett erőd vezére és egy másik létfontosságú tagja egymástól teljesen elkülönülten bóklászik Arthenior veszélyes körzeteinek sarkaiban. Lenyűgöző. Most már kezdi bánni, hogy nem szólalt fel a döntés ellen. Hogy mennyivel egyszerűbb lett volna ha először a szövetségi találkozót tudják le együtt, azután beszélik meg a többiek elkísérését! Hogy miért most jut ez eszébe?!
Gondolatmenetéből Sol zökkentette ki.*
- Ó. Azt hiszem már indulhatunk, ennyi idő után már be tudnak érni minket. Amúgy is ugyanabba az irányba megyünk ahová ők. - *Végtagjait kicsit megmozgatja, körözgeti és nyújtóztatja a hosszú álldogálás után, s egy gyors és könnyed mozdulattal föl is pattan hátasára.*
- Gyerünk, ugorj fel! Bőven van hely, szóval zavar nélkül elférünk! És csak semmi gyanús kézmozdulat! - *Neveti el magát nagyot horkantva, megpaskolva lova hosszú nyakát.* - Lyz és Selandrian kitérnek majd a gazdagnegyedre összepakolni, a főtéren megvárjuk őket! Remélem még emlékszem az utcákra... - *Miután türelmesen megvárja, ha helyet foglal a tündérfiú, elkezd a piactér irányába léptetni, ahonnan egyszerűen a gazdagnegyedbe jutnak. Ha minden igaz, probléma nélkül.*
A hozzászólás írója (Aviolan Sunuko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.01 14:48:21
1445. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-01-31 19:14:02
Üzenet elküldve: 2018-01-31 19:14:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Vadvéd//
*A fegyverek és felszerelések lassan elkészülnek, ahogyan a tervek is a venárok fejében a hazajutást illetően. Többen elindulnak egy teljesen másik okból, viszont a réteg, akik eddig is az újoncokkal foglalkoztak, megmarad. Az elf és az ember nagyon szimpatikusnak tűnik Sol számára, egy rossz szót sem tudna rájuk mondani. Úgy érzi, hogy tényleg képes lenne rájuk úgy gondolni később, mint az új családjára, persze ezt majd inkább az idő dönti el, semmint a tündérfiú. A felosztások is közben lerendeződnek, miszerint a lovakon a két hölgy és a két férfiú fog osztozkodni. Aviolan határozott megjelenése kellemes érzést kelt Solban, az utazásról tett megjegyzésére pedig még egy kicsit bele is vörösödik. Elvégre most ajánlotta fel csak először egy férfi számára, hogy a háta mögött utazhat és ez kiváltképpen szoros bizalomra utal a tündér fejében. Nem is tudja, hirtelen mit reagáljon, s bár a mielőbbi indulásnak nagyon örül, a kedves gesztust végig kell vezetnie a fejében, hogy biztosan ne értse félre. Amikor lovagolni fognak, ő bele fog kapaszkodni a férfiba… és szorosan mögötte fog ülni. Talán nem kellene ennyire túlgondolnia, de a fejében már száguldanak a gondolatok, ami még inkább előidézi a pirospozsgás arcát.*
- Re-rendben… nekem megfelel a felosztás. Akkor… mi külön fogunk elindulni? Vagy bevárjuk a többieket is? *Nem volt számára elsőre tiszta az egyszerre indulás, vagy az egymás bevárása, így inkább rákérdez a biztonság kedvéért. Lehet, nem bírná a fiatal szíve azt, hogyha a férfival még kettesben is kellene utaznia. Abban a helyzetben tényleg nem tudja, hogy mivel terelje el a gondolatait ezektől a különös érzésektől. Zavarában megrázza a fejét, vesz egy mély levegőt és kihúzza magát, hogy jelezze: készen áll az indulásra. Bár a szíve úgy tűnik már másra is.*
*A fegyverek és felszerelések lassan elkészülnek, ahogyan a tervek is a venárok fejében a hazajutást illetően. Többen elindulnak egy teljesen másik okból, viszont a réteg, akik eddig is az újoncokkal foglalkoztak, megmarad. Az elf és az ember nagyon szimpatikusnak tűnik Sol számára, egy rossz szót sem tudna rájuk mondani. Úgy érzi, hogy tényleg képes lenne rájuk úgy gondolni később, mint az új családjára, persze ezt majd inkább az idő dönti el, semmint a tündérfiú. A felosztások is közben lerendeződnek, miszerint a lovakon a két hölgy és a két férfiú fog osztozkodni. Aviolan határozott megjelenése kellemes érzést kelt Solban, az utazásról tett megjegyzésére pedig még egy kicsit bele is vörösödik. Elvégre most ajánlotta fel csak először egy férfi számára, hogy a háta mögött utazhat és ez kiváltképpen szoros bizalomra utal a tündér fejében. Nem is tudja, hirtelen mit reagáljon, s bár a mielőbbi indulásnak nagyon örül, a kedves gesztust végig kell vezetnie a fejében, hogy biztosan ne értse félre. Amikor lovagolni fognak, ő bele fog kapaszkodni a férfiba… és szorosan mögötte fog ülni. Talán nem kellene ennyire túlgondolnia, de a fejében már száguldanak a gondolatok, ami még inkább előidézi a pirospozsgás arcát.*
- Re-rendben… nekem megfelel a felosztás. Akkor… mi külön fogunk elindulni? Vagy bevárjuk a többieket is? *Nem volt számára elsőre tiszta az egyszerre indulás, vagy az egymás bevárása, így inkább rákérdez a biztonság kedvéért. Lehet, nem bírná a fiatal szíve azt, hogyha a férfival még kettesben is kellene utaznia. Abban a helyzetben tényleg nem tudja, hogy mivel terelje el a gondolatait ezektől a különös érzésektől. Zavarában megrázza a fejét, vesz egy mély levegőt és kihúzza magát, hogy jelezze: készen áll az indulásra. Bár a szíve úgy tűnik már másra is.*
1444. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-01-30 10:03:31
Üzenet elküldve: 2018-01-30 10:03:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Vadvéd//
*A helyzet lassan rendeződik, fény derül rá, ki merre hány lépést, kinek mi lesz a feladata meg az útiránya, s az eleje már el is szállingózik a Kovácsműhelyből. Megnyugvására pedig érkezik a válasz is, miszerint sokféle képességre lehet szükség Vadvédben, és akad lehetőség ezek fejlesztésére. Köztük a mágikus készségek csiszolására is, így már nem csoda, ha tündér lelkesedéséből rá is átragad valamennyi. Ebből viszont csak annyi látszik, hogy szerény mosollyal az arcán bólint Sol szavaira.*
- Legyen így.
*Majd természetsen Aviolan felvetésére és Lyz kérdésére is rábólint, ezúttal egy jóval határozottabb mozdulattal.*
- Nekem megfelel. Ha pedig teszel velem egy kitérőt a Gazdagnegyedbe, azt megköszönöm, így gyorsabban megjárnánk az utat, és a többieknek kevesebbet kellene várnia, mintha gyalog tenném meg az utat. *Hiába, saját hátasa még nincs, és igazán szükségét nem is érezte. A városban elég volt gyalog közlekednie, cipekednie nem kellett, az pedig, hogy tovább tartott, míg eljutott valahova, nem zavarta, többnyire nem kellett sietnie sehova.*
*A helyzet lassan rendeződik, fény derül rá, ki merre hány lépést, kinek mi lesz a feladata meg az útiránya, s az eleje már el is szállingózik a Kovácsműhelyből. Megnyugvására pedig érkezik a válasz is, miszerint sokféle képességre lehet szükség Vadvédben, és akad lehetőség ezek fejlesztésére. Köztük a mágikus készségek csiszolására is, így már nem csoda, ha tündér lelkesedéséből rá is átragad valamennyi. Ebből viszont csak annyi látszik, hogy szerény mosollyal az arcán bólint Sol szavaira.*
- Legyen így.
*Majd természetsen Aviolan felvetésére és Lyz kérdésére is rábólint, ezúttal egy jóval határozottabb mozdulattal.*
- Nekem megfelel. Ha pedig teszel velem egy kitérőt a Gazdagnegyedbe, azt megköszönöm, így gyorsabban megjárnánk az utat, és a többieknek kevesebbet kellene várnia, mintha gyalog tenném meg az utat. *Hiába, saját hátasa még nincs, és igazán szükségét nem is érezte. A városban elég volt gyalog közlekednie, cipekednie nem kellett, az pedig, hogy tovább tartott, míg eljutott valahova, nem zavarta, többnyire nem kellett sietnie sehova.*
1443. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-01-30 06:38:34
Üzenet elküldve: 2018-01-30 06:38:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencsés napot fogott ki, ugyanis a kovács nemcsak meghallgatja, hanem hamar rá is bólint az üzletre.*
~Ez simán ment.~
*Az elképzeléseit, amit felvázolt, a mester megértette, és ígérete szerint nyomban neki is lát az elkészítésnek.*
~Remek. Elégedett vagyok!~
*Végül az árban is megegyeznek, jobban mondva Daranel rábólint az első ajánlatra, amit kap. Nem alkudozgat, mert egyrészről nem az ő asztala, másrészről ő kér szívességet azzal, hogy nem a "normál" kínálatból válogat, hanem speciális kérései vannak. Mindemellett a "normál" kínálatból is sikerült valami azért kiválasztania, de az már mellékes. Erszényéből kiszámol 400 aranyat a kovácsmesternek (Mesélő (Landa), aki még többet is kap egy sör árával, tehát kap borravalót.
*
~Még így is jól járok.~
*Aztán már csak annyi a dolga, hogy türelmesen kivárja sorát, amivel nem lesz probléma, hiszen sok szép fegyver és mindenféle felszerelés akad itt, amit elnézhet az ember egy ideig.*
~Ez simán ment.~
*Az elképzeléseit, amit felvázolt, a mester megértette, és ígérete szerint nyomban neki is lát az elkészítésnek.*
~Remek. Elégedett vagyok!~
*Végül az árban is megegyeznek, jobban mondva Daranel rábólint az első ajánlatra, amit kap. Nem alkudozgat, mert egyrészről nem az ő asztala, másrészről ő kér szívességet azzal, hogy nem a "normál" kínálatból válogat, hanem speciális kérései vannak. Mindemellett a "normál" kínálatból is sikerült valami azért kiválasztania, de az már mellékes. Erszényéből kiszámol 400 aranyat a kovácsmesternek (Mesélő (Landa), aki még többet is kap egy sör árával, tehát kap borravalót.
*~Még így is jól járok.~
*Aztán már csak annyi a dolga, hogy türelmesen kivárja sorát, amivel nem lesz probléma, hiszen sok szép fegyver és mindenféle felszerelés akad itt, amit elnézhet az ember egy ideig.*
1442. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-01-29 10:50:32
Üzenet elküldve: 2018-01-29 10:50:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Vadvéd//
*Lyznek is megérkezik az új íj, melyet a korábbi mellé vásárol, de még az új nyilakra várnia kell. A régit esetleg beteszi Vadvéd raktárába, hogy másnak is hasznára válhasson. Eddig nagyon megszolgálta az idejét, és sosem csalódott benne, hűségesebb volt bárkinél. Pedig mások számára csak egy eszköz, Lyznek mégis az életet jelenti... talán mégsem válik meg tőle. Sajnos egy komplett felszerelés elkészítése jóval több időt vesz igénybe, mint hitte, de addig is bőven van idejük megbeszélni mindent. Vagyis azt mindenképpen, hogy Pycta, Aviolan gondjaira bízza a csapatot, mely nélküle tér vissza Vadvédbe.
Aviolan fekete humorát, csak egy szigorú pillantásra méltatja, hogy aztán lemondó mosollyal ingassa meg fejét, mivel azért eszébe jut, hogy még Umon csatlakozásakor neki is volt valami hasonló vicce Zarához. Akkor mondjuk el is szégyellte magát miatta. Arra ugyan nincs ideje, hogy ezen eltöprengjen, mert amint Pycta távozik, Aenae bejelenti, hogy ő az anyjánál marad éjszakára. Emiatt meg is kapja Xotara rendelését, melyet így neki kell a mélységi lánynak elvinnie. A dolog nem dobja fel, mert még mindig ő az, akivel a leginkább nincsenek egy hullámhosszon. Lyznek Xotara túl harsány, túl hirtelen és kiszámíthatatlan. Ettől függetlenül nem mentek ölre soha, és Lyznek esze ágában sincs ilyesmit tenni, de a Barás eset óta úgy érzi, jobb távolabb, de látótávolságban tőle.*
- Nem hiszem, hogy meg tudjuk kerülni az ingoványt… *Jegyzi meg Lyz, mikor csak ketten maradnak a két jövevénnyel. *Arról még mindig biztosabban haza jutunk, ha csak nincs valamilyen trükk a tarsolyodban.
*Már hangosan is kimondja: otthon. Kicsit ízlelgeti is a szót, de nem sokáig, csak míg a tündér fiú újra szómenésbe nem kezd. Erre Lyz elmosolyodik. Igazán üdítő, hogy ilyen cserfes, de ami megint meglepi, hogy Aviolan a hirtelen ráruházott felelősséggel, nagyjából átvedlett valamiféle kiképzőtisztté. ~Mi az, hogy elvár majd tőle? ~ Szemöldöke felszökik egy pillanatra a meglepetés miatt, de nem mond semmit, inkább Selandriannak válaszol. *
- Hogyne, jó így az elosztás, nektek is? *Pillant az „újoncokra” egy bizakodó mosollyal, majd megindul Sunuko után.*
- Selanrian, ha neked is megfelel, én szívesen elviszlek a gazdagnegyedbe, hogy összekészülhess, elbúcsúzhass… *Tart egy pillanatnyi szünetet, de nem szeretne tolakodni.* ha szeretnéd. Persze, ha egyedül mennél, akkor azt is megértem, nem szeretnélek sürgetni, mi itt türelmesen várunk, ha neked úgy jobb.
*Lyznek is megérkezik az új íj, melyet a korábbi mellé vásárol, de még az új nyilakra várnia kell. A régit esetleg beteszi Vadvéd raktárába, hogy másnak is hasznára válhasson. Eddig nagyon megszolgálta az idejét, és sosem csalódott benne, hűségesebb volt bárkinél. Pedig mások számára csak egy eszköz, Lyznek mégis az életet jelenti... talán mégsem válik meg tőle. Sajnos egy komplett felszerelés elkészítése jóval több időt vesz igénybe, mint hitte, de addig is bőven van idejük megbeszélni mindent. Vagyis azt mindenképpen, hogy Pycta, Aviolan gondjaira bízza a csapatot, mely nélküle tér vissza Vadvédbe.
Aviolan fekete humorát, csak egy szigorú pillantásra méltatja, hogy aztán lemondó mosollyal ingassa meg fejét, mivel azért eszébe jut, hogy még Umon csatlakozásakor neki is volt valami hasonló vicce Zarához. Akkor mondjuk el is szégyellte magát miatta. Arra ugyan nincs ideje, hogy ezen eltöprengjen, mert amint Pycta távozik, Aenae bejelenti, hogy ő az anyjánál marad éjszakára. Emiatt meg is kapja Xotara rendelését, melyet így neki kell a mélységi lánynak elvinnie. A dolog nem dobja fel, mert még mindig ő az, akivel a leginkább nincsenek egy hullámhosszon. Lyznek Xotara túl harsány, túl hirtelen és kiszámíthatatlan. Ettől függetlenül nem mentek ölre soha, és Lyznek esze ágában sincs ilyesmit tenni, de a Barás eset óta úgy érzi, jobb távolabb, de látótávolságban tőle.*
- Nem hiszem, hogy meg tudjuk kerülni az ingoványt… *Jegyzi meg Lyz, mikor csak ketten maradnak a két jövevénnyel. *Arról még mindig biztosabban haza jutunk, ha csak nincs valamilyen trükk a tarsolyodban.
*Már hangosan is kimondja: otthon. Kicsit ízlelgeti is a szót, de nem sokáig, csak míg a tündér fiú újra szómenésbe nem kezd. Erre Lyz elmosolyodik. Igazán üdítő, hogy ilyen cserfes, de ami megint meglepi, hogy Aviolan a hirtelen ráruházott felelősséggel, nagyjából átvedlett valamiféle kiképzőtisztté. ~Mi az, hogy elvár majd tőle? ~ Szemöldöke felszökik egy pillanatra a meglepetés miatt, de nem mond semmit, inkább Selandriannak válaszol. *
- Hogyne, jó így az elosztás, nektek is? *Pillant az „újoncokra” egy bizakodó mosollyal, majd megindul Sunuko után.*
- Selanrian, ha neked is megfelel, én szívesen elviszlek a gazdagnegyedbe, hogy összekészülhess, elbúcsúzhass… *Tart egy pillanatnyi szünetet, de nem szeretne tolakodni.* ha szeretnéd. Persze, ha egyedül mennél, akkor azt is megértem, nem szeretnélek sürgetni, mi itt türelmesen várunk, ha neked úgy jobb.
1441. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2018-01-28 12:48:17
Üzenet elküldve: 2018-01-28 12:48:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Városi túra//
//A fegyver útja//
*Rövidke városi túrájuk úgy néz ki hogy akkor olyan gyorsan is ért véget, mint ahogy elkezdődött. Milyen kár. Túlzottan nem aggódik vezetőjük testi épségéért a nyilvánvalóan rossz hírű kikötői környék sikátorainál, mivel az Erdőmélyi vadak sokasága és vadassága jócskán túlszárnyalja az egyszerű kocsmai törzsvendégek bicskáit. De abban viszont nem biztos, hogy meg tudja e egyedül találni a megfelelő személyt. Ami csekély információt kapott, még egy városban felnőtt zsebmetszőnek is legalább pár napba telik míg sikerrel jár. Egy erdei hosszúéletűnek mennyi esélye lesz egyedül? De a kocka már el van vetve, már beleegyeztek Pycta kívánságába. Még a mindig az elf vezető mellett maradni kívánó Aenae sem ellenkezett, Sunuko meglepetésére. De miért?*
- Sok sikert, és baj kerüljön. - *Mondja még utószónak, miután a rövid ideig tartó farkasszem után megbizonyosodik Pycta hajlíthatatlan céltudatosságában és magabiztosságában. Nem véletlenül ő a vezérük.
Lyz és Aenae felé fordul, töprengő tekintettel:*
- Ha memóriám nem csal, Umon még kért egy "botot". Hogy varázs e vagy harci, arra már sajnos nem emlékszem. Útközben kitérhetünk a piacra ezért? - *Válaszukat megvárva felszerelését ellenőrzi, majd a Sol és Selandrian felé fordulva összecsapja kezeit.*
- Örömteli a lelkesedésed, Sol! Ilyen ambíciós magatartást várok el majd tőled a közeljövőben. Indulás pedig most van, tehát ha vissza kell még térni bármiféle anyagi tárgyért, a kovács előtti istállónál várunk meg benneteket. Majd te felpattansz mögém az én hátasomra, Selandrian pedig Lyzére, ha nincs ellenére. Ott várakozok, hogy mindenki elkészüljön. Agyő! - *S ezekkel a szavakkal ki is lép a kijárati ajtón, alig egy tucatnyi métert téve a kikötött lovakhoz, ahol Pycta már időt nem vesztegetve indul is. Kezével még köszönésképp int neki, sokáig nézve a távolodó elf hátát amint a kikötő irányába léptet. Remélhetőleg nem most látja utoljára.
Éjfekete árnyalatú, félelmetes magasságú lovának nyakát finoman megpaskolva várja a többieket. Lyz remélhetőleg követi, és a másik kettő mielőbb elkészül. Aenae?*
//A fegyver útja//
*Rövidke városi túrájuk úgy néz ki hogy akkor olyan gyorsan is ért véget, mint ahogy elkezdődött. Milyen kár. Túlzottan nem aggódik vezetőjük testi épségéért a nyilvánvalóan rossz hírű kikötői környék sikátorainál, mivel az Erdőmélyi vadak sokasága és vadassága jócskán túlszárnyalja az egyszerű kocsmai törzsvendégek bicskáit. De abban viszont nem biztos, hogy meg tudja e egyedül találni a megfelelő személyt. Ami csekély információt kapott, még egy városban felnőtt zsebmetszőnek is legalább pár napba telik míg sikerrel jár. Egy erdei hosszúéletűnek mennyi esélye lesz egyedül? De a kocka már el van vetve, már beleegyeztek Pycta kívánságába. Még a mindig az elf vezető mellett maradni kívánó Aenae sem ellenkezett, Sunuko meglepetésére. De miért?*
- Sok sikert, és baj kerüljön. - *Mondja még utószónak, miután a rövid ideig tartó farkasszem után megbizonyosodik Pycta hajlíthatatlan céltudatosságában és magabiztosságában. Nem véletlenül ő a vezérük.
Lyz és Aenae felé fordul, töprengő tekintettel:*
- Ha memóriám nem csal, Umon még kért egy "botot". Hogy varázs e vagy harci, arra már sajnos nem emlékszem. Útközben kitérhetünk a piacra ezért? - *Válaszukat megvárva felszerelését ellenőrzi, majd a Sol és Selandrian felé fordulva összecsapja kezeit.*
- Örömteli a lelkesedésed, Sol! Ilyen ambíciós magatartást várok el majd tőled a közeljövőben. Indulás pedig most van, tehát ha vissza kell még térni bármiféle anyagi tárgyért, a kovács előtti istállónál várunk meg benneteket. Majd te felpattansz mögém az én hátasomra, Selandrian pedig Lyzére, ha nincs ellenére. Ott várakozok, hogy mindenki elkészüljön. Agyő! - *S ezekkel a szavakkal ki is lép a kijárati ajtón, alig egy tucatnyi métert téve a kikötött lovakhoz, ahol Pycta már időt nem vesztegetve indul is. Kezével még köszönésképp int neki, sokáig nézve a távolodó elf hátát amint a kikötő irányába léptet. Remélhetőleg nem most látja utoljára.
Éjfekete árnyalatú, félelmetes magasságú lovának nyakát finoman megpaskolva várja a többieket. Lyz remélhetőleg követi, és a másik kettő mielőbb elkészül. Aenae?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080