Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-13 15:11:53
Üzenet elküldve: 2020-05-13 15:11:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
* Ruuno nem véli felfedezni a hasonlóságot a gyümölcs és közte, Rheyra pedig tart tőle kellemetlenül érintené a fiút, ha kifejtené mire gondolt.*
- Olyan édes, mint Te!* vágja rá aztán. Büszkén harap bele a barackba, meg van elégedve magával, hogy ilyen furmányosan kivágta magát ebből a helyzetből. Mégsem sül el hibátlanul a dolog. Fogacskája, ami már jó ideje ki volt lazulva most végérvényesen megadja magát. Nem tudja mire vélni Ruuno lelkesedését, el is tolja a kezét, amikor a szájában akar matatni.Hogy mit fog csinálni vele? Nem merül fel benne, hogy bármit is tennie kellene azon felül, hogy kidobja. Ukrom is azt mondja, hogy majd visszanő, szóval erre akkor már nincs szükség. A vörös hajú gnóm nő se állja meg szó nélkül az eseményeket.*
- Párna alá?* hitetlenkedik. Nem érti, nem mellesleg párnája sincs. No, de hogy már mindenki így oda van a dologtól úgy dönt a biztonság kedvéért elteszi a fogat. Nehogy később megbánja. Jól beszorult a kemény magba, megdolgozik vele, majd egyszerűen zsebre vágja. Érzi a fémes ízt a szájában, megszívja a friss lyukat, fájdalmas grimasz ül ki arcára.*
- Megeszed?* nyújtja oda a megcsócsált, de már fogtalanított barackot Ruunonak. A többieknek feltűnhet, hogy a lány beszéde kissé megváltozott. Most így fogatlanul, mintha selypítene kissé.* Én most nem kérem.* mielőtt még úgy igazán panaszkodhatna az ork különös dologba avatja be.*
- Hm?* ráncolja gyanakvón a homlokát.* Biztos vagy ebben?* látszik, hogy szeretné elhinni a dolgot az apró tündérekkel. Nem mondana nemet sem az aranyra sem az ember feletti erőre.* Lehet választani?* kérdezi, amikor elindulnak kifelé.* Mehetünk végre a Kikötőbe?* kérdezi odakint, nyelve hegye ismét foghíjához téved.*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 15:13:22
//Ukrom és az aprónépek//
* Ruuno nem véli felfedezni a hasonlóságot a gyümölcs és közte, Rheyra pedig tart tőle kellemetlenül érintené a fiút, ha kifejtené mire gondolt.*
- Olyan édes, mint Te!* vágja rá aztán. Büszkén harap bele a barackba, meg van elégedve magával, hogy ilyen furmányosan kivágta magát ebből a helyzetből. Mégsem sül el hibátlanul a dolog. Fogacskája, ami már jó ideje ki volt lazulva most végérvényesen megadja magát. Nem tudja mire vélni Ruuno lelkesedését, el is tolja a kezét, amikor a szájában akar matatni.Hogy mit fog csinálni vele? Nem merül fel benne, hogy bármit is tennie kellene azon felül, hogy kidobja. Ukrom is azt mondja, hogy majd visszanő, szóval erre akkor már nincs szükség. A vörös hajú gnóm nő se állja meg szó nélkül az eseményeket.*
- Párna alá?* hitetlenkedik. Nem érti, nem mellesleg párnája sincs. No, de hogy már mindenki így oda van a dologtól úgy dönt a biztonság kedvéért elteszi a fogat. Nehogy később megbánja. Jól beszorult a kemény magba, megdolgozik vele, majd egyszerűen zsebre vágja. Érzi a fémes ízt a szájában, megszívja a friss lyukat, fájdalmas grimasz ül ki arcára.*
- Megeszed?* nyújtja oda a megcsócsált, de már fogtalanított barackot Ruunonak. A többieknek feltűnhet, hogy a lány beszéde kissé megváltozott. Most így fogatlanul, mintha selypítene kissé.* Én most nem kérem.* mielőtt még úgy igazán panaszkodhatna az ork különös dologba avatja be.*
- Hm?* ráncolja gyanakvón a homlokát.* Biztos vagy ebben?* látszik, hogy szeretné elhinni a dolgot az apró tündérekkel. Nem mondana nemet sem az aranyra sem az ember feletti erőre.* Lehet választani?* kérdezi, amikor elindulnak kifelé.* Mehetünk végre a Kikötőbe?* kérdezi odakint, nyelve hegye ismét foghíjához téved.*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 15:13:22
1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-13 11:52:23
Üzenet elküldve: 2020-05-13 11:52:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Cilanney//
*Elköszön az orktól és a két kölyöktől és a továbbiakban teljes figyelmét a gnóm lánynak szenteli. Készségesen érdeklődik újra az érkezés céljáról, hogy ne mondjon helyett ostobaságot és amikor arra fény derül újra, az emlékei is visszatérnek egy pillanat alatt.*
- A keresett személy felkutatásában sajnos még mindig nem tudok segíteni. *Válaszol bocsánatkérő kifejezéssel az arcán. Nem érti, hogyan is segíthetne, hisz már korábban elmondta, hogy nem látta az említett komornát. Persze kívülről semmi sem látszik mindebből.*
- Az áruk némi utánajárást igényelnek, de természetesen be tudjuk szerezni. *Válaszol a számára már sokkal testhezállóbb feladatra. A kereskedés alapelve, hogy minden keresett árura igent mond, aztán pedig utánajár.*
- A beszerzés bizonytalan ideje és a lehetőségek miatt árat sem tudok egyelőre mondani, de igyekszünk a leghamarabb és a legjobb áron beszerezni önnek. *Teszi még hozzá. Nem gondolja, hogy komoly összeget képviselne mindez, de természetesen a kereskedőháznak is nyereséget kell termelnie.*
- Esetleg bármi másban tudok még segíteni önnek? A komornája megkerítésén kívül. *Kérdi még halovány félmosollyal, mert nem szeretné, ha félreértené a gnóm lány. Ő csak árukkal kereskedik, eltűnt személyek felkutatásával nem.*
//Cilanney//
*Elköszön az orktól és a két kölyöktől és a továbbiakban teljes figyelmét a gnóm lánynak szenteli. Készségesen érdeklődik újra az érkezés céljáról, hogy ne mondjon helyett ostobaságot és amikor arra fény derül újra, az emlékei is visszatérnek egy pillanat alatt.*
- A keresett személy felkutatásában sajnos még mindig nem tudok segíteni. *Válaszol bocsánatkérő kifejezéssel az arcán. Nem érti, hogyan is segíthetne, hisz már korábban elmondta, hogy nem látta az említett komornát. Persze kívülről semmi sem látszik mindebből.*
- Az áruk némi utánajárást igényelnek, de természetesen be tudjuk szerezni. *Válaszol a számára már sokkal testhezállóbb feladatra. A kereskedés alapelve, hogy minden keresett árura igent mond, aztán pedig utánajár.*
- A beszerzés bizonytalan ideje és a lehetőségek miatt árat sem tudok egyelőre mondani, de igyekszünk a leghamarabb és a legjobb áron beszerezni önnek. *Teszi még hozzá. Nem gondolja, hogy komoly összeget képviselne mindez, de természetesen a kereskedőháznak is nyereséget kell termelnie.*
- Esetleg bármi másban tudok még segíteni önnek? A komornája megkerítésén kívül. *Kérdi még halovány félmosollyal, mert nem szeretné, ha félreértené a gnóm lány. Ő csak árukkal kereskedik, eltűnt személyek felkutatásával nem.*
1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:25:11
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:25:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Valamicskét szégyenkezve vakarja fejét, mikor Aztyan visszaadja az átvételkor odaadandó összeget. De mit is gondolt ő, hisz' tudja, hogy nem azonnal készülhetnek el az efféle fegyverek. Talán raktáron lehettek volna elérhető darabok? Mindegy, emiatt már nincs kedve panaszkodnia a sebhelyes kalmárnak, bár annak elismerően sztoikus arckifejezése nem azt sugallja, hogy bármi problémával fogadná a reklamációt.
Ekkor ismét előtérbe kerül a gnóm asszonyság, hacsak egy pillanatra is. Eszébe jut, hogy már nem útszéli kocsmában van, és illene valamilyen köszöntéssel fogadni őt. De mivel Ukrom csak Ukrom, így egy apatikus bólintással le is tudja.
A sorsolás még nem létező időpontjára csak felnyújtja vállait. Tulajdonképp már annak eleget örül, hogy esélye van egy legendás fegyver tulajdonosának lenni. Ezt nem sokan mondhatják magukról e szomorú földön. Bár arra kíváncsi, hogyan lesznek értesítve az időpontról. Futárral? Esetleg addig itt tartják a fegyvert, míg a szerencsés győztesnek nem jut eszébe visszatérni egy véletlenszerű napon, és igenlően tapsolva amaz megzavarodott kliens kezébe át nem adják? Ezen még ráér gondolkozni.
Az időpont hallatán viszont arca jócskán eltorzul. Nem tesz különösebb megjegyzést, de segítőkész üzletelője láthatja rajta, hogy nem számít ilyen későire. Egy teljes hat. Így megéri egyáltalán elindulni? A kölykök fegyver nélkül, ő maga meg már egy alig használhatóval. Azt sem tudja, milyen hosszú az út a Kikötőig, és még vissza is kellene menniük a kész árukért. Nem, így nem éri meg.*
- Rendben. - *Ezt egyszerre Aztyannak mondja megértésként, és magának beletörődésként. Ezen már nem változtathatnak. Egy hatot még csak kibírnak itt. A két kis vakarcs tud magával mit kezdeni ezen helyen, ő maga meg jobban körül tud nézni. Ami kenyérre valója még megmaradt, azzal talán nem kell szűkös nadrággal járnia.
Hallja a lány panaszát és a kis törpe izgatott hangját. Hátra is fordul, aggódó tekintettel, talán Rheyra megvágta magát az egyik fegyverrel. De mikor látja mi történik, ízibe vissza is alakul morcos énjébe.*
- Ne nyúlkálj a szájához, Ruuno! - *Pirít rá a vakarcsra, lassan rázva fejét a fog láttán.* - És visszanő a fogad, Rheyra, szóval addig bírd ki. - *Annyi biztos, hogy nem fogja hosszútávon a következendő nyivákolásokat végighallgatni. Bár tudja, hogy érez a lány, majdnem sajnálja is emiatt. De csak majdnem.
És elköszön tőle a kalmár. Kellemes első benyomást kelt a kis cége, meg kell hagynia.*
- Részemről a szerencse. Akkor egy hat múlva. - *Kezét egy markos szorításra nyújtja, magától értetendő végzésként. Ha megtörténik, ha nem, Odalépked a gyerekekhez, a vörös hajú gnóm szavaiból ötletet szerezve.*
- A nőnek igaza van, tudod. - *Kezdi.* - Ha keményen tűröd a fájdalmat a nap további részében, rejtett, a legkisebbnél is kisebb méretű tündérkék megjutalmaznak. Talán emberfeletti erővel, talán arannyal. Csak ne tégy megjegyzést a méretükre, azt utálják. - *Meséli a helyben kitalált legendát. Ha szerencséje van, akkor a kislány nem fog (annyit) panaszkodni a nap folyamán. És mindössze pár aranyat kell rááldoznia. Mekkora mázli!*
//Ukrom és az aprónépek//
*Valamicskét szégyenkezve vakarja fejét, mikor Aztyan visszaadja az átvételkor odaadandó összeget. De mit is gondolt ő, hisz' tudja, hogy nem azonnal készülhetnek el az efféle fegyverek. Talán raktáron lehettek volna elérhető darabok? Mindegy, emiatt már nincs kedve panaszkodnia a sebhelyes kalmárnak, bár annak elismerően sztoikus arckifejezése nem azt sugallja, hogy bármi problémával fogadná a reklamációt.
Ekkor ismét előtérbe kerül a gnóm asszonyság, hacsak egy pillanatra is. Eszébe jut, hogy már nem útszéli kocsmában van, és illene valamilyen köszöntéssel fogadni őt. De mivel Ukrom csak Ukrom, így egy apatikus bólintással le is tudja.
A sorsolás még nem létező időpontjára csak felnyújtja vállait. Tulajdonképp már annak eleget örül, hogy esélye van egy legendás fegyver tulajdonosának lenni. Ezt nem sokan mondhatják magukról e szomorú földön. Bár arra kíváncsi, hogyan lesznek értesítve az időpontról. Futárral? Esetleg addig itt tartják a fegyvert, míg a szerencsés győztesnek nem jut eszébe visszatérni egy véletlenszerű napon, és igenlően tapsolva amaz megzavarodott kliens kezébe át nem adják? Ezen még ráér gondolkozni.
Az időpont hallatán viszont arca jócskán eltorzul. Nem tesz különösebb megjegyzést, de segítőkész üzletelője láthatja rajta, hogy nem számít ilyen későire. Egy teljes hat. Így megéri egyáltalán elindulni? A kölykök fegyver nélkül, ő maga meg már egy alig használhatóval. Azt sem tudja, milyen hosszú az út a Kikötőig, és még vissza is kellene menniük a kész árukért. Nem, így nem éri meg.*
- Rendben. - *Ezt egyszerre Aztyannak mondja megértésként, és magának beletörődésként. Ezen már nem változtathatnak. Egy hatot még csak kibírnak itt. A két kis vakarcs tud magával mit kezdeni ezen helyen, ő maga meg jobban körül tud nézni. Ami kenyérre valója még megmaradt, azzal talán nem kell szűkös nadrággal járnia.
Hallja a lány panaszát és a kis törpe izgatott hangját. Hátra is fordul, aggódó tekintettel, talán Rheyra megvágta magát az egyik fegyverrel. De mikor látja mi történik, ízibe vissza is alakul morcos énjébe.*
- Ne nyúlkálj a szájához, Ruuno! - *Pirít rá a vakarcsra, lassan rázva fejét a fog láttán.* - És visszanő a fogad, Rheyra, szóval addig bírd ki. - *Annyi biztos, hogy nem fogja hosszútávon a következendő nyivákolásokat végighallgatni. Bár tudja, hogy érez a lány, majdnem sajnálja is emiatt. De csak majdnem.
És elköszön tőle a kalmár. Kellemes első benyomást kelt a kis cége, meg kell hagynia.*
- Részemről a szerencse. Akkor egy hat múlva. - *Kezét egy markos szorításra nyújtja, magától értetendő végzésként. Ha megtörténik, ha nem, Odalépked a gyerekekhez, a vörös hajú gnóm szavaiból ötletet szerezve.*
- A nőnek igaza van, tudod. - *Kezdi.* - Ha keményen tűröd a fájdalmat a nap további részében, rejtett, a legkisebbnél is kisebb méretű tündérkék megjutalmaznak. Talán emberfeletti erővel, talán arannyal. Csak ne tégy megjegyzést a méretükre, azt utálják. - *Meséli a helyben kitalált legendát. Ha szerencséje van, akkor a kislány nem fog (annyit) panaszkodni a nap folyamán. És mindössze pár aranyat kell rááldoznia. Mekkora mázli!*
1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-11 23:57:23
Üzenet elküldve: 2020-05-11 23:57:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Szeleburdi aprónép, mondhatni belegyalogol a kellős közepébe a dolgoknak. Félreáll ugyan, és kissé szégyelli is magát, de azért kihúzza rövidke testének derekát, ha másképp nem, legalább tartása legyen.*
- Bocsánat, csak tessék *Engedékenyen szól, hogy fejezzék csak be a tárgyalást az orkkal, addig a gyerekeket figyeli. Gnómnak ugyan kissé nyúlánk fajta, de így sem túl magas, a gyerekekhez közelebb áll, mint egy megtermett férfihoz, és az alma eset is közelebb történik a szeméhez, melybe nem átall belekotyogni az első adandó alkalommal.*
- Azt tartja egy mondás, hogy párna alá kell tenni. Tudtad? Szerintem tartsd meg. *Csicsergi a kölyöknek bólogatva, vörös loknik csak úgy billennek lustán ahogy mozog a feje. Szemüvege mögül meg csak úgy pislog mint aki éppen most mondja fel a leckét, kihasználva az időt, míg az ork és Aztyan közt megköttetik az üzlet, s mikor ő kerül sorra, ugyan olyan átható figyelemmel pillog Aztyanra is.*
- Elsősorban még mindig a komornámat keresem, Malt. De szükségem volna egy tégely arany színű tintára, és egy lúdtollra, melynek a vége díszes, a doboza pedig bársony bélelt. *pillog nagyokat a szemüveg mögül, ahogy elsorolja, amit már korábban is megbeszéltek.*
- Tud nekem ilyet szerezni? *billenti félre fejét.*
//Ukrom és az aprónépek//
*Szeleburdi aprónép, mondhatni belegyalogol a kellős közepébe a dolgoknak. Félreáll ugyan, és kissé szégyelli is magát, de azért kihúzza rövidke testének derekát, ha másképp nem, legalább tartása legyen.*
- Bocsánat, csak tessék *Engedékenyen szól, hogy fejezzék csak be a tárgyalást az orkkal, addig a gyerekeket figyeli. Gnómnak ugyan kissé nyúlánk fajta, de így sem túl magas, a gyerekekhez közelebb áll, mint egy megtermett férfihoz, és az alma eset is közelebb történik a szeméhez, melybe nem átall belekotyogni az első adandó alkalommal.*
- Azt tartja egy mondás, hogy párna alá kell tenni. Tudtad? Szerintem tartsd meg. *Csicsergi a kölyöknek bólogatva, vörös loknik csak úgy billennek lustán ahogy mozog a feje. Szemüvege mögül meg csak úgy pislog mint aki éppen most mondja fel a leckét, kihasználva az időt, míg az ork és Aztyan közt megköttetik az üzlet, s mikor ő kerül sorra, ugyan olyan átható figyelemmel pillog Aztyanra is.*
- Elsősorban még mindig a komornámat keresem, Malt. De szükségem volna egy tégely arany színű tintára, és egy lúdtollra, melynek a vége díszes, a doboza pedig bársony bélelt. *pillog nagyokat a szemüveg mögül, ahogy elsorolja, amit már korábban is megbeszéltek.*
- Tud nekem ilyet szerezni? *billenti félre fejét.*
1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:20:17
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:20:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Nem kommentálja, milyen érzelmeket lát vagy nem lát az orkon, a heges arcú tökéletes profizmussal végzi a munkáját. Az eladást.
A fizetés kérdésére készségesen válaszol.*
- Igen, nekem. *Ha pedig megkapta az aranyakat, átadja a szelvényt.*
- Természetesen a sorsoláson való részvétel csak a sikeres üzletkötés, azaz az átvétel és a fennmaradó összeg kifizetésekor válik esedékessé. *Teszi még hozzá. Ahogy megszámolja az aranyakat, kicsit soknak érzi, a teljes vételárnak, így a letét összegét tartja csak meg, visszaad Savanyú Ukromnak 100 aranyat.
.*
- Így kerek, csak a letét összegét kérjük a megrendeléskor. *Magyarázza. Az aprónépek biztosan elterelték a figyelmét.
Apropó, aprónépek. Ekkor fut be a korábban látott vörös gnóm lány. Aki elmaradt mögötte a piacon, amikor a Kalmár felé tartott. Szerencsétlenül az orkba fut bele, de Aztyan nem gondolja, hogy ebből probléma lenne.*
- Minden rendben, kisasszony? *Kérdi készségesen, ha nemleges választ kap, akkor folytatja.*
- Egy pillanat és az öné vagyok. *Kéri a gnóm lányt, hisz az orkkal való üzlet már a célegyenesbe ért.
Nem kívánta kioktatni a törpe kölyköt, még akkor is, ha kissé kioktatás íze lett a mondatának. Egyszerű tényközlésnek szánta. Nem irigyli az orkot két ilyen égetni való gyerekkel.
Az ork kérdéseire pedig határozottan válaszol.*
- A sorsolást akkorra időzítjük, ha meglesz a tíz vásárló. Egyelőre még nincs meg, de remélem, megérti, ha pontos számot nem közölhetek. *Veszi elejét az újabb kérdésnek.*
- A rendeléseket egy haton belül intézzük, mint hallja, most is készül egy-egy fegyver vagy páncél. *Mutat hátra az épület hátsó traktusában felhangzó ütemes kalapácsszóra hívva fel az ork figyelmét.*
- Az előkészületeket a segédek végzik, de a fegyver vagy egyéb kovácsholmi végső formáját a mester adja meg. Kérem, látogassanak vissza egy hat múlva és addigra, remélhetően elkészül a rendelésük. *Fejezi be. A kovácsolást és az egyes fegyverek elkészültének idejét a fegyver bonyolultsága és egyéb tényezők befolyásolják, így pontosat mondani elég nehéz. Aztyan reméli, hogy az ork megérti.
A kislány közben gyümölcsöt kezd enni, aminek meglepő végeredménye lesz, az egyik foga a gyümölcsben marad, de a heges arcú igyekszik kivonni magát ebből. Sosem kedvelte a gyerekeket és nem most kíván ezen változtatni.
Az ál-tündér törpe fiúcska is vesz a kosárból és még Aztyant is megkínálná, de a heges arcú határozottan hárítja el.*
- Nem, köszönöm. *Mondja és még a kezeit is összekulcsolja a háta mögött, ami nem szokatlan, illik is hozzá a mozdulat.*
- Délen. Igen, elég messze. *Válaszol kurta szavakkal. Szerencsére a kislány kiesett foga leköti a törpe fiú figyelmét, így Aztyan elszabadulhat onnan.*
- Uram, köszönöm, hogy a kereskedőház szolgáltatását választotta. Várjuk vissza egy hat múlva. *Mosolyog féloldalasan az orkra.*
- Ha megbocsát. *Emeli mutatóujját maga elé és a vörös gnóm lányhoz lép.*
- Parancsoljon, kisasszony. Azt hiszem, a piacon elvesztettük egymást. Bocsásson meg. *Exkuzálja magát, bár nem tartja a saját hibájának a dolgot.*
- Miben is állhatok rendelkezésére? *Kérdi, mert bár a figyelme végtelen, összekuszálódtak benne a dolgok kissé az imént és nem szeretne butaságot mondani a gnóm lány érkezésének céljával kapcsolatban.*
//Ukrom és az aprónépek//
*Nem kommentálja, milyen érzelmeket lát vagy nem lát az orkon, a heges arcú tökéletes profizmussal végzi a munkáját. Az eladást.
A fizetés kérdésére készségesen válaszol.*
- Igen, nekem. *Ha pedig megkapta az aranyakat, átadja a szelvényt.*
- Természetesen a sorsoláson való részvétel csak a sikeres üzletkötés, azaz az átvétel és a fennmaradó összeg kifizetésekor válik esedékessé. *Teszi még hozzá. Ahogy megszámolja az aranyakat, kicsit soknak érzi, a teljes vételárnak, így a letét összegét tartja csak meg, visszaad Savanyú Ukromnak 100 aranyat.
.*- Így kerek, csak a letét összegét kérjük a megrendeléskor. *Magyarázza. Az aprónépek biztosan elterelték a figyelmét.
Apropó, aprónépek. Ekkor fut be a korábban látott vörös gnóm lány. Aki elmaradt mögötte a piacon, amikor a Kalmár felé tartott. Szerencsétlenül az orkba fut bele, de Aztyan nem gondolja, hogy ebből probléma lenne.*
- Minden rendben, kisasszony? *Kérdi készségesen, ha nemleges választ kap, akkor folytatja.*
- Egy pillanat és az öné vagyok. *Kéri a gnóm lányt, hisz az orkkal való üzlet már a célegyenesbe ért.
Nem kívánta kioktatni a törpe kölyköt, még akkor is, ha kissé kioktatás íze lett a mondatának. Egyszerű tényközlésnek szánta. Nem irigyli az orkot két ilyen égetni való gyerekkel.
Az ork kérdéseire pedig határozottan válaszol.*
- A sorsolást akkorra időzítjük, ha meglesz a tíz vásárló. Egyelőre még nincs meg, de remélem, megérti, ha pontos számot nem közölhetek. *Veszi elejét az újabb kérdésnek.*
- A rendeléseket egy haton belül intézzük, mint hallja, most is készül egy-egy fegyver vagy páncél. *Mutat hátra az épület hátsó traktusában felhangzó ütemes kalapácsszóra hívva fel az ork figyelmét.*
- Az előkészületeket a segédek végzik, de a fegyver vagy egyéb kovácsholmi végső formáját a mester adja meg. Kérem, látogassanak vissza egy hat múlva és addigra, remélhetően elkészül a rendelésük. *Fejezi be. A kovácsolást és az egyes fegyverek elkészültének idejét a fegyver bonyolultsága és egyéb tényezők befolyásolják, így pontosat mondani elég nehéz. Aztyan reméli, hogy az ork megérti.
A kislány közben gyümölcsöt kezd enni, aminek meglepő végeredménye lesz, az egyik foga a gyümölcsben marad, de a heges arcú igyekszik kivonni magát ebből. Sosem kedvelte a gyerekeket és nem most kíván ezen változtatni.
Az ál-tündér törpe fiúcska is vesz a kosárból és még Aztyant is megkínálná, de a heges arcú határozottan hárítja el.*
- Nem, köszönöm. *Mondja és még a kezeit is összekulcsolja a háta mögött, ami nem szokatlan, illik is hozzá a mozdulat.*
- Délen. Igen, elég messze. *Válaszol kurta szavakkal. Szerencsére a kislány kiesett foga leköti a törpe fiú figyelmét, így Aztyan elszabadulhat onnan.*
- Uram, köszönöm, hogy a kereskedőház szolgáltatását választotta. Várjuk vissza egy hat múlva. *Mosolyog féloldalasan az orkra.*
- Ha megbocsát. *Emeli mutatóujját maga elé és a vörös gnóm lányhoz lép.*
- Parancsoljon, kisasszony. Azt hiszem, a piacon elvesztettük egymást. Bocsásson meg. *Exkuzálja magát, bár nem tartja a saját hibájának a dolgot.*
- Miben is állhatok rendelkezésére? *Kérdi, mert bár a figyelme végtelen, összekuszálódtak benne a dolgok kissé az imént és nem szeretne butaságot mondani a gnóm lány érkezésének céljával kapcsolatban.*
1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:31:35
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:31:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
- Nézd! Még olvasni is tud! - *Böki oda teljes elcsodálkozással Rheyrának, mikor látja, hogy Ukrom a papirost nézegeti. Persze ezúttal is hangosan beszél...
A szemében az olvasás képessége majdnem egyenértékű a varázslással. Nem fér a fejébe, hogyan találják ki mások gondolatait azáltal, hogy valami firkákat néznek egy papíron!
Az ő fejében más "tudományok" vannak. Egy kis ösztönös szélhámosság...
Nagyon okosnak gondolja magát, mikor előadja, hogy ő bizony felnőtt és tündér. S el is várná, hogy ezt neki elhiggyék és a bocsánatát kérjék. Csakhogy nem ez történik...
Aztyan válaszára elnyílik a szája, s csak bámul a sebhelyes arcúra. Még az sem zavarja meg, hogy egy kissé szórakozott gnóm nő robog be a beszélgetésbe.*
- Olyan sok? Tényleg? - *Kérdi végül, mert el sem tudja képzelni hogy valahol több törpe legyen, mint ember. Ebben a városban alig találkozott velük, néhányszor még össze is keverte őket egy másik faj alacsonyabb növésű szerzeteivel.
Azt, hogy a füllentésen rajtakapták, föl sem veszi, nem kér utólag elnézést emiatt.
Ukromnak meg nem kell kétszer kínálnia, de barack helyett most epret vesz el magának, amennyi a két kezében elfér.*
- Köszönöm. - *Mondja inkább szolgalelkűen mint illemtudón. Furcsállja ő is az ork nagylelkűségét, igazából szívesen tartana meg mindent maguknak. De Ukrom hozzáállása és adakozó kedve magával ragadja, mert tetszik neki, hogy ő adhat valamit, mert az olyan, mintha neki sok lenne és megtehetné...
Markát fölfelé tartva ő Aztyan felé nyújtózkodik, míg Rheyra a nőt kínálja.*
- A Wegtoren... az hol van? Messze van innen? - *Intéz kíváncsi kérdést is a gyümölcsök mellé, ezekkel részben lekenyerezni szándékozik a fickót, mert nagyon szeretne választ kapni. Nem ismeri a városokat. Annyit tud, hogy Arthenioron kívül is van világ, de hogy Wegtoren milyen hely neve és Arthenioron belül van, vagy valahol messze, azt nem tudja. A kikötőről többet hallott. Talán az is ott lesz.
Megnézné magának azt a helyet, ahol olyan sok a törpe.
Ha választ kapott, visszatér Rheyra mellé és értetlenül néz rá, mikor a lány egy barackhoz hasonlítja.*
- Miért? - *Vizslatja a gyümölcsöt, nem találva a hasonlóságot.
Aztán mikor a lány följajdul, kíváncsian követi tekintetét és nézi meg a barackban maradt fogat.*
- Kiesett a fogad! - *Jegyzi meg a nyilvánvalót, de olyan lelkesedéssel, mintha ez valami jó dolog volna.*
- Mutaaasd! - *Nyúl, hogy kinyissa Rheyra száját, mert látni akarja a fog helyét.*
- Mit csinálsz vele? Megtartod? - *Pillant aztán a fogra, mint egy kincsre.*
//Ukrom és az aprónépek//
- Nézd! Még olvasni is tud! - *Böki oda teljes elcsodálkozással Rheyrának, mikor látja, hogy Ukrom a papirost nézegeti. Persze ezúttal is hangosan beszél...
A szemében az olvasás képessége majdnem egyenértékű a varázslással. Nem fér a fejébe, hogyan találják ki mások gondolatait azáltal, hogy valami firkákat néznek egy papíron!
Az ő fejében más "tudományok" vannak. Egy kis ösztönös szélhámosság...
Nagyon okosnak gondolja magát, mikor előadja, hogy ő bizony felnőtt és tündér. S el is várná, hogy ezt neki elhiggyék és a bocsánatát kérjék. Csakhogy nem ez történik...
Aztyan válaszára elnyílik a szája, s csak bámul a sebhelyes arcúra. Még az sem zavarja meg, hogy egy kissé szórakozott gnóm nő robog be a beszélgetésbe.*
- Olyan sok? Tényleg? - *Kérdi végül, mert el sem tudja képzelni hogy valahol több törpe legyen, mint ember. Ebben a városban alig találkozott velük, néhányszor még össze is keverte őket egy másik faj alacsonyabb növésű szerzeteivel.
Azt, hogy a füllentésen rajtakapták, föl sem veszi, nem kér utólag elnézést emiatt.
Ukromnak meg nem kell kétszer kínálnia, de barack helyett most epret vesz el magának, amennyi a két kezében elfér.*
- Köszönöm. - *Mondja inkább szolgalelkűen mint illemtudón. Furcsállja ő is az ork nagylelkűségét, igazából szívesen tartana meg mindent maguknak. De Ukrom hozzáállása és adakozó kedve magával ragadja, mert tetszik neki, hogy ő adhat valamit, mert az olyan, mintha neki sok lenne és megtehetné...
Markát fölfelé tartva ő Aztyan felé nyújtózkodik, míg Rheyra a nőt kínálja.*
- A Wegtoren... az hol van? Messze van innen? - *Intéz kíváncsi kérdést is a gyümölcsök mellé, ezekkel részben lekenyerezni szándékozik a fickót, mert nagyon szeretne választ kapni. Nem ismeri a városokat. Annyit tud, hogy Arthenioron kívül is van világ, de hogy Wegtoren milyen hely neve és Arthenioron belül van, vagy valahol messze, azt nem tudja. A kikötőről többet hallott. Talán az is ott lesz.
Megnézné magának azt a helyet, ahol olyan sok a törpe.
Ha választ kapott, visszatér Rheyra mellé és értetlenül néz rá, mikor a lány egy barackhoz hasonlítja.*
- Miért? - *Vizslatja a gyümölcsöt, nem találva a hasonlóságot.
Aztán mikor a lány följajdul, kíváncsian követi tekintetét és nézi meg a barackban maradt fogat.*
- Kiesett a fogad! - *Jegyzi meg a nyilvánvalót, de olyan lelkesedéssel, mintha ez valami jó dolog volna.*
- Mutaaasd! - *Nyúl, hogy kinyissa Rheyra száját, mert látni akarja a fog helyét.*
- Mit csinálsz vele? Megtartod? - *Pillant aztán a fogra, mint egy kincsre.*
1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-11 08:13:47
Üzenet elküldve: 2020-05-11 08:13:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
* A beszélgetés melyben olyan szavak hangzanak el, mint a "kontraktus" túl magasröptű egy Rheyrához hasonló egyszerű teremtésnek. Kicsiny feje szinte belesajdul, annyira igyekszik nyomon követni a történések fonalát, de az minduntalan kicsúszik a kezéből. Azt ugyan sikerül megérteni, hogy fegyver most nem lesz.*
~A rosebb egy meg!~
*Csalódottan fordítja el tekintetét a beszélgető felekről. A leánynak nem erénye a türelem, máris új elfoglaltságot keresne magának, mikor a lángoló üstökű gnóm berobog az üzletbe. Rheyra szórakoztatónak találja félszegen oda is integet neki Ruuno mellől, hiszen időközben a fiúcska mellé oldalgott. Ukrom szabad rablást ajánl fel nekik az elemózsiás készletből. Ezúttal a lányka is élni fog a lehetőséggel. Hogy a többieket is megkínálni? Mégis miért? Ruunora néz, majd vállat von. Az ő orkjuk egy született adakozó, nincs mit tenni.*
- Vannak szép gyümölcsök, még barack is, vegyél csak.* mondja a gnómnak, közben előhalászik a kosárból egyet a megnevezett gyümölcsből. Forgatja mocskos kis kezében a lédús, szőrös gyümölcsöt. Ruunora néz, majd a barackra és elkuncogja magát.*
- Kicsit Te is olyan vagy, mint a barack.* mosolyog a fiúra, majd erősen beleharap a gyümölcsbe. Búzakék szemei egy pillanatra keresztbe állnak. ~Aúúú!~ Nézz vádlón a gyümölcsre, majd döbbenten állapítja meg, hogy egy darabja benne marad a kemény mag mellett egy kicsit véres metszőfog formájában.*
- Aúúú.*nyögi immár hangosan.*
//Ukrom és az aprónépek//
* A beszélgetés melyben olyan szavak hangzanak el, mint a "kontraktus" túl magasröptű egy Rheyrához hasonló egyszerű teremtésnek. Kicsiny feje szinte belesajdul, annyira igyekszik nyomon követni a történések fonalát, de az minduntalan kicsúszik a kezéből. Azt ugyan sikerül megérteni, hogy fegyver most nem lesz.*
~A rosebb egy meg!~
*Csalódottan fordítja el tekintetét a beszélgető felekről. A leánynak nem erénye a türelem, máris új elfoglaltságot keresne magának, mikor a lángoló üstökű gnóm berobog az üzletbe. Rheyra szórakoztatónak találja félszegen oda is integet neki Ruuno mellől, hiszen időközben a fiúcska mellé oldalgott. Ukrom szabad rablást ajánl fel nekik az elemózsiás készletből. Ezúttal a lányka is élni fog a lehetőséggel. Hogy a többieket is megkínálni? Mégis miért? Ruunora néz, majd vállat von. Az ő orkjuk egy született adakozó, nincs mit tenni.*
- Vannak szép gyümölcsök, még barack is, vegyél csak.* mondja a gnómnak, közben előhalászik a kosárból egyet a megnevezett gyümölcsből. Forgatja mocskos kis kezében a lédús, szőrös gyümölcsöt. Ruunora néz, majd a barackra és elkuncogja magát.*
- Kicsit Te is olyan vagy, mint a barack.* mosolyog a fiúra, majd erősen beleharap a gyümölcsbe. Búzakék szemei egy pillanatra keresztbe állnak. ~Aúúú!~ Nézz vádlón a gyümölcsre, majd döbbenten állapítja meg, hogy egy darabja benne marad a kemény mag mellett egy kicsit véres metszőfog formájában.*
- Aúúú.*nyögi immár hangosan.*
1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 21:26:27
Üzenet elküldve: 2020-05-09 21:26:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Az orknak mindössze azért sikerült megőrizni többé-kevésbé nyugodt arckifejezését, mert a számára fontos üzletkötés ezt kívánja. Máskülönben már egy őrület előtti frászba térne át, ahogy a kis Rheyra megjegyzéseit, és a törpe Ruuno kijelentéseit kell egyszerre maga felelősségére vonnia. Bár külső szemszög alapján nehezen értendő Ukrom belső kiakadása, a magányos utazónak eddig még nemhogy nem akadt dolga gyerekekkel, de még csak szüksége sem volt az efféle helyzeteket eltűrni. Ugyanis ezek egy őhozzá illő helyzetben már egy sor tört fogazatban végződnének, az útszéli kocsma ülései közt. Így csak annyit tud tenni, hogy mikor a kölyök merész állítását hallja, szégyenében elrejti nagy arcát még nagyobb kezei között, megváratva ezzel végső válaszát vásárlásával kapcsolatban. Végezetül egy sor, nem éppen gyerekbarát támogatást motyogva leveszi mancsait, és nagyot sóhajtva megint Aztyan felé fordul.*
- Rendben, köszönöm a segítségét. - *Óvatos mozdulattal elveszi a papirost, lassan végigolvasva a rendelést és szerencseszámát. Felnéz a sebhelyes kalmárra.* - Önnek fizessem az összeget? - *Igenlő válasz hallása előtt kivesz erszényéből 199 aranyat, amit nehézkesen A'cron Aztyan al'Areennek nyújt.
Nagyjából ekkor is érkezhet meg a vörös hajú nő, ügyetlenségével valószínűleg felhívva létére az egész műhely kovácsműhely figyelmét. Na nem mintha az orkot nagyon megzavarná ez. Elhúzott szájjal végigméri a gnómot, majd a kalmár ismerőseként, esetleg üzlettársaként elkönyvelve őt, visszatér saját gondolatához.
Örül annak, hogy pesszimizmusa nem alkotott valóságot. Nem kellet teljes összegét a műhelyben elköltenie. Aztyan kioktatására nem fordul hátra kiélvezni a kisfiú vélhetően megtépett arckifejezését, de Ukromon látható, halvány de méregtől csöpögő mosolyából a kalmár jogosan vélheti azt, hogy jólesik neki a válasz. De nem szívtelen, úgyhogy egy pár pillanatnyi győzelem után mégiscsak végigméri a két lurkót.*
- Vegyetek ki gyümölcsöt magatoknak. ha akarjátok, megkívánhatjátok őt is. - *Fejével bök vissza, miközben nekik nyújtja a többnapos eleséget tartalmazó kosarat. De hirtelen eszébe jut még valami, fejével vissza is kéri üzletelője tekintetét. Ezáltal kényelmetlen, félguggolásos pozícióba helyezi magát, hogy a gyerekek is el tudják érni az élelmet, és Areennel is meg tudja tartani a szemkontaktust. Nem néz ki túl fenyegetőnek így.*
- Lehet tudni a sorsolás időpontját? A rendelések elkészülését úgyszintén, ha még ma elkezdik.
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 21:33:06
//Ukrom és az aprónépek//
*Az orknak mindössze azért sikerült megőrizni többé-kevésbé nyugodt arckifejezését, mert a számára fontos üzletkötés ezt kívánja. Máskülönben már egy őrület előtti frászba térne át, ahogy a kis Rheyra megjegyzéseit, és a törpe Ruuno kijelentéseit kell egyszerre maga felelősségére vonnia. Bár külső szemszög alapján nehezen értendő Ukrom belső kiakadása, a magányos utazónak eddig még nemhogy nem akadt dolga gyerekekkel, de még csak szüksége sem volt az efféle helyzeteket eltűrni. Ugyanis ezek egy őhozzá illő helyzetben már egy sor tört fogazatban végződnének, az útszéli kocsma ülései közt. Így csak annyit tud tenni, hogy mikor a kölyök merész állítását hallja, szégyenében elrejti nagy arcát még nagyobb kezei között, megváratva ezzel végső válaszát vásárlásával kapcsolatban. Végezetül egy sor, nem éppen gyerekbarát támogatást motyogva leveszi mancsait, és nagyot sóhajtva megint Aztyan felé fordul.*
- Rendben, köszönöm a segítségét. - *Óvatos mozdulattal elveszi a papirost, lassan végigolvasva a rendelést és szerencseszámát. Felnéz a sebhelyes kalmárra.* - Önnek fizessem az összeget? - *Igenlő válasz hallása előtt kivesz erszényéből 199 aranyat, amit nehézkesen A'cron Aztyan al'Areennek nyújt.
Nagyjából ekkor is érkezhet meg a vörös hajú nő, ügyetlenségével valószínűleg felhívva létére az egész műhely kovácsműhely figyelmét. Na nem mintha az orkot nagyon megzavarná ez. Elhúzott szájjal végigméri a gnómot, majd a kalmár ismerőseként, esetleg üzlettársaként elkönyvelve őt, visszatér saját gondolatához.
Örül annak, hogy pesszimizmusa nem alkotott valóságot. Nem kellet teljes összegét a műhelyben elköltenie. Aztyan kioktatására nem fordul hátra kiélvezni a kisfiú vélhetően megtépett arckifejezését, de Ukromon látható, halvány de méregtől csöpögő mosolyából a kalmár jogosan vélheti azt, hogy jólesik neki a válasz. De nem szívtelen, úgyhogy egy pár pillanatnyi győzelem után mégiscsak végigméri a két lurkót.*
- Vegyetek ki gyümölcsöt magatoknak. ha akarjátok, megkívánhatjátok őt is. - *Fejével bök vissza, miközben nekik nyújtja a többnapos eleséget tartalmazó kosarat. De hirtelen eszébe jut még valami, fejével vissza is kéri üzletelője tekintetét. Ezáltal kényelmetlen, félguggolásos pozícióba helyezi magát, hogy a gyerekek is el tudják érni az élelmet, és Areennel is meg tudja tartani a szemkontaktust. Nem néz ki túl fenyegetőnek így.*
- Lehet tudni a sorsolás időpontját? A rendelések elkészülését úgyszintén, ha még ma elkezdik.
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 21:33:06
1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:46:04
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:46:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*A vörös hajú fickó, meglehetősen határozottan nem látta Malt, ellenben ugyan ennyire vérbeli kereskedő. Egészen meggyőző leírást ad a Kalmárról, így Cilanney a saját szemével szeretné látni, mielőtt még rendelésre adná a fejét. *
-Rendben, akkor vezessen oda *egyezik bele a javaslatba, hisz ő maga is kíváncsi. Határozottan indul a gnómságának teljes tudatában kihúzott vállakkal, és oktondi kifejezéssel arcán, ám nagyjából, ahogy kiteszi a lábát a kovácstól, elveszíti Aztyant szem elől. Nem lepi meg, hogy ilyen szerencsétlenül járt, mondhatni, lehetne rosszabb is, sőt! Éppen ezért keresi Malt, hogy legfeljebb csak elveszítsen valakit akit követnie kellene, ne pedig a fél fejét hagyja ott valahol.*
- Aztyan úr! *Szólítja a sebhelyest, de válasz nem érkezik, így megpróbálja kicsit hangosabban, de nem szeretné fellármázni a piacteret, így felveszi a "majd én akkor megoldom" testtartást, és peckesen persze csuklyával a fején elindul. Aztán megy egy kicsit másfelé. Megy egy kicsit megint másfelé, de a kereskedőt nem leli, így egy kis bolyongás után, ami persze nem eltévedés, inkább amolyan városnézés, hisz olyan régen járt már itthon, Artheniorban, visszatér a kovácshoz.*
- Á! Hát itt van! Már mindent felforgattam, úgy eltűnt *masírozik egyenesen Aztyan irányába, mit sem törődve az orkkal, s az aprónépekkel és hogy netán éppen valamibe belegyalogol, mindezt persze észreveszi, mindjárt a késő után.*
- Azért megnézném azt a Kalmárt, ha nem bánja! Szavánfo... *Úgy megy a kereskedő férfi felé, mint Szürke hátas ebe a nyúl után, de mikor belerongyol a bozótba, későn veszi észre a fatörzset, melynek fejjel koppan neki. Csicsergésével elárasztja a környezetét, kezével kicsit gesztikulál, hadonászik miközben szól a félbehagyott litánia.*
- Óh, bocsánat! *Pillant egyik félről a másikra fölfelé, az orkról Aztyanra, és vissza. Éjkék szemei csak úgy mint hosszú ruhájának kivillanó szegélye libben ide oda. Aztán a gyermekek felé. *
//Ukrom és az aprónépek//
*A vörös hajú fickó, meglehetősen határozottan nem látta Malt, ellenben ugyan ennyire vérbeli kereskedő. Egészen meggyőző leírást ad a Kalmárról, így Cilanney a saját szemével szeretné látni, mielőtt még rendelésre adná a fejét. *
-Rendben, akkor vezessen oda *egyezik bele a javaslatba, hisz ő maga is kíváncsi. Határozottan indul a gnómságának teljes tudatában kihúzott vállakkal, és oktondi kifejezéssel arcán, ám nagyjából, ahogy kiteszi a lábát a kovácstól, elveszíti Aztyant szem elől. Nem lepi meg, hogy ilyen szerencsétlenül járt, mondhatni, lehetne rosszabb is, sőt! Éppen ezért keresi Malt, hogy legfeljebb csak elveszítsen valakit akit követnie kellene, ne pedig a fél fejét hagyja ott valahol.*
- Aztyan úr! *Szólítja a sebhelyest, de válasz nem érkezik, így megpróbálja kicsit hangosabban, de nem szeretné fellármázni a piacteret, így felveszi a "majd én akkor megoldom" testtartást, és peckesen persze csuklyával a fején elindul. Aztán megy egy kicsit másfelé. Megy egy kicsit megint másfelé, de a kereskedőt nem leli, így egy kis bolyongás után, ami persze nem eltévedés, inkább amolyan városnézés, hisz olyan régen járt már itthon, Artheniorban, visszatér a kovácshoz.*
- Á! Hát itt van! Már mindent felforgattam, úgy eltűnt *masírozik egyenesen Aztyan irányába, mit sem törődve az orkkal, s az aprónépekkel és hogy netán éppen valamibe belegyalogol, mindezt persze észreveszi, mindjárt a késő után.*
- Azért megnézném azt a Kalmárt, ha nem bánja! Szavánfo... *Úgy megy a kereskedő férfi felé, mint Szürke hátas ebe a nyúl után, de mikor belerongyol a bozótba, későn veszi észre a fatörzset, melynek fejjel koppan neki. Csicsergésével elárasztja a környezetét, kezével kicsit gesztikulál, hadonászik miközben szól a félbehagyott litánia.*
- Óh, bocsánat! *Pillant egyik félről a másikra fölfelé, az orkról Aztyanra, és vissza. Éjkék szemei csak úgy mint hosszú ruhájának kivillanó szegélye libben ide oda. Aztán a gyermekek felé. *
1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 14:46:02
Üzenet elküldve: 2020-05-09 14:46:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Ha Aztyannak feltűnt, hogy az ork két gyerekkel kísértében érkezett, hát nem mutatja ki. A két apróság úgy tűnik, biztonságban vannak a férfi mellett és amúgy sem az ő tiszte eldönteni, ki hogyan éli az életét.
Türelmesen vár, míg az ork döntésre jut, addig megmutatja az egyik gyereknek, merre találja a tőröket, a másikkal közli, hogy mesterkardot nem nyerhet.*
- Értem, máris kiállítom a megrendelésről szóló kontraktust. *Vesz el egy papírost a táblájáról, amelyre feljegyezné az ork megrendelését két egyszerű tőrről és az egyszerű pallosról. De még mielőtt leírna bármit is, még van közölni való információja.*
- Meg kell említenem, hogy a fegyverek nem vihetők el azonnal, hanem a kovácsmester készíti el rendelésre. A megrendelés bizonyos letétet igényel, amely a teljes át fele. Ez egyfajta biztosíték a kereskedőház és a megrendelő javára. *Sorolja tárgyilagosan a feltételeket, amelyek a megrendelés alapja.*
- Az egyszerű tőrök darabjának ára a piaci ötven arany helyett harminchat arany, az egyszerű pallos pedig száznyolcvan arany helyett százhuszonhat arany. Így összesen *gyors fejszámolás.* százkilencvennyolc arany, aminek a fele és így a letét, kilencvenkilenc arany. A fegyvergyűrű ajándék. *Fejezi be az árak felsorolását.
Amennyiben az ork igent mond, úgy kitölti a megrendelőket, feljegyezve rajta a letét összegét is a fegyverek sora mellé és egy többjegyű számot.*
- Ezzel a kontraktussal jogosult a fegyver átvételére, kérem, gondosan őrizze meg. Ahogy ez az irat a sorsoláson való részvétel alapja is, nincs szükség további befizetésre vagy bármi másra. *Teszi hozzá, hogy ezzel is tisztában legyen az ork.
Persze, ha nem jutnak el idáig, akkor további tárgyalás kezdődhet.
A vézna kis kölyök, aki talán egy kislány, előbb megköszöni a figyelmet, de utána, amikor megtudja, hogy a sorsoláson nem vehet részt, kifejezi nemtetszését. Aztyan nem kívánja kommentálni, egy gyereknek nemhogy mesterkard, de tőr se nagyon illene a kezébe. A törpe kölyök szavait viszont már nem tudja szó nélkül hagyni.*
- Fiam, én Wegtorenből származok, ott elég sok törpe van, több, mint ember, így felismerem a törpe gyerekeket. De jó próbálkozás volt. *Mindezt mosolytalanul mondja, mintha valóban egy felnőttel beszélne. Ennél többet nem is fűz a dologhoz, hanem az ork felé fordítja figyelmét.*
//Ukrom és az aprónépek//
*Ha Aztyannak feltűnt, hogy az ork két gyerekkel kísértében érkezett, hát nem mutatja ki. A két apróság úgy tűnik, biztonságban vannak a férfi mellett és amúgy sem az ő tiszte eldönteni, ki hogyan éli az életét.
Türelmesen vár, míg az ork döntésre jut, addig megmutatja az egyik gyereknek, merre találja a tőröket, a másikkal közli, hogy mesterkardot nem nyerhet.*
- Értem, máris kiállítom a megrendelésről szóló kontraktust. *Vesz el egy papírost a táblájáról, amelyre feljegyezné az ork megrendelését két egyszerű tőrről és az egyszerű pallosról. De még mielőtt leírna bármit is, még van közölni való információja.*
- Meg kell említenem, hogy a fegyverek nem vihetők el azonnal, hanem a kovácsmester készíti el rendelésre. A megrendelés bizonyos letétet igényel, amely a teljes át fele. Ez egyfajta biztosíték a kereskedőház és a megrendelő javára. *Sorolja tárgyilagosan a feltételeket, amelyek a megrendelés alapja.*
- Az egyszerű tőrök darabjának ára a piaci ötven arany helyett harminchat arany, az egyszerű pallos pedig száznyolcvan arany helyett százhuszonhat arany. Így összesen *gyors fejszámolás.* százkilencvennyolc arany, aminek a fele és így a letét, kilencvenkilenc arany. A fegyvergyűrű ajándék. *Fejezi be az árak felsorolását.
Amennyiben az ork igent mond, úgy kitölti a megrendelőket, feljegyezve rajta a letét összegét is a fegyverek sora mellé és egy többjegyű számot.*
- Ezzel a kontraktussal jogosult a fegyver átvételére, kérem, gondosan őrizze meg. Ahogy ez az irat a sorsoláson való részvétel alapja is, nincs szükség további befizetésre vagy bármi másra. *Teszi hozzá, hogy ezzel is tisztában legyen az ork.
Persze, ha nem jutnak el idáig, akkor további tárgyalás kezdődhet.
A vézna kis kölyök, aki talán egy kislány, előbb megköszöni a figyelmet, de utána, amikor megtudja, hogy a sorsoláson nem vehet részt, kifejezi nemtetszését. Aztyan nem kívánja kommentálni, egy gyereknek nemhogy mesterkard, de tőr se nagyon illene a kezébe. A törpe kölyök szavait viszont már nem tudja szó nélkül hagyni.*
- Fiam, én Wegtorenből származok, ott elég sok törpe van, több, mint ember, így felismerem a törpe gyerekeket. De jó próbálkozás volt. *Mindezt mosolytalanul mondja, mintha valóban egy felnőttel beszélne. Ennél többet nem is fűz a dologhoz, hanem az ork felé fordítja figyelmét.*
1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 14:12:57
Üzenet elküldve: 2020-05-09 14:12:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*A sebhelyes arcú olyan hosszan magyaráz Ukromnak, hogy Ruuno annak a felét sem fogja fel, pedig nagyon próbálja megérteni, miről folyik a párbeszéd. Ettől a megerőltető agymunkától arcvonásai morcosnak tűnnek, mintha meg akarná rohamozni a szavak tengerét! De tapasztalatlansága és elméje korlátoltsága útját állják ebben a nemes harcban...
Majd szóba keveredik a sorsolós verseny, amiről elvétve hallott az utcán, s ebből végre ő is ért valamit!
A válasz, amit kap, elég kedves, őt mégis lehangolja. Rheyra suttogott dohogása pedig csak olaj a tűzre. Igen, ez tényleg igazságtalan!
Ukrom mérges pillantását észleli, de kerüli és úgy szól vissza Aztyannak.*
- Én már felnőtt vagyok! Csak... csak tündér! Azért vagyok ekkora! - *Füllenti szemrebbenés nélkül, igazán elszántan. Olyan elszántan, mintha felháborodása valós volna.
Csak nem akarja annyiban hagyni, hogy őt megint ki akarják hagyni valamiből! Ez nem a kardról szól, azt néhány évig még megemelni sem bírná valószínűleg. Addig használhatja mondjuk Ukrom. De versenyezni ő is akar érte!*
//Ukrom és az aprónépek//
*A sebhelyes arcú olyan hosszan magyaráz Ukromnak, hogy Ruuno annak a felét sem fogja fel, pedig nagyon próbálja megérteni, miről folyik a párbeszéd. Ettől a megerőltető agymunkától arcvonásai morcosnak tűnnek, mintha meg akarná rohamozni a szavak tengerét! De tapasztalatlansága és elméje korlátoltsága útját állják ebben a nemes harcban...
Majd szóba keveredik a sorsolós verseny, amiről elvétve hallott az utcán, s ebből végre ő is ért valamit!
A válasz, amit kap, elég kedves, őt mégis lehangolja. Rheyra suttogott dohogása pedig csak olaj a tűzre. Igen, ez tényleg igazságtalan!
Ukrom mérges pillantását észleli, de kerüli és úgy szól vissza Aztyannak.*
- Én már felnőtt vagyok! Csak... csak tündér! Azért vagyok ekkora! - *Füllenti szemrebbenés nélkül, igazán elszántan. Olyan elszántan, mintha felháborodása valós volna.
Csak nem akarja annyiban hagyni, hogy őt megint ki akarják hagyni valamiből! Ez nem a kardról szól, azt néhány évig még megemelni sem bírná valószínűleg. Addig használhatja mondjuk Ukrom. De versenyezni ő is akar érte!*
1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:41:53
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:41:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukroom és az aprónépek//
* Összekulcsolja karját a mellkasa előtt, és a könyökén kezd dobolni, miközben gondolkodik. ~ Mégis mi lehet az a fegyvergyűrű?~ Nem hallott még erről korábban, de kellően érdekesen hangzik ahhoz, hogy fantáziája szárnyra kéljen. Nem akar rákérdezni a felnőtteknél, mert azzal leleplezné tudatlanságát, kivárja hát inkább, hogy az eszköz előkerüljön.*
- Aa.*nyög fel csalódottan, mikor az ork úgy félrehessenti kérdését, mintha a lányka holmi piaci légy volna. Ezek után különösen imponál neki, hogy Aztyan válaszra méltatja.*
- Köszönöm.* mondja fennhangon, majd még egyszer szúrósan az orkra néz mielőtt elindulna a mutatott irányba. Ukrom azt parancsolta nekik, hogy ne nyúljanak semmihez, a lányka nehezen ugyan, de ellenáll a kísértésnek. Nem az újbóli feddéstől tart, sokkal inkább attól, hogy nem kapja meg a tőrt. A tőrt, amire most már nagyon vágyik, pedig mielőtt Ukrom szóba hozta meg sem fordult ilyesmi a fejében. A tőrök olyan sokfélék, ha valaki kikérné a véleményét ő azt mondaná a legélesebbet kéri. Erre azonban nem kerül sor, sőt, az is kiderül, hogy ők ki vannak zárva ebből a versenyből. Nem figyelt pontosan, hogy miféle megmérettetés is ez. Nem érdekelte mindaddig, míg ki nem derült, hogy tiltott dolog számukra.*
- Milyen igazságtalan.* dohogja Ruuno fülébe panaszosan elvékonyodó hangon. Pedig az előbb már majdnem megkedvelte ezt a fickót! Ukrom elsorolja, hogy mit is vásárolna, Rheyra pedig a nyakát nyújtja, hogy minél előbb megpillanthassa újdonsült fegyverét és azt a titokzatosnak tűnő fegyvergyűrűt.*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 13:43:19
//Ukroom és az aprónépek//
* Összekulcsolja karját a mellkasa előtt, és a könyökén kezd dobolni, miközben gondolkodik. ~ Mégis mi lehet az a fegyvergyűrű?~ Nem hallott még erről korábban, de kellően érdekesen hangzik ahhoz, hogy fantáziája szárnyra kéljen. Nem akar rákérdezni a felnőtteknél, mert azzal leleplezné tudatlanságát, kivárja hát inkább, hogy az eszköz előkerüljön.*
- Aa.*nyög fel csalódottan, mikor az ork úgy félrehessenti kérdését, mintha a lányka holmi piaci légy volna. Ezek után különösen imponál neki, hogy Aztyan válaszra méltatja.*
- Köszönöm.* mondja fennhangon, majd még egyszer szúrósan az orkra néz mielőtt elindulna a mutatott irányba. Ukrom azt parancsolta nekik, hogy ne nyúljanak semmihez, a lányka nehezen ugyan, de ellenáll a kísértésnek. Nem az újbóli feddéstől tart, sokkal inkább attól, hogy nem kapja meg a tőrt. A tőrt, amire most már nagyon vágyik, pedig mielőtt Ukrom szóba hozta meg sem fordult ilyesmi a fejében. A tőrök olyan sokfélék, ha valaki kikérné a véleményét ő azt mondaná a legélesebbet kéri. Erre azonban nem kerül sor, sőt, az is kiderül, hogy ők ki vannak zárva ebből a versenyből. Nem figyelt pontosan, hogy miféle megmérettetés is ez. Nem érdekelte mindaddig, míg ki nem derült, hogy tiltott dolog számukra.*
- Milyen igazságtalan.* dohogja Ruuno fülébe panaszosan elvékonyodó hangon. Pedig az előbb már majdnem megkedvelte ezt a fickót! Ukrom elsorolja, hogy mit is vásárolna, Rheyra pedig a nyakát nyújtja, hogy minél előbb megpillanthassa újdonsült fegyverét és azt a titokzatosnak tűnő fegyvergyűrűt.*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 13:43:19
1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 12:04:50
Üzenet elküldve: 2020-05-09 12:04:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Ukroom és az aprónépek//
- Mindjárt, Rheyra. - *Feleli kelletlenül, hátra sem fordulva a lányhoz. Minden egyes alkalommal, amikor visszaemlékez arra, hogy most gyerekekkel kíséreti magát, fejbe tudná csapni magát pallosa tokjával. Vagy csak magával a pallossal. Viszont elégedetten bólogat a kínálatok hallatán, egyik kezét alsó állkapcsán nyugosztva elgondolkodik. A kölykök semmi csicsásat nem kapnak, az egyszer biztos. Nem csak hogy haszontalan, hanem még amúgy is szűk perselyének most meg szeretné kímélni a traumát.
A kétmarkos pengék tárházára kelletlenül elhúzza száját. A barbár kard sajnos nem az ő stílusa, nem forgatná olyan hatásosan, mint vastagabb rokonait. És bár nem szeretné még magának sem bevallani, de sok időt venne igénybe az, hogy hozzászokjon a nehéz pallos súlyelosztására is. Túl sokat ahhoz, hogy beleférjen a úthoz. De annak brutális károkozó ereje túlzottan csábító ahhoz, hogy teljesen lemondjon róla. Később majd visszatér érte. Akkor marad az eredeti fajtájú pallosa.
A fegyvergyűrű pedig számára revolúciós ötlet. Még sosem jutott eszébe ilyen.
Végül a verseny. Na igen, a "nevezési díjnak" számító vásárlást még továbbra is rosszallja zsugori énje, de a feltevés, hogy e félszigeten körülhallott legendás fegyverfajták közül egyet ő birtokolhat, az még számára is iszonyatosan kecsegtetőnek hangzik ahhoz, hogy lemondjon róla. Akkor el van dőlve.
Előtte persze nem felejti el morcosan rászegezni tekintetét a kis Ruunora, kérdése hallatán.*
- Rendben. - *Néz bele Aztyan sebhelyes arcába.* - Két egyszerű tőrt a gyerekeknek. Egy egyszerű pallost magamnak, valamint a fegyvergyűrűt hozzá elfogadom. A részvétel pedig érdekel. Hol történik a feliratkozás? És mennyiért? - *Kérdi, sikeresen elrejtve a hangjában rejlő, bosszantó érdeklődést.*
//Ukroom és az aprónépek//
- Mindjárt, Rheyra. - *Feleli kelletlenül, hátra sem fordulva a lányhoz. Minden egyes alkalommal, amikor visszaemlékez arra, hogy most gyerekekkel kíséreti magát, fejbe tudná csapni magát pallosa tokjával. Vagy csak magával a pallossal. Viszont elégedetten bólogat a kínálatok hallatán, egyik kezét alsó állkapcsán nyugosztva elgondolkodik. A kölykök semmi csicsásat nem kapnak, az egyszer biztos. Nem csak hogy haszontalan, hanem még amúgy is szűk perselyének most meg szeretné kímélni a traumát.
A kétmarkos pengék tárházára kelletlenül elhúzza száját. A barbár kard sajnos nem az ő stílusa, nem forgatná olyan hatásosan, mint vastagabb rokonait. És bár nem szeretné még magának sem bevallani, de sok időt venne igénybe az, hogy hozzászokjon a nehéz pallos súlyelosztására is. Túl sokat ahhoz, hogy beleférjen a úthoz. De annak brutális károkozó ereje túlzottan csábító ahhoz, hogy teljesen lemondjon róla. Később majd visszatér érte. Akkor marad az eredeti fajtájú pallosa.
A fegyvergyűrű pedig számára revolúciós ötlet. Még sosem jutott eszébe ilyen.
Végül a verseny. Na igen, a "nevezési díjnak" számító vásárlást még továbbra is rosszallja zsugori énje, de a feltevés, hogy e félszigeten körülhallott legendás fegyverfajták közül egyet ő birtokolhat, az még számára is iszonyatosan kecsegtetőnek hangzik ahhoz, hogy lemondjon róla. Akkor el van dőlve.
Előtte persze nem felejti el morcosan rászegezni tekintetét a kis Ruunora, kérdése hallatán.*
- Rendben. - *Néz bele Aztyan sebhelyes arcába.* - Két egyszerű tőrt a gyerekeknek. Egy egyszerű pallost magamnak, valamint a fegyvergyűrűt hozzá elfogadom. A részvétel pedig érdekel. Hol történik a feliratkozás? És mennyiért? - *Kérdi, sikeresen elrejtve a hangjában rejlő, bosszantó érdeklődést.*
1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:08:35
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:08:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukroom és az aprónépek//
*A kovácsműhely eladóterébe lépő Aztyan heges arca határozottságot és profizmust mutat. Csak annyira előzékeny, amennyire szükséges, nem tolakodó, de barátságos, hisz mégiscsak azért van itt, hogy eladjon. Ha bármit meg is mozdít benne az ork hideg tekinete, nem látni rajta.*
- Értem. *Néz végig a két gyermeken a válasz után, akiknek az ork önvédelmi fegyvert szeretne vásárolni.
Amikor pedig előkerül a pallos, értő pillantással fut végig a viharvert pengén. Egy halk hümmentés.*
- Tőrfélékből nagy a választék, tudok ajánlani önöknek díszes tőrt, ami remek választás és megjelenésében sem utolsó, de természetesen egyszerűbb kivitelezésben is kapható. Ezen kívül készülhet csontból is. *Sorolja azonnal a műhelyben kapható tőrfélék választékát.*
- Önnek pedig ajánlhatnék esetleg egy barbár kardot. A hossza közel három láb, amihez tekintélyes súly is párosul, de úgy sejtem, ezzel önnek nem lesz gondja. A penge sokszor a hegye felé szélesedik és agresszív markolat jellemzi. Vagy esetleg egy nehéz pallost, aminek a hossza már a három lábat is meghaladhatja, három csatornával a pengén, ám a súlya akár öt kilogramm is lehet. Sokszorosan edzett acél, amely a komolyabb páncélokat is átütheti, ha valaki megfelelően forgatja ezt a súlyos fegyvert. Legvégül pedig az egyszerű pallost tudom ajánlani, széles pengéje inkább vágásra, mint szúrásra ajánlott. A hossza ugyanúgy két- három láb és a súlya is hasonló az előbbiekhez. Egyszerű, de hatásos fegyver. *Fejezi be a kétkezes fegyverek felsorolását az orknak.*
- De mindenképpen ajánlanék egy fegyvergyűrűt, ha a hátán szeretné viselni. A tok akadályozhatja a kardrántást, ami éles helyzetben értékes másodpercekbe kerülhet. *Int az ork hátán viselt tok felé. Ugyan ő maga nem nagy pallosforgató, de mint kereskedő, betéve tudja a fegyvereket.
A bizalmas kezdeményezésre maga is leheletnyit előrehajol, ám a szavakat hallva, féloldalasan, ahogy a heg engedi, haloványan elmosolyodik.*
- Az információ helyes, a kovácsműhely újranyitását a kereskedőház szervezte le és ennek okán most az első tíz vásárló között kisorsolunk egy általa választott mesterkardot, amelyet később vehet majd át. Megjegyzem, még van lehetőség nyerni, de már nem sok. *Osztja meg az információt az orkkal hasonlóan bizalmasan, bár nem tudja, ki előtt kell titkolózni.
Miközben beszél, egyáltalán nem látszik rajta, hogy bántané, hogy az egyik kölyök a heget fürkészi az arcán. Megszokott dolog és Aztyan tudja kezelni.*
- Ott. *Mutat a vékonyka kölyök kérdésére a tőrök felé a falon. Minden fegyver rögzített, így levenni nem tudják, de nézni szabad.
A másik gyerek, a zömök fajta, a heges arcúnak törpének tűnik, is kérdéssel él felé.*
- Ne haragudj, fiatalember, de mesterkardot csak a felnőttek nyerhetnek. *Válaszol készségesen, az ébenbőrű wegtoreni kovács nem örülne, ha mesterpengéit gyerekek kezébe adná, ezt tiszteletben is tartja.
Befejezve türelmesen várja, hogy az ork választ adjon a korábban előadottakra és döntsön, milyen fegyvert szeretne kovácsoltatni.*
//Ukroom és az aprónépek//
*A kovácsműhely eladóterébe lépő Aztyan heges arca határozottságot és profizmust mutat. Csak annyira előzékeny, amennyire szükséges, nem tolakodó, de barátságos, hisz mégiscsak azért van itt, hogy eladjon. Ha bármit meg is mozdít benne az ork hideg tekinete, nem látni rajta.*
- Értem. *Néz végig a két gyermeken a válasz után, akiknek az ork önvédelmi fegyvert szeretne vásárolni.
Amikor pedig előkerül a pallos, értő pillantással fut végig a viharvert pengén. Egy halk hümmentés.*
- Tőrfélékből nagy a választék, tudok ajánlani önöknek díszes tőrt, ami remek választás és megjelenésében sem utolsó, de természetesen egyszerűbb kivitelezésben is kapható. Ezen kívül készülhet csontból is. *Sorolja azonnal a műhelyben kapható tőrfélék választékát.*
- Önnek pedig ajánlhatnék esetleg egy barbár kardot. A hossza közel három láb, amihez tekintélyes súly is párosul, de úgy sejtem, ezzel önnek nem lesz gondja. A penge sokszor a hegye felé szélesedik és agresszív markolat jellemzi. Vagy esetleg egy nehéz pallost, aminek a hossza már a három lábat is meghaladhatja, három csatornával a pengén, ám a súlya akár öt kilogramm is lehet. Sokszorosan edzett acél, amely a komolyabb páncélokat is átütheti, ha valaki megfelelően forgatja ezt a súlyos fegyvert. Legvégül pedig az egyszerű pallost tudom ajánlani, széles pengéje inkább vágásra, mint szúrásra ajánlott. A hossza ugyanúgy két- három láb és a súlya is hasonló az előbbiekhez. Egyszerű, de hatásos fegyver. *Fejezi be a kétkezes fegyverek felsorolását az orknak.*
- De mindenképpen ajánlanék egy fegyvergyűrűt, ha a hátán szeretné viselni. A tok akadályozhatja a kardrántást, ami éles helyzetben értékes másodpercekbe kerülhet. *Int az ork hátán viselt tok felé. Ugyan ő maga nem nagy pallosforgató, de mint kereskedő, betéve tudja a fegyvereket.
A bizalmas kezdeményezésre maga is leheletnyit előrehajol, ám a szavakat hallva, féloldalasan, ahogy a heg engedi, haloványan elmosolyodik.*
- Az információ helyes, a kovácsműhely újranyitását a kereskedőház szervezte le és ennek okán most az első tíz vásárló között kisorsolunk egy általa választott mesterkardot, amelyet később vehet majd át. Megjegyzem, még van lehetőség nyerni, de már nem sok. *Osztja meg az információt az orkkal hasonlóan bizalmasan, bár nem tudja, ki előtt kell titkolózni.
Miközben beszél, egyáltalán nem látszik rajta, hogy bántané, hogy az egyik kölyök a heget fürkészi az arcán. Megszokott dolog és Aztyan tudja kezelni.*
- Ott. *Mutat a vékonyka kölyök kérdésére a tőrök felé a falon. Minden fegyver rögzített, így levenni nem tudják, de nézni szabad.
A másik gyerek, a zömök fajta, a heges arcúnak törpének tűnik, is kérdéssel él felé.*
- Ne haragudj, fiatalember, de mesterkardot csak a felnőttek nyerhetnek. *Válaszol készségesen, az ébenbőrű wegtoreni kovács nem örülne, ha mesterpengéit gyerekek kezébe adná, ezt tiszteletben is tartja.
Befejezve türelmesen várja, hogy az ork választ adjon a korábban előadottakra és döntsön, milyen fegyvert szeretne kovácsoltatni.*
1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:23:52
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:23:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Nagy egyetértésben és lenyűgözöttséggel bámulják meg a kiállított darabokat, míg nem a pult mögé érkező férfi kicsit eltereli figyelmüket.
Ruuno kis időre el is csendesedik, mert úgy érzi magát, mintha besurrant volna egy házba, aminek most hazaállított a gazdája. De aztán megnyugszik, mikor nem lesznek kitessékelve, jóllehet, figyelme továbbra is ott marad a kereskedőn és Ukromon.
Elég jó füle van, ha valamire kíváncsi, úgyhogy persze ő is meghallja, hogy az ork tényleg akar venni nekik is fegyvereket.
Nem szól semmit, csak csodálkozó képpel néz Rheyrára és bólogat. Mondjuk annak a lándzsának vagy szigonynak jobban örülne, de nem telhetetlen ő. Igazából egy kicsit furcsállja is, ami történik. Új ruhák, egy ennivalótól roskadozó kosár és most még fegyverek is... Ezeket az előkészületeket látva kezdi nagyon komolyan venni azt a kalandot, amire indulni készülnek. Ha Rheyra nem volna itt, meg is ijedne, hogy hová és milyen messzire mennek. De mert a lány itt van, nagy várakozással néz elébe a dolognak...
Aztán azt is elkapja, amit Ukrom bizalmasan próbál megbeszélni a fickóval, mert a verseny szóra nem tud nem odafigyelni, meg egyébként is nagyon foglalkoztatta a képzeletét ez a sorsolós játék, csak nem volt eddig bátorsága a pult mögött állóhoz szólni. De ha már Rheyra kérdez, akkor merészkedik ő is.*
- Mi is játszhatunk? Mi is megnyerhetjük azt a varázskardot? - *Kérdi bizakodón, nagy szemeit Aztyan-ra vetve.*
//Ukrom és az aprónépek//
*Nagy egyetértésben és lenyűgözöttséggel bámulják meg a kiállított darabokat, míg nem a pult mögé érkező férfi kicsit eltereli figyelmüket.
Ruuno kis időre el is csendesedik, mert úgy érzi magát, mintha besurrant volna egy házba, aminek most hazaállított a gazdája. De aztán megnyugszik, mikor nem lesznek kitessékelve, jóllehet, figyelme továbbra is ott marad a kereskedőn és Ukromon.
Elég jó füle van, ha valamire kíváncsi, úgyhogy persze ő is meghallja, hogy az ork tényleg akar venni nekik is fegyvereket.
Nem szól semmit, csak csodálkozó képpel néz Rheyrára és bólogat. Mondjuk annak a lándzsának vagy szigonynak jobban örülne, de nem telhetetlen ő. Igazából egy kicsit furcsállja is, ami történik. Új ruhák, egy ennivalótól roskadozó kosár és most még fegyverek is... Ezeket az előkészületeket látva kezdi nagyon komolyan venni azt a kalandot, amire indulni készülnek. Ha Rheyra nem volna itt, meg is ijedne, hogy hová és milyen messzire mennek. De mert a lány itt van, nagy várakozással néz elébe a dolognak...
Aztán azt is elkapja, amit Ukrom bizalmasan próbál megbeszélni a fickóval, mert a verseny szóra nem tud nem odafigyelni, meg egyébként is nagyon foglalkoztatta a képzeletét ez a sorsolós játék, csak nem volt eddig bátorsága a pult mögött állóhoz szólni. De ha már Rheyra kérdez, akkor merészkedik ő is.*
- Mi is játszhatunk? Mi is megnyerhetjük azt a varázskardot? - *Kérdi bizakodón, nagy szemeit Aztyan-ra vetve.*
1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-08 19:58:35
Üzenet elküldve: 2020-05-08 19:58:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukroom és az aprónépek//
* Ruuno kérdésére egyszerűen vállat von. Ő sem érti. Különben is? Mikor szokott ő bohóckodni? Távol álljon tőle...*
*Odabent izgatottan rohangálnak kézen fogva egyik fegyvertől a másikig. A szigony nagyon tetszik a lánykának.*
- De jó!* abban egyet kell értenie törpe barátjával, hogy tényleg nagyon hasonlít egy vasvillára, de Rheyra szerint a vasvilla is jó kis fegyver. Az íjak nem érdeklik. Túl bonyolultnak tűnnek, bezzeg egy jó kis buzogány, azzal csak csapkodni kell jobbra-balra. Na, igen, az már tetszene a kis kócosnak. Közben betoppan egy sebhelyes arcú férfi. Már a fellépéséből is érezhető, hogy ő itt valaki! Elmondja nekik cifra nevét, amit a fruska már el is felejt, mire a fickó a végére ér. Ellenben a sebhelye, az nagyon érdekes, kendőzetlenül bámulja is. Búzakék szemeit akkor emeli csak el a hegekről, amikor az ork azt mondja, hogy ők is kapnak fegyvert.*
- Hallod ezt?* lapogatja meg Ruuno vállát izgatottan.* Ugye, hogy mondtam!* gyermeki izgatottságtól fénylő szemét az orkra emeli.*
~ Ukrom valami ork fejedelemség lehet, vagy valami herceg!~ *Ismeretlen ugyan számára a számok birodalma, de azt még ő is felfogja, hogy a zöldbőrű nem kevés csillogó érmét költ ma rájuk. Micsoda szerencse, hogy tegnap megdobálta! Szinte hálás Békáéknak, hogy úgy ott hagyták. Na, majd ha egyszer visszajövünk a Kikötőből! Nézhetnek majd nagyot!*
- Hol vannak a tőrök?* kotyog közbe, mikor az ork valamiféle verseny felől érdeklődik*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.08 19:59:58
//Ukroom és az aprónépek//
* Ruuno kérdésére egyszerűen vállat von. Ő sem érti. Különben is? Mikor szokott ő bohóckodni? Távol álljon tőle...*
*Odabent izgatottan rohangálnak kézen fogva egyik fegyvertől a másikig. A szigony nagyon tetszik a lánykának.*
- De jó!* abban egyet kell értenie törpe barátjával, hogy tényleg nagyon hasonlít egy vasvillára, de Rheyra szerint a vasvilla is jó kis fegyver. Az íjak nem érdeklik. Túl bonyolultnak tűnnek, bezzeg egy jó kis buzogány, azzal csak csapkodni kell jobbra-balra. Na, igen, az már tetszene a kis kócosnak. Közben betoppan egy sebhelyes arcú férfi. Már a fellépéséből is érezhető, hogy ő itt valaki! Elmondja nekik cifra nevét, amit a fruska már el is felejt, mire a fickó a végére ér. Ellenben a sebhelye, az nagyon érdekes, kendőzetlenül bámulja is. Búzakék szemeit akkor emeli csak el a hegekről, amikor az ork azt mondja, hogy ők is kapnak fegyvert.*
- Hallod ezt?* lapogatja meg Ruuno vállát izgatottan.* Ugye, hogy mondtam!* gyermeki izgatottságtól fénylő szemét az orkra emeli.*
~ Ukrom valami ork fejedelemség lehet, vagy valami herceg!~ *Ismeretlen ugyan számára a számok birodalma, de azt még ő is felfogja, hogy a zöldbőrű nem kevés csillogó érmét költ ma rájuk. Micsoda szerencse, hogy tegnap megdobálta! Szinte hálás Békáéknak, hogy úgy ott hagyták. Na, majd ha egyszer visszajövünk a Kikötőből! Nézhetnek majd nagyot!*
- Hol vannak a tőrök?* kotyog közbe, mikor az ork valamiféle verseny felől érdeklődik*
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.08 19:59:58
1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:52:34
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:52:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Ukroom és az aprónépek//
*Már reflexből forogna feje a két kis lurkó irányába, hogy tekintetével felnyársalja őket, puszta létezés okából kifolyólag. Ekkor lépéseket hal az ajtó felől. Be is siet rajta egy vörös(es) hajú emberke, üzletet sugározva arckifejezéséből. Ukrom ösztönösen átengedi a pulthoz, hideg tekintettel jutalmazva a barátságosan közeledő tekintetet. Ennél azért több kell, hogy őt lekenyerezhessék.*
- Vásárolni jöttünk. A két kölyöknek önvédelmi fegyvert. Talán tőröket. - *Itt feléjük biccent, remélve, hogy még nem szedték szét a műhelyet.* - Valamint nekem egy ehhez hasonlót. - *Hátrább lép egyet, és gyakorlott mozdulattal kiemeli a pallosát hátán nyugvó tokából. A kufárhoz nyújtja, szemrebbenés nélkül. A fegyveren erősen meglátszódnak az évek, és a sok használat. Helyenként kissé lekoppantak az élek, a csatorna pedig koszos volt, és alig látszódott.*
- És lenne még egy kérdésem. - *Itt közelebb hajol al'Areenhez, mintha szigorúan titkos információt próbálna megosztani vele.* - Úgy hallottam, lenne egy rendelési verseny különösen kiváló minőségű fegyverekért is. El tudna engem igazítani ebben? -
//Ukroom és az aprónépek//
*Már reflexből forogna feje a két kis lurkó irányába, hogy tekintetével felnyársalja őket, puszta létezés okából kifolyólag. Ekkor lépéseket hal az ajtó felől. Be is siet rajta egy vörös(es) hajú emberke, üzletet sugározva arckifejezéséből. Ukrom ösztönösen átengedi a pulthoz, hideg tekintettel jutalmazva a barátságosan közeledő tekintetet. Ennél azért több kell, hogy őt lekenyerezhessék.*
- Vásárolni jöttünk. A két kölyöknek önvédelmi fegyvert. Talán tőröket. - *Itt feléjük biccent, remélve, hogy még nem szedték szét a műhelyet.* - Valamint nekem egy ehhez hasonlót. - *Hátrább lép egyet, és gyakorlott mozdulattal kiemeli a pallosát hátán nyugvó tokából. A kufárhoz nyújtja, szemrebbenés nélkül. A fegyveren erősen meglátszódnak az évek, és a sok használat. Helyenként kissé lekoppantak az élek, a csatorna pedig koszos volt, és alig látszódott.*
- És lenne még egy kérdésem. - *Itt közelebb hajol al'Areenhez, mintha szigorúan titkos információt próbálna megosztani vele.* - Úgy hallottam, lenne egy rendelési verseny különösen kiváló minőségű fegyverekért is. El tudna engem igazítani ebben? -
1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:24:04
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:24:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ukrom és az aprónépek//
*Sietve tér vissza a kovácsműhelybe a Kalmárból, ahol még egy sűrű barnát se volt ideje bekanalazni és a mézsöre is a lefolyóban végzi. Kár azért a sörért, valódi remekmű.*
- Bocsánatot kérek, hogy megvárattam önöket. *Lép be és indul el az asztala felé. A műhely eladóterében többen is vannak, köztük két fiatalabb is és egy ork.
Mindenféle előítélet nélkül néz az orkra, neki minden betérő egyforma. Vevők és ehhez mérten áll hozzájuk.*
- A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője és a kovácsműhely kufára, miben állhatok rendelkezésükre? *Mutatkozik be és tér rá érkezésének okára, azaz az eladásra.
A termelés nem állhat meg és úgy tűnik, most már szükséges a folyamatos jelenléte, hogy minden szépen haladjon.
Reméli, hogy azt ork és a láthatóan vele lévő lét apróság nem várt sokáig.*
//Ukrom és az aprónépek//
*Sietve tér vissza a kovácsműhelybe a Kalmárból, ahol még egy sűrű barnát se volt ideje bekanalazni és a mézsöre is a lefolyóban végzi. Kár azért a sörért, valódi remekmű.*
- Bocsánatot kérek, hogy megvárattam önöket. *Lép be és indul el az asztala felé. A műhely eladóterében többen is vannak, köztük két fiatalabb is és egy ork.
Mindenféle előítélet nélkül néz az orkra, neki minden betérő egyforma. Vevők és ehhez mérten áll hozzájuk.*
- A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Wegtoren Aranya Kereskedőház intézője és a kovácsműhely kufára, miben állhatok rendelkezésükre? *Mutatkozik be és tér rá érkezésének okára, azaz az eladásra.
A termelés nem állhat meg és úgy tűnik, most már szükséges a folyamatos jelenléte, hogy minden szépen haladjon.
Reméli, hogy azt ork és a láthatóan vele lévő lét apróság nem várt sokáig.*
1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-07 18:07:56
Üzenet elküldve: 2020-05-07 18:07:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom és az aprónépek//
*Mikor Ukrom nyitja az ajtót, akkor már sietne is utána, hogy a háta mögé bújjon és úgy osonjon be, de meglepetésére az ork maga tartja meg a nyílászárót és inti őket beljebb. Szóval csak úgy szabad most bemenniük?
Szájtátva talpal Rheyra után, és nagyon izgatott lesz. Nem is érti, mi van ma, hogy ennyi csoda történik velük!
Aztán megtorpan, mikor Ukrom karja útját állja. Akkor most mégsem szabad bemenni?
Mint kiderül, nekik szabad, csak Felhőnek nem...
Odanéz a kutyára, aki egyébként is megállt az ajtó mellett. Talán nem is mert volna bejönni vele, csak ha húzza.
Megsimogatja a fejét, majd a gombóccá gyűrt ruhacsomagját leteszi az eb lábai elé.*
- Mindjárt jövünk. Addig vigyázz erre! - *Adja ki az utasítást. Kicsit nehéz a szíve, de ő sem szeretné kihagyni a lehetőséget, hogy egyszer belülről is körülnézhessen odabent.
Felhő nyüszög utána, de nem sokáig. Mikor az ajtó becsukódik mögöttük, már nem is hallani.
Ruuno nem éppen tiszta és rendezett, de az újonnan kapott, patyolattiszta nadrág és ing amit visel, kicsit becsaphatják a szemet: jelenleg nem olyan egyszerű kiszúrni, hogy utcakölyök.
Ukrom újabb figyelmeztetésekkel látja el őket idebent, minek végén a kis törpe körülnéz, majd Rheyrához fordul bizalmasan.*
- Én nem látok itt másik orkot. Akkor most őt nem szabad zavarni? - *Kérdezi, úgy gondolva, hogy suttogott, de közben épphogy csak halkabban beszél.
Mikor aztán Ukrom a pulthoz sétál, ő megfogja Rheyra kezét és magával húzza egy számára tetszetős darabhoz.*
- Ezt nézd! Ilyenem nekem is lesz egyszer! - *Mutogat fennhangon és lelkesen egy lándzsára. Majd kiszúrja a szigonyt és oda rángatja tovább magával a lányt, mintha egyedül nem merne itt mozogni.*
- Nézd, nézd! Ez még jobb! Bár kicsit olyan, mint a vasvilla...
*Mikor Ukrom nyitja az ajtót, akkor már sietne is utána, hogy a háta mögé bújjon és úgy osonjon be, de meglepetésére az ork maga tartja meg a nyílászárót és inti őket beljebb. Szóval csak úgy szabad most bemenniük?
Szájtátva talpal Rheyra után, és nagyon izgatott lesz. Nem is érti, mi van ma, hogy ennyi csoda történik velük!
Aztán megtorpan, mikor Ukrom karja útját állja. Akkor most mégsem szabad bemenni?
Mint kiderül, nekik szabad, csak Felhőnek nem...
Odanéz a kutyára, aki egyébként is megállt az ajtó mellett. Talán nem is mert volna bejönni vele, csak ha húzza.
Megsimogatja a fejét, majd a gombóccá gyűrt ruhacsomagját leteszi az eb lábai elé.*
- Mindjárt jövünk. Addig vigyázz erre! - *Adja ki az utasítást. Kicsit nehéz a szíve, de ő sem szeretné kihagyni a lehetőséget, hogy egyszer belülről is körülnézhessen odabent.
Felhő nyüszög utána, de nem sokáig. Mikor az ajtó becsukódik mögöttük, már nem is hallani.
Ruuno nem éppen tiszta és rendezett, de az újonnan kapott, patyolattiszta nadrág és ing amit visel, kicsit becsaphatják a szemet: jelenleg nem olyan egyszerű kiszúrni, hogy utcakölyök.
Ukrom újabb figyelmeztetésekkel látja el őket idebent, minek végén a kis törpe körülnéz, majd Rheyrához fordul bizalmasan.*
- Én nem látok itt másik orkot. Akkor most őt nem szabad zavarni? - *Kérdezi, úgy gondolva, hogy suttogott, de közben épphogy csak halkabban beszél.
Mikor aztán Ukrom a pulthoz sétál, ő megfogja Rheyra kezét és magával húzza egy számára tetszetős darabhoz.*
- Ezt nézd! Ilyenem nekem is lesz egyszer! - *Mutogat fennhangon és lelkesen egy lándzsára. Majd kiszúrja a szigonyt és oda rángatja tovább magával a lányt, mintha egyedül nem merne itt mozogni.*
- Nézd, nézd! Ez még jobb! Bár kicsit olyan, mint a vasvilla...
1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:19:23
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:19:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom és az aprónépek//
* Nem tud sokáig bámészkodni, mert lehelete bepárásítja az ablakot. Csalódottan húzódik el az üvegtől. Máskor kénytelen lenne beérni ennyivel, de most Ukrommal vannak. Ukrommal pedig az aranyak vannak, amik belépést biztosítanak az ilyen helyekre. Rheyra most már tisztán látja ezt. Az ork időközben elindul befelé, a lányka sem maradhat le így szorosan ott toporog a nyomában. Csalódottan sóhajt fel, amikor megállnak, hogy a zöldbőrű figyelmeztesse Ruunot.*
- Nem lesz semmi baja.* próbálja megnyugtatni a fiút, mielőtt még kétségek merülnének fel benne az ideiglenes elválással kapcsolatban. Persze, ha Ruuno úgy dönt nem hagyja magára a blökit, akkor őrizheti egyedül. Rheyra nem fog kihagyni egy látogatást a kovácsnál a bolhás kedvéért. Ruuno dönt,a hogy dönt, a lányka bemasírozik a műhelybe szájat tátani.*
- Hűha!* vesz közelebbről szemügyre egy-egy kiállított darabot.*
* Nem tud sokáig bámészkodni, mert lehelete bepárásítja az ablakot. Csalódottan húzódik el az üvegtől. Máskor kénytelen lenne beérni ennyivel, de most Ukrommal vannak. Ukrommal pedig az aranyak vannak, amik belépést biztosítanak az ilyen helyekre. Rheyra most már tisztán látja ezt. Az ork időközben elindul befelé, a lányka sem maradhat le így szorosan ott toporog a nyomában. Csalódottan sóhajt fel, amikor megállnak, hogy a zöldbőrű figyelmeztesse Ruunot.*
- Nem lesz semmi baja.* próbálja megnyugtatni a fiút, mielőtt még kétségek merülnének fel benne az ideiglenes elválással kapcsolatban. Persze, ha Ruuno úgy dönt nem hagyja magára a blökit, akkor őrizheti egyedül. Rheyra nem fog kihagyni egy látogatást a kovácsnál a bolhás kedvéért. Ruuno dönt,a hogy dönt, a lányka bemasírozik a műhelybe szájat tátani.*
- Hűha!* vesz közelebbről szemügyre egy-egy kiállított darabot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080