Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-16 16:29:17
Üzenet elküldve: 2020-10-16 16:29:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//AAA//
//Nem elég levadászni...//
//Hathúros Strat//
*Tekintete a helyiség felfedezéséről hamar kalandozik el abba az irányba, ahol Aztyan üzletel a Kereskedőház éppen soron következő ügyfeleivel. Nem kerülte el a figyelmét a finom jelzése sem, mellyel nyugtázta jelenlétét, s mit üdvözlésként is betudott egyben. Noha nem direktben bámulva, mégis nyomon követi az eseményeket, kékjeinek csupán sarkából figyelve meg a két alakot, kik az intézővel diskurálnak. A tündér és a nő nem is állhatnának ennél nagyobb ellentétben egymással, míg előbbi megjelenése szemrevaló, akár elegánsnak is mondható, utóbbi mintha egyenesen a mészárszékről érkezett volna egy nagyobb horda leöléséből. Habár őrá egyelőre senki nem figyel, kínosan ügyel arra, hogy arcának vonásait ne lehessen rajtakapni bármiféle ellenérzésen, vagy akár csupán megrökönyödésen. Egyedül orra finom mozgása az, mi különösen hathat, ám ez is inkább olyan, mintha csak egy tüsszentést próbálna elüldözni.
A vártnál azonban hamarabb kerül rivaldafénybe, s ahelyett, hogy a heges arcú egymaga indulna köszöntésére, két üzletfele is társául szegődik a lányhoz vezető úton.*
- Köszönöm! Igen, nem is akartam okvetetlenkedni. *Mosolyodik kedélyesen az üdvözlésre, melynek íve, ha nem is halványodik, némileg mindenképp rádermed arcára, ahogy az intéző feltárja előtte kívánalmát. Egy pillanatra kitartva ezt az érdekes ábrázatot fordul a megrendelők irányába a feléjük történő jelzés sorrendjében, udvariasan biccentve nekik.*
- Hogyne. *Egyezik bele röviden, hogy a további iránymutatásokat lekövetve vezesse tekintetét a megrendelőlapok, később pedig a másik tündér férfi felé.*
- Ugyan, szívesen segítek, amiben tudok! *Engedi útjára Aztyant egy jóval természetesebb és bizalomgerjesztőbb mosollyal, mit eztán két legfrissebb ügyfele felé fordít.*
- Nos, kérem kövessenek. *Invitálja őket oda, hol a megrendelőlapokat találják. Menet közben megoldja köpenyét, mit le is vesz és egy erre alkalmasnak ítélt helyre felakaszt. Alóla méregzöld ruha kerül elő, arannyal varrt szegélyekkel, hosszú ujjakkal, mélyen, de még az ízlés keretein belül dekoltálva, A-vonalban a bokáig érve. Lábán barna, mérsékelten magasított sarkú csizma, vállán keresztbe vetve bőrtarisznya.*
- Szeretném én is üdvözölni Önöket a Kereskedelmi Központban. Winyra Jote vagyok, állok szolgálatukra. *Ejti meg az illendő bemutatkozást, s szavaival egy ütemben emel le egy lapot és vesz kézbe író alkalmatosságot, felkészülve a jegyzetelésre.*
- Sajnos arról lemaradtam, melyikük élvez elsőbbséget érkezése jogán, de, ha az úr nem haragszik meg, elsőként a kisasszony rendelését venném fel, ahogy az illem kívánja. *Mosolyodik, s kérdőn felvonva szemöldökét néz felváltva a kettősre.*
//Nem elég levadászni...//
//Hathúros Strat//
*Tekintete a helyiség felfedezéséről hamar kalandozik el abba az irányba, ahol Aztyan üzletel a Kereskedőház éppen soron következő ügyfeleivel. Nem kerülte el a figyelmét a finom jelzése sem, mellyel nyugtázta jelenlétét, s mit üdvözlésként is betudott egyben. Noha nem direktben bámulva, mégis nyomon követi az eseményeket, kékjeinek csupán sarkából figyelve meg a két alakot, kik az intézővel diskurálnak. A tündér és a nő nem is állhatnának ennél nagyobb ellentétben egymással, míg előbbi megjelenése szemrevaló, akár elegánsnak is mondható, utóbbi mintha egyenesen a mészárszékről érkezett volna egy nagyobb horda leöléséből. Habár őrá egyelőre senki nem figyel, kínosan ügyel arra, hogy arcának vonásait ne lehessen rajtakapni bármiféle ellenérzésen, vagy akár csupán megrökönyödésen. Egyedül orra finom mozgása az, mi különösen hathat, ám ez is inkább olyan, mintha csak egy tüsszentést próbálna elüldözni.
A vártnál azonban hamarabb kerül rivaldafénybe, s ahelyett, hogy a heges arcú egymaga indulna köszöntésére, két üzletfele is társául szegődik a lányhoz vezető úton.*
- Köszönöm! Igen, nem is akartam okvetetlenkedni. *Mosolyodik kedélyesen az üdvözlésre, melynek íve, ha nem is halványodik, némileg mindenképp rádermed arcára, ahogy az intéző feltárja előtte kívánalmát. Egy pillanatra kitartva ezt az érdekes ábrázatot fordul a megrendelők irányába a feléjük történő jelzés sorrendjében, udvariasan biccentve nekik.*
- Hogyne. *Egyezik bele röviden, hogy a további iránymutatásokat lekövetve vezesse tekintetét a megrendelőlapok, később pedig a másik tündér férfi felé.*
- Ugyan, szívesen segítek, amiben tudok! *Engedi útjára Aztyant egy jóval természetesebb és bizalomgerjesztőbb mosollyal, mit eztán két legfrissebb ügyfele felé fordít.*
- Nos, kérem kövessenek. *Invitálja őket oda, hol a megrendelőlapokat találják. Menet közben megoldja köpenyét, mit le is vesz és egy erre alkalmasnak ítélt helyre felakaszt. Alóla méregzöld ruha kerül elő, arannyal varrt szegélyekkel, hosszú ujjakkal, mélyen, de még az ízlés keretein belül dekoltálva, A-vonalban a bokáig érve. Lábán barna, mérsékelten magasított sarkú csizma, vállán keresztbe vetve bőrtarisznya.*
- Szeretném én is üdvözölni Önöket a Kereskedelmi Központban. Winyra Jote vagyok, állok szolgálatukra. *Ejti meg az illendő bemutatkozást, s szavaival egy ütemben emel le egy lapot és vesz kézbe író alkalmatosságot, felkészülve a jegyzetelésre.*
- Sajnos arról lemaradtam, melyikük élvez elsőbbséget érkezése jogán, de, ha az úr nem haragszik meg, elsőként a kisasszony rendelését venném fel, ahogy az illem kívánja. *Mosolyodik, s kérdőn felvonva szemöldökét néz felváltva a kettősre.*
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-15 23:31:36
Üzenet elküldve: 2020-10-15 23:31:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan//
*Bizony az élet nyüzsög, ahogy azt talán el is várhatja bárki, aki betéved. Vagy talán inkább csak reménykedhet benne, mindenesetre csalódásra oka aligha lehet Merchennek is, mindig is örömmel vette, ha megannyi vendég jön súlyos, dagadó erszényekkel, s mind arra várnak, hogy elszórhassák azt, nincs ez másként most sem. Épp ezért nem is akadékoskodik, hogy várnia kell, látja ő a sorját a dolgoknak, s bizony a nemesek kiváltságos hóbortját űzi, miszerint éppen ráér.*
-Üdvözletem!
*Köszönti Aztyan kedves mosollyal az arcán, ahogy úgy látja, hogy kicsit felszabadul, hogy foglalkozhasson vele. Éppen megszólalna, nyitja is a száját, s egy kisebb levegővétel után becsukja száját, és sóhajt egyet, mielőtt ismét elkezdené.*
-Annak is eljön az ideje, de talán most én állhatnék az ön szolgálatára. Látom van sok munka, és hallottam, hogy szükség lenne társakra. *Szándékosan nem használja a munka, vagy dolgozni szavakat.* Tudnék segíteni, vannak hosszabb távú üzleti terveim, amik egyelőre ráérnek, de mindenképp szeretnék jó kapcsolatot a kereskedőházzal, így gondoltam eljövök, hátha megfelelek az elvárásoknak.
*Különös magabiztossággal beszél, s látszik rajta, hogy egyébként nem fél attól, ha talán mégsem őrá esne a választás, természetesen örülne neki, ha összejönne. A jó kapcsolat egyébként is nagyon fontos, főleg egy ilyen horderejű kereskedőházzal, mindenképp csak a javát szolgálná.*
*Bizony az élet nyüzsög, ahogy azt talán el is várhatja bárki, aki betéved. Vagy talán inkább csak reménykedhet benne, mindenesetre csalódásra oka aligha lehet Merchennek is, mindig is örömmel vette, ha megannyi vendég jön súlyos, dagadó erszényekkel, s mind arra várnak, hogy elszórhassák azt, nincs ez másként most sem. Épp ezért nem is akadékoskodik, hogy várnia kell, látja ő a sorját a dolgoknak, s bizony a nemesek kiváltságos hóbortját űzi, miszerint éppen ráér.*
-Üdvözletem!
*Köszönti Aztyan kedves mosollyal az arcán, ahogy úgy látja, hogy kicsit felszabadul, hogy foglalkozhasson vele. Éppen megszólalna, nyitja is a száját, s egy kisebb levegővétel után becsukja száját, és sóhajt egyet, mielőtt ismét elkezdené.*
-Annak is eljön az ideje, de talán most én állhatnék az ön szolgálatára. Látom van sok munka, és hallottam, hogy szükség lenne társakra. *Szándékosan nem használja a munka, vagy dolgozni szavakat.* Tudnék segíteni, vannak hosszabb távú üzleti terveim, amik egyelőre ráérnek, de mindenképp szeretnék jó kapcsolatot a kereskedőházzal, így gondoltam eljövök, hátha megfelelek az elvárásoknak.
*Különös magabiztossággal beszél, s látszik rajta, hogy egyébként nem fél attól, ha talán mégsem őrá esne a választás, természetesen örülne neki, ha összejönne. A jó kapcsolat egyébként is nagyon fontos, főleg egy ilyen horderejű kereskedőházzal, mindenképp csak a javát szolgálná.*
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-15 23:02:00
Üzenet elküldve: 2020-10-15 23:02:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
Hosszú útja után a törpe végre beér a városba. Mivel fegyvereit és páncélját útközben elveszítette, így első útja a kovácshoz vezet, mivel elég kellemetlen úgy lófrálni a városon kívül, hogy az törpének semmi védelme sincsen.
Az elvesztés amúgy szó szerint értendő, mivel ez a szerencsétlen törpe kártyán herdálta el mindenét. Azóta, keserves munkával, tett szert egy kis pénzre. Így hát ideje valami fegyvert szereznie.
~ Kártyát soha többé! ~ Morog magában, mikor belép a műhelybe.
- Jó napot! Kapható itt valami fegyver is, vagy csak lópatkót, meg kapát tudnak kovácsolni?!
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.15 23:10:18
Az elvesztés amúgy szó szerint értendő, mivel ez a szerencsétlen törpe kártyán herdálta el mindenét. Azóta, keserves munkával, tett szert egy kis pénzre. Így hát ideje valami fegyvert szereznie.
~ Kártyát soha többé! ~ Morog magában, mikor belép a műhelybe.
- Jó napot! Kapható itt valami fegyver is, vagy csak lópatkót, meg kapát tudnak kovácsolni?!
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.15 23:10:18
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-15 20:08:24
Üzenet elküldve: 2020-10-15 20:08:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
//Hathúros Strat//
//Winyra Jote //
* Úgy tűnik, hogy a megjelenését elnézik neki, ami nem rossz gondolat, mivel vaskos az erszénye. Gyorsan elhadarja az alap szükségleteit, amit talán túlságosan is gyorsan tett, mert a férfi nem is tudott mindent lejegyzetelni. Ez neki fel se tűnik, mivel a páncél kérdése teljesen eltereli a figyelmét. Több, mint kielégítő választ kap annak az érdekes felszerelésnek a mivoltáról. Rögtön a szívéhez is nő.*
- Kell egy olyan! Eddig miért nem volt ilyenem?* Vágja rá rögtön. Most kellemeset csalódott, mert nem is gondolta volna, hogy itt ilyen különleges holmikat is lehet kapni. Ez meglepődés csak tovább fokozódik, amikor a kardjára is igenlő választ kap.*
- Szóval wegtoreni? Ejha! Úgy tűnik, hogy abban a kiírásban tényleg lehet valami.* Elismeréssel szól most, mivel, ha tényleg úgy van, ahogyan a férfi mondja, akkor jóval több mindent fog vásárolni, mint amennyit tervezet. Bár jó emberismerő a lány annyira azért nem, hogy a másikon felfedezzen bármilyen érzelmet.*
- Nagyon örülök neki. Jócskán megkönnyítik ebben az esetben a dolgom.* Legalább nem kell majd csámborognia és alkudoznia olyan sok kereskedőnél. Éppen ekkor Strat is betoppan és a lány nagyon is meglepődik, amikor örömmel üdvözli. Legutóbbi emlékei szerint nem volt túl rózsás a viszonyuk. Természetesen neheztel rá is, de végül is, mivel nem ellenséges a másik, ezért ő sem lesz az. Sőt a kis helyes pofikának köszönhetően egy kicsit meg is enyhül feléje. Aztán majd kiderül, hogy hova fajulnak a dolgok.*
- Strat!* Kiált fel ő is, amikor felismeri, hogy ki az aki a nevét említette.*
- Valahogy haza vergődtünk. Bár azzal a barbárral újra összevesztünk az első este hazafelé. Azóta nem szólunk egymáshoz, csak annyit, ami feltétlen muszáj. Ahogy látom te is rendben hazaértél.* Persze közben nem tarthatják fel a sort sem. Strat úgy néz ki, már egy ideje itt lehet, mert nem ismeretlen a kereskedő számára. Ő is valamit rendel, aminek biztosan köze lehet a vadászatukhoz. Végül aztán Aztyan átirányítja őket egy másik kereskedőhöz.*
- Rendben van.* Azzal indul is a frissen kioktatott lány felé, valószínűleg a tündérrel együtt.*
- Na és mit tervezel a zsákmányoddal? Én most vásárolom meg a kettőnknek az eszközöket a feldolgozáshoz. A húsnak még bérelek egy raktárt is, bár én feldolgozom a sajátomat minél előbb. Ha esetleg csatlakoznál megtalálsz minket a tisztáson. Mondtam annak a tökfejnek, hogy keressen egy jó helyet.* Ajánlja fel a lehetőséget Startnak is, ha esetleg szeretne csatlakozni. Elérve a másik kereskedőt megvárja, hogy az üdvözölje őket és felajánlja szolgálatait. Utána, majd rázúdítja a listáját.*
//Hathúros Strat//
//Winyra Jote //
* Úgy tűnik, hogy a megjelenését elnézik neki, ami nem rossz gondolat, mivel vaskos az erszénye. Gyorsan elhadarja az alap szükségleteit, amit talán túlságosan is gyorsan tett, mert a férfi nem is tudott mindent lejegyzetelni. Ez neki fel se tűnik, mivel a páncél kérdése teljesen eltereli a figyelmét. Több, mint kielégítő választ kap annak az érdekes felszerelésnek a mivoltáról. Rögtön a szívéhez is nő.*
- Kell egy olyan! Eddig miért nem volt ilyenem?* Vágja rá rögtön. Most kellemeset csalódott, mert nem is gondolta volna, hogy itt ilyen különleges holmikat is lehet kapni. Ez meglepődés csak tovább fokozódik, amikor a kardjára is igenlő választ kap.*
- Szóval wegtoreni? Ejha! Úgy tűnik, hogy abban a kiírásban tényleg lehet valami.* Elismeréssel szól most, mivel, ha tényleg úgy van, ahogyan a férfi mondja, akkor jóval több mindent fog vásárolni, mint amennyit tervezet. Bár jó emberismerő a lány annyira azért nem, hogy a másikon felfedezzen bármilyen érzelmet.*
- Nagyon örülök neki. Jócskán megkönnyítik ebben az esetben a dolgom.* Legalább nem kell majd csámborognia és alkudoznia olyan sok kereskedőnél. Éppen ekkor Strat is betoppan és a lány nagyon is meglepődik, amikor örömmel üdvözli. Legutóbbi emlékei szerint nem volt túl rózsás a viszonyuk. Természetesen neheztel rá is, de végül is, mivel nem ellenséges a másik, ezért ő sem lesz az. Sőt a kis helyes pofikának köszönhetően egy kicsit meg is enyhül feléje. Aztán majd kiderül, hogy hova fajulnak a dolgok.*
- Strat!* Kiált fel ő is, amikor felismeri, hogy ki az aki a nevét említette.*
- Valahogy haza vergődtünk. Bár azzal a barbárral újra összevesztünk az első este hazafelé. Azóta nem szólunk egymáshoz, csak annyit, ami feltétlen muszáj. Ahogy látom te is rendben hazaértél.* Persze közben nem tarthatják fel a sort sem. Strat úgy néz ki, már egy ideje itt lehet, mert nem ismeretlen a kereskedő számára. Ő is valamit rendel, aminek biztosan köze lehet a vadászatukhoz. Végül aztán Aztyan átirányítja őket egy másik kereskedőhöz.*
- Rendben van.* Azzal indul is a frissen kioktatott lány felé, valószínűleg a tündérrel együtt.*
- Na és mit tervezel a zsákmányoddal? Én most vásárolom meg a kettőnknek az eszközöket a feldolgozáshoz. A húsnak még bérelek egy raktárt is, bár én feldolgozom a sajátomat minél előbb. Ha esetleg csatlakoznál megtalálsz minket a tisztáson. Mondtam annak a tökfejnek, hogy keressen egy jó helyet.* Ajánlja fel a lehetőséget Startnak is, ha esetleg szeretne csatlakozni. Elérve a másik kereskedőt megvárja, hogy az üdvözölje őket és felajánlja szolgálatait. Utána, majd rázúdítja a listáját.*
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-15 18:11:54
Üzenet elküldve: 2020-10-15 18:11:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
//A Piperekalmár//
//Hathúros Strat//
//Merchen Feiy//
*Nem kerüli el a figyelmét Winyra megérkezése a Központba. Ha szavakkal nem is, de tekintetével biztosítja róla, hogy észrevette, bár láthatja a lány, hogy most többen is várnak kiszolgálásra.
A napszámost és a nemest is ugyanazzal a tisztelettel szolgálják ki a Kereskedőháznál, amíg azok tisztelettel viseltetnek a ház iránt. Így a bemutatkozó Nixomia is, annak ellenére is, hogy a megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után. A nőről kiderül, hogy lovag és kincsvadász, ami egyáltalán nem lepi meg a heges arcút.*
- Semmi probléma, kisasszony. Állunk rendelkezésére. *Mosolyog Aztyan féloldalasan saját frappáns jelmondatukat hallva.
Nixomia bele is kezd és bár tart egy kis szünetet, lehetőséget sem marad, hogy az intéző mindent lejegyezzen. Majd egy ugrással rátér a korábban távozott Arelow páncéljára.*
- Egy lovagi páncél volt, különleges anyagának és kovácsolásának hála kevésbé akadályozza a mozgást és könnyebb is ugyanolyan, ha nem komolyabb védelem mellett. *Jön is a válasz a páncélt érintő kérdésre.
A kardra téréskor az "utazásaim során" kifejezésnél leheletnyit megemelkedik a heges arcú jobb szemöldöke, de természetesen nem szól egyetlen szót sem. Érti, mit takarhat az "utazásaim során" szóösszetétel.*
- Önnek nagy szerencséje van, ugyanis a kovácsmesterünk, ahogy a Kereskedőház is, wegtoreni gyökerekkel rendelkezik, így egy ilyen kard elkészítése egyáltalán nem jelent problémát.
*Aztyan arcán vajmi kevés érzelem jelenik meg, tekintve, hogy az egyik, a bal fele tökéletesen érzéketlen a koponyáig húzódó heg miatt. Az intéző nem egy érzelmes ember, a hideg logikát és számító gondolatokat mindig többre értékelte az érzelmeknél és ez a munkájában is a segítségére volt.*
- A felsoroltak közül egyik sem jelent akadályt. *Mosolyog féloldalasan a lovag nőre. Ha tesztelni akarta a Kereskedőházat, hát nem csalódhatott.
Közben Start is megjelenik a pultnál, akit a heges arcú már elég régóta váratott, de hiába, nagy a forgalom ma is a Központban. Kiderül, hogy ismeri Nixomiát, sőt, az intézőnek az az érzése, hogy ugyanazon a kalandon vettek részt.*
- Köszönöm a türelmét, sajnálom, hogy megvárattam, uram. *Hajtja meg magát kissé a tündér felé.*
- Természetesen minden megoldható, a hangszert pedig előre vesszük a sorban. *Mondja határozottan. A kereskedelem első szabálya, sose mondj ellent a megrendelőnek.*
- Most már csak a felsoroltak lejegyzése van hátra, Nixomia kisasszony, *Fordul a lovag felé égszín tekintete.* megtenné, hogy minden tételesen elmondja az elhangzottakat a kollégámnak, hogy megírhassa a megrendelőjét? *Jobbja az oldalt várakozó Winyra, a Kereskedőház legújabb tagja várakozik, láthatóan munkára készen. Ez egy remek alkalom lesz számára, hogy kicsit megismerkedjen a Kereskedőház munkarendjével.*
- Köszöntelek, a Kereskedelmi Központban, örülök, hogy itt vagy, mint látod, számos dolog akad. *Lép kissé Winyra mellé, ezúttal már közvetlenebb hangnemmel.*
- Tudom, hogy nem a te területed, de megtennéd, hogy lejegyzed a kisasszony *Jelez Nixomia, majd Start felé.* és az úr megrendeléseit? Ott találod a megrendelőlapokat. *Mutatja a tisztes paksamétába rendezett iratokat, amelyeken a megrendelés tétele, letétje és darabszáma mellett, egy megjegyzés rovat is szerepel.*
- Az árakat pedig itt találod. *Mutat egy táblán lévő papírosra, ahol a Kereskedőház árai találhatóak a letét összegével kiegészítve.*
- Az egyedi megrendeléseknél utána kell járnunk az árnak és a beszerzés idejének. *Mondja még, de mielőtt Nixomia és Strat mellőzve érezhetnék magukat, visszafordul.*
- Ha bármi kérdés van, ott leszek. *Mutat Merchen irányába, hogy Winyra megtalálja, ha olyan dologgal áll elő valamelyik vásárló, amire nem tudna választ adni.*
- Bocsáss meg, de tényleg szükségem van most rád. *Mosolyog féloldalasan még a lányra, majd elindul Merchen felé, s ha odaért, köszönti is.*
- Üdvözlöm újra a Kereskedőháznál! Miben állhatok szolgálatára? *Kérdi barátságos félmosollyal.*
//A Piperekalmár//
//Hathúros Strat//
//Merchen Feiy//
*Nem kerüli el a figyelmét Winyra megérkezése a Központba. Ha szavakkal nem is, de tekintetével biztosítja róla, hogy észrevette, bár láthatja a lány, hogy most többen is várnak kiszolgálásra.
A napszámost és a nemest is ugyanazzal a tisztelettel szolgálják ki a Kereskedőháznál, amíg azok tisztelettel viseltetnek a ház iránt. Így a bemutatkozó Nixomia is, annak ellenére is, hogy a megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után. A nőről kiderül, hogy lovag és kincsvadász, ami egyáltalán nem lepi meg a heges arcút.*
- Semmi probléma, kisasszony. Állunk rendelkezésére. *Mosolyog Aztyan féloldalasan saját frappáns jelmondatukat hallva.
Nixomia bele is kezd és bár tart egy kis szünetet, lehetőséget sem marad, hogy az intéző mindent lejegyezzen. Majd egy ugrással rátér a korábban távozott Arelow páncéljára.*
- Egy lovagi páncél volt, különleges anyagának és kovácsolásának hála kevésbé akadályozza a mozgást és könnyebb is ugyanolyan, ha nem komolyabb védelem mellett. *Jön is a válasz a páncélt érintő kérdésre.
A kardra téréskor az "utazásaim során" kifejezésnél leheletnyit megemelkedik a heges arcú jobb szemöldöke, de természetesen nem szól egyetlen szót sem. Érti, mit takarhat az "utazásaim során" szóösszetétel.*
- Önnek nagy szerencséje van, ugyanis a kovácsmesterünk, ahogy a Kereskedőház is, wegtoreni gyökerekkel rendelkezik, így egy ilyen kard elkészítése egyáltalán nem jelent problémát.
*Aztyan arcán vajmi kevés érzelem jelenik meg, tekintve, hogy az egyik, a bal fele tökéletesen érzéketlen a koponyáig húzódó heg miatt. Az intéző nem egy érzelmes ember, a hideg logikát és számító gondolatokat mindig többre értékelte az érzelmeknél és ez a munkájában is a segítségére volt.*
- A felsoroltak közül egyik sem jelent akadályt. *Mosolyog féloldalasan a lovag nőre. Ha tesztelni akarta a Kereskedőházat, hát nem csalódhatott.
Közben Start is megjelenik a pultnál, akit a heges arcú már elég régóta váratott, de hiába, nagy a forgalom ma is a Központban. Kiderül, hogy ismeri Nixomiát, sőt, az intézőnek az az érzése, hogy ugyanazon a kalandon vettek részt.*
- Köszönöm a türelmét, sajnálom, hogy megvárattam, uram. *Hajtja meg magát kissé a tündér felé.*
- Természetesen minden megoldható, a hangszert pedig előre vesszük a sorban. *Mondja határozottan. A kereskedelem első szabálya, sose mondj ellent a megrendelőnek.*
- Most már csak a felsoroltak lejegyzése van hátra, Nixomia kisasszony, *Fordul a lovag felé égszín tekintete.* megtenné, hogy minden tételesen elmondja az elhangzottakat a kollégámnak, hogy megírhassa a megrendelőjét? *Jobbja az oldalt várakozó Winyra, a Kereskedőház legújabb tagja várakozik, láthatóan munkára készen. Ez egy remek alkalom lesz számára, hogy kicsit megismerkedjen a Kereskedőház munkarendjével.*
- Köszöntelek, a Kereskedelmi Központban, örülök, hogy itt vagy, mint látod, számos dolog akad. *Lép kissé Winyra mellé, ezúttal már közvetlenebb hangnemmel.*
- Tudom, hogy nem a te területed, de megtennéd, hogy lejegyzed a kisasszony *Jelez Nixomia, majd Start felé.* és az úr megrendeléseit? Ott találod a megrendelőlapokat. *Mutatja a tisztes paksamétába rendezett iratokat, amelyeken a megrendelés tétele, letétje és darabszáma mellett, egy megjegyzés rovat is szerepel.*
- Az árakat pedig itt találod. *Mutat egy táblán lévő papírosra, ahol a Kereskedőház árai találhatóak a letét összegével kiegészítve.*
- Az egyedi megrendeléseknél utána kell járnunk az árnak és a beszerzés idejének. *Mondja még, de mielőtt Nixomia és Strat mellőzve érezhetnék magukat, visszafordul.*
- Ha bármi kérdés van, ott leszek. *Mutat Merchen irányába, hogy Winyra megtalálja, ha olyan dologgal áll elő valamelyik vásárló, amire nem tudna választ adni.*
- Bocsáss meg, de tényleg szükségem van most rád. *Mosolyog féloldalasan még a lányra, majd elindul Merchen felé, s ha odaért, köszönti is.*
- Üdvözlöm újra a Kereskedőháznál! Miben állhatok szolgálatára? *Kérdi barátságos félmosollyal.*
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-14 21:30:18
Üzenet elküldve: 2020-10-14 21:30:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan//
//Részben Nixomia//
*Igazán türelmes tündér hírében áll, már ha állhat bármiféle hírnévben is, de szégyenére válna egy magafajta muzsikus léleknek, ha sosem hallanék sem nevét, sem dalait. Mindenesetre minduntalan jönnek s mennek a bizonyára értékes és fontos ügyfelek, nem is nagyon fájna a szíve hozzá, a naplopás nem áll messze tőle, azonban az ő súlyos aranyai már ott pihennek valaki zsebében, s azt nem szívesen hagyná veszendőbe. Éppen szóvá is tenné, mikor hirtelen ismerős arc köszön vissza kíváncsi tekintetébe.*
-Nixomia!
*Tör ki kicsit hangosabban, mint szeretné, s hangjában némi öröm vegyül a kellemes meglepettség mellé.*
-Rendben visszatértél, remek, remek! Nem volt gond az úton?
*Kérdezi, s semmi hátsó szándék nincs a szavaiban. Természetesen Aztyan is keresik a mélykék szemek, s reméli, hogy el tudja csípni őt is egy szóra, bár zavarni azt tényleg nem szeretne.*
-Akkor megoldhatóak a dolgok, jó uram? Tudja a hangszer lenne a legfontosabb.
*Azért nem szeretné nagy dobra verni, hogy mik is vannak a birtokában, nem tudni, hogy ki fülel, s hogy esetleg ki lelné meg álmában, vagy amint kilép az utcára valaki a vagyonára fenné a fogát.*
//Részben Nixomia//
*Igazán türelmes tündér hírében áll, már ha állhat bármiféle hírnévben is, de szégyenére válna egy magafajta muzsikus léleknek, ha sosem hallanék sem nevét, sem dalait. Mindenesetre minduntalan jönnek s mennek a bizonyára értékes és fontos ügyfelek, nem is nagyon fájna a szíve hozzá, a naplopás nem áll messze tőle, azonban az ő súlyos aranyai már ott pihennek valaki zsebében, s azt nem szívesen hagyná veszendőbe. Éppen szóvá is tenné, mikor hirtelen ismerős arc köszön vissza kíváncsi tekintetébe.*
-Nixomia!
*Tör ki kicsit hangosabban, mint szeretné, s hangjában némi öröm vegyül a kellemes meglepettség mellé.*
-Rendben visszatértél, remek, remek! Nem volt gond az úton?
*Kérdezi, s semmi hátsó szándék nincs a szavaiban. Természetesen Aztyan is keresik a mélykék szemek, s reméli, hogy el tudja csípni őt is egy szóra, bár zavarni azt tényleg nem szeretne.*
-Akkor megoldhatóak a dolgok, jó uram? Tudja a hangszer lenne a legfontosabb.
*Azért nem szeretné nagy dobra verni, hogy mik is vannak a birtokában, nem tudni, hogy ki fülel, s hogy esetleg ki lelné meg álmában, vagy amint kilép az utcára valaki a vagyonára fenné a fogát.*
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-14 19:09:56
Üzenet elküldve: 2020-10-14 19:09:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért - zárás//
* A kereskedő garantálja afelől, hogy amint megtud még valamit rögtön értesíti a lovagot. Neki ez elég is. Közben még azt is kitalálja, hogy rendelne egy mesterkardot is. Ezen igényét is elé tárja az heges arcúnak, aki rögvest intézkedik. Még csak előre sem szükséges fizetnie.*
- Lekötelez!* Mondja miközben megtörténik a kézfogás is. Megy is fizetni, mert már így is kezd felgyűlni itt a sor. Csúcsidő lehet, mert csak úgy nyüzsögnek itt a mindenféle emberek. Odalép hát szakállas kereskedőhöz és, amikor egy kis szünethez jut rögtön meg is ejteni a fizetést. Átadja a hátralévő 1461 aranyat is Razkalewa Jelgyinownak
. Így most már nem tartozik a kereskedőháznak egyelőre semmivel. A kardot meg majd fizeti, ha legközelebb erre jár a páncélért. Hátrafelé veszi az irányt a lovához, ami most már hivatalosan is az övé. Ezután elindul a robusztus mén hátán a Templom felé. Hiszen ott található a legnagyobb könyvtára, ahol minden bizonnyal információra bukkanhat a varázslatok ügyében is.*
* A kereskedő garantálja afelől, hogy amint megtud még valamit rögtön értesíti a lovagot. Neki ez elég is. Közben még azt is kitalálja, hogy rendelne egy mesterkardot is. Ezen igényét is elé tárja az heges arcúnak, aki rögvest intézkedik. Még csak előre sem szükséges fizetnie.*
- Lekötelez!* Mondja miközben megtörténik a kézfogás is. Megy is fizetni, mert már így is kezd felgyűlni itt a sor. Csúcsidő lehet, mert csak úgy nyüzsögnek itt a mindenféle emberek. Odalép hát szakállas kereskedőhöz és, amikor egy kis szünethez jut rögtön meg is ejteni a fizetést. Átadja a hátralévő 1461 aranyat is Razkalewa Jelgyinownak
. Így most már nem tartozik a kereskedőháznak egyelőre semmivel. A kardot meg majd fizeti, ha legközelebb erre jár a páncélért. Hátrafelé veszi az irányt a lovához, ami most már hivatalosan is az övé. Ezután elindul a robusztus mén hátán a Templom felé. Hiszen ott található a legnagyobb könyvtára, ahol minden bizonnyal információra bukkanhat a varázslatok ügyében is.*
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-14 17:41:54
Üzenet elküldve: 2020-10-14 17:41:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Nem elég levadászni... //
* A bent zajlik az élet, ahogyan annak lenni kell. Az első dolog, amin igazán megakad a szeme az egy hatalmas páncélos férfi. Nem igazán az alak érdekli, hanem a páncél, amit visel. Elég könnyen mozog benne, pedig nem tűnik olyan könnyűnek így első ránézésre. ~ Az a vért, nagyon érdekes. Talán érdemes lenne utána kérdezni annak is.~ Talán a sor akarta úgy, hogy szinte rögtön felé is fordul, az amúgy első ránézésre elég fura alak. Nagyon érdekelné, hogy miképpen szerezte a csinos kis hegét, de nyilván nem fog rákérdezni. Amint neki bemutatkoznak ő is megteszi ugyan ezt.*
- Nixomia Grendaer, lovag és kincsvadász. Örvendek! Elnézés a viseletemért, de még csak most érkeztem meg a pusztáról. Sürgősen szükségem lenne pár dologra. Ha jól láttam a kiírást itt a lehetetlent azonnal teljesül. Én nem kérnék ilyesmit, még.* Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, majd aztán folytatja.*
- Szükségem lenne egy üstre, egy jó adag zsírra és fűszerekre. Továbbá szeretnék még egy asztalos készletet, tűt, cérnát, bőrmunkához árt, és egy fenőkövet. Azt hiszem ez minden az első körben. Nem tudom, hogy esetleg tudnának-e kiadni néhány napra egy hűvösebb raktárhelyiséget?* Megint tart egy kis szünetet, hogy legyen ideje a kalmárnak feldolgoznia a hallottakat. Viszont még közel sincs vége a dolognak.*
- Mondja az imént láttam azt a páncélos fickót. Milyen páncélt viselt? Túlságosan is könnyedén mozgott, ahhoz képest, hogy látszólag egy nehéz páncélt viselt. Lehetséges, hogy érdekelne engem is a dolog.* Ha ezt is megbeszélik, akkor már csak egy dolog lenne hátra az pedig a régi kard.*
- Lenne még itt valami. Erre a kardra az...öhm... utazásaim során tettem szert. Elég leharcolt állapotban van.* Elő is veszi a rozsdás rövid kardot.*
- De nézze csak meg alaposabban a markolatát! Ott van egy ökölbe szorított kéz, ami egy butykost markol. Ez egy törzsi szimbólum a füves pusztán. Nekem ez a fegyver egy kincs és szeretném újrakovácsoltatni. Viszont, akkor már nem valami átlagos kardot szeretnék belőle, hanem egy igazi ritkaságot. Wegtorenben volt egy technika, amivel páratlan minőségű pengéket készítettek. Kicsik voltak, de rettentően könnyűek és gyorsak. Ha esetleg egy ilyen pengeként születne újjá az méltó lenne hozzá. Illetve azt nem tudom, hogy milyen technológiával készült ez a fegyver, de biztosan másképpen készítik a nomádok ezeket a pengéket, mint mi. Talán a kovácsuk hasznát venné, ha áttanulmányozhatná. Na mit mond? Tudnak vele kezdeni valamit?* Kíváncsian méregeti a férfi arcát, hogy miféle érzelmeket tud leolvasni róla. Végül is most jócskán adna neki munkát, ha képes lenne rá.*
~ Most kiderül, hogy a lehetetlennel, hogy is álltok.~ * Mosolyodik el a koszréteg alatt.*
* A bent zajlik az élet, ahogyan annak lenni kell. Az első dolog, amin igazán megakad a szeme az egy hatalmas páncélos férfi. Nem igazán az alak érdekli, hanem a páncél, amit visel. Elég könnyen mozog benne, pedig nem tűnik olyan könnyűnek így első ránézésre. ~ Az a vért, nagyon érdekes. Talán érdemes lenne utána kérdezni annak is.~ Talán a sor akarta úgy, hogy szinte rögtön felé is fordul, az amúgy első ránézésre elég fura alak. Nagyon érdekelné, hogy miképpen szerezte a csinos kis hegét, de nyilván nem fog rákérdezni. Amint neki bemutatkoznak ő is megteszi ugyan ezt.*
- Nixomia Grendaer, lovag és kincsvadász. Örvendek! Elnézés a viseletemért, de még csak most érkeztem meg a pusztáról. Sürgősen szükségem lenne pár dologra. Ha jól láttam a kiírást itt a lehetetlent azonnal teljesül. Én nem kérnék ilyesmit, még.* Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, majd aztán folytatja.*
- Szükségem lenne egy üstre, egy jó adag zsírra és fűszerekre. Továbbá szeretnék még egy asztalos készletet, tűt, cérnát, bőrmunkához árt, és egy fenőkövet. Azt hiszem ez minden az első körben. Nem tudom, hogy esetleg tudnának-e kiadni néhány napra egy hűvösebb raktárhelyiséget?* Megint tart egy kis szünetet, hogy legyen ideje a kalmárnak feldolgoznia a hallottakat. Viszont még közel sincs vége a dolognak.*
- Mondja az imént láttam azt a páncélos fickót. Milyen páncélt viselt? Túlságosan is könnyedén mozgott, ahhoz képest, hogy látszólag egy nehéz páncélt viselt. Lehetséges, hogy érdekelne engem is a dolog.* Ha ezt is megbeszélik, akkor már csak egy dolog lenne hátra az pedig a régi kard.*
- Lenne még itt valami. Erre a kardra az...öhm... utazásaim során tettem szert. Elég leharcolt állapotban van.* Elő is veszi a rozsdás rövid kardot.*
- De nézze csak meg alaposabban a markolatát! Ott van egy ökölbe szorított kéz, ami egy butykost markol. Ez egy törzsi szimbólum a füves pusztán. Nekem ez a fegyver egy kincs és szeretném újrakovácsoltatni. Viszont, akkor már nem valami átlagos kardot szeretnék belőle, hanem egy igazi ritkaságot. Wegtorenben volt egy technika, amivel páratlan minőségű pengéket készítettek. Kicsik voltak, de rettentően könnyűek és gyorsak. Ha esetleg egy ilyen pengeként születne újjá az méltó lenne hozzá. Illetve azt nem tudom, hogy milyen technológiával készült ez a fegyver, de biztosan másképpen készítik a nomádok ezeket a pengéket, mint mi. Talán a kovácsuk hasznát venné, ha áttanulmányozhatná. Na mit mond? Tudnak vele kezdeni valamit?* Kíváncsian méregeti a férfi arcát, hogy miféle érzelmeket tud leolvasni róla. Végül is most jócskán adna neki munkát, ha képes lenne rá.*
~ Most kiderül, hogy a lehetetlennel, hogy is álltok.~ * Mosolyodik el a koszréteg alatt.*
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-14 15:21:09
Üzenet elküldve: 2020-10-14 15:21:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Piperekalmár//
*Fekete köpenyébe burkolózva érkezik a műhely főbejáratán át a véleménye szerinti eladótérbe, a piac irányából. A délelőtt órái már a végükhöz közeledhetnek, elég sok időt kótyavetyélt el az árusok portékáit szemlélve, bár vásárlást mellőzve. Csuklyáját nem csapta fejébe, így teljes arca és szabadon hagyott, ám jólfésült barna fürtjei is segíthetik a felismerésében azt, kinek erre igénye támad.
Saját részéről kékjei a betérés pillanatában kiszúrják a heges arcút, akihez jövetele fő célja fűzi. Nem volt mondjuk könnyű dolga, meglehetősen nagy a sürgésforgás a kereskedelmi központban. Nincs egyszerű helyzetben a közlekedéssel sem, ennek ellenére igyekszik közelebb kerülni Aztyanhoz, mármint a szó fizikai értelmében, s a lehető legdiszkrétebb módon felhívni magára az intéző figyelmét. Amint néhány lépés távolságra kerül, meg is teszi ezt egy biccentés képében, keresve a hasonszín tekintetet.
Persze türelmesen várakozik, míg kísérlete célt ér, nem kíván feleslegesen zavarni a minden bizonnyal bokros teendőkben.
Ha ittlétének tudomásul vételéről megbizonyosodott, az időt nézelődéssel üti el, megfigyelve a kiállított fegyvereket, az egyéb helyiségeket sejtető ajtókat, s hogy milyen szabad helyek várakoznak esetlegesen saját pipere holmijaira. Persze fél szemmel továbbra is Aztyan felé sandít, ha esetleg jelezne neki, rögvest reagálhasson.*
*Fekete köpenyébe burkolózva érkezik a műhely főbejáratán át a véleménye szerinti eladótérbe, a piac irányából. A délelőtt órái már a végükhöz közeledhetnek, elég sok időt kótyavetyélt el az árusok portékáit szemlélve, bár vásárlást mellőzve. Csuklyáját nem csapta fejébe, így teljes arca és szabadon hagyott, ám jólfésült barna fürtjei is segíthetik a felismerésében azt, kinek erre igénye támad.
Saját részéről kékjei a betérés pillanatában kiszúrják a heges arcút, akihez jövetele fő célja fűzi. Nem volt mondjuk könnyű dolga, meglehetősen nagy a sürgésforgás a kereskedelmi központban. Nincs egyszerű helyzetben a közlekedéssel sem, ennek ellenére igyekszik közelebb kerülni Aztyanhoz, mármint a szó fizikai értelmében, s a lehető legdiszkrétebb módon felhívni magára az intéző figyelmét. Amint néhány lépés távolságra kerül, meg is teszi ezt egy biccentés képében, keresve a hasonszín tekintetet.
Persze türelmesen várakozik, míg kísérlete célt ér, nem kíván feleslegesen zavarni a minden bizonnyal bokros teendőkben.
Ha ittlétének tudomásul vételéről megbizonyosodott, az időt nézelődéssel üti el, megfigyelve a kiállított fegyvereket, az egyéb helyiségeket sejtető ajtókat, s hogy milyen szabad helyek várakoznak esetlegesen saját pipere holmijaira. Persze fél szemmel továbbra is Aztyan felé sandít, ha esetleg jelezne neki, rögvest reagálhasson.*
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-14 14:04:49
Üzenet elküldve: 2020-10-14 14:04:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért - zárás//
// Nem elég levadászni... //
//Érintve Merchen//
*Egy kereskedő mindig legyen jól felkészült, bár az ékszerész-nagyító nem alapfelszerelés, de korábban is volt már alkalom, hogy szükség volt rá. És lám, most is milyen jó szolgálatot tesz.
Miután végzett a vizsgálattal, Arelow elrejti az ékszert, de az arca elégedettnek látszik.*
- Úgy lesz. *Hajtja meg kissé a fejét a lovag szavaira az ékszert illetően. Persze, erre kis esélyt lát, de alapelv, hogy nem mondunk ellent a vásárlónak.
A mesterkard megrendelése sem lepi meg, bár elgondolkodik, miféle információkkal szolgálhatott, ha most esedékessé vált egy különleges penge beszerzése is.*
- Nem szükséges, felírom önnek a mesterkardot és mivel korábban sikeresen üzleteltünk, ezúttal a letét összegétől is eltekintek. *Válaszol féloldalas mosollyal, hogy fogadja a búcsúzást jelentő kézfogást.
Razkalewa épp másik vásárlókkal foglalkozik, nem tudja, mikor tud majd Arelow-val érdemben foglalkozni, így igyekezik felmenteni őt és nem feltartani a lovagot.*
- Adja csak át neki az aranyat, a többit elintézem én vele.
*Miután pedig elköszöntek, lép is tovább, mert újabb vásárlók érkeztek. Köztük a korábban már látott megnyerő külsejű tündér férfi, akivel korábba sikertelenül üzleteltek egy különös, értékes, bár hasztalan kincset illetően. Talán meggondolta magát.
A korábban érkezett magas, harcos alkatú nő, amit a buzogány is bizonyít, megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után, de mindez egyáltalán nem látszik a heges arcú kereskedőn. A ruhája poros, ahogy a felszerelése is, az arcán is nyomot hagyott a korábbi, minden bizonnyal kemény kaland.*
- Köszöntöm a Kereskedelmi Központban, a nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. *Köszönti a nőt és mutatkozik be.*
- Miben állhatok szolgálatára? *Kérdi készségesen.
Merchen felé csak egy bocsánatkérő mosolyt küld, hisz a tündér is láthatja, hogy számos vendég várakozik az eladótérben.*
// Nem elég levadászni... //
//Érintve Merchen//
*Egy kereskedő mindig legyen jól felkészült, bár az ékszerész-nagyító nem alapfelszerelés, de korábban is volt már alkalom, hogy szükség volt rá. És lám, most is milyen jó szolgálatot tesz.
Miután végzett a vizsgálattal, Arelow elrejti az ékszert, de az arca elégedettnek látszik.*
- Úgy lesz. *Hajtja meg kissé a fejét a lovag szavaira az ékszert illetően. Persze, erre kis esélyt lát, de alapelv, hogy nem mondunk ellent a vásárlónak.
A mesterkard megrendelése sem lepi meg, bár elgondolkodik, miféle információkkal szolgálhatott, ha most esedékessé vált egy különleges penge beszerzése is.*
- Nem szükséges, felírom önnek a mesterkardot és mivel korábban sikeresen üzleteltünk, ezúttal a letét összegétől is eltekintek. *Válaszol féloldalas mosollyal, hogy fogadja a búcsúzást jelentő kézfogást.
Razkalewa épp másik vásárlókkal foglalkozik, nem tudja, mikor tud majd Arelow-val érdemben foglalkozni, így igyekezik felmenteni őt és nem feltartani a lovagot.*
- Adja csak át neki az aranyat, a többit elintézem én vele.
*Miután pedig elköszöntek, lép is tovább, mert újabb vásárlók érkeztek. Köztük a korábban már látott megnyerő külsejű tündér férfi, akivel korábba sikertelenül üzleteltek egy különös, értékes, bár hasztalan kincset illetően. Talán meggondolta magát.
A korábban érkezett magas, harcos alkatú nő, amit a buzogány is bizonyít, megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után, de mindez egyáltalán nem látszik a heges arcú kereskedőn. A ruhája poros, ahogy a felszerelése is, az arcán is nyomot hagyott a korábbi, minden bizonnyal kemény kaland.*
- Köszöntöm a Kereskedelmi Központban, a nevem A'cron Aztyan al'Areen, a Kereskedőház intézője. *Köszönti a nőt és mutatkozik be.*
- Miben állhatok szolgálatára? *Kérdi készségesen.
Merchen felé csak egy bocsánatkérő mosolyt küld, hisz a tündér is láthatja, hogy számos vendég várakozik az eladótérben.*
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:11:57
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:11:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan//
*Épp mint máskor, egy remek és csodálatos ötleten töri a fejét, s úgy látszik, hogy egy korábbi gondolat már szöget is ütött fejében, hogy a gondolatnál kicsit gyümölcsözőbbé érjen odabent. Persze tudja, hogy szüksége lesz társakra, így érdemesnek tartja, hogy a WAK-nál is tegyen egy próbakört, hátha. Egyébként is, mint minden valamirevaló polgár gyakran olvassa a hirdetőtáblákat, s látta, hogy elkélne egy dolgos kéz, neki pedig mindjárt kettő is akad. A kovácsműhelyben járt már, emlékszik a férfira is, akivel akkor beszélt, talán őt találja itt meg. Ugyan nem jutottak dűlőre, jóllehet Merchen nem is igazán akart alkudozni, csak szaglászni egy kicsit, mégis tehetséges kereskedőnek gondolja a férfit.*
-Üdvözletem, üdvözletem!
*Kiált jó hangosan, hogy termetétől függetlenül is jól észre lehessen venni, még véletlenül se hagyják figyelmen kívül, bár látja, hogy kuncsaftból akad bőven.*
*Épp mint máskor, egy remek és csodálatos ötleten töri a fejét, s úgy látszik, hogy egy korábbi gondolat már szöget is ütött fejében, hogy a gondolatnál kicsit gyümölcsözőbbé érjen odabent. Persze tudja, hogy szüksége lesz társakra, így érdemesnek tartja, hogy a WAK-nál is tegyen egy próbakört, hátha. Egyébként is, mint minden valamirevaló polgár gyakran olvassa a hirdetőtáblákat, s látta, hogy elkélne egy dolgos kéz, neki pedig mindjárt kettő is akad. A kovácsműhelyben járt már, emlékszik a férfira is, akivel akkor beszélt, talán őt találja itt meg. Ugyan nem jutottak dűlőre, jóllehet Merchen nem is igazán akart alkudozni, csak szaglászni egy kicsit, mégis tehetséges kereskedőnek gondolja a férfit.*
-Üdvözletem, üdvözletem!
*Kiált jó hangosan, hogy termetétől függetlenül is jól észre lehessen venni, még véletlenül se hagyják figyelmen kívül, bár látja, hogy kuncsaftból akad bőven.*
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:04:20
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:04:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Nem elég levadászni... //
* A nomád férfi ma is olyan, mint egy hisztis kislány, de ez a lányt ne mis izgatja. Így is megértik egymást. Nem is tétlenkedik tovább a tisztáson. Már indul is, hogy elintézze az összes dolgot. A piacra igyekszik, hogy ott vásároljon be, de aztán valami újat pillant meg, ami mikor elment még nem volt itt. Vagyis itt volt csak éppen zárva. Közelebb is léptett lovával az épülethez, mert bizony a felszerelését se ártana már cserélni, meg ott van az az öreg kard is. Az épület falán lévő kiírások közül az egyik nagyon is szembetűnő.*
- A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára kicsit várni kell! Érdekes az már biztos. Talán itt mindent be is szerezhetnék egyszerre.* Tűnődik el és kiköti lovát, majd aztán belép az épületbe.*
- Jó napot!* Köszön hangosan és bár a megjelenése nem éppen a legcsodálatosabb, azért kihúzza magát. Egész testét belepi a puszta pora. Haja tiszta csimbókos, arcán az izzadság a mocsokrétegbe kacskaringós mintát rajzolt bele. Ráadásul még kék és zöld foltok is tarkítják. Szeme karikás a fáradságtól. A szagáról meg nem is kéne említést tenni. Talán az egész vadászatot ki lehetne belőle elemezni. Oldalán mondjuk ott fityeg a tollas buzogánya, amiből lehet sejteni, hogy éppen vétlen menyecske. Normál esetben szégyellne, így beállítani ide, de most nem. Nem saját lustasága miatt néz ki, úgy, mint egy megrágott rongy. Ráadásul a munkája, sem ért még véget. Amint mindennel megvan indul is vissza dolgára.*
* A nomád férfi ma is olyan, mint egy hisztis kislány, de ez a lányt ne mis izgatja. Így is megértik egymást. Nem is tétlenkedik tovább a tisztáson. Már indul is, hogy elintézze az összes dolgot. A piacra igyekszik, hogy ott vásároljon be, de aztán valami újat pillant meg, ami mikor elment még nem volt itt. Vagyis itt volt csak éppen zárva. Közelebb is léptett lovával az épülethez, mert bizony a felszerelését se ártana már cserélni, meg ott van az az öreg kard is. Az épület falán lévő kiírások közül az egyik nagyon is szembetűnő.*
- A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára kicsit várni kell! Érdekes az már biztos. Talán itt mindent be is szerezhetnék egyszerre.* Tűnődik el és kiköti lovát, majd aztán belép az épületbe.*
- Jó napot!* Köszön hangosan és bár a megjelenése nem éppen a legcsodálatosabb, azért kihúzza magát. Egész testét belepi a puszta pora. Haja tiszta csimbókos, arcán az izzadság a mocsokrétegbe kacskaringós mintát rajzolt bele. Ráadásul még kék és zöld foltok is tarkítják. Szeme karikás a fáradságtól. A szagáról meg nem is kéne említést tenni. Talán az egész vadászatot ki lehetne belőle elemezni. Oldalán mondjuk ott fityeg a tollas buzogánya, amiből lehet sejteni, hogy éppen vétlen menyecske. Normál esetben szégyellne, így beállítani ide, de most nem. Nem saját lustasága miatt néz ki, úgy, mint egy megrágott rongy. Ráadásul a munkája, sem ért még véget. Amint mindennel megvan indul is vissza dolgára.*
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-13 17:18:11
Üzenet elküldve: 2020-10-13 17:18:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
// Razkalewa is //
* A jó lovag igencsak meglepődik, amikor a kereskedő egy nagyítót húz elő. Nem gondolta volna, hogy ilyen jól felkészült a sebhelyes arcú. Ez megint csak egy jó pont Arelow szemében. Nagyobb reményeket is fűz most már a vizsgálathoz is. Némán hallgatja, vagyis inkább issza azokat a szavakat. Amit mond az mind megint csak alátámassza azt, amit az előbb már megállapított. Nagyon jártas a mesterségében. Minden aprócska részletre kitér, amire a páncélos még csak nem is gondolt volna. Amikor aztán visszakapja a kis csecsebecsét rögtön gondosan elrejti az egyik zsebébe. Arcán nagyon is látszik, hogy jócskán elégedett.*
- Hogy tudott-e? Az nem is kérdés. Ez több, mint segítség volt. Ez a nyom ígéretes. Kérem, ha esetleg bármi információ még a birtokába kerülne erről az ékszerről vagy olyan személyről, aki hasonlót keres, akkor kérem haladéktalanul értesítsen. Busásan megfizetem az információt. Nagyon köszönök mindent! Később még jövök, majd a rendelésemért. Valamint ezek a ez információk szükségessé tették egy új fegyver beszerzését is. Remélem nem gond, ha a fizetéskor rendelek még egyet azok közül a híres mesterkardok közül is? A pirtianesi pallosokról sok jót hallottam már. Nagy hasznát venném egynek. Majd annyival megtoldom az aranyat. A mielőbbi viszont látásra!* Jobbját nyújtja a a férfinak és utána indul fizetni a másik kereskedőnek. Orra alatt még dörmögi magának ritmikusan egy mondatott*
- Kitekerem a nyakát, kitekerem a nyakát, kitekerem...* Razkalewához érve pedig diszkréten közli, hogy mit is akar.*
- Üdvözlöm! Arelow Merlol vagyok és szeretnék fizetni. Alkalmas most önnek az időpont?* Szeretné ezt mihamarabb letudni, hogy mehessen vadászni arra a banyára.*
A hozzászólás írója (Arelow Merlor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.13 17:20:49
// Razkalewa is //
* A jó lovag igencsak meglepődik, amikor a kereskedő egy nagyítót húz elő. Nem gondolta volna, hogy ilyen jól felkészült a sebhelyes arcú. Ez megint csak egy jó pont Arelow szemében. Nagyobb reményeket is fűz most már a vizsgálathoz is. Némán hallgatja, vagyis inkább issza azokat a szavakat. Amit mond az mind megint csak alátámassza azt, amit az előbb már megállapított. Nagyon jártas a mesterségében. Minden aprócska részletre kitér, amire a páncélos még csak nem is gondolt volna. Amikor aztán visszakapja a kis csecsebecsét rögtön gondosan elrejti az egyik zsebébe. Arcán nagyon is látszik, hogy jócskán elégedett.*
- Hogy tudott-e? Az nem is kérdés. Ez több, mint segítség volt. Ez a nyom ígéretes. Kérem, ha esetleg bármi információ még a birtokába kerülne erről az ékszerről vagy olyan személyről, aki hasonlót keres, akkor kérem haladéktalanul értesítsen. Busásan megfizetem az információt. Nagyon köszönök mindent! Később még jövök, majd a rendelésemért. Valamint ezek a ez információk szükségessé tették egy új fegyver beszerzését is. Remélem nem gond, ha a fizetéskor rendelek még egyet azok közül a híres mesterkardok közül is? A pirtianesi pallosokról sok jót hallottam már. Nagy hasznát venném egynek. Majd annyival megtoldom az aranyat. A mielőbbi viszont látásra!* Jobbját nyújtja a a férfinak és utána indul fizetni a másik kereskedőnek. Orra alatt még dörmögi magának ritmikusan egy mondatott*
- Kitekerem a nyakát, kitekerem a nyakát, kitekerem...* Razkalewához érve pedig diszkréten közli, hogy mit is akar.*
- Üdvözlöm! Arelow Merlol vagyok és szeretnék fizetni. Alkalmas most önnek az időpont?* Szeretné ezt mihamarabb letudni, hogy mehessen vadászni arra a banyára.*
A hozzászólás írója (Arelow Merlor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.13 17:20:49
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-13 08:39:48
Üzenet elküldve: 2020-10-13 08:39:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
*A felszereléssel nincs gond, a próba jól sikerül és Arelow elégedett. Ráadásul még egy kis meglepetést is csempész a munka szürke pillanataiba, amikor előkerül az ékszer. Aztyan felveszi, egy apró, fogó nélküli nagyító is előkerül a zsebéből, amilyet az ékszerészek is használnak, amellyel tüzetesebben át tudja vizsgálni.*
- Hm, maga az ékszer százötven-kétszázötven arany értékű. A kidolgozása egyszerű, a borostyán csiszolása amorf, nem a megszokott geometriai formák valamelyike. Ez a gyanta-alakzat egyedi ékszerre utal. Egyik város jegyeit sem vélem felfedezni rajta. *Kezd bele a kifejtésbe félhangosan.*
- Úgy tűnik, a készítő nem városi ékszerész, nincs mesterjel, és inkább természetközeli típus, az sem kizárt, hogy elf, de az is megeshet, hogy nem ékszerész, hanem egy kedvtelésből ékszereket gyártó készítette. *Folytatja, ahogy akkurátusan megvizsgálja a nyaklánc és a függő minden pontját.*
- Talán családi ékszer, egy fészekből kirepült ifjúnak vagy szerelmes párnak. Nem hinném, hogy több hasonló is készülhetett. *Engedi le végül az apró ékszerész-nagyítót és nyújtja vissza az ékszert Arelownak. Nem tudja, mit szeretett volna megtudni a férfi valójában az ékszerről, de ő csak ezeket tudta kiolvasni belőle.*
- Remélem, tudtam segíteni önnek. *Teszi el a nagyítót a zsebébe és néz fel a termetes lovagra.*
*A felszereléssel nincs gond, a próba jól sikerül és Arelow elégedett. Ráadásul még egy kis meglepetést is csempész a munka szürke pillanataiba, amikor előkerül az ékszer. Aztyan felveszi, egy apró, fogó nélküli nagyító is előkerül a zsebéből, amilyet az ékszerészek is használnak, amellyel tüzetesebben át tudja vizsgálni.*
- Hm, maga az ékszer százötven-kétszázötven arany értékű. A kidolgozása egyszerű, a borostyán csiszolása amorf, nem a megszokott geometriai formák valamelyike. Ez a gyanta-alakzat egyedi ékszerre utal. Egyik város jegyeit sem vélem felfedezni rajta. *Kezd bele a kifejtésbe félhangosan.*
- Úgy tűnik, a készítő nem városi ékszerész, nincs mesterjel, és inkább természetközeli típus, az sem kizárt, hogy elf, de az is megeshet, hogy nem ékszerész, hanem egy kedvtelésből ékszereket gyártó készítette. *Folytatja, ahogy akkurátusan megvizsgálja a nyaklánc és a függő minden pontját.*
- Talán családi ékszer, egy fészekből kirepült ifjúnak vagy szerelmes párnak. Nem hinném, hogy több hasonló is készülhetett. *Engedi le végül az apró ékszerész-nagyítót és nyújtja vissza az ékszert Arelownak. Nem tudja, mit szeretett volna megtudni a férfi valójában az ékszerről, de ő csak ezeket tudta kiolvasni belőle.*
- Remélem, tudtam segíteni önnek. *Teszi el a nagyítót a zsebébe és néz fel a termetes lovagra.*
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 21:06:42
Üzenet elküldve: 2020-10-12 21:06:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
* A páncél kiállja az első próbát. Viszonylag könnyű és remekül is még mérete is tökéletes. A mozgások nem esnek olyannyira nehezére, mint a régiben. Hajolgat, sétál, de kivetni valót azt nem talál. A második próba meg majd éles harcban fog megtörténni. Ott derül ki igazán, hogy mennyire is jó. Remélhetőleg a boszorkány vérével tudja majd felavatni. Mindenki elégedett, mert még az ára is igencsak kedvező. Az üzlet ezen része le lett tudva. Most következne a fizetés és a távozás, de valami még akad a lovagnál. A medál előkerül és közli az óhajait is vele kapcsolatban. Annak meg semmi akadálya, hogy átadja a heges arcúnak. Ami még pláne az egészben, hogy fizetnie sem kell ezért a kis extra szolgáltatásért. Reménykedik hát, hogy valami használható információval tud, majd szolgálni neki erről az ékszerről. Abban nem kételkedik, hogy ér valamit, mert a lánca arany, de ettől még lehet átlagos darab is. Arelow némán és feszülten várja, hogy megszólaljon az alapos vizsgálat után a kereskedő. Talán szerencsével és nyomra bukkan ezáltal is.*
* A páncél kiállja az első próbát. Viszonylag könnyű és remekül is még mérete is tökéletes. A mozgások nem esnek olyannyira nehezére, mint a régiben. Hajolgat, sétál, de kivetni valót azt nem talál. A második próba meg majd éles harcban fog megtörténni. Ott derül ki igazán, hogy mennyire is jó. Remélhetőleg a boszorkány vérével tudja majd felavatni. Mindenki elégedett, mert még az ára is igencsak kedvező. Az üzlet ezen része le lett tudva. Most következne a fizetés és a távozás, de valami még akad a lovagnál. A medál előkerül és közli az óhajait is vele kapcsolatban. Annak meg semmi akadálya, hogy átadja a heges arcúnak. Ami még pláne az egészben, hogy fizetnie sem kell ezért a kis extra szolgáltatásért. Reménykedik hát, hogy valami használható információval tud, majd szolgálni neki erről az ékszerről. Abban nem kételkedik, hogy ér valamit, mert a lánca arany, de ettől még lehet átlagos darab is. Arelow némán és feszülten várja, hogy megszólaljon az alapos vizsgálat után a kereskedő. Talán szerencsével és nyomra bukkan ezáltal is.*
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 20:51:14
Üzenet elküldve: 2020-10-12 20:51:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
*Szignifikáns az a különbség, amit látható a régi és az új páncél között. A lovagi vért már-már művészi darab és kívülről, laikusként szemlélve Aztyannak sem tűnik kevésbé "keménynek", mint a kombinált vért, annak ellenére, hogy valamivel kisebb. A jobb anyagok és a mesteri kovácsolás, nemdebár.
Arelownak is tetszik, legalábbis ezt hallja ki szavaiból, ami halovány félmosolyt csal az intéző arcára.*
- Örömmel hallom. *Válaszolja szerényen a méltató szavakra. Az idő múlása nem zavarja, mert ezzel is tanulhat valamit a kovácsmesterség fortélyaiból.
A lovag az árat is elfogadja, ami külön elégedettség a heges arcúnak. A Kereskedőház igyekszik mindig a legjobb minőséget a legjobb áron kínálni és úgy tűnik, ezúttal sikerült is.
Lassan végeznek az üzlettel, de még előkerül valami, ami felkelti Aztyan érdeklődését, bár igyekszik felélénkült figyelmét rejteni. Ezúttal is érzéketlen arcának bal felé hívja segítségül, hogy valódi gondolatait leplezze.*
- Szabad? *Kérdi és ha Arelow nem ellenkezik, akkor átveszi az ékszert és alaposan, töviről-hegyire megvizsgálja, ahogy csak egy vérbeli kereskedő képes. Igyekszik különleges jegyeket keresni, mesterjelet vagy valamilyen jelölést, amiből képes következtetni valamire. A készítőre, a területre, ahonnan az ékszer származhat. Régóta van a szakmában, látott már egy-két igazán szép darabot, ahogy ritkaságokat is, talán felismerhet valamit. Az árát nagy valószínűséggel hozzávetőleges pontossággal meg tudja állapítani, de úgy érzi, hogy Arelowot ezúttal nem az ára érdekli, hanem valami más.*
- Nem szükséges. *Válaszolja a vizsgálat közben, elhárítva az ellenszolgáltatást.*
- Sajnos ritkán találkozom érdekes darabokkal és mint a Kereskedőház vevőjének, szívesen segítek. Már, ha tudok. *Mosolyodik el féloldalasan és folytatja az alapos vizsgálódást.*
*Szignifikáns az a különbség, amit látható a régi és az új páncél között. A lovagi vért már-már művészi darab és kívülről, laikusként szemlélve Aztyannak sem tűnik kevésbé "keménynek", mint a kombinált vért, annak ellenére, hogy valamivel kisebb. A jobb anyagok és a mesteri kovácsolás, nemdebár.
Arelownak is tetszik, legalábbis ezt hallja ki szavaiból, ami halovány félmosolyt csal az intéző arcára.*
- Örömmel hallom. *Válaszolja szerényen a méltató szavakra. Az idő múlása nem zavarja, mert ezzel is tanulhat valamit a kovácsmesterség fortélyaiból.
A lovag az árat is elfogadja, ami külön elégedettség a heges arcúnak. A Kereskedőház igyekszik mindig a legjobb minőséget a legjobb áron kínálni és úgy tűnik, ezúttal sikerült is.
Lassan végeznek az üzlettel, de még előkerül valami, ami felkelti Aztyan érdeklődését, bár igyekszik felélénkült figyelmét rejteni. Ezúttal is érzéketlen arcának bal felé hívja segítségül, hogy valódi gondolatait leplezze.*
- Szabad? *Kérdi és ha Arelow nem ellenkezik, akkor átveszi az ékszert és alaposan, töviről-hegyire megvizsgálja, ahogy csak egy vérbeli kereskedő képes. Igyekszik különleges jegyeket keresni, mesterjelet vagy valamilyen jelölést, amiből képes következtetni valamire. A készítőre, a területre, ahonnan az ékszer származhat. Régóta van a szakmában, látott már egy-két igazán szép darabot, ahogy ritkaságokat is, talán felismerhet valamit. Az árát nagy valószínűséggel hozzávetőleges pontossággal meg tudja állapítani, de úgy érzi, hogy Arelowot ezúttal nem az ára érdekli, hanem valami más.*
- Nem szükséges. *Válaszolja a vizsgálat közben, elhárítva az ellenszolgáltatást.*
- Sajnos ritkán találkozom érdekes darabokkal és mint a Kereskedőház vevőjének, szívesen segítek. Már, ha tudok. *Mosolyodik el féloldalasan és folytatja az alapos vizsgálódást.*
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 16:53:26
Üzenet elküldve: 2020-10-12 16:53:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
- Azok.* Válaszolja az épségre. A páncélt leveheti itt is, szóval neki is kezd a folyamatnak. A csatokat kioldja, majd aztán szépen sorban az asztalra kerülnek a vértje darabjai. Mondjuk azért ez bele telik egy kis időbe. Régi páncélja egy kovácssegédhez kerül, aki megvizsgálja, hogy mennyire jó még. Mivel közben ajánlgatják neki, hogy vegye fel az új vértett, ezért azt is megteszi. Sokkal másabb, mint a régi volt. Főleg így lehet igazán érezni a különbséget, hogy az előzőt most vette le. Persze, amíg ezt felveszi, addig hallgatja a számokról szóló értekezést is.*
- A vért kiválóan illeszkedik mindenütt. Egy igazi mestermű ez a páncél.* Örvendezik, de azért a kovácssegédet is igénybe veszi, ha már itt van.*
- Fiam azt szíjat ott oldalt kicsit szorítsd meg! Emezen meg engedj egy kicsit!* El szöszölnek vele még egy darabig, mire azt tudja mondani, hogy sikerült beállítani teljesen.*
- Szóval egyezernégyszáz-hatvanegy arany. Korrekt ár, szóval elfogadom.* A férfit is szemügyre veszi, akinek majd fizetnie kell. Bólint, hogy megértette ezt is. Már csak egyetlen egy dolog maradt.*
- Igen, lenne még itt valami.* Tart szünetet, miközben előhalássza az egyszerű borostyán alakú függőt, aminek arany a lánca.*
- Ez lenne az. Maga biztosan sok ilyen csecsebecsét látott már. Megtudná mondani, hogy mennyit ér? Ritka darabról van szó vagy tömegével gyártanak ilyesmit. Ha ritka esetleg a készítőjének a nevét. Mindent amit csak tudni lehet erről a darabról. Nagyon fontos ez nekem. Eladásra nem kínálhatom fel, mert ez egy fontos nyom, mondhatni az egyetlen. Fizetek is érte, ha szükséges.* Érezhető a férfi hangján, hogy rettentően fontos ez neki.*
- Azok.* Válaszolja az épségre. A páncélt leveheti itt is, szóval neki is kezd a folyamatnak. A csatokat kioldja, majd aztán szépen sorban az asztalra kerülnek a vértje darabjai. Mondjuk azért ez bele telik egy kis időbe. Régi páncélja egy kovácssegédhez kerül, aki megvizsgálja, hogy mennyire jó még. Mivel közben ajánlgatják neki, hogy vegye fel az új vértett, ezért azt is megteszi. Sokkal másabb, mint a régi volt. Főleg így lehet igazán érezni a különbséget, hogy az előzőt most vette le. Persze, amíg ezt felveszi, addig hallgatja a számokról szóló értekezést is.*
- A vért kiválóan illeszkedik mindenütt. Egy igazi mestermű ez a páncél.* Örvendezik, de azért a kovácssegédet is igénybe veszi, ha már itt van.*
- Fiam azt szíjat ott oldalt kicsit szorítsd meg! Emezen meg engedj egy kicsit!* El szöszölnek vele még egy darabig, mire azt tudja mondani, hogy sikerült beállítani teljesen.*
- Szóval egyezernégyszáz-hatvanegy arany. Korrekt ár, szóval elfogadom.* A férfit is szemügyre veszi, akinek majd fizetnie kell. Bólint, hogy megértette ezt is. Már csak egyetlen egy dolog maradt.*
- Igen, lenne még itt valami.* Tart szünetet, miközben előhalássza az egyszerű borostyán alakú függőt, aminek arany a lánca.*
- Ez lenne az. Maga biztosan sok ilyen csecsebecsét látott már. Megtudná mondani, hogy mennyit ér? Ritka darabról van szó vagy tömegével gyártanak ilyesmit. Ha ritka esetleg a készítőjének a nevét. Mindent amit csak tudni lehet erről a darabról. Nagyon fontos ez nekem. Eladásra nem kínálhatom fel, mert ez egy fontos nyom, mondhatni az egyetlen. Fizetek is érte, ha szükséges.* Érezhető a férfi hangján, hogy rettentően fontos ez neki.*
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 16:30:11
Üzenet elküldve: 2020-10-12 16:30:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
*A lovag türelmesen áll a lópáncél elkészítésének idejéhez, de Aztyan biztos volt benne, hogy így lesz. Arelow elég sok aranyat fog a Kereskedőháznál hagyni és a heges arcúnak nincs oka kételkedni a likviditását illetően. A lovagi vért árának letétjét is gond nélkül fizette, ahogy a csatamén árát is korábban.
A régi páncél beszámításának kérdésében is egy rugóra jár az agyuk és Aztyannak a szűkszavúság kérdésében sincsenek előítéletei. A fegyverforgató férfiak mind ilyen szűkszavúak általában.*
- Ha szerkezetileg épek, nincs probléma. *Válaszol Aztyan a füstszagot illetően. A szagot el lehet tüntetni, de ha a várt acélja sérült vagy törött, akkor komolyabb javításra, így alacsonyabb beszámítási árra lehet számítani.
A páncél részeinek megvizsgálására az egyik kovácssegédet kéri meg, hisz ilyennel nem szívesen zavarná a wegtoreni mestert.*
- Nyugodtan levetheti itt is. *Válaszolja a kérdésre. Annyit már ért a páncélhoz, hogy nem csupasz testre veszik fel, így ebből nem lehet probléma.*
- Legalább az új vértet is felveheti, hogy megfelel-e a mérete. *Ajánlja fel, bár valószínűleg ez történt volna meg ettől függetlenül is. A kovácssegéd megvizsgálja Arelow régi páncéljának darabjait és úgy tűnik, mindent rendben talál. Ha pedig a lovag felveszi az új vértjét, akkor megnézi a szíjakat, csatokat és állít rajta, ha szükséges, hogy Arelowra a legjobban illeszkedjen a lovagi vért.*
- A kombinált vértet kilencvenkilenc aranyért, az acél sisakot pedig negyvenegy aranyért tudom beszámítani önnek. *Mondja ki a végső árat a leadott páncéloktól a heges arcú intéző.*
- Így a fennmaradó összeg, *Gyors számolás a könyvben.* egyezernégyszáz-hatvanegy arany. Ebben benne foglaltatik a ló páncélja, a fennmaradó összeg a megrendelésből és a beszámításra került vértek. *Foglalja össze újra.*
- Megfelel önnek az összeg? *Kérdi előzékenyen.*
- Kérem, az aranyakat Razkalewa úrnak szíveskedjen fizetni, a pénztárral ezúttal ő foglalkozik. *Int a vidékies beszédű kalmársegéd felé, aki épp az orkot és társát szolgálja ki, de az aranyakat minden bizonnyal elhelyezi a megfelelő helyen.*
- Óhajt még esetleg valamit, Arelow úr? *Kérdi barátságos hangon.*
*A lovag türelmesen áll a lópáncél elkészítésének idejéhez, de Aztyan biztos volt benne, hogy így lesz. Arelow elég sok aranyat fog a Kereskedőháznál hagyni és a heges arcúnak nincs oka kételkedni a likviditását illetően. A lovagi vért árának letétjét is gond nélkül fizette, ahogy a csatamén árát is korábban.
A régi páncél beszámításának kérdésében is egy rugóra jár az agyuk és Aztyannak a szűkszavúság kérdésében sincsenek előítéletei. A fegyverforgató férfiak mind ilyen szűkszavúak általában.*
- Ha szerkezetileg épek, nincs probléma. *Válaszol Aztyan a füstszagot illetően. A szagot el lehet tüntetni, de ha a várt acélja sérült vagy törött, akkor komolyabb javításra, így alacsonyabb beszámítási árra lehet számítani.
A páncél részeinek megvizsgálására az egyik kovácssegédet kéri meg, hisz ilyennel nem szívesen zavarná a wegtoreni mestert.*
- Nyugodtan levetheti itt is. *Válaszolja a kérdésre. Annyit már ért a páncélhoz, hogy nem csupasz testre veszik fel, így ebből nem lehet probléma.*
- Legalább az új vértet is felveheti, hogy megfelel-e a mérete. *Ajánlja fel, bár valószínűleg ez történt volna meg ettől függetlenül is. A kovácssegéd megvizsgálja Arelow régi páncéljának darabjait és úgy tűnik, mindent rendben talál. Ha pedig a lovag felveszi az új vértjét, akkor megnézi a szíjakat, csatokat és állít rajta, ha szükséges, hogy Arelowra a legjobban illeszkedjen a lovagi vért.*
- A kombinált vértet kilencvenkilenc aranyért, az acél sisakot pedig negyvenegy aranyért tudom beszámítani önnek. *Mondja ki a végső árat a leadott páncéloktól a heges arcú intéző.*
- Így a fennmaradó összeg, *Gyors számolás a könyvben.* egyezernégyszáz-hatvanegy arany. Ebben benne foglaltatik a ló páncélja, a fennmaradó összeg a megrendelésből és a beszámításra került vértek. *Foglalja össze újra.*
- Megfelel önnek az összeg? *Kérdi előzékenyen.*
- Kérem, az aranyakat Razkalewa úrnak szíveskedjen fizetni, a pénztárral ezúttal ő foglalkozik. *Int a vidékies beszédű kalmársegéd felé, aki épp az orkot és társát szolgálja ki, de az aranyakat minden bizonnyal elhelyezi a megfelelő helyen.*
- Óhajt még esetleg valamit, Arelow úr? *Kérdi barátságos hangon.*
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 15:32:16
Üzenet elküldve: 2020-10-12 15:32:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
* A kalapács most is csattog az üllőn. Fémes hangja betölti a teret. A A lovat ez sem zavarja, de azért csak rápróbál a lovag. Jól áll a jószág és minden más téren is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A vevő elégedett, akkor az eladó is biztosan. A mén páncélja következik hát. Jól sejtette a lovag, hogy hosszú időbe fog telni, mire elkészül.*
- Jó. Én is hasonlóan gondoltam.* Fűzi hozzá szűkszavúan. Egyelőre úgyis lesz mit csinálnia. Mire összegyűlik a tudás elkészül a páncél. Még semmi nyoma sincs, csak az az ékszer. Közben előkerül a csatos könyv is az ár miatt. Rezzenéstelen arccal hallgatja végig a súlyos árat. Tudja jól, hogy a minőséget meg is kell fizetni. Vehetett volna olcsóbb páncélt is, de abban nem tudna olyan jól mozogni és a lovát is jobban kimerítené. El is indul vissza a férfival az üzletkötő helységbe. A páncél beszámítást meg egyértelműen támogatja, mivel ő javasolta.*
- Mindenképpen oda adom. Egyes elemi kicsit füstszagúak és kormosak, de még jók.* Csak a kesztyű meg a csizma olyan, mivel azokat viselte a tűzoltás közepette. Ha visszatértek rögtön a tárgyra is tér.*
- Levehetem itt is, vagy menjek be valamilyen öltözőbe?* Végül is nem a ruháját veszi le, de inkább megkérdezi. Minden egyes darabot előtte oda tesz a kereskedő elé, hogy megvizsgálhassa. Addig a másik vértett fel sem venné. Hiszen csak akkor az övé, ha már azt ki is fizette. Ha megkapja a pontosan fizetendő összeget, akkor majd rögtön ki is fizeti.*
* A kalapács most is csattog az üllőn. Fémes hangja betölti a teret. A A lovat ez sem zavarja, de azért csak rápróbál a lovag. Jól áll a jószág és minden más téren is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A vevő elégedett, akkor az eladó is biztosan. A mén páncélja következik hát. Jól sejtette a lovag, hogy hosszú időbe fog telni, mire elkészül.*
- Jó. Én is hasonlóan gondoltam.* Fűzi hozzá szűkszavúan. Egyelőre úgyis lesz mit csinálnia. Mire összegyűlik a tudás elkészül a páncél. Még semmi nyoma sincs, csak az az ékszer. Közben előkerül a csatos könyv is az ár miatt. Rezzenéstelen arccal hallgatja végig a súlyos árat. Tudja jól, hogy a minőséget meg is kell fizetni. Vehetett volna olcsóbb páncélt is, de abban nem tudna olyan jól mozogni és a lovát is jobban kimerítené. El is indul vissza a férfival az üzletkötő helységbe. A páncél beszámítást meg egyértelműen támogatja, mivel ő javasolta.*
- Mindenképpen oda adom. Egyes elemi kicsit füstszagúak és kormosak, de még jók.* Csak a kesztyű meg a csizma olyan, mivel azokat viselte a tűzoltás közepette. Ha visszatértek rögtön a tárgyra is tér.*
- Levehetem itt is, vagy menjek be valamilyen öltözőbe?* Végül is nem a ruháját veszi le, de inkább megkérdezi. Minden egyes darabot előtte oda tesz a kereskedő elé, hogy megvizsgálhassa. Addig a másik vértett fel sem venné. Hiszen csak akkor az övé, ha már azt ki is fizette. Ha megkapja a pontosan fizetendő összeget, akkor majd rögtön ki is fizeti.*
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-12 15:11:22
Üzenet elküldve: 2020-10-12 15:11:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a felszerelésért//
*A kohó hevét még az udvar másik oldalán is érezni, az ébenbőrű mester most is nyűvi a vasat, kalapácsa alatt formálódik a fém, acéllá válik a vas.
Arelow elégedettnek tűnik a hátassal is. A próbát összeszűkített tekintettel kíséri végig Aztyan, de nem csalódik. Bár, meg kell hagyni, ha a folytonos kalapácsütés hangja nem riasztotta a lovat, ez sem fogja.
Magában tartja saját elégedettségét a látottak alapján, egy kereskedőnek nem áll jól az öntömjénezés, így csak aprót bólint, amikor a lovag biztosítja róla, hogy tetszik neki az áru. A ló vértjére is rákérdez, amire azonnal érkezik is a válasz.*
- A kovácsmester másfél holdhónapban határozta meg az elkészítés idejét. Jókora páncélról van szó, így remélem, nem jelent problémát. *Jó munkához idő kell és ha Arelow jó páncélt szeretne frissen átvett lovához, akkor türelemmel kell viseltetnie.
Amikor az árra kerül a sor, a heges arcú köpenye alól előkerül egy rézcsatos könyv, amelyet felüt és rövid keresés után már sorolja is az információkat.*
- A lópáncél ára ezerkétszáz arany lesz. A csatamén már kifizetésre került és a megrendeléséből, ami a lovagi vértet és a -sisakot tartalmazza, még négyszáz-egy arany tartozása van. *Sorolja a megrendelés tételeit.*
- Így összesen ezerhatszáz-egy arany. Kérem, fáradjon velem vissza az üzletbe, hogy mindezt rendezhessük, ha önnek is megfelel. *Invitálja vissza Arelowot a vásárlótérbe, hisz nem az udvaron kerítene sort ilyesmire.*
- Ha szeretné, régi páncélját beszámíthatjuk az árba, amennyiben megválna tőle. *Mondja, ha a lovag követi befelé. Megszokott eljárás ez, hisz miért tartana két páncélt magánál egy fegyverforgató. Hacsak érzelmi okok miatt nem mondana le róla. De nem tartja a lovagot érzelmesnek, főleg így, füstös-kormosan nem.*
*A kohó hevét még az udvar másik oldalán is érezni, az ébenbőrű mester most is nyűvi a vasat, kalapácsa alatt formálódik a fém, acéllá válik a vas.
Arelow elégedettnek tűnik a hátassal is. A próbát összeszűkített tekintettel kíséri végig Aztyan, de nem csalódik. Bár, meg kell hagyni, ha a folytonos kalapácsütés hangja nem riasztotta a lovat, ez sem fogja.
Magában tartja saját elégedettségét a látottak alapján, egy kereskedőnek nem áll jól az öntömjénezés, így csak aprót bólint, amikor a lovag biztosítja róla, hogy tetszik neki az áru. A ló vértjére is rákérdez, amire azonnal érkezik is a válasz.*
- A kovácsmester másfél holdhónapban határozta meg az elkészítés idejét. Jókora páncélról van szó, így remélem, nem jelent problémát. *Jó munkához idő kell és ha Arelow jó páncélt szeretne frissen átvett lovához, akkor türelemmel kell viseltetnie.
Amikor az árra kerül a sor, a heges arcú köpenye alól előkerül egy rézcsatos könyv, amelyet felüt és rövid keresés után már sorolja is az információkat.*
- A lópáncél ára ezerkétszáz arany lesz. A csatamén már kifizetésre került és a megrendeléséből, ami a lovagi vértet és a -sisakot tartalmazza, még négyszáz-egy arany tartozása van. *Sorolja a megrendelés tételeit.*
- Így összesen ezerhatszáz-egy arany. Kérem, fáradjon velem vissza az üzletbe, hogy mindezt rendezhessük, ha önnek is megfelel. *Invitálja vissza Arelowot a vásárlótérbe, hisz nem az udvaron kerítene sort ilyesmire.*
- Ha szeretné, régi páncélját beszámíthatjuk az árba, amennyiben megválna tőle. *Mondja, ha a lovag követi befelé. Megszokott eljárás ez, hisz miért tartana két páncélt magánál egy fegyverforgató. Hacsak érzelmi okok miatt nem mondana le róla. De nem tartja a lovagot érzelmesnek, főleg így, füstös-kormosan nem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3067-3086