Külső területek - Krenkataur barlangrendszer
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-09-10 12:29:51
Üzenet elküldve: 2014-09-10 12:29:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//A bánya//
*Harga, Levonor és Nawen úgy tucatnyi másik rabbal érkezik a bányához, egy három kocsiból álló karavánnal. Az ítélethozatal gyors volt és jól bejáratott. Harga és Nawen, mivel nem tudták fedezni a fogadós kárát, három hónap bányamunkára ítéltettek, s összetehetik a két kezüket, hiszen Lewonor három évet kapott - rossz ötlet volt megtámadni a városőrt. Fegyvereiket, páncéljaikat, s meglévő pénzüket elkobozták, mondván arra úgysem lesz szükségük ahova mennek. Hogy a felszerelésük valamiféle megorző helyre került, vagy az elkobzókhoz, azt csak a szabadulásukkor tudják megmondani.
Ahogy megérkeznek, nevüket lajstromba beszik, s mindannyiuk megkapja a maga "karperecét" rajta az azonosítójával. Lewonor 0316R, Nawen 0452A, és Harga - vezetéknév híján - 0794H lesz.
Az adminisztráció lezajlott, jöhet a tábor ismertetése. A területet csak egy oldal felől védi a szöges tetejű fakerítés, megerősített őrtornyokkal, hisz a másik oldalról egy hegység határolja, s maga a bánya számos lejárata. Az egyetlen kiút tehát az a vaskos faajtó, melyen át behozták őket - persze melyik rab akarna pont az ajtón keresztül megszökni? A lejáratok mellett számos nagyobb ház áll, hogy ott elszállásolják a rabokat, míg távolabb, egy hatalmas raktár mellett foglalnak helyet az őrök barakkjai.*
- Ahova csak akkor mehettek, ha arra külön engedélyetek van. Világos? *kérdezi választ sem várva az eligazítást vezető tiszt. Ezek után ismerteti még a házirendet, melynek az a lényege, hogy mindenki dolgozik, senki sem sunnyog, ellenkező esetben nem fogja élvezni az itt létet - na nem mintha erre sok esély lenne. Amikor úgy tűnik elmondott mindent, ami érdemes, felolvassa a karpereceken lévő számokat, s úgy osztja be a rabokat különböző barakkokba. A hármas ismét összekerül, de nem annyira a véletlen folytán, hiszen még két orkot s egy sötételf is velük tart, mintha valamilyen céllal szolgálna a sok izom, mely a csapatot jellemzi.*
- Szerencsés barakk a tietek. Egy hete rájuk dőlt egy akna, s alig páran maradtak életben. Rá pár nappal a megmaradtak közül meg hármat elvittek a "vakondok". Szerencsés barakk, én mondom *meséli az előzményeket a katona, aki a csapatot kíséri az új otthonukhoz.
A barakk ahova érnek, legalább harminc ember elszállásolására elég, de az ágyakon legföljebb tizen lehetnek, köztük Ingon, ki a tegnapi napon érkezett, s addig nem akarták munkára fogni, míg a tábori orvos meg nem nézi a sebeit - s ez éppen ezen a reggelen történt meg.*
- Az új családotok *mosolyodik el az őr, bólint egy hórihorgas embernek, ki Ingonnak a barakk vezetőjeként mutatkozott be, s elmegy. A hórihorgas az újoncokhoz lépked, s kissé aggódó tekintettel néz a jövevényekre.*
- 0026B, de a nagy többségnek csak Zim *mutatkozik be a férfi * Én vagyok a barakk rangidőse, ami azt is jelenti, hogy én felügyelem a munkátokat odalent, és a viselkedéseteket idefent. Nekem nem kellenek balhés, illetve lusta alakok. Mindkét esetben jelentést kell tennem a tábor vezetőinek, s azzal senki nem jár jól. Én elvesztek egy embert, ti meg mondjuk a fejeteket *vállat von, majd folytatja.* - A barakk lakóinak száma megfogyatkozott az elmúlt hetekben, így leginkább a járatok őrzésére fognak be minket manapság. Egyszerű munka, ha nem találkozunk semmivel a járatokban, viszont veszedelmes, ha igen. Egyesek fizetnek ezekért a szolgálatokért, de én inkább a földet túrnám, minthogy a "vakondokkal" meg más bestiákkal hadakozzak. Na mindegy is. Esti műszakon vagyunk, mert akkor az élet is aktívabb odalent. Addig kövessétek a példámat és pihenjetek. A kantinba mind együtt megyünk, mert nélkülem nektek nem adnak ki ételt.
*Azzal vár még egy keveset, de ha nem érkezik kérdés, úgy lefekszik az ajtó melletti ágyra, s el is szenderedik.*
*Harga, Levonor és Nawen úgy tucatnyi másik rabbal érkezik a bányához, egy három kocsiból álló karavánnal. Az ítélethozatal gyors volt és jól bejáratott. Harga és Nawen, mivel nem tudták fedezni a fogadós kárát, három hónap bányamunkára ítéltettek, s összetehetik a két kezüket, hiszen Lewonor három évet kapott - rossz ötlet volt megtámadni a városőrt. Fegyvereiket, páncéljaikat, s meglévő pénzüket elkobozták, mondván arra úgysem lesz szükségük ahova mennek. Hogy a felszerelésük valamiféle megorző helyre került, vagy az elkobzókhoz, azt csak a szabadulásukkor tudják megmondani.
Ahogy megérkeznek, nevüket lajstromba beszik, s mindannyiuk megkapja a maga "karperecét" rajta az azonosítójával. Lewonor 0316R, Nawen 0452A, és Harga - vezetéknév híján - 0794H lesz.
Az adminisztráció lezajlott, jöhet a tábor ismertetése. A területet csak egy oldal felől védi a szöges tetejű fakerítés, megerősített őrtornyokkal, hisz a másik oldalról egy hegység határolja, s maga a bánya számos lejárata. Az egyetlen kiút tehát az a vaskos faajtó, melyen át behozták őket - persze melyik rab akarna pont az ajtón keresztül megszökni? A lejáratok mellett számos nagyobb ház áll, hogy ott elszállásolják a rabokat, míg távolabb, egy hatalmas raktár mellett foglalnak helyet az őrök barakkjai.*
- Ahova csak akkor mehettek, ha arra külön engedélyetek van. Világos? *kérdezi választ sem várva az eligazítást vezető tiszt. Ezek után ismerteti még a házirendet, melynek az a lényege, hogy mindenki dolgozik, senki sem sunnyog, ellenkező esetben nem fogja élvezni az itt létet - na nem mintha erre sok esély lenne. Amikor úgy tűnik elmondott mindent, ami érdemes, felolvassa a karpereceken lévő számokat, s úgy osztja be a rabokat különböző barakkokba. A hármas ismét összekerül, de nem annyira a véletlen folytán, hiszen még két orkot s egy sötételf is velük tart, mintha valamilyen céllal szolgálna a sok izom, mely a csapatot jellemzi.*
- Szerencsés barakk a tietek. Egy hete rájuk dőlt egy akna, s alig páran maradtak életben. Rá pár nappal a megmaradtak közül meg hármat elvittek a "vakondok". Szerencsés barakk, én mondom *meséli az előzményeket a katona, aki a csapatot kíséri az új otthonukhoz.
A barakk ahova érnek, legalább harminc ember elszállásolására elég, de az ágyakon legföljebb tizen lehetnek, köztük Ingon, ki a tegnapi napon érkezett, s addig nem akarták munkára fogni, míg a tábori orvos meg nem nézi a sebeit - s ez éppen ezen a reggelen történt meg.*
- Az új családotok *mosolyodik el az őr, bólint egy hórihorgas embernek, ki Ingonnak a barakk vezetőjeként mutatkozott be, s elmegy. A hórihorgas az újoncokhoz lépked, s kissé aggódó tekintettel néz a jövevényekre.*
- 0026B, de a nagy többségnek csak Zim *mutatkozik be a férfi * Én vagyok a barakk rangidőse, ami azt is jelenti, hogy én felügyelem a munkátokat odalent, és a viselkedéseteket idefent. Nekem nem kellenek balhés, illetve lusta alakok. Mindkét esetben jelentést kell tennem a tábor vezetőinek, s azzal senki nem jár jól. Én elvesztek egy embert, ti meg mondjuk a fejeteket *vállat von, majd folytatja.* - A barakk lakóinak száma megfogyatkozott az elmúlt hetekben, így leginkább a járatok őrzésére fognak be minket manapság. Egyszerű munka, ha nem találkozunk semmivel a járatokban, viszont veszedelmes, ha igen. Egyesek fizetnek ezekért a szolgálatokért, de én inkább a földet túrnám, minthogy a "vakondokkal" meg más bestiákkal hadakozzak. Na mindegy is. Esti műszakon vagyunk, mert akkor az élet is aktívabb odalent. Addig kövessétek a példámat és pihenjetek. A kantinba mind együtt megyünk, mert nélkülem nektek nem adnak ki ételt.
*Azzal vár még egy keveset, de ha nem érkezik kérdés, úgy lefekszik az ajtó melletti ágyra, s el is szenderedik.*
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-08-26 08:11:57
Üzenet elküldve: 2014-08-26 08:11:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bolyongás a sötétben//
*Ez a hang nagyon nem tetszik neki. Mintha valami felé közeledne... Navi szíve olyan vadul ver, hogy szinte a torkában érzi minden dobbanását. ~Ne légy ennyire nyafka! Csak nem akar megölni!~bíztatja saját magát, így tesz egy lépést hátra. Hátra? Igen, lassanként hátrál. El akar innen kerülni, ki akar jutni ebből az átkozott barlangrendszerből, s legfőképp nem akar meghalni. Nem itt és nem ilyen körülmények közt.
Kezével és lábával óvatosan tapogatja ki a mögötte levő talajt, igyekszik minél halkabb és minél pontosabb lenni. Még egy esésnek igazán nem örülne. Az a valami a végén még rá támadna!
Lépésről-lépére halad, ám egyszer lába megcsúszik a nedves kövön, s hanyatt vágódik. Egy hangos puffanás, egy hangos koppanás és egy alig halható nyögés hallatszik csak.
Néhány másodpercig alig tud megszólalni, csupán igyekszik mély levegőt venni. A sötétben nem látszik, hogy elsápadt, amúgy is világos bőre most fehérnek tűnne fáklyafénynél. Miután összeszedte magát, nehézkésen felül, s megtapogatná fájós fejét, de ekkor hirtelen bal bokájába belenyilal a fájdalom, s tudja, ez alakalommal nem úszta meg bicsaklás nélkül. Odakószik a falhoz, hátát a kőnek veti, s csak ekkor nyúl fejéhez. Az koppant olyan nagyot az előbb. Szerencsére nem vérzik. A lábát már nem is meri szemügyre venni.
Miután valamilyen szinten már tud gondolkodni, eszébe jut, hogy miért is hátrafelé haladt. Rajta kívül van itt valami.*
*Ez a hang nagyon nem tetszik neki. Mintha valami felé közeledne... Navi szíve olyan vadul ver, hogy szinte a torkában érzi minden dobbanását. ~Ne légy ennyire nyafka! Csak nem akar megölni!~bíztatja saját magát, így tesz egy lépést hátra. Hátra? Igen, lassanként hátrál. El akar innen kerülni, ki akar jutni ebből az átkozott barlangrendszerből, s legfőképp nem akar meghalni. Nem itt és nem ilyen körülmények közt.
Kezével és lábával óvatosan tapogatja ki a mögötte levő talajt, igyekszik minél halkabb és minél pontosabb lenni. Még egy esésnek igazán nem örülne. Az a valami a végén még rá támadna!
Lépésről-lépére halad, ám egyszer lába megcsúszik a nedves kövön, s hanyatt vágódik. Egy hangos puffanás, egy hangos koppanás és egy alig halható nyögés hallatszik csak.
Néhány másodpercig alig tud megszólalni, csupán igyekszik mély levegőt venni. A sötétben nem látszik, hogy elsápadt, amúgy is világos bőre most fehérnek tűnne fáklyafénynél. Miután összeszedte magát, nehézkésen felül, s megtapogatná fájós fejét, de ekkor hirtelen bal bokájába belenyilal a fájdalom, s tudja, ez alakalommal nem úszta meg bicsaklás nélkül. Odakószik a falhoz, hátát a kőnek veti, s csak ekkor nyúl fejéhez. Az koppant olyan nagyot az előbb. Szerencsére nem vérzik. A lábát már nem is meri szemügyre venni.
Miután valamilyen szinten már tud gondolkodni, eszébe jut, hogy miért is hátrafelé haladt. Rajta kívül van itt valami.*
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-08-24 17:21:54
Üzenet elküldve: 2014-08-24 17:21:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bolyongás a sötétben//
*Óvatosan lépked, miden lépésnél figyel, nehogy rossz helyre keveredjen a lába és le kelljen vágnia ahhoz, hogy kijusson ebből a rémes barlangból.*~Mintha lenne valami a közelemben, mintha valami felém jönne.~*Reszket össze, és előkapja a számszeríját, egy kis csörgéssel jár, de az minimális, ha valamit hall a közelből, rögtön egy nyíl fog felé repülni. Óvatosan kezd el menni, a hang irányába, próbál akkora zajt se csapni, mint amekkorát eddig sikerült neki.*~Na, megállj... követtél? Akkor most megjárod.~*Szidja magában azt a főt, aki a közelben van.*
*Óvatosan lépked, miden lépésnél figyel, nehogy rossz helyre keveredjen a lába és le kelljen vágnia ahhoz, hogy kijusson ebből a rémes barlangból.*~Mintha lenne valami a közelemben, mintha valami felém jönne.~*Reszket össze, és előkapja a számszeríját, egy kis csörgéssel jár, de az minimális, ha valamit hall a közelből, rögtön egy nyíl fog felé repülni. Óvatosan kezd el menni, a hang irányába, próbál akkora zajt se csapni, mint amekkorát eddig sikerült neki.*~Na, megállj... követtél? Akkor most megjárod.~*Szidja magában azt a főt, aki a közelben van.*
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-08-20 10:10:22
Üzenet elküldve: 2014-08-20 10:10:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bolyongás a sötétben//
*Kész katasztrófa! Hogy lehetett ennyire meggondolatlan? Persze, ha utólag siránkozik valaki, attól majd minden baj elmúlik. A naiv emberek szerint, biztosan. A baj ezzel az, hogy Navina csöppet sem naiv, és most készül eltörni a bokáját a barlangban, ahol nem lát semmit, mindennek a hangja rémisztően felerősödik, s visszhangzik és ahol még térképpel is képes lenne eltévedni. Csak ő lehet képes arra, hogy a kezében lévő fáklyát elejtse mikor megrémül egy denevértől, s az merő véletlenségből pont egy tócsába essen.
HMiután hosszas zsebkotrás után sem talált magánál valamit, amivel tüzet gyújthatna, arra a vakmerő tettre szánta magát, hogy majd ő megmutatja, és egyedül, mindennemű világítás nélkül kitalál ebből az átkozott barlangból. Fogta magát, vett egy mély levegőt, hogy aztán kitapogatva az utat elinduljon. Lehetőleg kifelé.
Ez úgy három órával ezelőtt történt. most itt tart: nem tudja hol van, bár az az érzése, pont a rossz irányba halad. Ráadásul lassanként kezd rájönni, ha tovább marad itt megőrül. Mostanra minden apró nesztől megijed, a kezét és a lábát pedig több kisebb-nagyobb horzsolás ékesíti. Néhányszor elesett már. Az utóbbival nagyon rosszul járt, ugyanis egy számára nem létező dögörbe lépett, a bal bokája ógy sikeresen kibicsaklott. Próbálgatta, de még rá tud állni. Még...
Keze minduttal a falon tapogat, s halad tovább, kétségek közt.*
*Kész katasztrófa! Hogy lehetett ennyire meggondolatlan? Persze, ha utólag siránkozik valaki, attól majd minden baj elmúlik. A naiv emberek szerint, biztosan. A baj ezzel az, hogy Navina csöppet sem naiv, és most készül eltörni a bokáját a barlangban, ahol nem lát semmit, mindennek a hangja rémisztően felerősödik, s visszhangzik és ahol még térképpel is képes lenne eltévedni. Csak ő lehet képes arra, hogy a kezében lévő fáklyát elejtse mikor megrémül egy denevértől, s az merő véletlenségből pont egy tócsába essen.
HMiután hosszas zsebkotrás után sem talált magánál valamit, amivel tüzet gyújthatna, arra a vakmerő tettre szánta magát, hogy majd ő megmutatja, és egyedül, mindennemű világítás nélkül kitalál ebből az átkozott barlangból. Fogta magát, vett egy mély levegőt, hogy aztán kitapogatva az utat elinduljon. Lehetőleg kifelé.
Ez úgy három órával ezelőtt történt. most itt tart: nem tudja hol van, bár az az érzése, pont a rossz irányba halad. Ráadásul lassanként kezd rájönni, ha tovább marad itt megőrül. Mostanra minden apró nesztől megijed, a kezét és a lábát pedig több kisebb-nagyobb horzsolás ékesíti. Néhányszor elesett már. Az utóbbival nagyon rosszul járt, ugyanis egy számára nem létező dögörbe lépett, a bal bokája ógy sikeresen kibicsaklott. Próbálgatta, de még rá tud állni. Még...
Keze minduttal a falon tapogat, s halad tovább, kétségek közt.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-08-01 20:20:03
Üzenet elküldve: 2014-08-01 20:20:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Kasuro//
*Kő kövön csattan, s a férfi homlokán megjelennek az első verejtékcseppek. Az erőfeszítés nincs hiába, mert amikor Kasuro közelebb lép a fáklyával, egy pillanatra láthatóvá válnak a repedések a falon. Drayen szeme felcsillan, és kétszeres erővel esik neki a falnak. Az egyik ütés lyukat tör a falon, ám olyan szerencsétlenül, hogy az éles perem hosszú, fájdalmas sebet ejt a férfi alkarján.*
-Az elemekre!-
*Fogait összeszorítva igyekszik legyűrni a fájdalmat, míg vére átüt a köntös barna szövetén. Fájdalmát azonban feledni látszik, amikor bepillant a résen. Megérzése helytállónak látszik, hisz az üreg valóban egy kristálypincét rejt, ahogy a barlangászok nevezik ezeket. Legyűrve mohóságát, Drayen előbb egy kötést rögtönöz sérült karjára, ruhája ujjából, csak ezután fordul társnőjéhez. Ha Kasuro segít ellátni a sebet, nem utasítja vissza.*
-Nos, megtaláltam, amit kerestem. És ha jól láttam, Ön sem jár rosszul.-
*Miközben beszél, tekintete a kincseket fürkészi.Az üregben három kristályt lehet kivenni, egy nagyobbat, és két kissebbet. A legnagyobb nem lehet hosszabb tíz centinél, szélességre pedig nagyjából a fele. A másik kettő többé-kevésbé fele nagyságúak. Mikor a varázsló keze hozzá ér a nagy kristályhoz, olyan érzés keríti hatalmába, mintha megrázták volna. Szinte bizsereg a keze, ahogy a markában tartja szerzeményét. Óvatosan kiemeli a másik kettővel együtt. A két kissebbiket a nőnek nyújtja, míg a harmadik a táskájába kerül. Már indulna el, ám valami tompa csillanás vonja magára a figyelmét. Újfent benyúl az üregbe, és némi fájdalmas tapogatózás után egy érménél valamivel nagyobb átmérőjű, két ujjnyi vastag, pogácsa alakú követ húz ki.*
-Ez szinte lehetetlen. Egy fekete opál. Hiszen ez a két kő olyan, mint az ég és a föld. Hogy került ez ide?-
*Morfondírozik, ám nem itt kívánja szerencséjét átgondolni, így miután ezt a követ is elteszi, int Kasuronak.*
-A dolgunk itt véget ért. Ideje indulnunk.-
*Ezzel megindul kifelé a barlangból.Bár nem sikerül elsőre visszatalálni, néhány visszafordulás után végre megpillantják a napfényt. Kimerülten rogynak le a nyílástól pár méternyire. Drayen elgondolkodva veszi elő a halottnál talált erszényt majd nagyjából elfelezve, odaadja kisérőjének. Ezzel Kasuro Nabumi kezébe ad egy 120 aranyat tartalmazó erszényt.*
-Ahogy megígértem. Bár a kövekért többet is kaphat.-
*Miután kissé kifújták magukat, Drayen feláll és felsegíti Kasurot is.*
-Ha szeretne, örömmel fogadom vendégként. Nekem most mennem kell. Ha akar visszakísérhet, de később is megkereshet.-
*Fejezi be a férfi, majd a nővel, vagy nélküle indul el a város felé.*
A hozzászólás írója (Drayen Agron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.01 20:21:27
*Kő kövön csattan, s a férfi homlokán megjelennek az első verejtékcseppek. Az erőfeszítés nincs hiába, mert amikor Kasuro közelebb lép a fáklyával, egy pillanatra láthatóvá válnak a repedések a falon. Drayen szeme felcsillan, és kétszeres erővel esik neki a falnak. Az egyik ütés lyukat tör a falon, ám olyan szerencsétlenül, hogy az éles perem hosszú, fájdalmas sebet ejt a férfi alkarján.*
-Az elemekre!-
*Fogait összeszorítva igyekszik legyűrni a fájdalmat, míg vére átüt a köntös barna szövetén. Fájdalmát azonban feledni látszik, amikor bepillant a résen. Megérzése helytállónak látszik, hisz az üreg valóban egy kristálypincét rejt, ahogy a barlangászok nevezik ezeket. Legyűrve mohóságát, Drayen előbb egy kötést rögtönöz sérült karjára, ruhája ujjából, csak ezután fordul társnőjéhez. Ha Kasuro segít ellátni a sebet, nem utasítja vissza.*
-Nos, megtaláltam, amit kerestem. És ha jól láttam, Ön sem jár rosszul.-
*Miközben beszél, tekintete a kincseket fürkészi.Az üregben három kristályt lehet kivenni, egy nagyobbat, és két kissebbet. A legnagyobb nem lehet hosszabb tíz centinél, szélességre pedig nagyjából a fele. A másik kettő többé-kevésbé fele nagyságúak. Mikor a varázsló keze hozzá ér a nagy kristályhoz, olyan érzés keríti hatalmába, mintha megrázták volna. Szinte bizsereg a keze, ahogy a markában tartja szerzeményét. Óvatosan kiemeli a másik kettővel együtt. A két kissebbiket a nőnek nyújtja, míg a harmadik a táskájába kerül. Már indulna el, ám valami tompa csillanás vonja magára a figyelmét. Újfent benyúl az üregbe, és némi fájdalmas tapogatózás után egy érménél valamivel nagyobb átmérőjű, két ujjnyi vastag, pogácsa alakú követ húz ki.*
-Ez szinte lehetetlen. Egy fekete opál. Hiszen ez a két kő olyan, mint az ég és a föld. Hogy került ez ide?-
*Morfondírozik, ám nem itt kívánja szerencséjét átgondolni, így miután ezt a követ is elteszi, int Kasuronak.*
-A dolgunk itt véget ért. Ideje indulnunk.-
*Ezzel megindul kifelé a barlangból.Bár nem sikerül elsőre visszatalálni, néhány visszafordulás után végre megpillantják a napfényt. Kimerülten rogynak le a nyílástól pár méternyire. Drayen elgondolkodva veszi elő a halottnál talált erszényt majd nagyjából elfelezve, odaadja kisérőjének. Ezzel Kasuro Nabumi kezébe ad egy 120 aranyat tartalmazó erszényt.*
-Ahogy megígértem. Bár a kövekért többet is kaphat.-
*Miután kissé kifújták magukat, Drayen feláll és felsegíti Kasurot is.*
-Ha szeretne, örömmel fogadom vendégként. Nekem most mennem kell. Ha akar visszakísérhet, de később is megkereshet.-
*Fejezi be a férfi, majd a nővel, vagy nélküle indul el a város felé.*
A hozzászólás írója (Drayen Agron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.01 20:21:27
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-29 13:33:03
Üzenet elküldve: 2014-06-29 13:33:03
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
* A garabonciás felé fordul felajzott íjával, amin a méregbe mártott nyíl volt, való igaz. De nem fogta a gnómra, készenléti állapotban volt, hogy mindnyájuk hátsóját védje, amíg a mágus áll és nem tud mit felelni a hallottakra. Így a barbár nő szavait nem érti, miért őt figyelmezteti, ahelyett hogy a mágust noszogatná döntésre. Varázsolt a mágus, annyi elég is volt neki erre a pár percre, majd kicsit összekapja magát. *
- Harath a társad, itt és most feljebbvalód is. Zrekil viszont idegen üzlettárs. Ha a pénzét akarja, mozduljon.
* Nem fog egy bögyös asszonytól az inára csinálni, a gnómot meg nem kell félteni. Összeszedi holmijait, de ha már előrébb megy a többieknél, némi terhet meghagy a hímnek. S jól is esik neki, hogy vigasztalná, de a hely és az idő nem a legjobb erre. Megenged azért maguknak egy fáradt mosolyt és egy éber pillantást. *
- Majd ha megpihentünk.
* Ígéri meg, mert most a környezetükre kell figyelnie, talán jobban is, mint korábban. A két szörny teteme sem ígér semmi jót. Érződik a vér fémes, édeskés szaga, nem kellhet már sok, hogy néhány dögevő erre kószáljon a lakomáért. Azt már nem várja meg itt. A méreggel megtöltött kulacsra ő maga vigyáz, szüksége lehet rá. Így a legkisebb karcolása halálos lehet támadóikon. Azt már nem várja meg, míg Harath "szeletel" a szörnyből. Előre indul felderíteni, ellenőrizni útvonalukat. Ha talál egy jó helyet, pár pillanatra megválik terhétől, csak attól a kulacstól nem és felmászik egy magasabb fára, ahonnan már messzire elláthat. *
* A garabonciás felé fordul felajzott íjával, amin a méregbe mártott nyíl volt, való igaz. De nem fogta a gnómra, készenléti állapotban volt, hogy mindnyájuk hátsóját védje, amíg a mágus áll és nem tud mit felelni a hallottakra. Így a barbár nő szavait nem érti, miért őt figyelmezteti, ahelyett hogy a mágust noszogatná döntésre. Varázsolt a mágus, annyi elég is volt neki erre a pár percre, majd kicsit összekapja magát. *
- Harath a társad, itt és most feljebbvalód is. Zrekil viszont idegen üzlettárs. Ha a pénzét akarja, mozduljon.
* Nem fog egy bögyös asszonytól az inára csinálni, a gnómot meg nem kell félteni. Összeszedi holmijait, de ha már előrébb megy a többieknél, némi terhet meghagy a hímnek. S jól is esik neki, hogy vigasztalná, de a hely és az idő nem a legjobb erre. Megenged azért maguknak egy fáradt mosolyt és egy éber pillantást. *
- Majd ha megpihentünk.
* Ígéri meg, mert most a környezetükre kell figyelnie, talán jobban is, mint korábban. A két szörny teteme sem ígér semmi jót. Érződik a vér fémes, édeskés szaga, nem kellhet már sok, hogy néhány dögevő erre kószáljon a lakomáért. Azt már nem várja meg itt. A méreggel megtöltött kulacsra ő maga vigyáz, szüksége lehet rá. Így a legkisebb karcolása halálos lehet támadóikon. Azt már nem várja meg, míg Harath "szeletel" a szörnyből. Előre indul felderíteni, ellenőrizni útvonalukat. Ha talál egy jó helyet, pár pillanatra megválik terhétől, csak attól a kulacstól nem és felmászik egy magasabb fára, ahonnan már messzire elláthat. *
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-29 11:23:35
Üzenet elküldve: 2014-06-29 11:23:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
*A levegő meghűlni látszik a kialakult helyzet folytán, feszültséggel terhes. Nem segít ezen se szó, se a felajzott íj sem, hát még Tharirin szavai. Noha semmi ellenvetése nincs Harathnak, sőt maga is kissé türelmetlenül várja a gnóm válaszát, mégis rosszalló pillantást küld a nomád asszonyszemély felé. De ahogy maga is, úgy a többiek türelme is véges, így Shauri lemászik őrhelyéről, Tharirin pedig követi, úgy tesz ő is, és faképnél hagyja a láthatóan szavait nem találó varázslót.
Van szerencséje még elcsípni, ahogy az Aranyhajú bekötött kézfejét elfedi kesztyűivel. Mellé lépdel és alig érezhetően és láthatóan megérinti karját (nem kézfejét), jelzi csupán, hogy mellette van, vele van. Egy pillanatnyi kivárás után a kulacsokat gyűjti be, ha kell elkéri társaitól és megtölti azokat a forrás hűs tartalmával.*
-A hazaútra.
*Jegyzi meg szűkszavúan, ha kérdeznék. Majd felcihelődik ő is, némileg több terhet véve át, mint Shauri. Az elf szavaira biccent és helyesel.*
-Menj csak.
*Láthatóan jó felderítő, fedezet válik majd a lányból, és ez a csapatnak hasznos.*
~Ösztönösen tudja dolgát.~
*Néz a lány után, kedvtelve legeltetve rövidke ideig tekintetét kemény farpofáin, csípőjének ringásán. Majd tekintete a legyőzött fenevadakra esik, és elgondolkodik azon, hogy a páncélból vajon milyen módon lehetne pajzsot, vértet készíteni. Ezen felbuzdulva visszatér a Nassikyhez és valahogy egy nagyobb darabnyi páncélt igyekszik lefejteni róla. Méricskéli súlyát, megkopogtatja, és ha vihetőnek ítéli, úgy magával viszi.*
~Majd a törpe mesterek megaszondják.~
*Azzal ő is készen áll az indulásra. Még egy pillantással él a garabonciás és Hildi felé, majd kiadja a parancsot.*
-Indulás!
*Irány az erdei tisztás, majd Thargarod.*
*A levegő meghűlni látszik a kialakult helyzet folytán, feszültséggel terhes. Nem segít ezen se szó, se a felajzott íj sem, hát még Tharirin szavai. Noha semmi ellenvetése nincs Harathnak, sőt maga is kissé türelmetlenül várja a gnóm válaszát, mégis rosszalló pillantást küld a nomád asszonyszemély felé. De ahogy maga is, úgy a többiek türelme is véges, így Shauri lemászik őrhelyéről, Tharirin pedig követi, úgy tesz ő is, és faképnél hagyja a láthatóan szavait nem találó varázslót.
Van szerencséje még elcsípni, ahogy az Aranyhajú bekötött kézfejét elfedi kesztyűivel. Mellé lépdel és alig érezhetően és láthatóan megérinti karját (nem kézfejét), jelzi csupán, hogy mellette van, vele van. Egy pillanatnyi kivárás után a kulacsokat gyűjti be, ha kell elkéri társaitól és megtölti azokat a forrás hűs tartalmával.*
-A hazaútra.
*Jegyzi meg szűkszavúan, ha kérdeznék. Majd felcihelődik ő is, némileg több terhet véve át, mint Shauri. Az elf szavaira biccent és helyesel.*
-Menj csak.
*Láthatóan jó felderítő, fedezet válik majd a lányból, és ez a csapatnak hasznos.*
~Ösztönösen tudja dolgát.~
*Néz a lány után, kedvtelve legeltetve rövidke ideig tekintetét kemény farpofáin, csípőjének ringásán. Majd tekintete a legyőzött fenevadakra esik, és elgondolkodik azon, hogy a páncélból vajon milyen módon lehetne pajzsot, vértet készíteni. Ezen felbuzdulva visszatér a Nassikyhez és valahogy egy nagyobb darabnyi páncélt igyekszik lefejteni róla. Méricskéli súlyát, megkopogtatja, és ha vihetőnek ítéli, úgy magával viszi.*
~Majd a törpe mesterek megaszondják.~
*Azzal ő is készen áll az indulásra. Még egy pillantással él a garabonciás és Hildi felé, majd kiadja a parancsot.*
-Indulás!
*Irány az erdei tisztás, majd Thargarod.*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:47:21
Üzenet elküldve: 2014-06-26 12:47:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat//
*Még egy kicsit tanulmányozza az állatokat. Való igaz, a haslemezei között könnyedén akár halálos sebet is lehet ejteni az állatnak. Egy másik kérdés már, hogy hogy férnének hozzá. A százlábú páncéljával viszont nagyon elégedett, úgy tűnik könnyen sérül. Elégedetten megütögetve azt már egyenesedik is fel, hogy teljes figyelmét a többiek köthessék le.
Az elején azt gondolta csak csöndben áll, és megvárja hogy döntenek, ellenben a gnóm nem játszik túlzottan tiszta lapokkal. Úgy látszik csak egy kicsit kell keresztülhúzni a számításait ahhoz, hogy kimutassa a foga fehérjét.
Mérgesen kapja felé a fejét. Az elf lánnyal ellentétben neki esze ágában sincs kirántania a fegyverét. Azt verték mindig is a fejébe, hogy ha nincs veszély, másra -főleg csapattagra- csak parancsra vagy előzőleg kapott engedéllyel lehet fegyvert fogni.*
- Én a te helyedben nem fenyegetőznék! *Nem ismeri az egyezséget amit kötöttek, így ő tettekkel nem mártaná bele magát, de azért egyik kezét csípőre teszi, pont a kardja markolatára, és bár nem tart felé felhúzva egy mérgezett nyilat, tekintete szikrákat szór, mintha azokkal is képes lenne gyilkolni.
A visszatérés láthatóan már biztos, így ha leültek a viták odalép a holmijaikhoz, és az egyik frissen feltöltött kulacs tartalmával lemossa a karjairól a vért. Szerencsére neki csak azok lettek maszatosak, máshova nem fröccsent rá az állatnak a vére. Ha ezzel megvolt, visszakapja a hátára azokat a cuccokat amiket ő hoz, és már készen is áll a visszainduláshoz.*
*Még egy kicsit tanulmányozza az állatokat. Való igaz, a haslemezei között könnyedén akár halálos sebet is lehet ejteni az állatnak. Egy másik kérdés már, hogy hogy férnének hozzá. A százlábú páncéljával viszont nagyon elégedett, úgy tűnik könnyen sérül. Elégedetten megütögetve azt már egyenesedik is fel, hogy teljes figyelmét a többiek köthessék le.
Az elején azt gondolta csak csöndben áll, és megvárja hogy döntenek, ellenben a gnóm nem játszik túlzottan tiszta lapokkal. Úgy látszik csak egy kicsit kell keresztülhúzni a számításait ahhoz, hogy kimutassa a foga fehérjét.
Mérgesen kapja felé a fejét. Az elf lánnyal ellentétben neki esze ágában sincs kirántania a fegyverét. Azt verték mindig is a fejébe, hogy ha nincs veszély, másra -főleg csapattagra- csak parancsra vagy előzőleg kapott engedéllyel lehet fegyvert fogni.*
- Én a te helyedben nem fenyegetőznék! *Nem ismeri az egyezséget amit kötöttek, így ő tettekkel nem mártaná bele magát, de azért egyik kezét csípőre teszi, pont a kardja markolatára, és bár nem tart felé felhúzva egy mérgezett nyilat, tekintete szikrákat szór, mintha azokkal is képes lenne gyilkolni.
A visszatérés láthatóan már biztos, így ha leültek a viták odalép a holmijaikhoz, és az egyik frissen feltöltött kulacs tartalmával lemossa a karjairól a vért. Szerencsére neki csak azok lettek maszatosak, máshova nem fröccsent rá az állatnak a vére. Ha ezzel megvolt, visszakapja a hátára azokat a cuccokat amiket ő hoz, és már készen is áll a visszainduláshoz.*
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-25 19:22:03
Üzenet elküldve: 2014-06-25 19:22:03
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
* Vár egy kicsit, felajzott íjjal a kezében és a gnóm mágust figyeli. Majd megvonja a vállát, emésztgesse csak magában a garabonciás, hogy mi a fontosabb neki. A méregbe mártott nyilat megjelöli egy kötéssel és visszatolja a tegezébe. Szükség esetén, a hazaúton elő tudja rántani és használni. Lemászik a dög hátáról és még egyszer végigméri mindkét teremtményt. A skorpió páncélján talán fel tudnák használni, mondjuk egy bőrvért alá felvarrni, apró lemezekként. Nem jelenete jelentős plusz sújt, de jobban megakadnának rajta a fegyverek pengéi és hegyei. Mindegy. Ebből a példányból most nem tud elcsomagolni nagyobb darabot, de meg fogja említeni a törzs kovácsának. Megfontolandó ötlet lenne és ha a későbbiekben mégis visszatérnek ide, akkor bizony szerezni fog belőle. Lopva lepillant kézfejére, amit jócskán felmart a ráfröccsenő méreg. Piszkosul fáj és rondán néz ki. Emlékei szerint, nem is lesz ott már a régi szép bőre, ha begyógyul is, heges marad. ~Ügyetlen mintavétel volt édes lányom.~ Korholja magát a történtek miatt és táskájához lép. Kevés vízzel lemossa, míg a többieknek nagyjából háttal áll. A gnómot viszont szemmel tartja továbbra is. Egy adag kötszerrel bekötözi és sziszegve, könnyezve bár, de kibírja. Felhúzza kezeire ujjatlan bőrkesztyűit, hogy jobban védje sebét és ne mutasson a kötéssel hülyén. Gondosan elrakja a megszerzett mérget és felveszi hátára holmiját. Újra kézbe veszi íját és várja, hogy a többiek is útra készen álljanak. Legalábbis Harath és Tharirin. Persze csak ha minden zökkenőmentes halad tovább.*
- Előre megyek.
A hozzászólás írója (Shauri Sethi Ishani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.25 19:22:18
* Vár egy kicsit, felajzott íjjal a kezében és a gnóm mágust figyeli. Majd megvonja a vállát, emésztgesse csak magában a garabonciás, hogy mi a fontosabb neki. A méregbe mártott nyilat megjelöli egy kötéssel és visszatolja a tegezébe. Szükség esetén, a hazaúton elő tudja rántani és használni. Lemászik a dög hátáról és még egyszer végigméri mindkét teremtményt. A skorpió páncélján talán fel tudnák használni, mondjuk egy bőrvért alá felvarrni, apró lemezekként. Nem jelenete jelentős plusz sújt, de jobban megakadnának rajta a fegyverek pengéi és hegyei. Mindegy. Ebből a példányból most nem tud elcsomagolni nagyobb darabot, de meg fogja említeni a törzs kovácsának. Megfontolandó ötlet lenne és ha a későbbiekben mégis visszatérnek ide, akkor bizony szerezni fog belőle. Lopva lepillant kézfejére, amit jócskán felmart a ráfröccsenő méreg. Piszkosul fáj és rondán néz ki. Emlékei szerint, nem is lesz ott már a régi szép bőre, ha begyógyul is, heges marad. ~Ügyetlen mintavétel volt édes lányom.~ Korholja magát a történtek miatt és táskájához lép. Kevés vízzel lemossa, míg a többieknek nagyjából háttal áll. A gnómot viszont szemmel tartja továbbra is. Egy adag kötszerrel bekötözi és sziszegve, könnyezve bár, de kibírja. Felhúzza kezeire ujjatlan bőrkesztyűit, hogy jobban védje sebét és ne mutasson a kötéssel hülyén. Gondosan elrakja a megszerzett mérget és felveszi hátára holmiját. Újra kézbe veszi íját és várja, hogy a többiek is útra készen álljanak. Legalábbis Harath és Tharirin. Persze csak ha minden zökkenőmentes halad tovább.*
- Előre megyek.
A hozzászólás írója (Shauri Sethi Ishani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.25 19:22:18
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:38:24
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:38:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat - Minden résztvevő részére//
//Hildi NJK státusztban//
*Úgy tűnik, hogy a csapatnak elég volt a felfedezésből. Természetesen nem könyvelhető el ez a kiruccanás sikertelennek. Egészen közelről tekinthették meg a ritka lényeket, így azok gyenge pontjait eszükbe véshették: a skorpió haslemezei között puha fedésű rések helyezkednek el, ahogyan farka tövében is. Itt rögtön az izmokhoz és inakhoz lehet férni, a páncél csak részlegesen védi a bestiát ezeken a helyeken. A százlábú kevesebb védelemmel rendelkezik. Az ő páncélja jóval gyengébb, egy erősebb kardcsapással könnyen megsérthető lehet az állat. Pár pillanatnyi szemrevételezés után az is leszűrhető, hogy az állat valószínűleg nem szemeivel tájékozódik, hiszen azok meglehetősen kezdetlegesek. Shauri munkája is sikeresnek tűnik. Egy-két kortyra elengedő savas méreg csobban a kulacsba. A savanyú, de alig érzékelhető illat igazán kellemetlen érzéssel jutalmazza azt, aki beleszippant a nedűbe. A lány a méreg egyéb hatását is felfedezi. Egy két csepp a kezére kerülhetett (talán a nyílról vagy a méregfarokról) ami most marni kezdi kézfejét. Szerencsére nem veszélyes mennyiséggel került Shauri kontaktusba, így a méreg csak bőrének felső rétegét marja fel kicsit. Igaz lehet a mondás: minél kisebb a skorpió, annál erősebb a mérge. Ezek szerint a mondás fordítva is igaz. A skorpió fajzat mérge habár fájdalmas (és a lecsapolt mennyiségből ítélve akár halálos is lehet) kis mértékben csak égető, szúró érzést okoz.*
//Hildi NJK státusztban//
*Úgy tűnik, hogy a csapatnak elég volt a felfedezésből. Természetesen nem könyvelhető el ez a kiruccanás sikertelennek. Egészen közelről tekinthették meg a ritka lényeket, így azok gyenge pontjait eszükbe véshették: a skorpió haslemezei között puha fedésű rések helyezkednek el, ahogyan farka tövében is. Itt rögtön az izmokhoz és inakhoz lehet férni, a páncél csak részlegesen védi a bestiát ezeken a helyeken. A százlábú kevesebb védelemmel rendelkezik. Az ő páncélja jóval gyengébb, egy erősebb kardcsapással könnyen megsérthető lehet az állat. Pár pillanatnyi szemrevételezés után az is leszűrhető, hogy az állat valószínűleg nem szemeivel tájékozódik, hiszen azok meglehetősen kezdetlegesek. Shauri munkája is sikeresnek tűnik. Egy-két kortyra elengedő savas méreg csobban a kulacsba. A savanyú, de alig érzékelhető illat igazán kellemetlen érzéssel jutalmazza azt, aki beleszippant a nedűbe. A lány a méreg egyéb hatását is felfedezi. Egy két csepp a kezére kerülhetett (talán a nyílról vagy a méregfarokról) ami most marni kezdi kézfejét. Szerencsére nem veszélyes mennyiséggel került Shauri kontaktusba, így a méreg csak bőrének felső rétegét marja fel kicsit. Igaz lehet a mondás: minél kisebb a skorpió, annál erősebb a mérge. Ezek szerint a mondás fordítva is igaz. A skorpió fajzat mérge habár fájdalmas (és a lecsapolt mennyiségből ítélve akár halálos is lehet) kis mértékben csak égető, szúró érzést okoz.*
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-21 12:24:09
Üzenet elküldve: 2014-06-21 12:24:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
*A dilemma tehát adva van. Legalábbis Zrekil szavai éppenséggel nincsenek összhangban saját elképzelésével, mit előbb határozottan ki is emelt. Így tehát marad az alku betartása és a csapat biztonsága közötti ingadozás. Előbbi mellett áll, hogy adott szó a törzsi tagoknak, s mint ilyen Harathnak is szinte szent és sérthetetlen.*
~Egy szerződést meg lehet szegni, de a kézszorítás a Szellemek törvénye.~
*Igaz, nem ő, hanem a törzsfő, Kagan állapodott meg a varázslóval, mindazonáltal az egész törzs nevében, és így mindannyiukra érvényes.
Másik mellett szól, saját döntése mellett, hogy jogkörében áll eldönteni a veszély potenciáljának függvényében a következő lépést. Plusz már kimondta elhatározását, szavát felülírni egyenlő lenne tekintélyének csorbulásával, és a mágus "győzelmével", mit szintúgy nem szívesen hagyna.*
~Meg nem másítom szavam.~
*Erősítésként mindezek mellé, míg magában meghányja -veti az érveket, érkezik Shauri saját eszmefuttatással, és nem kicsit erélyes fellépésével. Míg az aranyhajú beszél ő is felé fordul, s nem tudja leplezni tetszését. Nem kerüli el figyelmét a készenlétbe helyezett íj, sem pedig a halálos vessző, mit korábban Nassiky -méregbe mártott. A gnóm szavaira borúba forduló arca megenyhül, és mosolyra húzódik szája. Tekintete pedig büszkeséget és kicsit többet is hordoz amellett, hogy enyhén bólint is az elfnek.*
-Garabonciás!
*Fordul vissza Zrekilhez úgy, hogy még inkább kilép a "tűzvonalból", közben mintegy mellékesen és nem fenyegetően, de kardmarkolatára helyezi jobbját. Látszólag csak pihenteti rajta karját.*
-Az Aranyhajú igazat szólt. Mit kimondtam, vissza nem veszem.
*A dilemma tehát adva van. Legalábbis Zrekil szavai éppenséggel nincsenek összhangban saját elképzelésével, mit előbb határozottan ki is emelt. Így tehát marad az alku betartása és a csapat biztonsága közötti ingadozás. Előbbi mellett áll, hogy adott szó a törzsi tagoknak, s mint ilyen Harathnak is szinte szent és sérthetetlen.*
~Egy szerződést meg lehet szegni, de a kézszorítás a Szellemek törvénye.~
*Igaz, nem ő, hanem a törzsfő, Kagan állapodott meg a varázslóval, mindazonáltal az egész törzs nevében, és így mindannyiukra érvényes.
Másik mellett szól, saját döntése mellett, hogy jogkörében áll eldönteni a veszély potenciáljának függvényében a következő lépést. Plusz már kimondta elhatározását, szavát felülírni egyenlő lenne tekintélyének csorbulásával, és a mágus "győzelmével", mit szintúgy nem szívesen hagyna.*
~Meg nem másítom szavam.~
*Erősítésként mindezek mellé, míg magában meghányja -veti az érveket, érkezik Shauri saját eszmefuttatással, és nem kicsit erélyes fellépésével. Míg az aranyhajú beszél ő is felé fordul, s nem tudja leplezni tetszését. Nem kerüli el figyelmét a készenlétbe helyezett íj, sem pedig a halálos vessző, mit korábban Nassiky -méregbe mártott. A gnóm szavaira borúba forduló arca megenyhül, és mosolyra húzódik szája. Tekintete pedig büszkeséget és kicsit többet is hordoz amellett, hogy enyhén bólint is az elfnek.*
-Garabonciás!
*Fordul vissza Zrekilhez úgy, hogy még inkább kilép a "tűzvonalból", közben mintegy mellékesen és nem fenyegetően, de kardmarkolatára helyezi jobbját. Látszólag csak pihenteti rajta karját.*
-Az Aranyhajú igazat szólt. Mit kimondtam, vissza nem veszem.
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-20 20:28:45
Üzenet elküldve: 2014-06-20 20:28:45
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
* Rövid időre tűnik fel mosoly az arcán, ahogy aranyszín tekintete találkozik a hímjéével. Utána figyeli tovább a környezetüket, különös tekintettel a barlangra. Hegyes füleit is hegyezi persze, milyen vicces elszólás ez, de az erdő neszein kívül figyel arra is, amit Harath és amit a garabonciás mond. *
- Szó volt arról is garabonciás uram, hogy élve akarsz ritka szörnyeket befogni, amire még te magad sem készültél fel. Már akkor beláthattad, hogy nem fogsz ezzel sokra jutni. Te magad sem készültél fel eléggé. A barlang felfedezése szerintem nekünk is érdekünk a közelségek és távolságok miatt. Erre jobban fel kell készülnünk. Szerintem egyezzünk ki egy későbbi időpontban.
* Mondja ezt úgy, hogy a varázsló felé fordul, kezében felajzott íjával. Amin még "az" a nyíl van, amivel felsértette a skorpió "méregzsákját", hogy vigyen a szerből haza a gyógyítójuknak. Elég egy karcolás. A férfi pedig ma már mágiázott párszor, szóval. *
- Ha mindenáron a pénzedet akarod, akkor is vissza kell térj velünk. Aranyaid ugyanis ott vannak őrizve és nem nálunk, mint azt tudod.
* A képlet egyszerű. Így vagy úgy, de most haza fognak menni, a táborba, ahol a pénze várja gazdáját, ha eláll a megegyezéstől és nem kér a későbbi, jobban megtervezett barlangkutatásból. Nem fenyegeti senki a férfit, attól függetlenül, hogy íja még mindig feszül és most még őt figyeli, válaszára várva. Arca is nyugodt, ám nem derűs. Mégis csak egy érző lény hátán áll őrt. *
* Rövid időre tűnik fel mosoly az arcán, ahogy aranyszín tekintete találkozik a hímjéével. Utána figyeli tovább a környezetüket, különös tekintettel a barlangra. Hegyes füleit is hegyezi persze, milyen vicces elszólás ez, de az erdő neszein kívül figyel arra is, amit Harath és amit a garabonciás mond. *
- Szó volt arról is garabonciás uram, hogy élve akarsz ritka szörnyeket befogni, amire még te magad sem készültél fel. Már akkor beláthattad, hogy nem fogsz ezzel sokra jutni. Te magad sem készültél fel eléggé. A barlang felfedezése szerintem nekünk is érdekünk a közelségek és távolságok miatt. Erre jobban fel kell készülnünk. Szerintem egyezzünk ki egy későbbi időpontban.
* Mondja ezt úgy, hogy a varázsló felé fordul, kezében felajzott íjával. Amin még "az" a nyíl van, amivel felsértette a skorpió "méregzsákját", hogy vigyen a szerből haza a gyógyítójuknak. Elég egy karcolás. A férfi pedig ma már mágiázott párszor, szóval. *
- Ha mindenáron a pénzedet akarod, akkor is vissza kell térj velünk. Aranyaid ugyanis ott vannak őrizve és nem nálunk, mint azt tudod.
* A képlet egyszerű. Így vagy úgy, de most haza fognak menni, a táborba, ahol a pénze várja gazdáját, ha eláll a megegyezéstől és nem kér a későbbi, jobban megtervezett barlangkutatásból. Nem fenyegeti senki a férfit, attól függetlenül, hogy íja még mindig feszül és most még őt figyeli, válaszára várva. Arca is nyugodt, ám nem derűs. Mégis csak egy érző lény hátán áll őrt. *
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-20 20:00:40
Üzenet elküldve: 2014-06-20 20:00:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat//
*Úgy látszik, hogy az ezüstcsontra nagyon érzékeny ez a dög. Legalábbis abból, ahogyan reagál, ez érződik ki. Mondjuk nem elhanyagolható szempont az a munka sem, amit előtte a harcosok végeztek rajta, nyilván ez már csak legyötört állapotában hatott rá így, azonban akkor is jó tudni, hogy ez a dolog igenis fájdalmat okoz neki. Amíg a 'zsoldosok' nekiállnak átnézni a lényeket sebezhető pontok után kutatva, ő kényelembe helyezi magát a barlang bejárata előtt. Igazából egészen addig teljesen nyugodtan üldögél, amíg meg nem hallja Harath szavait. Azok viszont enyhén nyugtalanná teszik, amikor a távozás napirendi pontját hozza elő. Igazából teljesen jogosnak tartja a harcosok félelemét, ő maga is eléggé megijedt, de ezek a tények még inkább azt igazolják, hogy igenis be kell menni abba a barlangba.*
- Természetesen adott a távozás lehetősége, ugyanakkor nekem pedig vissza kell kérnem a pénzt Kagantól, elvégre ő szavát adta, hogy segítetek nekem a barlang felfedezésében a kétezer aranyért cserébe. Távozás esetén ugye ez nem így történt, szóval a pénz újra engem illet, illetve nem hiszem, hogy ezután a hercehurca után majd újból szeretnék hasonló üzletet kötni a törzsfővel, ez vonatkozik ilyen esetekre, Isuri tanítására, meg úgy nagyjából mindenre *értelemszerűen nem fenyegetőzik, egyszerűen a tőle megszokott derűs hangnemben közli a tényeket, melyeket biztosra vesz, hogy a harcosok is ismernek, és egyetértenek vele, csak formaságból mondja el. Persze lehet, hogy ezzel újat mondott, akkor meg talán átgondolják a távozást. Itt csak arról van szó, hogy hiába akarja elhinni, hogy Kagan tartja magát az adott szavához, ha egyszer ezen körülmények között nem bízna meg még egyszer a törzsfőben, még annak fényében sem, hogy amikor harcosokat választott, akkor biztosan nem számított arra, hogy ilyen szörnyek is előkerülnek a barlangból... Ugyanakkor Zrekil éppen ilyesmire kért harcosokat, nem véletlenül nem bányászcsapattal indult.*
*Úgy látszik, hogy az ezüstcsontra nagyon érzékeny ez a dög. Legalábbis abból, ahogyan reagál, ez érződik ki. Mondjuk nem elhanyagolható szempont az a munka sem, amit előtte a harcosok végeztek rajta, nyilván ez már csak legyötört állapotában hatott rá így, azonban akkor is jó tudni, hogy ez a dolog igenis fájdalmat okoz neki. Amíg a 'zsoldosok' nekiállnak átnézni a lényeket sebezhető pontok után kutatva, ő kényelembe helyezi magát a barlang bejárata előtt. Igazából egészen addig teljesen nyugodtan üldögél, amíg meg nem hallja Harath szavait. Azok viszont enyhén nyugtalanná teszik, amikor a távozás napirendi pontját hozza elő. Igazából teljesen jogosnak tartja a harcosok félelemét, ő maga is eléggé megijedt, de ezek a tények még inkább azt igazolják, hogy igenis be kell menni abba a barlangba.*
- Természetesen adott a távozás lehetősége, ugyanakkor nekem pedig vissza kell kérnem a pénzt Kagantól, elvégre ő szavát adta, hogy segítetek nekem a barlang felfedezésében a kétezer aranyért cserébe. Távozás esetén ugye ez nem így történt, szóval a pénz újra engem illet, illetve nem hiszem, hogy ezután a hercehurca után majd újból szeretnék hasonló üzletet kötni a törzsfővel, ez vonatkozik ilyen esetekre, Isuri tanítására, meg úgy nagyjából mindenre *értelemszerűen nem fenyegetőzik, egyszerűen a tőle megszokott derűs hangnemben közli a tényeket, melyeket biztosra vesz, hogy a harcosok is ismernek, és egyetértenek vele, csak formaságból mondja el. Persze lehet, hogy ezzel újat mondott, akkor meg talán átgondolják a távozást. Itt csak arról van szó, hogy hiába akarja elhinni, hogy Kagan tartja magát az adott szavához, ha egyszer ezen körülmények között nem bízna meg még egyszer a törzsfőben, még annak fényében sem, hogy amikor harcosokat választott, akkor biztosan nem számított arra, hogy ilyen szörnyek is előkerülnek a barlangból... Ugyanakkor Zrekil éppen ilyesmire kért harcosokat, nem véletlenül nem bányászcsapattal indult.*
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-19 23:23:19
Üzenet elküldve: 2014-06-19 23:23:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat//
*Mire végre komolyabban sikerül megsebezniük az állatot, már szinte diadalmas érzés ahogy a penge végre mélyebben fúródik a skorpió húsába, ezzel komolyabb sérüléseket okozva neki. A varázslatot ő sem veszi észre egyből, az állat összerándulását és hirtelen mozdulatlanságát viszont már annál inkább. A vérre is felfigyel, és mivel már megengedi a helyzet, fél szemmel odasandít, hogy az elf lánynak hol sikerült megsebeznie az állatot.
Az utolsó csapások végeztével megkönnyebbülten kifújva a levegőt megtörli, és már teszi is el a kardját. Arra azért nem számított, hogy ilyen kemény ennek a bestiának a páncélja, és ennyire nehéz lesz megölniük. Az meg egy újabb kérdést vet fel, hogyha az a százlábú nem foglalta volna le akkor vajon mennyire lett volna nehezebb elintézni...
Amíg Shauri a skorpión figyel, ő inkább leguggol az állatokhoz, és a százlábút veszi szemügyre megtapogatva annak mennyire erős a védelme a skorpióéhoz képest, csak hogy ennél az egyednél is tudják majd a jövőben, hogy mire számíthatnak.
Harath szavait csak fél füllel hallja, egy pillanatra a férfira sandít, de most a százlábú, illetve a Nassiky haslemezeinek gyenge pontja valahogy jobban érdeklik. Végigsimít a páncélokon (mármint azokon a részeken amik nem úsznak az állatok vérében), majd ha odafér akkor közelebbről is szemügyre veszi a lény hasát, megtudva, hogy hol sebezhető a haslemezeinél. Lehet, hogy itt egyáltalán nem annyira kemény a páncél mint a felső réteg. Ha mindent megnézett, és megtudott, a mosakodás és hazamenetel szavakra már ő is kíváncsibban egyenesedik ki, és figyeli, hogy lesz-e még folytatása a beszélgetésnek, vagy valóban indulnak-e vissza.*
*Mire végre komolyabban sikerül megsebezniük az állatot, már szinte diadalmas érzés ahogy a penge végre mélyebben fúródik a skorpió húsába, ezzel komolyabb sérüléseket okozva neki. A varázslatot ő sem veszi észre egyből, az állat összerándulását és hirtelen mozdulatlanságát viszont már annál inkább. A vérre is felfigyel, és mivel már megengedi a helyzet, fél szemmel odasandít, hogy az elf lánynak hol sikerült megsebeznie az állatot.
Az utolsó csapások végeztével megkönnyebbülten kifújva a levegőt megtörli, és már teszi is el a kardját. Arra azért nem számított, hogy ilyen kemény ennek a bestiának a páncélja, és ennyire nehéz lesz megölniük. Az meg egy újabb kérdést vet fel, hogyha az a százlábú nem foglalta volna le akkor vajon mennyire lett volna nehezebb elintézni...
Amíg Shauri a skorpión figyel, ő inkább leguggol az állatokhoz, és a százlábút veszi szemügyre megtapogatva annak mennyire erős a védelme a skorpióéhoz képest, csak hogy ennél az egyednél is tudják majd a jövőben, hogy mire számíthatnak.
Harath szavait csak fél füllel hallja, egy pillanatra a férfira sandít, de most a százlábú, illetve a Nassiky haslemezeinek gyenge pontja valahogy jobban érdeklik. Végigsimít a páncélokon (mármint azokon a részeken amik nem úsznak az állatok vérében), majd ha odafér akkor közelebbről is szemügyre veszi a lény hasát, megtudva, hogy hol sebezhető a haslemezeinél. Lehet, hogy itt egyáltalán nem annyira kemény a páncél mint a felső réteg. Ha mindent megnézett, és megtudott, a mosakodás és hazamenetel szavakra már ő is kíváncsibban egyenesedik ki, és figyeli, hogy lesz-e még folytatása a beszélgetésnek, vagy valóban indulnak-e vissza.*
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-19 18:50:11
Üzenet elküldve: 2014-06-19 18:50:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
*Miközben ő vizsgálódik, és a tetemeken keres gyenge pontot, egyszer csak Shaurit észleli a "tetőn" őrködni. Egy kis megtorpanás, felpillantás, és elégedett mosoly reakciója.*
~Nagyon jó!~
*Tehát ezen gondolatát sugallja pillantásával. Nem kicsit elégedett társaival, és ezen körültekintést, előrelátást az elftől bizony nagyra becsüli. Parancsot sem kell adjon, tudja a dolgát, és társait fedezi. Újabb jó pont az aranyhajúnak. Lesz miről beszéljen Kagannal, ha majd végre visszatérnek. Tüzetes vizsgálódás után szólal meg.*
-Amondó vagyok, visszatérünk, oda le nem megyünk.
*Tekint el homlokát ráncolva a sötét barlang szája felé. Ha Zrekil és Hildi is odamerészkednek úgy hallhatják, ha nem, akkor csak harcostársai. Nem mintha titkolózna, sőt.*
-Zrekil Losef mester!
*Szólítja is meg a mágust.*
-Oda le nem megyünk. *jelenti ki, ez számára nem kérdés.* Ami ezeket itt *biccent a dögökre* kiűzte onnét *hatásszünetet tart és cicceg is hozzá fejcsóválva* nincs kedvem többet kockáztatni a kelleténél.
*Azzal a nőstényeihez fordul és nekik szóla*
-Mosdjatok és készüljetek. Hazamegyünk.
*Ő maga azonban még véresen és maszatosan tovább áll a garabonciás előtt, ki Hildi ura immár, s a magáé is, így ha nem kíván velük hazatérni, szíve joga. Harath szerint be kell lássa, hogy ennyien merő esztelenség és botorság lenne lemerészkedni a sötét mélybe, hol az a valami van otthon. És sejtései szerint még veszélyesebb, mint eme kettő, mit szerencsével ugyan, de le tudtak győzni.*
*Miközben ő vizsgálódik, és a tetemeken keres gyenge pontot, egyszer csak Shaurit észleli a "tetőn" őrködni. Egy kis megtorpanás, felpillantás, és elégedett mosoly reakciója.*
~Nagyon jó!~
*Tehát ezen gondolatát sugallja pillantásával. Nem kicsit elégedett társaival, és ezen körültekintést, előrelátást az elftől bizony nagyra becsüli. Parancsot sem kell adjon, tudja a dolgát, és társait fedezi. Újabb jó pont az aranyhajúnak. Lesz miről beszéljen Kagannal, ha majd végre visszatérnek. Tüzetes vizsgálódás után szólal meg.*
-Amondó vagyok, visszatérünk, oda le nem megyünk.
*Tekint el homlokát ráncolva a sötét barlang szája felé. Ha Zrekil és Hildi is odamerészkednek úgy hallhatják, ha nem, akkor csak harcostársai. Nem mintha titkolózna, sőt.*
-Zrekil Losef mester!
*Szólítja is meg a mágust.*
-Oda le nem megyünk. *jelenti ki, ez számára nem kérdés.* Ami ezeket itt *biccent a dögökre* kiűzte onnét *hatásszünetet tart és cicceg is hozzá fejcsóválva* nincs kedvem többet kockáztatni a kelleténél.
*Azzal a nőstényeihez fordul és nekik szóla*
-Mosdjatok és készüljetek. Hazamegyünk.
*Ő maga azonban még véresen és maszatosan tovább áll a garabonciás előtt, ki Hildi ura immár, s a magáé is, így ha nem kíván velük hazatérni, szíve joga. Harath szerint be kell lássa, hogy ennyien merő esztelenség és botorság lenne lemerészkedni a sötét mélybe, hol az a valami van otthon. És sejtései szerint még veszélyesebb, mint eme kettő, mit szerencsével ugyan, de le tudtak győzni.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:27:52
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:27:52
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
* A mágus varázslatát nem veszi észre rögtön, csak a Nassiky mozdulatlanságából sejti, hogy a férfi tett vele valamit. Valami halvány sejtelem még az, amit érez, talán mint kezdő mágustanonc, de ez nem biztos. Nyila két lemez között könnyű utat talál és a skorpió vére a kezére folyik, végig a karján, mire elengedi a nyilat. Pár csepp ettől a mozdulattól még az arcára is fröccsen, de ez zavarja most a legkevésbé. Elhátrál és figyeli, amint Harath megadja a kegyelemdöfést a szenvedő bestiának. Hiába egy szörnyeteg, mégis, valahol egy érző lény és mint olyan, számít az elfnek. Bár ő maga is eszik húst. Az éhezéssel nem tisztel meg senkit. Viszont ez a tett a férfitől valahogy jól esik számára és a helyzet ellenére egy "boldog" mosoly fut át vérmaszatos arcán. Megtörli és elteszi kardját, kezét és arcát pedig ledörgöli pár levéllel, később majd megmossa. Előszedi kulacsát és iszik a vízből, a maradékkal pedig megmossa a kezét. Az üres kulaccsal pedig a Nassiky tüskéjéhez sétál és nyilát beleszúrva "megcsapolja" azt. Megpróbál a kulacsba gyűjteni a méregből valamennyit, hogy Chiari ellenszert készíthessen belőle. Felmászik a skorpió tetemére és a barlangot, valamint a környéket figyeli, amíg Harath és Tharirin vizsgálódnak. Azt a nyilat, amivel most megszúrta a skorpiót, amire jócskán jutott annak mérgéből, készenlétbe helyezi. Felhúzott íjjal őrködik, nehogy meglepjék őket. *
- A hasán valahogy könnyebb megsebezni. Jobban lehet látni azokat a halvány vonalakat, amik mutatják, hol ér véget és kezdődik egy-egy "páncél" rész.
* A mágus varázslatát nem veszi észre rögtön, csak a Nassiky mozdulatlanságából sejti, hogy a férfi tett vele valamit. Valami halvány sejtelem még az, amit érez, talán mint kezdő mágustanonc, de ez nem biztos. Nyila két lemez között könnyű utat talál és a skorpió vére a kezére folyik, végig a karján, mire elengedi a nyilat. Pár csepp ettől a mozdulattól még az arcára is fröccsen, de ez zavarja most a legkevésbé. Elhátrál és figyeli, amint Harath megadja a kegyelemdöfést a szenvedő bestiának. Hiába egy szörnyeteg, mégis, valahol egy érző lény és mint olyan, számít az elfnek. Bár ő maga is eszik húst. Az éhezéssel nem tisztel meg senkit. Viszont ez a tett a férfitől valahogy jól esik számára és a helyzet ellenére egy "boldog" mosoly fut át vérmaszatos arcán. Megtörli és elteszi kardját, kezét és arcát pedig ledörgöli pár levéllel, később majd megmossa. Előszedi kulacsát és iszik a vízből, a maradékkal pedig megmossa a kezét. Az üres kulaccsal pedig a Nassiky tüskéjéhez sétál és nyilát beleszúrva "megcsapolja" azt. Megpróbál a kulacsba gyűjteni a méregből valamennyit, hogy Chiari ellenszert készíthessen belőle. Felmászik a skorpió tetemére és a barlangot, valamint a környéket figyeli, amíg Harath és Tharirin vizsgálódnak. Azt a nyilat, amivel most megszúrta a skorpiót, amire jócskán jutott annak mérgéből, készenlétbe helyezi. Felhúzott íjjal őrködik, nehogy meglepjék őket. *
- A hasán valahogy könnyebb megsebezni. Jobban lehet látni azokat a halvány vonalakat, amik mutatják, hol ér véget és kezdődik egy-egy "páncél" rész.
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-17 19:41:59
Üzenet elküldve: 2014-06-17 19:41:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Barlangász csapat//
*Félelme, hogy a dög kiszabadulhat, és hogy a kardjával bíbelődő alá-mellé keveredő Aranyhajú veszélybe kerül, szerencsére hiábavaló. Így az előre gondolkodó bekerítési műveletre sem kerül sor. De ő tovább csépeli tovább a méregfarkat, hogy használhatatlanná tegye leküzdve a kitinpáncél adta védelmét, elvágja az inakat, izmokat. Mindezt azért, hogy a Nassiky egyik, ha nem legveszélyesebb fegyverét vonja ki a forgalomból, ezáltal biztosítsa sikerüket.
Figyelmét nem kerüli el a mágiából eredő -mindez csupán feltételezés, hiszen nem ismeri annak válfaját, varázsos technikáit- ezüstös pára, mely beszivárog az általuk a páncélon ejtett réseken. Hogy ennek hatására, vagy a sok és mély seb okán, de a skorpió gyengülni és lassulni látszik, sőt mi több, feldobja talpát mondhatni. Talán egy pillanatra még Harath is megbabonázva kíséri végig a haláltusát, a kísérteties és idegen (majdhogynem félt), de legalábbis idegenkedő tartózkodást kiváltó bűbáj látványát. Az állat nyöszörög, majd szinte mozdulatlanná dermedve szenved. Egy -két pillanat csupán, mire felméri a helyzetet és átlátja.*
-Háááá!
*Egy végső döfés, immár a bestia hátáról, a fejbe, tarkóba, ahol sikerül. Mindezt két kézre fogott kardjával, keményen szorítja és teljes testsúlyát beleadja. Nem hagyja szenvedni, megadja a végtisztességet mondhatni.
Eztán fordul a varázsló felé kicsit félrefordított fejjel méricskéli a gnómot. Közben liheg és megtörli gyöngyöző homlokát. De nem szól, csak elraktározza a garabonciás "erejét". És szép lassan a nőstényeket veszi sorra, hogy épségben vannak -e. Shauri ebből többet kap, sőt ha még nem vette fel, úgy Harr lehajol, hogy átnyújtsa neki fegyverét.*
-Szép volt!
*Sajátját pedig tokjába teszi miután kicsit megtörölgette.*
~Most hogyan tovább?~
*Pillant el a sötét barlangnyílás felé. Hiszen valami felzavarta e két mélységi szörnyeteget a mélyből, jut megállapításra.*
~De mi?~
*Morfondírozik, s eszébe jut Brennus utalása őseik által betelepített ősi szörnyetegről. De ezt nem osztja még meg társaival, hiszen ez merő legenda csupán.*
~Annak kell lennie.~
*Bizonygatja magának is. Mindez pillanatok alatt zavarja le elméjében. Elindul körbejárni a csata színterét, a dögök ernyedt testét nézi, méricskéli, gyenge pontokat keres, sebezhetőségüket keresi. Tesztből a százlábú félének lábára sújt kardjával, megszúrkálja, majd ugyanígy a Nassiky-val, hasi oldalán Shauri által nyálkás, nedves résznél hümmögve konstatálja. De máshol is teszteli a kitin erősségét. Akár még nyílvesszővel is, ha van rá ideje.*
-Nézzétek meg hol sebezhetőek!
*Nógatja övéit szintúgy. Több szem többet lát, a tudás pedig hatalom.*
~Később még jól jöhet!~
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.17 19:57:41
*Félelme, hogy a dög kiszabadulhat, és hogy a kardjával bíbelődő alá-mellé keveredő Aranyhajú veszélybe kerül, szerencsére hiábavaló. Így az előre gondolkodó bekerítési műveletre sem kerül sor. De ő tovább csépeli tovább a méregfarkat, hogy használhatatlanná tegye leküzdve a kitinpáncél adta védelmét, elvágja az inakat, izmokat. Mindezt azért, hogy a Nassiky egyik, ha nem legveszélyesebb fegyverét vonja ki a forgalomból, ezáltal biztosítsa sikerüket.
Figyelmét nem kerüli el a mágiából eredő -mindez csupán feltételezés, hiszen nem ismeri annak válfaját, varázsos technikáit- ezüstös pára, mely beszivárog az általuk a páncélon ejtett réseken. Hogy ennek hatására, vagy a sok és mély seb okán, de a skorpió gyengülni és lassulni látszik, sőt mi több, feldobja talpát mondhatni. Talán egy pillanatra még Harath is megbabonázva kíséri végig a haláltusát, a kísérteties és idegen (majdhogynem félt), de legalábbis idegenkedő tartózkodást kiváltó bűbáj látványát. Az állat nyöszörög, majd szinte mozdulatlanná dermedve szenved. Egy -két pillanat csupán, mire felméri a helyzetet és átlátja.*
-Háááá!
*Egy végső döfés, immár a bestia hátáról, a fejbe, tarkóba, ahol sikerül. Mindezt két kézre fogott kardjával, keményen szorítja és teljes testsúlyát beleadja. Nem hagyja szenvedni, megadja a végtisztességet mondhatni.
Eztán fordul a varázsló felé kicsit félrefordított fejjel méricskéli a gnómot. Közben liheg és megtörli gyöngyöző homlokát. De nem szól, csak elraktározza a garabonciás "erejét". És szép lassan a nőstényeket veszi sorra, hogy épségben vannak -e. Shauri ebből többet kap, sőt ha még nem vette fel, úgy Harr lehajol, hogy átnyújtsa neki fegyverét.*
-Szép volt!
*Sajátját pedig tokjába teszi miután kicsit megtörölgette.*
~Most hogyan tovább?~
*Pillant el a sötét barlangnyílás felé. Hiszen valami felzavarta e két mélységi szörnyeteget a mélyből, jut megállapításra.*
~De mi?~
*Morfondírozik, s eszébe jut Brennus utalása őseik által betelepített ősi szörnyetegről. De ezt nem osztja még meg társaival, hiszen ez merő legenda csupán.*
~Annak kell lennie.~
*Bizonygatja magának is. Mindez pillanatok alatt zavarja le elméjében. Elindul körbejárni a csata színterét, a dögök ernyedt testét nézi, méricskéli, gyenge pontokat keres, sebezhetőségüket keresi. Tesztből a százlábú félének lábára sújt kardjával, megszúrkálja, majd ugyanígy a Nassiky-val, hasi oldalán Shauri által nyálkás, nedves résznél hümmögve konstatálja. De máshol is teszteli a kitin erősségét. Akár még nyílvesszővel is, ha van rá ideje.*
-Nézzétek meg hol sebezhetőek!
*Nógatja övéit szintúgy. Több szem többet lát, a tudás pedig hatalom.*
~Később még jól jöhet!~
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.17 19:57:41
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-17 12:32:36
Üzenet elküldve: 2014-06-17 12:32:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat - Minden résztvevő részére//
//Hildi NJK státusztban//
*Az állat küzd a csapások ellen, azonban egyre gyengébb. Az erőteljes rángatózásból lassan fáradt mozdulatok lesznek. A sikító, karcos hangot amit folyamatosan hallat lassan elnyomja a repedező páncél és a szakadó inak csilingelése. Tharirin és Harath támadása mély sebeket ejtenek az állaton, ami talán végzetes is lehet a Nassiky számára. Zrekil varázslata úgy éri a bestiát, mintha csak valaki megragadta volna, és szörnyű módon megszorítaná. Ahogy a varázslat kísérteties derengése beszivárog a lény testébe (hiszen kétes hogy vannak-e csontjai) az hirtelen összehúzza lábait, majd megmerevedik. Akkora munkát végezhetett a varázslat a skorpióval, hogy az már nem is reagál Shauri döféseire, amik egyenesen haslemezei közé érkeznek. A lány érezheti hogy a nyíl puha részbe fúródik, azonban az állatból kitóduló nyálkás vérözön az egyetlen bizonyíték arra, hogy sebesülést okozott. A nassiky mozdulatlanul szenved, hangja teljesen eláll. Túl sok sebet szerzet, és a varázslat is hatalmas sérülést okozott neki. Túl sok ez egyszerű ízelt testének. Mereven csuklik össze, még lábai sem rándulnak alatta. Shauri kardja nagyot koppanva esik ki az ízelt lábak hajlatából, egyenesen a véres földre. Sem a százlábú, sem pedig a skorpió nem mozog már. Talán még van egy kis élet a fullánkos fenevadban, azonban hogy sem járni, sem pedig támadni nem lesz képes már a dög, az holtbiztos. Hacsak nem végeznek vele most, pár órán belül elpusztul.*
*A barlang szája nyitva áll. Szabad az út, azonban joggal van oka bármelyiküknek is félnie a sötétségtől. Valami történt lent, ami felbolygatta a nassikyt és a százlábút. Persze, ez csak akkor derülhet ki, ha lemerészkednek.*
//Hildi NJK státusztban//
*Az állat küzd a csapások ellen, azonban egyre gyengébb. Az erőteljes rángatózásból lassan fáradt mozdulatok lesznek. A sikító, karcos hangot amit folyamatosan hallat lassan elnyomja a repedező páncél és a szakadó inak csilingelése. Tharirin és Harath támadása mély sebeket ejtenek az állaton, ami talán végzetes is lehet a Nassiky számára. Zrekil varázslata úgy éri a bestiát, mintha csak valaki megragadta volna, és szörnyű módon megszorítaná. Ahogy a varázslat kísérteties derengése beszivárog a lény testébe (hiszen kétes hogy vannak-e csontjai) az hirtelen összehúzza lábait, majd megmerevedik. Akkora munkát végezhetett a varázslat a skorpióval, hogy az már nem is reagál Shauri döféseire, amik egyenesen haslemezei közé érkeznek. A lány érezheti hogy a nyíl puha részbe fúródik, azonban az állatból kitóduló nyálkás vérözön az egyetlen bizonyíték arra, hogy sebesülést okozott. A nassiky mozdulatlanul szenved, hangja teljesen eláll. Túl sok sebet szerzet, és a varázslat is hatalmas sérülést okozott neki. Túl sok ez egyszerű ízelt testének. Mereven csuklik össze, még lábai sem rándulnak alatta. Shauri kardja nagyot koppanva esik ki az ízelt lábak hajlatából, egyenesen a véres földre. Sem a százlábú, sem pedig a skorpió nem mozog már. Talán még van egy kis élet a fullánkos fenevadban, azonban hogy sem járni, sem pedig támadni nem lesz képes már a dög, az holtbiztos. Hacsak nem végeznek vele most, pár órán belül elpusztul.*
*A barlang szája nyitva áll. Szabad az út, azonban joggal van oka bármelyiküknek is félnie a sötétségtől. Valami történt lent, ami felbolygatta a nassikyt és a százlábút. Persze, ez csak akkor derülhet ki, ha lemerészkednek.*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:20:54
Üzenet elküldve: 2014-06-15 23:20:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat//
*Kezdi egyre jobban dühíteni ez a Nassiky. Azt hitte két csapás elegendő lesz ahhoz, hogy komolyabb sérülést tudjanak rajta ejteni, de most már a 3-4 arányban sem olyan biztos. Hiába furcsa neki az állat viselkedése, túl nagy veszélyforrásnak lett titulálva, és ha végezni kell vele akkor végezni kell vele.
Ő is látja, hogy Shauri kissé belegabalyodott az állat lábába, legalábbis a kard nem nagyon akar kijönni onnan, de a Nassiky még mindig a százlábúval és a farkának kiszabadításával van elfoglalva, így még nyugodtan van némi idejük a támadásra és a fegyverek kiszabadítására. Harath újból lesújt a fegyverrel, és ha Tharirin úgy látja elégé fel lett sértve a páncél ahhoz, hogy most már valóban egyről a kettőre tudjanak jutni, akkor ő is ugyanoda ahova előbb egy erőteljes szúró mozdulattal megpróbál a páncél alá hatolni, és komolyabb sérülést okozni az állatnak, ha viszont ott még mindig csak "kicsit" repedt a páncél, akkor inkább a méregfarkánál azt a pontot célozza közvetlenül egy vágó mozdulattal, amit anno nemrég próbált alkalmazni mikor legelőször támadta meg az állatot (eredménytelenül). Talán ott vékonyabb a páncél, és két-három jól irányzott csapás arra a pontra már sikerrel járna...
Akárhogy is, gyorsan kell már cselekedniük, mert hiába a parancs az, hogy bekeríteni, a lánynak erős a gyanúja, hogy a skorpió ahogy kiszabadul ismét ügyet sem vetve rájuk berohan teljes erejéből a barlangba. Oda meg már csak nem akar Harath utánaeredni...*
*Kezdi egyre jobban dühíteni ez a Nassiky. Azt hitte két csapás elegendő lesz ahhoz, hogy komolyabb sérülést tudjanak rajta ejteni, de most már a 3-4 arányban sem olyan biztos. Hiába furcsa neki az állat viselkedése, túl nagy veszélyforrásnak lett titulálva, és ha végezni kell vele akkor végezni kell vele.
Ő is látja, hogy Shauri kissé belegabalyodott az állat lábába, legalábbis a kard nem nagyon akar kijönni onnan, de a Nassiky még mindig a százlábúval és a farkának kiszabadításával van elfoglalva, így még nyugodtan van némi idejük a támadásra és a fegyverek kiszabadítására. Harath újból lesújt a fegyverrel, és ha Tharirin úgy látja elégé fel lett sértve a páncél ahhoz, hogy most már valóban egyről a kettőre tudjanak jutni, akkor ő is ugyanoda ahova előbb egy erőteljes szúró mozdulattal megpróbál a páncél alá hatolni, és komolyabb sérülést okozni az állatnak, ha viszont ott még mindig csak "kicsit" repedt a páncél, akkor inkább a méregfarkánál azt a pontot célozza közvetlenül egy vágó mozdulattal, amit anno nemrég próbált alkalmazni mikor legelőször támadta meg az állatot (eredménytelenül). Talán ott vékonyabb a páncél, és két-három jól irányzott csapás arra a pontra már sikerrel járna...
Akárhogy is, gyorsan kell már cselekedniük, mert hiába a parancs az, hogy bekeríteni, a lánynak erős a gyanúja, hogy a skorpió ahogy kiszabadul ismét ügyet sem vetve rájuk berohan teljes erejéből a barlangba. Oda meg már csak nem akar Harath utánaeredni...*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:58:30
Üzenet elküldve: 2014-06-15 16:58:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Barlangász csapat//
*Láthatóan elkésik a beszéddel, végül is ez sem olyan szerencsétlen dolog annak függvényében, hogy ha megölik a Nassikyt, talán tudnak a testéből szerezni némi gyógyírt a mérgére. Nem éppen azért, mert bármelyikőjüket eltalálta a rusnya fullánk, de biztos van, aki hajlandó lenne fizetni ilyenért. Talán nem is keveset. Ismer néhány alkimistát a városban, akik hajlandóak lennének kemény pénzeket adni érte. Elvégre igencsak ritka, hogy bárki Nassikyt lát, még ritkább, hogy az ellenanyagot is megszerzi tőle, és még életben is marad... Miért ne érhetne sokat? Mindenesetre láthatóan a harcosok is jól elvannak a döggel, de mégse volna szerencsés, ha valamelyiküket megdöfné farkával, mert akkor teljesen jogosan bár, de igényt tartana az ellenméregre. Ezen a ponton kicsit elbizonytalanodik. Lehet nem is a Nassikyből lehet kivonni saját mérgének ellenszerét? Majd megkérdi a hölgyet, aki eddig is kisegítette az ilyen kérdésekben, ő maga nincs annyira otthon a dologban. Meg hát csúfos volna egy-két haláleset a barlangba lépés előtt, főleg a talicskányi pénz után, amit ott hagyott a táborban. Lehet minden esetleges hulla után vissza kéne kérjen valamennyit... Viszont ezt a gondolatmenetet nem folytathatja, helyette varázsigét mormol, és amennyiben sikerül neki, hogy a Nassikynak némi fájdalomban lesz része, ez talán elég lesz ahhoz, hogy kibillenjen a koncentrációból. Vagy még dühösebb lesz tőle, valamelyik a kettő közül.*
A varázsló egy Ezüstcsont nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására ezüstös pára szivárog be a célpont testébe, amitől erős fájdalmai lesznek, elgyengül és a kitartása is csökken.
*Láthatóan elkésik a beszéddel, végül is ez sem olyan szerencsétlen dolog annak függvényében, hogy ha megölik a Nassikyt, talán tudnak a testéből szerezni némi gyógyírt a mérgére. Nem éppen azért, mert bármelyikőjüket eltalálta a rusnya fullánk, de biztos van, aki hajlandó lenne fizetni ilyenért. Talán nem is keveset. Ismer néhány alkimistát a városban, akik hajlandóak lennének kemény pénzeket adni érte. Elvégre igencsak ritka, hogy bárki Nassikyt lát, még ritkább, hogy az ellenanyagot is megszerzi tőle, és még életben is marad... Miért ne érhetne sokat? Mindenesetre láthatóan a harcosok is jól elvannak a döggel, de mégse volna szerencsés, ha valamelyiküket megdöfné farkával, mert akkor teljesen jogosan bár, de igényt tartana az ellenméregre. Ezen a ponton kicsit elbizonytalanodik. Lehet nem is a Nassikyből lehet kivonni saját mérgének ellenszerét? Majd megkérdi a hölgyet, aki eddig is kisegítette az ilyen kérdésekben, ő maga nincs annyira otthon a dologban. Meg hát csúfos volna egy-két haláleset a barlangba lépés előtt, főleg a talicskányi pénz után, amit ott hagyott a táborban. Lehet minden esetleges hulla után vissza kéne kérjen valamennyit... Viszont ezt a gondolatmenetet nem folytathatja, helyette varázsigét mormol, és amennyiben sikerül neki, hogy a Nassikynak némi fájdalomban lesz része, ez talán elég lesz ahhoz, hogy kibillenjen a koncentrációból. Vagy még dühösebb lesz tőle, valamelyik a kettő közül.*
A varázsló egy Ezüstcsont nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására ezüstös pára szivárog be a célpont testébe, amitől erős fájdalmai lesznek, elgyengül és a kitartása is csökken.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 965-984