Külső területek - Krenkataur barlangrendszer
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 6 (101. - 120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
120. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:50:07
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:50:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Hallja társai beszélgetését a gombával, de szinte oda sem ügyel rá. Ahogy követi a lecsordogáló víz folyamát a kis tóban megpillant valamit. Először a víz fodrozódása miatt nem látja tisztán, de kis idő múlva kitisztul előtte a kép. Szeme kikerekednek, s döbbenet ül ki arcára, ahogy meglátja a víz felszíne alatt a lányt. Aki egyben egy hal. Vagyis emberi felsőtesttel rendelkező hal. Még nem látott ehhez fogható szemkápráztató és lehetetlennek tűnő élőlényt, de még csak nem is hallott arról, hogy ilyenek léteznek.
Társai felé néz, miközben mutat a tó felé, hogy biztos jól látja-e a vörös hajú szépséget. Ajkaival próbálja elmondani, hogy mit is lát, de szavak azokon nem jön ki. Ezt feladva felváltva néz a lány és társai felé. A hívogató intésre eleinte nem tud hogy reagálni. Szinte hirtelen esik térdeire, majd a tó felé hajol. Tekintetével, most azt a fát keresi meg, amelyik először szólította meg őket, mintha tőle várna válaszra. Gondolataiból a gomba hangja zökkenti ki, hogy miért is akarnának kimenni innen.*
- Igazság szerint azért jöttünk, mert az előttünk itt járt hölgyemény egy kisebb galibába sodort minket. Ugyanis minket gyanúsítanak a halálával, vagyis azzal még nem is, hiszen azt láthatták, hogy nem miattunk halt meg, viszont az eltüntetése miatt minket vettek felelősségre. Nem hiszik, hogy egy raj darázs képes volt megenni őket. Habár tegyük hozzá, hogy nem is mindennapi jelenség, hogy darazsak embert egyenek. Mit vétett az a nő?
*Teszi fel a kérdést a fának, hiszen mire befejezné a mondatot, addigra a gomba elvonul Caival és Jazzal kézenfogva a tó melletti márványlépcső magaslatára.
Közben szemeivel Halaxot kíséri, mintha most meg őtőle várná el, hogy megadja a válaszát, hogy merre is induljon el. Csábítja a hallány invitálása, de a többiektől nem igazán akarna elszakadni, valamint a kis szobor is a zsebébe lapul, amit vissza kellene szolgáltatnia az ittlévőknek, ha már az vezette ide őket.*
*Hallja társai beszélgetését a gombával, de szinte oda sem ügyel rá. Ahogy követi a lecsordogáló víz folyamát a kis tóban megpillant valamit. Először a víz fodrozódása miatt nem látja tisztán, de kis idő múlva kitisztul előtte a kép. Szeme kikerekednek, s döbbenet ül ki arcára, ahogy meglátja a víz felszíne alatt a lányt. Aki egyben egy hal. Vagyis emberi felsőtesttel rendelkező hal. Még nem látott ehhez fogható szemkápráztató és lehetetlennek tűnő élőlényt, de még csak nem is hallott arról, hogy ilyenek léteznek.
Társai felé néz, miközben mutat a tó felé, hogy biztos jól látja-e a vörös hajú szépséget. Ajkaival próbálja elmondani, hogy mit is lát, de szavak azokon nem jön ki. Ezt feladva felváltva néz a lány és társai felé. A hívogató intésre eleinte nem tud hogy reagálni. Szinte hirtelen esik térdeire, majd a tó felé hajol. Tekintetével, most azt a fát keresi meg, amelyik először szólította meg őket, mintha tőle várna válaszra. Gondolataiból a gomba hangja zökkenti ki, hogy miért is akarnának kimenni innen.*
- Igazság szerint azért jöttünk, mert az előttünk itt járt hölgyemény egy kisebb galibába sodort minket. Ugyanis minket gyanúsítanak a halálával, vagyis azzal még nem is, hiszen azt láthatták, hogy nem miattunk halt meg, viszont az eltüntetése miatt minket vettek felelősségre. Nem hiszik, hogy egy raj darázs képes volt megenni őket. Habár tegyük hozzá, hogy nem is mindennapi jelenség, hogy darazsak embert egyenek. Mit vétett az a nő?
*Teszi fel a kérdést a fának, hiszen mire befejezné a mondatot, addigra a gomba elvonul Caival és Jazzal kézenfogva a tó melletti márványlépcső magaslatára.
Közben szemeivel Halaxot kíséri, mintha most meg őtőle várná el, hogy megadja a válaszát, hogy merre is induljon el. Csábítja a hallány invitálása, de a többiektől nem igazán akarna elszakadni, valamint a kis szobor is a zsebébe lapul, amit vissza kellene szolgáltatnia az ittlévőknek, ha már az vezette ide őket.*
119. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:14:12
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:14:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Mert a növényeknek is van lelkük //
*A szőkeség többször tapasztalhatja, hogy a növények, melyek körülveszik, hangot adnak ki, vagy éppen megmozdulnak, ám a legnagyobb döbbenetet talán az okozhatja, mely a vízben úszkál... E látványtól tényleg úgy tűnhet, hogy valami álomvilágba csöppentek, hiszen sellők nem léteznek! Mégis egy csodálatos, vörös hajú, csillogó bőrű, zöld uszonyú hölgy integet Freyai felé nagy mosollyal, s mutogat felé, hogy menjen be a vízbe ő is hozzá!
Eközben mikor Cai megszólal, a kis gombaleány hatalmas, csillogó szemeivel szinte csodálva figyeli őt, mintha inná minden szavát, s varázslatát jól tükrözi az is, hogy odalép a hölgyeményhez, s finoman megsimítja ruháját. Meglepődöttsége még nagyobb lesz, melynek hamarosan hangot is ad.*
- Néni, te is közénk tartozol? Pedig még sosem láttalak itt! *újra megsimogatja a ruhát* Te nagyon csodálatos vagy!
*Mosolyodik el, majd Jaz felé pillant. Természetesen azonnal lesüti szemeit, majd kis lábaival a földet kezdi túrni zavartan, miközben fehér kis arcocskáján halovány pír jelenik meg.*
- Nem szeretem a gonosz bácsikat... *ekkor újra felcsillannak szemei, melyek úgy hatnak, mintha egy hatalmas csillagos ég veszett volna el szembogaraiban* Az égből... *súgja halkan, majd tátott szájjal elveszi a kavicsot, s a szívéhez szorítja* Nagyon köszönöm, kedves vagy, igazán! *ekkor az öreg fa felé fordul* Látod, mondtam én, hogy nem gonoszak! *a fa csak fúj egyet, majd visszahunyja szemeit, a gombaleány pedig Halax felé fordul* Gonosz az, aki minket, és ezt a helyet bántani akarja! *mondja hangosabban* Kijutni? *lepődik meg* Hiszen csak most érkeztetek, miért jöttetek volna ide, ha már menni akartok? *néz enyhén gyanakvóan, ám mikor visszapillant Caira, újra elmosolyodik* Az Úrnő odafent van, gyertek utánam, megmutatom!
*Azzal a kis gomba megragadja Cai és Jaz kezét, majd játékosan szaladni kezd a márványozott lépcsők felé, melyek a vízesés mellett futnak felfelé kanyargósan. Mikor felérnek, egy szintén márványból faragott, kör alakú erkélyen találják magukat, melynek közepén egy kisebb, kőből készült tartó díszeleg. Mellette pedig ott áll az Úrnő, ugyanolyan tündöklően, mint eddig, s a tároló felé mutat, melynek alakja megegyezik azzal a szobrocskával, melyet a szőkeség rejt ott a zsebében!*
*A szőkeség többször tapasztalhatja, hogy a növények, melyek körülveszik, hangot adnak ki, vagy éppen megmozdulnak, ám a legnagyobb döbbenetet talán az okozhatja, mely a vízben úszkál... E látványtól tényleg úgy tűnhet, hogy valami álomvilágba csöppentek, hiszen sellők nem léteznek! Mégis egy csodálatos, vörös hajú, csillogó bőrű, zöld uszonyú hölgy integet Freyai felé nagy mosollyal, s mutogat felé, hogy menjen be a vízbe ő is hozzá!
Eközben mikor Cai megszólal, a kis gombaleány hatalmas, csillogó szemeivel szinte csodálva figyeli őt, mintha inná minden szavát, s varázslatát jól tükrözi az is, hogy odalép a hölgyeményhez, s finoman megsimítja ruháját. Meglepődöttsége még nagyobb lesz, melynek hamarosan hangot is ad.*
- Néni, te is közénk tartozol? Pedig még sosem láttalak itt! *újra megsimogatja a ruhát* Te nagyon csodálatos vagy!
*Mosolyodik el, majd Jaz felé pillant. Természetesen azonnal lesüti szemeit, majd kis lábaival a földet kezdi túrni zavartan, miközben fehér kis arcocskáján halovány pír jelenik meg.*
- Nem szeretem a gonosz bácsikat... *ekkor újra felcsillannak szemei, melyek úgy hatnak, mintha egy hatalmas csillagos ég veszett volna el szembogaraiban* Az égből... *súgja halkan, majd tátott szájjal elveszi a kavicsot, s a szívéhez szorítja* Nagyon köszönöm, kedves vagy, igazán! *ekkor az öreg fa felé fordul* Látod, mondtam én, hogy nem gonoszak! *a fa csak fúj egyet, majd visszahunyja szemeit, a gombaleány pedig Halax felé fordul* Gonosz az, aki minket, és ezt a helyet bántani akarja! *mondja hangosabban* Kijutni? *lepődik meg* Hiszen csak most érkeztetek, miért jöttetek volna ide, ha már menni akartok? *néz enyhén gyanakvóan, ám mikor visszapillant Caira, újra elmosolyodik* Az Úrnő odafent van, gyertek utánam, megmutatom!
*Azzal a kis gomba megragadja Cai és Jaz kezét, majd játékosan szaladni kezd a márványozott lépcsők felé, melyek a vízesés mellett futnak felfelé kanyargósan. Mikor felérnek, egy szintén márványból faragott, kör alakú erkélyen találják magukat, melynek közepén egy kisebb, kőből készült tartó díszeleg. Mellette pedig ott áll az Úrnő, ugyanolyan tündöklően, mint eddig, s a tároló felé mutat, melynek alakja megegyezik azzal a szobrocskával, melyet a szőkeség rejt ott a zsebében!*
118. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 20:19:16
Üzenet elküldve: 2014-02-25 20:19:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Nos, jött. Igaz, hogy volt már a látomás-nő, de így is jobb, mint a semmi, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. De hogy megint kell?! Nem túlélőtúrára jelentkezett! Bár, ha jobban belegondol, igazából mégis, elvégre azért túráznak, hogy még véletlen se essenek abba a kínos lyukba, melynek neve: darázseledel. Csak a baj, folyton csak a baj!
Hatalmas sóhajjal sorol be ismét társai közé, épp csak kicsit dohogva azon, hogy nem denevérnek nevelték, hogy barlangban érezze otthon magát. Szerencsére legalább nem vaksötétben kell kolbászolni, a káprázat elég fényt biztosít ahhoz, hogy ne kétpercenként botoljon meg. Hja, az élet apró örömei.
Jaz-zel pedig tökéletesen egyetért. A börtön kiszámíthatóan barátságos az ilyen helyekhez képest. Lehangoltan számolja lépéseit, és magában fogadásokat köt arra, hogy hányadik lábemelés közben szakad rájuk a plafon, préseli össze őket a fal, tűnik el alóluk a padló, vagy kapnak valami kevésbé barátságos meglepetést. Ám furcsamód ez mégis egy fokkal megnyugtatóbb, mintha a teljes feketeségben kéne kitalálni ebből az útvesztőből.
Ám, mint az lenni szokott, a döbbenet bekopog az ajtón, és köszöni szépen, most eltöltene Halaxnál egy kis időt, ugyanis – hívja fel a figyelmet jövetelének okára – eltűnt a fény. Ez pedig szabályos letargiába sodorja hősünket.*
- Mindig ez van, ha felelőtlenül szalad az ember a nők után. A legjobb rész előtt jön a teljes homály és a feketeség…
*Moralizálna még jóval tovább is, ám vendége, a döbbenet ismét a bokájába rúg, lévén megmozdul alattuk a föld. Avagy a szikla, de ez most részletkérdés. Hát elindultak felfele! Egyből világos lesz minden számára: az Égiek úgy döntöttek, hogy immár muszáj lesz őt isteni rangra emelni. Na, jó legyen!
Ám az égbe menetele nem úgy sül el, ahogy azt ő elképzelte, mert teljesen biztos benne, hogy az Égiek palotája nem ilyen. Nagyon nem. Már megint valami disznóság van a dologban, ez biztos.*
- Mi a…?
*Teszi fel az őt foglalkoztató kérdést. Illetve annak csak egy részét, mert rútul félbeszakítják. Megpördül tengelye körül, és keresi a nem épp barátságos üdvözlőbizottság tagját.*
- Azt majd mi eldöntjük, tuskókám!
*Felel szinte ösztönből. Eltelik pár pillanat, mire felfogja, hogy nem más, mint a fa szólította meg őket. Arca megnyúlik, szája nyitva marad, és kivételesen nem hagyja azt el hang. Épp folytatná elképedését, mikor „fia” ismét támad, és a frászkarikás apázás ismét visszarángatja a valóságba.*
- Ha nem fogyaszt sokat és szobatiszta… De te tanítod be a trükköket!
*Agya közben visszatalál az őt megillető helyre, és nem is olyan rég kiötlött tervét pontosítja. Nem a barlang környékét fogja vész esetén felgyújtani, hanem ezt a furcsa télikertet. Mert ez minden, csak nem jó, legalábbis szerinte, és kifejezetten távol áll attól, hogy annyira élvezze a helyzetet, mint a nők. Nagyon, nagyon messze.
A gomba kérdésére és a többiek válaszára csak vállait vonogatja, végül a gombához fordul.*
- Mit jelent errefelé a gonosz? Én mondjuk sose éreztem magam gonosznak, és remélem, az egyetlen, aki el fog árulni valamit, az te leszel, mégpedig azt, hogy miként lehet a legegyszerűbben kijutni innen…
*Nos, jött. Igaz, hogy volt már a látomás-nő, de így is jobb, mint a semmi, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. De hogy megint kell?! Nem túlélőtúrára jelentkezett! Bár, ha jobban belegondol, igazából mégis, elvégre azért túráznak, hogy még véletlen se essenek abba a kínos lyukba, melynek neve: darázseledel. Csak a baj, folyton csak a baj!
Hatalmas sóhajjal sorol be ismét társai közé, épp csak kicsit dohogva azon, hogy nem denevérnek nevelték, hogy barlangban érezze otthon magát. Szerencsére legalább nem vaksötétben kell kolbászolni, a káprázat elég fényt biztosít ahhoz, hogy ne kétpercenként botoljon meg. Hja, az élet apró örömei.
Jaz-zel pedig tökéletesen egyetért. A börtön kiszámíthatóan barátságos az ilyen helyekhez képest. Lehangoltan számolja lépéseit, és magában fogadásokat köt arra, hogy hányadik lábemelés közben szakad rájuk a plafon, préseli össze őket a fal, tűnik el alóluk a padló, vagy kapnak valami kevésbé barátságos meglepetést. Ám furcsamód ez mégis egy fokkal megnyugtatóbb, mintha a teljes feketeségben kéne kitalálni ebből az útvesztőből.
Ám, mint az lenni szokott, a döbbenet bekopog az ajtón, és köszöni szépen, most eltöltene Halaxnál egy kis időt, ugyanis – hívja fel a figyelmet jövetelének okára – eltűnt a fény. Ez pedig szabályos letargiába sodorja hősünket.*
- Mindig ez van, ha felelőtlenül szalad az ember a nők után. A legjobb rész előtt jön a teljes homály és a feketeség…
*Moralizálna még jóval tovább is, ám vendége, a döbbenet ismét a bokájába rúg, lévén megmozdul alattuk a föld. Avagy a szikla, de ez most részletkérdés. Hát elindultak felfele! Egyből világos lesz minden számára: az Égiek úgy döntöttek, hogy immár muszáj lesz őt isteni rangra emelni. Na, jó legyen!
Ám az égbe menetele nem úgy sül el, ahogy azt ő elképzelte, mert teljesen biztos benne, hogy az Égiek palotája nem ilyen. Nagyon nem. Már megint valami disznóság van a dologban, ez biztos.*
- Mi a…?
*Teszi fel az őt foglalkoztató kérdést. Illetve annak csak egy részét, mert rútul félbeszakítják. Megpördül tengelye körül, és keresi a nem épp barátságos üdvözlőbizottság tagját.*
- Azt majd mi eldöntjük, tuskókám!
*Felel szinte ösztönből. Eltelik pár pillanat, mire felfogja, hogy nem más, mint a fa szólította meg őket. Arca megnyúlik, szája nyitva marad, és kivételesen nem hagyja azt el hang. Épp folytatná elképedését, mikor „fia” ismét támad, és a frászkarikás apázás ismét visszarángatja a valóságba.*
- Ha nem fogyaszt sokat és szobatiszta… De te tanítod be a trükköket!
*Agya közben visszatalál az őt megillető helyre, és nem is olyan rég kiötlött tervét pontosítja. Nem a barlang környékét fogja vész esetén felgyújtani, hanem ezt a furcsa télikertet. Mert ez minden, csak nem jó, legalábbis szerinte, és kifejezetten távol áll attól, hogy annyira élvezze a helyzetet, mint a nők. Nagyon, nagyon messze.
A gomba kérdésére és a többiek válaszára csak vállait vonogatja, végül a gombához fordul.*
- Mit jelent errefelé a gonosz? Én mondjuk sose éreztem magam gonosznak, és remélem, az egyetlen, aki el fog árulni valamit, az te leszel, mégpedig azt, hogy miként lehet a legegyszerűbben kijutni innen…
117. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 19:05:05
Üzenet elküldve: 2014-02-25 19:05:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Tenyerein támaszkodva, lábát kinyújtva néz fel a trióra, minden mondaton, minden rezdülésen (már amit holdvilágnál ki lehet venni ugye)vidáman mosolyog, hozzászólni nem kíván a dolgokhoz. Mikor felsejlik a szálláshelyről már ismert nő képe Jaz felpattan ültéből és már löki is a szöveget.*
-Üdv, szóval mi azért jöttünk idáig, hogy legyen oly kedves és a darazsakkal felzabáltatott hulláról ugyan állítson már ki részünkre egy elismervényt. Sütit nem hoztunk, de. *Sosem fog kiderülni, mit is kínált volna fel cserébe, mert Thela közben elindult, a derengő meg nem méltatta Jazt még szemkontaktusra se. Egy féloldalas hanyag vállrándítással követi hát a lányt.*
-Ha már eddig eljöttünk.
*Pillant azért még hátra, apja reakcióját lesve. Nem mintha változtatna az bármit elhatározásán. Kissé felkészületlennek gondolja önmagukat, ezt elhamarkodta, bizony. Komolyabb lelkiproblémát nem kreál a dologból, legközelebb majd jobban oda figyel, ha barlangászni indul. Addig meg kihasználja a lehetőséget, elvégre a sötétben osonást nem lehet elégszer gyakorolni.
Szerencsére a tündöklő ad annyi fényt, hogy ne koccolja le a falat minden egyes kanyarnál, amiből azért akad szép számmal. De még így sem árt az óvatosság. Nagyon reméli, hogy nem csapdába sétálnak épp, bár ahogy a helyzet eddig fest határozottan rá tudná mondani, hogy de. Minden egyes megtett lépéssel egyre jobban bánja az egészet.*
-A börtön nem is olyan rossz, van kaja, van tető a fejünk felett, biztonságban lehetünk a külvilágtól. A társaság nagy gonddal válogatott, a szórakoztatás is biztosítva. Néha még meg is vernek. De például lényegesen kevesebbet kell futni. Meg barlangászni.
*Közben rájuk borul a sötétség, és csak Thela felől érkeznek fura zörejek.*
-Minden rendben?
*De válaszra nincs szükség, a barlang fala megnyílik, és immár látható, hogy a szöszkével nincs gond. Ellenben ami a falon túl van.*
-Ó.
*Zavartan tekint anyjára, és annak szavait hallva erősen kezdi bánni, hogy nem a pucér, ledér leányok határtalan gazdagságú földjéről hantázott, hol a férfiak ritkák, és isteni rangúak.
Újabb beszélő zöldségek, azért még meglepődik. Lehet igazat mond a kérges a kincsekről, azért Jaz találékonyságával nincs tisztában. Könyökével finoman böki oldalba apját, még a lányok paroláznak.*
-Apa? *Súgja oda.* Megtarthatom ugye? Tudod. Komédiás vándor társulat. Hm?
*A kis gomba szavai végül elérnek elméjéhez, hol is azonnali, személyiségbeli változást eredményeznek. Pedig már látta maga előtt Halaxot kemény kalapban, mint társulatigazgató, és a bevételt formás zsákocskákban. De most határozottan nem akarja árúba bocsátani ezeket a növényeket, sőt! Semmifélét sem, ha élve kijut komolyan szót fog emelni az almák jogaiért, és csak is kizárólag sült húson él majd. Darazsakra, meg torok-gyökerekre semmi szükség!*
-Szervusz pöttöm. *Guggol le a kis kalapos elé.* Be kell valljam neked, én kicsit gonosz vagyok, de csak a nagyon gonoszakkal. *Mosolyog rá, véleménye szerint barátságosan a gombára.* Te viszont kedves kis spórásnak látszol, neked ajándékot is hoztam. *Ezzel beletúr kabátjának hatalmas zsebébe, és egy teljesen hétköznapi, a folyópartról szedett, kerek, kék kavicsot tol tenyerén a kicsi elé. Kedvenc utcai játékának, egyik kelléke ez.* Tessék, ez egy kis darab az égből, vedd el nyugodtan.
*Smúzol pont úgy, ahogy a nálánál fiatalabb utcagyerekeket szokta vígasztalni.*
*Tenyerein támaszkodva, lábát kinyújtva néz fel a trióra, minden mondaton, minden rezdülésen (már amit holdvilágnál ki lehet venni ugye)vidáman mosolyog, hozzászólni nem kíván a dolgokhoz. Mikor felsejlik a szálláshelyről már ismert nő képe Jaz felpattan ültéből és már löki is a szöveget.*
-Üdv, szóval mi azért jöttünk idáig, hogy legyen oly kedves és a darazsakkal felzabáltatott hulláról ugyan állítson már ki részünkre egy elismervényt. Sütit nem hoztunk, de. *Sosem fog kiderülni, mit is kínált volna fel cserébe, mert Thela közben elindult, a derengő meg nem méltatta Jazt még szemkontaktusra se. Egy féloldalas hanyag vállrándítással követi hát a lányt.*
-Ha már eddig eljöttünk.
*Pillant azért még hátra, apja reakcióját lesve. Nem mintha változtatna az bármit elhatározásán. Kissé felkészületlennek gondolja önmagukat, ezt elhamarkodta, bizony. Komolyabb lelkiproblémát nem kreál a dologból, legközelebb majd jobban oda figyel, ha barlangászni indul. Addig meg kihasználja a lehetőséget, elvégre a sötétben osonást nem lehet elégszer gyakorolni.
Szerencsére a tündöklő ad annyi fényt, hogy ne koccolja le a falat minden egyes kanyarnál, amiből azért akad szép számmal. De még így sem árt az óvatosság. Nagyon reméli, hogy nem csapdába sétálnak épp, bár ahogy a helyzet eddig fest határozottan rá tudná mondani, hogy de. Minden egyes megtett lépéssel egyre jobban bánja az egészet.*
-A börtön nem is olyan rossz, van kaja, van tető a fejünk felett, biztonságban lehetünk a külvilágtól. A társaság nagy gonddal válogatott, a szórakoztatás is biztosítva. Néha még meg is vernek. De például lényegesen kevesebbet kell futni. Meg barlangászni.
*Közben rájuk borul a sötétség, és csak Thela felől érkeznek fura zörejek.*
-Minden rendben?
*De válaszra nincs szükség, a barlang fala megnyílik, és immár látható, hogy a szöszkével nincs gond. Ellenben ami a falon túl van.*
-Ó.
*Zavartan tekint anyjára, és annak szavait hallva erősen kezdi bánni, hogy nem a pucér, ledér leányok határtalan gazdagságú földjéről hantázott, hol a férfiak ritkák, és isteni rangúak.
Újabb beszélő zöldségek, azért még meglepődik. Lehet igazat mond a kérges a kincsekről, azért Jaz találékonyságával nincs tisztában. Könyökével finoman böki oldalba apját, még a lányok paroláznak.*
-Apa? *Súgja oda.* Megtarthatom ugye? Tudod. Komédiás vándor társulat. Hm?
*A kis gomba szavai végül elérnek elméjéhez, hol is azonnali, személyiségbeli változást eredményeznek. Pedig már látta maga előtt Halaxot kemény kalapban, mint társulatigazgató, és a bevételt formás zsákocskákban. De most határozottan nem akarja árúba bocsátani ezeket a növényeket, sőt! Semmifélét sem, ha élve kijut komolyan szót fog emelni az almák jogaiért, és csak is kizárólag sült húson él majd. Darazsakra, meg torok-gyökerekre semmi szükség!*
-Szervusz pöttöm. *Guggol le a kis kalapos elé.* Be kell valljam neked, én kicsit gonosz vagyok, de csak a nagyon gonoszakkal. *Mosolyog rá, véleménye szerint barátságosan a gombára.* Te viszont kedves kis spórásnak látszol, neked ajándékot is hoztam. *Ezzel beletúr kabátjának hatalmas zsebébe, és egy teljesen hétköznapi, a folyópartról szedett, kerek, kék kavicsot tol tenyerén a kicsi elé. Kedvenc utcai játékának, egyik kelléke ez.* Tessék, ez egy kis darab az égből, vedd el nyugodtan.
*Smúzol pont úgy, ahogy a nálánál fiatalabb utcagyerekeket szokta vígasztalni.*
116. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 18:35:37
Üzenet elküldve: 2014-02-25 18:35:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Végre valami amiben egyetért a kényszerférjével. Leül szépen a szakadék szélére. Semmi kedve lemenni abba a lyukba. Majd a többiek eldöntik, hogy tovább. Legnagyobb meglepetésére ismét megjelenik a zöld szépség. Megforgatja a szemeit, hisz a hívogató mozdulat nem épp azt jelenti, hogy hazamehetnek. Persze a szőke rögtön ugrik is utána.*
-Thela, miért sieted el ennyire?-*Cai nyugodtan lógatja tovább a lábát, utolsóként indul el, mivel ha csapdába mennek, akkor előbb társait falják fel a darazsak és ő elmenekülhet. Talán. A barlang igen sötét, csak a zöld derengés képes feltárni némi képet a köröttük lévő unalmas kőfalakról. A levegő párás és hideg van.Aztán sötétség és semmi más. ~Fantasztikus. Most jönnének a darazsak?~ Már épp készülne visszafordulni, mikor valami zörejt hall és egyre nagyobb lesz a világosság.Aztán leesik az álla, szemei felcsillannak és alsó állkapcsát maga után húzva beront a mesevilágba.*
-Basszus, ez Lombia lenne vagy mi a...-*Ekkor megszólal a fa és a pindurka gomba. A gombácska igen aranyos, már-már könyörgő nézésétől teljesen elolvad.*
-Nem, én soha nem bántanálak titeket és el se árulnálak. Mondjuk a többiek nevében nem nyilatkozom.-
*Végre valami amiben egyetért a kényszerférjével. Leül szépen a szakadék szélére. Semmi kedve lemenni abba a lyukba. Majd a többiek eldöntik, hogy tovább. Legnagyobb meglepetésére ismét megjelenik a zöld szépség. Megforgatja a szemeit, hisz a hívogató mozdulat nem épp azt jelenti, hogy hazamehetnek. Persze a szőke rögtön ugrik is utána.*
-Thela, miért sieted el ennyire?-*Cai nyugodtan lógatja tovább a lábát, utolsóként indul el, mivel ha csapdába mennek, akkor előbb társait falják fel a darazsak és ő elmenekülhet. Talán. A barlang igen sötét, csak a zöld derengés képes feltárni némi képet a köröttük lévő unalmas kőfalakról. A levegő párás és hideg van.Aztán sötétség és semmi más. ~Fantasztikus. Most jönnének a darazsak?~ Már épp készülne visszafordulni, mikor valami zörejt hall és egyre nagyobb lesz a világosság.Aztán leesik az álla, szemei felcsillannak és alsó állkapcsát maga után húzva beront a mesevilágba.*
-Basszus, ez Lombia lenne vagy mi a...-*Ekkor megszólal a fa és a pindurka gomba. A gombácska igen aranyos, már-már könyörgő nézésétől teljesen elolvad.*
-Nem, én soha nem bántanálak titeket és el se árulnálak. Mondjuk a többiek nevében nem nyilatkozom.-
115. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-25 00:21:26
Üzenet elküldve: 2014-02-25 00:21:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Ahogy a nő ismét megjelenik Organthelát ismét újból elbűvöli. Hívogató mozdulata láttán gondolkodás nélkül indul el utána. A barlangrendszer útvesztőjével sem foglalkozik kezdetben. Csak a zöld ködszerű fénylő lányt nézi.
Nem sok idő kell neki, amíg rájön, hogy egyébként a zöld fényen kívül, más nem világít, vagyis hogy ő nem hozott magával semmit. Válla fölött átnéz, hogy társainak legalább volt-e annyi eszük, hogy hozzanak, ha neki már nem volt. A felfedezéssel nem várva halad tovább a barlangba, néhányszor megbotolva saját lábába. Ilyenkor a nyirkos falba kapaszkodik, ami szintén nem ad biztos támasztékot, s keze azon is sokszor megcsúszik, főleg ha a feldagadt bal kezével próbál meg támaszkodni. De mindannyiszor sikerül két lábon maradnia. Egy idő után próbál odafigyelni lépteire, s nem folyamatosan a tovatűnő nőt figyelve.
Egy ponton a nő eltűnik, de mivel épp nem odafigyelt, így egyenesen a falnak ment. Homlokán ezzel egy kisebb dudor keletkezett. Egyik kezével a folyamatosan növekvő apró púpot tapogatja a másikkal, meg a falat, hogy hol is tudná hátát neki vetni. A fal sarkát sikeresen megtalálva dől neki, majd miközben kezét leemeli a dudorról könyöke, ahogy egyre lejjebb ereszti a gombák között beleakad valamibe, amely szilárdabb állagú, mint az előbb említett növények. A barlang csendjét megtörve nyikorogva húzza le a könyökével. Ennek hatására a lány mögött feltárul a barlang fala. Mivelhogy a falnak támaszkodott így támaszát elvesztve, engedve a gravitációnak a földre huppan.
Ezt követően hátranéz, hogy mit is nyitott ki, s rögtön talpra is áll, s szinte berohan a nyitott barlangrészbe. Szája már-már tátva marad, szemei csillognak a gyönyörűségtől.
Szíve szerint ugrálva körberohanná a területet, s ezt kis apró egy helyben ugrálással meg is teszi.
A hang forrását szinte mohón keresi, majd mikor azt megtalálja, egy beszélő fa képébe, halkan felsikolt egyet. Ugyanezt a reakciót váltja ki belőle a beszélő ember-gomba is.
Az Úrnő dolgon kissé elgondolkozik. A lány akit követtek tényleg szép volt, s talán nemesi vonású is.*
- Követtünk egy női alakot. *Adja a gomba tudtára. Majd miután látja, hogy Cai kerül az érdeklődés középpontjába otthagyja a társaságot és szökkenve járja körbe a területet. Minden növényt meg akarna érinteni, de ahogy megérintené inkább meggondolja magát és visszahúzza a kezét, de ez nem veszi el a kedvét, hogy újabb és újabb növények felé ne terelődjön érdeklődése.
A megérintési aktusait szinte minden növénynél megismétli, végül a vízeséstől nem messze áll meg. Fejét szinte teljesen felszegi, hogy láthassa, honnan is csordogál be a víz.
Fél füllel és szemmel azért figyel társaira, s azok mozgásukra is.*
*Ahogy a nő ismét megjelenik Organthelát ismét újból elbűvöli. Hívogató mozdulata láttán gondolkodás nélkül indul el utána. A barlangrendszer útvesztőjével sem foglalkozik kezdetben. Csak a zöld ködszerű fénylő lányt nézi.
Nem sok idő kell neki, amíg rájön, hogy egyébként a zöld fényen kívül, más nem világít, vagyis hogy ő nem hozott magával semmit. Válla fölött átnéz, hogy társainak legalább volt-e annyi eszük, hogy hozzanak, ha neki már nem volt. A felfedezéssel nem várva halad tovább a barlangba, néhányszor megbotolva saját lábába. Ilyenkor a nyirkos falba kapaszkodik, ami szintén nem ad biztos támasztékot, s keze azon is sokszor megcsúszik, főleg ha a feldagadt bal kezével próbál meg támaszkodni. De mindannyiszor sikerül két lábon maradnia. Egy idő után próbál odafigyelni lépteire, s nem folyamatosan a tovatűnő nőt figyelve.
Egy ponton a nő eltűnik, de mivel épp nem odafigyelt, így egyenesen a falnak ment. Homlokán ezzel egy kisebb dudor keletkezett. Egyik kezével a folyamatosan növekvő apró púpot tapogatja a másikkal, meg a falat, hogy hol is tudná hátát neki vetni. A fal sarkát sikeresen megtalálva dől neki, majd miközben kezét leemeli a dudorról könyöke, ahogy egyre lejjebb ereszti a gombák között beleakad valamibe, amely szilárdabb állagú, mint az előbb említett növények. A barlang csendjét megtörve nyikorogva húzza le a könyökével. Ennek hatására a lány mögött feltárul a barlang fala. Mivelhogy a falnak támaszkodott így támaszát elvesztve, engedve a gravitációnak a földre huppan.
Ezt követően hátranéz, hogy mit is nyitott ki, s rögtön talpra is áll, s szinte berohan a nyitott barlangrészbe. Szája már-már tátva marad, szemei csillognak a gyönyörűségtől.
Szíve szerint ugrálva körberohanná a területet, s ezt kis apró egy helyben ugrálással meg is teszi.
A hang forrását szinte mohón keresi, majd mikor azt megtalálja, egy beszélő fa képébe, halkan felsikolt egyet. Ugyanezt a reakciót váltja ki belőle a beszélő ember-gomba is.
Az Úrnő dolgon kissé elgondolkozik. A lány akit követtek tényleg szép volt, s talán nemesi vonású is.*
- Követtünk egy női alakot. *Adja a gomba tudtára. Majd miután látja, hogy Cai kerül az érdeklődés középpontjába otthagyja a társaságot és szökkenve járja körbe a területet. Minden növényt meg akarna érinteni, de ahogy megérintené inkább meggondolja magát és visszahúzza a kezét, de ez nem veszi el a kedvét, hogy újabb és újabb növények felé ne terelődjön érdeklődése.
A megérintési aktusait szinte minden növénynél megismétli, végül a vízeséstől nem messze áll meg. Fejét szinte teljesen felszegi, hogy láthassa, honnan is csordogál be a víz.
Fél füllel és szemmel azért figyel társaira, s azok mozgásukra is.*
114. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-24 22:54:59
Üzenet elküldve: 2014-02-24 22:54:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Mert a növényeknek is van lelkük... //
*Egy kis ideig még tanakodhatnak, hogy mit csináljanak, viszont nagyjából egy öt percen belül valami fény jelenik meg a barlang sötét szájánál, mely hamarosan alakot is ölt: ismerős lehet a kép, a látomásban felbukkanó hölgy manifesztálódik ismét, aki egy hívogató mozdulattal invitálja a társaságot a barlangba. Egyáltalán nincs benne semmi taszító, vagy olyan, mely arra utalna, hogy hátsó szándékai lennének. Vonásai kedvesek, s mikor rápillantanak, olyan érzés kerítheti hatalmába őket, mintha egy úrnő lenne.
Ha követik őt, akkor igazából sosem tudják beérni, csupán a kanyargós járatok végén láthatják, hogy eltűnik a falak mellett az ezüstös, zöldes fénye, mintha csak mutatná nekik az utat. Így telik el vagy tíz perc... Olykor hallhatnak a barlangban szokatlan hangokat, motoszkálást, hiszen nem tudhatják, mi lapul a sötétben, nem tudhatják, hogy mi figyeli őket valahonnan a résekből, viszont pár felzavart denevérnél több konkrét dolgot nem vehetnek észre. A tizedik perc végén viszont a hölgy teljesen eltűnik, hiszen a négyes egy zsákutcába jut, ha megfelelően követik őt. Legalábbis első pillantásra zsákutcának tűnhet a járat, egy kisebb kőfallal találhatják szemben magukat. Ugyanakkor az Úrnő nem véletlenül jött erre...
Ha hoztak fáklyát, esetleg más dolgot, mely fényt adhat, akkor könnyebb dolguk lehet, hiszen ez esetben könnyebben észrevehetik azt a kis kart, mely bal oldalt, feljebb el van rejtve a gombák közt, viszont ha esetleg elfeledkeztek róla, akkor sincs baj, hiszen a sötétben még ettől függetlenül ki tudják tapogatni a kart. Bárhogy is történjék, a visszaútra szinte esélyük sincs, hiszen eléggé kanyargós, csalafinta járatokon vezette át őket a hölgy, így ha egyedül fordulnának vissza, akkor nagy valószínűséggel eltévednének.
Tehát könnyedén megtalálhatják azt a kart, mely egy kis erőfeszítéssel meg is mozdul, s láss csodát, az előttük levő kőfal szép lassan kezd emelkedni! E mögött pedig csodálatos, mesébe illő táj fogadja őket, mintha egy álomvilágba csöppentek volna! A barlang itt hatalmassá szélesedik, melynek közepén egy kristályos vízesés csordogál: körülötte a sziklákon kis kunyhók vannak, alant pedig szebbnél szebb növények, gyümölcsök, melyek olyan pompásak, hogy szinte a könny is kicsordul tőlük!
Ha beljebb lépnek, akkor pár érdekesebb dolog szemet is szúrhat nekik. Az egyik az, hogy a zöldellő gyep szélén egy hatalmas kalapú, pettyes gomba van, melynek szárát kitakarja az egész kalap, így azt nehezen lehet észrevenni, a másik pedig az út másik oldalán levő öreg fa, melynek törzse olyan, mintha egy arcot formázna. Azonban a nézelődésre nincs sok idejük, hiszen pillanatokon belül felszólal valahonnan egy mély hang...*
- Kik vagytok ti, kik a birodalmunkba merészkedtetek? Itt kincsekre nem fogtok lelni, így jobb, ha visszafordultok!
*Ha jobban körbenéznek, észrevehetik, hogy nem mástól jön a hang, mint az öreg fától! Törzse immáron szemet is rejt, mely mérgesen mered a négyes felé. Ekkor viszont egy újabb hang szól fel mögöttük.*
- Bárthi bácsi, kérem ne bántsa őket, szerintem nem hátsó szándék vezérelte őket! Szerintem az Úrnő miatt jöttek!
*A hang gazdája nem más, mint az a kis gomba... Melynek nagyon is emberi formája van, hiszen a szára mintha egy kislány teste lenne kis kezekkel meg lábakkal, s a kalapja mintha a haja lenne. Nagyon aranyosnak tűnik, s mikor odatopog a társasághoz, meg is hajol előttük, majd elkacagja magát.*
- De régen volt látogatónk! Pontosabban nemrég volt egy, de ő gonosz volt... Az a néni azért jött ide, hogy eláruljon minket! *teszi karba kezeit* Ugye ti nem vagytok gonoszak? *biggyeszti le kis ajkait, majd csillogó, szomorkás szemeivel mered a négyesre, különösen Caira*
*Egy kis ideig még tanakodhatnak, hogy mit csináljanak, viszont nagyjából egy öt percen belül valami fény jelenik meg a barlang sötét szájánál, mely hamarosan alakot is ölt: ismerős lehet a kép, a látomásban felbukkanó hölgy manifesztálódik ismét, aki egy hívogató mozdulattal invitálja a társaságot a barlangba. Egyáltalán nincs benne semmi taszító, vagy olyan, mely arra utalna, hogy hátsó szándékai lennének. Vonásai kedvesek, s mikor rápillantanak, olyan érzés kerítheti hatalmába őket, mintha egy úrnő lenne.
Ha követik őt, akkor igazából sosem tudják beérni, csupán a kanyargós járatok végén láthatják, hogy eltűnik a falak mellett az ezüstös, zöldes fénye, mintha csak mutatná nekik az utat. Így telik el vagy tíz perc... Olykor hallhatnak a barlangban szokatlan hangokat, motoszkálást, hiszen nem tudhatják, mi lapul a sötétben, nem tudhatják, hogy mi figyeli őket valahonnan a résekből, viszont pár felzavart denevérnél több konkrét dolgot nem vehetnek észre. A tizedik perc végén viszont a hölgy teljesen eltűnik, hiszen a négyes egy zsákutcába jut, ha megfelelően követik őt. Legalábbis első pillantásra zsákutcának tűnhet a járat, egy kisebb kőfallal találhatják szemben magukat. Ugyanakkor az Úrnő nem véletlenül jött erre...
Ha hoztak fáklyát, esetleg más dolgot, mely fényt adhat, akkor könnyebb dolguk lehet, hiszen ez esetben könnyebben észrevehetik azt a kis kart, mely bal oldalt, feljebb el van rejtve a gombák közt, viszont ha esetleg elfeledkeztek róla, akkor sincs baj, hiszen a sötétben még ettől függetlenül ki tudják tapogatni a kart. Bárhogy is történjék, a visszaútra szinte esélyük sincs, hiszen eléggé kanyargós, csalafinta járatokon vezette át őket a hölgy, így ha egyedül fordulnának vissza, akkor nagy valószínűséggel eltévednének.
Tehát könnyedén megtalálhatják azt a kart, mely egy kis erőfeszítéssel meg is mozdul, s láss csodát, az előttük levő kőfal szép lassan kezd emelkedni! E mögött pedig csodálatos, mesébe illő táj fogadja őket, mintha egy álomvilágba csöppentek volna! A barlang itt hatalmassá szélesedik, melynek közepén egy kristályos vízesés csordogál: körülötte a sziklákon kis kunyhók vannak, alant pedig szebbnél szebb növények, gyümölcsök, melyek olyan pompásak, hogy szinte a könny is kicsordul tőlük!
Ha beljebb lépnek, akkor pár érdekesebb dolog szemet is szúrhat nekik. Az egyik az, hogy a zöldellő gyep szélén egy hatalmas kalapú, pettyes gomba van, melynek szárát kitakarja az egész kalap, így azt nehezen lehet észrevenni, a másik pedig az út másik oldalán levő öreg fa, melynek törzse olyan, mintha egy arcot formázna. Azonban a nézelődésre nincs sok idejük, hiszen pillanatokon belül felszólal valahonnan egy mély hang...*
- Kik vagytok ti, kik a birodalmunkba merészkedtetek? Itt kincsekre nem fogtok lelni, így jobb, ha visszafordultok!
*Ha jobban körbenéznek, észrevehetik, hogy nem mástól jön a hang, mint az öreg fától! Törzse immáron szemet is rejt, mely mérgesen mered a négyes felé. Ekkor viszont egy újabb hang szól fel mögöttük.*
- Bárthi bácsi, kérem ne bántsa őket, szerintem nem hátsó szándék vezérelte őket! Szerintem az Úrnő miatt jöttek!
*A hang gazdája nem más, mint az a kis gomba... Melynek nagyon is emberi formája van, hiszen a szára mintha egy kislány teste lenne kis kezekkel meg lábakkal, s a kalapja mintha a haja lenne. Nagyon aranyosnak tűnik, s mikor odatopog a társasághoz, meg is hajol előttük, majd elkacagja magát.*
- De régen volt látogatónk! Pontosabban nemrég volt egy, de ő gonosz volt... Az a néni azért jött ide, hogy eláruljon minket! *teszi karba kezeit* Ugye ti nem vagytok gonoszak? *biggyeszti le kis ajkait, majd csillogó, szomorkás szemeivel mered a négyesre, különösen Caira*
113. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-24 19:41:07
Üzenet elküldve: 2014-02-24 19:41:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*A szőkeség felvetésére felnevet. Már ezért megérte itt szenvedni a sötétben!.*
- Bogaram, mondj egy dolgot, ami jól sikerült, és tízszer annyi példát hozok rá, hogy az miért sült el balul! Ha valami gördülékenyen halad, az egyértelmű jele annak, hogy annak kereke alatt több ember tervének a gerince csikorog, mint amennyi ujjunk van négyünknek összesen! Avagy, ahogy lovagod egyik nagyapja szokta volt mondogatni: várd a legjobbat, készülj a legrosszabbra, és akkor biztos lehetsz benne, hogy csak kétszer olyan rossz lesz a végeredmény. *Ismét felkuncog.* A pozitív csalódás olyan, mint az erényes szűzlány: csak a mesében létezik.
*Ha nem is ars poetica, de egész jól összefoglalja Halax világról alkotott szemléletét. Pedig az Égieket még ki is hagyta belőle! De hát nem lehet mindent egyszerre a tudatlan tömegekre zúdítani, mert a végén még meghasonlanak önmagukkal, és hősünkre zúdítják a megvilágosodás miatt érzett felháborodásuk erejét. Volt már ilyen, nem egyszer. Hajj, azok a régi szép idők!
Meglepve konstatálja, hogy saját nézetei, még ha csak érintőlegesen is, de találkoznak a Kertszökevényével. Hogy mik vannak!
Épp nekilátna, hogy eme élmény hatására átértékelje nézeteit, megváltoztassa világképét, szerzetesnek álljon és megtagadjon minden világi jót magától (ez körülbelül minden cafat másnap alatt meg szokott történni) mikor észleli, hogy a barlang, az nem barlang, hanem lyuk. Mit lyuk?! Szakadék, kráter, a föld testébe hasított tátongó seb!*
- Hogyaza…
*Ad választ Jaz kérdésére, még ha nem is közvetlen módon. Elgondolkodva toporog egy percig, majd úgy dönt, hogy ez neki sok, így elnapolja a problémát. Inkább a sürgetőbb gondokkal törődik.
Visszaslattyog a fák közé, megoldja nadrágját, és könnyít magán. Miközben igyekszik egyforma hal mintákat vizelni az aljnövényzetbe, felfogja a nők által eléjük tárt javaslatokat. Válla fölött szól vissza a többieknek.*
- Őzöldsége javaslata roppant tetszetős! Bár előbb csak ki kéne próbálni, hogy mit tud az az izé, mielőtt megválunk tőle. Abból baj nem lehet…
*Felkuncog. Na igen, a „mi baj lehet belőle” felütést mindig valami nagy Égiekcsapása követi. De ki tudja? Néha még a nagy számok bírósága is nézhet másfele, miközben a törvényeikkel játszanak.
Megkönnyebbülve, ruháját rendezve tér vissza a csapathoz, a tisztaság illúziójának érdekében még kezét is megtörli nadrágjában. Aztán pedig félmosollyal ajkán várja, hogy jöjjön az, ami még nem volt.*
*A szőkeség felvetésére felnevet. Már ezért megérte itt szenvedni a sötétben!.*
- Bogaram, mondj egy dolgot, ami jól sikerült, és tízszer annyi példát hozok rá, hogy az miért sült el balul! Ha valami gördülékenyen halad, az egyértelmű jele annak, hogy annak kereke alatt több ember tervének a gerince csikorog, mint amennyi ujjunk van négyünknek összesen! Avagy, ahogy lovagod egyik nagyapja szokta volt mondogatni: várd a legjobbat, készülj a legrosszabbra, és akkor biztos lehetsz benne, hogy csak kétszer olyan rossz lesz a végeredmény. *Ismét felkuncog.* A pozitív csalódás olyan, mint az erényes szűzlány: csak a mesében létezik.
*Ha nem is ars poetica, de egész jól összefoglalja Halax világról alkotott szemléletét. Pedig az Égieket még ki is hagyta belőle! De hát nem lehet mindent egyszerre a tudatlan tömegekre zúdítani, mert a végén még meghasonlanak önmagukkal, és hősünkre zúdítják a megvilágosodás miatt érzett felháborodásuk erejét. Volt már ilyen, nem egyszer. Hajj, azok a régi szép idők!
Meglepve konstatálja, hogy saját nézetei, még ha csak érintőlegesen is, de találkoznak a Kertszökevényével. Hogy mik vannak!
Épp nekilátna, hogy eme élmény hatására átértékelje nézeteit, megváltoztassa világképét, szerzetesnek álljon és megtagadjon minden világi jót magától (ez körülbelül minden cafat másnap alatt meg szokott történni) mikor észleli, hogy a barlang, az nem barlang, hanem lyuk. Mit lyuk?! Szakadék, kráter, a föld testébe hasított tátongó seb!*
- Hogyaza…
*Ad választ Jaz kérdésére, még ha nem is közvetlen módon. Elgondolkodva toporog egy percig, majd úgy dönt, hogy ez neki sok, így elnapolja a problémát. Inkább a sürgetőbb gondokkal törődik.
Visszaslattyog a fák közé, megoldja nadrágját, és könnyít magán. Miközben igyekszik egyforma hal mintákat vizelni az aljnövényzetbe, felfogja a nők által eléjük tárt javaslatokat. Válla fölött szól vissza a többieknek.*
- Őzöldsége javaslata roppant tetszetős! Bár előbb csak ki kéne próbálni, hogy mit tud az az izé, mielőtt megválunk tőle. Abból baj nem lehet…
*Felkuncog. Na igen, a „mi baj lehet belőle” felütést mindig valami nagy Égiekcsapása követi. De ki tudja? Néha még a nagy számok bírósága is nézhet másfele, miközben a törvényeikkel játszanak.
Megkönnyebbülve, ruháját rendezve tér vissza a csapathoz, a tisztaság illúziójának érdekében még kezét is megtörli nadrágjában. Aztán pedig félmosollyal ajkán várja, hogy jöjjön az, ami még nem volt.*
112. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-24 15:20:07
Üzenet elküldve: 2014-02-24 15:20:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Az út nem valami hosszú és nem is lenne kimerítő, ha épp nem mindenféle fárasztó dologgal nyaggatnák őt és a környezetét. Egyenlőre nem szól semmi, csak néha megforgatja szemeit. Nem szokott hozzá az ilyen bolondos beszédekhez és mivel igen álmos kedvében van, ezért most nem is akar belekeveredni úgy, mint a főtéren. Egy idő után azonban nem tudja megállni, hogy ne szóljon valamit, meg úgy véli, hogy ha beszél talán nem alszik el.*
-Nincs se sütim se anyai szeretetem jelenleg, bár ha gondolod Thela, akkor lehetsz a titkos lányom és lesz egy cseppnyi szeretet az életedben, már amennyit egy növénynek öltözött nő tud adni.-*Mosolyog a lányra. Bár annak szép elképzelésében ő sem tud annyira bízni, hisz nemrég megfulladt előttük egy nő akit felzabáltak a darazsak.*
-Szöszke reménykedj csak a jó dolgokban, az nem rossz dolog, viszont a való életben nem sül el mindig minden jól, főleg ha olyan aranyos dolgok történnek körötted, mint meghalás, vérszomjas varázstámadás és bebörtönzés.-*Majd egy kis idő múlva odasúgja a nőnek.*
-De azért én is reménykedem.-*Majd a szakadék szélén és letekint a mélybe ahová mindenképp le kell menniük.*
-Hát egy egyszerűbb barlangra gondoltam, és nem egy ilyen bonyolult barlangrendszerre.-*Ide már nem is akar annyira bemenni, majd zseniális ötlettől vezérelve feláll a többiek elé fordul és olyan lelkesen mondja ötletét, mint ha tényleg ez lenne az egyetlen és tökéletes megoldás.*
-Dobjuk oda be a szobrot aztán húzzunk innen.-*A hatalmas vigyor lassan lehervad arcáról és felveti második, nem olyan kecsegtető ötletét is.*
-Vagy vegyük elő a szobrot és nézzük meg, hátha mutat megint valamit.-
*Az út nem valami hosszú és nem is lenne kimerítő, ha épp nem mindenféle fárasztó dologgal nyaggatnák őt és a környezetét. Egyenlőre nem szól semmi, csak néha megforgatja szemeit. Nem szokott hozzá az ilyen bolondos beszédekhez és mivel igen álmos kedvében van, ezért most nem is akar belekeveredni úgy, mint a főtéren. Egy idő után azonban nem tudja megállni, hogy ne szóljon valamit, meg úgy véli, hogy ha beszél talán nem alszik el.*
-Nincs se sütim se anyai szeretetem jelenleg, bár ha gondolod Thela, akkor lehetsz a titkos lányom és lesz egy cseppnyi szeretet az életedben, már amennyit egy növénynek öltözött nő tud adni.-*Mosolyog a lányra. Bár annak szép elképzelésében ő sem tud annyira bízni, hisz nemrég megfulladt előttük egy nő akit felzabáltak a darazsak.*
-Szöszke reménykedj csak a jó dolgokban, az nem rossz dolog, viszont a való életben nem sül el mindig minden jól, főleg ha olyan aranyos dolgok történnek körötted, mint meghalás, vérszomjas varázstámadás és bebörtönzés.-*Majd egy kis idő múlva odasúgja a nőnek.*
-De azért én is reménykedem.-*Majd a szakadék szélén és letekint a mélybe ahová mindenképp le kell menniük.*
-Hát egy egyszerűbb barlangra gondoltam, és nem egy ilyen bonyolult barlangrendszerre.-*Ide már nem is akar annyira bemenni, majd zseniális ötlettől vezérelve feláll a többiek elé fordul és olyan lelkesen mondja ötletét, mint ha tényleg ez lenne az egyetlen és tökéletes megoldás.*
-Dobjuk oda be a szobrot aztán húzzunk innen.-*A hatalmas vigyor lassan lehervad arcáról és felveti második, nem olyan kecsegtető ötletét is.*
-Vagy vegyük elő a szobrot és nézzük meg, hátha mutat megint valamit.-
111. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-23 23:52:25
Üzenet elküldve: 2014-02-23 23:52:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Mert a növényeknek is van lelkük//
*Kicsit neheztelően néz előbb Caira a vadászatot illetően, másodjára Halaxra, s a gúnyolodására, majd Jazra is, ahogy kiröhögi. De ezen már fel is háborodik.*
- Miért olyan lehetetlen elképzelni, hogy egyszer, jelzem csak egyszer ne süljön el balul a dolog, s csak tényleg segíteni akar nekünk?
*Bár ha eredeti tervét nézi, hogy miért is indult útnak, akkor igenis jót tenne egy kis veszély, s egy kis ismeretszerzés sem ártana. Ám abból kiindulva, ahogy eddig reagált az eseményekre, lehet, hogy inkább egy kissé visszább venné a tempót. Csak szépen lassan kell haladni, nem kell elsietni semmit sem.
Gondolataiba való elmélyedése miatt nem vette észre, amikor a fiú megállt, így egyenesen belé szaladt, kissé fel is döntve Jazt.*
- Oh, sajnálom, nem láttalak. *Ekkor pillantja meg a barlangrendszer bejáratát. Egyből tátva marad a szája. Nem is tudja, hogy mi fogta meg a barlangot illetően. Talán az, hogy nem is barlangnak néz ki, hanem egy lyuknak.
Óvatosan a lyuk széléhez sétál és belepillant. De nem lát semmit, csak sötétséget.*
*Kicsit neheztelően néz előbb Caira a vadászatot illetően, másodjára Halaxra, s a gúnyolodására, majd Jazra is, ahogy kiröhögi. De ezen már fel is háborodik.*
- Miért olyan lehetetlen elképzelni, hogy egyszer, jelzem csak egyszer ne süljön el balul a dolog, s csak tényleg segíteni akar nekünk?
*Bár ha eredeti tervét nézi, hogy miért is indult útnak, akkor igenis jót tenne egy kis veszély, s egy kis ismeretszerzés sem ártana. Ám abból kiindulva, ahogy eddig reagált az eseményekre, lehet, hogy inkább egy kissé visszább venné a tempót. Csak szépen lassan kell haladni, nem kell elsietni semmit sem.
Gondolataiba való elmélyedése miatt nem vette észre, amikor a fiú megállt, így egyenesen belé szaladt, kissé fel is döntve Jazt.*
- Oh, sajnálom, nem láttalak. *Ekkor pillantja meg a barlangrendszer bejáratát. Egyből tátva marad a szája. Nem is tudja, hogy mi fogta meg a barlangot illetően. Talán az, hogy nem is barlangnak néz ki, hanem egy lyuknak.
Óvatosan a lyuk széléhez sétál és belepillant. De nem lát semmit, csak sötétséget.*
110. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-02-23 22:21:38
Üzenet elküldve: 2014-02-23 22:21:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Mert a növényeknek is van lelkük//
~Kiskutyanézés, kiskutyanézés, kiskutyanézés.~
*Próbálja gyakorolni, de így bedagadt, monoklis szemmel, azért sejti ő is, nem lesz az igazi.
Edzéstervéből Thela zökkenti ki, meg igen bájos és naiv problémamegoldó javaslata. A további métereket fájó bordáinak átölelésével teszi meg, nagyon nem kéne röhögni, de az a kép, amit Halax vázolt önkéntelenül is ilyen hatást vált ki a kölyökből. Jó időbe telik mire képes újra megszólalni.*
-Ha van valakinél süti nekem is odaadhatja. *Néz reménykedve anyjára, kinek ugye vannak bizonyos lemaradásai. Az ő terve egészen más, véleménye szerint egyetlen módon lehet bizonyítani igazukat, ami sajnos kíván némi áldozatot a csapattól. Na de hát barátok között semmiség az ilyesmi.*
-Ne szomorkodj, én sem ismertem a szüleimet, és látod, csak megadatott, hogy lássam milyen is az.
*Nevet rá Thelára. Közben fogy az idő, és a távolság is. Jaz elmereng apákon, anyákon, nagyanyákon. Azon, hogy ezek közül talán nem is szükséges minden a nyugodt hétköznapokhoz. Szépen rendre sorra veszi társait, megvizsgálja önön érzéseit, majd egy vállrándítással arra a következtetésre jut, hogy félárvának mégiscsak jobb lenni, mint egésznek.
Közben megérkeznek, a lendületből visszavessz, és egy nagy sóhajjal, mint aki jól végezte dolgát, kötelességét teljesítette dobja le magát a földre.*
-Hát nem ilyennek képzeltétek mi?
*Vigyorog fel társaira a barlang-nyílás felé bökve. Talán csak a bedagadt szem miatt olyan furcsa a zöld tekintet, mintha a húspulton kirakott árút válogatná. Talán nem.*
~Kiskutyanézés, kiskutyanézés, kiskutyanézés.~
*Próbálja gyakorolni, de így bedagadt, monoklis szemmel, azért sejti ő is, nem lesz az igazi.
Edzéstervéből Thela zökkenti ki, meg igen bájos és naiv problémamegoldó javaslata. A további métereket fájó bordáinak átölelésével teszi meg, nagyon nem kéne röhögni, de az a kép, amit Halax vázolt önkéntelenül is ilyen hatást vált ki a kölyökből. Jó időbe telik mire képes újra megszólalni.*
-Ha van valakinél süti nekem is odaadhatja. *Néz reménykedve anyjára, kinek ugye vannak bizonyos lemaradásai. Az ő terve egészen más, véleménye szerint egyetlen módon lehet bizonyítani igazukat, ami sajnos kíván némi áldozatot a csapattól. Na de hát barátok között semmiség az ilyesmi.*
-Ne szomorkodj, én sem ismertem a szüleimet, és látod, csak megadatott, hogy lássam milyen is az.
*Nevet rá Thelára. Közben fogy az idő, és a távolság is. Jaz elmereng apákon, anyákon, nagyanyákon. Azon, hogy ezek közül talán nem is szükséges minden a nyugodt hétköznapokhoz. Szépen rendre sorra veszi társait, megvizsgálja önön érzéseit, majd egy vállrándítással arra a következtetésre jut, hogy félárvának mégiscsak jobb lenni, mint egésznek.
Közben megérkeznek, a lendületből visszavessz, és egy nagy sóhajjal, mint aki jól végezte dolgát, kötelességét teljesítette dobja le magát a földre.*
-Hát nem ilyennek képzeltétek mi?
*Vigyorog fel társaira a barlang-nyílás felé bökve. Talán csak a bedagadt szem miatt olyan furcsa a zöld tekintet, mintha a húspulton kirakott árút válogatná. Talán nem.*
109. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2014-01-16 17:13:17
Üzenet elküldve: 2014-01-16 17:13:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan közeledik a sziklás területen. Időnként egy – egy követ vesz fel a földről. Alaposan körbeforgatja őket, megmorzsolja, megszagolja, és némelyiket meg is nyalja. Hamarosan egy hatalmas tátongó lyukhoz érkezik. Óvatosan a szélére megy, s elkezdi körbe járni, miközben az alját nézi, amíg meg nem találja, amit keres. A tóból egy kis folyócska csordogál el az egyik sziklás részhez.
Egy kitaposott ösvény vezet le a tóhoz, Argus is ezt használja. Látszik, hogy nem sokan szoktak errefelé járni.
A tó vize jéghideg, ahogy számított rá. Leül a partjára, hogy pihenjen egyet. A pihenés végén megmossa az arcát a tó vizében, mielőtt tovább indul.*
-Igazam volt.
*Elővesz egy fáklyát, meggyújtja, s elindul befelé. A járat első ránézésre csak egy beomlott barlang maradványa, de hamar kiderül, hogy nem egyszerű barlangról van szó, hanem bányáról. A tartóoszlopok nagy része még most is bírja az évek súlyát. Argus megáll az egyik oszlopnál, s elkezdi átnézni, amíg meg nem találja, amit keres. Egy kettős kalapács címer van beleégetve a fába.*
-Törpe bánya. *elmosolyodik.* Bárcsak látna apa. Itt vagyok egy törpe bányában.
*Hosszú órákig csak bolyong a tárnák labirintusába, elhagyatott csákányok, ásók, és egyéb bányászkellékeket vizsgálva. Hirtelen ötlettől vezérelve oda megy a legközelebbi oszlophoz, s megkeresi rajta a pecsétet. A pecsét alatt három számot véstek bele. 645-12-137.*
~Mit mondott apa? A törpék három számos rendszert használnak. Az első szám az oszlop száma a főágtól, a második az elágazások száma a főágtól. A harmadik szám pedig műszakok száma, amíg eljutottak idáig. Már csak az elágazásoknál kell eldöntenem, hogy merre menjek.~
*Pár perccel később elér az elágazáshoz, szerencséjére csak egy T elágazás. Jobb oldali gerendába a következő számat találja: 975-15-101.*
-Tizenkettő volt. Tehát erre több lesz az elágazás, nekem az kell, hogy kevesebb legyen. *Megnézi, hogy az elől lévő gerendába mit véstek. 641-11-104. Elmosolyodik.* Ez kell nekem.
*Hamar megleli a főágat, s onnét már könnyedén eljut a csarnokba. A hatalmas csarnok tele van oszlopokkal, és halottak maradványaival. A csarnok közepén egy hatalmas törpe szobor pihen. A törpe egy sziklán ül, jobb kezében egy csákánnyal, bal kezében egy serleggel.*
-Dhorun, a Hatalmas. *letérdel a szobor elé, s egy aranyérmét tesz a szobor lábára.*
Egy kitaposott ösvény vezet le a tóhoz, Argus is ezt használja. Látszik, hogy nem sokan szoktak errefelé járni.
A tó vize jéghideg, ahogy számított rá. Leül a partjára, hogy pihenjen egyet. A pihenés végén megmossa az arcát a tó vizében, mielőtt tovább indul.*
-Igazam volt.
*Elővesz egy fáklyát, meggyújtja, s elindul befelé. A járat első ránézésre csak egy beomlott barlang maradványa, de hamar kiderül, hogy nem egyszerű barlangról van szó, hanem bányáról. A tartóoszlopok nagy része még most is bírja az évek súlyát. Argus megáll az egyik oszlopnál, s elkezdi átnézni, amíg meg nem találja, amit keres. Egy kettős kalapács címer van beleégetve a fába.*
-Törpe bánya. *elmosolyodik.* Bárcsak látna apa. Itt vagyok egy törpe bányában.
*Hosszú órákig csak bolyong a tárnák labirintusába, elhagyatott csákányok, ásók, és egyéb bányászkellékeket vizsgálva. Hirtelen ötlettől vezérelve oda megy a legközelebbi oszlophoz, s megkeresi rajta a pecsétet. A pecsét alatt három számot véstek bele. 645-12-137.*
~Mit mondott apa? A törpék három számos rendszert használnak. Az első szám az oszlop száma a főágtól, a második az elágazások száma a főágtól. A harmadik szám pedig műszakok száma, amíg eljutottak idáig. Már csak az elágazásoknál kell eldöntenem, hogy merre menjek.~
*Pár perccel később elér az elágazáshoz, szerencséjére csak egy T elágazás. Jobb oldali gerendába a következő számat találja: 975-15-101.*
-Tizenkettő volt. Tehát erre több lesz az elágazás, nekem az kell, hogy kevesebb legyen. *Megnézi, hogy az elől lévő gerendába mit véstek. 641-11-104. Elmosolyodik.* Ez kell nekem.
*Hamar megleli a főágat, s onnét már könnyedén eljut a csarnokba. A hatalmas csarnok tele van oszlopokkal, és halottak maradványaival. A csarnok közepén egy hatalmas törpe szobor pihen. A törpe egy sziklán ül, jobb kezében egy csákánnyal, bal kezében egy serleggel.*
-Dhorun, a Hatalmas. *letérdel a szobor elé, s egy aranyérmét tesz a szobor lábára.*
108. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-19 20:32:20
Üzenet elküldve: 2013-10-19 20:32:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sebus Kesna//
*Lassan haladna a Chatery számára igen különös helyen. Egyre lejebb jutnak, de a beomlott járatokon, a denevéreken és a törött csákányokon kívül nem találnak semmit. Már éppen kezdi megunni a folytonos egyformaságot, mikor Sebu befordul egy járatba, majd közvetlen a lába elé esik. S vele egy időben egy nagy csapat denevér száll ki a járatból. Chatery kicsit összehúzza magát, majd mikor a férfi felkelt, már kiegyenesedve áll.*
- Igaza volt tényleg csak idegesítőek!
*Nevet egyet, majd ő is felfigyel a gnóm által talált írásra. Mikor is az a kezébe nyomja a fáklyát. Chatery érdeklődve hajol közelebn. Hiába, neki még mindig nem mondanak semmit a jelek.*
- Visszamehetünk, egyenlőre eleget bányásztunk. Talán majd legközelebb!
*Mondja mosolyogva, s a fáklyát még mindig magánál tartva.*
*Lassan haladna a Chatery számára igen különös helyen. Egyre lejebb jutnak, de a beomlott járatokon, a denevéreken és a törött csákányokon kívül nem találnak semmit. Már éppen kezdi megunni a folytonos egyformaságot, mikor Sebu befordul egy járatba, majd közvetlen a lába elé esik. S vele egy időben egy nagy csapat denevér száll ki a járatból. Chatery kicsit összehúzza magát, majd mikor a férfi felkelt, már kiegyenesedve áll.*
- Igaza volt tényleg csak idegesítőek!
*Nevet egyet, majd ő is felfigyel a gnóm által talált írásra. Mikor is az a kezébe nyomja a fáklyát. Chatery érdeklődve hajol közelebn. Hiába, neki még mindig nem mondanak semmit a jelek.*
- Visszamehetünk, egyenlőre eleget bányásztunk. Talán majd legközelebb!
*Mondja mosolyogva, s a fáklyát még mindig magánál tartva.*
107. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-18 23:16:28
Üzenet elküldve: 2013-10-18 23:16:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Sebu és Chatery lassan mennek a nagyon hasonló járatokban. Semmit nem látnak ami segíthetne csak régi törött csákányokat, beomlott barlang járatokat és rengeteg denevért.*
-Egyre mélyebbre kerülünk és ott kicsit veszélyesebb de szerintem nemsokára meglesz amit keresünk.
*Sebu befordul egy kisebb járatba ahol úgy hiszi találhat valamit de csak a fáklya fény miatt megijedt denevérek repülnek ki amitől Sebu hátra esik de gyorsan felkel.*
-Megmondtam, hogy nem veszélyesek csak idegesítőek. *Mondja Sebu majd meglát valamit a falnál amit az előző pillanatban még a denevérek takarták bár így is van előtte néhány kő.*
-Azt hiszem meg volnánk. *Mondja a gnóm majd gyorsan átadja a fáklyát és meg tisztítja a jel körül a területet, hogy tisztán kiolvashassa.*
-Ez más nyelven van írva mint ami a tónál volt. Lejegyzem és majd az út közben megfejtjük. *Mondja majd egy papírt rak a kőre és egy szén szerű kővel átsatírozza és így a véset pontos mása marad a papíron.*
-Indulhatunk vissza vagy még kicsit barlangászna? Érdekes hely ez, az már biztos.
*Sebu és Chatery lassan mennek a nagyon hasonló járatokban. Semmit nem látnak ami segíthetne csak régi törött csákányokat, beomlott barlang járatokat és rengeteg denevért.*
-Egyre mélyebbre kerülünk és ott kicsit veszélyesebb de szerintem nemsokára meglesz amit keresünk.
*Sebu befordul egy kisebb járatba ahol úgy hiszi találhat valamit de csak a fáklya fény miatt megijedt denevérek repülnek ki amitől Sebu hátra esik de gyorsan felkel.*
-Megmondtam, hogy nem veszélyesek csak idegesítőek. *Mondja Sebu majd meglát valamit a falnál amit az előző pillanatban még a denevérek takarták bár így is van előtte néhány kő.*
-Azt hiszem meg volnánk. *Mondja a gnóm majd gyorsan átadja a fáklyát és meg tisztítja a jel körül a területet, hogy tisztán kiolvashassa.*
-Ez más nyelven van írva mint ami a tónál volt. Lejegyzem és majd az út közben megfejtjük. *Mondja majd egy papírt rak a kőre és egy szén szerű kővel átsatírozza és így a véset pontos mása marad a papíron.*
-Indulhatunk vissza vagy még kicsit barlangászna? Érdekes hely ez, az már biztos.
106. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-16 17:04:11
Üzenet elküldve: 2013-10-16 17:04:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sebus Kesna//
*Chatery látja, hogy Sebu nagyon elgondolkodik, biztos az útirányon töri a fejét, úgy hogy Chatery nem szól semmit, csak csendben figyeli a férfit, majd mikor megosztja vele, hogy nagyon vigyáznia kell elmosolyodik és csengő hangon szólal meg.*
- Majd folyton a sarkadban leszek és mindent úgy csinálok, ahogy mondod. A csákányra meg figyelni fogok, egyik szemem rajtad másik pedig a csákány keresésen.
*Kacsint egyet a gnóm felé, majd ha az elindul követi. Nagyon új még neki a barlangi környezet, gyakran nem tudja, hova merjen lépni, vagy hogy mihez merjen hozzá támaszkodni, ha megbotlik, de ezek ellenére rendületlenül követi Sebu-t a barlangban.*
*Chatery látja, hogy Sebu nagyon elgondolkodik, biztos az útirányon töri a fejét, úgy hogy Chatery nem szól semmit, csak csendben figyeli a férfit, majd mikor megosztja vele, hogy nagyon vigyáznia kell elmosolyodik és csengő hangon szólal meg.*
- Majd folyton a sarkadban leszek és mindent úgy csinálok, ahogy mondod. A csákányra meg figyelni fogok, egyik szemem rajtad másik pedig a csákány keresésen.
*Kacsint egyet a gnóm felé, majd ha az elindul követi. Nagyon új még neki a barlangi környezet, gyakran nem tudja, hova merjen lépni, vagy hogy mihez merjen hozzá támaszkodni, ha megbotlik, de ezek ellenére rendületlenül követi Sebu-t a barlangban.*
105. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-15 16:15:30
Üzenet elküldve: 2013-10-15 16:15:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Sebu elgondolkozik, hogy melyik járat fele induljon.*
~Az av lehet nagy de közép is. Mivel nincsenek közvetlen egymás mellett a járatok szerintem itt azt jelenti, hogy amelyiknek a legnagyobb a bejárat.~
*Gondolja Sebu és körbenéz, hogy melyik a legnagyobb bejárat majd elindul fele.*
-Legyen óvatos, első barlangászáskor elég sok minden történhet. Majd szólok ha valami nagyon veszélyest próbál tenni. *Figyelmezteti Chateryt.*
-Majd ha lát egy jobb állapotban lévő csákányt szóljon. Rengeteg haszna van idelent, de persze ki nem visszük.
*Sebu elgondolkozik, hogy melyik járat fele induljon.*
~Az av lehet nagy de közép is. Mivel nincsenek közvetlen egymás mellett a járatok szerintem itt azt jelenti, hogy amelyiknek a legnagyobb a bejárat.~
*Gondolja Sebu és körbenéz, hogy melyik a legnagyobb bejárat majd elindul fele.*
-Legyen óvatos, első barlangászáskor elég sok minden történhet. Majd szólok ha valami nagyon veszélyest próbál tenni. *Figyelmezteti Chateryt.*
-Majd ha lát egy jobb állapotban lévő csákányt szóljon. Rengeteg haszna van idelent, de persze ki nem visszük.
104. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-13 20:01:49
Üzenet elküldve: 2013-10-13 20:01:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sebus Kesna//
- Szerintem egyiket sem kedvelik, biztos nem csak veled van bajuk!
*Mondja nevetve Sebu válaszára, gyorsan lépked a vésetek felé. Sebu egyre izgatottabb, minél közelebb jutnak a helyhez. Mikor oda érnek eléjük, az eddig mosolygós gnóm arcán komolyság lesz úrrá. A következő mondat elején már majdnem elszomorodik a lány, de mikor meghallja a végén már megint mosolyog.*
- Csak nem vagyok haszontalan!
*Majd kíváncsian figyeli a gnómot.*
~Hogy mi? Mit beszél?~
*Értetlen arcot vág és fürkészi a vését a szemével, de nem mond neki semmit. Ezért is örül mikor elmondja neki a gnóm a vésetek jelentését.*
- Hát igen tényleg olyan, mint hangyának a kard forgatás. De, ha elmagyarázod meg fogom érteni.
*Fordul kedves arccal Sebu-hoz.*
- Áh így már, rögtön más! Akkor nem kell annyira idegesnek lenni. Ha pedig segítség is lesz akkor még jó is.
*Nevet Chatery, mikor Sebu megosztja vele a vésetek jelentését. Mosolyogva meg is idulna valamerre, de rájön, hogy fogalma sincs merre menjenek.*
- Igen induljunk! Csak utánad Sebu, te vagy a bányász én meg csak egy kísérő.
- Szerintem egyiket sem kedvelik, biztos nem csak veled van bajuk!
*Mondja nevetve Sebu válaszára, gyorsan lépked a vésetek felé. Sebu egyre izgatottabb, minél közelebb jutnak a helyhez. Mikor oda érnek eléjük, az eddig mosolygós gnóm arcán komolyság lesz úrrá. A következő mondat elején már majdnem elszomorodik a lány, de mikor meghallja a végén már megint mosolyog.*
- Csak nem vagyok haszontalan!
*Majd kíváncsian figyeli a gnómot.*
~Hogy mi? Mit beszél?~
*Értetlen arcot vág és fürkészi a vését a szemével, de nem mond neki semmit. Ezért is örül mikor elmondja neki a gnóm a vésetek jelentését.*
- Hát igen tényleg olyan, mint hangyának a kard forgatás. De, ha elmagyarázod meg fogom érteni.
*Fordul kedves arccal Sebu-hoz.*
- Áh így már, rögtön más! Akkor nem kell annyira idegesnek lenni. Ha pedig segítség is lesz akkor még jó is.
*Nevet Chatery, mikor Sebu megosztja vele a vésetek jelentését. Mosolyogva meg is idulna valamerre, de rájön, hogy fogalma sincs merre menjenek.*
- Igen induljunk! Csak utánad Sebu, te vagy a bányász én meg csak egy kísérő.
103. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-13 19:35:30
Üzenet elküldve: 2013-10-13 19:35:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Mikor Chatery elindul a tegnapi véset felé Sebu követi és közben reagál utolsó mondatára.*
-Hát tényleg nem kedvelik a barlangászokat vagy csak értem nincsenek oda. Fejeltem le már sziklát mikor megijesztettek, de legtöbbször csak hátra estem. *Mondja Sebu.*
-Szerintem már látom a vésetet. *Mondja majd egy kicsit gyorsít a tempóján.*
-Hát itt van. *Mondja Sebu majd az eddigi folyamatos mosoly komoly arckifejezésre vált.*
-Csákány véste nyom de van jelentése. *Állapítja meg a gnóm.*
-Esz, im, oc, av. *Olvassa le Sebu.*
-Gondolom ez magának csak annyit mond mint hangyának a kard forgatás, de röviden ez egy képírás aminek a különböző kiejtéseit és jelentését ismerem, ezek segítenek a három jel megfejtésében. *Okítja ki Chateryt.*
-Ez azt jelenti, hogy vannak veszélyek de semmi nagy bár nem is elhanyagolható, viszont ha megtaláljuk ami a barlangban van az sokat fog segíteni. *Mondja majd az apró mosoly visszatér az arcára.*
-Szerintem akkor indulhatunk is.
*Mikor Chatery elindul a tegnapi véset felé Sebu követi és közben reagál utolsó mondatára.*
-Hát tényleg nem kedvelik a barlangászokat vagy csak értem nincsenek oda. Fejeltem le már sziklát mikor megijesztettek, de legtöbbször csak hátra estem. *Mondja Sebu.*
-Szerintem már látom a vésetet. *Mondja majd egy kicsit gyorsít a tempóján.*
-Hát itt van. *Mondja Sebu majd az eddigi folyamatos mosoly komoly arckifejezésre vált.*
-Csákány véste nyom de van jelentése. *Állapítja meg a gnóm.*
-Esz, im, oc, av. *Olvassa le Sebu.*
-Gondolom ez magának csak annyit mond mint hangyának a kard forgatás, de röviden ez egy képírás aminek a különböző kiejtéseit és jelentését ismerem, ezek segítenek a három jel megfejtésében. *Okítja ki Chateryt.*
-Ez azt jelenti, hogy vannak veszélyek de semmi nagy bár nem is elhanyagolható, viszont ha megtaláljuk ami a barlangban van az sokat fog segíteni. *Mondja majd az apró mosoly visszatér az arcára.*
-Szerintem akkor indulhatunk is.
102. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-13 09:06:42
Üzenet elküldve: 2013-10-13 09:06:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sebus Kesna//
*Mélyen alszik, már rég volt, hogy nem riadt fel éjszaka egyszer sem. De most olyan nyugodtan aludt, hogy még arra is csak nehezen kezde el nyitogatni a szemét, hogy Sebu szólongatja. Felül és megdörzsöli mind a két szemét.*
- Nem is tudtam, hogy ilyen jót lehet aludni egy barlangban.
*Mondja miközben feltápászkodik a földről, a tegnapi tűzből már csak néhány parázs maradt. Éppen, hogy feláll Sebu a kezébe adja a fáklyát, majd elpakolja a bundákat.*
- Rendben, izgalmasnak ígérkezik, az egyszer biztos.
*Mondja mosolyogva, majd visszaadja a fáklyát Sebunak.*
- Én inkább őket féltem. Én ki bírom őket kerülni, de ők a tüzet már nem biztos. Biztos nincsenek oda meg vissza a barlangászoktól!
*Kuncog, majd megindul abba az irányba ahol tegnap a véseteket látta.*
*Mélyen alszik, már rég volt, hogy nem riadt fel éjszaka egyszer sem. De most olyan nyugodtan aludt, hogy még arra is csak nehezen kezde el nyitogatni a szemét, hogy Sebu szólongatja. Felül és megdörzsöli mind a két szemét.*
- Nem is tudtam, hogy ilyen jót lehet aludni egy barlangban.
*Mondja miközben feltápászkodik a földről, a tegnapi tűzből már csak néhány parázs maradt. Éppen, hogy feláll Sebu a kezébe adja a fáklyát, majd elpakolja a bundákat.*
- Rendben, izgalmasnak ígérkezik, az egyszer biztos.
*Mondja mosolyogva, majd visszaadja a fáklyát Sebunak.*
- Én inkább őket féltem. Én ki bírom őket kerülni, de ők a tüzet már nem biztos. Biztos nincsenek oda meg vissza a barlangászoktól!
*Kuncog, majd megindul abba az irányba ahol tegnap a véseteket látta.*
101. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2013-10-12 20:23:04
Üzenet elküldve: 2013-10-12 20:23:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Sebu már kezd ébredezni, a barlang titkain gondolkozik mikor felkel a bundáról és ránéz a tűz után maradt néhány parázsra.*
~Biztos reggel van kint így ideje lenne indulni.~ *Gondolja majd a néhány megmaradt parázzsal begyújtja a fáklyáját és az alvó Chatery mellé hajol.*
-Ébresztő mielőtt a denevérek ijesztenének föl álmodból. *Mondja a látszólag ennek hatására ébredező útitársának.*
*Miután Chatery felébred Sebu átadja neki a fáklyát és elpakolja az alvó bundákat.*
-Na akkor induljunk és nézzük meg amit tegnap látott és a barlang néhány mélyebb járatát. *Mondja Sebu majd vissza veszi a fáklyát.*
-De azért vigyázzon a tegnapi gonosz denevérekre.
A hozzászólás írója (Sebus Kesna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.12 20:23:37
*Sebu már kezd ébredezni, a barlang titkain gondolkozik mikor felkel a bundáról és ránéz a tűz után maradt néhány parázsra.*
~Biztos reggel van kint így ideje lenne indulni.~ *Gondolja majd a néhány megmaradt parázzsal begyújtja a fáklyáját és az alvó Chatery mellé hajol.*
-Ébresztő mielőtt a denevérek ijesztenének föl álmodból. *Mondja a látszólag ennek hatására ébredező útitársának.*
*Miután Chatery felébred Sebu átadja neki a fáklyát és elpakolja az alvó bundákat.*
-Na akkor induljunk és nézzük meg amit tegnap látott és a barlang néhány mélyebb járatát. *Mondja Sebu majd vissza veszi a fáklyát.*
-De azért vigyázzon a tegnapi gonosz denevérekre.
A hozzászólás írója (Sebus Kesna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.12 20:23:37
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 965-984