//A fegyver útja//
*Sok mindent lehet mondani a csuhás elfre, de azt nem, hogy türelmetlen. Türelmesen megvárta volna, míg amazok válaszolnak az ártatlannak tetsző kérdésre és kiderül, merre van az a kovács, amelyet az artheniori ajánlott, de úgy tűnik, ezek a kikötőiek nem szívlelik az idegeneket. Fogalma sincs a kikötői szabályokról, írott és íratlan törvényekről, ahogy arról sem, hogy miért ilyen ellenségesek velük.
De cselekedni kell, mert félő, hogy még nagyobb bajba sodorja őket ez a kis kirándulás. A nyeregbe pattanva, óvó mozdulattal emeli karját a mellette vágtató Aenae háta elé, de nem szállnak haragos kiáltások vagy szisszenő nyílvesszők sem utánuk. Megkönnyebbül, amikor a füttyentés után a sikátor széleinél várakozók is hagyják őket kirobogni a lakónegyedből, a csuhás csak látásának perifériáján érzékeli őket és lélekben megenged magának egy sóhajt.
A lakónegyed szinte elnéptelenedett, amikor a fegyveresek megjelentek, könnyebb volt vágtatni, de ahogy sűrűsödik a tömeg, úgy válik egyre veszélyesebbé a dolog. Lefékezi a lovát, vele az Aenae alatt lévő hátast is lassítja, remélve, hogy a két ló együtt lassul, majd végül megállnak egy félreeső bódé vagy bármi mellett a lakónegyed szélénél, ami takarja őket.*
- Jól vagy? *Kérdi nyugodt hangon, de szavai közt ott vibrál a feszültség és a féltés, hogy esetleg helyette a lányt találták el. Lecsusszan a nyeregből, a topázszeműt is lesegíti és úgy vizsgálja végig, remélve, hogy nem a lány fizette meg a távozásuk árát.*
- Menjünk innen, ez a hely túl veszélyes, nem bocsátanám meg magamnak, ha miattam bajod esne. Sajnálom, Aenae, ha sejtettem volna, hogy ez vár ránk, akkor visszaküldelek. *Halkan beszél, de érezni hangjában az idegességet, talán a lány még soha nem hallotta ilyennek a mindig nyugodt, visszafogott és összeszedett elfet. Izmai még mindig pattanásig feszülnek, bármikor mozdulna, ha a szükség úgy hozná, lombzöld tekintete folyamatosan jár, fürkészve a mögöttük lévő területet, hátha megpillant valakit, akit utánuk küldtek, hogy távozásukról bizonyosságot nyerjen.*