Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
580. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-16 12:35:20
Üzenet elküldve: 2018-12-16 12:35:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Néha szoktam akciót is adni. *Folytatja nevetve, majd immár komolyabbra fordul tekintete. A teát átnyújtja a lánynak, majd ismét helyet foglal a puha szőnyegen. Élvezettel helyezkedik el rajta, kellemes számára a halvány fény és meleg. A lány kérdésén egy pillanatra elgondolkodik, majd válaszol rá.*
- Nem. A szállás tényleg azért volt, mert a Sellő és a Róka sem biztos, hogy alkalmas a pihenésre. Nálam viszont csend van és legalább akad társaságom. *Megvonja a vállát, mostanában úgy érzi egy kicsit sokszor.*
- Mindig benne van, hogy megkérnek ilyenre, vagy olyanra és sohasem futok az üzlet iránt. Van, aki igényt tart rá, s van, aki nem, ez ilyen egyszerű. *Cealeára néz, majd belekortyol gőzölgő teájába.*
- Sohasem tukmálom magam és most sem. Ez mindig a nő döntése. *Zárja le egyszerűen, majd rak még néhány hasábot a tűzre.*
- Nem egyszerű világ ez. *Mosolyog szomorúan feltekintve, miután végzett.*
- Hogy úgy mondjam eléggé egyedül vagyok. Nézz körül, *mutat körbe kezével szerény kis otthonán* úgy néz ki, mint aki szokott ide felhozni bárkit? *Nevet.* Amúgy te vagy az első. Sohasem hozom haza az ügyfeleket, így remélem kimerítő választ adtam kérdésedre. *Bólint határozottan.*
- Néha szoktam akciót is adni. *Folytatja nevetve, majd immár komolyabbra fordul tekintete. A teát átnyújtja a lánynak, majd ismét helyet foglal a puha szőnyegen. Élvezettel helyezkedik el rajta, kellemes számára a halvány fény és meleg. A lány kérdésén egy pillanatra elgondolkodik, majd válaszol rá.*
- Nem. A szállás tényleg azért volt, mert a Sellő és a Róka sem biztos, hogy alkalmas a pihenésre. Nálam viszont csend van és legalább akad társaságom. *Megvonja a vállát, mostanában úgy érzi egy kicsit sokszor.*
- Mindig benne van, hogy megkérnek ilyenre, vagy olyanra és sohasem futok az üzlet iránt. Van, aki igényt tart rá, s van, aki nem, ez ilyen egyszerű. *Cealeára néz, majd belekortyol gőzölgő teájába.*
- Sohasem tukmálom magam és most sem. Ez mindig a nő döntése. *Zárja le egyszerűen, majd rak még néhány hasábot a tűzre.*
- Nem egyszerű világ ez. *Mosolyog szomorúan feltekintve, miután végzett.*
- Hogy úgy mondjam eléggé egyedül vagyok. Nézz körül, *mutat körbe kezével szerény kis otthonán* úgy néz ki, mint aki szokott ide felhozni bárkit? *Nevet.* Amúgy te vagy az első. Sohasem hozom haza az ügyfeleket, így remélem kimerítő választ adtam kérdésedre. *Bólint határozottan.*
579. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-15 22:17:54
Üzenet elküldve: 2018-12-15 22:17:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*A férfira pillant, aki meglepődött figyeli. Felnevet.*
-Ez annyira meglepő? Pedig azt hittem észre lehet venni.
*Jót kuncog a dolgon, majd bólint.*
-Ezek szerint van.
*Mosolyog amikor a férfi a külvilágtól való elzárkózásról beszél. Nem biztos benne, hogy valóban érti. Egy hozzá hasonlónak pont az a fő, hogy felfigyeljenek rá. Amikor a másikat sikerül meglepnie jót nevet, majd az árakon elcsodálkozik.*
-Még a végén in is beállok.
*Nevét ismét, majd türelmesen végig hallgatja a férfit. Kérdésére csak a fejét ingatja.*
-Még nem tudom.
*Hálásan mosolyog amikor a teát kitöltik neki, majd megkérdezi.*
-Ralas. Őszintén. Annak reményében ajánlottál fel szállást, hogy szolgáltatást is fogok kérni? Vagy megfordult a fejedben már korábban?
*A férfira pillant, aki meglepődött figyeli. Felnevet.*
-Ez annyira meglepő? Pedig azt hittem észre lehet venni.
*Jót kuncog a dolgon, majd bólint.*
-Ezek szerint van.
*Mosolyog amikor a férfi a külvilágtól való elzárkózásról beszél. Nem biztos benne, hogy valóban érti. Egy hozzá hasonlónak pont az a fő, hogy felfigyeljenek rá. Amikor a másikat sikerül meglepnie jót nevet, majd az árakon elcsodálkozik.*
-Még a végén in is beállok.
*Nevét ismét, majd türelmesen végig hallgatja a férfit. Kérdésére csak a fejét ingatja.*
-Még nem tudom.
*Hálásan mosolyog amikor a teát kitöltik neki, majd megkérdezi.*
-Ralas. Őszintén. Annak reményében ajánlottál fel szállást, hogy szolgáltatást is fogok kérni? Vagy megfordult a fejedben már korábban?
578. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-15 08:56:33
Üzenet elküldve: 2018-12-15 08:56:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Tehát olvasol? *Lepődik meg, mert erre valóban nem számított, majd elkerekedett szemeit ismét normálissá téve nevet fel.* Ne haragudj, meglepődtem! De hisz ez nagyszerű! *Aztán a lány okfejtésére még inkább leesik az álla, hiszen minden szavával egyetért, sőt mi több, jól is esik neki, hogy van, aki hasonlóan gondolkodik. Nyilván akadnak még ilyenek a városban, vagy egyéb területeken, de Ralas a kikötőben azért vajmi kevés ilyen szerzettel találkozott.*
- Ez esetben örülök, hogy van egy... közös nevezőnk. *Mosolyodik el, majd a kósza mozdulat után érdeklődve tekint a lányra.*
- Értem. Több hasonlót ismertem hozzád, nyilván okod van, hogy kizárd a külvilágot, amit nem szeretnék firtatni, vannak dolgok, amiknek a mélyben kell maradniuk. *Aztán a lány további kérdése további meglepetéseket eredményez, hiszen oly könnyedén tolják az arcába, hogy ideje sincs eszmélni. Ezen is már csak zavarában felnevet, pedig nem az a zavarba jövős fajta, ezt azért lehet gondolni:*
- Hát erre nem számítottam! *Nevet, de jóízűen és kedvesen.* Egyeseknek száz, egyeseknek ötven, attól függően milyen a kapocs, mi kialakul. *Kacsint a lányra.* Esetedben ez elég jól alakulgat. *Mutat a lányra hirtelen. Majd megvonja a vállát.* Neked negyven. *Mások számára furcsa az anyagiakról beszélgetni egy meghitt társalgás kellős közepén, de Ralas amellett, hogy kapcsolatokat épít, meg is kell élnie valamiből.*
- Ceale... *Kezdi lágyan.* Természetesen ez nálam nem úgy működik, hogy leteszed az asztalra, rád mászok, végzünk és mész. Ettől jóval többet nyújtok. *Mosolyog.* A beszélgetés és a kedveskedés ingyen van, hisz önző dolog lenne azt feltételezni, hogy nekem ez nem esik jól. *Fejezi be, fejét lehajtva.* Volna kedved hozzá? *Kérdezi aztán feltekintve, s szemeit a lányéba fúrva, majd lassan feláll, hogy bögréket készítsen elő, s az elkészült kissé gyömbérrel, citromfűvel megízesített, gőzölgő teát a lány kezébe adja, s onnan tekintsen le rá.*
- Természetesen a tea a szolgáltatás része, hölgyem! *Változtatja el hangját, s hajol meg színpadiasan, kezeit széttárva, nevetve a lányra.*
- Tehát olvasol? *Lepődik meg, mert erre valóban nem számított, majd elkerekedett szemeit ismét normálissá téve nevet fel.* Ne haragudj, meglepődtem! De hisz ez nagyszerű! *Aztán a lány okfejtésére még inkább leesik az álla, hiszen minden szavával egyetért, sőt mi több, jól is esik neki, hogy van, aki hasonlóan gondolkodik. Nyilván akadnak még ilyenek a városban, vagy egyéb területeken, de Ralas a kikötőben azért vajmi kevés ilyen szerzettel találkozott.*
- Ez esetben örülök, hogy van egy... közös nevezőnk. *Mosolyodik el, majd a kósza mozdulat után érdeklődve tekint a lányra.*
- Értem. Több hasonlót ismertem hozzád, nyilván okod van, hogy kizárd a külvilágot, amit nem szeretnék firtatni, vannak dolgok, amiknek a mélyben kell maradniuk. *Aztán a lány további kérdése további meglepetéseket eredményez, hiszen oly könnyedén tolják az arcába, hogy ideje sincs eszmélni. Ezen is már csak zavarában felnevet, pedig nem az a zavarba jövős fajta, ezt azért lehet gondolni:*
- Hát erre nem számítottam! *Nevet, de jóízűen és kedvesen.* Egyeseknek száz, egyeseknek ötven, attól függően milyen a kapocs, mi kialakul. *Kacsint a lányra.* Esetedben ez elég jól alakulgat. *Mutat a lányra hirtelen. Majd megvonja a vállát.* Neked negyven. *Mások számára furcsa az anyagiakról beszélgetni egy meghitt társalgás kellős közepén, de Ralas amellett, hogy kapcsolatokat épít, meg is kell élnie valamiből.*
- Ceale... *Kezdi lágyan.* Természetesen ez nálam nem úgy működik, hogy leteszed az asztalra, rád mászok, végzünk és mész. Ettől jóval többet nyújtok. *Mosolyog.* A beszélgetés és a kedveskedés ingyen van, hisz önző dolog lenne azt feltételezni, hogy nekem ez nem esik jól. *Fejezi be, fejét lehajtva.* Volna kedved hozzá? *Kérdezi aztán feltekintve, s szemeit a lányéba fúrva, majd lassan feláll, hogy bögréket készítsen elő, s az elkészült kissé gyömbérrel, citromfűvel megízesített, gőzölgő teát a lány kezébe adja, s onnan tekintsen le rá.*
- Természetesen a tea a szolgáltatás része, hölgyem! *Változtatja el hangját, s hajol meg színpadiasan, kezeit széttárva, nevetve a lányra.*
577. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 22:25:59
Üzenet elküldve: 2018-12-14 22:25:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*Mosolyog a férfi szavain.*
-Gondolom ez kétség kívül igaz.
*Ő is kényelmesebb testhelyzetet vesz fel és úgy hallgatja a férfit.*
-Én is így vagyok ezzel. Minden műfajt szeretek és elolvasok, bár az igaz történetek a legjobbak. *Élesen kifújja a levegőt.* Csak hát az emberek, amint azt sokszor tapasztaljuk, szeretik kiszínezni a valóságot.
*Szinte mindennel egyet ért amit a férfi mond, csupán egy valamivel nem.*
-A könyvek varázslatosak. Gondolj bele, hogy az író egész lényét hordozzák. Ami számodra fölösleges, az mások számára az életet jelentheti. Mindenki máshogy keresi a kenyerét.
*A férfira kacsint, majd követi a szemeivel amikor az feláll, hogy a teát intézze. Bólint a javaslatára, miszerint a földön kényelmes helyük lehet. Leül tehát és becsukja egy pillanatra a szemét amikor a meleg megcsapja a testét. A férfi válaszára elmosolyodik.*
-Nagyon jó választás volt.
*Meglepődik és megdermed amikor a férfi keze útnak indul felé, de hagyja, hogy kisimítsa a tincset. A csuklyára vonatkozó kérdésre először nem tudja mit feleljen, majd válaszol.*
-Tudod így könnyebb távolságot tartani és elhatárolódni attól amitől szeretnék.
*A bocsánat kérésre csak legyint, de a férfi következő szavain elgondolkozik.*
-Mennyi a tarifád?
*Mosolyog a férfi szavain.*
-Gondolom ez kétség kívül igaz.
*Ő is kényelmesebb testhelyzetet vesz fel és úgy hallgatja a férfit.*
-Én is így vagyok ezzel. Minden műfajt szeretek és elolvasok, bár az igaz történetek a legjobbak. *Élesen kifújja a levegőt.* Csak hát az emberek, amint azt sokszor tapasztaljuk, szeretik kiszínezni a valóságot.
*Szinte mindennel egyet ért amit a férfi mond, csupán egy valamivel nem.*
-A könyvek varázslatosak. Gondolj bele, hogy az író egész lényét hordozzák. Ami számodra fölösleges, az mások számára az életet jelentheti. Mindenki máshogy keresi a kenyerét.
*A férfira kacsint, majd követi a szemeivel amikor az feláll, hogy a teát intézze. Bólint a javaslatára, miszerint a földön kényelmes helyük lehet. Leül tehát és becsukja egy pillanatra a szemét amikor a meleg megcsapja a testét. A férfi válaszára elmosolyodik.*
-Nagyon jó választás volt.
*Meglepődik és megdermed amikor a férfi keze útnak indul felé, de hagyja, hogy kisimítsa a tincset. A csuklyára vonatkozó kérdésre először nem tudja mit feleljen, majd válaszol.*
-Tudod így könnyebb távolságot tartani és elhatárolódni attól amitől szeretnék.
*A bocsánat kérésre csak legyint, de a férfi következő szavain elgondolkozik.*
-Mennyi a tarifád?
576. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 20:32:33
Üzenet elküldve: 2018-12-14 20:32:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Nem, *rázza meg a fejét* valóban nem adnak. De eddig nem is igazán volt rá szükségem... illetve, amiben gyakorlottnak kell lennem, abban az vagyok. *Somolyog orra alatt egy kicsit, bár tekintetében semmi kihívó nincs.*
- Igazából mindenfélét. *Fonja karba kezeit, majd jóleső érzéssel tölti el, ahogyan a lassan lobogó tűz kezdi felmelegíteni elgémberedett tagjait.* Leginkább a tudományok és a rejtélyek érdekelnek, de valójában mindenevő vagyok. *Nevet fel, mert így van. Számtalan könyvet elolvasott, szinte mindent, amit csak megtalált.* Egy vagyont költöttem ezekre! *Nevet fel hangosabban.* Nem is tudom mit gondoltam, mert valójában nem megyek velük semmire. *Nevet, bár ebbe a nevetésbe már szomorú felhangok is belekerülnek kissé, aztán megrázza magát. Lassan megnézi az edényt, melyben a víz már kellően lobog. Egy rongy segítségével leveszi a tűzről és az asztalon egy kis rácsra teszi, majd beleszórja a füvet, s lefedi. Visszasétál a lányhoz, majd a szőnyegre mutat.*
- Maradjunk itt... ha neked is jó. *Majd kényelmesen helyet foglal a kandalló előtt.* Egy pár perc még kell a teának. *Mosolyog kedvesen, szemeiben a tűz lángja tükröződik.*
- Amióta csak az eszemet tudom. *Vonja meg a vállát.* Az utcán éltem gyermekkoromban, majd elkezdtem dolgozni. Előbb béreltem, aztán megvettem, nem került sokba. *Ha a lány helyet foglalt óvatosan megemeli a kezét.*
- Megengeded? Csak egy pillanat... *Egy apró tincset elsimít Ceale arcáról, majd fejét forgatva figyeli meg.* Miért takarod el ezt az arcot? *Kérdezi, miután leveszi a kezét.*
- Én nem illetném csuklyával. *Rázza meg a fejét.* Vagy esetleg más oka van? Esetleg nem akarod, hogy felismerjenek? *Hangja csendes és tűnődő, olykor a tűzre néz, s Ceale történetén gondolkodik.*
- Bocsáss meg! *Vigyorodik el hirtelen, szemeibe vidám csillogás vegyül.* Szakmai ártalom. Néha a kezem előbb indul el útjára, mint illendő volna. Bizonyára eszed ágában nincs szolgáltatást igénybe venni. Nem teszem többet, ne haragudj. *Nevet fel.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.14 22:23:42
- Nem, *rázza meg a fejét* valóban nem adnak. De eddig nem is igazán volt rá szükségem... illetve, amiben gyakorlottnak kell lennem, abban az vagyok. *Somolyog orra alatt egy kicsit, bár tekintetében semmi kihívó nincs.*
- Igazából mindenfélét. *Fonja karba kezeit, majd jóleső érzéssel tölti el, ahogyan a lassan lobogó tűz kezdi felmelegíteni elgémberedett tagjait.* Leginkább a tudományok és a rejtélyek érdekelnek, de valójában mindenevő vagyok. *Nevet fel, mert így van. Számtalan könyvet elolvasott, szinte mindent, amit csak megtalált.* Egy vagyont költöttem ezekre! *Nevet fel hangosabban.* Nem is tudom mit gondoltam, mert valójában nem megyek velük semmire. *Nevet, bár ebbe a nevetésbe már szomorú felhangok is belekerülnek kissé, aztán megrázza magát. Lassan megnézi az edényt, melyben a víz már kellően lobog. Egy rongy segítségével leveszi a tűzről és az asztalon egy kis rácsra teszi, majd beleszórja a füvet, s lefedi. Visszasétál a lányhoz, majd a szőnyegre mutat.*
- Maradjunk itt... ha neked is jó. *Majd kényelmesen helyet foglal a kandalló előtt.* Egy pár perc még kell a teának. *Mosolyog kedvesen, szemeiben a tűz lángja tükröződik.*
- Amióta csak az eszemet tudom. *Vonja meg a vállát.* Az utcán éltem gyermekkoromban, majd elkezdtem dolgozni. Előbb béreltem, aztán megvettem, nem került sokba. *Ha a lány helyet foglalt óvatosan megemeli a kezét.*
- Megengeded? Csak egy pillanat... *Egy apró tincset elsimít Ceale arcáról, majd fejét forgatva figyeli meg.* Miért takarod el ezt az arcot? *Kérdezi, miután leveszi a kezét.*
- Én nem illetném csuklyával. *Rázza meg a fejét.* Vagy esetleg más oka van? Esetleg nem akarod, hogy felismerjenek? *Hangja csendes és tűnődő, olykor a tűzre néz, s Ceale történetén gondolkodik.*
- Bocsáss meg! *Vigyorodik el hirtelen, szemeibe vidám csillogás vegyül.* Szakmai ártalom. Néha a kezem előbb indul el útjára, mint illendő volna. Bizonyára eszed ágában nincs szolgáltatást igénybe venni. Nem teszem többet, ne haragudj. *Nevet fel.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.14 22:23:42
575. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 20:04:16
Üzenet elküldve: 2018-12-14 20:04:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
-Megértem. Nem sokat ér ha az ember túl buta vagy hiú használni. Megvan ennek is az árny oldala.
*Vissza mosolyog a férfira és a könyvekre néz.*
-A könyvek hasznosak, látszik, hogy olvasott ember vagy, de gyakorlati tapasztalatot sajnos nem adnak.
*Nézi ahogy a férfi tevékenykedik, majd mivel az szabad utat ad neki a házban, a könyvespolchoz lép.*
-Milyen könyveket olvasol?
*A férfira pillant miközben az begyújtja a fát, majd jót mosolyog annak szavain.*
-Köszönöm. *A férfira mosolyog.* A kis sétánk engem is felébresztett, szóval az a tea igazán jó ötlet.
*Ralasra kacsint, majd közelebb lép, hogy érezze ő is a tűz melegét.*
-Mióta laksz itt?
-Megértem. Nem sokat ér ha az ember túl buta vagy hiú használni. Megvan ennek is az árny oldala.
*Vissza mosolyog a férfira és a könyvekre néz.*
-A könyvek hasznosak, látszik, hogy olvasott ember vagy, de gyakorlati tapasztalatot sajnos nem adnak.
*Nézi ahogy a férfi tevékenykedik, majd mivel az szabad utat ad neki a házban, a könyvespolchoz lép.*
-Milyen könyveket olvasol?
*A férfira pillant miközben az begyújtja a fát, majd jót mosolyog annak szavain.*
-Köszönöm. *A férfira mosolyog.* A kis sétánk engem is felébresztett, szóval az a tea igazán jó ötlet.
*Ralasra kacsint, majd közelebb lép, hogy érezze ő is a tűz melegét.*
-Mióta laksz itt?
574. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 14:47:32
Üzenet elküldve: 2018-12-14 14:47:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Tudod, nem vagyok az a kimondottan gazdag ember. *Húzza el a száját.* Valahogy sohasem érdekelt a pénz és a csillogás. *Lassan lehúzza a lányról köpenyt, majd az egyik szék kafájára hajtja.* De örülök, hogy tetszik. *Fordul vissza a lány felé, őszinte mosollyal és elégedettséggel.*
- Én is szeretem, ahogyan a könyveket is. *Mutat végig a két polcon és az ágya melletti kis kupacon.* Gyakran olvasgatok. *Fűzi hozzá, mintha ez nem lenne egyértelmű.*
- Mit is említettél legutóbb, teát? *Kacsint a lányra, s máris fordul, hogy az asztalon lévő kis dobozból teafüvet készítsen elő, egy edénybe pedig vizet önt, majd a kandalló fölé helyezett kis rácsra teszi.*
- Addig nyugodtan nézz körbe! Bár nincs sok látnivaló. *Kabátját leveti, s immár csak egy lezser ing marad rajta, fázósan húzza össze magát, majd a kandalló elé térdel, hogy elgyújtsa azt.*
- Mindig bekészítem, mielőtt elmegyek itthonról, hogy csak gyújtani kelljen. *Mondja csak úgy, hátra sem nézve, majd igyekszik elgyújtani a tüzet egy papír hegyére gyertyáról vett kis lánggal. Nincs túl nagy fény a szobában, főleg így este, csak félhomály és a néhány gyertya sejtelmes fénye ragyogja be, illetve immár hamarosan a kandallóba készített fába harapó tűz. Amíg a teavíz felforr, addig tudnak még beszélgetni kicsit, így ismét a lányhoz fordul, de marad a kandallónál, melegíti a hátát.*
- Gyere nyugodtan közelebb. *Duruzsolja.* Bizonyára átfagytál. Párnát vagy takarót készítek majd elő neked, ha szeretnéd, én még annyira nem akarok aludni. *Vonja meg a vállát.* Persze, ha neked ez a szándékod, akkor megértem, csak egy teát igyunk meg előtte. *Mosolyodik el kedvesen.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.14 15:39:56
- Tudod, nem vagyok az a kimondottan gazdag ember. *Húzza el a száját.* Valahogy sohasem érdekelt a pénz és a csillogás. *Lassan lehúzza a lányról köpenyt, majd az egyik szék kafájára hajtja.* De örülök, hogy tetszik. *Fordul vissza a lány felé, őszinte mosollyal és elégedettséggel.*
- Én is szeretem, ahogyan a könyveket is. *Mutat végig a két polcon és az ágya melletti kis kupacon.* Gyakran olvasgatok. *Fűzi hozzá, mintha ez nem lenne egyértelmű.*
- Mit is említettél legutóbb, teát? *Kacsint a lányra, s máris fordul, hogy az asztalon lévő kis dobozból teafüvet készítsen elő, egy edénybe pedig vizet önt, majd a kandalló fölé helyezett kis rácsra teszi.*
- Addig nyugodtan nézz körbe! Bár nincs sok látnivaló. *Kabátját leveti, s immár csak egy lezser ing marad rajta, fázósan húzza össze magát, majd a kandalló elé térdel, hogy elgyújtsa azt.*
- Mindig bekészítem, mielőtt elmegyek itthonról, hogy csak gyújtani kelljen. *Mondja csak úgy, hátra sem nézve, majd igyekszik elgyújtani a tüzet egy papír hegyére gyertyáról vett kis lánggal. Nincs túl nagy fény a szobában, főleg így este, csak félhomály és a néhány gyertya sejtelmes fénye ragyogja be, illetve immár hamarosan a kandallóba készített fába harapó tűz. Amíg a teavíz felforr, addig tudnak még beszélgetni kicsit, így ismét a lányhoz fordul, de marad a kandallónál, melegíti a hátát.*
- Gyere nyugodtan közelebb. *Duruzsolja.* Bizonyára átfagytál. Párnát vagy takarót készítek majd elő neked, ha szeretnéd, én még annyira nem akarok aludni. *Vonja meg a vállát.* Persze, ha neked ez a szándékod, akkor megértem, csak egy teát igyunk meg előtte. *Mosolyodik el kedvesen.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.14 15:39:56
573. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 14:01:44
Üzenet elküldve: 2018-12-14 14:01:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*Elmosolyodik amikor a férfi kifejezi sajnálatát.*
-Nincs gond. Tudod az életem nem cukor máz és tejfel, ahogy a tiéd sem. Viszont vannak olyan dolgok melyeket jobb nem bolygatni, nem csak magunk, de mások védelmére.
*Amikor Ralas szóba hozza a kandallót és a szőnyeget, elmosolyodik.*
-Remek nekem az tökéletes lesz.
*A társalgás közepette nem veszi észre, hogy valójában már a ház előtt vannak. A férfi bocsánat kérésére pedig csak legyint.*
-Ugyan. Nem gond, csak tudod ez is olyan mint amit előbb említettem.
*Amikor közlik vele, hogy valójában már megérkeztek, döbbenten fordul hátra. Nem mintha a ház okozna gondot, csupán saját figyelmetlensége lepi meg. Ralas illedelmesen előre engedi. Beérve körbe néz és nem érti a férfi eddigi magyarázkodását.*
-Kedves házikó, olyan kuckós.
*Jegyzi meg, miközben hagyja, hogy le segítsék róla a köpenyt. Ismét körbe pillant, majd a férfihoz fordul.*
-Nem értem miért szabadkoztál.
*Elmosolyodik amikor a férfi kifejezi sajnálatát.*
-Nincs gond. Tudod az életem nem cukor máz és tejfel, ahogy a tiéd sem. Viszont vannak olyan dolgok melyeket jobb nem bolygatni, nem csak magunk, de mások védelmére.
*Amikor Ralas szóba hozza a kandallót és a szőnyeget, elmosolyodik.*
-Remek nekem az tökéletes lesz.
*A társalgás közepette nem veszi észre, hogy valójában már a ház előtt vannak. A férfi bocsánat kérésére pedig csak legyint.*
-Ugyan. Nem gond, csak tudod ez is olyan mint amit előbb említettem.
*Amikor közlik vele, hogy valójában már megérkeztek, döbbenten fordul hátra. Nem mintha a ház okozna gondot, csupán saját figyelmetlensége lepi meg. Ralas illedelmesen előre engedi. Beérve körbe néz és nem érti a férfi eddigi magyarázkodását.*
-Kedves házikó, olyan kuckós.
*Jegyzi meg, miközben hagyja, hogy le segítsék róla a köpenyt. Ismét körbe pillant, majd a férfihoz fordul.*
-Nem értem miért szabadkoztál.
572. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-14 13:39:14
Üzenet elküldve: 2018-12-14 13:39:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Oh... *Kapja fel tekintetét a lány válaszára, ezek szerint volt már akit elveszített. Nem akart semmit felbolygatni, sajnálja is a dolgot, melyet nem rejt véka alá.*
- Nem tudom számít-e, nem akarok közhelyesnek tűnni, de sajnálom. *Mondja csendesen, bizonyára az az illető nagyon fontos volt a lánynak.*
- Hát... *Emeli fel egy kissé kezét, s zavartan vakarja meg tarkóját.* Ami azt illeti egy egészen kicsi kandallóm van, de persze lehet előtte aludni. *Bólogat. A szőnyeg is adott, szerencsére a korábbi tulaj nem vitt el mindent onnan.*
- Viszont a szőnyeg az kellemesen puha, kedvelni fogod. *Mosolyodik el, majd mikor a lány a családjáról kezd beszélni elhallgat. Időközben a lakása elé értek, ha a lány felnéz, megláthatja az erkélyen lobogó vörös kendőt, mely Ralas lakását jelzi. Bizonyára könnyen észreveszi, hiszen a sast figyelve feltűnhet számára. Igazából már régóta a lakónegyed tájékán járnak, de Ralas nem akarta félbeszakítani a lányt, az persze meg sem fordul a fejében, hogy fent is beszélgethetnek.*
- Értem. *Fűzi hozzá csendesen a hallottakra, nem veszi észre, hogy lebukott, a lány ügyesen rejti szándékát a csuklya megigazításával.* Nem akartam indiszkrét lenni, ne haragudj. *Hajol meg fejével, s kezét visszateszi a lányéra együtt érzően.*
- Már itt vagyunk, Ceale. *Torpan meg, majd mutat felfelé a vörös kendő felé.* Akhimnak bizonyára jó helye lesz ott, nyugodtan odatelepedhet, ha akar, akkor pedig egerészhet, az ablakon keresztül láthat téged. *Mosolyog a lányra, majd kitárja a tömbház ajtaját, hogy felkísérje a lépcsőn.*
- Hát itt volnánk. *Óvatosan nyitja az ajtót az első emeleten, majd benéz, nem hagyott e túl nagy kuplerájt, aztán megnyugodva tárja ki.*
- Üdvözöllek szerény hajlékomban! *Hajol meg mélyebben, s a lányra nevet. Ha Ceale belép, a szemközti falon láthatja az erkélyajtót, ablakkal. Balra a falnál kandalló, egy kis polc áll mellette roskadozik könyvektől és pergamenektől. A kandalló előtt valóban van egy szőnyeg, talán prémből, seszínű, de finom puhának tűnik. Jobbra az ajtó mellett kis asztal, három székkel, Ralas itt szokott étkezni, a túloldalon a sarokban, nem messze az erkélyajtótól pedig egy szalmával bélelt ágy és ismét egy polc. Ennyi, semmi több. Szegényes és puritán.*
- Hölgyem! Kerüljön beljebb! *Nevet fel, majd, ha a lány engedi, lesegíti róla csuklyás kabátját.*
- Oh... *Kapja fel tekintetét a lány válaszára, ezek szerint volt már akit elveszített. Nem akart semmit felbolygatni, sajnálja is a dolgot, melyet nem rejt véka alá.*
- Nem tudom számít-e, nem akarok közhelyesnek tűnni, de sajnálom. *Mondja csendesen, bizonyára az az illető nagyon fontos volt a lánynak.*
- Hát... *Emeli fel egy kissé kezét, s zavartan vakarja meg tarkóját.* Ami azt illeti egy egészen kicsi kandallóm van, de persze lehet előtte aludni. *Bólogat. A szőnyeg is adott, szerencsére a korábbi tulaj nem vitt el mindent onnan.*
- Viszont a szőnyeg az kellemesen puha, kedvelni fogod. *Mosolyodik el, majd mikor a lány a családjáról kezd beszélni elhallgat. Időközben a lakása elé értek, ha a lány felnéz, megláthatja az erkélyen lobogó vörös kendőt, mely Ralas lakását jelzi. Bizonyára könnyen észreveszi, hiszen a sast figyelve feltűnhet számára. Igazából már régóta a lakónegyed tájékán járnak, de Ralas nem akarta félbeszakítani a lányt, az persze meg sem fordul a fejében, hogy fent is beszélgethetnek.*
- Értem. *Fűzi hozzá csendesen a hallottakra, nem veszi észre, hogy lebukott, a lány ügyesen rejti szándékát a csuklya megigazításával.* Nem akartam indiszkrét lenni, ne haragudj. *Hajol meg fejével, s kezét visszateszi a lányéra együtt érzően.*
- Már itt vagyunk, Ceale. *Torpan meg, majd mutat felfelé a vörös kendő felé.* Akhimnak bizonyára jó helye lesz ott, nyugodtan odatelepedhet, ha akar, akkor pedig egerészhet, az ablakon keresztül láthat téged. *Mosolyog a lányra, majd kitárja a tömbház ajtaját, hogy felkísérje a lépcsőn.*
- Hát itt volnánk. *Óvatosan nyitja az ajtót az első emeleten, majd benéz, nem hagyott e túl nagy kuplerájt, aztán megnyugodva tárja ki.*
- Üdvözöllek szerény hajlékomban! *Hajol meg mélyebben, s a lányra nevet. Ha Ceale belép, a szemközti falon láthatja az erkélyajtót, ablakkal. Balra a falnál kandalló, egy kis polc áll mellette roskadozik könyvektől és pergamenektől. A kandalló előtt valóban van egy szőnyeg, talán prémből, seszínű, de finom puhának tűnik. Jobbra az ajtó mellett kis asztal, három székkel, Ralas itt szokott étkezni, a túloldalon a sarokban, nem messze az erkélyajtótól pedig egy szalmával bélelt ágy és ismét egy polc. Ennyi, semmi több. Szegényes és puritán.*
- Hölgyem! Kerüljön beljebb! *Nevet fel, majd, ha a lány engedi, lesegíti róla csuklyás kabátját.*
571. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-06 20:43:27
Üzenet elküldve: 2018-12-06 20:43:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Az eltűnt hercegnő nyomában//
*Dreiya korán kel, hisz ehhez szokott hozzá. Amúgy is a kikötőbe egyeztették a találkozót, noha a hátas vagy gyalog problémát nem igazán vitatták meg. De ideje van még így, a városban lődörög kicsit. Végig gondolva mire is készül épp két, nos, újsütetű ismerősével. Akik egy óriás nőt keresnek. De eddig nem sok sikerrel. De nem ő a mérvadó a témában hisz végre kimozdulhat ebből a környezetből. Séta közben azért figyeli a szintén korán kelő lakosokat, akik a kikötő felé tartanak, vagy épp azt lesik, kit lehetne kifosztani. Erre senkinek nem ad opciót. Sőt még esélyt sem így kicsit gyorsabb tempóra váltva indul a kikötő felé.*
*Dreiya korán kel, hisz ehhez szokott hozzá. Amúgy is a kikötőbe egyeztették a találkozót, noha a hátas vagy gyalog problémát nem igazán vitatták meg. De ideje van még így, a városban lődörög kicsit. Végig gondolva mire is készül épp két, nos, újsütetű ismerősével. Akik egy óriás nőt keresnek. De eddig nem sok sikerrel. De nem ő a mérvadó a témában hisz végre kimozdulhat ebből a környezetből. Séta közben azért figyeli a szintén korán kelő lakosokat, akik a kikötő felé tartanak, vagy épp azt lesik, kit lehetne kifosztani. Erre senkinek nem ad opciót. Sőt még esélyt sem így kicsit gyorsabb tempóra váltva indul a kikötő felé.*
570. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-06 00:27:18
Üzenet elküldve: 2018-12-06 00:27:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ahogy kegyed jónak látja.
*Mormogja a bajsza alatt, de csöppet sem nyugtatja a tudat, hogy a vörös leány továbbra is nekiszegezi a számszeríjat. Elég csak egy meggondolatlan szó, és enged az ideg. Mégpedig ha valaki, hát ő mestere a meggondolatlan szavaknak.*
-Minek ez a sok szar?
*Söpri félre öccse kívánságlistáját.*
-Majd elboldogulunk a városban, ha olyan nagy a fejetlenség, mint mondod.
*Vigyorodik el sötéten. A káosz bizony az ő pályája, talán ez elvitathatatlan tőle. Ha valóban ez a helyzet Artheniorban, ott a helyük.*
-Hogy? Barbárok?
*Kapja fel a fejét Latamie szavaira.*
-Ha megint bekasztliznátok, akkor nyugodtan menjünk csak oda a thargokhoz.
*Horkan fel kelletlen. A kettősnek nem fejti ki a dolgot, talán ebből az egy mondatból is leszűrik a lényeget. Mikor legutóbb a Vashegyen járt, épp egy lovat próbált elkötni, ráadásul kötve hiszi, hogy nem jutott a fülükbe, kicsoda és micsoda a Kikötői Király. Márpedig ismerik az igazi nevét is, a vezérkar biztosan. Más kérdés, hogy úgy gondolja, a barbárok tartoznak neki. Elvégre nem ingyen vitte vásárra a bőrét a fényemberek ellen.*
-Ha fegyverek kellenek meg kaja... A Dokkoknál mindig ott lebzselnek a Vihar Fiai. A kishölgy biztos ismeri őket.
*Igaz, ami igaz, nem lenne szerencsés felkeresni a Dokkok urait. Megbízhatatlan banda, ráadásul nincsenek épp pertuban a Patkányokkal sem.*
-Aszondom, töltsük el a ma éjszakát a Sellőben.
*Fordul hátra kissé, hogy megeresszen egy joviális vigyort Latamie felé.*
-Én elszaladok a Vérkertbe a fegyvereimért, míg Ti összekészültök... Aztán fel, Artheniorba.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ahogy kegyed jónak látja.
*Mormogja a bajsza alatt, de csöppet sem nyugtatja a tudat, hogy a vörös leány továbbra is nekiszegezi a számszeríjat. Elég csak egy meggondolatlan szó, és enged az ideg. Mégpedig ha valaki, hát ő mestere a meggondolatlan szavaknak.*
-Minek ez a sok szar?
*Söpri félre öccse kívánságlistáját.*
-Majd elboldogulunk a városban, ha olyan nagy a fejetlenség, mint mondod.
*Vigyorodik el sötéten. A káosz bizony az ő pályája, talán ez elvitathatatlan tőle. Ha valóban ez a helyzet Artheniorban, ott a helyük.*
-Hogy? Barbárok?
*Kapja fel a fejét Latamie szavaira.*
-Ha megint bekasztliznátok, akkor nyugodtan menjünk csak oda a thargokhoz.
*Horkan fel kelletlen. A kettősnek nem fejti ki a dolgot, talán ebből az egy mondatból is leszűrik a lényeget. Mikor legutóbb a Vashegyen járt, épp egy lovat próbált elkötni, ráadásul kötve hiszi, hogy nem jutott a fülükbe, kicsoda és micsoda a Kikötői Király. Márpedig ismerik az igazi nevét is, a vezérkar biztosan. Más kérdés, hogy úgy gondolja, a barbárok tartoznak neki. Elvégre nem ingyen vitte vásárra a bőrét a fényemberek ellen.*
-Ha fegyverek kellenek meg kaja... A Dokkoknál mindig ott lebzselnek a Vihar Fiai. A kishölgy biztos ismeri őket.
*Igaz, ami igaz, nem lenne szerencsés felkeresni a Dokkok urait. Megbízhatatlan banda, ráadásul nincsenek épp pertuban a Patkányokkal sem.*
-Aszondom, töltsük el a ma éjszakát a Sellőben.
*Fordul hátra kissé, hogy megeresszen egy joviális vigyort Latamie felé.*
-Én elszaladok a Vérkertbe a fegyvereimért, míg Ti összekészültök... Aztán fel, Artheniorba.
569. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-05 23:10:32
Üzenet elküldve: 2018-12-05 23:10:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*Élete nagy részét a tengeren töltötte, mert ott érzi otthon magát. Oda született mondhatni. De a helyzet úgy hozza, nagyon is kapóra jön Latamie-nek a szárazföldi út gondolata. Cha'yss nem tudhatja a hátterét, és Meronnan még annyira sem gondolhatja, hogy miért hagyja el a vörös szirén a kikötőt. Az is biztos, hogy Latamie szerint nem is igen érdekli kompániáját az indok, csupán a tények.
Egy szó, mint száz, a vörös marad. Egy darabig még biztosan.
Ismeri a térképeket, és a távolságokkal is többnyire tisztában van, így azt nagyjából be tudja határolni, mennyi ideig lesz fegyvertelenségbe taszítva a nagyobb darab pasas. Csakis saját elképzelését támasztja alá, amikor ingerülten fejezi be a hozzá intézett mondatot, és azt, hogy az íj, éppen ott van jól ahol van.*
- Mindenképp. *Veti oda foghelyről, válláról lepereg az ingerült mondatvég. Nem tekinti fenyegetésnek, ám a férfi hangulatának gyorsan hullámzó ívén már összehúzza szemöldökét, aztán pajkosság húzódik szája szegletébe.
~Lesz még a dorbézolásból valami.~
Ennek azonban nem örülhet sokáig, mert Cha'yss hamar leinti.
~Ünneprontó.~
Mi több, nem csak a borozós estébe rondít bele a bárd, hanem ezt követően az út fennmaradó részét gyakorlatilag a férfias kakaskodás tölti ki.*
- Megfájdul tőletek a fejem. *Jegyzi meg .* Méregessétek, mikor nem vagyok ott, csak az eredményről szóljatok.
*Már-már azon van, hogy elteszi a számszeríjat, és azonnal befordul az egyik utcába. Inkább most pakolna össze, addig sem hallja a testvéri civódást. Illetve Meronnan kétes érdemeinek és társainak porba taposását, mint ahogyan a bagó maradékával szokás.
Ekkor kérdez Chayss olyasmit, amire legalább lehet komolyan felelni. Léptei azonban nem vesztenek a lendületből, ha az előtte haladó tartja a tempót.*
- A térképek szerint van egy piac innen északra, a neve nem jut eszembe, de ott a barbár vidéken. Úgy félúton van Arthenior és a Kikötő közt. *A szigetek térképeit keni vágja, de a szárazföld belsejének csak néhány gócpontját ismeri névről. * Meg minden nagyvárosban van piac, bár ha valóban káosz van Artheniorban, arra nem alapoznék. Különben ahol vásár van, ott fegyver is akad.
*Feltételezi, ha nem is tisztán, de fű alatt mindenhol lehet kapni ezt-azt. Csak jó helyen kell keresni. *
- A Csalogány, egy határbócos, és lehetetlen elkötni. *Úgy ejti ki, hogy érződik, minden más csak valami játékhajó ahhoz képest, s annyit is ér.*
- Egy „picuri” elég volna. A legénységet könnyű toborozni, de a minőségi munkaerőt meg kell fizetni. *Ezt mondja folyton az apjának is.*
- De egy hajót jó áron már nehezebb szerezni.
*Jó áron, vagy úgy hogy örömmel adják. Ahhoz ért Lerach kapitány igazán. Arról még Latamie sem tud, hogy egyetlen egyszer megesett a szíve. Sokan nem is hinnék, hogy van neki olyan.*
*Élete nagy részét a tengeren töltötte, mert ott érzi otthon magát. Oda született mondhatni. De a helyzet úgy hozza, nagyon is kapóra jön Latamie-nek a szárazföldi út gondolata. Cha'yss nem tudhatja a hátterét, és Meronnan még annyira sem gondolhatja, hogy miért hagyja el a vörös szirén a kikötőt. Az is biztos, hogy Latamie szerint nem is igen érdekli kompániáját az indok, csupán a tények.
Egy szó, mint száz, a vörös marad. Egy darabig még biztosan.
Ismeri a térképeket, és a távolságokkal is többnyire tisztában van, így azt nagyjából be tudja határolni, mennyi ideig lesz fegyvertelenségbe taszítva a nagyobb darab pasas. Csakis saját elképzelését támasztja alá, amikor ingerülten fejezi be a hozzá intézett mondatot, és azt, hogy az íj, éppen ott van jól ahol van.*
- Mindenképp. *Veti oda foghelyről, válláról lepereg az ingerült mondatvég. Nem tekinti fenyegetésnek, ám a férfi hangulatának gyorsan hullámzó ívén már összehúzza szemöldökét, aztán pajkosság húzódik szája szegletébe.
~Lesz még a dorbézolásból valami.~
Ennek azonban nem örülhet sokáig, mert Cha'yss hamar leinti.
~Ünneprontó.~
Mi több, nem csak a borozós estébe rondít bele a bárd, hanem ezt követően az út fennmaradó részét gyakorlatilag a férfias kakaskodás tölti ki.*
- Megfájdul tőletek a fejem. *Jegyzi meg .* Méregessétek, mikor nem vagyok ott, csak az eredményről szóljatok.
*Már-már azon van, hogy elteszi a számszeríjat, és azonnal befordul az egyik utcába. Inkább most pakolna össze, addig sem hallja a testvéri civódást. Illetve Meronnan kétes érdemeinek és társainak porba taposását, mint ahogyan a bagó maradékával szokás.
Ekkor kérdez Chayss olyasmit, amire legalább lehet komolyan felelni. Léptei azonban nem vesztenek a lendületből, ha az előtte haladó tartja a tempót.*
- A térképek szerint van egy piac innen északra, a neve nem jut eszembe, de ott a barbár vidéken. Úgy félúton van Arthenior és a Kikötő közt. *A szigetek térképeit keni vágja, de a szárazföld belsejének csak néhány gócpontját ismeri névről. * Meg minden nagyvárosban van piac, bár ha valóban káosz van Artheniorban, arra nem alapoznék. Különben ahol vásár van, ott fegyver is akad.
*Feltételezi, ha nem is tisztán, de fű alatt mindenhol lehet kapni ezt-azt. Csak jó helyen kell keresni. *
- A Csalogány, egy határbócos, és lehetetlen elkötni. *Úgy ejti ki, hogy érződik, minden más csak valami játékhajó ahhoz képest, s annyit is ér.*
- Egy „picuri” elég volna. A legénységet könnyű toborozni, de a minőségi munkaerőt meg kell fizetni. *Ezt mondja folyton az apjának is.*
- De egy hajót jó áron már nehezebb szerezni.
*Jó áron, vagy úgy hogy örömmel adják. Ahhoz ért Lerach kapitány igazán. Arról még Latamie sem tud, hogy egyetlen egyszer megesett a szíve. Sokan nem is hinnék, hogy van neki olyan.*
568. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:44:12
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:44:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Cha'yss sem bízik Meronnanban, bár az igaz, hogy kicsit talán jobban, mint Latamie teszi. Bár a nagydarab testvér wegtoreni elválásuk óta sokkal pofátlanabb és vakmerőbb lett, ezt el kell ismernie. Lehet, a kikötői levegő ülte meg az agyát.
Teljesen megérti a vörös szirén rosszkedvét. Elrángatta a Sellőből és belerángatta egy olyan üzletbe, amelynek a kimenetele finoman szólva is kétséges. De kockázat nélkül nincs győzelem és egyelőre még hiszi, hogy Bahlint komolyan gondolta, hogy köthetnek üzletet. A csalódások pedig megerősítik és elszántabbá teszik, így egyelőre nem aggódik, hisz még semmiről sem tud.
Nem tudja, valójában mi motiválhatja a lányt, hisz nem sok mindent tudott megvillantani előtte egy wegtoreni nemeslevélen és egy iszáknyi aranyon kívül.*
- Örömmel hallom. *Biccent kurtán, mert valóban örül, annak, hogy Latamie velük tart. Okos és veszedelmes lány, később jól jöhet a talpraesettsége és a tapasztalatai, amelyeket a Csalogányon szerzett.*
- Szerintem igen, de magadnak köszönheted. Viselkedj rendesen az üzlettársammal. *Mondja az igric, ahogy elteszi Kathlynt a köpenye alá és megigazítja a fején a kalapot. Egy úriember minden helyzetben nézzen ki kifogástalanul.*
- Nézd, kevés dolog esne most jobban, mint egy nő ölelése és egy remek bor, de nem szeretnék visszaélni halálos ellenséged türelmével. *Sóhajt a bárd a Sellőbeli ital javaslatára.*
- Aha, és biztosan ezt vésték a sírkövére is. "Jobban forgatom a kardot, mint Cha'yss!" *Húzza el maga előtt nyitott tenyerét, mintha egy képzeletbeli véseten tenné.*
- Szart, én még élek, őt meg felzabálták a férgek. *Villant ragadozómosolyt az remélhetően előtte haladó Meronnanra.*
- Kurva nagy legenda lehetsz, mondhatom. Legendásan nagy szarban vagyunk miattad. *Legyint lemondóan.*
- "Volt". *Visszhangozza.*
- Tehát, ha jól értem, akkor már ő se él. Gratulálok a bandádhoz. *Szavaiban minden van, csak nem gratuláció.*
- Artheniort szétszaggatta a lázadás. Nincs törvény, nincsenek szabályok. Aki most lép, később nagyot szakíthat, de ehhez igyekezni kell, mielőtt mások is felismerik a lehetőséget. *Magyarázza. A városban valószínűleg most hatalmas a fejetlenség. Aki nem elég erős, az eltűnik vagy lesüllyed, viszont, aki okosan cselekszik, felemelkedhet. Most minden pillanat számít. Igyekezniük kell.*
- Hol van a legközelebbi piac, ahol élelmet és hasonlókat lehet beszerezni? Kell fegyver is, nem baj, ha nem a legjobb, csak legyen. *Fordul Latamie és Meronnan felé kérdőn. Talán ők ezzel jobban tisztában vannak.*
- Latamie, kellene egy hajó és legénység. Nem nagy, egy kisebb, pár fős, amivel a városba visszük a rakományt. Van ilyenre lehetőség? *A lakónegyed köveit róva máris beindulnak a gondolatai, ahogy a Sellő felé közelednek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Cha'yss sem bízik Meronnanban, bár az igaz, hogy kicsit talán jobban, mint Latamie teszi. Bár a nagydarab testvér wegtoreni elválásuk óta sokkal pofátlanabb és vakmerőbb lett, ezt el kell ismernie. Lehet, a kikötői levegő ülte meg az agyát.
Teljesen megérti a vörös szirén rosszkedvét. Elrángatta a Sellőből és belerángatta egy olyan üzletbe, amelynek a kimenetele finoman szólva is kétséges. De kockázat nélkül nincs győzelem és egyelőre még hiszi, hogy Bahlint komolyan gondolta, hogy köthetnek üzletet. A csalódások pedig megerősítik és elszántabbá teszik, így egyelőre nem aggódik, hisz még semmiről sem tud.
Nem tudja, valójában mi motiválhatja a lányt, hisz nem sok mindent tudott megvillantani előtte egy wegtoreni nemeslevélen és egy iszáknyi aranyon kívül.*
- Örömmel hallom. *Biccent kurtán, mert valóban örül, annak, hogy Latamie velük tart. Okos és veszedelmes lány, később jól jöhet a talpraesettsége és a tapasztalatai, amelyeket a Csalogányon szerzett.*
- Szerintem igen, de magadnak köszönheted. Viselkedj rendesen az üzlettársammal. *Mondja az igric, ahogy elteszi Kathlynt a köpenye alá és megigazítja a fején a kalapot. Egy úriember minden helyzetben nézzen ki kifogástalanul.*
- Nézd, kevés dolog esne most jobban, mint egy nő ölelése és egy remek bor, de nem szeretnék visszaélni halálos ellenséged türelmével. *Sóhajt a bárd a Sellőbeli ital javaslatára.*
- Aha, és biztosan ezt vésték a sírkövére is. "Jobban forgatom a kardot, mint Cha'yss!" *Húzza el maga előtt nyitott tenyerét, mintha egy képzeletbeli véseten tenné.*
- Szart, én még élek, őt meg felzabálták a férgek. *Villant ragadozómosolyt az remélhetően előtte haladó Meronnanra.*
- Kurva nagy legenda lehetsz, mondhatom. Legendásan nagy szarban vagyunk miattad. *Legyint lemondóan.*
- "Volt". *Visszhangozza.*
- Tehát, ha jól értem, akkor már ő se él. Gratulálok a bandádhoz. *Szavaiban minden van, csak nem gratuláció.*
- Artheniort szétszaggatta a lázadás. Nincs törvény, nincsenek szabályok. Aki most lép, később nagyot szakíthat, de ehhez igyekezni kell, mielőtt mások is felismerik a lehetőséget. *Magyarázza. A városban valószínűleg most hatalmas a fejetlenség. Aki nem elég erős, az eltűnik vagy lesüllyed, viszont, aki okosan cselekszik, felemelkedhet. Most minden pillanat számít. Igyekezniük kell.*
- Hol van a legközelebbi piac, ahol élelmet és hasonlókat lehet beszerezni? Kell fegyver is, nem baj, ha nem a legjobb, csak legyen. *Fordul Latamie és Meronnan felé kérdőn. Talán ők ezzel jobban tisztában vannak.*
- Latamie, kellene egy hajó és legénység. Nem nagy, egy kisebb, pár fős, amivel a városba visszük a rakományt. Van ilyenre lehetőség? *A lakónegyed köveit róva máris beindulnak a gondolatai, ahogy a Sellő felé közelednek.*
567. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-26 17:56:51
Üzenet elküldve: 2018-11-26 17:56:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Az elveszett hercegnő nyomában//
*Egyelőre nem került kínos helyzetbe, de ami késik, nem múlik. Azonban nem kerüli el Dreyia figyelmét az ork reakciója az engedékenységre. De azt is észrevette, hogy csak elnapolta a témát. Zammaria válasza megnyugtatja, bár az hogy elég közvetlen a viszonya az orkkal meglepi.*
- Remélhetőleg igen, hisz nem biztos, hogy kardforgatásból meglehet élni. De ez még a jövő zenéje lássuk azt a kaját.
*Csendesen hallgatja a páros csevegését, miközben a környéket tartja szemmel.*
- Azért az asztalt nem kéne dobálni, bár biztos megérdemelte. Csak a kocsmárosok fogadósok érzékenyek az ilyesmire. Szóval, ha már törni kell, ajtót használj olcsóbb a javítása.
*Ahogy sétálnak az óriásnak semmi nyoma. Igaz sötét van, de a látása így is bőven megmutatja, rejtőzzön bármi a sötétben. A sikátorban egy fura figura bámulja a hármasukat. Nem csoda egy nagyra nőt szörnyeteg ölelget két hozzá nem illő nőt és azok nem zavartatják magukat. Dreyia tekintete is megakad, a férfin a szemeiben a halál ígérete néz az iszákosra. Majd mintha elfújták volna mosolyogva lép tovább újdonsült társai mellett. Nevetni kezd Wagzal kirohanásán.*
- Ugyan miért szidod az itt élőket. Minden disznónak kell ól. Ha már házhoz nem juthatnak, de az erdő tényleg kellemesebb több szempontból is. Viszont a városoknak is meg van a maga hangulata. Most már foglalod is? Nem csak dobálod? A végén az asztalosok gazdagodnak meg belőled.
*Ahogy megjegyzi, hogy lassan megérkeznek Dreyia is megnyugszik valamelyest. Hátra néz követik e őket bár nem lát semmit így a társaira koncentrál.*
*Egyelőre nem került kínos helyzetbe, de ami késik, nem múlik. Azonban nem kerüli el Dreyia figyelmét az ork reakciója az engedékenységre. De azt is észrevette, hogy csak elnapolta a témát. Zammaria válasza megnyugtatja, bár az hogy elég közvetlen a viszonya az orkkal meglepi.*
- Remélhetőleg igen, hisz nem biztos, hogy kardforgatásból meglehet élni. De ez még a jövő zenéje lássuk azt a kaját.
*Csendesen hallgatja a páros csevegését, miközben a környéket tartja szemmel.*
- Azért az asztalt nem kéne dobálni, bár biztos megérdemelte. Csak a kocsmárosok fogadósok érzékenyek az ilyesmire. Szóval, ha már törni kell, ajtót használj olcsóbb a javítása.
*Ahogy sétálnak az óriásnak semmi nyoma. Igaz sötét van, de a látása így is bőven megmutatja, rejtőzzön bármi a sötétben. A sikátorban egy fura figura bámulja a hármasukat. Nem csoda egy nagyra nőt szörnyeteg ölelget két hozzá nem illő nőt és azok nem zavartatják magukat. Dreyia tekintete is megakad, a férfin a szemeiben a halál ígérete néz az iszákosra. Majd mintha elfújták volna mosolyogva lép tovább újdonsült társai mellett. Nevetni kezd Wagzal kirohanásán.*
- Ugyan miért szidod az itt élőket. Minden disznónak kell ól. Ha már házhoz nem juthatnak, de az erdő tényleg kellemesebb több szempontból is. Viszont a városoknak is meg van a maga hangulata. Most már foglalod is? Nem csak dobálod? A végén az asztalosok gazdagodnak meg belőled.
*Ahogy megjegyzi, hogy lassan megérkeznek Dreyia is megnyugszik valamelyest. Hátra néz követik e őket bár nem lát semmit így a társaira koncentrál.*
566. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-25 22:39:35
Üzenet elküldve: 2018-11-25 22:39:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az elveszett hercegnő nyomában//
* Dreyiának nem kell aggódni egyelőre, hiszen illetlen helyen nem tervezi megfogni rögtön ismeretségük legelején Wagzal.*
~ Talán megpróbálhatnám befűzni, hogy az édes hármast próbáljuk ki így! Az óriás kicsit félénk volt, de...~
* Hirtelen eszébe jut, hogy nem rég milyen érzelmi kitörést kapott és jobbnak látja, ha most még nem is forgat ilyesmit a fejében. Elég neki egy baj, nem kell ezt az élményt duplázni!
Oda sandít a szabónő karcsú alakjára és visszaidézi magában az éjszaka legkellemesebb mozzanatait. A játékos és kíváncsi kisördög, amilyennek megismerte, igen sok mindent felderített. Sok izgalmas dologgal kísérletezett és ezek megmaradtak ork hősünk szívében.
De visszatérve a sötétbe, a pirtianesinek nem támad olyan gondolata, hogy le kéne vágnia az orrát. Sokkal jobban zavarja a város bűze, mint az, hogy érzi. Viszont ki akarna öncsonkítást végezni két gyönyörű lánnyal az oldalán?
Az elveszett hercegnőnek nyomát sem találják, de azért nem kell annyira sietni. Egy szűk sikátorban álló alakra lesz figyelmes agyaras hősünk. Egy kulaccsal a kezében mereven állva bámulja őket. És a férfi főszereplőnk kivillantja rá a fogsorát. Nem tetszik az neki, ahogy a társaságában lévő hölgyeket vizslatja. Nem törődne többet vele, de valakit elkezd ébresztgetni az utca mocskában.*
-Patkányok! Hogy képes valaki ilyen mocsokban élni? Ennél még az erdő fái is jobbak lennének. Ott legalább van mire vadászni.
* Ellenséges pillantással méri fel az idegent és zavartalan tempóban haladnak tovább.*
-Mit mondjak? Szerencsém volt az asztalfoglalással.
* Nem részletez egy széket, hiszen egy ennyire tudománytalan városrész nem alkalmas székfoglaló beszédre. És azt már rég elfelejtette.*
-Nem sokára ott vagyunk. *jegyzi meg nyugodtan.*
* Dreyiának nem kell aggódni egyelőre, hiszen illetlen helyen nem tervezi megfogni rögtön ismeretségük legelején Wagzal.*
~ Talán megpróbálhatnám befűzni, hogy az édes hármast próbáljuk ki így! Az óriás kicsit félénk volt, de...~
* Hirtelen eszébe jut, hogy nem rég milyen érzelmi kitörést kapott és jobbnak látja, ha most még nem is forgat ilyesmit a fejében. Elég neki egy baj, nem kell ezt az élményt duplázni!
Oda sandít a szabónő karcsú alakjára és visszaidézi magában az éjszaka legkellemesebb mozzanatait. A játékos és kíváncsi kisördög, amilyennek megismerte, igen sok mindent felderített. Sok izgalmas dologgal kísérletezett és ezek megmaradtak ork hősünk szívében.
De visszatérve a sötétbe, a pirtianesinek nem támad olyan gondolata, hogy le kéne vágnia az orrát. Sokkal jobban zavarja a város bűze, mint az, hogy érzi. Viszont ki akarna öncsonkítást végezni két gyönyörű lánnyal az oldalán?
Az elveszett hercegnőnek nyomát sem találják, de azért nem kell annyira sietni. Egy szűk sikátorban álló alakra lesz figyelmes agyaras hősünk. Egy kulaccsal a kezében mereven állva bámulja őket. És a férfi főszereplőnk kivillantja rá a fogsorát. Nem tetszik az neki, ahogy a társaságában lévő hölgyeket vizslatja. Nem törődne többet vele, de valakit elkezd ébresztgetni az utca mocskában.*
-Patkányok! Hogy képes valaki ilyen mocsokban élni? Ennél még az erdő fái is jobbak lennének. Ott legalább van mire vadászni.
* Ellenséges pillantással méri fel az idegent és zavartalan tempóban haladnak tovább.*
-Mit mondjak? Szerencsém volt az asztalfoglalással.
* Nem részletez egy széket, hiszen egy ennyire tudománytalan városrész nem alkalmas székfoglaló beszédre. És azt már rég elfelejtette.*
-Nem sokára ott vagyunk. *jegyzi meg nyugodtan.*
565. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-25 19:10:10
Üzenet elküldve: 2018-11-25 19:10:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az elveszett hercegnő nyomában//
*Szélesedik mosolya Dreyia önvallomásán. Tetszik neki a válasz.*
- Sokan vannak így, akik idevetődnek. Ne félj, biztos vagyok benne, hogy megtalálod a neked való elfoglaltságot. Tudod, én is sokakat ismerek, még az is lehet, hogy a segítségedre lehetek.
*Örömmel karol bele bizalmasan Wagzalba jobb felől. Leshát a kötözködőktől nem annyira félti, sokkal inkább azokat, akik megpróbálkoznak vele. Az óriás nő még azokra is veszélyes, akiket kedvel. Bár az állapotát illetően vannak kétségei, ez tényleg kiszolgáltatottabbá teheti.
Nem kerüli el a figyelmét, hogy Dreyia nem válaszol egészen Wagzal kérdésére, hogy honnan jött, mármint abban az értelemben, hogy a Kikötő előtt hol élt, de talán nem szeretné, ha bolygatnák ezt a kérdést, legalábbis amíg ilyen friss az ismeretségük. Bár a zsoldost is lehetett úgy érteni, hogy éppen most merről érkezett, hogy arra már ne keresgéljenek. Ezt azért megjegyzi magában.
Wagzal gáláns felajánlása visszautasíthatatlan ajánlat, a ficsúrról tett megjegyzésén pedig halkan nevet.*
- Legközelebb biztosan kétszer is meggondolja, hogy egy ilyen erős hímmel kötekedjen.
*Dreyiára pillant cinkosan.*
- Wagzal nem túloz. A saját szememmel láttam, amint felkapja az asztalt és a fickóhoz vágja. Még csak erőlködnie sem kellett. Jó, ha valaki ilyen barátokat tudhat maga mellett.
*Kacsint rá. Tényleg nem esik nehezére a tájékozódás, és tekintete járja a környéket, hátha megpillant egy ismerős lándzsahegyet, ám sajnos útjuk a Rókalyukig eredménytelen kereséssel zárul.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.25 19:14:54
*Szélesedik mosolya Dreyia önvallomásán. Tetszik neki a válasz.*
- Sokan vannak így, akik idevetődnek. Ne félj, biztos vagyok benne, hogy megtalálod a neked való elfoglaltságot. Tudod, én is sokakat ismerek, még az is lehet, hogy a segítségedre lehetek.
*Örömmel karol bele bizalmasan Wagzalba jobb felől. Leshát a kötözködőktől nem annyira félti, sokkal inkább azokat, akik megpróbálkoznak vele. Az óriás nő még azokra is veszélyes, akiket kedvel. Bár az állapotát illetően vannak kétségei, ez tényleg kiszolgáltatottabbá teheti.
Nem kerüli el a figyelmét, hogy Dreyia nem válaszol egészen Wagzal kérdésére, hogy honnan jött, mármint abban az értelemben, hogy a Kikötő előtt hol élt, de talán nem szeretné, ha bolygatnák ezt a kérdést, legalábbis amíg ilyen friss az ismeretségük. Bár a zsoldost is lehetett úgy érteni, hogy éppen most merről érkezett, hogy arra már ne keresgéljenek. Ezt azért megjegyzi magában.
Wagzal gáláns felajánlása visszautasíthatatlan ajánlat, a ficsúrról tett megjegyzésén pedig halkan nevet.*
- Legközelebb biztosan kétszer is meggondolja, hogy egy ilyen erős hímmel kötekedjen.
*Dreyiára pillant cinkosan.*
- Wagzal nem túloz. A saját szememmel láttam, amint felkapja az asztalt és a fickóhoz vágja. Még csak erőlködnie sem kellett. Jó, ha valaki ilyen barátokat tudhat maga mellett.
*Kacsint rá. Tényleg nem esik nehezére a tájékozódás, és tekintete járja a környéket, hátha megpillant egy ismerős lándzsahegyet, ám sajnos útjuk a Rókalyukig eredménytelen kereséssel zárul.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.25 19:14:54
564. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-25 16:50:11
Üzenet elküldve: 2018-11-25 16:50:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Az elveszett hercegnő nyomában//
*Ahogy Zammira bemutatkozik, a szakmáját is elárulja. Drey nehéz helyzetben van hisz ő max harcolni tud, de azzal se villoghat. *
-Hát én csak a harchoz értek még nem találtam, meg ami érdekelne. - Néz Zammirára - De a varrás hasznosnak tűnik. Még keresem önmagam. –A lány kérdésére mégse válaszolhat őszintén, de igyekszik. - Pár hete érkeztem csak eddig a lakónegyedben töltöttem az időm, viszont munka és elfoglaltság nélkül unalmas dolog az élet.
*Az út valahogy kevesebb időt vesz igénybe, mint amikor erre jött, a kikötő és a raktárak hamar át adják helyüket újra a lakónegyednek. Vajon hol tud eltűnni egy óriás. Vajon mit is tenne Drey ha az lenne. Nos, halvány ötlete sincs. Az hogy az ork ölelgeti csak most tűnt fel neki. Lehetséges, hogy eltörné a kezét, de amíg derekán tartja a mancsát addig se lesz új ork-bőr kabátja. Amennyiben próbálkozna, hamar visszateszi a kezeit az eredeti pozícióba. Ha makacsabb, akkor eltávolítja, és úgy sétál mellette. Az utca normál esetben biztos sötét lenne, de mivel tökéletesen lát a sötétben így lábnyomokat fürkészi az út porában. Kiszúrja az ork kutakodását is már ami a szaglálódást illeti de ezt még jó ötletnek tartja bár rejtélynek véli hogy lehet érzékeny szaglással ebben az emberi bűz negyedben el lenni. Ha rajta múlna már rég levágta volna, az orrát csak ne érezze az esetleges szagokat, amik még így is erősek. A vacsora és ital invitálást szívesen fogadja pláne ha nem ő költekezik. Ezt meg is jegyzi.*
-Tetszik az ötlet úgy is éhes vagyok és egy kis ital sem fog ártani. A legfőbb haszna hogy szerezhetünk információt az eltűnt társatokról.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.25 17:12:28
*Ahogy Zammira bemutatkozik, a szakmáját is elárulja. Drey nehéz helyzetben van hisz ő max harcolni tud, de azzal se villoghat. *
-Hát én csak a harchoz értek még nem találtam, meg ami érdekelne. - Néz Zammirára - De a varrás hasznosnak tűnik. Még keresem önmagam. –A lány kérdésére mégse válaszolhat őszintén, de igyekszik. - Pár hete érkeztem csak eddig a lakónegyedben töltöttem az időm, viszont munka és elfoglaltság nélkül unalmas dolog az élet.
*Az út valahogy kevesebb időt vesz igénybe, mint amikor erre jött, a kikötő és a raktárak hamar át adják helyüket újra a lakónegyednek. Vajon hol tud eltűnni egy óriás. Vajon mit is tenne Drey ha az lenne. Nos, halvány ötlete sincs. Az hogy az ork ölelgeti csak most tűnt fel neki. Lehetséges, hogy eltörné a kezét, de amíg derekán tartja a mancsát addig se lesz új ork-bőr kabátja. Amennyiben próbálkozna, hamar visszateszi a kezeit az eredeti pozícióba. Ha makacsabb, akkor eltávolítja, és úgy sétál mellette. Az utca normál esetben biztos sötét lenne, de mivel tökéletesen lát a sötétben így lábnyomokat fürkészi az út porában. Kiszúrja az ork kutakodását is már ami a szaglálódást illeti de ezt még jó ötletnek tartja bár rejtélynek véli hogy lehet érzékeny szaglással ebben az emberi bűz negyedben el lenni. Ha rajta múlna már rég levágta volna, az orrát csak ne érezze az esetleges szagokat, amik még így is erősek. A vacsora és ital invitálást szívesen fogadja pláne ha nem ő költekezik. Ezt meg is jegyzi.*
-Tetszik az ötlet úgy is éhes vagyok és egy kis ital sem fog ártani. A legfőbb haszna hogy szerezhetünk információt az eltűnt társatokról.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.25 17:12:28
563. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-24 17:57:00
Üzenet elküldve: 2018-11-24 17:57:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az elveszett hercegnő nyomában//
* Immáron legmagasabb hősünk kevésbé örülne, ha most is emlegetnék őket tegnapi szállásukon. Inkább legendás csetepatékban szeretne kitűnni, mintsem a sellők utáni koslatásban. Bár nem úri ember, hogy inkognitóban járjon ilyen helyekre, de kevésbé érzi megalapozottnak félelmetes hírnevét, hogy ez legyen az első benyomás róla a helyiekben.
Ismét két hölgy társaságát élvezheti és agyaras barátunk ki is használja az alkalmat, ha Linkelstar nem ellenkezik, hogy mindkettejükbe belekarolva sétáljon velük a rossz hírű taverna felé. Jobbján Zammiriával, balján új ismerősükkel.*
-Hát egy egyedül kószáló lányba hamar beleköthetnek a bajkeverők. De hamarabb megtaláljuk úgy is, mint hogy baja eshetne. Te merről is jöttél, Dreyia?
* Hamar maguk mögött hagyják az elhagyatott raktárakat a közben besötétedő utcákon. A házakból kiszűrődő fények gyér világossága segít a testőrnek. Két társa sokkal jobban lát ilyen viszonyok között, ám nem lenne férfi, ha hagyná magát kézen fogva vezetni. Büszkébb ő annál, és már néhányszor meg kellett oldania az esti sétálás gondjait.
Szemei minél kevesebb információt adnak neki, annál jobban kiélesednek egyéb érzékei. A két éjszakai társnője illata, a szegények kéményéből szálló orrfacsaró büdös. És ha behunyná a szemét is odatalálna az alkoholról elnevezett házhoz. Lesha szagát viszont nem érzi a levegőben és igyekszik addig is feldobni valamivel a hangulatot.*
-Ha odaérünk, akkor haraphatnánk is valamit. Meghívlak benneteket egy italra. Azon sem lepődnék meg, ha a tegnapi mitugrász fiú ott lenne még mindig az asztal alatt, akkorát kapott...
* Még messze vannak onnan, van idejük beszélgetni. Oké, lehet nem a nők legszórakoztatóbb témáját vette elő, de hát kétségtelenül büszke volt művére, ahogy végleg a földre küldte az őt többször is megsebesítő ifjú embert.*
* Immáron legmagasabb hősünk kevésbé örülne, ha most is emlegetnék őket tegnapi szállásukon. Inkább legendás csetepatékban szeretne kitűnni, mintsem a sellők utáni koslatásban. Bár nem úri ember, hogy inkognitóban járjon ilyen helyekre, de kevésbé érzi megalapozottnak félelmetes hírnevét, hogy ez legyen az első benyomás róla a helyiekben.
Ismét két hölgy társaságát élvezheti és agyaras barátunk ki is használja az alkalmat, ha Linkelstar nem ellenkezik, hogy mindkettejükbe belekarolva sétáljon velük a rossz hírű taverna felé. Jobbján Zammiriával, balján új ismerősükkel.*
-Hát egy egyedül kószáló lányba hamar beleköthetnek a bajkeverők. De hamarabb megtaláljuk úgy is, mint hogy baja eshetne. Te merről is jöttél, Dreyia?
* Hamar maguk mögött hagyják az elhagyatott raktárakat a közben besötétedő utcákon. A házakból kiszűrődő fények gyér világossága segít a testőrnek. Két társa sokkal jobban lát ilyen viszonyok között, ám nem lenne férfi, ha hagyná magát kézen fogva vezetni. Büszkébb ő annál, és már néhányszor meg kellett oldania az esti sétálás gondjait.
Szemei minél kevesebb információt adnak neki, annál jobban kiélesednek egyéb érzékei. A két éjszakai társnője illata, a szegények kéményéből szálló orrfacsaró büdös. És ha behunyná a szemét is odatalálna az alkoholról elnevezett házhoz. Lesha szagát viszont nem érzi a levegőben és igyekszik addig is feldobni valamivel a hangulatot.*
-Ha odaérünk, akkor haraphatnánk is valamit. Meghívlak benneteket egy italra. Azon sem lepődnék meg, ha a tegnapi mitugrász fiú ott lenne még mindig az asztal alatt, akkorát kapott...
* Még messze vannak onnan, van idejük beszélgetni. Oké, lehet nem a nők legszórakoztatóbb témáját vette elő, de hát kétségtelenül büszke volt művére, ahogy végleg a földre küldte az őt többször is megsebesítő ifjú embert.*
562. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-22 23:45:03
Üzenet elküldve: 2018-11-22 23:45:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*Az este csendesen telik, ahogy a város felé tart. Nem érzi, hogy bármi gond lenne, de igyekszik nem orra esni más hullájában, ne adj isten csapdájába lépni. Az első épületek, még hogy, épületek kalyibák szinte csak a semmiből tűnnek elő. Mögöttük szakaszosan változnak az épületek stabilabb erősebb verziókra. Aki itt él az vagy bolond, vagy nincs pénze arra, hogy elhúzza a belét innen. De Dreyia se ideköltözni szándékozik, csak áthaladni, és már távozni is. Na, igen, de így estefelé valahol mégis lehet szép, ha az valahol romantikus lenne. De elég kevés esélyt lát arra, hogy romantika jöjjön össze. Nem is illik hozzá, de ezt már hagyjuk a történelemre. Valami fura módon mégis figyelemreméltó, ahogy egy tengerparti városka élete zajlik. A kikötő és a világítótorony is jól látszik miközben halad a célja felé. Cél? Nos, ez is erős túlzás, de legalább nem kényelmesedik el. Ahogy közeledik a kikötő felé egyre több lesz a bámészkodó. Meg a fürkésző tekintetek, így gyorsabb tempóra váltva célirányba veszi a dokkot. *
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.12.04 23:40:30, a következő indokkal:
Igeidők és elválasztási hibák javítva.
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.12.04 23:40:30, a következő indokkal:
Igeidők és elválasztási hibák javítva.
561. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2018-11-22 19:45:29
Üzenet elküldve: 2018-11-22 19:45:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Lendületesen//
*Nem tudja miért néz úgy körbe, mintha bármi változott volna. Nem messze van az utca lakásától, melyen halad, csak töretlenül előre, még mindig büszkén. Azon elmélkedik, hogy tulajdonképpen nincs mit szégyellnie. A kikötőben folytatott tevékenysége gyakorlatilag sokkal jobb, mint az itteni átlag. Hát miért gondolná, hogy bárkitől kevesebb. Legalább tud teljesíteni az ágyban. Ezt kevés férfi mondhatja el magáról. Morogva húzza össze magán lyukas kabátját, melyen átsüvít a szél.*
- Még csak az hiányzik, hogy összeszedjek valamit. *Morogja mérgesen, mert a hideg évszak elég hamar ideért. Jóllehet a tenger mellett mindig kicsit hűvösebb az időjárás, mint máshol. Persze, ha tudná, hogy Arthenior éppen pörzsölődik, talán többre becsülné jelenlegi helyét. A Sellő mondhatni méltósággal terül a távolban. Az ismerős alakzat, a falak, a színek, már megszokottak számára, ahogyan az összes ajtónállót ismeri már. ~ Talán Giselle megjelenik ma, ő mindig jól fizet. ~ Gondolja, s már előre morzsolgatja tenyerét egy kiadós vacsora után. ~ Ha nem, akkor legalább pihenek egyet, kell a társasági élet. ~ Mintha nem élne épp eleget. Közben már arra gondol, hogy igazán szervezhetnének valami bált, melyre a környez városból is érkeznek újak. Bővíteni kell ügyfélkörét, némi marketing sem ártana. Mindenesetre jelenleg még jó a Sellő, ez talán a jövő zenéje.*
*Nem tudja miért néz úgy körbe, mintha bármi változott volna. Nem messze van az utca lakásától, melyen halad, csak töretlenül előre, még mindig büszkén. Azon elmélkedik, hogy tulajdonképpen nincs mit szégyellnie. A kikötőben folytatott tevékenysége gyakorlatilag sokkal jobb, mint az itteni átlag. Hát miért gondolná, hogy bárkitől kevesebb. Legalább tud teljesíteni az ágyban. Ezt kevés férfi mondhatja el magáról. Morogva húzza össze magán lyukas kabátját, melyen átsüvít a szél.*
- Még csak az hiányzik, hogy összeszedjek valamit. *Morogja mérgesen, mert a hideg évszak elég hamar ideért. Jóllehet a tenger mellett mindig kicsit hűvösebb az időjárás, mint máshol. Persze, ha tudná, hogy Arthenior éppen pörzsölődik, talán többre becsülné jelenlegi helyét. A Sellő mondhatni méltósággal terül a távolban. Az ismerős alakzat, a falak, a színek, már megszokottak számára, ahogyan az összes ajtónállót ismeri már. ~ Talán Giselle megjelenik ma, ő mindig jól fizet. ~ Gondolja, s már előre morzsolgatja tenyerét egy kiadós vacsora után. ~ Ha nem, akkor legalább pihenek egyet, kell a társasági élet. ~ Mintha nem élne épp eleget. Közben már arra gondol, hogy igazán szervezhetnének valami bált, melyre a környez városból is érkeznek újak. Bővíteni kell ügyfélkörét, némi marketing sem ártana. Mindenesetre jelenleg még jó a Sellő, ez talán a jövő zenéje.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1805-1824