Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Hét Varjú Taverna (új) |  |
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-31 20:47:53
Üzenet elküldve: 2020-03-31 20:47:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* A reggeli hideg szél csontig hatol, ezért összehúzza magán a kabátját. Nem sokáig fog kelleni a vastag ruhadarab, mert mire dél lesz már olyan hőség lesz, hogy csak egy ingre lesz szüksége. Mikor elindult még szürkület volt, de mivel rohamosan világosodik, így mire eléri az építkezést már szinte teljesen kivilágosodik. A Patkányok teljesítették ígéretüket, ugyanis rengeteg alapanyaggal bővült a készletük. Elgroon sorra járja a kupacokat és ellenőrzi őket. Nincs semmi kivetnivalója az anyaggal szemben.*
- Remek. Ezt már szeretem.* Mosolyodik el elégedetten. Amíg szemléli a készletet megérkezhet Drogg is. Addig fel se eszmél amíg hozzá nem szól a másik. Ekkor gyorsan megfordul és üdvözli.*
- Jó reggelt! Nos akkor kezdjük az első dologgal! Szólíts nyugodtan Elg vagy ahogy tetszik. Én sem foglak tovább urazni, mivel így sokkal kényelmesebb. Szóval hogyan szólíthatlak?* Kérdezi meg, mivel a munka közben nem szereti a felesleges tisztelet adást, ami időhúzásnak is bőven elmegy.*
- Nos megmutatom, hogy hol maradt abba ez az egész. Kiástuk az alapot és a pince helyét is. Hagytunk helyett a gazdasági bejáratnak. Ott fogunk mi is közlekedni. Munkánk a fal rakásánál maradt félbe. Most már van porított meszünk, szóval könnyebb lesz a munka. Az pince az ciklopsz fal lesz, mivel így kezdtük el. Egyelőre csak annyi lesz a dolgod, hogy köveket hordasz nekem le én meg faragok rajtuk egy kicsit és aztán berakom. Ha meg van egy sor, akkor majd porított meszet szórunk rá. Mivel te gyorsabban hordod majd le a köveket, mint ahogyan én eldogoznám, ezért majd megmutatom neked, hogyan kell csinálni belőle a falat. Ez a folyamat eltart egy pár napig. Nos van kérdés?* Kérdez rá, mielőtt neki kezdene a munkának.*
* A reggeli hideg szél csontig hatol, ezért összehúzza magán a kabátját. Nem sokáig fog kelleni a vastag ruhadarab, mert mire dél lesz már olyan hőség lesz, hogy csak egy ingre lesz szüksége. Mikor elindult még szürkület volt, de mivel rohamosan világosodik, így mire eléri az építkezést már szinte teljesen kivilágosodik. A Patkányok teljesítették ígéretüket, ugyanis rengeteg alapanyaggal bővült a készletük. Elgroon sorra járja a kupacokat és ellenőrzi őket. Nincs semmi kivetnivalója az anyaggal szemben.*
- Remek. Ezt már szeretem.* Mosolyodik el elégedetten. Amíg szemléli a készletet megérkezhet Drogg is. Addig fel se eszmél amíg hozzá nem szól a másik. Ekkor gyorsan megfordul és üdvözli.*
- Jó reggelt! Nos akkor kezdjük az első dologgal! Szólíts nyugodtan Elg vagy ahogy tetszik. Én sem foglak tovább urazni, mivel így sokkal kényelmesebb. Szóval hogyan szólíthatlak?* Kérdezi meg, mivel a munka közben nem szereti a felesleges tisztelet adást, ami időhúzásnak is bőven elmegy.*
- Nos megmutatom, hogy hol maradt abba ez az egész. Kiástuk az alapot és a pince helyét is. Hagytunk helyett a gazdasági bejáratnak. Ott fogunk mi is közlekedni. Munkánk a fal rakásánál maradt félbe. Most már van porított meszünk, szóval könnyebb lesz a munka. Az pince az ciklopsz fal lesz, mivel így kezdtük el. Egyelőre csak annyi lesz a dolgod, hogy köveket hordasz nekem le én meg faragok rajtuk egy kicsit és aztán berakom. Ha meg van egy sor, akkor majd porított meszet szórunk rá. Mivel te gyorsabban hordod majd le a köveket, mint ahogyan én eldogoznám, ezért majd megmutatom neked, hogyan kell csinálni belőle a falat. Ez a folyamat eltart egy pár napig. Nos van kérdés?* Kérdez rá, mielőtt neki kezdene a munkának.*
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-27 19:57:30
Üzenet elküldve: 2020-03-27 19:57:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Irány a Sellőház //
*Hitetlenkedik, de elhiszi Naznak, hogy a városokban többen élnek. Az viszont Lisét lepi meg, hogy Naz nincsen tisztában egy törzs létszámával. Nem látott kis létszámú törzset, azokat mindig bekebelezi, egy nagyobb vagy két kicsit összeáll. Így ritkán vannak kis létszámú törzsek. Ám ebbe nem tér ki, nem érdekes annyira.
Naz elmondja, hogy az utóbbi pár éve volt nehéz.*
- Ha minden jobb, akkor annak örülök. *osztozik Naz bizakodásával, persze nem sejti, hogy hogyan jobb, de ez talán nem Lisé gondja.*
- Köszönöm, igen később jobb lesz. *bólint rá. Jobb is, ha nem vonja bele, nem igazán tud színészkedni, még a végén miatta jár pórul a fiú. Ezután elindulnak ki a Rumos Rókalyukból, már a Lakónegyedben haladnak, amikor is felfigyel Naz intő szavaira. Miközben a lopás szemtanújává is válik. Lassan bólogat és meglepetten pislog a fiúra, hogy ezt most komolyan így kell csinálni? Ahogy a fiú ezt elújságolja, azon még jobban megilletődik.*
- Látom. *mondja kicsit lassan, nincsen ideje ezen sokáig elmélkedni, mert közben közelednek a Sellőhöz.*
- Ezt is megjegyzem. *Pedig Lisé nem szokott egyedül berúgni, de akkor ezentúl sem fog.*
*Hitetlenkedik, de elhiszi Naznak, hogy a városokban többen élnek. Az viszont Lisét lepi meg, hogy Naz nincsen tisztában egy törzs létszámával. Nem látott kis létszámú törzset, azokat mindig bekebelezi, egy nagyobb vagy két kicsit összeáll. Így ritkán vannak kis létszámú törzsek. Ám ebbe nem tér ki, nem érdekes annyira.
Naz elmondja, hogy az utóbbi pár éve volt nehéz.*
- Ha minden jobb, akkor annak örülök. *osztozik Naz bizakodásával, persze nem sejti, hogy hogyan jobb, de ez talán nem Lisé gondja.*
- Köszönöm, igen később jobb lesz. *bólint rá. Jobb is, ha nem vonja bele, nem igazán tud színészkedni, még a végén miatta jár pórul a fiú. Ezután elindulnak ki a Rumos Rókalyukból, már a Lakónegyedben haladnak, amikor is felfigyel Naz intő szavaira. Miközben a lopás szemtanújává is válik. Lassan bólogat és meglepetten pislog a fiúra, hogy ezt most komolyan így kell csinálni? Ahogy a fiú ezt elújságolja, azon még jobban megilletődik.*
- Látom. *mondja kicsit lassan, nincsen ideje ezen sokáig elmélkedni, mert közben közelednek a Sellőhöz.*
- Ezt is megjegyzem. *Pedig Lisé nem szokott egyedül berúgni, de akkor ezentúl sem fog.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-27 15:58:40
Üzenet elküldve: 2020-03-27 15:58:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Irány a Sellőház //
// Aktív képpeség használata : Illúzió //
* Úgy látszik rendesen meglepődött a lány a nagy szavak hallatán.*
- Bizony sokan élnek egy városban. Mondjuk Arthenior lakossága megcsappant, de attól még vannak ott is bőven.* A törzse létszámára meg Naz vág egy képet.*
- Több, mint kétszázan vagytok? Az már nem semmi. Akkor ti egy igazán nagy törzs lehettek.* Vagyis úgy gondolja.
- Hát nekem is csak az utóbbi pár évem volt nehéz. De már minden sokkal jobb.* Mondja ő is és ezzel valószínűleg egyelőre a nyomorult életükről lezárják a beszélgetésüket.*
- Jól van, akkor majd később még beszélek róla, ha érdekel.* Hagyja ő is annyiban. Tény, hogy sokat beszélt most, szóval elhiszi, hogy elég volt ennyi az újdonságokból. A pénzszerző tervet viszont elveti a lány. Volt egy ilyen gondolata a fiúnak, hogy lehet berezel a lány.~ Akkor majd megoldom valahogy máshogy. ~ Nem esik kétségbe Nazi.*
- Rendben. Ha így gondolod, akkor én nem erőltettem. Felőlem akár indulhatunk is.* Azzal feláll ő maga is és elindul kifelé az épületből. A reggeli forgalom már beindult. Mindenfelé a dolgára induló emberkéket lehet látni. Akadnak köztük elég jól öltözöttek is. Ezeket szereti Nazron igazán. Főleg akkor ha jó nagy a tömeg.*
- Vigyázz az értékeidre! Ilyen nagy tömegben könnyedén kizsebelhetnek.* Tanácsolja Lisének, de közben már azt nézi, hogy kit tudna kizsebelni. Nem is kell sokáig keresgélnie. Szemben érkezik egy elég jókedvében lévő illető. Mindkét oldalán egy-egy szajhával, akik már nem olyan jól öltözöttek, mint ő. Valószínűleg emberünk szórakozni volt a Sellőházban, de aztán hazafele menet belefutott az olcsó utcalányokba, akik rárepültek, mint a varjak a csillogó dolgokra. Valószínűleg őt is úgy megfogják kopasztani, mint múlt este Nazront. ~ Tökéletes! ~ Mikor elhaladnak mellettük Naz rácsap az egyik a hozzá közelebb levő szajha farára. Persze valójában a célja az volt, közben leakassza az illető oldalán fityegő egyik kis erszényt. Mire a nőcske hátra pillant keze már a zsebében pihen. Kaján vigyorral az arcán rákacsint az örömlányra, majd békésen halad tovább. Miután már jócskán túlhaladtak rajtuk a lány elé tartja kezét.*
- Nézd csak mit találtam! Mikor megrázza a az erszény az arany félre ismerhetetlen csörgésének hangja üti meg a fülüket.*
- Most már van pénzem nekem is. Mondtam, hogy könnyen megy az ilyesmi.* Rendesen megvan elégedve magával. Az erszény súlyából ítélve egy jó darabig nem lesz gondja. Azt a félnótást, meg nemsokára a két csaj teljesen megkopasztja. Na, de az már az ő baja. Valószínűleg nem egy szegény illetőről van szó.*
- Ezért nem érdemes egyedül berúgnia az embernek. Nincs aki megóvja a vagyonát.* Mondja nevetve, miközben egyre csak haladnak a fürdőzés felé.*
// Aktív képpeség használata : Illúzió //
* Úgy látszik rendesen meglepődött a lány a nagy szavak hallatán.*
- Bizony sokan élnek egy városban. Mondjuk Arthenior lakossága megcsappant, de attól még vannak ott is bőven.* A törzse létszámára meg Naz vág egy képet.*
- Több, mint kétszázan vagytok? Az már nem semmi. Akkor ti egy igazán nagy törzs lehettek.* Vagyis úgy gondolja.
- Hát nekem is csak az utóbbi pár évem volt nehéz. De már minden sokkal jobb.* Mondja ő is és ezzel valószínűleg egyelőre a nyomorult életükről lezárják a beszélgetésüket.*
- Jól van, akkor majd később még beszélek róla, ha érdekel.* Hagyja ő is annyiban. Tény, hogy sokat beszélt most, szóval elhiszi, hogy elég volt ennyi az újdonságokból. A pénzszerző tervet viszont elveti a lány. Volt egy ilyen gondolata a fiúnak, hogy lehet berezel a lány.~ Akkor majd megoldom valahogy máshogy. ~ Nem esik kétségbe Nazi.*
- Rendben. Ha így gondolod, akkor én nem erőltettem. Felőlem akár indulhatunk is.* Azzal feláll ő maga is és elindul kifelé az épületből. A reggeli forgalom már beindult. Mindenfelé a dolgára induló emberkéket lehet látni. Akadnak köztük elég jól öltözöttek is. Ezeket szereti Nazron igazán. Főleg akkor ha jó nagy a tömeg.*
- Vigyázz az értékeidre! Ilyen nagy tömegben könnyedén kizsebelhetnek.* Tanácsolja Lisének, de közben már azt nézi, hogy kit tudna kizsebelni. Nem is kell sokáig keresgélnie. Szemben érkezik egy elég jókedvében lévő illető. Mindkét oldalán egy-egy szajhával, akik már nem olyan jól öltözöttek, mint ő. Valószínűleg emberünk szórakozni volt a Sellőházban, de aztán hazafele menet belefutott az olcsó utcalányokba, akik rárepültek, mint a varjak a csillogó dolgokra. Valószínűleg őt is úgy megfogják kopasztani, mint múlt este Nazront. ~ Tökéletes! ~ Mikor elhaladnak mellettük Naz rácsap az egyik a hozzá közelebb levő szajha farára. Persze valójában a célja az volt, közben leakassza az illető oldalán fityegő egyik kis erszényt. Mire a nőcske hátra pillant keze már a zsebében pihen. Kaján vigyorral az arcán rákacsint az örömlányra, majd békésen halad tovább. Miután már jócskán túlhaladtak rajtuk a lány elé tartja kezét.*
- Nézd csak mit találtam! Mikor megrázza a az erszény az arany félre ismerhetetlen csörgésének hangja üti meg a fülüket.*
- Most már van pénzem nekem is. Mondtam, hogy könnyen megy az ilyesmi.* Rendesen megvan elégedve magával. Az erszény súlyából ítélve egy jó darabig nem lesz gondja. Azt a félnótást, meg nemsokára a két csaj teljesen megkopasztja. Na, de az már az ő baja. Valószínűleg nem egy szegény illetőről van szó.*
- Ezért nem érdemes egyedül berúgnia az embernek. Nincs aki megóvja a vagyonát.* Mondja nevetve, miközben egyre csak haladnak a fürdőzés felé.*
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-21 17:41:30
Üzenet elküldve: 2020-03-21 17:41:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A Rumos Róka felé botladozva //
* El se tudja képzelni, hogy miféle szerzet nem jár fogadókba. Na meg, hogy miféle szerzet nem szokott inni. Rákérdezne, de most jobban érdekli az, hogy talpon maradjon. Azt is megjegyzi magának, hogy milyen kis harcias a hölgyemény. Még a fogása is jó masszív. Biztos, hogy nem a sok pukedlizés edzette meg.*
- Jó jó igyekszem.* Válaszol az unszolásra. Arra a kijelentésre, hogy a hányás gusztustalanabb, mint a kert egy pillanatra a még a lélegzete is eláll. ~ Na ez se normális az már egyszer biztos. ~ A kielégítésre a várt választ kapja, bár ez azért nem tűnt határozottan elutasításnak. A víz után való vágyódása megoldódni látszik. Sőt kifejezetten jól jön ki belőle, hiszen szorosan magához öleli a lány. Élvezi a helyzetet, bár nem él vissza vele. Ahhoz már túl sokat ivott. Sőt mikor megkérik, hogy tartsa magát, akkor az egyik falnak támaszkodik. A szája felé tolt kulacsra úgy rácuppan, mint az éhes kis gida az anyja tőgyére. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy saját kezébe vegye a kulacsot. A felé nyújtott kezet használja ki.*
- Köszönöm! Talán tényleg enni is kéne valamit. * Ért egyet újdonsült barátnőjével. Ha az elteszi a kulacsot magához hívja.*
- Gyere ide kérlek egy pillanatra! A kabátomban van belül egy zseb majdnem a jobb hónom aljánál. Abban van három kicsi zsákocska. Vegyél ki belőle egyet!* Ha megfogatja Lisé Henna Hawless a tanácsot, akkor 30 arannyal lesz gazdagabb
.*
- Ez elég lesz a fogadóba estére.* Mondja neki. Ez a saját kis vésztartaléka. Azért van külön rejtett zseb számára. Talán ez is volt az oka annak, hogy mikor kizsebelték ezt nem találták meg. Ha ezen túlestek útnak is indulhatnak a fogadó felé. Már nagyon szeretné letenni a sz ülőgumóit egy székre. *
* El se tudja képzelni, hogy miféle szerzet nem jár fogadókba. Na meg, hogy miféle szerzet nem szokott inni. Rákérdezne, de most jobban érdekli az, hogy talpon maradjon. Azt is megjegyzi magának, hogy milyen kis harcias a hölgyemény. Még a fogása is jó masszív. Biztos, hogy nem a sok pukedlizés edzette meg.*
- Jó jó igyekszem.* Válaszol az unszolásra. Arra a kijelentésre, hogy a hányás gusztustalanabb, mint a kert egy pillanatra a még a lélegzete is eláll. ~ Na ez se normális az már egyszer biztos. ~ A kielégítésre a várt választ kapja, bár ez azért nem tűnt határozottan elutasításnak. A víz után való vágyódása megoldódni látszik. Sőt kifejezetten jól jön ki belőle, hiszen szorosan magához öleli a lány. Élvezi a helyzetet, bár nem él vissza vele. Ahhoz már túl sokat ivott. Sőt mikor megkérik, hogy tartsa magát, akkor az egyik falnak támaszkodik. A szája felé tolt kulacsra úgy rácuppan, mint az éhes kis gida az anyja tőgyére. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy saját kezébe vegye a kulacsot. A felé nyújtott kezet használja ki.*
- Köszönöm! Talán tényleg enni is kéne valamit. * Ért egyet újdonsült barátnőjével. Ha az elteszi a kulacsot magához hívja.*
- Gyere ide kérlek egy pillanatra! A kabátomban van belül egy zseb majdnem a jobb hónom aljánál. Abban van három kicsi zsákocska. Vegyél ki belőle egyet!* Ha megfogatja Lisé Henna Hawless a tanácsot, akkor 30 arannyal lesz gazdagabb
.*- Ez elég lesz a fogadóba estére.* Mondja neki. Ez a saját kis vésztartaléka. Azért van külön rejtett zseb számára. Talán ez is volt az oka annak, hogy mikor kizsebelték ezt nem találták meg. Ha ezen túlestek útnak is indulhatnak a fogadó felé. Már nagyon szeretné letenni a sz ülőgumóit egy székre. *
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-21 14:49:50
Üzenet elküldve: 2020-03-21 14:49:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Róka felé botladozva //
*Meglepetten pislog a sértett szavakra. ~Tizenkilenc telet?~ Hű, hát jól tartja magát. Nos, fogalma sincsen hánynak szokták nézni vörös lobbonccal keretezett szeplős arcát, de most lenne hajlama megkérdezni. Nem árulja el, de talán pont egy idősek, vagy lehet, csak pár hét különbség van születésük között. Hiszen Lisé is épp tizenkilenc tele született meg, pont télvíz idején. Mosoly húzódik ajkára, és inkább nem kérdez semmit.*
- Nem szoktam fogadókba járni és inni. Szóval ott esélytelen, hogy találkoztunk volna. *jegyzi meg. A következő kijelentés valójában szórakoztatja, mégis megjátszott dühvel felel rá.*
- Biztos lehetsz benne, hogy elkalapállak, ha én is sáros leszek. *mondja és erősebben karolja át a fiú oldalát.*
- És próbálj meg valamennyire magadtól haladni, nem vagy könnyű ~eset.~ *teszi hozzá gondolatban, hogy sehogy se egyszerű a Nazzal.*
- A hányás gusztustalan, a kert meg inkább hátborzongató, de nekem tetszik. *mondja, és alig hiszi, amit mondott, miért tetszik neki ez a kert? Sosem volt oda az ilyen véres ijesztő helyekért.*
*Az utolsó bizarr visszhang a széllel elhal, és ki is érnek a kertből. Mire a kérdéseire nem tetsző választ kap. Főleg nem azt a félreérthetetlen utalást.*
- Na, azt próbáld meg! *mondja hangja fenyegető, mégis inkább jót szórakozik az egész helyzetükön. Az ezután a vizet szóra, meglepetten néz a fiúra.*
- Nem kell kút, van nálam víz. *mondja, aztán picit szorosabban fogja magához Nazt. ~Ha erre most fogdosni mer, orrba verem.~ fogadkozik magában, és közben elkezdi az így felszabadult kezével keresni a kulacsát a táskájában.*
- Egy picit megállhatnál a lábadon. *hangja szinte könyörgő, mert fáradt, és lehet könnyebb lesz elengednie Nazt, mint megpróbálni megtartani. Közben, ha segít neki a fiú, ha nem előszedi a kulacsát.*
- Itt a víz, nehogy szomjan haljál. *tolja a kulacsa száját Naz szája elé.*
- Igyál gyorsan, hogy minél hamarabb érjünk a Rókába. *mondja. Valamennyi pénze még akad, így akár valamit ehetnek is. *
- Lehet enned is kéne valamit. *mondja, aztán amennyire tudja, ismét jól feljebb rántja Nazt és elindulhatnak a Róka felé. De Lisé kezd nagyon fáradni, hiszen egész tegnap és ma is úton volt. Mai nap az erdőben bolyongott, mire ide talált a kikötőbe.*
*Meglepetten pislog a sértett szavakra. ~Tizenkilenc telet?~ Hű, hát jól tartja magát. Nos, fogalma sincsen hánynak szokták nézni vörös lobbonccal keretezett szeplős arcát, de most lenne hajlama megkérdezni. Nem árulja el, de talán pont egy idősek, vagy lehet, csak pár hét különbség van születésük között. Hiszen Lisé is épp tizenkilenc tele született meg, pont télvíz idején. Mosoly húzódik ajkára, és inkább nem kérdez semmit.*
- Nem szoktam fogadókba járni és inni. Szóval ott esélytelen, hogy találkoztunk volna. *jegyzi meg. A következő kijelentés valójában szórakoztatja, mégis megjátszott dühvel felel rá.*
- Biztos lehetsz benne, hogy elkalapállak, ha én is sáros leszek. *mondja és erősebben karolja át a fiú oldalát.*
- És próbálj meg valamennyire magadtól haladni, nem vagy könnyű ~eset.~ *teszi hozzá gondolatban, hogy sehogy se egyszerű a Nazzal.*
- A hányás gusztustalan, a kert meg inkább hátborzongató, de nekem tetszik. *mondja, és alig hiszi, amit mondott, miért tetszik neki ez a kert? Sosem volt oda az ilyen véres ijesztő helyekért.*
*Az utolsó bizarr visszhang a széllel elhal, és ki is érnek a kertből. Mire a kérdéseire nem tetsző választ kap. Főleg nem azt a félreérthetetlen utalást.*
- Na, azt próbáld meg! *mondja hangja fenyegető, mégis inkább jót szórakozik az egész helyzetükön. Az ezután a vizet szóra, meglepetten néz a fiúra.*
- Nem kell kút, van nálam víz. *mondja, aztán picit szorosabban fogja magához Nazt. ~Ha erre most fogdosni mer, orrba verem.~ fogadkozik magában, és közben elkezdi az így felszabadult kezével keresni a kulacsát a táskájában.*
- Egy picit megállhatnál a lábadon. *hangja szinte könyörgő, mert fáradt, és lehet könnyebb lesz elengednie Nazt, mint megpróbálni megtartani. Közben, ha segít neki a fiú, ha nem előszedi a kulacsát.*
- Itt a víz, nehogy szomjan haljál. *tolja a kulacsa száját Naz szája elé.*
- Igyál gyorsan, hogy minél hamarabb érjünk a Rókába. *mondja. Valamennyi pénze még akad, így akár valamit ehetnek is. *
- Lehet enned is kéne valamit. *mondja, aztán amennyire tudja, ismét jól feljebb rántja Nazt és elindulhatnak a Róka felé. De Lisé kezd nagyon fáradni, hiszen egész tegnap és ma is úton volt. Mai nap az erdőben bolyongott, mire ide talált a kikötőbe.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-21 13:50:49
Üzenet elküldve: 2020-03-21 13:50:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Hangulatos esti csevej a Vérkertben //
* A következő két kérdés még a kábult tudatának is fáj.*
- Ez most mélységesen fájt. Tud meg, hogy már tizenkilenc telet éltem túl. Nem egy szőrős családból származom.* Ez egy igen csak jó tulajdonsága, mert sokan sokkal fiatalabbnak gondolják, mint amennyi valójában. Szakmájában ez nem egy rossz dolog. A családra vonatkozó kérdést pedig simán elengedi a füle mellet. Nem az egyik legkedvesebb beszéd témája a családja. Úgy tűnik viszont, hogy teljesen ártalmatlannak tartja Lisé a fiút, mert szimplán szájhősnek nevezi. Pedig ha tudná, hogy ez a szájhős, már torkot is metszet el, akkor lehet nem lenne vele szemben ilyen segítőkész. Na, de nem célja, hogy ezt megtudja a lány. Főleg nem a részeg Naztól nem kéne megtudnia ilyesmiket.*
- Én jobban örültem volna, ha egy ital mellet találkoztunk volna.* Motyogja az orra alatt.*
- Legalább nem, csak én leszek sáros.* Dob be egy béna humort, de nem élvezheti ki nagyon, mert jön a róka.*
- Ezen az ocsmány helyen engem nevezel gusztustalannak? Fura ízlésed van.* Végre kezdi maguk mögött hagyni ezt a helyet. A lila köd is lassan eltűnik a fejéből. De ezzel még nincs vége a dolgoknak. A lány már megint kérdez tőle, ezzel azt szeretné elérni, hogy szegény fiú használja a fejét. Hát ez a fej most le van terhelve.*
- Muszáj ilyesmivel fárasztanod? Esküszöm az összes istenre, hogy holnap kielégítem a tudás iránti vágyaidat, meg akár másféle vágyaid is, csak most ne kelljen.* Nyöszörög, de a pajzán gondolatait beleszövi a mondatba. Teszi egy úgy, hogy lényegében csak a nő hangjára és szemeire emlékszik.*
- Vizet! Innom kell egy kis vizet! Valahol lennie kell egy kútnak is a környéken. Ott álljunk meg kérlek!* Olyan szánalmasan mondja ki a vizet szót, hogy annál szánalmasabban már nem is lehetne. Reméli kívánsága hamarosan teljesülni fog, mert úgy ki van száradva már, mint egy medúza a sivatagban. A köves terepen, már talán könnyeben lehet vezetni a spicces férfit, bár néha vészesen megdűl valamelyik irányba.*
* A következő két kérdés még a kábult tudatának is fáj.*
- Ez most mélységesen fájt. Tud meg, hogy már tizenkilenc telet éltem túl. Nem egy szőrős családból származom.* Ez egy igen csak jó tulajdonsága, mert sokan sokkal fiatalabbnak gondolják, mint amennyi valójában. Szakmájában ez nem egy rossz dolog. A családra vonatkozó kérdést pedig simán elengedi a füle mellet. Nem az egyik legkedvesebb beszéd témája a családja. Úgy tűnik viszont, hogy teljesen ártalmatlannak tartja Lisé a fiút, mert szimplán szájhősnek nevezi. Pedig ha tudná, hogy ez a szájhős, már torkot is metszet el, akkor lehet nem lenne vele szemben ilyen segítőkész. Na, de nem célja, hogy ezt megtudja a lány. Főleg nem a részeg Naztól nem kéne megtudnia ilyesmiket.*
- Én jobban örültem volna, ha egy ital mellet találkoztunk volna.* Motyogja az orra alatt.*
- Legalább nem, csak én leszek sáros.* Dob be egy béna humort, de nem élvezheti ki nagyon, mert jön a róka.*
- Ezen az ocsmány helyen engem nevezel gusztustalannak? Fura ízlésed van.* Végre kezdi maguk mögött hagyni ezt a helyet. A lila köd is lassan eltűnik a fejéből. De ezzel még nincs vége a dolgoknak. A lány már megint kérdez tőle, ezzel azt szeretné elérni, hogy szegény fiú használja a fejét. Hát ez a fej most le van terhelve.*
- Muszáj ilyesmivel fárasztanod? Esküszöm az összes istenre, hogy holnap kielégítem a tudás iránti vágyaidat, meg akár másféle vágyaid is, csak most ne kelljen.* Nyöszörög, de a pajzán gondolatait beleszövi a mondatba. Teszi egy úgy, hogy lényegében csak a nő hangjára és szemeire emlékszik.*
- Vizet! Innom kell egy kis vizet! Valahol lennie kell egy kútnak is a környéken. Ott álljunk meg kérlek!* Olyan szánalmasan mondja ki a vizet szót, hogy annál szánalmasabban már nem is lehetne. Reméli kívánsága hamarosan teljesülni fog, mert úgy ki van száradva már, mint egy medúza a sivatagban. A köves terepen, már talán könnyeben lehet vezetni a spicces férfit, bár néha vészesen megdűl valamelyik irányba.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-18 15:42:11
Üzenet elküldve: 2020-03-18 15:42:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
* Egy test hever a hideg kövön, ami be kell vallani, hogy nem ritka látvány a kikötő ezen részén. Tőle pár lépésre egy hányás is található kis tócsákba gyűlve. Hosszú volt az éjszaka, mint ez látszik is. Lassan a földön fekvő alak felül. ~ Áh! A mindjárt szétszakad a fejem. Hol vagyok? Mi történt? ~ Teszi fel a kérdést magának, de a válasz rögtön érkezik is bevillanó képek formájában. Ahogy az emlékei kezdenek visszatérni úgy kezd el káromkodni egyre cifrábban a fiú. Ez akkor teljesedik ki, amikor végül sikerül neki többszöri próbálkozás után felállnia. Ugyanis rutinból megpaskolja azon testrészeit, ahol az értékeit tárolta. Bizony a keserves igazság az, hogy az olcsó lotyók elszedték tőle minden értékét. Se a tőre, se a pénze, de még a hangszerét is elvitték. Szerencsére az egyik dugi zsebében talál egy kis zacskó aranyat.*
- Legalább ennyi aranyam maradt.* Morogja és lassan a falat támasztva elindul valamerre előre. Konkrét irány nincs. Csak úgy a feje után megy, ami igen csúnyán lüktet a fájdalomtól.*
- Legalább ennyi aranyam maradt.* Morogja és lassan a falat támasztva elindul valamerre előre. Konkrét irány nincs. Csak úgy a feje után megy, ami igen csúnyán lüktet a fájdalomtól.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-03-09 23:27:34
Üzenet elküldve: 2020-03-09 23:27:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kóbor és Kócos//
*A kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa jellegét öltő Balarick még szilajabb korában se volt igazán az a nőkkel ellenkező figura. Az élet pedig jobbára azt igazolta, hogy ez a következetessége még élete okosabb döntései közé tartozott. Jobbára. Mert hát mindig akadnak tiltott gyümölcsök, vagy savanyúbbak, vagy olyanok, amiknek a héja mást ígér, mint amilyen végül lesz maga a zamat. Hinia persze más volt. Egy becses kis semmiség, ami óceánok mélységével esett távolabb a józanész érveitől, és ami mégis hajszálnyival lebegett a legjobb dolog mellett, ami az alkimista emlékeiben megbánástól mentesen állta ki az idő próbáját. Hinia más volt. Nevetése szirének énekeként vonzza be Balarickot, aki felölti egyetlen valamirevaló mosolyát - ha már ezt a színvonalat öltözéke alulmúlja -, és követi a hangot befelé a házba, mialatt szeme sarkának utolsó aggodalmaskodó és vigyázó sarkából is eltűnik Xurra elhurcolt, sötét foltocskája.
Hinia nevetése ugyanaz volt, mint annak idején, amikor Balarick nem csekély mennyiségű bor után elmesélte neki az egyetlen viccet, amit ismert az elejétől a végéig, és ami teljes mértékben alkalmatlan volt bárkinek is a lenyűgözésére. Hiniának mégis tetszett. Talán még a vicc sem szegte kedvét. Pedig egy kecskepásztor és egy hal volt benne. Az alkimista belép a hűvösebb házba, követve a lány mozgását, érezve nyomában ugyanazt a mentolos, fűszeres illatot, amit akkor és ott, ami bátorságot adott neki a beszédhez. Már akkor is pontosan tudta, hogy nincs olyan parfüm a világon, ami csak megközelítené ezt az aromát. Hinia nem pacsulizta magát, ő más volt. Ami az egyiknek bor, az a másiknak egy kis alkalmi gyógynövényes szíverősítő.
Balarick jobbik esze inkább eltéved egy kicsit abban a régi emlékben, amit önszántából csakis esős és nyamvadt napokon vesz elő, amikor már végképp semmi sem sikerül, még annyira se, hogy tisztességesen berúgjon. Akkor eszébe jut, hogy mennyire édes volt az a kacagás, amit a kecskepásztor és a hal kapott. Pedig biztosan nem vicces a történetük.
A valóság aztán köhintés és kérdés formájában kopog be újra értelme ajtaján. Pislog párat, az emlék pedig visszahull a helyére. Balarick értetlenül áll egy lépcsőfeljáró mellett, ahol egyik kezével a félrehúzott függönyt, másikkal egy ölnyi apró dísztárgyat tart Hinia és várakozó türelemmel szemléli a férfit. A szemkontaktus segít beindítani Balarick emlékezetét, ami gyorsan felzárkóztatja tudatát, és ő már hajol is le a ládát elővonszolni a lépcső alól. Szerencsére van egy kis fogás az oldalán, és bár a súlya alapján nemcsak ruhák lesznek benne, ennyivel még könnyedén megbirkózik. Az erőkifejtéshez szükséges nyögést sikerül visszanyelnie, így akár még laza gyakorlatnak is tűnhetne a mozdulat, de... hát igen. Hinia ugyebár más volt. Őt nem vezetett meg efféle ügyeskedés. Viszont nem is mutatta ki a leleplezést. Mivel a feladat első lépése ezzel készen is volt, most Balarick pillantott várakozón guggoltában felfelé a lányra. Az egyszer biztos, hogy női kelengyét, holmit vagy effélét tartalmazó lezárt dolgot ő ki nem nyit megerősítés vagy asszisztencia nélkül. Akkor már inkább egy méregfogú kiméra szájpadlását csiklandozza meg feltűrt ingujjban. Ó, de akad itt még hasonlóan kellemes teendő, mint például válaszolni a kérdésre.*
- Bizonyára meg. Ha él *feleli egyszerűen, mert ez a legegyszerűbb és legrövidebb válasz a kérdésre, Balarick pedig nagy kedvelője az efféle válaszoknak (egy bizonyos viccben szereplő kecskepásztorral ellentétben). Mivel ez kissé furcsa megfogalmazásnak hangzik, még hozzáteszi:* - De én nem ismerem meg. A kölyök a régi, leégett Árvaházban ragadt rám. Volt idő, amikor sokszor vitt arra az utam.
*Alkimista. Néha furcsa helyeken kell furcsa hozzávalókat beszereznie. Ezt mindenki tudhatja róla. Ahogy azt is, hogy valamiért mindig megtalálják őt a nem vicces viccek, borús kedélyállapot és a reménytelennek tűnő lehetőségek is. Mondhatni, hogy része a személyes bájának.*
*A kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa jellegét öltő Balarick még szilajabb korában se volt igazán az a nőkkel ellenkező figura. Az élet pedig jobbára azt igazolta, hogy ez a következetessége még élete okosabb döntései közé tartozott. Jobbára. Mert hát mindig akadnak tiltott gyümölcsök, vagy savanyúbbak, vagy olyanok, amiknek a héja mást ígér, mint amilyen végül lesz maga a zamat. Hinia persze más volt. Egy becses kis semmiség, ami óceánok mélységével esett távolabb a józanész érveitől, és ami mégis hajszálnyival lebegett a legjobb dolog mellett, ami az alkimista emlékeiben megbánástól mentesen állta ki az idő próbáját. Hinia más volt. Nevetése szirének énekeként vonzza be Balarickot, aki felölti egyetlen valamirevaló mosolyát - ha már ezt a színvonalat öltözéke alulmúlja -, és követi a hangot befelé a házba, mialatt szeme sarkának utolsó aggodalmaskodó és vigyázó sarkából is eltűnik Xurra elhurcolt, sötét foltocskája.
Hinia nevetése ugyanaz volt, mint annak idején, amikor Balarick nem csekély mennyiségű bor után elmesélte neki az egyetlen viccet, amit ismert az elejétől a végéig, és ami teljes mértékben alkalmatlan volt bárkinek is a lenyűgözésére. Hiniának mégis tetszett. Talán még a vicc sem szegte kedvét. Pedig egy kecskepásztor és egy hal volt benne. Az alkimista belép a hűvösebb házba, követve a lány mozgását, érezve nyomában ugyanazt a mentolos, fűszeres illatot, amit akkor és ott, ami bátorságot adott neki a beszédhez. Már akkor is pontosan tudta, hogy nincs olyan parfüm a világon, ami csak megközelítené ezt az aromát. Hinia nem pacsulizta magát, ő más volt. Ami az egyiknek bor, az a másiknak egy kis alkalmi gyógynövényes szíverősítő.
Balarick jobbik esze inkább eltéved egy kicsit abban a régi emlékben, amit önszántából csakis esős és nyamvadt napokon vesz elő, amikor már végképp semmi sem sikerül, még annyira se, hogy tisztességesen berúgjon. Akkor eszébe jut, hogy mennyire édes volt az a kacagás, amit a kecskepásztor és a hal kapott. Pedig biztosan nem vicces a történetük.
A valóság aztán köhintés és kérdés formájában kopog be újra értelme ajtaján. Pislog párat, az emlék pedig visszahull a helyére. Balarick értetlenül áll egy lépcsőfeljáró mellett, ahol egyik kezével a félrehúzott függönyt, másikkal egy ölnyi apró dísztárgyat tart Hinia és várakozó türelemmel szemléli a férfit. A szemkontaktus segít beindítani Balarick emlékezetét, ami gyorsan felzárkóztatja tudatát, és ő már hajol is le a ládát elővonszolni a lépcső alól. Szerencsére van egy kis fogás az oldalán, és bár a súlya alapján nemcsak ruhák lesznek benne, ennyivel még könnyedén megbirkózik. Az erőkifejtéshez szükséges nyögést sikerül visszanyelnie, így akár még laza gyakorlatnak is tűnhetne a mozdulat, de... hát igen. Hinia ugyebár más volt. Őt nem vezetett meg efféle ügyeskedés. Viszont nem is mutatta ki a leleplezést. Mivel a feladat első lépése ezzel készen is volt, most Balarick pillantott várakozón guggoltában felfelé a lányra. Az egyszer biztos, hogy női kelengyét, holmit vagy effélét tartalmazó lezárt dolgot ő ki nem nyit megerősítés vagy asszisztencia nélkül. Akkor már inkább egy méregfogú kiméra szájpadlását csiklandozza meg feltűrt ingujjban. Ó, de akad itt még hasonlóan kellemes teendő, mint például válaszolni a kérdésre.*
- Bizonyára meg. Ha él *feleli egyszerűen, mert ez a legegyszerűbb és legrövidebb válasz a kérdésre, Balarick pedig nagy kedvelője az efféle válaszoknak (egy bizonyos viccben szereplő kecskepásztorral ellentétben). Mivel ez kissé furcsa megfogalmazásnak hangzik, még hozzáteszi:* - De én nem ismerem meg. A kölyök a régi, leégett Árvaházban ragadt rám. Volt idő, amikor sokszor vitt arra az utam.
*Alkimista. Néha furcsa helyeken kell furcsa hozzávalókat beszereznie. Ezt mindenki tudhatja róla. Ahogy azt is, hogy valamiért mindig megtalálják őt a nem vicces viccek, borús kedélyállapot és a reménytelennek tűnő lehetőségek is. Mondhatni, hogy része a személyes bájának.*
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-13 16:52:13
Üzenet elküldve: 2020-02-13 16:52:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Ráhagyja a dolgot. Nem részletezné, hogy miért is kellet volna félnie az óriásnak. Talán így jobb lesz mind a kettőjüknek. Inkább vált is a kellemesebb témára.*
- Ne aggódj a pénz miatt! Biztosra mondhatom neked, hogy a vezetőség elintézi. Ha nem így lenne holnap már nem is jönnénk dolgozni. Mielőtt megkérdeznéd, azért mert ezek a tiszturak nem örülnének nekünk. Hagyjuk is ezt a témát inkább.* Bolond lenne visszatérni ide, ha nem fizetnének. Szinte biztosra mondaná, hogy akkor ő maga is bekerülne az óriással együtt az alapba. Ebédig valahogy csak eltelik az idő. Gyorsan átadja az üzenetet és csatlakozik az óriáshoz, aki már jóízűen falatozik. Elgroon is nekilát hát az étkezésnek. Egy kis gyümölcs levessel kezd. Aztán a száműzött zöldséget nézi meg magának. Rak rendesen belőlük a tányérjára. Mellé kerül még egy kis krumpli meg egy szép darab hús is. Az egészet meglocsolja a mártással és ezzel készen is áll rá, hogy elfogyassza. Természetesen a bort se hagyja ki a sorból. Mire a palacsintához ér már alig van hely a gyomrában, de azért letol belőle vagy hármat.*
- Na én is jól laktam. Pihenjünk le!* Adja ki az utasítást és vonul félre. A borból is fogyasztott rendesen, ezért hamar elszundikál majd. Hát egy jó órát biztosan alszik ha nem többet. Aztán felrázza a szunnyadó óriást.*
- Gyere! Pakoljunk össze és menjünk vissza a szálóra! Nincs értelme tovább folytatni a mai munkát. Majd ha elrendeződik az építőanyag dolga, akkor folytatjuk.* Azzal ha nincs ellenvetése a másiknak el kezd összepakolni. Ketten ezzel hamar megvannak, szóval indulhatnak is vissza. A mai nap biztosan nem kell már többet dolgozniuk. Szóval oda megy Bubbo, ahova csak szeretne.*
* Ráhagyja a dolgot. Nem részletezné, hogy miért is kellet volna félnie az óriásnak. Talán így jobb lesz mind a kettőjüknek. Inkább vált is a kellemesebb témára.*
- Ne aggódj a pénz miatt! Biztosra mondhatom neked, hogy a vezetőség elintézi. Ha nem így lenne holnap már nem is jönnénk dolgozni. Mielőtt megkérdeznéd, azért mert ezek a tiszturak nem örülnének nekünk. Hagyjuk is ezt a témát inkább.* Bolond lenne visszatérni ide, ha nem fizetnének. Szinte biztosra mondaná, hogy akkor ő maga is bekerülne az óriással együtt az alapba. Ebédig valahogy csak eltelik az idő. Gyorsan átadja az üzenetet és csatlakozik az óriáshoz, aki már jóízűen falatozik. Elgroon is nekilát hát az étkezésnek. Egy kis gyümölcs levessel kezd. Aztán a száműzött zöldséget nézi meg magának. Rak rendesen belőlük a tányérjára. Mellé kerül még egy kis krumpli meg egy szép darab hús is. Az egészet meglocsolja a mártással és ezzel készen is áll rá, hogy elfogyassza. Természetesen a bort se hagyja ki a sorból. Mire a palacsintához ér már alig van hely a gyomrában, de azért letol belőle vagy hármat.*
- Na én is jól laktam. Pihenjünk le!* Adja ki az utasítást és vonul félre. A borból is fogyasztott rendesen, ezért hamar elszundikál majd. Hát egy jó órát biztosan alszik ha nem többet. Aztán felrázza a szunnyadó óriást.*
- Gyere! Pakoljunk össze és menjünk vissza a szálóra! Nincs értelme tovább folytatni a mai munkát. Majd ha elrendeződik az építőanyag dolga, akkor folytatjuk.* Azzal ha nincs ellenvetése a másiknak el kezd összepakolni. Ketten ezzel hamar megvannak, szóval indulhatnak is vissza. A mai nap biztosan nem kell már többet dolgozniuk. Szóval oda megy Bubbo, ahova csak szeretne.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:34:15
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:34:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
- Engem nem zavartak.
*Vonja meg a vállát lakonikus nyugalommal, mikor Elgroon megkönnyebbül a tiszturak távozása miatt. Az ebédig pihenés gondolatára szélesen elvigyorodik.*
- Rendes vagy te, főnök, tudtam ám, hogy te is felderültél. Pikk-pakk itt lesz az anyag, nem kell hurcibá'ni se. Csak az a pénz...
*Vakarja meg a tarkóját grimasszal az arcán, s többé-kevésbé gyorsan egyedül találja magát. Na de hiszen tényleg pihenést ígértek neki, lesöprögeti magáról a mészpor nagy részét, és elvonul heverészni oda, ahonnan látja a tengert, de perceken belül durmolni kezd. Felhorkan, mikor érkezik az ebéd.*
- Mivan?
*Dörmög álomittasan, de az illatok megcsiklandozzák az orrát, és felpattan. Nem kell neki igazából kétszer mondani. Kezeit dörzsölve veszi át a kosarat és illedelmesen megköszöni, majd nekilát a megterítésnek. Kockás terítő, szaftos sült hús, párolt káposzta, indokolatlan mennyiségű főtt zöldség - ezt a rögtönzött asztal legtávolabbi sarkába teszi. Héjában főtt krumpli és fűszeres mártás is akad vörösborral, ez inkább Elgroonra vár, nem kedveli az ízét, neki a víz is megfelel. Gyümölcsleves és lekváros palacsinta egészíti ki a menüt, utóbbihoz sűrűn folyós karamellaöntet is jár.
Mire Elgroon csatlakozik hozzá, már egy nagy combot tol a szájába, a másik kezében pedig egy méretes burgonyát szorongat. Az omlós hús után hangosan cuppog végig ujjain.*
- Ef naghon jó...
*Néhány perccel és úgy tucatnyi palacsintával később lassulni kezd, egy nagy csésze gyümölcslevessel öblíti le az egészet, alig győz aztán a buborékokkal.*
- Ejj, de jóllaktam!
*Simogatja dagadó hasát, és megszokott módon vonul el jól megérdemelt pihenésére. Az ásás már jól áll, a szállítmány pedig még nem érkezett meg. Reméli, hogy délutánra kimenőt kap, szívesen lemenne a partra csavarogni. Pedig a sziklák nagyon csúszósak vizesen, de ez a melák csak a saját kárán fogja megtanulni...*
- Engem nem zavartak.
*Vonja meg a vállát lakonikus nyugalommal, mikor Elgroon megkönnyebbül a tiszturak távozása miatt. Az ebédig pihenés gondolatára szélesen elvigyorodik.*
- Rendes vagy te, főnök, tudtam ám, hogy te is felderültél. Pikk-pakk itt lesz az anyag, nem kell hurcibá'ni se. Csak az a pénz...
*Vakarja meg a tarkóját grimasszal az arcán, s többé-kevésbé gyorsan egyedül találja magát. Na de hiszen tényleg pihenést ígértek neki, lesöprögeti magáról a mészpor nagy részét, és elvonul heverészni oda, ahonnan látja a tengert, de perceken belül durmolni kezd. Felhorkan, mikor érkezik az ebéd.*
- Mivan?
*Dörmög álomittasan, de az illatok megcsiklandozzák az orrát, és felpattan. Nem kell neki igazából kétszer mondani. Kezeit dörzsölve veszi át a kosarat és illedelmesen megköszöni, majd nekilát a megterítésnek. Kockás terítő, szaftos sült hús, párolt káposzta, indokolatlan mennyiségű főtt zöldség - ezt a rögtönzött asztal legtávolabbi sarkába teszi. Héjában főtt krumpli és fűszeres mártás is akad vörösborral, ez inkább Elgroonra vár, nem kedveli az ízét, neki a víz is megfelel. Gyümölcsleves és lekváros palacsinta egészíti ki a menüt, utóbbihoz sűrűn folyós karamellaöntet is jár.
Mire Elgroon csatlakozik hozzá, már egy nagy combot tol a szájába, a másik kezében pedig egy méretes burgonyát szorongat. Az omlós hús után hangosan cuppog végig ujjain.*
- Ef naghon jó...
*Néhány perccel és úgy tucatnyi palacsintával később lassulni kezd, egy nagy csésze gyümölcslevessel öblíti le az egészet, alig győz aztán a buborékokkal.*
- Ejj, de jóllaktam!
*Simogatja dagadó hasát, és megszokott módon vonul el jól megérdemelt pihenésére. Az ásás már jól áll, a szállítmány pedig még nem érkezett meg. Reméli, hogy délutánra kimenőt kap, szívesen lemenne a partra csavarogni. Pedig a sziklák nagyon csúszósak vizesen, de ez a melák csak a saját kárán fogja megtanulni...*
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-10 11:35:56
Üzenet elküldve: 2020-02-10 11:35:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Ahogy haladnak az utcán, Dreyia a tömeget lesi. Konkrétan a koldusokat, és a gyerekeket, hisz ők a tökéletes szemek és postások a helyi alvilági szervezetnek. Zammi szavaira figyelve, érződik, hogy az egész találkát a háta közepére se kívánja a nő. Ezen Dreyia elereszt egy mosolyt, teheti, hisz a csuklya alatt úgysem látszik. Még ha tudja is merre mennek, nem Zammi mögött halad, hanem igazítva lépteit a nőhöz néha beelőzi. Hisz milyen testőr lenne, ha szemből érkezne támadás. A helyzet értékelése reális, de azt még meg is kell élni.*
- A Patkányok érdekes társaság, még engem is megpróbáltak besorozni, ha emlékszel rá. Lehet hogy ki kéne ezt is használni, bár nem szívesen kötöm magam egy buggyant társasághoz. De legalább nem zaklatnának se téged se a Sellőt és az érdekeltségeit. Bár lehet, hogy rossz ötlet, hisz hamar a fejükre nőnék. Ami meg ingyen pénzt hoz nekik, azt szeretik, pláne ha csak minimális költséggel kell beszállniuk, vagy semmivel. Mindenesetre bárhogy alakul, elsődleges szempont téged életben kijuttatni, azután aggódni a jövő miatt.
*Ahogy haladnak az utcán, Dreyia a tömeget lesi. Konkrétan a koldusokat, és a gyerekeket, hisz ők a tökéletes szemek és postások a helyi alvilági szervezetnek. Zammi szavaira figyelve, érződik, hogy az egész találkát a háta közepére se kívánja a nő. Ezen Dreyia elereszt egy mosolyt, teheti, hisz a csuklya alatt úgysem látszik. Még ha tudja is merre mennek, nem Zammi mögött halad, hanem igazítva lépteit a nőhöz néha beelőzi. Hisz milyen testőr lenne, ha szemből érkezne támadás. A helyzet értékelése reális, de azt még meg is kell élni.*
- A Patkányok érdekes társaság, még engem is megpróbáltak besorozni, ha emlékszel rá. Lehet hogy ki kéne ezt is használni, bár nem szívesen kötöm magam egy buggyant társasághoz. De legalább nem zaklatnának se téged se a Sellőt és az érdekeltségeit. Bár lehet, hogy rossz ötlet, hisz hamar a fejükre nőnék. Ami meg ingyen pénzt hoz nekik, azt szeretik, pláne ha csak minimális költséggel kell beszállniuk, vagy semmivel. Mindenesetre bárhogy alakul, elsődleges szempont téged életben kijuttatni, azután aggódni a jövő miatt.
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:18:34
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:18:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*A fejébe húzott csuklya állandó velejárója, ha kimozdul az utcára. A Sellőház nyüzsgése, zaja és sűrű levegője után felüdülés egy kis séta a szabadban. Idejét se tudja, mikor hallotta utoljára a hullámverést, pedig nem volt régen, csupán nem figyelt rá. Shanneira és Dreyia kíséretében indul útnak, így nagyobb biztonságban érzi magát. Szerencsére, nem kell igazán messzire menniük, ezt társai tudomására hozza mindjárt.*
- Elméletileg nem kell a Patkányok fészkébe mennünk, a Vámház közelében üzletelő lókupechez irányítottak minket. Tettek egy ajánlatot, és gondoskodtak róla, hogy visszautasíthatatlannak találjuk.
*Jó, ha tudják nagy vonalakban, mi várható. Nem mintha biztosra venné, hogy minden zökkenőmentesen halad majd.*
- Az új épület új piacot nyit nekünk, ezért megéri a befektetést. Remélhetőleg kölcsönösen előnyös üzlet lesz.
*A fejébe húzott csuklya állandó velejárója, ha kimozdul az utcára. A Sellőház nyüzsgése, zaja és sűrű levegője után felüdülés egy kis séta a szabadban. Idejét se tudja, mikor hallotta utoljára a hullámverést, pedig nem volt régen, csupán nem figyelt rá. Shanneira és Dreyia kíséretében indul útnak, így nagyobb biztonságban érzi magát. Szerencsére, nem kell igazán messzire menniük, ezt társai tudomására hozza mindjárt.*
- Elméletileg nem kell a Patkányok fészkébe mennünk, a Vámház közelében üzletelő lókupechez irányítottak minket. Tettek egy ajánlatot, és gondoskodtak róla, hogy visszautasíthatatlannak találjuk.
*Jó, ha tudják nagy vonalakban, mi várható. Nem mintha biztosra venné, hogy minden zökkenőmentesen halad majd.*
- Az új épület új piacot nyit nekünk, ezért megéri a befektetést. Remélhetőleg kölcsönösen előnyös üzlet lesz.
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:30:14
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:30:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóbor és Kócos//
*A "honnan tudsz te ilyen szavakat?" kérdésből Xurra nem egészen azt szűri le, amit kéne. Valósággal dagad a melle, hiszen épp most bizonyította, micsoda kiváló sasszékkal mozog a felnőttek (főleg a kocsmára korlátozódó) világában. A következőkre csak morfondírozva hümment. Ez a dolog még bonyolultabb, mint elsőre vagy másodikra látszott. Ezek szerint akkor a bátorság mindenképp kell hozzá. Viszont vigyázni kell vele, mert ha előtte túl sokat iszik belőle az ember, akkor se lesz belőle semmi. Lehet, hogy erről majd megpróbál bővebb információt szerezni, mert úgy látja, hogy ez még jó szolgálatot tehet idősebb korában. Gondolatban fel is vési magának a fontos összefüggés kiderítését a calfkák meg a bátorság arányügyi kérdéseiben.
Onnantól, hogy kinyílik az ajtó, egy kicsit gyorsabb sodorba váltanak az események, amire Xurra annyira nincs felkészülve. Főleg az ikerlányokra. Az amolyan törvényszerűség, ha felnőtteket és gyerekeket is tartalmazó halmazokat elegyítünk, az szépen szétválik két külön buborékká. Egyben a felnőttekkel, egyben a gyerekekkel. Ha Xurra nem is túl tapasztalt ilyen téren, ez olyan elemi törvényszerűség, hogy a zsigereiben érzi. Hiába bújna be valósággal szinte Balarick nadrágszárába, valahogy máris érzi, hogy lökődik ki a felnőttek buborékából a sosorgó ikerlányok felé.*
- Menj csak, kincsem, míg befőzöm a levest segíthetsz a lányoknak összeszedni a tojást *szól hátra neki a tésasszony. Ezzel kész is a két halmaz. Balarick sodródik a háziakkal, mint egy kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa, Xurra meg lassan lemarad és az ing ujjait gyűrögetve várja, hogy a két, zavarba ejtően egyforma lány közrefogja.
Egy darabig méricskélik, sutyorognak egymás között, aztán megejtődik az első lépés az ismerkedésben.*
- Szerinted meg meri? *kérdi az egyikük a másiktól kissé lefitymáló hanglejtéssel.*
- Hagyd már, Lerantea *sóhajt Hinia.* - Meg se ismernénk a nyűtt köntöse meg a kócos üstöke nélkül. Vancsevicze mama a seprűvel hajtaná ki a házból, mert azt hinné, valami idegen. *Jóízűen neveti el magát a fiktív, de realitások közé helyezve nagyon is valószínű jelenetre. Lerantea csak legyint egyet és a fejét csóválva meg az orra alatt a mai fiatalokról mormogva valamit, nekilát, hogy gyúrjon egy kis csipetkét a levesbe.*
- A bolond beszéd helyett inkább mutasd meg neki a ruhákat! A lépcső alatt, a tulipános ládában, azokat már mind kinőtték. Válogathattok belőlük, ami tetszik.
*Hinia odavezeti a félvért és megmutatja, melyik az a láda, amit elő kéne rángatni a sok kacat közül. Lepakol a tetejéről, de a nemes feladat, hogy előhúzza, Balarickra marad.*
- És? *kérdi, miközben félreáll a férfi meg a láda útját biztosítandó.* - A kislány anyját is megismerhetjük? A városban találkoztatok? *puhatolózik.*
*A "honnan tudsz te ilyen szavakat?" kérdésből Xurra nem egészen azt szűri le, amit kéne. Valósággal dagad a melle, hiszen épp most bizonyította, micsoda kiváló sasszékkal mozog a felnőttek (főleg a kocsmára korlátozódó) világában. A következőkre csak morfondírozva hümment. Ez a dolog még bonyolultabb, mint elsőre vagy másodikra látszott. Ezek szerint akkor a bátorság mindenképp kell hozzá. Viszont vigyázni kell vele, mert ha előtte túl sokat iszik belőle az ember, akkor se lesz belőle semmi. Lehet, hogy erről majd megpróbál bővebb információt szerezni, mert úgy látja, hogy ez még jó szolgálatot tehet idősebb korában. Gondolatban fel is vési magának a fontos összefüggés kiderítését a calfkák meg a bátorság arányügyi kérdéseiben.
Onnantól, hogy kinyílik az ajtó, egy kicsit gyorsabb sodorba váltanak az események, amire Xurra annyira nincs felkészülve. Főleg az ikerlányokra. Az amolyan törvényszerűség, ha felnőtteket és gyerekeket is tartalmazó halmazokat elegyítünk, az szépen szétválik két külön buborékká. Egyben a felnőttekkel, egyben a gyerekekkel. Ha Xurra nem is túl tapasztalt ilyen téren, ez olyan elemi törvényszerűség, hogy a zsigereiben érzi. Hiába bújna be valósággal szinte Balarick nadrágszárába, valahogy máris érzi, hogy lökődik ki a felnőttek buborékából a sosorgó ikerlányok felé.*
- Menj csak, kincsem, míg befőzöm a levest segíthetsz a lányoknak összeszedni a tojást *szól hátra neki a tésasszony. Ezzel kész is a két halmaz. Balarick sodródik a háziakkal, mint egy kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa, Xurra meg lassan lemarad és az ing ujjait gyűrögetve várja, hogy a két, zavarba ejtően egyforma lány közrefogja.
Egy darabig méricskélik, sutyorognak egymás között, aztán megejtődik az első lépés az ismerkedésben.*
- Szerinted meg meri? *kérdi az egyikük a másiktól kissé lefitymáló hanglejtéssel.*
- Hagyd már, Lerantea *sóhajt Hinia.* - Meg se ismernénk a nyűtt köntöse meg a kócos üstöke nélkül. Vancsevicze mama a seprűvel hajtaná ki a házból, mert azt hinné, valami idegen. *Jóízűen neveti el magát a fiktív, de realitások közé helyezve nagyon is valószínű jelenetre. Lerantea csak legyint egyet és a fejét csóválva meg az orra alatt a mai fiatalokról mormogva valamit, nekilát, hogy gyúrjon egy kis csipetkét a levesbe.*
- A bolond beszéd helyett inkább mutasd meg neki a ruhákat! A lépcső alatt, a tulipános ládában, azokat már mind kinőtték. Válogathattok belőlük, ami tetszik.
*Hinia odavezeti a félvért és megmutatja, melyik az a láda, amit elő kéne rángatni a sok kacat közül. Lepakol a tetejéről, de a nemes feladat, hogy előhúzza, Balarickra marad.*
- És? *kérdi, miközben félreáll a férfi meg a láda útját biztosítandó.* - A kislány anyját is megismerhetjük? A városban találkoztatok? *puhatolózik.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-04 12:08:12
Üzenet elküldve: 2020-02-04 12:08:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Elég jó kedve lesz itt mindenkinek, kivéve ELgroont. Bár tenni úgy tesz, mintha ő is jól szórakozna, de ez egyáltalán nem igaz.*
- Nem garantálom, hogy mi visszük el, de napnyugtára ott lesz. ~ Vagyis remélem. Nem is én intézem a pénzügyeket. Azt nekem kell mégis gondoskodnom róla. ~ * Mérgelődik magában ezen a kellemetlen helyzeten. Csak azt reméli, hogy e vezetőség nem fogja megfedni azért, mert a nevükben intézkedett.*
- Átadom nekik mindenképpen.* Ígéri meg a banditának.*
- A viszont ~ nem ~ látásra!* Búcsúzik el tőlük. Nagy kő esik le a szívéről, mikor végül eltűnnek a szeme elől. Nagy megkönnyebbült sóhaj hagyja el.*
- Végre leléptek.*Legszívesebben össze szidná azt a mamlaszt, de felesleges lenne úgyis.*
- Most már nem dolgozunk ebédig semmit! Pihenjünk le!* Azzal egy árnyékosabb helyre húzódik. Már nincs sok idő hátra délig. Addig meg igyekszik megnyugodni. Ha most Bubbo neki kezdene valami beszédnek, akkor kezével leinti. A várakozás meghozza a gyümölcsét, mert a távolban feltűnik a három ismerős alak sziluettje. Mikor pedig megérkezik a kaja int Bubbonak.*
- Pakold ki az ételt! Én addig intézkedek.* Azzal félrehívja az őrt és beszámol neki a történtekről. Arra is megkéri, hogy a fejleményeket üzenjék meg neki, mert most nem szívesen hagyná itt az építkezést. Végül is a védelem, csak akkor garantált, ha már befizették a pénzt. Ráadásul ez már nem az ő dolga. Majd a vezetőség intézkedik. Neki folytatnia kell az építkezést. Ha mindent megbeszélt az őrrel, akkor hagyja, hogy elinduljanak vissza. Ő maga is csatlakozik eztán a már minden bizonnyal falatozó óriáshoz.*
* Elég jó kedve lesz itt mindenkinek, kivéve ELgroont. Bár tenni úgy tesz, mintha ő is jól szórakozna, de ez egyáltalán nem igaz.*
- Nem garantálom, hogy mi visszük el, de napnyugtára ott lesz. ~ Vagyis remélem. Nem is én intézem a pénzügyeket. Azt nekem kell mégis gondoskodnom róla. ~ * Mérgelődik magában ezen a kellemetlen helyzeten. Csak azt reméli, hogy e vezetőség nem fogja megfedni azért, mert a nevükben intézkedett.*
- Átadom nekik mindenképpen.* Ígéri meg a banditának.*
- A viszont ~ nem ~ látásra!* Búcsúzik el tőlük. Nagy kő esik le a szívéről, mikor végül eltűnnek a szeme elől. Nagy megkönnyebbült sóhaj hagyja el.*
- Végre leléptek.*Legszívesebben össze szidná azt a mamlaszt, de felesleges lenne úgyis.*
- Most már nem dolgozunk ebédig semmit! Pihenjünk le!* Azzal egy árnyékosabb helyre húzódik. Már nincs sok idő hátra délig. Addig meg igyekszik megnyugodni. Ha most Bubbo neki kezdene valami beszédnek, akkor kezével leinti. A várakozás meghozza a gyümölcsét, mert a távolban feltűnik a három ismerős alak sziluettje. Mikor pedig megérkezik a kaja int Bubbonak.*
- Pakold ki az ételt! Én addig intézkedek.* Azzal félrehívja az őrt és beszámol neki a történtekről. Arra is megkéri, hogy a fejleményeket üzenjék meg neki, mert most nem szívesen hagyná itt az építkezést. Végül is a védelem, csak akkor garantált, ha már befizették a pénzt. Ráadásul ez már nem az ő dolga. Majd a vezetőség intézkedik. Neki folytatnia kell az építkezést. Ha mindent megbeszélt az őrrel, akkor hagyja, hogy elinduljanak vissza. Ő maga is csatlakozik eztán a már minden bizonnyal falatozó óriáshoz.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-01 10:33:23
Üzenet elküldve: 2020-02-01 10:33:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*A derültség dolgában teljesen elveszti a fonalat, ezért inkább elhallgat, és önkéntelen mozdulattal a hajából kisöpör néhány apró mészkődarabot. Bamba arcán a felismerés legkisebb jele se látszik, ellenben némi küzdelem még igen, hogy megfejtse, hogy kerül ő az arannyal összefüggésbe. Igaz, nagy melákká cseperedett, de tán csak nem félelmetességére utalnak? Nem szokott ő még csak csúnyán se nézni, főleg nem a lányokra. Az egyeztetés alatt teljesen kikapcsol, hogy ki hova megy és mikor, bár az ebéd elhangzásakor némi késéssel felocsúdik. Jól főznek itt, az egyszer biztos, és a mennyiségre se lehet panasza. Ha nem verítékes munkát végezne, már felszedett volna magára némi többletsúlyt. Na de a megbeszélés zárulni látszik, őt pedig rendes gyereknek nevelték, így a búcsúzásba bekapcsolódik. Érzi ő, hogy valami furcsát mond a tisztúr megint, de Elgroonnak biztosan többet mond a sugalmazás, neki nehéz értelmeznie.*
- Köszönjük! Jó egészséget a tiszturaknak és családjuknak!
*Integet lapátkezével barátságosan. Ha magukra maradnak, csípőre tett kézzel Elgroon felé fordul. Végre kérdezhet.*
- Aztat hogy értette az arannyal, meg a lyányokkal?
*A derültség dolgában teljesen elveszti a fonalat, ezért inkább elhallgat, és önkéntelen mozdulattal a hajából kisöpör néhány apró mészkődarabot. Bamba arcán a felismerés legkisebb jele se látszik, ellenben némi küzdelem még igen, hogy megfejtse, hogy kerül ő az arannyal összefüggésbe. Igaz, nagy melákká cseperedett, de tán csak nem félelmetességére utalnak? Nem szokott ő még csak csúnyán se nézni, főleg nem a lányokra. Az egyeztetés alatt teljesen kikapcsol, hogy ki hova megy és mikor, bár az ebéd elhangzásakor némi késéssel felocsúdik. Jól főznek itt, az egyszer biztos, és a mennyiségre se lehet panasza. Ha nem verítékes munkát végezne, már felszedett volna magára némi többletsúlyt. Na de a megbeszélés zárulni látszik, őt pedig rendes gyereknek nevelték, így a búcsúzásba bekapcsolódik. Érzi ő, hogy valami furcsát mond a tisztúr megint, de Elgroonnak biztosan többet mond a sugalmazás, neki nehéz értelmeznie.*
- Köszönjük! Jó egészséget a tiszturaknak és családjuknak!
*Integet lapátkezével barátságosan. Ha magukra maradnak, csípőre tett kézzel Elgroon felé fordul. Végre kérdezhet.*
- Aztat hogy értette az arannyal, meg a lyányokkal?
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:41:57
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:41:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
* Wrexan a megpakolt talicskával hazafelé veszi az irányt. Kevés embert lehet látni, aki homokot hurcolna egy ilyen környéken. Egyesek furcsa érdeklődő pillantásokat vetnek felé, de ennél többet nem tesznek szerencsére. A zsibogó kikötött lassan maga mögött hagyja és újra a csöndesebb Lakónegyedbe ér. A szél érintése itt alább hagy, de azért kellemes hűsítő hatása megmarad. A feje még mindig a történtektől terhes.~ Vajon miféle szerzet volt az a lány? Honnan jött? Hova ment?~ A tengerbe sétálhatott be, de sajnos pontosan nem láthatta. Végül is inkább eltereli a gondolatait a történtekről. Gondolatait inkább az eljövendő munka felé tereli. Most, hogy lesz homok már csak ki kell keverni a meszet vele és levakolni azt a szobát. Aztán meg kifesteni ugye. Ez a sok munka valószínűleg rá vár, szóval igyekeznie kéne most már, mert kitudja mennyi ideig aludt ott a homokon. Lépéseit is szaporábbra veszi. Csizmája ütemesebben kezd el a kopogni a köveken. Hamarosan feltűnik előtte a Sellőház ismerős alakja.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:37:19
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:37:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Boszorkánykonyha építése//
*Feledictnek jó napja van. Úgy tűnik ez a munka mindenféle akadékoskodás nélkül el is lesz végezve. Így az előbbi kissé kényszerezett kacarászást az óriás újabb megjegyzése lendíti tovább. A banditavezér csak ravaszul vigyorogva felel.*
-Miután találkoztak veled nem lesz nagy gondjuk, termetes barátom.
*Na erre aztán szakadni kezd a nevetéstől a többi is. Így egy ilyen szórakozott hangulatban nem is nyúzzák tovább az építészt nagyon.*
-Tőlem napnyugta előtt akkor mész oda, mikor arra visz a szamarad.
*Említi kis gúnnyal talán a kevésbé nemes hátast.*
-Mondd meg annak a vezetőségednek, hogy egyszeri ajánlat.
*Fejezi be végül, majd hátat fordítva lassan visszagyalogol lovához.*
-Aztán biztonságos, jó munkát az uraknak!
*Búcsúzik olyan hanglejtéssel, amitől a hétköznapi hallgatóság ezen a haton biztos nem fogna már kalapácsot, aztán megvárja, hogy a többi bandatag is felkászálódjon, vár egy pillanatot mielőtt indulásra szólítaná fel a bandát, hátha van még kérdés. Ha pedig építőink csak csendben hagyják elvonulni a vihart elégedetten tarkójához emeli két ujját, és tisztelegve int velük, mielőtt elnyelné őket a kövezeten kopogó patkók hangjával kísérve a Lakónegyed.*
*Feledictnek jó napja van. Úgy tűnik ez a munka mindenféle akadékoskodás nélkül el is lesz végezve. Így az előbbi kissé kényszerezett kacarászást az óriás újabb megjegyzése lendíti tovább. A banditavezér csak ravaszul vigyorogva felel.*
-Miután találkoztak veled nem lesz nagy gondjuk, termetes barátom.
*Na erre aztán szakadni kezd a nevetéstől a többi is. Így egy ilyen szórakozott hangulatban nem is nyúzzák tovább az építészt nagyon.*
-Tőlem napnyugta előtt akkor mész oda, mikor arra visz a szamarad.
*Említi kis gúnnyal talán a kevésbé nemes hátast.*
-Mondd meg annak a vezetőségednek, hogy egyszeri ajánlat.
*Fejezi be végül, majd hátat fordítva lassan visszagyalogol lovához.*
-Aztán biztonságos, jó munkát az uraknak!
*Búcsúzik olyan hanglejtéssel, amitől a hétköznapi hallgatóság ezen a haton biztos nem fogna már kalapácsot, aztán megvárja, hogy a többi bandatag is felkászálódjon, vár egy pillanatot mielőtt indulásra szólítaná fel a bandát, hátha van még kérdés. Ha pedig építőink csak csendben hagyják elvonulni a vihart elégedetten tarkójához emeli két ujját, és tisztelegve int velük, mielőtt elnyelné őket a kövezeten kopogó patkók hangjával kísérve a Lakónegyed.*
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-30 20:31:27
Üzenet elküldve: 2020-01-30 20:31:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Bubbo nem túl elmés megjegyzésére megfagy a levegő. Ez az a pillanat, mikor az ember az arcára csap azzal a kijelentéssel, hogy nem már. Elgroon is szívesen arcon csapná magát, de nem tesz semmiféle hirtelen mozdulatot inkább. Azért be kell, hogy vallja a zabszem nem menne most fel neki. Még rendesen megkönnyebbül, mikor a vezér elneveti magát. Jó maga is kötelességből csatlakozik a nevetők táborához visszafogottan.~ Ez az óriás tényleg nem komplett. És még örül is neki. Boldogok az ostobák, mert nem tudják mekkora szarban is vannak igazából.~ Állapítja meg ezt magában. A dolognak viszont még közel sincs vége. Most térnek rá a piszkos anyagiakra. Jól tudja ő, hogy milyen drága az alapanyag. Szóval az árat mondjuk azt, hogy korrektnek tartja. Nem mintha lehetne itt most alkudozni.*
- Az ár tényleg korrekt. Délben, mikor érkezik az ebéd, akkor majd üzenek a vezetőségnek. Még a mai napon intézkedünk a pénz kapcsán, hogy mihamarabb megkezdődhessen az építőanyagok leszállítása.* Ígéri meg a haramiának. Ennél többet úgy se tehet most. Reméli a vezetőség nem fog ellenkezni majd. Bubbo viccére fapofával néz csak. Nem is biztos benne, hogy viccnek szánta. Egy dologban reménykedik csak, hogy nem fog ezek után már semmi probléma jönni.*
* Bubbo nem túl elmés megjegyzésére megfagy a levegő. Ez az a pillanat, mikor az ember az arcára csap azzal a kijelentéssel, hogy nem már. Elgroon is szívesen arcon csapná magát, de nem tesz semmiféle hirtelen mozdulatot inkább. Azért be kell, hogy vallja a zabszem nem menne most fel neki. Még rendesen megkönnyebbül, mikor a vezér elneveti magát. Jó maga is kötelességből csatlakozik a nevetők táborához visszafogottan.~ Ez az óriás tényleg nem komplett. És még örül is neki. Boldogok az ostobák, mert nem tudják mekkora szarban is vannak igazából.~ Állapítja meg ezt magában. A dolognak viszont még közel sincs vége. Most térnek rá a piszkos anyagiakra. Jól tudja ő, hogy milyen drága az alapanyag. Szóval az árat mondjuk azt, hogy korrektnek tartja. Nem mintha lehetne itt most alkudozni.*
- Az ár tényleg korrekt. Délben, mikor érkezik az ebéd, akkor majd üzenek a vezetőségnek. Még a mai napon intézkedünk a pénz kapcsán, hogy mihamarabb megkezdődhessen az építőanyagok leszállítása.* Ígéri meg a haramiának. Ennél többet úgy se tehet most. Reméli a vezetőség nem fog ellenkezni majd. Bubbo viccére fapofával néz csak. Nem is biztos benne, hogy viccnek szánta. Egy dologban reménykedik csak, hogy nem fog ezek után már semmi probléma jönni.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:21:02
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:21:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Bamba képpel hallgat el a „fejben tartás” ötletére. Az ő fejében nem maradnak meg sokáig a dolgok, így inkább nem feszegeti tovább a témát, csak hümmög rá. Majdnem fordít Patkány-szerencséjükön meggondolatlan fecsegésével, és még csak tudatában sincs ennek. Számára baráti egyezség készül a tisztúrral, és a nevetés előtt beálló csend jelentősége is észrevétlen marad előtte. Azt azért érzi, hogy a dicséret róla szól, s mivel sokan mondják butának, különösen jólesik számára az ellenkezőjét hallani, főleg Elgroon előtt, akire annyira felnéz, persze csak átvitt értelemben. Büszkén húzza ki magát, ám szerényen hallgat. Hogy meg fog lepődni a család és a sok ismerős Lihanechben! Alig várja, hogy elmondja nekik, nem volt igazuk, és jó hely ez a kikötő. Még a "hosszúvíz" is szép, bár ihatatlanul sós, és olyan helyekre furakszik a homok, ahol nagyon kellemetlen a kidörzsölődés. Meg is igazítja nadrágját két mozdulattal a gondolatra. Álmodozásából a horribilis összeg billenti ki, bambán elképed rajta.*
- Aztat a vinnyogó, karmos hárpiáját! Há` ennyi pénz nincs is a világon!
*Az ő mértékével nézve ennek töredékét se keresi meg egész életében, legalábbis erről mélyen meg van győződve.*
- Hová dugják ezek a lyányok ezt a sok aranyat?
*Vakarja meg a tarkóját, hiszen szinte ruhának sem nevezhető viseletük nem enged sok titkos zsebet. Aztán egyik lábáról a másikra helyezi súlypontját, és tanácstalanul várja Elgroon válaszát az egyezségre. Ő felel az építésért, Bubbonak semmi beleszólása nincsen.*
*Bamba képpel hallgat el a „fejben tartás” ötletére. Az ő fejében nem maradnak meg sokáig a dolgok, így inkább nem feszegeti tovább a témát, csak hümmög rá. Majdnem fordít Patkány-szerencséjükön meggondolatlan fecsegésével, és még csak tudatában sincs ennek. Számára baráti egyezség készül a tisztúrral, és a nevetés előtt beálló csend jelentősége is észrevétlen marad előtte. Azt azért érzi, hogy a dicséret róla szól, s mivel sokan mondják butának, különösen jólesik számára az ellenkezőjét hallani, főleg Elgroon előtt, akire annyira felnéz, persze csak átvitt értelemben. Büszkén húzza ki magát, ám szerényen hallgat. Hogy meg fog lepődni a család és a sok ismerős Lihanechben! Alig várja, hogy elmondja nekik, nem volt igazuk, és jó hely ez a kikötő. Még a "hosszúvíz" is szép, bár ihatatlanul sós, és olyan helyekre furakszik a homok, ahol nagyon kellemetlen a kidörzsölődés. Meg is igazítja nadrágját két mozdulattal a gondolatra. Álmodozásából a horribilis összeg billenti ki, bambán elképed rajta.*
- Aztat a vinnyogó, karmos hárpiáját! Há` ennyi pénz nincs is a világon!
*Az ő mértékével nézve ennek töredékét se keresi meg egész életében, legalábbis erről mélyen meg van győződve.*
- Hová dugják ezek a lyányok ezt a sok aranyat?
*Vakarja meg a tarkóját, hiszen szinte ruhának sem nevezhető viseletük nem enged sok titkos zsebet. Aztán egyik lábáról a másikra helyezi súlypontját, és tanácstalanul várja Elgroon válaszát az egyezségre. Ő felel az építésért, Bubbonak semmi beleszólása nincsen.*
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:13:38
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:13:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Boszorkánykonyha építése//
*A haramiák említésére egy pillanatra megfagy a már lassan kiengedni készülő levegő. A négy verőlegény vezérét követi tekintetével némi morgás mellett. Feledict végül aztán csak nevetni kezd, és az építészhez fordul.*
-A barátodnak megvan a magához való esze.
*Hahotázik, miközben a háttérben az okos patkányokon megy a derülés, és egymást ugratják a rosszarcú rablógyilkosok, miszerint a lőfegyveres barátjuk néz csak ki igazán haramiának.*
-No, hát akkor azt hiszem ezzel mindenki jól jár.
*Kezét nyújtja most Feledict, de nem ám kézfogásra. Tenyérrel felfelé, kérően tartja kérges balját az építész elé.*
-Ha jól számolom, akkor ez háromezer és kettőszáz aranyból ki is fog jönni. Úgy egy jó becslésre. De ritkán becsülök rosszul.
*Hunyorít kicsit.*
-A beszerzéshez viszont kéretik előre rendezni.
*Vigyorog még, hiszen egy Patkány csak a biztos zsákmányért fog dolgozni, sok Patkány meg pláne, arról meg, hogy ők hitelezzék az építőanyagot bent a fészekben szó sem lehet, és ezt Feledict is tudja. Egy kicsit azért enyhít a körülményeken.*
-Itt, vagy a Vámház melletti lókupecnél leadva megőrzésre még a mai nap.
*Vázolja fel a lehetőségeket kijelentő hangsúllyal, de mégis talán inkább kérdésként.*
*A haramiák említésére egy pillanatra megfagy a már lassan kiengedni készülő levegő. A négy verőlegény vezérét követi tekintetével némi morgás mellett. Feledict végül aztán csak nevetni kezd, és az építészhez fordul.*
-A barátodnak megvan a magához való esze.
*Hahotázik, miközben a háttérben az okos patkányokon megy a derülés, és egymást ugratják a rosszarcú rablógyilkosok, miszerint a lőfegyveres barátjuk néz csak ki igazán haramiának.*
-No, hát akkor azt hiszem ezzel mindenki jól jár.
*Kezét nyújtja most Feledict, de nem ám kézfogásra. Tenyérrel felfelé, kérően tartja kérges balját az építész elé.*
-Ha jól számolom, akkor ez háromezer és kettőszáz aranyból ki is fog jönni. Úgy egy jó becslésre. De ritkán becsülök rosszul.
*Hunyorít kicsit.*
-A beszerzéshez viszont kéretik előre rendezni.
*Vigyorog még, hiszen egy Patkány csak a biztos zsákmányért fog dolgozni, sok Patkány meg pláne, arról meg, hogy ők hitelezzék az építőanyagot bent a fészekben szó sem lehet, és ezt Feledict is tudja. Egy kicsit azért enyhít a körülményeken.*
-Itt, vagy a Vámház melletti lókupecnél leadva megőrzésre még a mai nap.
*Vázolja fel a lehetőségeket kijelentő hangsúllyal, de mégis talán inkább kérdésként.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1805-1824