//Legyes szerenád//
* A mélységi szemszögéből eléggé egyértelmű. Véleményének semmi köze nincs az istenség indítékaihoz, sőt, még abban is kételkedik, hogy istenség lenne, csupán egy felsőbbrendű faj egyik képviselője, akinek olyan tudás pottyant a kezébe, melyet nem szabad használni, ugyanis az a természet törvényei ellen szól. Így tehát bármelyik isten is tette volna ezt, az gonosz lenne. *
- Gonosz, mert a természet törvényei ellen cselekedett, Perverz.
* Ízlelgeti egy kicsit ő is a becenevet, miközben halálosan komoly arccal halálosan komolyan beszél. *
- Már mondtam, hogy nem szabad, mert akkora értékben kell adnod is, amekkorát elveszel.
* Ha most nem is, a közel és távol jövőben is folytatni fogja ennek a nézetnek mantrázását, egészen addig, amíg a lány fejébe nem veri, és ő is így kezd el gondolkodni. *
- Az az istenség meg is halt, amiért ezt tette, láttad az égen, nem?
* Még ha nem is a természet vette el az életét a testek feltámasztása miatt, hanem egy társa (na meg teljesen más okból), nem számít, Nyco ezt is a természet erőinek közbeavatkozásaként élte meg. *
- Legyen az.
* Mosolyog. Ha valaki látná, illetve látni fogja a páros tevékenységét, akkor minden bizonnyal papírra fogja vetni, vagy valamilyen formában a köznép tudtára adni, ugyanis kétségtelen, hogy sokáig egészséges maradhat az elméje, ha magába fojtja a látott, érzett, tapasztalt töménytelen mennyiségű "ostobaságot". Legalábbis a külvilág számára ostobaság. Na meg nem kevés naivitás, de ez a kettő főszereplőnek le sem esik nagy valószínűséggel.
A festés vagy tetoválás kérdését is végül maguk mögött hagyják, s előbbi kerül ki győztesen. Nyconak valaki mást kell majd találnia, akinek tetoválhat, hogy utána a névjegykártyájára felvéshesse a "tetoválómester" foglalkozást is. Nem mintha lenne névjegykártyája, de ha valaki megkérdezi tőle, mivel is foglalkozik, akkor azt is mondhatja majd. A festőművész meg már fent van a listán, de majd elmondja akkor kétszer.
A dézsa egyáltalán nem kicsi, van vagy másfél méter magas, és bizony az a madzag, mely a lány kezéről lóg, rágabalyodott valamijére a vízben, nem engedve a felszínre törni. De életmentője hamar észreveszi, mi történik, s közbelép, melynek hatására az elszakad. Mármint a madzag, így sötételfünk is kiszabadul.
Egy kis sajttól sárgás vizet felköhög, amely, a helyzetüknek köszönhetően Ysie hajára, arcára és mellkasára csapódik. *
- Bocsánat.
* Mondja mind a két dologra. Valóban nem lenne szép, ha az első közös fürdőzésükkor elhalálozna, na meg az sem szép, ahogy a testében leledző nedűt a lányra "lövellte". Már épp kezdene mentegetőzni, vagyis kezd is, mikor a víz alá nyomódik. *
- Nem direkbghrgh-
* A víz alól már nem igazán szűrődnek ki a szavak, lehetetlen kivenni őket, főleg, hogy Nyco kapálózik is, aminek hála még lejjebb kerül.
A túlélés ösztöne, hogy lábát a dézsa falának támasztja, s elrugaszkodik onnan. Arca végül Ysie cicijei közt köt ki, ő pedig amint felismeri a helyzetet (úgy fél-egy perc csupán) elvörösödve hátrál egészen addig a pontig, ahonnan elrugaszkodott, ott kezd el lihegni.
A mutatott hegre elhúzza a száját. Hasonló történt már vele is, csak ő éppen nem kaszával csinálta, és nem is ő volt a "rosszabbik" végén. Akkor egy hordót próbált az emeletről legörgetni, de a nyitott ablakon valahogy kirepült, és fejbe vágott egy szegény járókelőt. Tényleg, mintha az is a pincébe lett volna bezárva. Érdekes. A hordó meg mondani se kell, hogy széttört, ezért otthagyta, úgy, ahogy. *
- Én meg tegnap beleléptem egy gereblyébe.
* Mutatja homloka kellős közepén a dudort. *
- Óvatosan fogd meg, mert fáj.
* Aztán eszébe jut még valami, ami megesett már vele. *
- Meg képzeld, egyszer az egyik kofa úgy felidegesített, hogy véletlenül a vécé mellé ültem és felment bennem a pumpa!
* Még egy kis szomorkás hangszínt is ki lehet belőle hallani, érezhető, hogy szégyenli a dolgot, mert ő nem igazán szokott ilyet csinálni. De az a kofa...! *