//Maihhin vadászat//
//Leon//
*Seles nem panaszkodhat, bőven el lesz látva ruhaneművel, a babához hasonlóan. Nemcsak Seles pocakja, de a baba is nagyon gyorsan nő, Leonnak lesz elfoglaltsága bőven.
Az még Selest is meglepi, hogy Isqehával már félszavakból is így értik egymást. Igaz, annak idején először vele beszélt a gyerekvállalásról, arról, hogy mennyire fél ettől az egésztől… Ő maga sem tudja, hogy változott ekkorát a nézőpontja, de egy idő után már úgy érezte, meg kell ragadnia ezt a lehetőséget. Erősnek érzi magát, van támasza, vannak barátai, otthona. Nem olyan élet ez, mint amilyet elképzelt magának, ez nyilvánvaló, de a maga furcsa módján jó és szép, és elfér benne egy ilyen pici öröm. Az pedig, hogy a baba már a hasában van, végképp megerősíti: innen már nincs visszaút, lesz és kész.
Függetlenül attól, hogy Isqeha milyen könnyeden kezeli a helyzetet, Selesben még mindig ott munkál a lelkifurdalás, amiért nem vette észre korábban, hogy terhes. Már napok óta sejthetné, annyi jele volt. Szólhatott volna Pyctának is, mielőtt elindulnak, hogy nem alkalmas rá… De ami történt, az már megtörtént, és a gyermekük az első és legfontosabb, ezt mindenkinek meg kell értenie. Meg hát az is igaz, hogy sietniük kell, ha még ma haza akarnak érni, mert lassan rájuk esteledik. Seles nem is teketóriázik sokat. Amíg Isqeha és Leon beszélgetnek, ő Cserfeshez megy, megnézi a zsákját, hogy mindene megvan-e, bár nem igazán vett ki még belőle semmit az egy pokrócot kivéve, amit most felköt a nyereg mellé. Élelmük viszont annyi van, hogy hetekre elegendő lenne, ezért ennek csak annyi részét tartja meg, amennyi még legnagyobb baj esetén is elég arra a rövid időre, amíg hazaérnek Leonnal. A maradékot ott hagyja nekik, és közben fülel.
Nem érti, hogy Pycta miért ment el, és azt sem, hogy miféle próba lenne ez. És hogy még Pyr is! A tanácson Pycta ideges volt, de utána láthatóan megnyugodott. Seles nagyon figyelt rá, és úgy tűnt, lelkileg jobban van már, mint volt. Mi lehet mégis a baj?
A lány fel tudná deríteni, hogy merre ment Pycta, még frissek a nyomok, de ha valaki elmegy, és nem is üzen senkinek, nem is akarja, hogy megtalálják. Ha pedig messzebb ment, mint a Mágustorony, az ingoványban még Seles sem találja meg, az szinte lehetetlenség. Pycta is azt akarná, hogy a saját bajával foglalkozzon. Közben megjelenik az előbb látott, őszes hajú mágus is, és beszédbe elegyedik Isqehával és a felébredő Zarával. Seles nem akar beleszólni, elővezeti a saját és Leon lovát.*
- Nem tudom, mi történik itt. *Mondja kicsit megszeppenve.* Pycta már legutóbb is azzal fenyegetőzött, hogy lemond a vezérségről. Lehet, hogy most be is váltja?
*És akkor még arról nem is beszéltek, hogy lehet, hogy baja esett. Vagy Pyrnek.*
- Sietnünk kell, hogy még ma hazaérjünk. *Teszi hozzá, és el is indul a csapáson, amerről jöttek, remélve, hogy Leon követi. Kicsit talán gondterheltnek tűnhet, részben a lelkifurdalás, részben pedig az aggodalom miatt, de most egészen biztosan nem fog lehányni semmit.*