Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-14 12:05:25
Üzenet elküldve: 2018-11-14 12:05:25
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
* Miután tisztázták a ki ír és írna kinek kérdést, elkezdenek azon agyalni, hogy a lány mit láthatott. Úgy tűnik, hogy hamar letudja azzal, hogy csak képzelődött, de a vándor paranoiásabb ennél. Nagyon jól tudja, hogy milyen könnyen lehet eltűnni a szem elől a természet takarásában, hogy egy képzett vadász mennyi ideig képes rezdülés nélkül várni, hogy az alkalmas pillanatban támadhasson a vadra. Úgyhogy ő továbbra is kémleli a tájat, miközben tartja a fegyverét. *
- Lehet jobb lenne, ha visszamennénk a többiekhez. * Jegyzi meg, ezzel is bizonyítva, hogy bizony ő többet képzel ebbe a dologba, és gyakran az dönti el, hogy kinek hosszabb az élete, hogy túlzott jelentőséget társít látszólag semleges dolgoknak. Persze ha a lány nem akar tovább állni, akkor továbbra is itt maradnak. Viszont ha elindulnak vissza, akkor hátra-hátra pillant a válla fölött, hogy megbizonyosodjon róla, nem követik őket. Nem is annyira egy alakot keres, mint nyomokat a földön, amik arra utalhatnak, hogy valaki elhaladt arra, és azok nem ők voltak. Ha viszont üldögélnek tovább, akkor persze nehezebb dolga van, és bármilyen jó is a szeme, ilyen távolságból felesleges az apró nyomok után kutasson ott, ahol a lány látni vélt valamit, ez esetben inkább azt próbálja kiszúrni, hogy rezdül-e levél, hajlik-e egy-egy ág, vagy hasonlók. Látszólag ez a dolog mindkét esetben leköti annyira, hogy magától ne folytassa a beszélgetést, hacsak Aenae meg nem töri a csendet persze. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.14 12:19:01
//Sötét gondolatok//
* Miután tisztázták a ki ír és írna kinek kérdést, elkezdenek azon agyalni, hogy a lány mit láthatott. Úgy tűnik, hogy hamar letudja azzal, hogy csak képzelődött, de a vándor paranoiásabb ennél. Nagyon jól tudja, hogy milyen könnyen lehet eltűnni a szem elől a természet takarásában, hogy egy képzett vadász mennyi ideig képes rezdülés nélkül várni, hogy az alkalmas pillanatban támadhasson a vadra. Úgyhogy ő továbbra is kémleli a tájat, miközben tartja a fegyverét. *
- Lehet jobb lenne, ha visszamennénk a többiekhez. * Jegyzi meg, ezzel is bizonyítva, hogy bizony ő többet képzel ebbe a dologba, és gyakran az dönti el, hogy kinek hosszabb az élete, hogy túlzott jelentőséget társít látszólag semleges dolgoknak. Persze ha a lány nem akar tovább állni, akkor továbbra is itt maradnak. Viszont ha elindulnak vissza, akkor hátra-hátra pillant a válla fölött, hogy megbizonyosodjon róla, nem követik őket. Nem is annyira egy alakot keres, mint nyomokat a földön, amik arra utalhatnak, hogy valaki elhaladt arra, és azok nem ők voltak. Ha viszont üldögélnek tovább, akkor persze nehezebb dolga van, és bármilyen jó is a szeme, ilyen távolságból felesleges az apró nyomok után kutasson ott, ahol a lány látni vélt valamit, ez esetben inkább azt próbálja kiszúrni, hogy rezdül-e levél, hajlik-e egy-egy ág, vagy hasonlók. Látszólag ez a dolog mindkét esetben leköti annyira, hogy magától ne folytassa a beszélgetést, hacsak Aenae meg nem töri a csendet persze. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.14 12:19:01
2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 18:44:56
Üzenet elküldve: 2018-11-13 18:44:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Együtt kuncog Nirs-szel mikor a fiú érdektelenül pillant a lószerszámon landoló pénzeszacskóra. Tréfás fintor húzódik arcára és egy pillanatra a fiú nemtörődöm legyintésének irányába pillant. Tekintetét újra a fiúra emelve megrántja vállát, ha Nirs-t sem érdekli akkor ő miért is foglalkozna mások piszkos anyagi dolgaival.*
- Végül minden odakerül ahova tartozik.- *Zárja rövidre ezzel a pénzeszacskó témáját, majd újra a spontán párbajra koncentrál. Azért ő is észreveszi Nirs vágyakozással és aggódással vegyülő kósza pillantását Aenae irányába. Nem szól az elf, eleget cukkolták már a fiút a halotti tor estéjén és most amúgy is megértőbb hangulatában van. Syv is futott nem egy nő után, ráadásul Nirs még abban a szerencsés helyzetben is van, hogy a lány nagy valószínűséggel hasonló érzelmeket táplál iránta. Legalábbis az elf számára így tűnik a dolog. Merengéséből a fiú támadóállásba helyezkedése rántja ki. Syv szorít a pengék fogásán és behajlított térdekkel biztosítja védekező állását.*
- Hajrá! Támadj csak nyugodtan, ne aggódj a sérülés okozás miatt. Kontroll alatt tartom a dolgokat.*Ad jelt az elf, de Nirs-t nem kell külön buzdítani. Támadásba lendül de már jóval megfontoltabban, mint az előbb. Syv az előretörő pengét bal kezében lévő szablyájával igyekszik félre csapni. Azonban a fiú csele váratlanul éri. Habár az utolsó pillanatban sikerül elhajolni a markolat kellemetlen ütése elől, a keresztvas vége épp eléri és vékony megkarcolja állát. A hirtelen elhajlás miatt hátra kell lépnie, hogy elkerülje az egyensúlyvesztést így nem is tud egyből visszatámadni. Az elhátrálás után kézfejét hozzáérinti a karcoláshoz. Enyhén csípős érzés szalad végig a felületi sérülés mentén, de vér nem fakad belőle, egyelőre.*
- Na ez már valami, amire lehet építeni. Sokszor fontosabb az ész, mint az erő. - *Biccent elismerően a fiú felé.* -Itt az ideje magasabb fokozatba kapcsolni, úgy látom. *Nevet fel az elf, majd fürge de határozott mozdulatokkal támadóállást vesz fel, úgy, hogy bal pengéjét maga elé tartva, jobb szablyáját pedig maga mögé nyújtva berogyaszt.*
- Egyébként, hogy boronálódtál össze a tharg lánnyal? - *Biccent fejével abba az irányba amerre nemrég az elviharzott. Majd határozottan szólítja Nirst.* - Most pedig védekezz! *Azzal elindul a fiú felé bal pengéjével felülről indítva keresztvágást, jobb pengéjét pedig szinte a földön húzva célozza a fiú csípőjét. Természetesen fokozottan figyel, hogy véletlenül se okozzon komoly sérülést a fiúnak.*
*Együtt kuncog Nirs-szel mikor a fiú érdektelenül pillant a lószerszámon landoló pénzeszacskóra. Tréfás fintor húzódik arcára és egy pillanatra a fiú nemtörődöm legyintésének irányába pillant. Tekintetét újra a fiúra emelve megrántja vállát, ha Nirs-t sem érdekli akkor ő miért is foglalkozna mások piszkos anyagi dolgaival.*
- Végül minden odakerül ahova tartozik.- *Zárja rövidre ezzel a pénzeszacskó témáját, majd újra a spontán párbajra koncentrál. Azért ő is észreveszi Nirs vágyakozással és aggódással vegyülő kósza pillantását Aenae irányába. Nem szól az elf, eleget cukkolták már a fiút a halotti tor estéjén és most amúgy is megértőbb hangulatában van. Syv is futott nem egy nő után, ráadásul Nirs még abban a szerencsés helyzetben is van, hogy a lány nagy valószínűséggel hasonló érzelmeket táplál iránta. Legalábbis az elf számára így tűnik a dolog. Merengéséből a fiú támadóállásba helyezkedése rántja ki. Syv szorít a pengék fogásán és behajlított térdekkel biztosítja védekező állását.*
- Hajrá! Támadj csak nyugodtan, ne aggódj a sérülés okozás miatt. Kontroll alatt tartom a dolgokat.*Ad jelt az elf, de Nirs-t nem kell külön buzdítani. Támadásba lendül de már jóval megfontoltabban, mint az előbb. Syv az előretörő pengét bal kezében lévő szablyájával igyekszik félre csapni. Azonban a fiú csele váratlanul éri. Habár az utolsó pillanatban sikerül elhajolni a markolat kellemetlen ütése elől, a keresztvas vége épp eléri és vékony megkarcolja állát. A hirtelen elhajlás miatt hátra kell lépnie, hogy elkerülje az egyensúlyvesztést így nem is tud egyből visszatámadni. Az elhátrálás után kézfejét hozzáérinti a karcoláshoz. Enyhén csípős érzés szalad végig a felületi sérülés mentén, de vér nem fakad belőle, egyelőre.*
- Na ez már valami, amire lehet építeni. Sokszor fontosabb az ész, mint az erő. - *Biccent elismerően a fiú felé.* -Itt az ideje magasabb fokozatba kapcsolni, úgy látom. *Nevet fel az elf, majd fürge de határozott mozdulatokkal támadóállást vesz fel, úgy, hogy bal pengéjét maga elé tartva, jobb szablyáját pedig maga mögé nyújtva berogyaszt.*
- Egyébként, hogy boronálódtál össze a tharg lánnyal? - *Biccent fejével abba az irányba amerre nemrég az elviharzott. Majd határozottan szólítja Nirst.* - Most pedig védekezz! *Azzal elindul a fiú felé bal pengéjével felülről indítva keresztvágást, jobb pengéjét pedig szinte a földön húzva célozza a fiú csípőjét. Természetesen fokozottan figyel, hogy véletlenül se okozzon komoly sérülést a fiúnak.*
2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 17:01:53
Üzenet elküldve: 2018-11-13 17:01:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
*Waldran talán durvábban adja meg a választ, mint azt Aenae igényelné, de végül is megkapja és ezzel már elégedett. Bár arca egészen merev lesz, újra maga elé mered.*
- Szóval nem irkálsz. Mert nincs rá időd, meg ilyesmi. Értem. Kösz.
*Elő kell keríteni Briwalt, mert így visszagondolva már egészen biztos abban, hogy a férfi tud valamit. Tuti, hogy van valami, amiről Aenae nem tud. Reméli, hogy Effynek vannak információi, mert pillanatnyilag Effy sokkal megközelíthetőbb, mint Briwal, akiről elválásuk óta semmit nem tud, holott elmondta neki, hogy hol találja a húgát.
A lány mereszti a szemét abba az irányba, amerre látni vélte az alakot, de nem lát semmit.*
- Nem tudom.
*Aenae észre sem veszi, de suttogásra vált.*
- Volt már olyan érzésed, hogy figyelnek? Mert az előbb azt éreztem.
*Felemeli a karját, amit eddig a poncsó melegében tartott, felhúzza tunikája ujját és lám, a karja még mindig libabőrös. Aztán lopva Waldran fegyverére néz. Kezd határozottan rossz érzése lenni, mondjuk fegyverek közelében mindig rossz érzése van.*
- Lehet, hogy csak képzelődtem. Biztosan csak képzelődtem.
*Továbbra is suttog és nagyon mereszti a szemét, de hamar meggyőzi magát arról, hogy semmi más ez, mint ostoba képzelődés a Mágustorony furcsa aurája és a nyomasztó téma miatt. Igen, egészen biztosan így lesz. Újra Waldran fegyverére néz, amit ugyan nem helyezett lövésre kész állapotba, de valószínűleg elég nagy rutinja van a dologban ahhoz, hogy pillanatok alatt orvosolja a problémát. Aenaenek a nyelve hegyén van, hogy szerinte Waldran elteheti a fegyvert, de mégsem mondja ki, mert hát ő nem egy nagy harcos.*
//Sötét gondolatok//
*Waldran talán durvábban adja meg a választ, mint azt Aenae igényelné, de végül is megkapja és ezzel már elégedett. Bár arca egészen merev lesz, újra maga elé mered.*
- Szóval nem irkálsz. Mert nincs rá időd, meg ilyesmi. Értem. Kösz.
*Elő kell keríteni Briwalt, mert így visszagondolva már egészen biztos abban, hogy a férfi tud valamit. Tuti, hogy van valami, amiről Aenae nem tud. Reméli, hogy Effynek vannak információi, mert pillanatnyilag Effy sokkal megközelíthetőbb, mint Briwal, akiről elválásuk óta semmit nem tud, holott elmondta neki, hogy hol találja a húgát.
A lány mereszti a szemét abba az irányba, amerre látni vélte az alakot, de nem lát semmit.*
- Nem tudom.
*Aenae észre sem veszi, de suttogásra vált.*
- Volt már olyan érzésed, hogy figyelnek? Mert az előbb azt éreztem.
*Felemeli a karját, amit eddig a poncsó melegében tartott, felhúzza tunikája ujját és lám, a karja még mindig libabőrös. Aztán lopva Waldran fegyverére néz. Kezd határozottan rossz érzése lenni, mondjuk fegyverek közelében mindig rossz érzése van.*
- Lehet, hogy csak képzelődtem. Biztosan csak képzelődtem.
*Továbbra is suttog és nagyon mereszti a szemét, de hamar meggyőzi magát arról, hogy semmi más ez, mint ostoba képzelődés a Mágustorony furcsa aurája és a nyomasztó téma miatt. Igen, egészen biztosan így lesz. Újra Waldran fegyverére néz, amit ugyan nem helyezett lövésre kész állapotba, de valószínűleg elég nagy rutinja van a dologban ahhoz, hogy pillanatok alatt orvosolja a problémát. Aenaenek a nyelve hegyén van, hogy szerinte Waldran elteheti a fegyvert, de mégsem mondja ki, mert hát ő nem egy nagy harcos.*
2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 15:49:10
Üzenet elküldve: 2018-11-13 15:49:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik a lány nagyon kíváncsi, és nem engedi el ennyiben a kérdést, úgyhogy úgy tűnik Waldran ki kell fejtse egy kicsit. Megvakarja a fejét, ahogy végig gondolja, mielőtt neki kezdene.*
- Szóval... egy háborúban szar, hogy otthon hagysz sokakat, esetedben az öcsédnek is biztos szar volt, hogy otthon hagyott titeket. Viszont ha elkezdesz ezen gondolkodni, és egy levél írás közben nincs más lehetőséged, akkor az egész hirtelen kurva szar lesz. Érted? Ha ott vagy egy háborúban, akkor mész előre, arra koncentrálsz ami előtted van, hogy fejben ott legyél. Hogy ha szembe kerülsz egy ellenféllel, akkor ne habozz, hogy ne legyen ami legyengít. Az öcséd valószínűleg olyannal találkozott szembe, aki nem az otthoniakra gondolt, hanem arra, hogy elválassza a fejét a helyéről.
* Lehet azt mondani, hogy Waldran nyers és kegyetlen, de az az igazság, hogy ő csak őszinte. Viszont úgy tűnik, hogy a Nirs témába nem tudnak belemenni, talán a fiú nagyon szerencséjére, mert Aenae hirtelen felkapja a fejét. *
- Mit? * Kérdezi a férfi, és egyből a fegyveréért nyúl, az Íj máris a kezében, miközben összehúzott szemekkel figyeli a tájat amerre a lány pislogott. Közben egy nyilat is az idegre helyez, de még nem aljazza fel a fegyvert, arra még semmi oka, hogy fárassza az ideget. *
//Sötét gondolatok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik a lány nagyon kíváncsi, és nem engedi el ennyiben a kérdést, úgyhogy úgy tűnik Waldran ki kell fejtse egy kicsit. Megvakarja a fejét, ahogy végig gondolja, mielőtt neki kezdene.*
- Szóval... egy háborúban szar, hogy otthon hagysz sokakat, esetedben az öcsédnek is biztos szar volt, hogy otthon hagyott titeket. Viszont ha elkezdesz ezen gondolkodni, és egy levél írás közben nincs más lehetőséged, akkor az egész hirtelen kurva szar lesz. Érted? Ha ott vagy egy háborúban, akkor mész előre, arra koncentrálsz ami előtted van, hogy fejben ott legyél. Hogy ha szembe kerülsz egy ellenféllel, akkor ne habozz, hogy ne legyen ami legyengít. Az öcséd valószínűleg olyannal találkozott szembe, aki nem az otthoniakra gondolt, hanem arra, hogy elválassza a fejét a helyéről.
* Lehet azt mondani, hogy Waldran nyers és kegyetlen, de az az igazság, hogy ő csak őszinte. Viszont úgy tűnik, hogy a Nirs témába nem tudnak belemenni, talán a fiú nagyon szerencséjére, mert Aenae hirtelen felkapja a fejét. *
- Mit? * Kérdezi a férfi, és egyből a fegyveréért nyúl, az Íj máris a kezében, miközben összehúzott szemekkel figyeli a tájat amerre a lány pislogott. Közben egy nyilat is az idegre helyez, de még nem aljazza fel a fegyvert, arra még semmi oka, hogy fárassza az ideget. *
2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 13:39:21
Üzenet elküldve: 2018-11-13 13:39:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
- Aha...
*Tudta, hogy Waldran nemrégen tért vissza, de azt nem tudta, hogy mikor ment el. De ezek szerint még az élőholtakkal folytatott háború előtt. Konteógyártásának Waldran rögvest gátat szab azzal, hogy elmondja, hogy nem is tud írni és olvasni.*
- Óóóó. De ha tudnál és tudnának, akkor írtál volna?
*Aenae szerint csak az írástudatlanság az, ami megakadályozta Waldrant ebben. Mármint ha egyáltalán akart volna.*
- Vagy mások szoktak sűrűn irkálni? Áh, mindegy. Csak azt hiszem, hogy rájöttem valamire, csak még magam sem tudom, hogy mire. Aztán persze az is lehet, hogy valójában semmire.
*Újra elmereng. Talán nem kellene ezen gondolkodnia, bár álmaiban néha feldereng a dobozka, mindig nyomasztja és sosem érti a miértet. Waldrannak az egész történetből csak az intarziás doboz üt szöget a fejébe, amin Aenae fel is szívhatná az agyát, hogy a tulajdon bácsikája nem figyel rá, de nem teszi, mert arra jut, hogy bizonyára a férfi számára is érthetetlen a dolog. Mikor Waldran meglapogatja a hátát, akkor csak rámosolyog halványan. Ez a mozdulat nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy a férfi mégis figyelt rá. A kérdésre csak legyint, majd ha lát valahol egy kis intarziát, akkor bemutatja őket Waldrannal egymásnak.*
- Nyilván a Thargok tüzét.
*Felkuncog, de a továbbiakban ezt nem kommentálja. Meg aztán Kagan is azt mondta, hogy egy sárga szempár még nem bizonyítja, hogy a családhoz tartozna.*
- Miért mondott ilyet? Hogy míííí? Milyen ajánl...
*Nem fejezi be a mondatot, mert a hajába kapó szél nyomán kirázza a hideg. Máskor is megesik vele az ilyesmi, szóval ebben nincsen semmi újdonság, de a rossz érzés, amit a hűvös szellő hagy maga után, mégis vele marad. Olyan érzése van, mintha figyelné valaki, látni is véli a szeme sarkából, fordul a feje, de semmi. Lúdbőrzik a háta, felpattan.*
- Te is láttad?
*Fordul Waldran felé abban a reményben, hogy a férfi is látta és mégsem csak képzelődött. Néz egy darabig abba az irányba, ahol látni vélte az alakot.*
//Sötét gondolatok//
- Aha...
*Tudta, hogy Waldran nemrégen tért vissza, de azt nem tudta, hogy mikor ment el. De ezek szerint még az élőholtakkal folytatott háború előtt. Konteógyártásának Waldran rögvest gátat szab azzal, hogy elmondja, hogy nem is tud írni és olvasni.*
- Óóóó. De ha tudnál és tudnának, akkor írtál volna?
*Aenae szerint csak az írástudatlanság az, ami megakadályozta Waldrant ebben. Mármint ha egyáltalán akart volna.*
- Vagy mások szoktak sűrűn irkálni? Áh, mindegy. Csak azt hiszem, hogy rájöttem valamire, csak még magam sem tudom, hogy mire. Aztán persze az is lehet, hogy valójában semmire.
*Újra elmereng. Talán nem kellene ezen gondolkodnia, bár álmaiban néha feldereng a dobozka, mindig nyomasztja és sosem érti a miértet. Waldrannak az egész történetből csak az intarziás doboz üt szöget a fejébe, amin Aenae fel is szívhatná az agyát, hogy a tulajdon bácsikája nem figyel rá, de nem teszi, mert arra jut, hogy bizonyára a férfi számára is érthetetlen a dolog. Mikor Waldran meglapogatja a hátát, akkor csak rámosolyog halványan. Ez a mozdulat nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy a férfi mégis figyelt rá. A kérdésre csak legyint, majd ha lát valahol egy kis intarziát, akkor bemutatja őket Waldrannal egymásnak.*
- Nyilván a Thargok tüzét.
*Felkuncog, de a továbbiakban ezt nem kommentálja. Meg aztán Kagan is azt mondta, hogy egy sárga szempár még nem bizonyítja, hogy a családhoz tartozna.*
- Miért mondott ilyet? Hogy míííí? Milyen ajánl...
*Nem fejezi be a mondatot, mert a hajába kapó szél nyomán kirázza a hideg. Máskor is megesik vele az ilyesmi, szóval ebben nincsen semmi újdonság, de a rossz érzés, amit a hűvös szellő hagy maga után, mégis vele marad. Olyan érzése van, mintha figyelné valaki, látni is véli a szeme sarkából, fordul a feje, de semmi. Lúdbőrzik a háta, felpattan.*
- Te is láttad?
*Fordul Waldran felé abban a reményben, hogy a férfi is látta és mégsem csak képzelődött. Néz egy darabig abba az irányba, ahol látni vélte az alakot.*
2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 12:48:27
Üzenet elküldve: 2018-11-13 12:48:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
* A férfinak úgy tűnik sikerül felnyitnia Aenae szemét, hogy igen, nem csak fizikailag lehet erősebb és hatalmasabb valaki a másiknál. A kérdésre elgondolkodik kicsit. *
- A harcolni túlzás, akkoriban már nem voltam Amonon. * A lány biztos hallotta már valakitől, hogy Waldran az utóbbi éveket távol töltötte, de ha nem, akkor ez a kijelentés elég beszédes lehet a számára. A lány történetét hallgatja, bár nem nagyon hatja meg a dolog, azért odafigyel rá. A háborúban meghalnak az emberek, ez ilyen dolog, nincs ezen min csodálkozni, vagy sajnálni. A kérdés viszont meglepi. *
- Nem tudok írni, olvasni. * Jelenti ki egyszerűen. Ezek olyan dolgok, amiket Waldran sose tartott fontosnak. * Nem is hiszem, hogy akiknek írtam volna, még ha tudok is, tudnának olvasni.
* Teszi még hozzá, miközben elgondolkodik azon, hogy mennyire mást jelenthet két embernek egy szó. Ha Waldran azt hallja, hogy levél, akkor neki a fáról hulló levelek jutnak eszébe, míg Aenaenek valószínűleg az öccse által írottak. *
- Mintarziás? * Kérdez vissza felocsúdva a furcsa szót hallva, bele sem gondolva, hogy lehet célszerű lenne hagyni a témát. Viszont már késő, úgyhogy akár ki is adhatja magából a lány, hátha jobb lesz utána a közérzete vagy valami. Viszont nem nagyon tud mit mondani, ezért inkább csak hallgat. A keze a lány hátán köt ki, mintha csak bátorítóan próbálná meglapogatni, de elég bénán jön ki a mozdulat a lapáttenyerekkel. Hiába ügyes valaki, mégis lehet ügyetlen néhány helyzetben. *
- Lehet, hogy csak a szemedben látta a Thargok tüzét. * Vonja meg a vállát a férfi, mert ez olyan emelkedett mondatnak hangzik, ami most tökre ide illik. *
- Én csak azt mondhatom, amit ő mondott. * Tárja szét a kezét vigyorogva, a férfi nem nagyon érzi meg a hűvös szellőt, vagy ha mégis, akkor nem adja ennek jelét. *
- De egy biztos, elutasította a testőr lány ajánlatát, hogy tanít neki egy-két dolgot, szóval jól választottál.
//Sötét gondolatok//
* A férfinak úgy tűnik sikerül felnyitnia Aenae szemét, hogy igen, nem csak fizikailag lehet erősebb és hatalmasabb valaki a másiknál. A kérdésre elgondolkodik kicsit. *
- A harcolni túlzás, akkoriban már nem voltam Amonon. * A lány biztos hallotta már valakitől, hogy Waldran az utóbbi éveket távol töltötte, de ha nem, akkor ez a kijelentés elég beszédes lehet a számára. A lány történetét hallgatja, bár nem nagyon hatja meg a dolog, azért odafigyel rá. A háborúban meghalnak az emberek, ez ilyen dolog, nincs ezen min csodálkozni, vagy sajnálni. A kérdés viszont meglepi. *
- Nem tudok írni, olvasni. * Jelenti ki egyszerűen. Ezek olyan dolgok, amiket Waldran sose tartott fontosnak. * Nem is hiszem, hogy akiknek írtam volna, még ha tudok is, tudnának olvasni.
* Teszi még hozzá, miközben elgondolkodik azon, hogy mennyire mást jelenthet két embernek egy szó. Ha Waldran azt hallja, hogy levél, akkor neki a fáról hulló levelek jutnak eszébe, míg Aenaenek valószínűleg az öccse által írottak. *
- Mintarziás? * Kérdez vissza felocsúdva a furcsa szót hallva, bele sem gondolva, hogy lehet célszerű lenne hagyni a témát. Viszont már késő, úgyhogy akár ki is adhatja magából a lány, hátha jobb lesz utána a közérzete vagy valami. Viszont nem nagyon tud mit mondani, ezért inkább csak hallgat. A keze a lány hátán köt ki, mintha csak bátorítóan próbálná meglapogatni, de elég bénán jön ki a mozdulat a lapáttenyerekkel. Hiába ügyes valaki, mégis lehet ügyetlen néhány helyzetben. *
- Lehet, hogy csak a szemedben látta a Thargok tüzét. * Vonja meg a vállát a férfi, mert ez olyan emelkedett mondatnak hangzik, ami most tökre ide illik. *
- Én csak azt mondhatom, amit ő mondott. * Tárja szét a kezét vigyorogva, a férfi nem nagyon érzi meg a hűvös szellőt, vagy ha mégis, akkor nem adja ennek jelét. *
- De egy biztos, elutasította a testőr lány ajánlatát, hogy tanít neki egy-két dolgot, szóval jól választottál.
2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 11:32:59
Üzenet elküldve: 2018-11-13 11:32:59
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Waldran oposszuma és barátaik//
//Sötét gondolatok//
*A víz felől hirtelen feltámad a szél, felborzolja a hajat, belekap a ruhák szegélyébe és hideget hoz, de ezt leginkább csak Aenae érzi, mintha ő érzékenyebb volna rá. Meg is szédül kicsit, de csak múló érzés, a hidegrázás tart kicsit tovább, mint máskor.
Egy érzés telepszik a lelkére, hideg és nehéz, kissé nyomasztó is, de a valódi okát nem sejti. Mindenféle előjel nélkül jön és csak egy rossz emlék marad. De az nem akaródzik elmúlni. Olyan, mint egy rossz íz a szájban, amit nem mos el semmiféle bor, mint egy láthatatlan, apró tüske, amely folyamatosan érződik az ujjbegyben, mint egy tompa fejfájás a halánték mögött.
Egy jó kiállású, páncélos alakok pillant meg látása perifériáján, de amint odanéz, rájön, hogy nincs ott senki, csak a part és a víz.*
//Sötét gondolatok//
*A víz felől hirtelen feltámad a szél, felborzolja a hajat, belekap a ruhák szegélyébe és hideget hoz, de ezt leginkább csak Aenae érzi, mintha ő érzékenyebb volna rá. Meg is szédül kicsit, de csak múló érzés, a hidegrázás tart kicsit tovább, mint máskor.
Egy érzés telepszik a lelkére, hideg és nehéz, kissé nyomasztó is, de a valódi okát nem sejti. Mindenféle előjel nélkül jön és csak egy rossz emlék marad. De az nem akaródzik elmúlni. Olyan, mint egy rossz íz a szájban, amit nem mos el semmiféle bor, mint egy láthatatlan, apró tüske, amely folyamatosan érződik az ujjbegyben, mint egy tompa fejfájás a halánték mögött.
Egy jó kiállású, páncélos alakok pillant meg látása perifériáján, de amint odanéz, rájön, hogy nincs ott senki, csak a part és a víz.*
2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-13 10:40:40
Üzenet elküldve: 2018-11-13 10:40:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
- Ühüm. A pénz erő. Erre még így sosem gondoltam, pedig hát eléggé logikus.
*Elmélázik ezen a dolgon. Meg azon is, hogy mennyire hirtelen úszott el annak idején a vagyon. Talán ha nyitott szemmel járt volna, akkor észrevette volna a jeleket. Elmélázik.*
- Harcoltál ebben a háborúban? Az élőholtak ellen?
*Kérdezi hirtelen, nem is válaszolva arra, hogy a férfi itt éppen a szépségről, annak relatívságáról és a mások véleményéről értekezik.*
- Tudod volt két öcsém. Meghaltak a háborúban, ahová úgy elszöktek, mert azt gondolták, hogy jó játék a katonásdi. És pár naponta jött tőlük levél, hogy jól vannak, minden rendben. Aztán egyszer nem jött több levél. Te írtál leveleket? Vagy mások írtak leveleket?
*Így végiggondolva, egyáltalán nem kerek a történet.*
- Amikor hazamentem a lázadás idején, akkor fel volt dúlva a ház. Volt a földön eldobva egy doboz. Úgy ekkora.
*Kezeivel mutatja a dobozka méreteit.*
- Intarziás. És benne volt az öcsém levágott ujja. Sóágyon.
*Maga elé meredve beszél, feláll a hátán a szőr, ahogyan felidézi maga előtt.*
- Pedig Briwal szólt, hogy ne vegyem fel. Hallgatnom kellett volna rá. Miért küldenék haza a háborúból az ujját? Egek, csak tizennégy éves volt. És Briwal mennyire igyekezett minden papírost összeszedni, minden levelezés ott égett anyámmal a házban.
*Félhangosan beszél, nem is Waldrannak, hanem inkább csak magának. Apró részletek kerülnek a helyükre most. Az üzleti tárgyalások, mikor becsukták az ajtót, ahogy feltűnt a színen bármelyik gyerek. Mi olyan titkos dolgokról beszélhet egymással egy bor- és egy kelmekereskedő? Az örökké dohányfüstbe burkolózó dolgozószobába meg sosem lehetett bemenni.*
- Bocsáss meg... Én csak... Jó lenne, ha előkerülni Effy bátyja azt hiszem, hogy vannak hozzá kérdéseim. Sok.
*Megrázza magát, hogy elkergesse az ujjat tartalmazó dobozka és anyja égő tetemének emlékét.*
- Biztosan megismernéd. Kagan is rögtön megismert engem. Mondjuk tök idiótán viselkedtem, szóval lehet, hogy simán csak bolondnak nézett.
*Nem tehet róla, de ha zavarban van, akkor mindig sok-sok butaságot fecseg össze-vissza és a Kagannal való első találkozásuknál is pont így volt.*
- Mi az, hogy nem az igazi a teljesítménye?! Mi már ez az ostobaság?! Ahhoz meg igazán semmi közöd!
*Azt hinné az ember, hogy vörösebb már nem lehet a lány feje, de íme kiderül, hogy lehet még ezt az arcszínt fokozni. Azt szerencsére nem tudja, hogy Nirs már beszámolt Waldrannak az esti sikereiről, de ettől még nem kevésbé kínos ez az egész.*
- Ühüm. A pénz erő. Erre még így sosem gondoltam, pedig hát eléggé logikus.
*Elmélázik ezen a dolgon. Meg azon is, hogy mennyire hirtelen úszott el annak idején a vagyon. Talán ha nyitott szemmel járt volna, akkor észrevette volna a jeleket. Elmélázik.*
- Harcoltál ebben a háborúban? Az élőholtak ellen?
*Kérdezi hirtelen, nem is válaszolva arra, hogy a férfi itt éppen a szépségről, annak relatívságáról és a mások véleményéről értekezik.*
- Tudod volt két öcsém. Meghaltak a háborúban, ahová úgy elszöktek, mert azt gondolták, hogy jó játék a katonásdi. És pár naponta jött tőlük levél, hogy jól vannak, minden rendben. Aztán egyszer nem jött több levél. Te írtál leveleket? Vagy mások írtak leveleket?
*Így végiggondolva, egyáltalán nem kerek a történet.*
- Amikor hazamentem a lázadás idején, akkor fel volt dúlva a ház. Volt a földön eldobva egy doboz. Úgy ekkora.
*Kezeivel mutatja a dobozka méreteit.*
- Intarziás. És benne volt az öcsém levágott ujja. Sóágyon.
*Maga elé meredve beszél, feláll a hátán a szőr, ahogyan felidézi maga előtt.*
- Pedig Briwal szólt, hogy ne vegyem fel. Hallgatnom kellett volna rá. Miért küldenék haza a háborúból az ujját? Egek, csak tizennégy éves volt. És Briwal mennyire igyekezett minden papírost összeszedni, minden levelezés ott égett anyámmal a házban.
*Félhangosan beszél, nem is Waldrannak, hanem inkább csak magának. Apró részletek kerülnek a helyükre most. Az üzleti tárgyalások, mikor becsukták az ajtót, ahogy feltűnt a színen bármelyik gyerek. Mi olyan titkos dolgokról beszélhet egymással egy bor- és egy kelmekereskedő? Az örökké dohányfüstbe burkolózó dolgozószobába meg sosem lehetett bemenni.*
- Bocsáss meg... Én csak... Jó lenne, ha előkerülni Effy bátyja azt hiszem, hogy vannak hozzá kérdéseim. Sok.
*Megrázza magát, hogy elkergesse az ujjat tartalmazó dobozka és anyja égő tetemének emlékét.*
- Biztosan megismernéd. Kagan is rögtön megismert engem. Mondjuk tök idiótán viselkedtem, szóval lehet, hogy simán csak bolondnak nézett.
*Nem tehet róla, de ha zavarban van, akkor mindig sok-sok butaságot fecseg össze-vissza és a Kagannal való első találkozásuknál is pont így volt.*
- Mi az, hogy nem az igazi a teljesítménye?! Mi már ez az ostobaság?! Ahhoz meg igazán semmi közöd!
*Azt hinné az ember, hogy vörösebb már nem lehet a lány feje, de íme kiderül, hogy lehet még ezt az arcszínt fokozni. Azt szerencsére nem tudja, hogy Nirs már beszámolt Waldrannak az esti sikereiről, de ettől még nem kevésbé kínos ez az egész.*
2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:40:45
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:40:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
- Nem figyelsz rám... * csóválja meg a fejét Waldran. * Épp ezt mondom, hogy sokféleképpen lehetsz erős. A gazdagok az anyagi helyzetüket használva voltak erősebbek. * Vonja meg a vállát végül, mintha csak egy edzés része lenne. Mármint már olyan sokszor vonta meg a vállát amióta beszélgetnek. *
- Aenae... mit számít az, hogy hogyan nézel ki? * Teszi fel a kérdést a férfi. * Ott van Nirs, aki úgy néz rád, mintha a legszebb nő lennél akit valaha látott, ha vele boldog vagy, akkor hol érdekel, hogy mások mit gondolnak? Nézz rám, nem sok rondább embert találsz széles-e világon, és még én is megtalálom magamnak a boldogságot.
* Hogy a kép teljes legyen, foghíjas vigyorát is megvillantja. *
- Valami olyasmi. * Hagyja rá a lányra, mert nem teljesen az, de hogy pontosan mi, azt nem tudná megmondani. De lehet, hogy tényleg csak a bácsikája. Nem igazán érti, hogy miért fontos ez Aenaenek, de nem akar érzéketlennek tűnni, akit nem izgat a dolog. *
- A lányom... nagyon kicsi volt, amikor utoljára láttam. * Mondja őszintén, ahogy visszaemlékezik. * Lehetetlen megmondani, hogy milyen felnőtt lett. Szerintem fel se ismerném.
* Viszont szerencsére kellemesebb téma után néznek, ami a tegnap estét jelenti jelen kontextusban.*
- Miféle gonoszkodás? * Vigyorog a lányra. * Hiszen mi csak jót akartunk. Ő jött azzal, hogy nem az igazi a teljesítménye, gondoltuk ellátjuk pár tanáccsal. Megfogadta őket, mi?
* Nevet fel, és reméli, hogy Nirs arról nem nagyon beszélt, hogy a testőr nőt ajánlgatták neki, mert akkor tényleg szemmel kell tartsa a kulacsát, mielőtt a lány megmérgezné. *
- Nem figyelsz rám... * csóválja meg a fejét Waldran. * Épp ezt mondom, hogy sokféleképpen lehetsz erős. A gazdagok az anyagi helyzetüket használva voltak erősebbek. * Vonja meg a vállát végül, mintha csak egy edzés része lenne. Mármint már olyan sokszor vonta meg a vállát amióta beszélgetnek. *
- Aenae... mit számít az, hogy hogyan nézel ki? * Teszi fel a kérdést a férfi. * Ott van Nirs, aki úgy néz rád, mintha a legszebb nő lennél akit valaha látott, ha vele boldog vagy, akkor hol érdekel, hogy mások mit gondolnak? Nézz rám, nem sok rondább embert találsz széles-e világon, és még én is megtalálom magamnak a boldogságot.
* Hogy a kép teljes legyen, foghíjas vigyorát is megvillantja. *
- Valami olyasmi. * Hagyja rá a lányra, mert nem teljesen az, de hogy pontosan mi, azt nem tudná megmondani. De lehet, hogy tényleg csak a bácsikája. Nem igazán érti, hogy miért fontos ez Aenaenek, de nem akar érzéketlennek tűnni, akit nem izgat a dolog. *
- A lányom... nagyon kicsi volt, amikor utoljára láttam. * Mondja őszintén, ahogy visszaemlékezik. * Lehetetlen megmondani, hogy milyen felnőtt lett. Szerintem fel se ismerném.
* Viszont szerencsére kellemesebb téma után néznek, ami a tegnap estét jelenti jelen kontextusban.*
- Miféle gonoszkodás? * Vigyorog a lányra. * Hiszen mi csak jót akartunk. Ő jött azzal, hogy nem az igazi a teljesítménye, gondoltuk ellátjuk pár tanáccsal. Megfogadta őket, mi?
* Nevet fel, és reméli, hogy Nirs arról nem nagyon beszélt, hogy a testőr nőt ajánlgatták neki, mert akkor tényleg szemmel kell tartsa a kulacsát, mielőtt a lány megmérgezné. *
2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:04:52
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:04:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A csibészek//
*Neki aztán nincs baja a csenddel, sőt. Az iménti kiáltozás és nyüzsgés után egészen üdítőnek találja. Nem tart sokáig. Elhúzza a száját, amiért Rodd késve talál a hangjára, ráadásul lényegében ugyanazt mondja el, csak háromszor hosszabban. Egy kissé csalódottnak érzi magát, hogy füllentésen kapja, ezen reakcióján pedig meglepődik. Általában soha senkitől nem vár semmi jót, így elég nehéz alulmúlni az elvárásait. Úgy tűnik, az együtt töltött napok alatt Rodd nőni kezdett a szemében, ami magasabb elvárásokat jelent. És gyengülő éberséget. Jobb lesz vigyáznia erre. Míg társa előadja a kéréseit, ő is következtetése végére ér.
Logh szavai alapján ők is valahol idebent bujkáltak, és amiatt, hogy az ablakon át távoztak, különösen nem tetszik neki a dolog. Nem gondolta, hogy egy zárt épületet ennyire nehéz biztonságosan őrizni. Kár volt idegenekben bíznia. Úgy látszik, tényleg kezd elpuhulni. Folvval együtt akár oda is lopózhattak volna hozzájuk, míg aludtak.
Abogr feddő szavaira zökken ki töprengéséből. Magában epésen fűzi tovább a gondolatot, hogy az apró termetű mágus mindenről tud, kivéve arról, hogy mi zajlik a saját portáján. Aztán viszont komolyan eltöpreng a szavain. Roddal érezték, hogy a városban valami nagyon nincs rendben, így a provokatív kérdések egészen baljósan hangzanak. Érdekelni kezdi, hogy vajon mit tudhat a mester, a szapulás viszont lepereg róla. Véleménye szerint nem okoztak semmi kárt, és legjobb tudásuk szerint jártak el, ráadásul őket úgy hívták be ide. Először Nellara, aztán Arraele és Mogrim. Rájuk tényleg neheztel, mert mindegyikük a maga módján cserbenhagyta őket. Ezt a körülményt nem tartja fontosnak most közölni, de ha büntetésre kerülne a sor, ki fog állni a becsületükért.
Szóba kerül aztán egy új név, s mintha még valaki lenne az emeleteken. Ezen már csak a szemét forgatja. A végén kiderül, hogy az orkok is odafönt vannak. Kezdi úgy érezni, mint amikor a sátorponyva alatt annyi szúnyog gyűlik össze, hogy vonzóbbá válik a szabad ég alatt aludni.
Jönnek hát a döntések, megint lerázza magáról fölösleges gondolatait. Kezdi szerencsésnek érezni magukat Roddal, amiért nem kaptak szamárfüleket, sem elzárást. Egy kissé meglepődik és megfeszül a válla, amikor Abogr eljut hozzá, és kínos pontra tapint kérdésével. Mert hát épp azért indult neki a világnak, hogy rájöjjön, mihez kellene kezdenie. A város élhetetlenné és nyomasztóvá vált számára. Ha őszinte akar lenni magával, akkor tulajdonképpen gyáván elmenekült, mert nem tudott rájönni, mit kellene tennie. Szerette volna látni a tavat, ő nem is sejtette, hogy a Mágustoronynál fognak kikötni. Egyszerű őrtoronynak nézte.
Elsőként kiül az arcára némi bizonytalanság és egy leheletnyi szégyent lehet érezni abban, ahogy leereszti a tekintetét a padlóig. Csupán egy pillanatig tart, majd azonnal felnéz a mester szemébe és kihúzza a vállait.*
- Folytatom az utamat. Vagyis…
*Tétován Roddra pillant. Elméletileg a tóig terveztek együtt jönni, és mint kiderült, neki dolga lenne a mesterrel. Furcsa érzés, hogy esetleg máris elválnak. Nem fog összetörni ettől, mesteri fokon űzi az alkalmazkodást, de valahogy mégiscsak kezdte megszokni, hogy mindig ott van körülötte. Hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, hogy kelletlenül bár, de egy kicsit többet bevall önmagáról Abogrnak. A mágusmester baljós szavai után halvány remény ébred benne, hogy fennen hangoztatott tudása az eseményekről talán mutathat neki valami irányt, amerre továbbléphet.*
- Azt hiszem, inkább lehet ezt amolyan útkeresésnek mondani. Szeretném hasznossá tenni magam. Úgy éreztem, a városban nem találom meg a válaszokat.
*A változást ő később érzi meg, de nyugtalanság fogja el az eddig olyan magabiztos Abogr rémületét látva. Ugyan a mágus épp a fenyítés közepén járt, nincs rossz érzése vele kapcsolatban. Nem okozott igazán komoly kárt mágiájával, pedig biztosan kellemetlen tudna lenni, ha bántani akarná őket. Inkább emlékezteti saját szigorú mestereire. Bármi kezdődött el tehát, nem lehet jó dolog. Végigfut a hátán a hideg.*
- Mi?
*Bukik ki belőle nyugtalanul, és idegesen jár a tekintete az összegyűlteken. Roddon állapodik meg egy kicsit hosszabban, aztán viszont Abogr a végállomás.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.12 21:52:13
*Neki aztán nincs baja a csenddel, sőt. Az iménti kiáltozás és nyüzsgés után egészen üdítőnek találja. Nem tart sokáig. Elhúzza a száját, amiért Rodd késve talál a hangjára, ráadásul lényegében ugyanazt mondja el, csak háromszor hosszabban. Egy kissé csalódottnak érzi magát, hogy füllentésen kapja, ezen reakcióján pedig meglepődik. Általában soha senkitől nem vár semmi jót, így elég nehéz alulmúlni az elvárásait. Úgy tűnik, az együtt töltött napok alatt Rodd nőni kezdett a szemében, ami magasabb elvárásokat jelent. És gyengülő éberséget. Jobb lesz vigyáznia erre. Míg társa előadja a kéréseit, ő is következtetése végére ér.
Logh szavai alapján ők is valahol idebent bujkáltak, és amiatt, hogy az ablakon át távoztak, különösen nem tetszik neki a dolog. Nem gondolta, hogy egy zárt épületet ennyire nehéz biztonságosan őrizni. Kár volt idegenekben bíznia. Úgy látszik, tényleg kezd elpuhulni. Folvval együtt akár oda is lopózhattak volna hozzájuk, míg aludtak.
Abogr feddő szavaira zökken ki töprengéséből. Magában epésen fűzi tovább a gondolatot, hogy az apró termetű mágus mindenről tud, kivéve arról, hogy mi zajlik a saját portáján. Aztán viszont komolyan eltöpreng a szavain. Roddal érezték, hogy a városban valami nagyon nincs rendben, így a provokatív kérdések egészen baljósan hangzanak. Érdekelni kezdi, hogy vajon mit tudhat a mester, a szapulás viszont lepereg róla. Véleménye szerint nem okoztak semmi kárt, és legjobb tudásuk szerint jártak el, ráadásul őket úgy hívták be ide. Először Nellara, aztán Arraele és Mogrim. Rájuk tényleg neheztel, mert mindegyikük a maga módján cserbenhagyta őket. Ezt a körülményt nem tartja fontosnak most közölni, de ha büntetésre kerülne a sor, ki fog állni a becsületükért.
Szóba kerül aztán egy új név, s mintha még valaki lenne az emeleteken. Ezen már csak a szemét forgatja. A végén kiderül, hogy az orkok is odafönt vannak. Kezdi úgy érezni, mint amikor a sátorponyva alatt annyi szúnyog gyűlik össze, hogy vonzóbbá válik a szabad ég alatt aludni.
Jönnek hát a döntések, megint lerázza magáról fölösleges gondolatait. Kezdi szerencsésnek érezni magukat Roddal, amiért nem kaptak szamárfüleket, sem elzárást. Egy kissé meglepődik és megfeszül a válla, amikor Abogr eljut hozzá, és kínos pontra tapint kérdésével. Mert hát épp azért indult neki a világnak, hogy rájöjjön, mihez kellene kezdenie. A város élhetetlenné és nyomasztóvá vált számára. Ha őszinte akar lenni magával, akkor tulajdonképpen gyáván elmenekült, mert nem tudott rájönni, mit kellene tennie. Szerette volna látni a tavat, ő nem is sejtette, hogy a Mágustoronynál fognak kikötni. Egyszerű őrtoronynak nézte.
Elsőként kiül az arcára némi bizonytalanság és egy leheletnyi szégyent lehet érezni abban, ahogy leereszti a tekintetét a padlóig. Csupán egy pillanatig tart, majd azonnal felnéz a mester szemébe és kihúzza a vállait.*
- Folytatom az utamat. Vagyis…
*Tétován Roddra pillant. Elméletileg a tóig terveztek együtt jönni, és mint kiderült, neki dolga lenne a mesterrel. Furcsa érzés, hogy esetleg máris elválnak. Nem fog összetörni ettől, mesteri fokon űzi az alkalmazkodást, de valahogy mégiscsak kezdte megszokni, hogy mindig ott van körülötte. Hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, hogy kelletlenül bár, de egy kicsit többet bevall önmagáról Abogrnak. A mágusmester baljós szavai után halvány remény ébred benne, hogy fennen hangoztatott tudása az eseményekről talán mutathat neki valami irányt, amerre továbbléphet.*
- Azt hiszem, inkább lehet ezt amolyan útkeresésnek mondani. Szeretném hasznossá tenni magam. Úgy éreztem, a városban nem találom meg a válaszokat.
*A változást ő később érzi meg, de nyugtalanság fogja el az eddig olyan magabiztos Abogr rémületét látva. Ugyan a mágus épp a fenyítés közepén járt, nincs rossz érzése vele kapcsolatban. Nem okozott igazán komoly kárt mágiájával, pedig biztosan kellemetlen tudna lenni, ha bántani akarná őket. Inkább emlékezteti saját szigorú mestereire. Bármi kezdődött el tehát, nem lehet jó dolog. Végigfut a hátán a hideg.*
- Mi?
*Bukik ki belőle nyugtalanul, és idegesen jár a tekintete az összegyűlteken. Roddon állapodik meg egy kicsit hosszabban, aztán viszont Abogr a végállomás.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.12 21:52:13
2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:37:12
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:37:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A csibészek//
*Orra alatt mormogva sorakozik fel a többiek mellé, kezeit összefonja a talár takarásában. Úgy tűnik, nem ússza meg. Talán csak ő tudja, hogy Taitos nincs a Toronyban, de nem mer közbevágni, míg a mester be nem fejezi. Ami azt illeti, ezt még ezután sem meri megejteni. Az utasításra csak bólint, ujjával pedig nagyot bök a tündéren.*
-No gyerünk.
*Motyogja és el is indulna újdonsült foglyukkal, hogy elrendezze a dolgát, mikor megremeg lába alatt a talaj. Riadtan néz először Abogrra, teljességgel bizonyos benne, hogy a Nagymester idézte elő ezt a valamit, hogy a frászt hozza rájuk. Amit lát az öreg arcán azonban még inkább megrémíti, mert saját arckifejezése bizony visszaköszön a Nagymesterén.*
-Mi a...
*Néz maga is az égre, várva a náluknál hatalmasabb valami érkeztét. Vagy a Torony fog azon nyomban rájuk omlani, vagy olyan dolog zajlik odakinn, amit talán épp ésszel fel sem foghat az ember, sem senki fia.*
*Orra alatt mormogva sorakozik fel a többiek mellé, kezeit összefonja a talár takarásában. Úgy tűnik, nem ússza meg. Talán csak ő tudja, hogy Taitos nincs a Toronyban, de nem mer közbevágni, míg a mester be nem fejezi. Ami azt illeti, ezt még ezután sem meri megejteni. Az utasításra csak bólint, ujjával pedig nagyot bök a tündéren.*
-No gyerünk.
*Motyogja és el is indulna újdonsült foglyukkal, hogy elrendezze a dolgát, mikor megremeg lába alatt a talaj. Riadtan néz először Abogrra, teljességgel bizonyos benne, hogy a Nagymester idézte elő ezt a valamit, hogy a frászt hozza rájuk. Amit lát az öreg arcán azonban még inkább megrémíti, mert saját arckifejezése bizony visszaköszön a Nagymesterén.*
-Mi a...
*Néz maga is az égre, várva a náluknál hatalmasabb valami érkeztét. Vagy a Torony fog azon nyomban rájuk omlani, vagy olyan dolog zajlik odakinn, amit talán épp ésszel fel sem foghat az ember, sem senki fia.*
2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-12 10:28:58
Üzenet elküldve: 2018-11-12 10:28:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Aenae számtalan hibával rendelkezik, a legnagyobb hibája minden bizonnyal az, hogy cseppet sem bízik magában és a képességeiben. Nem gondolja magát különösebben okosnak, vagy tehetségesnek.*
- Nem gondolnám, hogy a nemesek erősebbek lettek volna. Talán okosabbak, de erősek csak a vörösköpenyesek voltak. Szerintem a pénz az, ami megváltoztatja a dolgokat. Ha sok van belőle, akkor bármit megtehetsz, ha kevés, akkor nem.
*Megint a térdére könyököl, állát a tenyerébe támasztja. Sokat gondolkodott régebben ezeken a dolgokon. Elképesztő gazdagságban nőtt fel, ezért aztán komoly pofon volt neki az, mikor a pénzforrások elapadtak.*
- De én nem értek ezekhez a pénzdolgokhoz. Nekem azt tanították, hogy a nőnek a fő feladata az, hogy szép legyen. És még ez sem jött össze.
*Heherészik a saját remek poénján, ami amúgy remekül mutatja önértékelési zavarát, mert bár Aenae nem csúnya lány, de a szép az nem ilyen.*
- Akkor nekem a bácsikám vagy? Vagy olyasmi.
*Ha Kagannak unokatestvére, akkor a nagyszüleik ugyanazok, mármint Kagannak és Waldrannak. Egyszóval, közeli rokon, bár nem annyira közeli, mint Nirs, aztán még kiderül, hogy csak a sárga szemben hasonlítanak egymáshoz.*
- És a lányod? Ő is olyan kicsi, mint én? Az öcsém mindig porba fingónak hívott. Vagy olyan kicsiként láttad utoljára, hogy nem tudod? Vagy semmi közöm hozzá és nem is válaszolsz?
*Vörösödik el a feje, mert rájön, hogy talán túlságosan is indiszkrét volt. Kagannál is rákérdezett egyszer a testvéreire, mire az rögtön véget is vetett a beszélgetésüknek. Pont kapóra jön, hogy Waldran kajánkodni kezd Nirs kárára. A téma egyébként cseppet sem csökkenti Aenae arcpírját.*
- Ja. Hallottam hírét. Meg a gonoszkodásotoknak is.
*Húzza el a száját. Nem is érti azóta sem, hogy Waldrannak és a nőnek hogy jutott eszébe mindenféle tippeket adni a fiúnak. Az persze más kérdés, hogy igazán remek tipp volt, de ezt már csak nem kötheti Waldran orrára, Nirsszel is kellemetlen volt ilyenről beszélni, Waldrannal meg aztán végképp. A feje továbbra is teljesen vörös.*
*Aenae számtalan hibával rendelkezik, a legnagyobb hibája minden bizonnyal az, hogy cseppet sem bízik magában és a képességeiben. Nem gondolja magát különösebben okosnak, vagy tehetségesnek.*
- Nem gondolnám, hogy a nemesek erősebbek lettek volna. Talán okosabbak, de erősek csak a vörösköpenyesek voltak. Szerintem a pénz az, ami megváltoztatja a dolgokat. Ha sok van belőle, akkor bármit megtehetsz, ha kevés, akkor nem.
*Megint a térdére könyököl, állát a tenyerébe támasztja. Sokat gondolkodott régebben ezeken a dolgokon. Elképesztő gazdagságban nőtt fel, ezért aztán komoly pofon volt neki az, mikor a pénzforrások elapadtak.*
- De én nem értek ezekhez a pénzdolgokhoz. Nekem azt tanították, hogy a nőnek a fő feladata az, hogy szép legyen. És még ez sem jött össze.
*Heherészik a saját remek poénján, ami amúgy remekül mutatja önértékelési zavarát, mert bár Aenae nem csúnya lány, de a szép az nem ilyen.*
- Akkor nekem a bácsikám vagy? Vagy olyasmi.
*Ha Kagannak unokatestvére, akkor a nagyszüleik ugyanazok, mármint Kagannak és Waldrannak. Egyszóval, közeli rokon, bár nem annyira közeli, mint Nirs, aztán még kiderül, hogy csak a sárga szemben hasonlítanak egymáshoz.*
- És a lányod? Ő is olyan kicsi, mint én? Az öcsém mindig porba fingónak hívott. Vagy olyan kicsiként láttad utoljára, hogy nem tudod? Vagy semmi közöm hozzá és nem is válaszolsz?
*Vörösödik el a feje, mert rájön, hogy talán túlságosan is indiszkrét volt. Kagannál is rákérdezett egyszer a testvéreire, mire az rögtön véget is vetett a beszélgetésüknek. Pont kapóra jön, hogy Waldran kajánkodni kezd Nirs kárára. A téma egyébként cseppet sem csökkenti Aenae arcpírját.*
- Ja. Hallottam hírét. Meg a gonoszkodásotoknak is.
*Húzza el a száját. Nem is érti azóta sem, hogy Waldrannak és a nőnek hogy jutott eszébe mindenféle tippeket adni a fiúnak. Az persze más kérdés, hogy igazán remek tipp volt, de ezt már csak nem kötheti Waldran orrára, Nirsszel is kellemetlen volt ilyenről beszélni, Waldrannal meg aztán végképp. A feje továbbra is teljesen vörös.*
2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-11 21:03:36
Üzenet elküldve: 2018-11-11 21:03:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
* Waldrannak megvan a saját véleménye arról, hogy mennyire lehetett verekedős a csókolom papa. Látott már ilyeneket, akik nem tudnak rendesen megverni egy férfit, és ezért inkább a nőkre emeli a kezét, de ezt megtartja magának. Viszont a lány újabb szavaira megcsóválja a fejét.*
- Ugyan már, nem csak fizikailag lehetsz erősebb valakinél. Van aki itt erősebb. * Kocogtatja meg a halántékát. * Ők is vissza tudnak ezzel élni, kihasználni a gyengébbeket. Nézd csak meg Artheniort. A nemesek ott is kihasználták, hogy erősebbek, és játszadoztak a gyengékkel. Nap mint nap, amíg csak tudtak. De az nem tudom mennyire jó, ha elképzelni se tudod. Azt jelenti, hogy nem gondolkodsz rajta, hogy nem is akarod. Lehet, hogy észre se vennéd, ha valaki más ki akarja használni, hogy gyengébb vagy nála. * Rántja meg a vállát. Ez nem az ő tisztje, hogy megmondja ezt, hogy Aenae mennyire kell ilyenekre oda figyeljen, és hogy a jövőben mennyire kell majd ezen változtasson. A kérdés viszont meglepi, el is gondolkodik rajta. *
- Kagan az unokatestvérem. * Közli végül egyszerűen, mert maga is belebonyolodott ebbe a ki kinek kicsodája. A következő kérdés ismét meglepi, de ezt már nem mutatja. *
- Változó. Szoktak a nők is magasra nőni, magad is láthattad... ~Leát.~ * Az utolsó pillanatban nem mondja ki a nevet, mert eszébe jut, hogy Aenae valószínűleg nem látta a nőt élőben, ahogy jó néhány férfi magasságával vetélkedett. * Szóval jellemzően a fiaink nagyra nőnek, de azért a lányainkat se kell sajnálni.
* Nirs említésére egy kaján vigyor kúszik a férfi arcára.*
- Nagyon... és fontos neki az is, hogy te is jól érezd magad mellette.
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.11 21:03:51
* Waldrannak megvan a saját véleménye arról, hogy mennyire lehetett verekedős a csókolom papa. Látott már ilyeneket, akik nem tudnak rendesen megverni egy férfit, és ezért inkább a nőkre emeli a kezét, de ezt megtartja magának. Viszont a lány újabb szavaira megcsóválja a fejét.*
- Ugyan már, nem csak fizikailag lehetsz erősebb valakinél. Van aki itt erősebb. * Kocogtatja meg a halántékát. * Ők is vissza tudnak ezzel élni, kihasználni a gyengébbeket. Nézd csak meg Artheniort. A nemesek ott is kihasználták, hogy erősebbek, és játszadoztak a gyengékkel. Nap mint nap, amíg csak tudtak. De az nem tudom mennyire jó, ha elképzelni se tudod. Azt jelenti, hogy nem gondolkodsz rajta, hogy nem is akarod. Lehet, hogy észre se vennéd, ha valaki más ki akarja használni, hogy gyengébb vagy nála. * Rántja meg a vállát. Ez nem az ő tisztje, hogy megmondja ezt, hogy Aenae mennyire kell ilyenekre oda figyeljen, és hogy a jövőben mennyire kell majd ezen változtasson. A kérdés viszont meglepi, el is gondolkodik rajta. *
- Kagan az unokatestvérem. * Közli végül egyszerűen, mert maga is belebonyolodott ebbe a ki kinek kicsodája. A következő kérdés ismét meglepi, de ezt már nem mutatja. *
- Változó. Szoktak a nők is magasra nőni, magad is láthattad... ~Leát.~ * Az utolsó pillanatban nem mondja ki a nevet, mert eszébe jut, hogy Aenae valószínűleg nem látta a nőt élőben, ahogy jó néhány férfi magasságával vetélkedett. * Szóval jellemzően a fiaink nagyra nőnek, de azért a lányainkat se kell sajnálni.
* Nirs említésére egy kaján vigyor kúszik a férfi arcára.*
- Nagyon... és fontos neki az is, hogy te is jól érezd magad mellette.
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.11 21:03:51
2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-11 20:32:24
Üzenet elküldve: 2018-11-11 20:32:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Tehát nagy lendülettel indul neki, hogy találatot vigyen be az elfnél, és még egy cselt is kieszel. Azt a pördülést, amivel reményei szerint megzavarhatja ellenfelét. Aki azonban rutinosabb annál, hogy bedőljön neki. Nirs azt nem látja, hogy a hárítás mennyire ment könnyen, de sikerül. Syv számítása beválik, Nirst a lendület még tovább viszi, és mire sikerül megtorpannia, az elf egyik pengéje fenyegetően lebeg a térde előtt. Fújtat egyet, bólint a tanácsok hallatán, majd a mutatott irányba néz. Szabad kezével ösztönösen nyúl a derékszíjához, ahol persze nem talál semmit.*
- Most jó helyen van az ott. *legyint egyet egy kurta kuncogás után* Tudom, hogy a tőr szúrásra való. Csak nem akartam sérülést okozni.
*Ő is érzi, hogy ez elég nagyképűen hangzik, figyelembe véve a köztük lévő ordító különbséget a fegyveres tudást illetően. Úgyhogy gyorsan hozzáteszi.*
- Úgy értem, nem biztos, hogy én így meg tudnám állítani a pengém.
*Hátrébb lép, és most már kevésbé lopva pillant arra, amerre az Aenae-Waldran kettős eltűnt. Igen, roppant kíváncsi, hogy miről cseverészhetnek. Nem féltékenység ez, hiszen Waldran rokon. De hát ő is az. Végül legyint egyet lélekben, lezárva a tépelődést azzal, hogy Waldran öregember. Inkább Syvre figyel. Hátrébb lép, és amikor újra támadásra biztatja az elf, felemeli a pengét, és kis csuklómozdulatok nyomán annak hegye apró köröket ír le. Előre lendül, talán kevésbé eszetlenül, mint az imént, és egyenesen Syv torka felé szúr. Illetve nem teljesen egyenesen, mivel ha valami véletlen folytán az elf nem tudna hárítani, a tőr hegye akkor sem érné el. Miközben a karját a szúráshoz előre lendíti, a csuklóját úgy mozdítja, hogy a penge a mozdulat irányára merőlegesen mozduljon el. A terv az, hogy szúrás helyett a tőr rövid keresztvasával mér egy csapást Syv állára. De hát egy a terv, és egy másik a megvalósítás.*
*Tehát nagy lendülettel indul neki, hogy találatot vigyen be az elfnél, és még egy cselt is kieszel. Azt a pördülést, amivel reményei szerint megzavarhatja ellenfelét. Aki azonban rutinosabb annál, hogy bedőljön neki. Nirs azt nem látja, hogy a hárítás mennyire ment könnyen, de sikerül. Syv számítása beválik, Nirst a lendület még tovább viszi, és mire sikerül megtorpannia, az elf egyik pengéje fenyegetően lebeg a térde előtt. Fújtat egyet, bólint a tanácsok hallatán, majd a mutatott irányba néz. Szabad kezével ösztönösen nyúl a derékszíjához, ahol persze nem talál semmit.*
- Most jó helyen van az ott. *legyint egyet egy kurta kuncogás után* Tudom, hogy a tőr szúrásra való. Csak nem akartam sérülést okozni.
*Ő is érzi, hogy ez elég nagyképűen hangzik, figyelembe véve a köztük lévő ordító különbséget a fegyveres tudást illetően. Úgyhogy gyorsan hozzáteszi.*
- Úgy értem, nem biztos, hogy én így meg tudnám állítani a pengém.
*Hátrébb lép, és most már kevésbé lopva pillant arra, amerre az Aenae-Waldran kettős eltűnt. Igen, roppant kíváncsi, hogy miről cseverészhetnek. Nem féltékenység ez, hiszen Waldran rokon. De hát ő is az. Végül legyint egyet lélekben, lezárva a tépelődést azzal, hogy Waldran öregember. Inkább Syvre figyel. Hátrébb lép, és amikor újra támadásra biztatja az elf, felemeli a pengét, és kis csuklómozdulatok nyomán annak hegye apró köröket ír le. Előre lendül, talán kevésbé eszetlenül, mint az imént, és egyenesen Syv torka felé szúr. Illetve nem teljesen egyenesen, mivel ha valami véletlen folytán az elf nem tudna hárítani, a tőr hegye akkor sem érné el. Miközben a karját a szúráshoz előre lendíti, a csuklóját úgy mozdítja, hogy a penge a mozdulat irányára merőlegesen mozduljon el. A terv az, hogy szúrás helyett a tőr rövid keresztvasával mér egy csapást Syv állára. De hát egy a terv, és egy másik a megvalósítás.*
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-10 22:09:11
Üzenet elküldve: 2018-11-10 22:09:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
- Jó-jó, de vissza fogom adni.
*Bár, hogy miből azt nem igazán tudja egyelőre. Talán kutyulhatna pénzért bájitalokat, abban elég jó. Bár ez ugye Nestar mester kenyere, nem akarna keresztbe tenni a félvérnek, hiszen csomó dolgot tanult tőle.*
- Nemtom, hogy amúgy verekedős volt-e, tényleg nem emlékszem rá. Úgy kellett neki köszönni, hogy "csókolom papa". De azt a cselédlányt nagyon helyben hagyta.
*Doktort kellett hívni hozzá és olyan hangosan kiabált, hogy a ház zengett tőle. Így belegondolva biztosan nem az első és nem is az utolsó ilyen eset volt, de a leghangosabb és ezért tudott csak róla, ezért emlékszik rá. Nagyapja nem sokkal később halt meg, túl sokat ivott a doktor szerint és tönkrement a mája. A legkoraibb emlékeinek egyike, hogy jajgat a mosogatólány, a másik meg, hogy ott állnak anyjával nagyapja koporsója mellett és anyja arca rezzenéstelen volt.*
- Hát igazából nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet az, mikor valaki gyengébb nálam és ezért bántani tudom. Mivel kisebb vagyok mindenkinél és sokkal gyengébb.
*Mosolyogva megrántja a vállát.*
- Te kicsodám is vagy nekem?
*Kagannak talán az unokatestvére lehet a férfi. Vahy ilyesmi.*
- A Thargodaroknál csak a férfiak nőnek magasra? Minden nő olyan kicsi, mint én vagyok? Vagy, hogy lettem én ilyen?
*Kagan is magas meg nagy darab, Waldran se kicsi és ugye Nirs is eléggé nagyra nőtt, ő pedig mindannyiuknál legalább egy lábbal alacsonyabb. Nem mintha nőként szeretne drabális lenne, csak jó lenne, ha egyszer nem ő lenne a legkisebb.*
- Nirs nagyon kedves fiú.
*Ha Waldran szeret vele beszélgetni, akkor talán ő is így gondolja, ez pedig határozott előrelépés, hiszen onnan indultak, hogy ellenség.*
- Jó-jó, de vissza fogom adni.
*Bár, hogy miből azt nem igazán tudja egyelőre. Talán kutyulhatna pénzért bájitalokat, abban elég jó. Bár ez ugye Nestar mester kenyere, nem akarna keresztbe tenni a félvérnek, hiszen csomó dolgot tanult tőle.*
- Nemtom, hogy amúgy verekedős volt-e, tényleg nem emlékszem rá. Úgy kellett neki köszönni, hogy "csókolom papa". De azt a cselédlányt nagyon helyben hagyta.
*Doktort kellett hívni hozzá és olyan hangosan kiabált, hogy a ház zengett tőle. Így belegondolva biztosan nem az első és nem is az utolsó ilyen eset volt, de a leghangosabb és ezért tudott csak róla, ezért emlékszik rá. Nagyapja nem sokkal később halt meg, túl sokat ivott a doktor szerint és tönkrement a mája. A legkoraibb emlékeinek egyike, hogy jajgat a mosogatólány, a másik meg, hogy ott állnak anyjával nagyapja koporsója mellett és anyja arca rezzenéstelen volt.*
- Hát igazából nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet az, mikor valaki gyengébb nálam és ezért bántani tudom. Mivel kisebb vagyok mindenkinél és sokkal gyengébb.
*Mosolyogva megrántja a vállát.*
- Te kicsodám is vagy nekem?
*Kagannak talán az unokatestvére lehet a férfi. Vahy ilyesmi.*
- A Thargodaroknál csak a férfiak nőnek magasra? Minden nő olyan kicsi, mint én vagyok? Vagy, hogy lettem én ilyen?
*Kagan is magas meg nagy darab, Waldran se kicsi és ugye Nirs is eléggé nagyra nőtt, ő pedig mindannyiuknál legalább egy lábbal alacsonyabb. Nem mintha nőként szeretne drabális lenne, csak jó lenne, ha egyszer nem ő lenne a legkisebb.*
- Nirs nagyon kedves fiú.
*Ha Waldran szeret vele beszélgetni, akkor talán ő is így gondolja, ez pedig határozott előrelépés, hiszen onnan indultak, hogy ellenség.*
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-10 19:28:25
Üzenet elküldve: 2018-11-10 19:28:25
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A csibészek//
*Szigorú tekintete a szépen felsorakozó brigádot fürkészi. Egyelőre nem szól, vár, amíg végleg csend lesz, s a légy zümmögését is meg lehet hallani. Aki nem szokta a hasonló helyzeteket, késztetést érezhet a mosolygásra, bár valószínűleg Abogr arcára tekintve, ez nem lenne túl szerencsés. Lehet, hogy Kilvard nem erre számít, de ő is kap néhány feddő szót, mikor a legnagyobb csend közepette berobog, mint egy vágtázó tehéncsorda:*
- Késtél! *Szól csendesen, s a férfit mondata közepén egy legyintéssel félbeszakítja. A mozdulat azt sejteti semmi szüksége teára, vagy hasonló gesztusokra. Bár Kilvard a falhoz áll, Abogr szúrós szemmel tekint rá, nem biztos, hogy ennek a kitüntetett figyelemnek örülhet:*
- Állj a többiek mellé! Semmivel sem vagy különb, neked kell rendet tartani! *Mondja és megvárja, míg Kilvard, ha kénytelen kelletlen is, de szépen felsorakozik.* Most kezdhetitek. *Bólint szigorúan. Tozeya beszámolóját némán hallgatja végig, majd az időközben magát megemberlő Roddra tekint. A férfi nagyjából megismétli a szavakat, a látens kérésre, miszerint ismereteket szeretne gyűjteni, azért a bozontos szemöldök már összébb húzódik. Nem biztos, hogy most van itt az ideje a kéréseknek, egyelőre még a magyarázkodásnál tartanak. Trik is szót kap, a mágus tekintete immár rá irányul. A bozontos szemöldök szinte összeszalad azon a homlokon, az ügyesebbek egy kecses kis masnit is tudnának már kötni rá.*
- Úgy. *Mondja csak úgy mellékesen, mint, aki nyugtázta a hallottakat, majd az egész társasághoz címzi szavait, majd ki-ki kihámozza a sajátját, nem kíván személyesen senkihez szólni, láthatóan így is nehezére esik megőrizni a hidegvérét.*
- A mocsári orkokről természetesen tudok. Én _mindenről_ tudok, ami Artheniorban, egyéb városokban, vagy más területeken történik. Valóban azt gondoljátok, hogy az a néhány ork jelenti a legnagyobb problémát?! Valóban ezért kell a tornyomba beköltözni, földön aludni, éléstárat kutatni?! *Néz hirtelen a tündérre, aki semmit sem szól, csak áll, mint egy darab uszadékfa.*
- Valóban azt gondoljátok, hogy a tehénfarok túlzás?! Hát mondok én valamit. Ha én beköltöznék a te házadba, míg nem vagy otthon, majd, mikor érkeznél haza az ablakodon ugrálnék ki, nem lenne számodra kissé... hogy is mondjam, bosszantó?! *Rivall rá Trikre és a néma Folvra.*
- És hol van Taitos? *Néz Kilvardra.* Tea helyett inkább őt hozd ide elém, van rá néhány pillanatod. *Mondja, mert vélhetően azt gondolja, hogy a mágus valahol a toronyban bujkál, nyilván Kilvard nem mert úgy hazajönni, hogy nem találta meg.*
- Akkor összegezzünk. *Fűzi össze két kezét maga előtt.* A farkak maradnak. Majd akkor kerülnek le, ha kellőképpen vezekeltetek. *Mondja a két férfinak.* Egyáltalán milyen veszélyről beszéltek?! Nincs itt semmiféle veszély. *Rázza meg fejét.*
- Információt kértél, amelynek ára van. De először is, Kilvard, a néma tündért zárd be egy szobába, aki nem ad magyarázatot, az elzárást kap. *Majd a lányhoz fordul, aki az ork veszélyről kezdett beszélni.*
- Neked mi a további szándékod? *Kérdezi, mert függetlenül az ork veszélytől még mindig nem világos számára, hogy Tozeya az információ közlését túl, mi az, amit szeretne, nyilván okkal érkezett.*
- Most pedig... *Majd hirtelen felkapja tekintetét és a falon túlra néz. Kissé megremeg a lába.* Elkezdődött! *Néz az égre, s holtsápadttá válik. A sorakozó csapat lába alatt érezhet hirtelen egy apróbb remegést, mely szinte végigfut a tornyon. Hallatszik egy kisebb zaj is, talán a város felől, de nem lehet tudni.*
*Szigorú tekintete a szépen felsorakozó brigádot fürkészi. Egyelőre nem szól, vár, amíg végleg csend lesz, s a légy zümmögését is meg lehet hallani. Aki nem szokta a hasonló helyzeteket, késztetést érezhet a mosolygásra, bár valószínűleg Abogr arcára tekintve, ez nem lenne túl szerencsés. Lehet, hogy Kilvard nem erre számít, de ő is kap néhány feddő szót, mikor a legnagyobb csend közepette berobog, mint egy vágtázó tehéncsorda:*
- Késtél! *Szól csendesen, s a férfit mondata közepén egy legyintéssel félbeszakítja. A mozdulat azt sejteti semmi szüksége teára, vagy hasonló gesztusokra. Bár Kilvard a falhoz áll, Abogr szúrós szemmel tekint rá, nem biztos, hogy ennek a kitüntetett figyelemnek örülhet:*
- Állj a többiek mellé! Semmivel sem vagy különb, neked kell rendet tartani! *Mondja és megvárja, míg Kilvard, ha kénytelen kelletlen is, de szépen felsorakozik.* Most kezdhetitek. *Bólint szigorúan. Tozeya beszámolóját némán hallgatja végig, majd az időközben magát megemberlő Roddra tekint. A férfi nagyjából megismétli a szavakat, a látens kérésre, miszerint ismereteket szeretne gyűjteni, azért a bozontos szemöldök már összébb húzódik. Nem biztos, hogy most van itt az ideje a kéréseknek, egyelőre még a magyarázkodásnál tartanak. Trik is szót kap, a mágus tekintete immár rá irányul. A bozontos szemöldök szinte összeszalad azon a homlokon, az ügyesebbek egy kecses kis masnit is tudnának már kötni rá.*
- Úgy. *Mondja csak úgy mellékesen, mint, aki nyugtázta a hallottakat, majd az egész társasághoz címzi szavait, majd ki-ki kihámozza a sajátját, nem kíván személyesen senkihez szólni, láthatóan így is nehezére esik megőrizni a hidegvérét.*
- A mocsári orkokről természetesen tudok. Én _mindenről_ tudok, ami Artheniorban, egyéb városokban, vagy más területeken történik. Valóban azt gondoljátok, hogy az a néhány ork jelenti a legnagyobb problémát?! Valóban ezért kell a tornyomba beköltözni, földön aludni, éléstárat kutatni?! *Néz hirtelen a tündérre, aki semmit sem szól, csak áll, mint egy darab uszadékfa.*
- Valóban azt gondoljátok, hogy a tehénfarok túlzás?! Hát mondok én valamit. Ha én beköltöznék a te házadba, míg nem vagy otthon, majd, mikor érkeznél haza az ablakodon ugrálnék ki, nem lenne számodra kissé... hogy is mondjam, bosszantó?! *Rivall rá Trikre és a néma Folvra.*
- És hol van Taitos? *Néz Kilvardra.* Tea helyett inkább őt hozd ide elém, van rá néhány pillanatod. *Mondja, mert vélhetően azt gondolja, hogy a mágus valahol a toronyban bujkál, nyilván Kilvard nem mert úgy hazajönni, hogy nem találta meg.*
- Akkor összegezzünk. *Fűzi össze két kezét maga előtt.* A farkak maradnak. Majd akkor kerülnek le, ha kellőképpen vezekeltetek. *Mondja a két férfinak.* Egyáltalán milyen veszélyről beszéltek?! Nincs itt semmiféle veszély. *Rázza meg fejét.*
- Információt kértél, amelynek ára van. De először is, Kilvard, a néma tündért zárd be egy szobába, aki nem ad magyarázatot, az elzárást kap. *Majd a lányhoz fordul, aki az ork veszélyről kezdett beszélni.*
- Neked mi a további szándékod? *Kérdezi, mert függetlenül az ork veszélytől még mindig nem világos számára, hogy Tozeya az információ közlését túl, mi az, amit szeretne, nyilván okkal érkezett.*
- Most pedig... *Majd hirtelen felkapja tekintetét és a falon túlra néz. Kissé megremeg a lába.* Elkezdődött! *Néz az égre, s holtsápadttá válik. A sorakozó csapat lába alatt érezhet hirtelen egy apróbb remegést, mely szinte végigfut a tornyon. Hallatszik egy kisebb zaj is, talán a város felől, de nem lehet tudni.*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-10 18:58:36
Üzenet elküldve: 2018-11-10 18:58:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
- Ahogy gondolod. Egyelőre viszont nagyobb szükséged van rá, mint nekem. * Rántja meg a vállát a férfi, mert a pénz gondolata nem nagyon izgatja. Nem olyan, mint sokan Amonon, főleg az a Kecskefejű, hogy gyűjtögeti a pénzecskéjét aztán Alyohoz hasonló nőket bérel rajta. Házat se akar venni, családja sincs... igazából nem is tudná, hogy mit kezdjen az arannyal. A lánynál meg jobb helyen van, mint a Vasbankban. *
- Nincs annál nagyobb szégyen, mint amikor kivetkőzik magából egy férfi, és olyan dolgokat csinál, amik amúgy nem jellemzőek rá. Bántani a nálad gyengébbet, csak azért, hogy kicsit jobban érezd magad... * Mormolja maga elé a férfi. Talán Aenae már hallott róla, hogy Waldran nem igazán szereti az ilyesmit, és lenézi azokat, akik így cselekednek. Szíve szerint az összes ilyen férget a Gödörbe zárná, ledobna nekik egy tőrt, hogy aki utoljára marad életben, azt elmehet... csak azért, hogy utána annak is elvágja a torkát. Nem csak a szórakoztató értéke miatt lenne élvezetes egy ilyen küzdelem, de magának is megspórolna egy csomó energiát. *
- Megnyugtatlak, nem szoktam a saját hányásomban felkelni, és attól se kell félned, hogy megverlek mert ittam. A tegnapi pofon... az ösztönös volt, nem az alkohol hatása. Azt józanul is megkaptad volna. *Nem mondja, hogy sajnálná, nincs értelme hazudni. A lány rátámadt, amire a harcos test reagált, még ha sikerült is annyira visszafogja, hogy ne ököllel üssön. *
- Egyébként szívesen beszélgetek veled... meg azzal a Nirssel is. Legalább megismerlek titeket. * Mosolyog a lányra. *
- Ahogy gondolod. Egyelőre viszont nagyobb szükséged van rá, mint nekem. * Rántja meg a vállát a férfi, mert a pénz gondolata nem nagyon izgatja. Nem olyan, mint sokan Amonon, főleg az a Kecskefejű, hogy gyűjtögeti a pénzecskéjét aztán Alyohoz hasonló nőket bérel rajta. Házat se akar venni, családja sincs... igazából nem is tudná, hogy mit kezdjen az arannyal. A lánynál meg jobb helyen van, mint a Vasbankban. *
- Nincs annál nagyobb szégyen, mint amikor kivetkőzik magából egy férfi, és olyan dolgokat csinál, amik amúgy nem jellemzőek rá. Bántani a nálad gyengébbet, csak azért, hogy kicsit jobban érezd magad... * Mormolja maga elé a férfi. Talán Aenae már hallott róla, hogy Waldran nem igazán szereti az ilyesmit, és lenézi azokat, akik így cselekednek. Szíve szerint az összes ilyen férget a Gödörbe zárná, ledobna nekik egy tőrt, hogy aki utoljára marad életben, azt elmehet... csak azért, hogy utána annak is elvágja a torkát. Nem csak a szórakoztató értéke miatt lenne élvezetes egy ilyen küzdelem, de magának is megspórolna egy csomó energiát. *
- Megnyugtatlak, nem szoktam a saját hányásomban felkelni, és attól se kell félned, hogy megverlek mert ittam. A tegnapi pofon... az ösztönös volt, nem az alkohol hatása. Azt józanul is megkaptad volna. *Nem mondja, hogy sajnálná, nincs értelme hazudni. A lány rátámadt, amire a harcos test reagált, még ha sikerült is annyira visszafogja, hogy ne ököllel üssön. *
- Egyébként szívesen beszélgetek veled... meg azzal a Nirssel is. Legalább megismerlek titeket. * Mosolyog a lányra. *
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-10 13:29:48
Üzenet elküldve: 2018-11-10 13:29:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Szúrós vigyor jelenik meg arcán, mikor Nirs, szó szerint értelmezve Syv buzdítását, nagy lendülettel nekiesik. Az elf már a fiú rohamra indulása előtt sejtette, hogy valami hasonló támadást fog bemutatni.*
~ Mindig az a hatalmas lendület. ~ *Teszi hozzá magában az elf. Jól tudja, hiszen ő is így kezdte. Képzésének elején jómaga is azt hitte, hogy a leglátványosabb vagy legerőteljesebb mozdulatokkal lehet az igazán súlyos sérüléseket okozni vagy párbajokat eldöntő csapásokat bevinni. Régóta tudja, hogy nem így van és talán ez Nirs számára is értékes első lecke lesz. Edzőpartnere vágása nem veszélytelen, hiszen a hosszú tőr, habár főként szúrófegyverként veszélyes, az élével is kellemetlen sérüléseket lehet okozni. Ugyanakkor a fiú mozdulata inkább látványos, mintsem hatékony. Bal kezében lévő szablyájával útját állja az oldalról érkező tőrnek. Abban a pillanatban, ahogy a két penge összecsattan, az elf egy pillanatra enged Nirs lendületének és közelebb engedi magához a tőr csapását. Ezzel igyekszik elérni, hogy a fiút tovább vigye a lendülete annál, mint amire számíthatott. Syv fürgén használja ki a Nirs pördüléséből adódó pillanatot, amikor annak tekintete, hacsak egy pillanatra is, de elvándorol az elfről. Ekkor gyorsan a fordított fogásból, mint amikor a bicska pengéjét nyitja valaki, előre kapja jobb kezében lévő szablyáját. Mire Nirs befejezi a forgást és pengéje találkozik az ő baloldali szablyájával, addigra a jobb kezében lévő szablya már a fiú térdhajlatát veszélyezteti.
Természetesen Syv nem viszi be a találatot éles pengével, alig pár centivel Nirs térdszalagjai előtt, lapjával a célterület felé, hogy még véletlenül se vágja meg, határozottan megállítja a pengét.*
- Szemtől szemben, rögtön első támadásra semmi értelme az ilyen pördüléseknek. Csak akkor fordíts hátat, még egy pillanatra is ellenfelednek, ha van elég időd vagy a körülmények megkövetelik. *Adja az első tippet Nirs-nek a kardforgatáshoz.* - Épp elég egy pillanatra elfordulnod, szem elől veszted a második pengét, ami egy éles helyzetben most a térdhajlataidban futó inakat kóstolgatná. Nagy valószínűséggel mozgásképtelenné téve. Egyébként nem is volt rossz elsőre, van benned erő. *Fejezi be az első leckét és azért némi buzdító dicsérettel is illeti a fiút.*
- A kezedben lévő tőr szúró fegyver. Ha szúrsz, sokkal kisebb hely kell a vékony és éles pengédnek, hogy találatot tudj bevinni, mintha vágnál. Célozd az érzékeny és puha felületeket. Hónaljak, bordák köze, az oldal hasi részek, ágyék és hasonlók. *Fejti ki az elf, miközben felegyenesedik.* - A pénzedre pedig jobban vigyázz! *Mutat bal kezében lévő pengéjével a lószerszámra akadt pénzes zacskóra egy szórakozott vigyor kíséretében. Újra védekező pozíciót vesz fel, ismét támadásra biztatva az ifjú Nirs-t.*
A hozzászólás írója (Syv Co'rax) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.10 14:29:44
*Szúrós vigyor jelenik meg arcán, mikor Nirs, szó szerint értelmezve Syv buzdítását, nagy lendülettel nekiesik. Az elf már a fiú rohamra indulása előtt sejtette, hogy valami hasonló támadást fog bemutatni.*
~ Mindig az a hatalmas lendület. ~ *Teszi hozzá magában az elf. Jól tudja, hiszen ő is így kezdte. Képzésének elején jómaga is azt hitte, hogy a leglátványosabb vagy legerőteljesebb mozdulatokkal lehet az igazán súlyos sérüléseket okozni vagy párbajokat eldöntő csapásokat bevinni. Régóta tudja, hogy nem így van és talán ez Nirs számára is értékes első lecke lesz. Edzőpartnere vágása nem veszélytelen, hiszen a hosszú tőr, habár főként szúrófegyverként veszélyes, az élével is kellemetlen sérüléseket lehet okozni. Ugyanakkor a fiú mozdulata inkább látványos, mintsem hatékony. Bal kezében lévő szablyájával útját állja az oldalról érkező tőrnek. Abban a pillanatban, ahogy a két penge összecsattan, az elf egy pillanatra enged Nirs lendületének és közelebb engedi magához a tőr csapását. Ezzel igyekszik elérni, hogy a fiút tovább vigye a lendülete annál, mint amire számíthatott. Syv fürgén használja ki a Nirs pördüléséből adódó pillanatot, amikor annak tekintete, hacsak egy pillanatra is, de elvándorol az elfről. Ekkor gyorsan a fordított fogásból, mint amikor a bicska pengéjét nyitja valaki, előre kapja jobb kezében lévő szablyáját. Mire Nirs befejezi a forgást és pengéje találkozik az ő baloldali szablyájával, addigra a jobb kezében lévő szablya már a fiú térdhajlatát veszélyezteti.
Természetesen Syv nem viszi be a találatot éles pengével, alig pár centivel Nirs térdszalagjai előtt, lapjával a célterület felé, hogy még véletlenül se vágja meg, határozottan megállítja a pengét.*
- Szemtől szemben, rögtön első támadásra semmi értelme az ilyen pördüléseknek. Csak akkor fordíts hátat, még egy pillanatra is ellenfelednek, ha van elég időd vagy a körülmények megkövetelik. *Adja az első tippet Nirs-nek a kardforgatáshoz.* - Épp elég egy pillanatra elfordulnod, szem elől veszted a második pengét, ami egy éles helyzetben most a térdhajlataidban futó inakat kóstolgatná. Nagy valószínűséggel mozgásképtelenné téve. Egyébként nem is volt rossz elsőre, van benned erő. *Fejezi be az első leckét és azért némi buzdító dicsérettel is illeti a fiút.*
- A kezedben lévő tőr szúró fegyver. Ha szúrsz, sokkal kisebb hely kell a vékony és éles pengédnek, hogy találatot tudj bevinni, mintha vágnál. Célozd az érzékeny és puha felületeket. Hónaljak, bordák köze, az oldal hasi részek, ágyék és hasonlók. *Fejti ki az elf, miközben felegyenesedik.* - A pénzedre pedig jobban vigyázz! *Mutat bal kezében lévő pengéjével a lószerszámra akadt pénzes zacskóra egy szórakozott vigyor kíséretében. Újra védekező pozíciót vesz fel, ismét támadásra biztatva az ifjú Nirs-t.*
A hozzászólás írója (Syv Co'rax) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.10 14:29:44
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-10 10:05:19
Üzenet elküldve: 2018-11-10 10:05:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Aenae a pénzes szütyőre mered. Aztán Waldranra. Nem is igazán tudja, hogy mit mondjon. Valószínűleg ha Kagan maga adta volna oda a Nirsen keresztül érkezett pénzt, akkor is megkukult volna. Arca felölti a legtöbbször szokásos rákvörös árnyalatot.*
- Énőőőizééé. Köszönöm. De ha meg nem sértelek, akkor később majd visszaadom. Mármint nem azért, hogy elidd. Tudod a nagyapám, mármint anyám apja, Walnoran Vaydlannak hívták.
*Akár lehet, hogy Waldra ismeri is a hajdani nagypapát, aki az főork, Grobak Hrodga talpnyalója volt és nagyon jól megszedte magát orkfülbe suttogás közben. Ezt Aenae persze nem tudja, neki nagyon kevés emléke van a férfiról.*
- Ő nagyon sokat ivott. De hát apám, mármint nem Kagan, borral kereskedett, szóval mindig volt mit innia. Nem nagyon emlékszem rá, de szinte az összes emlékemben borospohár van nála. Fura szaga volt, a szeme táskás, a bőre meg sárga és olyan, mint a pergamen. Sokat kiabált, akkor persze még nem tudtam, hogy részegségében, egyszer megverte a mosogatólányt, meg azt hiszem, hogy egyéb dolgokat is csinálhatott vele.
*Persze az ilyen témákat mindig úgy beszélték meg a felnőttek, hogy a gyerekek ne hallják, vagy legalábbis ne értsék. Akkor nem is értette, csak utóbb világosodott meg, hogy a lány miért lett elbocsátva.*
- A cselédeket meg sokszor hallottam arról beszélni, hogy a saját hányásában fekszik, azt hittem gyerekként, hogy valami betegsége van. Persze már tudom, hogy az volt a betegsége, hogy szeretett inni.
*Persze nem tudhatja, hogy Waldran mennyire szeret inni. Csak úgy kibukik belőle a dolog, leginkább a pénz miatti zavarának enyhítése.*
*Aenae a pénzes szütyőre mered. Aztán Waldranra. Nem is igazán tudja, hogy mit mondjon. Valószínűleg ha Kagan maga adta volna oda a Nirsen keresztül érkezett pénzt, akkor is megkukult volna. Arca felölti a legtöbbször szokásos rákvörös árnyalatot.*
- Énőőőizééé. Köszönöm. De ha meg nem sértelek, akkor később majd visszaadom. Mármint nem azért, hogy elidd. Tudod a nagyapám, mármint anyám apja, Walnoran Vaydlannak hívták.
*Akár lehet, hogy Waldra ismeri is a hajdani nagypapát, aki az főork, Grobak Hrodga talpnyalója volt és nagyon jól megszedte magát orkfülbe suttogás közben. Ezt Aenae persze nem tudja, neki nagyon kevés emléke van a férfiról.*
- Ő nagyon sokat ivott. De hát apám, mármint nem Kagan, borral kereskedett, szóval mindig volt mit innia. Nem nagyon emlékszem rá, de szinte az összes emlékemben borospohár van nála. Fura szaga volt, a szeme táskás, a bőre meg sárga és olyan, mint a pergamen. Sokat kiabált, akkor persze még nem tudtam, hogy részegségében, egyszer megverte a mosogatólányt, meg azt hiszem, hogy egyéb dolgokat is csinálhatott vele.
*Persze az ilyen témákat mindig úgy beszélték meg a felnőttek, hogy a gyerekek ne hallják, vagy legalábbis ne értsék. Akkor nem is értette, csak utóbb világosodott meg, hogy a lány miért lett elbocsátva.*
- A cselédeket meg sokszor hallottam arról beszélni, hogy a saját hányásában fekszik, azt hittem gyerekként, hogy valami betegsége van. Persze már tudom, hogy az volt a betegsége, hogy szeretett inni.
*Persze nem tudhatja, hogy Waldran mennyire szeret inni. Csak úgy kibukik belőle a dolog, leginkább a pénz miatti zavarának enyhítése.*
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-11-09 21:21:57
Üzenet elküldve: 2018-11-09 21:21:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran oposszuma és barátaik//
*Bólogat az elf szavaira, és még az aprócska dicséret is jólesik neki. Igyekszik úgy fogást váltani a tőrön, úgy tartani a fegyvert ahogy Syv mondta. Hogy aztán alkalmi ellenfele könnyed, sima mozdulatára ahogy védekező testtartást vesz fel, el is keseredjen. Annyit még ő is észrevesz ebből, hogy az elf avatott mestere a fegyverforgatásnak, és bár nem sok reménye lehetett, hogy neki itt babér teremhet, a kis lehetőség is eloszlani látszik. Aztán csak vesz egy nagy levegőt, és úgy tesz ahogy Syv mondta. Nekiesik. Egy ugrással igyekszik áthidalni a csekély távolságot, hogy a végén egy pördülés után vágjon vízszintesen a tőrrel Syv felé. A tőr persze szúrófegyver, de pont ezért tesz így. Ha valami fatális véletlen folytán ellenfele nem tudná hárítani a támadást, így akkor sem ejt komoly sebet. És ennek a mozdulatnak van egy nem várt következménye is. A pördülés közben az övén függő erszény szíjai elengednek, és a 240 aranyat rejtő szütyő kecses ívű repülést követően Kagaenae Thargodar lovának szerszámaira akad fenn.
Igen, történhetnek ilyen csodálatosan valószínűtlen dolgok.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.09 21:22:27
*Bólogat az elf szavaira, és még az aprócska dicséret is jólesik neki. Igyekszik úgy fogást váltani a tőrön, úgy tartani a fegyvert ahogy Syv mondta. Hogy aztán alkalmi ellenfele könnyed, sima mozdulatára ahogy védekező testtartást vesz fel, el is keseredjen. Annyit még ő is észrevesz ebből, hogy az elf avatott mestere a fegyverforgatásnak, és bár nem sok reménye lehetett, hogy neki itt babér teremhet, a kis lehetőség is eloszlani látszik. Aztán csak vesz egy nagy levegőt, és úgy tesz ahogy Syv mondta. Nekiesik. Egy ugrással igyekszik áthidalni a csekély távolságot, hogy a végén egy pördülés után vágjon vízszintesen a tőrrel Syv felé. A tőr persze szúrófegyver, de pont ezért tesz így. Ha valami fatális véletlen folytán ellenfele nem tudná hárítani a támadást, így akkor sem ejt komoly sebet. És ennek a mozdulatnak van egy nem várt következménye is. A pördülés közben az övén függő erszény szíjai elengednek, és a 240 aranyat rejtő szütyő kecses ívű repülést követően Kagaenae Thargodar lovának szerszámaira akad fenn.
Igen, történhetnek ilyen csodálatosan valószínűtlen dolgok.*A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.09 21:22:27
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741