*Lassan közelebb jut a toronyhoz. Keresi a lépcsőt, de nem találja. ~Tehát a ködlépcső is igaz.~ Elkezdi keresni, de nem igazán látja, hogy pontosan hol lehet. Elgondolkozik. ~A lépcsőnek a bejárati ajtóval egy vonalban kell lennie.~ Megkeresi a bejáratot és szembe áll vele. Óvatosan közelebb lépked a ködlépcsőhöz. Így közelebbről nézve egy kicsit jobban látja a lépcsőt. Óvatosan lép a lépcsőre, hátha nem bírja el, de feleslegesen aggódott, a lépcső elbírta, de attól még furcsa, de izgalmas élmény számára. Lassan lépked felfelé, nem akar véletlenül sem leesni. Egy egyszerű lépcső megmászásához képest elég sokáig tart a mászás, de végre felért és elérte a bejárati ajtót. Gyorsan az ajtónál terem és lassan benyit rajta.*
*Lassan nyitja ki az ajtót és mikor kinyitotta óvatosan benéz az ajtón. Nem lát sok személyt, sőt. Mintha teljesen üres lenne a torony. Mikor belép akkor látja, hogy a torony belseje tágasabb, mint ahogy odakintről tűnt. ~Hát. Végül is, ez egy mágus tornya. Nem csoda, hogy ilyen.~ Leül az egyik asztalhoz, hogy belenézzen a könyvekbe. Nem minden könyvben talál magának hasznos dolgokat. Furcsa mágiák amiket ő maga haszontalannak tart, de végül is, ő nem földműves vagy ilyesmi, hogy őt ilyenek érdekeljék. Keres még magának könyveket amik talán hasznosabb mágiákat tartalmaznak. Mikor kinyit egy könyvet elgondolkozik rajta, hogy vajon vannak itt olyan könyvek amik nem mágiáról szólnak, hanem valami másról. Mesék, legendák, híres személyeket bemutató könyvek.*
*Inkább nem ábrándozik, hogy milyen könyvek lehetnek itt, hanem folytatja az előtte levő könyv tanulmányozását. Ebben sem talál sok számára hasznos tudnivalókat, bár csak belelapozott, nem igazán tanulmányozta tüzetesen át a könyveket. Sőt, a többit is csak úgy beleolvasok módon nézte át. Fejét az ő általa már félretett könyvek felé fordítja. Ahelyett, hogy újra elolvasná, inkább megpróbál visszaemlékezni, hogy melyik könyvben mi volt. Ebből viszont az lenne, hogy minden könyvet el kellene olvasnia, mivel nem szentelt nekik elég figyelmet, így nem igazán emlékszik, hogy melyik könyv mit tartalmaz. Nagyot sóhajt és inkább szünetet rendel el. ~Egy kis friss levegőre van szükségem.~ A bejárati ajtóhoz veszi az irányt és elhagyja a tornyot.*
*Kint nagy levegőt vesz. Bár pár óránál nem volt hosszabb ideig bent a toronyban, mégis szüksége van erre a kis levegőváltásra. Becsukja maga mögött az ajtót és elindul lefelé a ködlépcsőn. Most azért gyorsabban lépked lefelé, mint ahogy felfelé jött. Mivel egy kis pihenésre vágyik keres magának egy napsütötte helyet a tópart mellett. Mikor megtalálja a legmegfelelőbb helyet megmossa az arcát, hogy egy kicsit felfrissüljön. Miután végzett az arca megmosásával lefekszik a földre, hogy teljesen érezze a napsugarak melegségét. A nap kellemesen melegít, nem forró, de az időjárás sem olyan hűvös, hogy fázzon. Talán fél óráig, vagy talán egy órát tud sütkérezni a napfényben, mivel a gyomra hangos mordulással adja a tudtára, hogy üres. Azt nem tudja, hogy milyen elemózsia található erre, de a saját tartalékait még nem akarja elfogyasztani. Elhatározza, hogy megnézi a halakat a tóban, hátha tud fogni egy párat.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.03.13 09:04:40, a következő indokkal:
Floodolt hozzászólások.