Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 181 (3601. - 3620. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3620. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-06 19:11:14
Üzenet elküldve: 2024-06-06 19:11:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Kilencedik egy kissé meglepődik, hogy hallgatósága látszólag semmi kifogásolnivalót nem talál a "legendában", sőt, mintha még alá is játszanának, komolyan vennék őt. Tanácstalanul vakarja meg a füle tövét, de végül úgy dönt, ha már így alakult, ő is halad az árral. Ha nem értették a tréfát, akkor azért volna kínos magyarázni, ha meg értették, akkor nem akar ő lenni az, aki bolondot csinál magából.
Különben is, a mágusnőt úgy sikerül megnevettetnie, hogy még a könnye is kicsordul, úgyhogy ő elégedett.*
- Rendetlenség. Minden zárt ajtó mögött rendetlenség van. Hiszen azok arra vannak, ha jön egy váratlan vendég, akkor mindent oda besuvasztasz és le van róla a gond. Biztos itt is így van. - *Vélekedik a manó azzal kapcsolatban, hogy mit is rejthetnek a torony titkos ajtajai.
Aztán a kérdő felvetésre, hogy bemutatja-e Krestvirt a párosnak, egy nagyot lóbál lábain, majd a lendülettel ki is fordul és már lóg a polcon, amin az előbb még üldögélt. Ügyesen mozogva, mint egy kis majom szépen sorjában lemászik a polcokról, míg végül a talajra nem ér. Ott aztán Meirát rohamozza meg, s hacsak a nő el nem ugrik előle, vagy el nem taszítja, ugyanolyan fürgén mászik föl az ő lábain és oldalán, míg végül a vállán foglalna helyet, ha van erre lehetősége. Ha pedig minden a tervei szerint halad, akkor még egy tincset is kezei közé csípne a nő hajából, hogy némi vizsgálódás után a saját kopasz feje tetejére illessze, lelógó frufrunak.*
- Mehetünk. Arra. - *Közli gondtalanul, elmutatva az egyik irányba. Persze csak ha minden úgy sikerült, ahogy akarta.
Hogy miért nem Aborath vállára mászott föl? Ki tudja? Talán mert Meira jobban hasonlít a megszokott "járművére".
S hogy korábban még jutalmat kívánt az összeismerkedtetésért, azt sem feledte, de ő tudja, hogy a maga módján már el is érte, amit szeretne.*
*Kilencedik egy kissé meglepődik, hogy hallgatósága látszólag semmi kifogásolnivalót nem talál a "legendában", sőt, mintha még alá is játszanának, komolyan vennék őt. Tanácstalanul vakarja meg a füle tövét, de végül úgy dönt, ha már így alakult, ő is halad az árral. Ha nem értették a tréfát, akkor azért volna kínos magyarázni, ha meg értették, akkor nem akar ő lenni az, aki bolondot csinál magából.
Különben is, a mágusnőt úgy sikerül megnevettetnie, hogy még a könnye is kicsordul, úgyhogy ő elégedett.*
- Rendetlenség. Minden zárt ajtó mögött rendetlenség van. Hiszen azok arra vannak, ha jön egy váratlan vendég, akkor mindent oda besuvasztasz és le van róla a gond. Biztos itt is így van. - *Vélekedik a manó azzal kapcsolatban, hogy mit is rejthetnek a torony titkos ajtajai.
Aztán a kérdő felvetésre, hogy bemutatja-e Krestvirt a párosnak, egy nagyot lóbál lábain, majd a lendülettel ki is fordul és már lóg a polcon, amin az előbb még üldögélt. Ügyesen mozogva, mint egy kis majom szépen sorjában lemászik a polcokról, míg végül a talajra nem ér. Ott aztán Meirát rohamozza meg, s hacsak a nő el nem ugrik előle, vagy el nem taszítja, ugyanolyan fürgén mászik föl az ő lábain és oldalán, míg végül a vállán foglalna helyet, ha van erre lehetősége. Ha pedig minden a tervei szerint halad, akkor még egy tincset is kezei közé csípne a nő hajából, hogy némi vizsgálódás után a saját kopasz feje tetejére illessze, lelógó frufrunak.*
- Mehetünk. Arra. - *Közli gondtalanul, elmutatva az egyik irányba. Persze csak ha minden úgy sikerült, ahogy akarta.
Hogy miért nem Aborath vállára mászott föl? Ki tudja? Talán mert Meira jobban hasonlít a megszokott "járművére".
S hogy korábban még jutalmat kívánt az összeismerkedtetésért, azt sem feledte, de ő tudja, hogy a maga módján már el is érte, amit szeretne.*
3619. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-06 18:27:52
Üzenet elküldve: 2024-06-06 18:27:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Ha valóban ennyire híres személyről van szó, akkor talán egy egészen ici-picit még szégyelli is magát, amiért nem ismeri az illetőt, de persze igyekszik mindezt palástolni, és értő figyelemmel hallgatni Krestvir legendáját. Valljuk be, történetmeséléshez egész jól ért a manó, de lehet, hogy csak a máguslány fiatal még annyira a maga tizenkilenc életévével, hogy minden történetbe teljesen bele tudja magát élni. A csattanó elhangzása után Meira nagyokat pislog.*
- Ezüst… ez.. üst, hé! Ez nagyon jó! *Bölcs mondat helyett ő inkább viccesnek gondolja, jóízűen nevet is rajta egy sort vagy kettőt, aztán igyekszik úgy letörölni a könnyeit, hogy az a minimális festék, amit a szemei körül használ se maszatolódjon el. Jó hír, hogy nagyjából sikerül is neki a művelet.*
- Gondolom még nem sikerült megfejtenie őket… a világ legnagyobb titkait nem is lehet megfejteni. Például azt sem, hogy mi van a titkos ajtók mögött itt a toronyban. *Példálózik, de közben már őszintén mosolyog. A mesék, legendák és a titkok megfejtése már az ő területe, vagy ha az nem is, de nagyon élvezi őket hallgatni és kutatni is, úgyhogy ha eddig nem is, Kilencedik úr most megtalálta a közös hangnemet a beszédes kisasszonnyal.*
- Nem tudom, de azért megkérdeztem. *Ránt vállat valamelyest szabadkozva, nem akart rosszat kérdezni.* Értem, és gondolom ő is számíthat rád. Ez nagyon aranyos! Nos, akkor bemutatod nekünk Krestvirt?
*Kérdezi lelkesen Aborathra pillantva. Pillantásával azt próbálja kideríteni, hogy a férfi is olyan izgatott-e, mint ő maga.*
*Ha valóban ennyire híres személyről van szó, akkor talán egy egészen ici-picit még szégyelli is magát, amiért nem ismeri az illetőt, de persze igyekszik mindezt palástolni, és értő figyelemmel hallgatni Krestvir legendáját. Valljuk be, történetmeséléshez egész jól ért a manó, de lehet, hogy csak a máguslány fiatal még annyira a maga tizenkilenc életévével, hogy minden történetbe teljesen bele tudja magát élni. A csattanó elhangzása után Meira nagyokat pislog.*
- Ezüst… ez.. üst, hé! Ez nagyon jó! *Bölcs mondat helyett ő inkább viccesnek gondolja, jóízűen nevet is rajta egy sort vagy kettőt, aztán igyekszik úgy letörölni a könnyeit, hogy az a minimális festék, amit a szemei körül használ se maszatolódjon el. Jó hír, hogy nagyjából sikerül is neki a művelet.*
- Gondolom még nem sikerült megfejtenie őket… a világ legnagyobb titkait nem is lehet megfejteni. Például azt sem, hogy mi van a titkos ajtók mögött itt a toronyban. *Példálózik, de közben már őszintén mosolyog. A mesék, legendák és a titkok megfejtése már az ő területe, vagy ha az nem is, de nagyon élvezi őket hallgatni és kutatni is, úgyhogy ha eddig nem is, Kilencedik úr most megtalálta a közös hangnemet a beszédes kisasszonnyal.*
- Nem tudom, de azért megkérdeztem. *Ránt vállat valamelyest szabadkozva, nem akart rosszat kérdezni.* Értem, és gondolom ő is számíthat rád. Ez nagyon aranyos! Nos, akkor bemutatod nekünk Krestvirt?
*Kérdezi lelkesen Aborathra pillantva. Pillantásával azt próbálja kideríteni, hogy a férfi is olyan izgatott-e, mint ő maga.*
3618. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-05 21:45:39
Üzenet elküldve: 2024-06-05 21:45:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*Hogy pontosan milyen tettek fűződnek ahhoz a Krestvir-hez azon kívül, hogy egyszer egy helyen tartózkodott Aborath-al mikor egy valóban nagy nevű személy felébredt a többszáz éves álmából azzal nincs tisztában a levegő mágus viszont a manó kisegíti. Valami érthetetlen oknál fogva, de nem nagyon hajlik rá, hogy teljes egészében elhiggye a kis lény szavait.*
-Akkor láttam egyszer mikor Ar Thenior megjelent a levegő városának főterén.
*Teszi hozzá ő is a magáét ha már meg lett kérdezve. Persze, hogy ez egyet jelent-e azzal, hogy ért is a mágiához amiről igyekszik a kis lény meggyőzni őket az más kérdés. Ahogy Aborath visszaemlékszik durva orkok is megszólították a legendás mágusmestert. Azoknak a kihívásoknak a teljesítése nem függött a tudományos előismeretektől. Ezek után a lány kissé udvariatlan formában tesz fel egy kérdést a kis lénynek, aki ettől függetlenül válaszol. Ahogy Aborath igyekszik visszaemlékezni múltkor mikor látta akkor nem volt még a nő oldalán ez a kis nagyszájú lény. Akkor valószínűleg jobban odafigyelt volna a személyére. Csoda, hogy egyáltalán a neve említésére ennyi minden eszébe jutott róla.*
*Hogy pontosan milyen tettek fűződnek ahhoz a Krestvir-hez azon kívül, hogy egyszer egy helyen tartózkodott Aborath-al mikor egy valóban nagy nevű személy felébredt a többszáz éves álmából azzal nincs tisztában a levegő mágus viszont a manó kisegíti. Valami érthetetlen oknál fogva, de nem nagyon hajlik rá, hogy teljes egészében elhiggye a kis lény szavait.*
-Akkor láttam egyszer mikor Ar Thenior megjelent a levegő városának főterén.
*Teszi hozzá ő is a magáét ha már meg lett kérdezve. Persze, hogy ez egyet jelent-e azzal, hogy ért is a mágiához amiről igyekszik a kis lény meggyőzni őket az más kérdés. Ahogy Aborath visszaemlékszik durva orkok is megszólították a legendás mágusmestert. Azoknak a kihívásoknak a teljesítése nem függött a tudományos előismeretektől. Ezek után a lány kissé udvariatlan formában tesz fel egy kérdést a kis lénynek, aki ettől függetlenül válaszol. Ahogy Aborath igyekszik visszaemlékezni múltkor mikor látta akkor nem volt még a nő oldalán ez a kis nagyszájú lény. Akkor valószínűleg jobban odafigyelt volna a személyére. Csoda, hogy egyáltalán a neve említésére ennyi minden eszébe jutott róla.*
3617. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-05 21:27:54
Üzenet elküldve: 2024-06-05 21:27:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Úgy bizony! - *Bólogat lelkesen Aborath kérdésére, látható büszkeséggel, hogy Krestvir ilyen híres személy, hogy kapásból tudják, ki ő!
Ám Meira rögtön le is lohasztja a fennkölt pillanatot, mert nem osztozik Aborath irigylésre méltó ismeretében a jelentős személyiségek terén. Aki ugye Krestvir volna... legalábbis a manó fejében.*
- Egyszer régen találtak egy szilánkot, de senki sem tudta, mi az. - *Kezd bele Kilencedik mesélő hangnemben a nagy legendába, válaszul Meira érdeklődésére.*
- Mindenfelől jöttek a népek, hogy megnézzék és kitalálják, mi ez a különös tárgy. Majd egy nap jött Krestvir, ránézett és azt mondta: "Ez üstszilánk!". Nagy bölcsessége annyira meghatott mindenkit, hogy köré gyűltek az összesereglett kíváncsi elmék és létrehoztak egy szövetséget, ami a világ legnagyobb titkait igyekszik megfejteni. Ez lett az "Ez üstszilánk! - szövetség." - *Zárja a történetet, majd teljesen komoly ábrázattal várja a másik kettő reakcióját.*
- Hát ez kérdés? - *Kérdi később Meirát, mikor a nő azt firtatja, miért szereti őt Krestvir. Arcán és konyuló fülein szinte megbántottságot lehet látni, de a szemei komiszságot sugallnak.*
- Mert rám mindig számíthat! - *Teszi aztán hozzá, s ezúttal mintha még őszinte is volna.*
- Úgy bizony! - *Bólogat lelkesen Aborath kérdésére, látható büszkeséggel, hogy Krestvir ilyen híres személy, hogy kapásból tudják, ki ő!
Ám Meira rögtön le is lohasztja a fennkölt pillanatot, mert nem osztozik Aborath irigylésre méltó ismeretében a jelentős személyiségek terén. Aki ugye Krestvir volna... legalábbis a manó fejében.*
- Egyszer régen találtak egy szilánkot, de senki sem tudta, mi az. - *Kezd bele Kilencedik mesélő hangnemben a nagy legendába, válaszul Meira érdeklődésére.*
- Mindenfelől jöttek a népek, hogy megnézzék és kitalálják, mi ez a különös tárgy. Majd egy nap jött Krestvir, ránézett és azt mondta: "Ez üstszilánk!". Nagy bölcsessége annyira meghatott mindenkit, hogy köré gyűltek az összesereglett kíváncsi elmék és létrehoztak egy szövetséget, ami a világ legnagyobb titkait igyekszik megfejteni. Ez lett az "Ez üstszilánk! - szövetség." - *Zárja a történetet, majd teljesen komoly ábrázattal várja a másik kettő reakcióját.*
- Hát ez kérdés? - *Kérdi később Meirát, mikor a nő azt firtatja, miért szereti őt Krestvir. Arcán és konyuló fülein szinte megbántottságot lehet látni, de a szemei komiszságot sugallnak.*
- Mert rám mindig számíthat! - *Teszi aztán hozzá, s ezúttal mintha még őszinte is volna.*
3616. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-05 20:00:49
Üzenet elküldve: 2024-06-05 20:00:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Arra egy felettébb nem tetsző grimasszal reagál, hogy bármennyire is hasonlíthatnának egymásra Kilencedik úrral. Na tessék, kezd megbolondulni, már urazza ezt az idióta manót, aki csak a bolondját járatja vele. Egyébként nem, egyetlen hajszálát sem tépné ki senki kedvéért, vöröses-barna tincsei az egyik büszkesége. Ez is egy ok, amiért vízmágiát tanul és nem tüzet, így biztonságban van a frufruja.
Azzal, hogy csendben marad, megpróbálja a szőnyeg alá söpörni a témát, miszerint valamit kérnie kéne a manónak segítségért cserébe, hátha elfelejti. A név neki nem mond semmit, de amiatt elkezdi rosszul érezni magát, hogy Aborathnak igen, mert ez akár azt jelenti, hogy neki is ismernie kéne ezt a Krestvirt.*
- Krestvir? Nekem nem mond semmit a neve. Ezek szerint Önnek igen, Uram. Mi az az Ezüstszilánk szövetség? *Kérdezősködik rögtön, mert ha ez a valaki tényleg olyan hatalmas mágus, mint ahogy Kilencedik is mondja, akkor tényleg hasznos lenne megismerkedni vele.*
- Szóval jóban vagytok? Miért szeret téged ennyire? *Szól kérdése ismét a manóhoz. Nem tudja elképzelni, hogy ha máskor is ilyen a természete, akkor bárki jó barátságot ápolhatna vele. Bár, ha Meirának lenne önkritikája, akkor lehet, hogy neki is inkább a Kilencedikhez hasonló élőlényekkel kéne barátkoznia, ő valószínűleg el tudná viselni az állandó fecsegését.*
*Arra egy felettébb nem tetsző grimasszal reagál, hogy bármennyire is hasonlíthatnának egymásra Kilencedik úrral. Na tessék, kezd megbolondulni, már urazza ezt az idióta manót, aki csak a bolondját járatja vele. Egyébként nem, egyetlen hajszálát sem tépné ki senki kedvéért, vöröses-barna tincsei az egyik büszkesége. Ez is egy ok, amiért vízmágiát tanul és nem tüzet, így biztonságban van a frufruja.
Azzal, hogy csendben marad, megpróbálja a szőnyeg alá söpörni a témát, miszerint valamit kérnie kéne a manónak segítségért cserébe, hátha elfelejti. A név neki nem mond semmit, de amiatt elkezdi rosszul érezni magát, hogy Aborathnak igen, mert ez akár azt jelenti, hogy neki is ismernie kéne ezt a Krestvirt.*
- Krestvir? Nekem nem mond semmit a neve. Ezek szerint Önnek igen, Uram. Mi az az Ezüstszilánk szövetség? *Kérdezősködik rögtön, mert ha ez a valaki tényleg olyan hatalmas mágus, mint ahogy Kilencedik is mondja, akkor tényleg hasznos lenne megismerkedni vele.*
- Szóval jóban vagytok? Miért szeret téged ennyire? *Szól kérdése ismét a manóhoz. Nem tudja elképzelni, hogy ha máskor is ilyen a természete, akkor bárki jó barátságot ápolhatna vele. Bár, ha Meirának lenne önkritikája, akkor lehet, hogy neki is inkább a Kilencedikhez hasonló élőlényekkel kéne barátkoznia, ő valószínűleg el tudná viselni az állandó fecsegését.*
3615. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-05 19:39:05
Üzenet elküldve: 2024-06-05 19:39:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*A mindig rejtélyeket és titkokat kutató tudós elméjében is megfordult a manó nevének eredete, de ő nem kérdezett rá. Pedig nem egy hétköznapi megszólítás meg kell hagyni. A lény szemtelen stílusát atyáskodó mosollyal figyeli. Az elf hölgy üdvözletét főhajtással viszonozza és meg lesz nyugtatva, hogy még sincs a lány ellen az egész torony.*
-Oh, most már értem.
*Ezek szerint tényleg feleslegesen szólt bele ebbe a szituációba. A sikoly okára még nem derült fény, de az annyira nem fontos. A kis manó egy érdekes kis lény és őt még nem tudja Aborath hova tenni, de ha terhes lenne a jelenléte a torony urának akkor minden bizonnyal nem kuporoghatna azon a polcon ilyen gondtalanul. A gyermeteg játékhoz a levegőmágusnak nem volna sok kedve, de olyasmit hall ami elgondolkoztatja. A szakállába túrva elgondolkozik.*
-Krestvir.
*Nem kerül sok időbe mire az elméje leghátsóbb zugából egy emlék visszaköszön.*
-Krestvir Drelm az Ezüstszilánk szövetségből?
*Még az is eszébe jut hol hallotta ezt a nevet. Mikor Ar Thenior felébredt akkor volt egy erre a névre hallgató nő a tömegben. Persze lehet valaki másról beszél a manó és Aborath gondolja túl a dolgot.*
A hozzászólás írója (Aborath Artois) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.05 19:50:02
*A mindig rejtélyeket és titkokat kutató tudós elméjében is megfordult a manó nevének eredete, de ő nem kérdezett rá. Pedig nem egy hétköznapi megszólítás meg kell hagyni. A lény szemtelen stílusát atyáskodó mosollyal figyeli. Az elf hölgy üdvözletét főhajtással viszonozza és meg lesz nyugtatva, hogy még sincs a lány ellen az egész torony.*
-Oh, most már értem.
*Ezek szerint tényleg feleslegesen szólt bele ebbe a szituációba. A sikoly okára még nem derült fény, de az annyira nem fontos. A kis manó egy érdekes kis lény és őt még nem tudja Aborath hova tenni, de ha terhes lenne a jelenléte a torony urának akkor minden bizonnyal nem kuporoghatna azon a polcon ilyen gondtalanul. A gyermeteg játékhoz a levegőmágusnak nem volna sok kedve, de olyasmit hall ami elgondolkoztatja. A szakállába túrva elgondolkozik.*
-Krestvir.
*Nem kerül sok időbe mire az elméje leghátsóbb zugából egy emlék visszaköszön.*
-Krestvir Drelm az Ezüstszilánk szövetségből?
*Még az is eszébe jut hol hallotta ezt a nevet. Mikor Ar Thenior felébredt akkor volt egy erre a névre hallgató nő a tömegben. Persze lehet valaki másról beszél a manó és Aborath gondolja túl a dolgot.*
A hozzászólás írója (Aborath Artois) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.06.05 19:50:02
3614. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-02 22:54:05
Üzenet elküldve: 2024-06-02 22:54:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Akkor jobban hasonlítanánk! - *Feleli Meirának lelkesen a hajtépés említésére, végigsimítva saját kopasz fején. A kérdést magát és hogy az elhangzottak alapján feltehetően nem lopta be magát a nő szívébe, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja, hisz az úgyis csak pillanatnyi elmezavar lehet.
Elejtett sejtelmes megjegyzésére aztán pontosan úgy reagálnak, ahogyan azt jósolta.*
- Mit is, mit is...? - *Kérdez, töprengőn kocogtatva meg állát egy ujjával, miközben elégedett somolygás mellett szemez Meirával, aki rögtön vette a célzást, hogy valamit talán akarna is cserébe a találka összehozásáért.*
- Krestvirnek hívják az illetőt... - *Szúrja közbe az elmélkedésbe, csak hogy valamit csöpögtessen is, mielőtt faképnél hagynák.*
- Haaatalmas mágus!... És olyanok vagyunk mi, mint a borsó, meg a héja. Ha szólok egy-két jó szót, talán még tanítana is. Olcsóbban, mint ez a torony, ami még a könyveket is elrejti. - *Mutogat a Meira kezében lévő könyvre. Majd vár, hogy kitart-e még az érdeklődés, s mekkora is az, hiszen attól függ az alkupozíciója.
Bár alapvetően Meirának kezdte tenni az ajánlatot, ám mivel Aborath is kíváncsiskodott, felé is odapillant, hogy mit szól.*
- Akkor jobban hasonlítanánk! - *Feleli Meirának lelkesen a hajtépés említésére, végigsimítva saját kopasz fején. A kérdést magát és hogy az elhangzottak alapján feltehetően nem lopta be magát a nő szívébe, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja, hisz az úgyis csak pillanatnyi elmezavar lehet.
Elejtett sejtelmes megjegyzésére aztán pontosan úgy reagálnak, ahogyan azt jósolta.*
- Mit is, mit is...? - *Kérdez, töprengőn kocogtatva meg állát egy ujjával, miközben elégedett somolygás mellett szemez Meirával, aki rögtön vette a célzást, hogy valamit talán akarna is cserébe a találka összehozásáért.*
- Krestvirnek hívják az illetőt... - *Szúrja közbe az elmélkedésbe, csak hogy valamit csöpögtessen is, mielőtt faképnél hagynák.*
- Haaatalmas mágus!... És olyanok vagyunk mi, mint a borsó, meg a héja. Ha szólok egy-két jó szót, talán még tanítana is. Olcsóbban, mint ez a torony, ami még a könyveket is elrejti. - *Mutogat a Meira kezében lévő könyvre. Majd vár, hogy kitart-e még az érdeklődés, s mekkora is az, hiszen attól függ az alkupozíciója.
Bár alapvetően Meirának kezdte tenni az ajánlatot, ám mivel Aborath is kíváncsiskodott, felé is odapillant, hogy mit szól.*
3613. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-02 11:33:36
Üzenet elküldve: 2024-06-02 11:33:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Már be sem kell mutatkoznia, mert a manó megteszi ezt helyette úgy, hogy igazából még neki sem mondta el a nevét, csak galád módon kihallgatta a nagy semmivel folytatott diskurzusát. Mondjuk a saját nevénél sokkal érdekesebb az, ahogy a kis lény hívja magát.*
- Kilencedik? Jajj, azt ne mondd, hogy van belőled még másik nyolc, mert akkor kitépem az összes hajamat! *hüledezik grimaszolva. Még jó, hogy Aborath megjelent, mellette talán nem kerül újra olyan veszélyes szituációba, mint az előbb a székkel. Bár, azt is magának köszönheti. Kellett neki magassarkúban székekre mászni ahelyett, hogy a létrákat használná, amiket azóta sem talál.*
- Örvendek Aborath úr! Egyébként nem, nem hiszem, hogy ellenem volna az egész torony. Azt csak úgy mondtam, mert nem találtam ezt a könyvet… *mutatja fel a kezében szorongatott irományt.* …de amúgy tényleg nincs semmi probléma *magyarázza. Aztán megint jön a sutty meg a placcs, már kezd nagyon elege lenni belőle. Mondjuk a manó mentségére szóljon, hogy Meira annyira belezavarodott már az egészbe, hogy ő maga rontotta el a rögtönzött varázsigét az előbb.*
- Komolyan? *Kapja fel a fejét, mikor meghallja, hogy Kilencedik mégis csak a segítségére lehet, ha valóban ismer valakit, aki képes úgy használni a Tükörlovas varázslatot, mint a karikacsapás.*
- Talán bemutatsz? Na jó, ki vele, mit akarsz érte?! *Van egy olyan érzése, hogy ennek nem lesz jó vége, de egy próbát megér.*
*Már be sem kell mutatkoznia, mert a manó megteszi ezt helyette úgy, hogy igazából még neki sem mondta el a nevét, csak galád módon kihallgatta a nagy semmivel folytatott diskurzusát. Mondjuk a saját nevénél sokkal érdekesebb az, ahogy a kis lény hívja magát.*
- Kilencedik? Jajj, azt ne mondd, hogy van belőled még másik nyolc, mert akkor kitépem az összes hajamat! *hüledezik grimaszolva. Még jó, hogy Aborath megjelent, mellette talán nem kerül újra olyan veszélyes szituációba, mint az előbb a székkel. Bár, azt is magának köszönheti. Kellett neki magassarkúban székekre mászni ahelyett, hogy a létrákat használná, amiket azóta sem talál.*
- Örvendek Aborath úr! Egyébként nem, nem hiszem, hogy ellenem volna az egész torony. Azt csak úgy mondtam, mert nem találtam ezt a könyvet… *mutatja fel a kezében szorongatott irományt.* …de amúgy tényleg nincs semmi probléma *magyarázza. Aztán megint jön a sutty meg a placcs, már kezd nagyon elege lenni belőle. Mondjuk a manó mentségére szóljon, hogy Meira annyira belezavarodott már az egészbe, hogy ő maga rontotta el a rögtönzött varázsigét az előbb.*
- Komolyan? *Kapja fel a fejét, mikor meghallja, hogy Kilencedik mégis csak a segítségére lehet, ha valóban ismer valakit, aki képes úgy használni a Tükörlovas varázslatot, mint a karikacsapás.*
- Talán bemutatsz? Na jó, ki vele, mit akarsz érte?! *Van egy olyan érzése, hogy ennek nem lesz jó vége, de egy próbát megér.*
3612. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-02 02:18:53
Üzenet elküldve: 2024-06-02 02:18:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*A kis lény, aki manó úrnak lesz szólítva hiába van megelégedésére ez a jelző, de bemutatkozik nekik és bemutatja a fiatal hölgyet is Aborath-nak.*
-Örvendek a találkozásnak Kilencedik úr és Meira kisasszony. Jómagam Aborath volnék. Mégis mit tett a kishölgy, hogy kiérdemelte vele a torony neheztelését?
*Érdeklődik. Persze valójában csak annyira veszi komolyan a szituációt, mint a manó úr. Lévén korábban sokat foglalkozott gyerekekkel így volt lehetősége hozzászokni a túlzottan eleven fantazmagóriákhoz. Pont ezért a nyilvánvalóan komolytalan varázsigék témájához hozzá se szól. Viszont mint kiderül víz varázslatokat tartalmazó könyvet keresett a kisasszony és azt találta meg. Az ablakon kiugrás említésére Aborath feljebb vonja a szemöldökét.*
-Az valóban nem lett volna túl bölcs gondolat.
*Fejti ki saját véleményét. Arra, hogy Kilencedik úr tudna ajánlani valami jobbat a könyveknél, mindketten kíváncsiságukat fejezik ki mire a manó egyébiránt kimondottan hatásos módon, tovább igyekszik, azt fokozni. Ő látszólag nyugodtan kérdez rá a részletekre.*
-Ki volna az-az ismerős?
*A kis lény, aki manó úrnak lesz szólítva hiába van megelégedésére ez a jelző, de bemutatkozik nekik és bemutatja a fiatal hölgyet is Aborath-nak.*
-Örvendek a találkozásnak Kilencedik úr és Meira kisasszony. Jómagam Aborath volnék. Mégis mit tett a kishölgy, hogy kiérdemelte vele a torony neheztelését?
*Érdeklődik. Persze valójában csak annyira veszi komolyan a szituációt, mint a manó úr. Lévén korábban sokat foglalkozott gyerekekkel így volt lehetősége hozzászokni a túlzottan eleven fantazmagóriákhoz. Pont ezért a nyilvánvalóan komolytalan varázsigék témájához hozzá se szól. Viszont mint kiderül víz varázslatokat tartalmazó könyvet keresett a kisasszony és azt találta meg. Az ablakon kiugrás említésére Aborath feljebb vonja a szemöldökét.*
-Az valóban nem lett volna túl bölcs gondolat.
*Fejti ki saját véleményét. Arra, hogy Kilencedik úr tudna ajánlani valami jobbat a könyveknél, mindketten kíváncsiságukat fejezik ki mire a manó egyébiránt kimondottan hatásos módon, tovább igyekszik, azt fokozni. Ő látszólag nyugodtan kérdez rá a részletekre.*
-Ki volna az-az ismerős?
3611. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-06-01 22:25:53
Üzenet elküldve: 2024-06-01 22:25:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Manó úr! Tetszik. - *Bólogat a manó elégedetten a megszólításra.*
- Egyébként Kilencedik vagyok. - *Mutatkozik is be akkor már. Majd a nőre bök.*
- Ő meg Meira. - *Mutatja be őt Aborathnak, mintha régi jó ismerősök volnának ők ketten.*
- És az egész torony ellene van. - *Teszi hozzá vigyorogva, játékosan himbálózva a polcon.*
- Nagy szerencséje, hogy jöttem én.
*Figyeli aztán, ahogy Meira a könyvet bújja.*
- Sutty, placcs, sutty! - *Javítja ki őt a kérdőre vonásnál, mutatóujját tudálékosan föltartva, akárha csupán ennyi volna a probléma, s egyébként jogosan állíthatná, hogy ő a legjobb mágiaoktató.
Majd csipogó kuncogással fogadja, mikor a nő fölemlegeti az ablakon kiugrós javaslatát, de aztán megrázza a fejét, hogy nem erről van szó.*
- Talán ismerek valakit, akinek ennyi az egész varázslat: sutty, placcs, sutty! - *Csapja össze és söprögeti át egymáson apró kezeit, nyomatékosítva, hogy milyen egyszerű is annak a valakinek az ilyesmi.*
- Talán be is mutathatnálak neki. - *Mondja sejtelmesen.*
- Manó úr! Tetszik. - *Bólogat a manó elégedetten a megszólításra.*
- Egyébként Kilencedik vagyok. - *Mutatkozik is be akkor már. Majd a nőre bök.*
- Ő meg Meira. - *Mutatja be őt Aborathnak, mintha régi jó ismerősök volnának ők ketten.*
- És az egész torony ellene van. - *Teszi hozzá vigyorogva, játékosan himbálózva a polcon.*
- Nagy szerencséje, hogy jöttem én.
*Figyeli aztán, ahogy Meira a könyvet bújja.*
- Sutty, placcs, sutty! - *Javítja ki őt a kérdőre vonásnál, mutatóujját tudálékosan föltartva, akárha csupán ennyi volna a probléma, s egyébként jogosan állíthatná, hogy ő a legjobb mágiaoktató.
Majd csipogó kuncogással fogadja, mikor a nő fölemlegeti az ablakon kiugrós javaslatát, de aztán megrázza a fejét, hogy nem erről van szó.*
- Talán ismerek valakit, akinek ennyi az egész varázslat: sutty, placcs, sutty! - *Csapja össze és söprögeti át egymáson apró kezeit, nyomatékosítva, hogy milyen egyszerű is annak a valakinek az ilyesmi.*
- Talán be is mutathatnálak neki. - *Mondja sejtelmesen.*
3610. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-31 16:55:24
Üzenet elküldve: 2024-05-31 16:55:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*A válaszként kapott kérdés jogos, így nem is firtatja tovább a gazdája kilétét. Ezt a kört megnyerte a manó. Azonban az erős túlzás, hogy megtanította volna a Vízenjárás vagy Tükörlovas varázslatokat neki.*
- Azért abban még továbbra is erősen kételkedem Manó Úr, hogy a sutty, placcs, sutty az tényleg elegendő a sikerhez, de mindjárt kiderül.
*Azt ő is észrevette, hogy bármennyi komiszság is szorult abba a kis testbe, valamennyire muszáj értenie a mágiához, ha tudja, miről beszélt neki az imént. Egyre furcsább ez az egész helyzet. Ezen gondolkodik, miközben lapozgatni kezdi a könyvet, amiben semmi utalás nincs se suttyra, se puttyra.*
- Igen, tényleg, tényleg ez az, amit kerestem, köszönöm *bólogat ezúttal egyetértve.* Azonban semmiféle sutty-puttyot nem ír. Mégis honnan vetted ezt a sületlenséget? *Vonja kérdőre nagyfülű barátjukat. Konkrétumok helyett egy furcsa, titokzatos, kitérő választ kap, aminek hallatán megint csak gyanakodva pillant először a manóra, majd a csuklyás férfire, mintha csak azt kérdezné, hogy ő mit gondol az egészről.*
- Valóban? *Kérdezi szinte rögtön Aborath után.* Na, kivele! Miféle ötleted támadt, ami jobb lehet a könyveknél? Nem, továbbra sem fogok kiugrani az ablakon, azt ne is kérd!
*Ettől függetlenül kíváncsi. Olyan titokzatos ez a manócska, hogy talán többre is képes, mint amit megmutat magának, vagy, mint amit az ember lánya hinne róla elsőre.*
*A válaszként kapott kérdés jogos, így nem is firtatja tovább a gazdája kilétét. Ezt a kört megnyerte a manó. Azonban az erős túlzás, hogy megtanította volna a Vízenjárás vagy Tükörlovas varázslatokat neki.*
- Azért abban még továbbra is erősen kételkedem Manó Úr, hogy a sutty, placcs, sutty az tényleg elegendő a sikerhez, de mindjárt kiderül.
*Azt ő is észrevette, hogy bármennyi komiszság is szorult abba a kis testbe, valamennyire muszáj értenie a mágiához, ha tudja, miről beszélt neki az imént. Egyre furcsább ez az egész helyzet. Ezen gondolkodik, miközben lapozgatni kezdi a könyvet, amiben semmi utalás nincs se suttyra, se puttyra.*
- Igen, tényleg, tényleg ez az, amit kerestem, köszönöm *bólogat ezúttal egyetértve.* Azonban semmiféle sutty-puttyot nem ír. Mégis honnan vetted ezt a sületlenséget? *Vonja kérdőre nagyfülű barátjukat. Konkrétumok helyett egy furcsa, titokzatos, kitérő választ kap, aminek hallatán megint csak gyanakodva pillant először a manóra, majd a csuklyás férfire, mintha csak azt kérdezné, hogy ő mit gondol az egészről.*
- Valóban? *Kérdezi szinte rögtön Aborath után.* Na, kivele! Miféle ötleted támadt, ami jobb lehet a könyveknél? Nem, továbbra sem fogok kiugrani az ablakon, azt ne is kérd!
*Ettől függetlenül kíváncsi. Olyan titokzatos ez a manócska, hogy talán többre is képes, mint amit megmutat magának, vagy, mint amit az ember lánya hinne róla elsőre.*
3609. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-31 02:39:39
Üzenet elküldve: 2024-05-31 02:39:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*Aborath valóban a régi hagyományokat követi. Megjelenésében, gondolkodásában, talán még kisugárzása is a nagy öregekéhez lehet hasonlatos. Mondjuk a csúcsos sipkák szeretete egyelőre még elkerülte őt. A manóként bemutatott lény szemtelenkedésére ő csak türelmesen rámosolyog. Nem látott még hasonló lényt. Kicsit egy nagyon unatkozó és eleven gyerek benyomását kelti. Hogy mágiát tanítana, azt Aborath kétségbe vonja, de a felsorolt eredmények hallatán azért felvonja a szemöldökét és kíváncsian visszakérdez.*
-Vízen járni és tükrön lovagolni?
*Ezek érdekes képességek meg kell hagyni. Vajon csak véletlenül választotta volna két létező mágia nevét ez a lény vagy talán valami ismeretekkel tényleg rendelkezik a varázslás tudományából. A fiatal hölgy közbeszólására ő is ránéz arra a könyvre, de nem látja miről szólhat. Mindenesetre a "manó" reakciója árulkodó, hogy nem direkt gabalyította úgy az események fonalát, hogy ide fusson ki. Aborath-nak mindenesetre volt ideje felmérni, hogy látszólag semmi gond bár, azt a manót nem tudja hova tenni. Valóban a torony lakója lenne vagy valami mágikus kísérlet eredménye csak megszökött?*
-A fő, hogy minden rendben és meglett amit a hölgy keresett.
*Állapítja meg a végső igazságot. A manó szavaira azért felvonja a szemöldökét.*
-Nocsak! Valóban?
*Aborath valóban a régi hagyományokat követi. Megjelenésében, gondolkodásában, talán még kisugárzása is a nagy öregekéhez lehet hasonlatos. Mondjuk a csúcsos sipkák szeretete egyelőre még elkerülte őt. A manóként bemutatott lény szemtelenkedésére ő csak türelmesen rámosolyog. Nem látott még hasonló lényt. Kicsit egy nagyon unatkozó és eleven gyerek benyomását kelti. Hogy mágiát tanítana, azt Aborath kétségbe vonja, de a felsorolt eredmények hallatán azért felvonja a szemöldökét és kíváncsian visszakérdez.*
-Vízen járni és tükrön lovagolni?
*Ezek érdekes képességek meg kell hagyni. Vajon csak véletlenül választotta volna két létező mágia nevét ez a lény vagy talán valami ismeretekkel tényleg rendelkezik a varázslás tudományából. A fiatal hölgy közbeszólására ő is ránéz arra a könyvre, de nem látja miről szólhat. Mindenesetre a "manó" reakciója árulkodó, hogy nem direkt gabalyította úgy az események fonalát, hogy ide fusson ki. Aborath-nak mindenesetre volt ideje felmérni, hogy látszólag semmi gond bár, azt a manót nem tudja hova tenni. Valóban a torony lakója lenne vagy valami mágikus kísérlet eredménye csak megszökött?*
-A fő, hogy minden rendben és meglett amit a hölgy keresett.
*Állapítja meg a végső igazságot. A manó szavaira azért felvonja a szemöldökét.*
-Nocsak! Valóban?
3608. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 23:14:02
Üzenet elküldve: 2024-05-30 23:14:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Nekem miért lenne? - *Kérdez vissza a manó kíváncsian, ami a gazdákat illeti.
Majd miközben ő meg magyaráz az ő nagy és fontos munkájáról, újabb arc tűnik föl a polcsorban.*
- Nocsak! - *Viszonozza Kilencedik az érdeklődést és roppant komiszul, vigyorogva bámul a férfira, míg nem Meira belekezd a helyzet fölvázolásába. Akkor visszafordul hozzá.*
- Hogy igaz-e? Megtanítottam azt is, hogyan kell a vízen járni, vagy tükrön lovagolni, nemde bár? Pff... Hogy igaz-e! - *Puffog a manó, mint aki valóban föl van háborodva. Még a karjait is összefonja bosszúsan.
Majd kapóra jön Meira fölfedezése.*
- Tényleg? - *Kérdi meglepetten, majd gyorsan kapcsol.*
- Na ugye! - *Vágja rá, mintha valóban neki volna köszönhető, hogy az a könyv megkerült. Még Aborathra is odanéz, hogy "hát most nézze meg ezt a nőszemélyt, hogy nem hisz neki, pedig ő csak segíteni van itt!". Persze mindezt csak a tekintetével sugallja.
Azonban ha a mágusnő jobban belegondol, annyi azért igaz lehet, hogy a manó ért valamennyit a mágiához, mert ha butaságokat is karattyolt suttyokról, meg placcsokról, azért azt mégis tudta, miféle varázslatokat takarnak azok a megnevezések, ami a Tükörlovas esetén annyira nem kellene, hogy egyértelmű legyen.*
- De tudok én jobbat is könyveknél! - *Teszi hozzá titokzatosan, büszkén.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.30 23:15:40
- Nekem miért lenne? - *Kérdez vissza a manó kíváncsian, ami a gazdákat illeti.
Majd miközben ő meg magyaráz az ő nagy és fontos munkájáról, újabb arc tűnik föl a polcsorban.*
- Nocsak! - *Viszonozza Kilencedik az érdeklődést és roppant komiszul, vigyorogva bámul a férfira, míg nem Meira belekezd a helyzet fölvázolásába. Akkor visszafordul hozzá.*
- Hogy igaz-e? Megtanítottam azt is, hogyan kell a vízen járni, vagy tükrön lovagolni, nemde bár? Pff... Hogy igaz-e! - *Puffog a manó, mint aki valóban föl van háborodva. Még a karjait is összefonja bosszúsan.
Majd kapóra jön Meira fölfedezése.*
- Tényleg? - *Kérdi meglepetten, majd gyorsan kapcsol.*
- Na ugye! - *Vágja rá, mintha valóban neki volna köszönhető, hogy az a könyv megkerült. Még Aborathra is odanéz, hogy "hát most nézze meg ezt a nőszemélyt, hogy nem hisz neki, pedig ő csak segíteni van itt!". Persze mindezt csak a tekintetével sugallja.
Azonban ha a mágusnő jobban belegondol, annyi azért igaz lehet, hogy a manó ért valamennyit a mágiához, mert ha butaságokat is karattyolt suttyokról, meg placcsokról, azért azt mégis tudta, miféle varázslatokat takarnak azok a megnevezések, ami a Tükörlovas esetén annyira nem kellene, hogy egyértelmű legyen.*
- De tudok én jobbat is könyveknél! - *Teszi hozzá titokzatosan, büszkén.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.30 23:15:40
3607. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 22:46:04
Üzenet elküldve: 2024-05-30 22:46:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*A manó szerencséjére nem érti a motyogást, így nem érkezik valami ahhoz hasonló válasz, hogy „Jajj, ne mondogasd már ezt, nem is igaz! Nem akar velem az egész torony kiszúrni, hanem csak te.”
Lehet, hogy haragudnia kéne, igen, de olyan ritkán lát manót, hogy gyermeki lelke valóban megörül neki, ezzel pedig elszáll minden dühe. Kérdéseket tesz fel egymás után, s közben feltápászkodik a földről is, ruháját gondosan leporolja, megigazgatja magán az esés közben elcsúszott fűzőt, így már nyoma sincs az előbbi ballépésnek.*
- Nem, nekem sincs gazdám, miért lenne? *pislog. Aztán a manó magyarázni kezd a toronyban betöltött hivatásáról is, de most már nyilván kételkedik minden szavában. Mikor válaszolna, akkor tűnik fel szakállas, csuklyás férfi is bottal a kezében. Na ő, ő tipikusan mágusnak néz ki. A mesékben is mindig ilyenek a varázslók.*
- Jó napot! Nagyjából igen, azt hiszem *bólogat.* Bár, most találtam ezt a manót, az előbb még a toronynak adta ki magát, most meg azt mondja, hogy nagyon fontos munkája van itt. Mágiát tanít, meg ilyesmi. Ön szerint igaz lehet?
*Ekkor pillant le újra, és veszi észre a könyvet, ami pár perccel ezelőtt jól fejbe kólintotta. A címét olvasva felcsillannak a szemei, rögtön fel is kapja a földről.*
- Jé, szerintem pont ezt kerestem! *Végül is, nem mondhatja, hogy nem segített a manó. Ha nem ijed meg tőle, nem borul el a székkel, és akkor nem verte volna le a könyvet a polcról.*
*A manó szerencséjére nem érti a motyogást, így nem érkezik valami ahhoz hasonló válasz, hogy „Jajj, ne mondogasd már ezt, nem is igaz! Nem akar velem az egész torony kiszúrni, hanem csak te.”
Lehet, hogy haragudnia kéne, igen, de olyan ritkán lát manót, hogy gyermeki lelke valóban megörül neki, ezzel pedig elszáll minden dühe. Kérdéseket tesz fel egymás után, s közben feltápászkodik a földről is, ruháját gondosan leporolja, megigazgatja magán az esés közben elcsúszott fűzőt, így már nyoma sincs az előbbi ballépésnek.*
- Nem, nekem sincs gazdám, miért lenne? *pislog. Aztán a manó magyarázni kezd a toronyban betöltött hivatásáról is, de most már nyilván kételkedik minden szavában. Mikor válaszolna, akkor tűnik fel szakállas, csuklyás férfi is bottal a kezében. Na ő, ő tipikusan mágusnak néz ki. A mesékben is mindig ilyenek a varázslók.*
- Jó napot! Nagyjából igen, azt hiszem *bólogat.* Bár, most találtam ezt a manót, az előbb még a toronynak adta ki magát, most meg azt mondja, hogy nagyon fontos munkája van itt. Mágiát tanít, meg ilyesmi. Ön szerint igaz lehet?
*Ekkor pillant le újra, és veszi észre a könyvet, ami pár perccel ezelőtt jól fejbe kólintotta. A címét olvasva felcsillannak a szemei, rögtön fel is kapja a földről.*
- Jé, szerintem pont ezt kerestem! *Végül is, nem mondhatja, hogy nem segített a manó. Ha nem ijed meg tőle, nem borul el a székkel, és akkor nem verte volna le a könyvet a polcról.*
3606. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 21:49:01
Üzenet elküldve: 2024-05-30 21:49:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*Aborath nyugodt léptekkel, egyik kezében bottal, másikban telibögrével sétál le a torony lépcsőjén. Szüksége volt kissé feltöltekezni abból az ízletes fekete teából ugyanis nehéz fejezethez érkezett az aktuálisan olvasott könyvében. Ekkor ér a fülébe egy női sikoly, ami útvonala megváltoztatására ösztökéli. Sajnos a gőzölgő tea megnehezíti a sietést, de kilép ahogy tud és csak eléri a hang forrását ahol mivel a sikoly már csevegéssé halványult annyira nem lehet vészes a helyzet.*
-Minden rendben?
*Kérdez rá és csak ez után néz végig az elé táruló képen. Egy fiatal elf leányzó és egy apró ismeretlen lény társalognak. Ezt azért ő se bírja megállni szó nélkül.*
-Nocsak!
*Aborath nyugodt léptekkel, egyik kezében bottal, másikban telibögrével sétál le a torony lépcsőjén. Szüksége volt kissé feltöltekezni abból az ízletes fekete teából ugyanis nehéz fejezethez érkezett az aktuálisan olvasott könyvében. Ekkor ér a fülébe egy női sikoly, ami útvonala megváltoztatására ösztökéli. Sajnos a gőzölgő tea megnehezíti a sietést, de kilép ahogy tud és csak eléri a hang forrását ahol mivel a sikoly már csevegéssé halványult annyira nem lehet vészes a helyzet.*
-Minden rendben?
*Kérdez rá és csak ez után néz végig az elé táruló képen. Egy fiatal elf leányzó és egy apró ismeretlen lény társalognak. Ezt azért ő se bírja megállni szó nélkül.*
-Nocsak!
3605. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 21:27:17
Üzenet elküldve: 2024-05-30 21:27:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Mert az egész torony Meirával akar kiszúrni? - *Motyogja a manó csöndesen, csak magát szórakoztatva, halk göcögéssel, mert nem akar túl kárörvendőnek tűnni a nő "szerencsétlensége" fölött.
Egyébként szótlanul várakozik, míg Meira összeszedi magát, majd kissé meglepődik, hogy a másik most meg így megörül neki, míg az előbb még igencsak paprikásan kereste őt a könyvek között. De betudja a híres manó sármnak, na meg annak, hogy a nő bizonyára mégis értő közönség.*
- Jóképűen! Mint mindig! - *Vágja rá, magát büszkén kihúzva. Majd mikor a nő vizslatni kezdi őt, hasonlóan tesz ő is, jó kedélyűen tartva a szemkontaktust, sőt, kicsit még rá is játszik, gülü szemeit meresztve a mágusra. Megszokta már, hogy megnézik őt maguknak a népek, s valahol mindig kíváncsi, hogy mi lesz rá a reakciójuk.*
- Gazdám? Az nincs. Neked van? - *Kérdez vissza, majd rátér az első kérdésre is.*
- Ezt meg azt... Nagyon fontos munkát. - *Feleli, szórakozottan lóbálva apró, szőrös lábait.*
- Útba igazítást adok, tanítalak a mágiáról... Ilyesmik.
- Mert az egész torony Meirával akar kiszúrni? - *Motyogja a manó csöndesen, csak magát szórakoztatva, halk göcögéssel, mert nem akar túl kárörvendőnek tűnni a nő "szerencsétlensége" fölött.
Egyébként szótlanul várakozik, míg Meira összeszedi magát, majd kissé meglepődik, hogy a másik most meg így megörül neki, míg az előbb még igencsak paprikásan kereste őt a könyvek között. De betudja a híres manó sármnak, na meg annak, hogy a nő bizonyára mégis értő közönség.*
- Jóképűen! Mint mindig! - *Vágja rá, magát büszkén kihúzva. Majd mikor a nő vizslatni kezdi őt, hasonlóan tesz ő is, jó kedélyűen tartva a szemkontaktust, sőt, kicsit még rá is játszik, gülü szemeit meresztve a mágusra. Megszokta már, hogy megnézik őt maguknak a népek, s valahol mindig kíváncsi, hogy mi lesz rá a reakciójuk.*
- Gazdám? Az nincs. Neked van? - *Kérdez vissza, majd rátér az első kérdésre is.*
- Ezt meg azt... Nagyon fontos munkát. - *Feleli, szórakozottan lóbálva apró, szőrös lábait.*
- Útba igazítást adok, tanítalak a mágiáról... Ilyesmik.
3604. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 20:41:27
Üzenet elküldve: 2024-05-30 20:41:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Meirára vall, hogy hiába erős mágus már valójában, senki nem nézné ki belőle, de talán még ő sem magából. Már csak azért sem, mert ahogy látjuk, képes úgy megijedni egy váratlan manótól, hogy akkorát esik a székkel, hogy az nem csak neki, hanem még a körülötte lévőknek is felettébb fájdalmas élmény lehet.*
- Aaahj… miért vagyok ilyen szerencsétlen? *Sziszegi fájdalmasan, látványosan szenved a földön, de azon kívül, hogy beütötte a fenekét, a hátát és a fejét, komoly baja nincsen, meg fog maradni.
Mikor sikerül magához térnie a dupla ijedtség után, felpillant, és most már jobban szemügyre tudja venni a vékonyka hang tulajdonosát.*
- Manó? Jé, tényleg manó! *Örül meg neki, mikor rájön, hogy egy igazi manóval van dolga.*
- Igen, megijedtem, hát hogy néztél már ki?! *Kuncog, amiből szerencsére meg lehet állapítani, hogy tényleg jól van. Ezután elgondolkozik, fejét oldalra billenti, úgy vizslatja a különös kis teremtményt.*
- Mit csinálsz itt egyedül? Neked nincs gazdád? *Úgy tudja, hogy ilyesfajta manók nem igazán járkálnak egyedül, főleg nem a mágustoronyban, szóval egész biztos tippnek tűnik az, hogy kell lennie vele valakinek, de továbbra sem lát senki mást a közelükben.*
*Meirára vall, hogy hiába erős mágus már valójában, senki nem nézné ki belőle, de talán még ő sem magából. Már csak azért sem, mert ahogy látjuk, képes úgy megijedni egy váratlan manótól, hogy akkorát esik a székkel, hogy az nem csak neki, hanem még a körülötte lévőknek is felettébb fájdalmas élmény lehet.*
- Aaahj… miért vagyok ilyen szerencsétlen? *Sziszegi fájdalmasan, látványosan szenved a földön, de azon kívül, hogy beütötte a fenekét, a hátát és a fejét, komoly baja nincsen, meg fog maradni.
Mikor sikerül magához térnie a dupla ijedtség után, felpillant, és most már jobban szemügyre tudja venni a vékonyka hang tulajdonosát.*
- Manó? Jé, tényleg manó! *Örül meg neki, mikor rájön, hogy egy igazi manóval van dolga.*
- Igen, megijedtem, hát hogy néztél már ki?! *Kuncog, amiből szerencsére meg lehet állapítani, hogy tényleg jól van. Ezután elgondolkozik, fejét oldalra billenti, úgy vizslatja a különös kis teremtményt.*
- Mit csinálsz itt egyedül? Neked nincs gazdád? *Úgy tudja, hogy ilyesfajta manók nem igazán járkálnak egyedül, főleg nem a mágustoronyban, szóval egész biztos tippnek tűnik az, hogy kell lennie vele valakinek, de továbbra sem lát senki mást a közelükben.*
3603. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 19:01:49
Üzenet elküldve: 2024-05-30 19:01:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Azért akad a manóban is izgalom, végül is egy mágussal packázik épp, ami nem egy életbiztosítás, de ezt a kis kockázatot most még bevállalja.
Hallja, ahogy a keresgélő kezek egyre közelebb érkeznek hozzá, s noha úgy tervezte, hogy fenntartja szobor-álcáját, mikor Meira fölsikolt, képtelen nyugton maradni.
Előbb elvigyorodik, majd kicsit megijed az esés láttán, mert ugyan a komiszság nem áll tőle távol, rosszat azért nem kíván ő senkinek. Na jó, talán néhányaknak... De nem Meirának.
Elég gyorsan történik minden, s mikor a mágushölgy végre megállapodik a földön, aggódón nyújtogatja a nyakát, hogy él-e még egyáltalán.
Szerencsére sokat nem kell várnia, hogy meggyőződjön a másik épségéről, vagyis hát viszonylagos épségéről, ami őt kellően megnyugtatja, hogy kedve ismét derűsebb legyen.
Ruganyos mozdulatokkal támaszkodik meg a polc szélén, hogy egy ugrással a guggolásból ülő helyzetbe tornássza magát, s immár lábait gondtalanul lóbálva néz le a nőre.*
- Mi a manó?! Csak nem megijedtél? - *Kérdi, ártatlanságot színlelve.
Figyeli azért még a nőt, hogy mekkora a baj, úgyhogy többet nem is szájal, míg nem látja, hogy tényleg rendben van.*
*Azért akad a manóban is izgalom, végül is egy mágussal packázik épp, ami nem egy életbiztosítás, de ezt a kis kockázatot most még bevállalja.
Hallja, ahogy a keresgélő kezek egyre közelebb érkeznek hozzá, s noha úgy tervezte, hogy fenntartja szobor-álcáját, mikor Meira fölsikolt, képtelen nyugton maradni.
Előbb elvigyorodik, majd kicsit megijed az esés láttán, mert ugyan a komiszság nem áll tőle távol, rosszat azért nem kíván ő senkinek. Na jó, talán néhányaknak... De nem Meirának.
Elég gyorsan történik minden, s mikor a mágushölgy végre megállapodik a földön, aggódón nyújtogatja a nyakát, hogy él-e még egyáltalán.
Szerencsére sokat nem kell várnia, hogy meggyőződjön a másik épségéről, vagyis hát viszonylagos épségéről, ami őt kellően megnyugtatja, hogy kedve ismét derűsebb legyen.
Ruganyos mozdulatokkal támaszkodik meg a polc szélén, hogy egy ugrással a guggolásból ülő helyzetbe tornássza magát, s immár lábait gondtalanul lóbálva néz le a nőre.*
- Mi a manó?! Csak nem megijedtél? - *Kérdi, ártatlanságot színlelve.
Figyeli azért még a nőt, hogy mekkora a baj, úgyhogy többet nem is szájal, míg nem látja, hogy tényleg rendben van.*
3602. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 18:15:44
Üzenet elküldve: 2024-05-30 18:15:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Nem, a varázsigék egyszerűen nem hangozhatnak úgy, hogy sutty, meg placcs meg sutty. Lehet, hogy Meira első megítélésre butácskának tűnhet, de egyáltalán nem az, ezért biztos benne, hogy valamiféle átverés áldozatául esett, és a fejébe is vette, hogy kideríti, ki szórakozik vele.*
- Lesz neked mindjárt sutty meg placcs, ha megtalállak. *Fenyegeti az ismeretlent, miközben a könyvet félretéve már mászik is fel egy székre, hogy megkeresse a gaztevőt.
Morcosan pakolgatja félre a könyveket, hogy mindegyik mögé belessen, és nem is sejti, hogy egy újabb merénylet van készülőben ellene.*
- Hol lehetsz? Tudom, hogy itt vagy valahol. Meg foglak találni. *Mondogatja folyamatosan az előbbieket, bár az tény, hogy arról sincs fogalma, hogy mit vagy kit keres egyáltalán. Egyáltalán itt van a hang tulajdonosa, vagy valamiféle mágia segítségével távolról irányítja úgy a hangot, hogy az a könyvek közül hallatszódjon?
Egyre több poros könyv kerül el az útjából. Semmi, semmi, sehol semmi… de nem adja fel, keresgél tovább, amíg egyszer csak sutty! Félrehúz egy újabb könyvet, és hirtelen megpillantja mögötte a nagyfülű kis szörnyeteget a kidülledt szemeivel együtt.*
- ÁÁÁÁÁÁ!! *Sikít fel a lány ijedtében, megbillen a székével hátrafelé, majd azzal együtt borul fel egy színpadias esést bemutatva. Placcs, landol a fenekén a földön, hátát nekiütve a mögötte lévő könyvespolcnak, ami megremeg, majd sutty, egy újabb leeső könyv vágja kupán a mutatvány záróakkordjaként.*
- Ó, hogy azt a szentséges eget! Ez annyira fááájt! A fenekem, a fejem, mindenem… *Hisztizik továbbra is a padlón kiterülve, így észre sem veszi, hogy az a bizonyos könyv, ami az előbb a fejére esett, az már tényleg az, amit egészen eddig keresett.*
*Nem, a varázsigék egyszerűen nem hangozhatnak úgy, hogy sutty, meg placcs meg sutty. Lehet, hogy Meira első megítélésre butácskának tűnhet, de egyáltalán nem az, ezért biztos benne, hogy valamiféle átverés áldozatául esett, és a fejébe is vette, hogy kideríti, ki szórakozik vele.*
- Lesz neked mindjárt sutty meg placcs, ha megtalállak. *Fenyegeti az ismeretlent, miközben a könyvet félretéve már mászik is fel egy székre, hogy megkeresse a gaztevőt.
Morcosan pakolgatja félre a könyveket, hogy mindegyik mögé belessen, és nem is sejti, hogy egy újabb merénylet van készülőben ellene.*
- Hol lehetsz? Tudom, hogy itt vagy valahol. Meg foglak találni. *Mondogatja folyamatosan az előbbieket, bár az tény, hogy arról sincs fogalma, hogy mit vagy kit keres egyáltalán. Egyáltalán itt van a hang tulajdonosa, vagy valamiféle mágia segítségével távolról irányítja úgy a hangot, hogy az a könyvek közül hallatszódjon?
Egyre több poros könyv kerül el az útjából. Semmi, semmi, sehol semmi… de nem adja fel, keresgél tovább, amíg egyszer csak sutty! Félrehúz egy újabb könyvet, és hirtelen megpillantja mögötte a nagyfülű kis szörnyeteget a kidülledt szemeivel együtt.*
- ÁÁÁÁÁÁ!! *Sikít fel a lány ijedtében, megbillen a székével hátrafelé, majd azzal együtt borul fel egy színpadias esést bemutatva. Placcs, landol a fenekén a földön, hátát nekiütve a mögötte lévő könyvespolcnak, ami megremeg, majd sutty, egy újabb leeső könyv vágja kupán a mutatvány záróakkordjaként.*
- Ó, hogy azt a szentséges eget! Ez annyira fááájt! A fenekem, a fejem, mindenem… *Hisztizik továbbra is a padlón kiterülve, így észre sem veszi, hogy az a bizonyos könyv, ami az előbb a fejére esett, az már tényleg az, amit egészen eddig keresett.*
3601. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-05-30 16:52:14
Üzenet elküldve: 2024-05-30 16:52:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Nem érted? Hát láttál már vízfodrot? Egyszer csak a lábad elé ugrik egy, aztán megcsúszol, és annyi volt a vízen járás, mehetsz bluggyogni a halakkal. Úgy ám! - *Magyarázza lelkesen, és roppant elégedett magával. De igazán nem lehet hibáztatni, tényleg szörnyen unatkozott már, ennyi szórakozás még neki is kijár. Bár lehetséges, hogy a nő ezt másképp látja, mint a manó.
Kilencediket roppant mód mulattatja Meira visszakérdezése is, majd pedig a bosszankodása. Ám elkövet aztán egy hibát, ami leleplezni látszik csínytevését.*
- Én? Átverni? Abban a könyvben ott van minden, amire szükséged van! Sima liba! Elolvasod és már megy is a sutty, meg a placcs. Meg a sutty! - *Teszi hozzá, nem elfeledve a "varázsige" zárszavát sem.
Ám úgy tűnik, a mágushölgyet nem ejtették a fejére és nem ilyen egyszerű a bolondját járatnia vele. Mikor hallja, hogy Meira kutakodni kezd utána, első terve, hogy meglepetésszerűen felé dobja a fedezékéül szolgáló könyvet, aztán megpróbál meglógni, de végül eszébe jut valami, amit még ennél is szórakoztatóbbnak remél.
Úgyhogy eddigi üldögélő tartásából fölguggol, vékonyka karjait megtámasztva a térdén, s egyenesen szemközt fordul az őt keresgélővel, hogy mikor amaz elér hozzá és eltávolítja a könyvet, ami mögött eddig bujkált, úgy az ő hatalmas két nagy szempárjával találkozzon elsőként.
Még ki is mereszti őket, méretes füleit meg izgatottan fölcsapja. Emellett nagyon igyekszik mozdulatlan maradni, így pedig első pillantásra úgy festhet, mint valami vízköpőszerű könyvtámasz, ahogy ott guggol a polcon.
Feszülten várja a fejleményeket, nagy önuralomra van szüksége, hogy kitartson a szobor-játékban.*
- Nem érted? Hát láttál már vízfodrot? Egyszer csak a lábad elé ugrik egy, aztán megcsúszol, és annyi volt a vízen járás, mehetsz bluggyogni a halakkal. Úgy ám! - *Magyarázza lelkesen, és roppant elégedett magával. De igazán nem lehet hibáztatni, tényleg szörnyen unatkozott már, ennyi szórakozás még neki is kijár. Bár lehetséges, hogy a nő ezt másképp látja, mint a manó.
Kilencediket roppant mód mulattatja Meira visszakérdezése is, majd pedig a bosszankodása. Ám elkövet aztán egy hibát, ami leleplezni látszik csínytevését.*
- Én? Átverni? Abban a könyvben ott van minden, amire szükséged van! Sima liba! Elolvasod és már megy is a sutty, meg a placcs. Meg a sutty! - *Teszi hozzá, nem elfeledve a "varázsige" zárszavát sem.
Ám úgy tűnik, a mágushölgyet nem ejtették a fejére és nem ilyen egyszerű a bolondját járatnia vele. Mikor hallja, hogy Meira kutakodni kezd utána, első terve, hogy meglepetésszerűen felé dobja a fedezékéül szolgáló könyvet, aztán megpróbál meglógni, de végül eszébe jut valami, amit még ennél is szórakoztatóbbnak remél.
Úgyhogy eddigi üldögélő tartásából fölguggol, vékonyka karjait megtámasztva a térdén, s egyenesen szemközt fordul az őt keresgélővel, hogy mikor amaz elér hozzá és eltávolítja a könyvet, ami mögött eddig bujkált, úgy az ő hatalmas két nagy szempárjával találkozzon elsőként.
Még ki is mereszti őket, méretes füleit meg izgatottan fölcsapja. Emellett nagyon igyekszik mozdulatlan maradni, így pedig első pillantásra úgy festhet, mint valami vízköpőszerű könyvtámasz, ahogy ott guggol a polcon.
Feszülten várja a fejleményeket, nagy önuralomra van szüksége, hogy kitartson a szobor-játékban.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741