*Ahogy reggel felkel, kissé félkómásan, a sokáig tartó olvasástól, hirtelen rádöbben, hogy elfelejtette azt, ami miatt hazaindult a tündérkertből. Mégpedig a kiadós vacsorát. Úgy tűnik ebből kiadós reggeli lesz. Gyorsan pattan ki az ágyból, és öltözik fel, majd sebes léptekkel indul lefelé a lépcsőn. A konyhába lépve előkap egy tányért, és rendesen megpakolja tányérját kenyérrel, sajttal, sonkával, majd egy nagy pohár vízzel leül az asztalhoz, és falatozni kezd, miközben a mai nap teendőit gondolja. A mágia-affinitásának fejlesztésén kell mindenképpen dolgoznia. Így aztán a koszos edények elmosogatása után, fogja magát, és átvonul a könyvtárba, hogy olvasson, és különböző praktikákról tanuljon. Egy füzet, egy toll, egy üveg tinta, és egy rakás könyv társaságában ül le, hogy tanuljon, és feltehetőleg órákon keresztül nem is fog felkelni, csak ha már tényleg nagyon éhes. Addig is sorra nyitja ki a könyveket és kezdi el kimásolni a fontosnak ítélt tudást. Néha kisimítja arcából a szeme elé hullott tincseket, és ficereg kicsit a széken, de egyéb tekintetben mozdulatlanul ül, csak a papír sercegése hallatszik, ahogyan a fiú lelkesen másol, ismétel, és mantráz dolgokat, hogy könnyebben megjegyezhesse. Néhány óra múlva már teljesen zsibbadtan kel fel, és mozgatja meg elgémberedett tagjait. A könyveket, és füzeteket úgy hagyja az asztalon, néhány vaskosabb kötetet azonban visszavisz a helyére, és újabbakra cserél. Majd miután ezeket is lerakta az asztalra, kivonul a konyhába, hogy ihasson egy kis hideg vizet. A nyári forróság még a torony általában hűvös kövei közé is beférkőzött, és a tenger közelsége sem sokban enyhíti a forróságot. Miután a torony fél vízkészletét megitta, visszavonul a könyvtárba, hogy folytassa tanulmányait.*