Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-12 07:42:22
Üzenet elküldve: 2016-06-12 07:42:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia//
* Kár a keserű ízért a szájban. Ewangel igen csak komolyan gondolta a lehetőséget a vízből való borra. Lehet, hogy csak a torony öreg mágusával kellene beszélniük és az olyan jól mulatna a kérésen, hogy csakis Achim részére kigondolná azt a különleges varázslatot. Lehetne valami amit csakis a Thargarodi írnok tud. Irigyelné is az egész világ érte.
A varázslattal kapcsolatban egy cseppet elgondolkodik majd válaszol.*
- Bárki és bármikor látja azt a papirost ez a versike az én hangomon kerül felolvasásra. Néha igen hasznos lehet. Képzeld el ha ezzel a varázslattal veted papírra a legfontosabb jegyzeteidet? *kérdezi hisz akár egész "hangos könyvet" is lehet talán létrehozni. Bár többszöri varázslás szükséges mert senki sem képes vegyültében végigírni egy könyvet de maga a lehetőség adott. Elmutogatja még egyszer miként is kell a varázslatot végrehajtani majd ő is folytatja a falatozást. A hirtelen jött távozási szándékot nem érti. Nem fogja útját állni az írnoknak de, hogy éjszaka idején nem indul neki a nyaktörő szirteknek az már biztos.*
- Achim, teljesen besötétedett.*mutat a csillagos ég felé.*
- Most nem biztonságos. Nem volna jobb ha bevárnád a reggelt? *kérdezi ezzel jelezve, hogy az elf biza tapodtat sem mozdul amíg a nap úgy nem dönt, hogy ismét az égre kúszik.*
- Még van egy varázslat amit megmutatnék és ha gondolod meg is tanítom neked utána pedig aludni térhetünk. Reggel kipihenten lehet hazafele indulni. *magyarázza majd egy tiszta lapra egy apró rúnát rajzol és Achim előtt hagyva folytatja a beszélgetést.*
- Azt hiszem itt alszom kint a csillagok alatt. remélem nem fog esni az eső. *mondja és közben a lúdtoll serény táncba kezd a pappíron. Az elf már nem figyel komolyabban rá. Sok furcsa dolgot képes lejegyezni a toll, olyasmiket is amik egyáltalában nem fontosak de amikor a mágus átolvassa az irományt kiszűrheti belőle a legfontosabb részeket.*
- Hozom a takarómat. *jelenti be majd elgondolkodva néz ismét az írnokra.*
- Biztos, hogy most indulsz? Ha nincs takaród kölcsönadom az enyémet.* egyelőre itt meg is áll a további beszéddel hisz Achimnak kell eldöntenie, hogy marad reggelig vagy rögvest indul.*
A varázsló egy írótollal egy jelet rajzol egy pergamenre, melynek hatására az írótoll a következő egy órán keresztül mindent lejegyez, ami a varázsló tíz lépéses környezetében elhangzik, függetlenül attól, hogy azt hallotta-e a mágus.
* Kár a keserű ízért a szájban. Ewangel igen csak komolyan gondolta a lehetőséget a vízből való borra. Lehet, hogy csak a torony öreg mágusával kellene beszélniük és az olyan jól mulatna a kérésen, hogy csakis Achim részére kigondolná azt a különleges varázslatot. Lehetne valami amit csakis a Thargarodi írnok tud. Irigyelné is az egész világ érte.
A varázslattal kapcsolatban egy cseppet elgondolkodik majd válaszol.*
- Bárki és bármikor látja azt a papirost ez a versike az én hangomon kerül felolvasásra. Néha igen hasznos lehet. Képzeld el ha ezzel a varázslattal veted papírra a legfontosabb jegyzeteidet? *kérdezi hisz akár egész "hangos könyvet" is lehet talán létrehozni. Bár többszöri varázslás szükséges mert senki sem képes vegyültében végigírni egy könyvet de maga a lehetőség adott. Elmutogatja még egyszer miként is kell a varázslatot végrehajtani majd ő is folytatja a falatozást. A hirtelen jött távozási szándékot nem érti. Nem fogja útját állni az írnoknak de, hogy éjszaka idején nem indul neki a nyaktörő szirteknek az már biztos.*
- Achim, teljesen besötétedett.*mutat a csillagos ég felé.*
- Most nem biztonságos. Nem volna jobb ha bevárnád a reggelt? *kérdezi ezzel jelezve, hogy az elf biza tapodtat sem mozdul amíg a nap úgy nem dönt, hogy ismét az égre kúszik.*
- Még van egy varázslat amit megmutatnék és ha gondolod meg is tanítom neked utána pedig aludni térhetünk. Reggel kipihenten lehet hazafele indulni. *magyarázza majd egy tiszta lapra egy apró rúnát rajzol és Achim előtt hagyva folytatja a beszélgetést.*
- Azt hiszem itt alszom kint a csillagok alatt. remélem nem fog esni az eső. *mondja és közben a lúdtoll serény táncba kezd a pappíron. Az elf már nem figyel komolyabban rá. Sok furcsa dolgot képes lejegyezni a toll, olyasmiket is amik egyáltalában nem fontosak de amikor a mágus átolvassa az irományt kiszűrheti belőle a legfontosabb részeket.*
- Hozom a takarómat. *jelenti be majd elgondolkodva néz ismét az írnokra.*
- Biztos, hogy most indulsz? Ha nincs takaród kölcsönadom az enyémet.* egyelőre itt meg is áll a további beszéddel hisz Achimnak kell eldöntenie, hogy marad reggelig vagy rögvest indul.*
A varázsló egy írótollal egy jelet rajzol egy pergamenre, melynek hatására az írótoll a következő egy órán keresztül mindent lejegyez, ami a varázsló tíz lépéses környezetében elhangzik, függetlenül attól, hogy azt hallotta-e a mágus.
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-11 21:19:42
Üzenet elküldve: 2016-06-11 21:19:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia//
*Kissé csalódott fejet vág, hogy nincs borrá változtató, vagy borteremtő varázslat, de ha nincs hát nincs. Ezt el kell fogadni és túl kell lépni rajta. Azonban van még ez a beszélő levél varázsige, amelyet érdeklődve figyel és amikor az elf leány átnyújtja számára a pergament és Achim kinyitja, láss csodát tényleg Ewangel hangján hallja a levél tartalmát. Azonban rögvest felmerül benne a gondolat, hogy ez vajon csak egyszer vagy többször is lejátszódhat.*
- A levelet gondolom, csak egyszer lehet hallani a hangodon? Az első olvasásnál. Vagy van rá lehetőség, hogy többször is? *Közben a gyümölcsöket majszolgatja, hogy gyomrát némi élelemmel megtölthesse.* ~Nem is rossz ez mágikus gyümölcs, hm.~
- Légy kedves ezt a varázslatot is megtanítani nekem. Ha esetleg van még valamilyen más trükk, akkor hallgatlak. *Tekint érdeklődve Ewangelra és most talán először valóban a lelkesedés némi szikrája csillan meg a szemében.*
- Azonban lenne itt még valami. Ami fontosabb a tanulásnál. *Kissé összeráncolja a szemöldökét és komoly tekintetet vet társára.* - Kellemes volt itt tölteni az időt és valóban köszönöm, hogy foglalkoztál velem, még ha sok butasággal is untattalak, de úgy vélem, hogy az idő igazán adott arra a kiérlelt gondolat végrehajtására, hogy bizony fontolóra vegyük az elkerülhetetlen tényeket miszerint a mi kis utazásunknak lassacskán és elkerülhetetlenül a vég bekövetkezhetetlen állapotát idézi fel számunkra. Tehát úgy vélem a legbölcsebb, ha minden eddigi tanulmányainkkal a tarsolyunkban arra a gondolatra koncentrálunk, hogy a mi egyetlen nagyurunkat mielőbb élő nagyságában megszemlélhessük. Így ha nem haragszol meg kisasszony összeszedem a felszerelésemet és ezen apróságokkal megkeresem az én öregecske lovamat, hogy előkészítsem. *Reméli, hogy az elfnek sem maradt már sok elintézni valója, de a titkár már épp elég időt vesztegetett a toronynál, és ideje munkához látnia.*
*Kissé csalódott fejet vág, hogy nincs borrá változtató, vagy borteremtő varázslat, de ha nincs hát nincs. Ezt el kell fogadni és túl kell lépni rajta. Azonban van még ez a beszélő levél varázsige, amelyet érdeklődve figyel és amikor az elf leány átnyújtja számára a pergament és Achim kinyitja, láss csodát tényleg Ewangel hangján hallja a levél tartalmát. Azonban rögvest felmerül benne a gondolat, hogy ez vajon csak egyszer vagy többször is lejátszódhat.*
- A levelet gondolom, csak egyszer lehet hallani a hangodon? Az első olvasásnál. Vagy van rá lehetőség, hogy többször is? *Közben a gyümölcsöket majszolgatja, hogy gyomrát némi élelemmel megtölthesse.* ~Nem is rossz ez mágikus gyümölcs, hm.~
- Légy kedves ezt a varázslatot is megtanítani nekem. Ha esetleg van még valamilyen más trükk, akkor hallgatlak. *Tekint érdeklődve Ewangelra és most talán először valóban a lelkesedés némi szikrája csillan meg a szemében.*
- Azonban lenne itt még valami. Ami fontosabb a tanulásnál. *Kissé összeráncolja a szemöldökét és komoly tekintetet vet társára.* - Kellemes volt itt tölteni az időt és valóban köszönöm, hogy foglalkoztál velem, még ha sok butasággal is untattalak, de úgy vélem, hogy az idő igazán adott arra a kiérlelt gondolat végrehajtására, hogy bizony fontolóra vegyük az elkerülhetetlen tényeket miszerint a mi kis utazásunknak lassacskán és elkerülhetetlenül a vég bekövetkezhetetlen állapotát idézi fel számunkra. Tehát úgy vélem a legbölcsebb, ha minden eddigi tanulmányainkkal a tarsolyunkban arra a gondolatra koncentrálunk, hogy a mi egyetlen nagyurunkat mielőbb élő nagyságában megszemlélhessük. Így ha nem haragszol meg kisasszony összeszedem a felszerelésemet és ezen apróságokkal megkeresem az én öregecske lovamat, hogy előkészítsem. *Reméli, hogy az elfnek sem maradt már sok elintézni valója, de a titkár már épp elég időt vesztegetett a toronynál, és ideje munkához látnia.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-11 18:49:02
Üzenet elküldve: 2016-06-11 18:49:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Még azelőtt eléri a Mágustornyot, hogy a nap eltűnne a horizonton. Ez jó hír, hiszen senkinek sem szerencsés éjszaka, a sötétben idegen helyen ténferegnie, egy törékeny tündérkének meg pláne nem. A toronyban már ismeri a járást, sokszor járt erre, mindig napokat töltött a tekercsek és könyvek tanulmányozásával, aztán vagy ragadt rá valami vagy nem. Nem is csak a tanulás, elsősorban kíváncsisága miatt jár a toronyba, hogy elolvassa a legendákat, ősi mítoszokat és az ismeretlen varázslatokról szóló meséket. Ritkán utazik ide, ezért mindig talál valami újat, amibe belemerülhet. Most sem kell sokáig válogatnia, a tekercsek között talál egy igazán érdekeset. A vízmágiáról szól, annak egy különös felhasználási módjáról. Rengeteg, száméra ismeretlen varázsigét tartalmaznak a pergamenek, de örömmel látja, hogy egyet-kettőt már ő is tud közülük. Kényelembe helyezi magát az egyik fáklya tövében, és óvatosan elkezdi kibontani a méteres hosszú irományt.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:48:45
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:48:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia//
* Sajnos a bor ügyében nem tud segíteni de megszomjazni sem fog mellette senki.*
- Bár borral nem szolgálhatok de vizet bármikor tudok teremteni ha szükséged van rá. *szól vidáman. Nincs is annál finomabb mint amikor a mélyben rejtőző hűs forrást csalogatja magához pár percre. Néha olyan hideg a vize, hogy úgy érzi a torka is lefagy, máskor, furcsa mód ásványokkal átitatott vizet kap a Föld Anyától.*
- Talán ez lesz a te feladatod. *mondja vidáman.*
- Megtalálni a varázslatot ami nyomán a víz borrá válik. *mondja majd Achim felé kínál néhány érett gyümölcsöt, zöldséget és némi kenyeret.*
- Igazán szívesen, bár mindent nem leszek képes megtanítani neked. Még kettővel szeretnélek meglepni. Az egyik a Beszélő levél. Várja csak. *szól hirtelen elmormol néhány rövid szót majd a zsákjáért nyúl amiből az imént még a kenyeret vette elő. Néhány sort ír le egy pergamenre. Egy sokak által ismert dalocska első strófáját majd átadja a levelet Achimnak és kíváncsian várakozik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd leír egy tetszőleges hosszóságú szöveget. Ha az írást bárki is látja (olvasási távolságból), fejében a varázsló hangján hallja a szöveget.
* Sajnos a bor ügyében nem tud segíteni de megszomjazni sem fog mellette senki.*
- Bár borral nem szolgálhatok de vizet bármikor tudok teremteni ha szükséged van rá. *szól vidáman. Nincs is annál finomabb mint amikor a mélyben rejtőző hűs forrást csalogatja magához pár percre. Néha olyan hideg a vize, hogy úgy érzi a torka is lefagy, máskor, furcsa mód ásványokkal átitatott vizet kap a Föld Anyától.*
- Talán ez lesz a te feladatod. *mondja vidáman.*
- Megtalálni a varázslatot ami nyomán a víz borrá válik. *mondja majd Achim felé kínál néhány érett gyümölcsöt, zöldséget és némi kenyeret.*
- Igazán szívesen, bár mindent nem leszek képes megtanítani neked. Még kettővel szeretnélek meglepni. Az egyik a Beszélő levél. Várja csak. *szól hirtelen elmormol néhány rövid szót majd a zsákjáért nyúl amiből az imént még a kenyeret vette elő. Néhány sort ír le egy pergamenre. Egy sokak által ismert dalocska első strófáját majd átadja a levelet Achimnak és kíváncsian várakozik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd leír egy tetszőleges hosszóságú szöveget. Ha az írást bárki is látja (olvasási távolságból), fejében a varázsló hangján hallja a szöveget.
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-11 15:02:38
Üzenet elküldve: 2016-06-11 15:02:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A torony előtt//
- Szerencsés vagy.
*A tündér tényleg így gondolja, hiszen a férfi első kézből, bármikor mágiát tanulhatott, ám a lány nem, sőt, nagyon sokat kell szenvednie érte.*
- Melyik városban? Artheniorban? Persze, sokat voltam ott, bár inkább csak a külső részén, nem nekem való az a sok ember meg mindenféle más lény. Nem szeretem a tömeget.
*Vallja be, bár nem érti, hogy a férfit ez miért érdekli.*
- Mikor felnőtt lettem elmentem otthonról mágiát tanulni, azóta egyedül járom az utamat és addig nem is fogom befejezni, még meg nem tanulok normálisan varázsolni. Ezek a könnyű igék.
*Rázza a fejét.*
- Nem evezhetem magamat mágusnak.
- Szerencsés vagy.
*A tündér tényleg így gondolja, hiszen a férfi első kézből, bármikor mágiát tanulhatott, ám a lány nem, sőt, nagyon sokat kell szenvednie érte.*
- Melyik városban? Artheniorban? Persze, sokat voltam ott, bár inkább csak a külső részén, nem nekem való az a sok ember meg mindenféle más lény. Nem szeretem a tömeget.
*Vallja be, bár nem érti, hogy a férfit ez miért érdekli.*
- Mikor felnőtt lettem elmentem otthonról mágiát tanulni, azóta egyedül járom az utamat és addig nem is fogom befejezni, még meg nem tanulok normálisan varázsolni. Ezek a könnyű igék.
*Rázza a fejét.*
- Nem evezhetem magamat mágusnak.
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-10 09:45:30
Üzenet elküldve: 2016-06-10 09:45:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A torony előtt//
*Adal szívesen válaszol a feltett kérdésre a fiatalnak tűnő lánynak.*
- Tudod, a családomtól kapott ajándék a mágia használata. mindkét szülőm mágusa volt, így gyerekkorom óta tudtam tanulni a mágia művészetét. Ritkán találkozom olyanokkal, akik a saját útjukat járják magányosan, nekem a szüleim, és főleg anyám segített rengeteget.
*Majd enyhén eltereli a témát.*
- Te jártál már a városban, ugye?
*Anor csak azért teszi fel ezt a furcsának tűnő kérdést, mert legutóbbi afférja egy tündérrel egészen érdekesen végződött, mikor a lány megijedt az emberi lényektől, és a nagy kőházaiktól. Anor azóta is mosolyogva gondol vissza rá.*
- Tapasztalt, világlátott lánynak tűnsz!
*Adal szívesen válaszol a feltett kérdésre a fiatalnak tűnő lánynak.*
- Tudod, a családomtól kapott ajándék a mágia használata. mindkét szülőm mágusa volt, így gyerekkorom óta tudtam tanulni a mágia művészetét. Ritkán találkozom olyanokkal, akik a saját útjukat járják magányosan, nekem a szüleim, és főleg anyám segített rengeteget.
*Majd enyhén eltereli a témát.*
- Te jártál már a városban, ugye?
*Anor csak azért teszi fel ezt a furcsának tűnő kérdést, mert legutóbbi afférja egy tündérrel egészen érdekesen végződött, mikor a lány megijedt az emberi lényektől, és a nagy kőházaiktól. Anor azóta is mosolyogva gondol vissza rá.*
- Tapasztalt, világlátott lánynak tűnsz!
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-09 08:31:11
Üzenet elküldve: 2016-06-09 08:31:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia//
*Végső soron tudni mindig jobb mint nem tudni és ha ezen irányból közelíti meg a dolgot a titkár, akkor bizony érdemes megtanulni minden varázsigét. Amikor már belelendülne és épp élvezni kezdené a varázslást, akkor jön a lesújtó hír, hogy bizony nincs bor szaporító és teremtő ige az elf repertoárjában. Ez egy darabig elcsüggeszti Achimot, mivel az itala már fogytán van és ami szinte bizonyos, hogy a visszaútra már egy korty sem marad, ami azért lényeges mert a bor életerő és ha az nincs igen egykedvű tud lenni az amúgy vidám természete.*
- Nagy kár, hogy a tudós mágusok és egyéb kutatók ezt még nem fedezték fel, vagy nem jártak utána. De ha nincs hát nincs. Ettől függetlenül köszönöm neked az eddig tanítottakat. Emellett ha gondolod, folytathatjuk még. Szívesen tanulok tőled más dolgokat is. Mit gondolsz, mire lenne vagy lehet még szükségem? *Jó lenne tudni milyen varázslatok, vannak úgy alapvetően, mert neki jelenleg minden teljesen új és nem hogy a mágia tudományos része még az alapok sincsenek meg.*
*Végső soron tudni mindig jobb mint nem tudni és ha ezen irányból közelíti meg a dolgot a titkár, akkor bizony érdemes megtanulni minden varázsigét. Amikor már belelendülne és épp élvezni kezdené a varázslást, akkor jön a lesújtó hír, hogy bizony nincs bor szaporító és teremtő ige az elf repertoárjában. Ez egy darabig elcsüggeszti Achimot, mivel az itala már fogytán van és ami szinte bizonyos, hogy a visszaútra már egy korty sem marad, ami azért lényeges mert a bor életerő és ha az nincs igen egykedvű tud lenni az amúgy vidám természete.*
- Nagy kár, hogy a tudós mágusok és egyéb kutatók ezt még nem fedezték fel, vagy nem jártak utána. De ha nincs hát nincs. Ettől függetlenül köszönöm neked az eddig tanítottakat. Emellett ha gondolod, folytathatjuk még. Szívesen tanulok tőled más dolgokat is. Mit gondolsz, mire lenne vagy lehet még szükségem? *Jó lenne tudni milyen varázslatok, vannak úgy alapvetően, mert neki jelenleg minden teljesen új és nem hogy a mágia tudományos része még az alapok sincsenek meg.*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-09 06:22:20
Üzenet elküldve: 2016-06-09 06:22:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia//
* Mivel Achim végül mégis csak szeretné megtanulni a föld és bokrok csemegéjéhez vezető varázslatot ezért Ewa elismételi a számára néhányszor már csakis az ige szavait. Egyszerűek, rövidek, ha az írnok rákoncentrál akkor ő is képes lesz néhány gombát előcsalogatni a földből.*
- Fontos, hogy csak létező bokrokról lehet gyümölcsöt kérni. Magát a növényt nem tudod idevarázsolni, viszont néhány egér vagy sün mindig akad aki megossza kérésedre veled a tartalékát.
* A következő kérdésen jót mosolyog.*
- Igen, természetesen. Én nem éreztem különbséget, bár nem is vagyok túl finnyás. Lehet, hogy Rilai érezne némi különbséget a nap érlelte és a varázsolt között, de én nem.
* A bor teremtése még inkább jókedvre deríti. Kulacsát előveszi, meglötyögteti majd hókusz-pókuszol körülötte és végül ismét meglötyögteti.*
- Sajnos nincs.
* Mivel Achim végül mégis csak szeretné megtanulni a föld és bokrok csemegéjéhez vezető varázslatot ezért Ewa elismételi a számára néhányszor már csakis az ige szavait. Egyszerűek, rövidek, ha az írnok rákoncentrál akkor ő is képes lesz néhány gombát előcsalogatni a földből.*
- Fontos, hogy csak létező bokrokról lehet gyümölcsöt kérni. Magát a növényt nem tudod idevarázsolni, viszont néhány egér vagy sün mindig akad aki megossza kérésedre veled a tartalékát.
* A következő kérdésen jót mosolyog.*
- Igen, természetesen. Én nem éreztem különbséget, bár nem is vagyok túl finnyás. Lehet, hogy Rilai érezne némi különbséget a nap érlelte és a varázsolt között, de én nem.
* A bor teremtése még inkább jókedvre deríti. Kulacsát előveszi, meglötyögteti majd hókusz-pókuszol körülötte és végül ismét meglötyögteti.*
- Sajnos nincs.
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-08 21:22:21
Üzenet elküldve: 2016-06-08 21:22:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //
*Miután Loka átveszi az őrséget, ő elvonul aludni, és elég gyorsan álomba is szenderül.
Nem az a hajnalban kelő típus, főleg nem ha senki nem rugdossa fel. Azonban földön aludni nem a legkényelmesebb, és valami miatt egyébként is rémálmai akadnak. Olyanok, ahol saját magával kerül szembe, de a másik Daniira sokkal többet tud, sokkal jobb harcos és okosabb is. Valamilyen zajra ébred, ami valószínűleg a sötételf távozása volt, de mivel ezt nem látta nem is tudja.
Ahogy ébredezni kezd eszébe jut az előző esti kérdés, meg az, hogy őrségben még mindig folyamatosan a tanulható varázslatokon járt az esze, ez meg egész jó magyarázat arra, hogy miért is voltak rossz álmai. Alig ül föl, az elf el is tűnik valamerre, bár mindenkinek meg lehetnek a maga dolgai. És különben sem biztos most éppen semmiben, szóval még az is lehet, hogy Loka nem azonnal távozott, csak ő nincs képben.
Némi csipadörzsölés után észreveszi a zavarodott Morwont, akivel nem tud mit csinálni, ezért nem is igazán foglalkozik vele. Azt is ekkor veszi tudomásul, hogy Done eltűnt, és csak remélni meri, hogy halakkal tér vissza, nem csak elege lett a társaságból és vissza se jön.
Addig is, igyekszik magát hasznossá tenni és tesz valamennyit a tűzre, hogy az ismét vidáman ropogjon.*
*Miután Loka átveszi az őrséget, ő elvonul aludni, és elég gyorsan álomba is szenderül.
Nem az a hajnalban kelő típus, főleg nem ha senki nem rugdossa fel. Azonban földön aludni nem a legkényelmesebb, és valami miatt egyébként is rémálmai akadnak. Olyanok, ahol saját magával kerül szembe, de a másik Daniira sokkal többet tud, sokkal jobb harcos és okosabb is. Valamilyen zajra ébred, ami valószínűleg a sötételf távozása volt, de mivel ezt nem látta nem is tudja.
Ahogy ébredezni kezd eszébe jut az előző esti kérdés, meg az, hogy őrségben még mindig folyamatosan a tanulható varázslatokon járt az esze, ez meg egész jó magyarázat arra, hogy miért is voltak rossz álmai. Alig ül föl, az elf el is tűnik valamerre, bár mindenkinek meg lehetnek a maga dolgai. És különben sem biztos most éppen semmiben, szóval még az is lehet, hogy Loka nem azonnal távozott, csak ő nincs képben.
Némi csipadörzsölés után észreveszi a zavarodott Morwont, akivel nem tud mit csinálni, ezért nem is igazán foglalkozik vele. Azt is ekkor veszi tudomásul, hogy Done eltűnt, és csak remélni meri, hogy halakkal tér vissza, nem csak elege lett a társaságból és vissza se jön.
Addig is, igyekszik magát hasznossá tenni és tesz valamennyit a tűzre, hogy az ismét vidáman ropogjon.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-08 16:39:27
Üzenet elküldve: 2016-06-08 16:39:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //
- Te. * Mutat Done-ra, akit még annyit sem ismer, mint a többieket. Szóval, mikor Done visszaér a hal-vadászatból, a fenti megszólítással él óriásunk, majd pár másodperccel később folytatja, ugyanis ennél valamivel többet akar tudni. *
- Mi... Nem. Ki vagy te? És én... Mármint hol? Mi hol vagyunk? * Kérdezősködik, mert bárhogy próbál rájönni, nem jut eszébe semmi olyan hely, ami ez lenne. A mágustornyon kívül. De mégis hogy kerülne ő a mágustoronyhoz? Nem igazán emlékszik semmire sem, amire igen, azt meg csak álmodta. Vagy legalábbis azt hiszi.
No, hogyha ezeket a kicsit sem fontos kérdéseket megtárgyalták, egyből áttér a sokkal fontosabbnak tűnőre. A halra. *
- Az pedig, a vizigyík... * Hogy is fejezze ki magát? *
- Nem kéne megsütni? * Nem egészen erre gondolt, de aztán ez is eszébe jutott. Ez is fontos, ezt is érdemes megkérdezni. *
- Te. * Mutat Done-ra, akit még annyit sem ismer, mint a többieket. Szóval, mikor Done visszaér a hal-vadászatból, a fenti megszólítással él óriásunk, majd pár másodperccel később folytatja, ugyanis ennél valamivel többet akar tudni. *
- Mi... Nem. Ki vagy te? És én... Mármint hol? Mi hol vagyunk? * Kérdezősködik, mert bárhogy próbál rájönni, nem jut eszébe semmi olyan hely, ami ez lenne. A mágustornyon kívül. De mégis hogy kerülne ő a mágustoronyhoz? Nem igazán emlékszik semmire sem, amire igen, azt meg csak álmodta. Vagy legalábbis azt hiszi.
No, hogyha ezeket a kicsit sem fontos kérdéseket megtárgyalták, egyből áttér a sokkal fontosabbnak tűnőre. A halra. *
- Az pedig, a vizigyík... * Hogy is fejezze ki magát? *
- Nem kéne megsütni? * Nem egészen erre gondolt, de aztán ez is eszébe jutott. Ez is fontos, ezt is érdemes megkérdezni. *
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-08 15:22:51
Üzenet elküldve: 2016-06-08 15:22:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
-Pontosan ennek az okát keresem.
*Filozofál cseppet.*
-Vajon miért magasabb a hegy, mint a völgye, ha egyszer ott a tenger, mely apró hullámokon túl sima tud lenni?
*Kérdése persze költői. Ő maga tudja rá a választ, de most nem árulja el, csupán utal vele arra, hogy vannak egyenlőtlenségek a világban és semmi sem szokott ideális, vagy tökéletes lenni.*
~Talán a létezés a legnagyobb mágia és mind akaratunkkal formáljuk azt?~
*Picit elgondolkodik ezen az eshetőségen is, míg Krestvir kineveti magát.*
-Figyelj az ívére is!
*Jut eszébe gyorsan még ezt is közbeszúrni, mikor Krestvir távolabbról figyelve felkészül, majd vár.*
-Jó rövid lett!
*Csúszik ki a száján.*
-Izé, nem baj, csak azt hittem nagyobb lesz, azért mentél messzebb.
*Kezdi egy picit szégyellni, hogy tapintatlanul járt el, de azért remélhetőleg nem végzetes a dolog. Úgyhogy gyorsan rá is szökken, ki is próbálja tanítványa munkáját.*
-Remek, sehol egy kátyú.
*Viccelődik.*
-Magam se csinálhattam volna jobban... csak hosszabbra.
*Ölti ki nyelvét viccből, mely most még világít is, így, hogy szájából kikerült, majd gyorsan maga is varázslatba fog.*
-Ha egy picit másképp csinálod.
*Határozott, de csavart kézmozdulatot tesz, és egy fa tetejére céloz, persze csak úgy, hogy megmászható, de meredek legyen, és ami a legfontosabb, buckás.*
-Na, figyeld ezt.
*Vigyorodik el, ha sikerül.*
-Vannak a sablon varázslatoknak olyan elemei, amiket te tölthetsz ki.
*Kezdi független a sikerétől.*
-Használd a fantáziád, készíts dolgokat úgy, ahogy te szeretnéd. Persze, ha a pergamenen az áll, hogy hidat csinálsz vágóhíd nem lesz belőle, hiába fantáziadús, de a felülete mondjuk lehet más, és még ki tudja.
*Magyarázza, és átlép a saját hídjára.*
Jössz?
*Nyújtja a kezét.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
-Pontosan ennek az okát keresem.
*Filozofál cseppet.*
-Vajon miért magasabb a hegy, mint a völgye, ha egyszer ott a tenger, mely apró hullámokon túl sima tud lenni?
*Kérdése persze költői. Ő maga tudja rá a választ, de most nem árulja el, csupán utal vele arra, hogy vannak egyenlőtlenségek a világban és semmi sem szokott ideális, vagy tökéletes lenni.*
~Talán a létezés a legnagyobb mágia és mind akaratunkkal formáljuk azt?~
*Picit elgondolkodik ezen az eshetőségen is, míg Krestvir kineveti magát.*
-Figyelj az ívére is!
*Jut eszébe gyorsan még ezt is közbeszúrni, mikor Krestvir távolabbról figyelve felkészül, majd vár.*
-Jó rövid lett!
*Csúszik ki a száján.*
-Izé, nem baj, csak azt hittem nagyobb lesz, azért mentél messzebb.
*Kezdi egy picit szégyellni, hogy tapintatlanul járt el, de azért remélhetőleg nem végzetes a dolog. Úgyhogy gyorsan rá is szökken, ki is próbálja tanítványa munkáját.*
-Remek, sehol egy kátyú.
*Viccelődik.*
-Magam se csinálhattam volna jobban... csak hosszabbra.
*Ölti ki nyelvét viccből, mely most még világít is, így, hogy szájából kikerült, majd gyorsan maga is varázslatba fog.*
-Ha egy picit másképp csinálod.
*Határozott, de csavart kézmozdulatot tesz, és egy fa tetejére céloz, persze csak úgy, hogy megmászható, de meredek legyen, és ami a legfontosabb, buckás.*
-Na, figyeld ezt.
*Vigyorodik el, ha sikerül.*
-Vannak a sablon varázslatoknak olyan elemei, amiket te tölthetsz ki.
*Kezdi független a sikerétől.*
-Használd a fantáziád, készíts dolgokat úgy, ahogy te szeretnéd. Persze, ha a pergamenen az áll, hogy hidat csinálsz vágóhíd nem lesz belőle, hiába fantáziadús, de a felülete mondjuk lehet más, és még ki tudja.
*Magyarázza, és átlép a saját hídjára.*
Jössz?
*Nyújtja a kezét.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-07 22:43:06
Üzenet elküldve: 2016-06-07 22:43:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
- Jó? Szerintem... egyszerűen csak így van. Ennyire vagyunk képesek. Esetleg mágia segítségével többre is mehetünk. *veti fel, ami a fiúban is felmerül. Ugyan egyelőre nem tudna konkrét varázslatot mondani, ami segítene ebben a problémában, de feltételezi, hogy létezhet.
A jelek szerint Taitos nagyon is komolyan veszi incselkedő megjegyzését, mert máris védekezni kezd, hogy ő olyat nem… Hogy milyet is pontosan, arra Krestvir tényleg kénytelen rákérdezni, mert fogalma sincs, mit takar a hegyi beszéd. És a fiú mesélni kezd… ő pedig kacagni a történeten. De olyan jó ízűen, hogy ismét alig kap levegőt, és megfájdul a hasa. Talán tiszteletlenség, de ahogy elképzeli, hogy valaki órákon keresztül beszél a boldogságról, és hogy ezt valakik hallgatják… Na, attól a fejtágítástól ő egészen biztosan kikészülne!*
- Nem kell, csak… piszkáltalak. Többnyire azért értelek. *ismeri be, hogy túlzott, még mindig kapkodva a levegőért.
Aztán a varázslat idejére összeszedi magát és lehiggad. Majd örömmel hallja Taitos dicséretét: ezek szerint sikerült a varázslat!*
- Én köszönöm az újabb leckét! *hajt fejet, s figyeli a fejét forgató mestert.
Utána pedig nem kevés izgatottsággal fogadja Taitos válaszát a kérésére.*
- Rendben. *egyezik bele. Az, hogy ezt a varázslatot többször is látta már a fiútól, ad egy kis magabiztosságot a számára, és megalapozza az elméletet is.
Krestvir hálás, figyelmes tanuló, erre Taitosnak nem lehet panasza, most is lesi minden szavát és mozdulatát. Majd mikor a lecke végére érnek, s ahhoz a ponthoz, hogy nekifoghat az első kísérletének az ezüsthíd létrehozásában, feláll.
Aztán körülnéz, alkalmas pontot keresve a híd túlsó végéhez. Az ő derengő fényükön túl lévő sötétség még mindig kellemetlen érzést kelt benne, így tekintetét gyorsan visszafordítja a közelebbi környékre. Majd… hátrálni kezd. El Taitostól. Nem megy, csak néhány lépésnyi távolságba. Ott aztán nekifog a rákészülésnek, ami még kicsit sem megy ösztönösen. Talán néhány percbe is beletelik, hogy csak áll, és néz a fiú felé, de közben sejthetően inkább befelé, magába mélyedve… Majd egyszer csak int egyet, határozott kar- és kézmozdulatot téve, s ha minden igaz, ennek nyomán egy ezüstfényből szőtt híd anyagiasodik meg előtte, melynek túlsó vége egyenesen Taitos elé vezet.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
- Jó? Szerintem... egyszerűen csak így van. Ennyire vagyunk képesek. Esetleg mágia segítségével többre is mehetünk. *veti fel, ami a fiúban is felmerül. Ugyan egyelőre nem tudna konkrét varázslatot mondani, ami segítene ebben a problémában, de feltételezi, hogy létezhet.
A jelek szerint Taitos nagyon is komolyan veszi incselkedő megjegyzését, mert máris védekezni kezd, hogy ő olyat nem… Hogy milyet is pontosan, arra Krestvir tényleg kénytelen rákérdezni, mert fogalma sincs, mit takar a hegyi beszéd. És a fiú mesélni kezd… ő pedig kacagni a történeten. De olyan jó ízűen, hogy ismét alig kap levegőt, és megfájdul a hasa. Talán tiszteletlenség, de ahogy elképzeli, hogy valaki órákon keresztül beszél a boldogságról, és hogy ezt valakik hallgatják… Na, attól a fejtágítástól ő egészen biztosan kikészülne!*
- Nem kell, csak… piszkáltalak. Többnyire azért értelek. *ismeri be, hogy túlzott, még mindig kapkodva a levegőért.
Aztán a varázslat idejére összeszedi magát és lehiggad. Majd örömmel hallja Taitos dicséretét: ezek szerint sikerült a varázslat!*
- Én köszönöm az újabb leckét! *hajt fejet, s figyeli a fejét forgató mestert.
Utána pedig nem kevés izgatottsággal fogadja Taitos válaszát a kérésére.*
- Rendben. *egyezik bele. Az, hogy ezt a varázslatot többször is látta már a fiútól, ad egy kis magabiztosságot a számára, és megalapozza az elméletet is.
Krestvir hálás, figyelmes tanuló, erre Taitosnak nem lehet panasza, most is lesi minden szavát és mozdulatát. Majd mikor a lecke végére érnek, s ahhoz a ponthoz, hogy nekifoghat az első kísérletének az ezüsthíd létrehozásában, feláll.
Aztán körülnéz, alkalmas pontot keresve a híd túlsó végéhez. Az ő derengő fényükön túl lévő sötétség még mindig kellemetlen érzést kelt benne, így tekintetét gyorsan visszafordítja a közelebbi környékre. Majd… hátrálni kezd. El Taitostól. Nem megy, csak néhány lépésnyi távolságba. Ott aztán nekifog a rákészülésnek, ami még kicsit sem megy ösztönösen. Talán néhány percbe is beletelik, hogy csak áll, és néz a fiú felé, de közben sejthetően inkább befelé, magába mélyedve… Majd egyszer csak int egyet, határozott kar- és kézmozdulatot téve, s ha minden igaz, ennek nyomán egy ezüstfényből szőtt híd anyagiasodik meg előtte, melynek túlsó vége egyenesen Taitos elé vezet.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-07 21:54:53
Üzenet elküldve: 2016-06-07 21:54:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //
*Nem mondhatni, hogy jól alszik a nő. Ugyanis a föld még mindig kemény, hideg. Valami nesz miatt sokszor elhagyja az édes álom mezejét, így mikor Daniira felébreszti még talán morgósabb hangulatban van, mint általában. Ha még lehet azt egyáltalán fokozni.
Mivel Morwon még mindig használhatatlan, Loka kénytelen átvenni az őrséget, hogy a gnóm is pihenhessen egy keveset.
Az elf rak a tűzre ezzel felmelegítve kissé elgémberedett, átfagyott tagjait. Az éjszaka többi része úgy tűnik eseménytelenül telik. A többiek folytonos, idegesítő szócséplésének hiányából adódóan az elf kénytelen saját gondolataiba merülni. Rá kell jönnie, hogy nem csupán Taitos okoskodása és a a két hű ölebhez hasonlatos lányka túlfűtött tudásszomja megy az agyára, hanem teljesen más oka van a szokásosnál is ingadozóbb hangulatának.
Loka ideges.
~Végig kellett volna csinálni Leandana kúráját még otthon.~ Az üvegcsék most nincsenek vele, nem mintha jelenleg volna lehetősége a leírtaknak megfelelően eljárni. A vadonban túl körülményes, jóformán kivitelezhetetlen volna az egész procedúra.
A nő lopva körbekémlel, hogy biztosan alszanak-e a többiek, majd kezét saját hasára simítja.
~Áh, badarság!~
Igyekszik elhessegetni a sötét, nyugtalanító gondolatokat és helyette a parázsló tűzre figyelni, gondolkodni a mágián és hogy vajon mi a fészkes fenét művelhet Taitos meg Krestvir. Lehet a végén még be kell protezsálnia a lányt a Szellemjáróhoz.
A hajnal első sugarainál szeme sarkából figyeli, ahogy a sötételf mocorogni kezd. Ha az volt a szándéka hogy kirabolja őket amíg szenderegnek, csalódnia kell. Pont ezért szervezte az őrséget a nő aki, igen, mindenki felett áll. Ez nem lehet kérdés.
Done azonban távozni látszik. Vagy halat fogni megy mint azt este ígérte, vagy csak lelép.
Loka nem vár rá, egyébként sem enne meg semmit, ami egy mélységi keze közül kerül ki. Az ilyenek még szakácsnak sem jók.
Helyette ha végre valaki fel talál kelni és nem a hétalvókra kell hagyja a tábort, maga indul el ételt keresni még jóval az előtt, hogy Donemy'lagn visszaérne zsákmányával.*
*Nem mondhatni, hogy jól alszik a nő. Ugyanis a föld még mindig kemény, hideg. Valami nesz miatt sokszor elhagyja az édes álom mezejét, így mikor Daniira felébreszti még talán morgósabb hangulatban van, mint általában. Ha még lehet azt egyáltalán fokozni.
Mivel Morwon még mindig használhatatlan, Loka kénytelen átvenni az őrséget, hogy a gnóm is pihenhessen egy keveset.
Az elf rak a tűzre ezzel felmelegítve kissé elgémberedett, átfagyott tagjait. Az éjszaka többi része úgy tűnik eseménytelenül telik. A többiek folytonos, idegesítő szócséplésének hiányából adódóan az elf kénytelen saját gondolataiba merülni. Rá kell jönnie, hogy nem csupán Taitos okoskodása és a a két hű ölebhez hasonlatos lányka túlfűtött tudásszomja megy az agyára, hanem teljesen más oka van a szokásosnál is ingadozóbb hangulatának.
Loka ideges.
~Végig kellett volna csinálni Leandana kúráját még otthon.~ Az üvegcsék most nincsenek vele, nem mintha jelenleg volna lehetősége a leírtaknak megfelelően eljárni. A vadonban túl körülményes, jóformán kivitelezhetetlen volna az egész procedúra.
A nő lopva körbekémlel, hogy biztosan alszanak-e a többiek, majd kezét saját hasára simítja.
~Áh, badarság!~
Igyekszik elhessegetni a sötét, nyugtalanító gondolatokat és helyette a parázsló tűzre figyelni, gondolkodni a mágián és hogy vajon mi a fészkes fenét művelhet Taitos meg Krestvir. Lehet a végén még be kell protezsálnia a lányt a Szellemjáróhoz.
A hajnal első sugarainál szeme sarkából figyeli, ahogy a sötételf mocorogni kezd. Ha az volt a szándéka hogy kirabolja őket amíg szenderegnek, csalódnia kell. Pont ezért szervezte az őrséget a nő aki, igen, mindenki felett áll. Ez nem lehet kérdés.
Done azonban távozni látszik. Vagy halat fogni megy mint azt este ígérte, vagy csak lelép.
Loka nem vár rá, egyébként sem enne meg semmit, ami egy mélységi keze közül kerül ki. Az ilyenek még szakácsnak sem jók.
Helyette ha végre valaki fel talál kelni és nem a hétalvókra kell hagyja a tábort, maga indul el ételt keresni még jóval az előtt, hogy Donemy'lagn visszaérne zsákmányával.*
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-07 21:35:23
Üzenet elküldve: 2016-06-07 21:35:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
*A lány ötlete gondolkodóba ejti.*
-És ez vajon miért jó?
*Kérdezi, hisz nem egyértelmű. Ha az embernél csak a szellemek és istenek jobban összerakott lények, akkor miért nem lehet látni, hogy a süvítő kard hol tart éppen?*
~Biztos ki lehet élesíteni valahogy ezt is.~
*Habár a látással kapcsolatban másféle kutatás érdekli egyelőre. De ennek nem itt, és nem most van a helye.*
-Összemosódnak?
*Felvont szemöldökkel mered Krestvirre.*
-Direkt nem beszélek hosszan pedig. Még ilyen hegyi beszédeket sem tartottam, pedig lehetett volna.
*Persze, ha a lány nem tudja mire utal a hegyi beszéd, akkor Taitos elmagyarázza neki, hogy az ő régi tanítója Zordon egyszer kivitte a csapatot az egyik közeli hegyre, ami csak domb volt, és ott a boldogságról beszélt nekik vagy három órát, mialatt az egyik idősebb vándor tag kétszer is felkelt, majd elaludt.*
-De majd akkor jobban kifejtem, hogy lehessen követni.
*Kezdi el ingatni a fejét, miközben integet, és nézzenek oda. Csodát lát, így máris kevésbé mosódik össze.
Mikor feje is kitisztult már rendesen hálálkodva dicséri meg tanítványát.*
-Köszönöm, ez jó így!
*Mozgatja át fejét, csavargatja meg vállát is kissé.*
-No, akkor tiszta fejjel. Lássuk a hidat!
*Hangjában játékosság búvik és most picit megcsavarja az eddigi menetrendet.*
-Na figyelj, mondom a módját, de te fogod kipróbálni egyedül. Mintha csak a tekercsről tanulnád. Nehezebb, de működhet.
*Furcsa látvány lehet a két derengő alak ott a tisztáson, és nemsokára még ezüst hidak is fognak sorakozni. Túlvilági látvány.*
*A lány ötlete gondolkodóba ejti.*
-És ez vajon miért jó?
*Kérdezi, hisz nem egyértelmű. Ha az embernél csak a szellemek és istenek jobban összerakott lények, akkor miért nem lehet látni, hogy a süvítő kard hol tart éppen?*
~Biztos ki lehet élesíteni valahogy ezt is.~
*Habár a látással kapcsolatban másféle kutatás érdekli egyelőre. De ennek nem itt, és nem most van a helye.*
-Összemosódnak?
*Felvont szemöldökkel mered Krestvirre.*
-Direkt nem beszélek hosszan pedig. Még ilyen hegyi beszédeket sem tartottam, pedig lehetett volna.
*Persze, ha a lány nem tudja mire utal a hegyi beszéd, akkor Taitos elmagyarázza neki, hogy az ő régi tanítója Zordon egyszer kivitte a csapatot az egyik közeli hegyre, ami csak domb volt, és ott a boldogságról beszélt nekik vagy három órát, mialatt az egyik idősebb vándor tag kétszer is felkelt, majd elaludt.*
-De majd akkor jobban kifejtem, hogy lehessen követni.
*Kezdi el ingatni a fejét, miközben integet, és nézzenek oda. Csodát lát, így máris kevésbé mosódik össze.
Mikor feje is kitisztult már rendesen hálálkodva dicséri meg tanítványát.*
-Köszönöm, ez jó így!
*Mozgatja át fejét, csavargatja meg vállát is kissé.*
-No, akkor tiszta fejjel. Lássuk a hidat!
*Hangjában játékosság búvik és most picit megcsavarja az eddigi menetrendet.*
-Na figyelj, mondom a módját, de te fogod kipróbálni egyedül. Mintha csak a tekercsről tanulnád. Nehezebb, de működhet.
*Furcsa látvány lehet a két derengő alak ott a tisztáson, és nemsokára még ezüst hidak is fognak sorakozni. Túlvilági látvány.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-07 20:44:47
Üzenet elküldve: 2016-06-07 20:44:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
- Ühm. Úgy gondolom, hogy ez amiatt van, mert nem bírjuk felfogni, amit látunk, ha az túl gyorsan történik, ezért összemosódik a kép, ahogy az elménk egyszerre akarja átadni a részleteket, amik eljutottak hozzá. Így a kezedből elkapott részleteket is összerakja és úgy látod, mintha ezt a teljes sávot betöltené, vagyis... mintha kiszélesedne a kezed. *ábrázolja elméletét, Taitos előbbi integető mozdulatát imitálva, csak épp vontatottan, meg-megállva, hogy mutassa, szerinte milyen részleteket fog fel az egész mozdulatból az elméje, mikor ez gyorsan történik.*
- Valahogy úgy, mint mikor te beszélsz túl sokat mindenféléről, és a végén csak arra emlékszem, hogy mondtál valamit, ami hosszú volt, de a részletek összemosódnak. *tesz a végére megőrzött fapofával ismét csak egy "kedves" utalást. Pedig az igazság az, hogy bár sokszor fő a feje, ha Taitos nekifog a beszédnek, olyasmi ritkán fordult elő, hogy ne értette volna meg, legfeljebb ha a fiú szimbolikával próbálta átadni a mondanivalóját, mert Krestvirnek az nem éppen erőssége. De ez a kis sarkítás kell, hogy hatékonyan tudja heccelni mesterét.
Taitos elfogadja az ítéletet, hogy ő volt a bolond, Krestvir pedig elismeri, hogy az ilyen kísérletezés igen is hasznos. Hogy is ne ismerné el, mikor ennyire gyakorlatias beállítottságú, és tanulni is úgy tud a legkönnyebben, ha valaki megmutatja neki, hogyan működik egy-egy varázslat?*
- Egyetértek. *biccent.
Majd kap egy kis mágikus fájdalomcsillapítást, amitől máris jobban érzi magát.*
- Azért azt hiszem, mégis megérdemeltük ezt. Ok nélkül zaklattuk... őket... Bárhonnan jöttek is... *jegyzi meg, majd az engedélyt követően kezét Taitos feje felé tartva mormolni kezd, s remélhetőleg sikerül viszonoznia a kedvességet.
A kérdést követően elgondolkodik. Hosszasan. A bőség zavarában nehéz választani. Végül mégis sikerül...*
- A hidat... Az Ezüsthidat... megtanítanád? Már' ha úgy gondolod, felkészültem rá. *Az első varázslat volt, amit a fiútól látott, talán azért őrzi ennyire az emlékeiben, és kívánságai között. Nem mellesleg igen hasznos is.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.
- Ühm. Úgy gondolom, hogy ez amiatt van, mert nem bírjuk felfogni, amit látunk, ha az túl gyorsan történik, ezért összemosódik a kép, ahogy az elménk egyszerre akarja átadni a részleteket, amik eljutottak hozzá. Így a kezedből elkapott részleteket is összerakja és úgy látod, mintha ezt a teljes sávot betöltené, vagyis... mintha kiszélesedne a kezed. *ábrázolja elméletét, Taitos előbbi integető mozdulatát imitálva, csak épp vontatottan, meg-megállva, hogy mutassa, szerinte milyen részleteket fog fel az egész mozdulatból az elméje, mikor ez gyorsan történik.*
- Valahogy úgy, mint mikor te beszélsz túl sokat mindenféléről, és a végén csak arra emlékszem, hogy mondtál valamit, ami hosszú volt, de a részletek összemosódnak. *tesz a végére megőrzött fapofával ismét csak egy "kedves" utalást. Pedig az igazság az, hogy bár sokszor fő a feje, ha Taitos nekifog a beszédnek, olyasmi ritkán fordult elő, hogy ne értette volna meg, legfeljebb ha a fiú szimbolikával próbálta átadni a mondanivalóját, mert Krestvirnek az nem éppen erőssége. De ez a kis sarkítás kell, hogy hatékonyan tudja heccelni mesterét.
Taitos elfogadja az ítéletet, hogy ő volt a bolond, Krestvir pedig elismeri, hogy az ilyen kísérletezés igen is hasznos. Hogy is ne ismerné el, mikor ennyire gyakorlatias beállítottságú, és tanulni is úgy tud a legkönnyebben, ha valaki megmutatja neki, hogyan működik egy-egy varázslat?*
- Egyetértek. *biccent.
Majd kap egy kis mágikus fájdalomcsillapítást, amitől máris jobban érzi magát.*
- Azért azt hiszem, mégis megérdemeltük ezt. Ok nélkül zaklattuk... őket... Bárhonnan jöttek is... *jegyzi meg, majd az engedélyt követően kezét Taitos feje felé tartva mormolni kezd, s remélhetőleg sikerül viszonoznia a kedvességet.
A kérdést követően elgondolkodik. Hosszasan. A bőség zavarában nehéz választani. Végül mégis sikerül...*
- A hidat... Az Ezüsthidat... megtanítanád? Már' ha úgy gondolod, felkészültem rá. *Az első varázslat volt, amit a fiútól látott, talán azért őrzi ennyire az emlékeiben, és kívánságai között. Nem mellesleg igen hasznos is.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-07 08:46:19
Üzenet elküldve: 2016-06-07 08:46:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
*Kicsit megmosolyogja magában Krestvir sajnálkozását.*
~Talán hülyeségnek hangzik, de igaz.~
*Persze az agy ilyesfajta zsibbadása igen jótékony hatású, arra tekintettel, hogy nem érzi tőle annyita tudatosan a hasogató fejfájást. Varázslata azért szerencsére sikerül, csak utána kezd csevegésbe.*
-Nos ez furcsa. Olyan, mintha minél gyorsabban mennék annál szélesebb volnék?
*Gondolkodik el. Persze nem tudhatja, hogy éppen ellenkezőleg, de nem is kell neki erről tudnia, akinek a leggyorsabb valami, az egy nyílvessző, vagy netán "a gondolat".*
-Tudom.
*Mosolyog Krestvirre, mikor közli, hogy bizony itt Taitos volt a hülye.*
-De ezt másképpen sehol. És az a legjobb, ha magad is próbáltál már egy varázslatot, amit alkalmazol.
*Oktatáspolitikájának egyik sarokköve ez. Mely során a tanonc, vagy éppen Taitos egyrészr gyakorlatban is látja a varázslatot, másrészt nem fogja felkészületlenül érni őt az, ha egyszer valamelyikük ellen alkalmazzák.*
-Akkor jó.
*Ő magának, még ha teste nem is bírja annyira, de lelkileg nincs nagy baja azzal, hogy őt ilyenek után néha elpáholják. De a rend tagjainak verésére allergiás, főleg, ha lányokról van szó.*
~Legalább már nem fáj neki.~
*Nyugszik meg.*
-Csak rajta.
*Vidul fel kissé, mikor kiderül, hogy homályos fejének kitisztítását nem saját magának kell elvégeznie. Így végül remélhetőleg jobb állapotban folytathatja az oktatást.*
-A következő mi legyen? Választhatsz egy varázslatot, amiről már hallottál.
*Ajánlja fel a rendkívül jó lehetőséget, mivel Taitos nem láthat a lány fejébe, ahhoz most nem végzett el megfelelő varázslatot.*
*Kicsit megmosolyogja magában Krestvir sajnálkozását.*
~Talán hülyeségnek hangzik, de igaz.~
*Persze az agy ilyesfajta zsibbadása igen jótékony hatású, arra tekintettel, hogy nem érzi tőle annyita tudatosan a hasogató fejfájást. Varázslata azért szerencsére sikerül, csak utána kezd csevegésbe.*
-Nos ez furcsa. Olyan, mintha minél gyorsabban mennék annál szélesebb volnék?
*Gondolkodik el. Persze nem tudhatja, hogy éppen ellenkezőleg, de nem is kell neki erről tudnia, akinek a leggyorsabb valami, az egy nyílvessző, vagy netán "a gondolat".*
-Tudom.
*Mosolyog Krestvirre, mikor közli, hogy bizony itt Taitos volt a hülye.*
-De ezt másképpen sehol. És az a legjobb, ha magad is próbáltál már egy varázslatot, amit alkalmazol.
*Oktatáspolitikájának egyik sarokköve ez. Mely során a tanonc, vagy éppen Taitos egyrészr gyakorlatban is látja a varázslatot, másrészt nem fogja felkészületlenül érni őt az, ha egyszer valamelyikük ellen alkalmazzák.*
-Akkor jó.
*Ő magának, még ha teste nem is bírja annyira, de lelkileg nincs nagy baja azzal, hogy őt ilyenek után néha elpáholják. De a rend tagjainak verésére allergiás, főleg, ha lányokról van szó.*
~Legalább már nem fáj neki.~
*Nyugszik meg.*
-Csak rajta.
*Vidul fel kissé, mikor kiderül, hogy homályos fejének kitisztítását nem saját magának kell elvégeznie. Így végül remélhetőleg jobb állapotban folytathatja az oktatást.*
-A következő mi legyen? Választhatsz egy varázslatot, amiről már hallottál.
*Ajánlja fel a rendkívül jó lehetőséget, mivel Taitos nem láthat a lány fejébe, ahhoz most nem végzett el megfelelő varázslatot.*
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 23:09:07
Üzenet elküldve: 2016-06-06 23:09:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
- Ahogy vesszük... *feleli vissza, kifejtés nélkül, így a fele sem jut át gondolatainak, melyek arról szólnak, hogy valójában nem ők intézték el egymást, hanem a két szellem őket, ám ha ők nem szólítják a kerubikat, azok nem tudják "megvédeni" őket, tehát végül is, igen: egymást intézték el.*
- Jaj, szegény, tényleg nagyot kaphattál! *mondja gunyorosan, kicsit már mosolyogva, pedig bármily meglepő, sikerül kihámoznia, hogy milyen jelenségről beszél a fiú, és hogy miért integet, de hogy ezt épp most jut eszébe megfigyelni...! Az mutatja, hogy Taitosról van szó.*
- Az is valahogy így nézett ki, mikor a kerubi elhajított. Valahogy kiszélesedtél... *jegyzi meg, kifinomultan és burkoltan piszkálódva, de csak hogy mestere érezze a törődését és a figyelmét.
Azt egyébként érezheti akkor is, mikor a fejéért nyúl, és kiválóan ráérezve találja meg a fájó pontot kezével.*
- Bocsánat. *húzza vissza kezét, mikor a fiú összerázkódik, és nem bántja tovább.*
- Ha szabad egy megjegyzést... ez nem is az én ötletem volt! *grimaszol mosolyogva, szép kis bélyeggel küldve vissza a levelet a feladójának, benne az üzenettel: Te vagy az a bizonyos őrült!*
- De tényleg tanulságos volt. *teszi hozzá kis hatásszünet után, mert azt el kell ismerni, hogy ez a kísérlet választ adott néhány dilemmára.
A kérdésre biccent, majd...*
- A hasam. Hasba vágott. De már nem fáj annyira. *Azért még mindig fogja, és még mindig görnyedt, avagy ki lehet következtetni, hogy kicsit fáj még neki.
Úgyhogy nem is tiltakozik a fájdalomcsillapítás ellen. Taitos varázslata pedig azonnal hat. Mély levegőt vesz, mozgolódik kicsit, próbálgatja magát, és alig hiszi el, hogy az előbb még rosszul volt.*
- Köszönöm. Már nem is érzem. *simogatja meg a hasát. Aztán figyel, és tanul. Mikor a lecke végére érnek, újra Taitos fejéhez irányítja a kezét, de ezúttal sokkal óvatosabb, és nem is nyúl hozzá.*
- Megpróbálhatom? *kér engedélyt a varázsláshoz.*
- Ahogy vesszük... *feleli vissza, kifejtés nélkül, így a fele sem jut át gondolatainak, melyek arról szólnak, hogy valójában nem ők intézték el egymást, hanem a két szellem őket, ám ha ők nem szólítják a kerubikat, azok nem tudják "megvédeni" őket, tehát végül is, igen: egymást intézték el.*
- Jaj, szegény, tényleg nagyot kaphattál! *mondja gunyorosan, kicsit már mosolyogva, pedig bármily meglepő, sikerül kihámoznia, hogy milyen jelenségről beszél a fiú, és hogy miért integet, de hogy ezt épp most jut eszébe megfigyelni...! Az mutatja, hogy Taitosról van szó.*
- Az is valahogy így nézett ki, mikor a kerubi elhajított. Valahogy kiszélesedtél... *jegyzi meg, kifinomultan és burkoltan piszkálódva, de csak hogy mestere érezze a törődését és a figyelmét.
Azt egyébként érezheti akkor is, mikor a fejéért nyúl, és kiválóan ráérezve találja meg a fájó pontot kezével.*
- Bocsánat. *húzza vissza kezét, mikor a fiú összerázkódik, és nem bántja tovább.*
- Ha szabad egy megjegyzést... ez nem is az én ötletem volt! *grimaszol mosolyogva, szép kis bélyeggel küldve vissza a levelet a feladójának, benne az üzenettel: Te vagy az a bizonyos őrült!*
- De tényleg tanulságos volt. *teszi hozzá kis hatásszünet után, mert azt el kell ismerni, hogy ez a kísérlet választ adott néhány dilemmára.
A kérdésre biccent, majd...*
- A hasam. Hasba vágott. De már nem fáj annyira. *Azért még mindig fogja, és még mindig görnyedt, avagy ki lehet következtetni, hogy kicsit fáj még neki.
Úgyhogy nem is tiltakozik a fájdalomcsillapítás ellen. Taitos varázslata pedig azonnal hat. Mély levegőt vesz, mozgolódik kicsit, próbálgatja magát, és alig hiszi el, hogy az előbb még rosszul volt.*
- Köszönöm. Már nem is érzem. *simogatja meg a hasát. Aztán figyel, és tanul. Mikor a lecke végére érnek, újra Taitos fejéhez irányítja a kezét, de ezúttal sokkal óvatosabb, és nem is nyúl hozzá.*
- Megpróbálhatom? *kér engedélyt a varázsláshoz.*
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 21:23:15
Üzenet elküldve: 2016-06-06 21:23:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
*Az első kérdésre nem fog felelni, legfeljebb rázkódó nevetése, és egy kimondott gondolata árulkodhat valami pozitívról.*
-Jól elintéztük egymást, mi?
*Emeli magasba karját, mely még mindig dereng és elkezdi iszonyatos sebességgel kacagva lóbálni.*
-A helyzet az, hogy minél gyorsabban lóbálom a kezemet, annál szélesebb lesz, mint egy legyező.
*Sokkal fontosabb meglátás ez, mint amilyennek látszik. De a híres Nyújtom tudós urat se értették, hogy mi a fenét örült annyira egy almának.*
-Ez elég érdekes...
*Gondolkodik el, csendben marad kicsit, majd folytatja.*
-Na, szóval jó kis tanulság volt.
*Újra felkacag.*
-Azt hittem látunk valami nagy fehér villanást, ahogy ezek megeszik egymást, de végül logikus, hogy a veszélyforrásokat iktatják ki összedolgozva.
*Fekve pillant oda a felé botorkálóra.*
-Megleszek.
*Mosolyogja a nevetéstől zihálva. Ha Krestvir mégis a fejét kezdi lapogatni, hát egy jót ugrik, mikor a kérdéses puklira téved keze.*
-Na. Szóval.
*Ül fel kissé, és látja, hogy Krestvir nincs a legjobb állapotban.*
-Szóval ma megtanultuk, hogy ha nem vagy elég őrült, a hold erejével ne játszadozz!
*Vonja le a következtetést, majd gyorsan rákérdez.*
-Elkapott téged is, ugye?
*Valami nyekkenés dereng neki arról is, de az már rég (öt percnyi kókadozással ezelőtt) volt.*
-Hol fáj?
*Szedi össze magát valamennyire.*
-Begyógyítani nem tudom, de ezt most megtanulhatjuk. A gyakorlás idejére enyhít minden fájdalmat, utána meg már fájhat.
De a legjobb ez görcsök, gyorsan gyógyuló sebek ellen, műtétek alatt. Érzéstelenít.
*Taitos kezét emeli hát. Varázsolni kezd. Részletesen mutat be minden mozdulatot, hogy tanítványa okuljon, és fájdalmát is enyhíthesse szegénynek.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.
*Az első kérdésre nem fog felelni, legfeljebb rázkódó nevetése, és egy kimondott gondolata árulkodhat valami pozitívról.*
-Jól elintéztük egymást, mi?
*Emeli magasba karját, mely még mindig dereng és elkezdi iszonyatos sebességgel kacagva lóbálni.*
-A helyzet az, hogy minél gyorsabban lóbálom a kezemet, annál szélesebb lesz, mint egy legyező.
*Sokkal fontosabb meglátás ez, mint amilyennek látszik. De a híres Nyújtom tudós urat se értették, hogy mi a fenét örült annyira egy almának.*
-Ez elég érdekes...
*Gondolkodik el, csendben marad kicsit, majd folytatja.*
-Na, szóval jó kis tanulság volt.
*Újra felkacag.*
-Azt hittem látunk valami nagy fehér villanást, ahogy ezek megeszik egymást, de végül logikus, hogy a veszélyforrásokat iktatják ki összedolgozva.
*Fekve pillant oda a felé botorkálóra.*
-Megleszek.
*Mosolyogja a nevetéstől zihálva. Ha Krestvir mégis a fejét kezdi lapogatni, hát egy jót ugrik, mikor a kérdéses puklira téved keze.*
-Na. Szóval.
*Ül fel kissé, és látja, hogy Krestvir nincs a legjobb állapotban.*
-Szóval ma megtanultuk, hogy ha nem vagy elég őrült, a hold erejével ne játszadozz!
*Vonja le a következtetést, majd gyorsan rákérdez.*
-Elkapott téged is, ugye?
*Valami nyekkenés dereng neki arról is, de az már rég (öt percnyi kókadozással ezelőtt) volt.*
-Hol fáj?
*Szedi össze magát valamennyire.*
-Begyógyítani nem tudom, de ezt most megtanulhatjuk. A gyakorlás idejére enyhít minden fájdalmat, utána meg már fájhat.
De a legjobb ez görcsök, gyorsan gyógyuló sebek ellen, műtétek alatt. Érzéstelenít.
*Taitos kezét emeli hát. Varázsolni kezd. Részletesen mutat be minden mozdulatot, hogy tanítványa okuljon, és fájdalmát is enyhíthesse szegénynek.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 20:03:47
Üzenet elküldve: 2016-06-06 20:03:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //
*Krestvír visszapillant rá, úgy látszik megérezte, hogy Donemy'lagn figyelte. A kérdésére a nő biccent egyet, szóval ha másért nem, majd lettjükért hoz egy pár halat, legalább jól laknak. Akkor szerezhet egy jó pontot a nőnél, és lehet, hogy kapna is cserébe valamit. Tökéletes üzletnek tűnik.
Taitos és az a lány elmegy mágiát gyakorolni, nem is törődik velük igazán. Neki nincs köze a mágiához, nagy eséllyel nem is lesz, így hát nem látja sok értelmét. Meg nem is ismerő őket igazán, hadd tanuljanak az éjszaka közepén, ha ez nekik jólesik.
Egy ideig nézi, hogy az elf nő úgy osztja a parancsokat, mintha ő állna itt minden felett. Donemy'lagn arcán egy erős fintor jelenik meg, és kezd enyhe utálatot érezni Loka iránt. Még a halas kérdésre sem reagál, így nem is fog majd kapni a finom ételből. Na de olyanokkal nem kell foglalkozni, akik nem érdemlik meg!
Annak viszont örül, hogy az apró gnóm, fiús lány is díjazza az ötletét. Sőt, segít is Donemy'lagn-nak, ami miatt egy széles mosoly tűnik fel az arcán.*
- Köszönöm.
*Az utat megjegyzi, pár pillanatig el is néz arra, amerre mondják neki. De a halászás reggelig várhat, ki kell pihennie magát, de nemezek között. Ki tudja, hogy meglopják-e, nem ismeri őket. Egy kicsit távolabb megy, felmászik egy nagyobb fa, vastagabb ágára, hogy ott töltse el az éjszakát. Sokszor csinálta már ezt, először mindig leesett, de mára már hozzászokott, így könnyedén alszik el a lomok között. És biztonságban éri magát.
Reggel mindenkinél előbb ébred fel. Lemászik a fáról, megnyújtóztatja a végtagjait, majd elmegy a víz irányába, amit még az este mondtak neki. Kis kereséssel, de meg is találja. Oldaláról előveszi hosszúkardját, majd hangtalanul a vízparton sétál, amikor pedig meglát egy halat szúr. Nem mindig találja el, de jobb esetekben sikerül neki, inkább ritkábban, mint gyakran. Így sikerül fognia három halat, egy órás munka eredményeként. Vannak köztük nagyobbak és kisebbek is. Ezután elővesz a zsebéből néhány dobócsillagot és azokkal próbálja eltalálni az állatokat. Újabb egy óra munkának köszönhetően szerez még hármat, de a dobócsillagokért mindig be kellett úszni a vízbe, majd új helyet keresni, mert ahol beleugrott a vízbe a halak halálra pisilták magukat. Így két óra múlva, csurom vizesen érkezik vissza a többiekhez, de hat halat cipel magával. Egyszerűen csak leteszi őket a földre, és minden szó nélkül a tőrével megpróbálja lefejteni róluk a pikkelyeket.*
*Krestvír visszapillant rá, úgy látszik megérezte, hogy Donemy'lagn figyelte. A kérdésére a nő biccent egyet, szóval ha másért nem, majd lettjükért hoz egy pár halat, legalább jól laknak. Akkor szerezhet egy jó pontot a nőnél, és lehet, hogy kapna is cserébe valamit. Tökéletes üzletnek tűnik.
Taitos és az a lány elmegy mágiát gyakorolni, nem is törődik velük igazán. Neki nincs köze a mágiához, nagy eséllyel nem is lesz, így hát nem látja sok értelmét. Meg nem is ismerő őket igazán, hadd tanuljanak az éjszaka közepén, ha ez nekik jólesik.
Egy ideig nézi, hogy az elf nő úgy osztja a parancsokat, mintha ő állna itt minden felett. Donemy'lagn arcán egy erős fintor jelenik meg, és kezd enyhe utálatot érezni Loka iránt. Még a halas kérdésre sem reagál, így nem is fog majd kapni a finom ételből. Na de olyanokkal nem kell foglalkozni, akik nem érdemlik meg!
Annak viszont örül, hogy az apró gnóm, fiús lány is díjazza az ötletét. Sőt, segít is Donemy'lagn-nak, ami miatt egy széles mosoly tűnik fel az arcán.*
- Köszönöm.
*Az utat megjegyzi, pár pillanatig el is néz arra, amerre mondják neki. De a halászás reggelig várhat, ki kell pihennie magát, de nemezek között. Ki tudja, hogy meglopják-e, nem ismeri őket. Egy kicsit távolabb megy, felmászik egy nagyobb fa, vastagabb ágára, hogy ott töltse el az éjszakát. Sokszor csinálta már ezt, először mindig leesett, de mára már hozzászokott, így könnyedén alszik el a lomok között. És biztonságban éri magát.
Reggel mindenkinél előbb ébred fel. Lemászik a fáról, megnyújtóztatja a végtagjait, majd elmegy a víz irányába, amit még az este mondtak neki. Kis kereséssel, de meg is találja. Oldaláról előveszi hosszúkardját, majd hangtalanul a vízparton sétál, amikor pedig meglát egy halat szúr. Nem mindig találja el, de jobb esetekben sikerül neki, inkább ritkábban, mint gyakran. Így sikerül fognia három halat, egy órás munka eredményeként. Vannak köztük nagyobbak és kisebbek is. Ezután elővesz a zsebéből néhány dobócsillagot és azokkal próbálja eltalálni az állatokat. Újabb egy óra munkának köszönhetően szerez még hármat, de a dobócsillagokért mindig be kellett úszni a vízbe, majd új helyet keresni, mert ahol beleugrott a vízbe a halak halálra pisilták magukat. Így két óra múlva, csurom vizesen érkezik vissza a többiekhez, de hat halat cipel magával. Egyszerűen csak leteszi őket a földre, és minden szó nélkül a tőrével megpróbálja lefejteni róluk a pikkelyeket.*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 19:48:11
Üzenet elküldve: 2016-06-06 19:48:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Két csillag az égen//
*A humoros megjegyzéssel nem tud vitatkozni, van benne igazság. Azért grimaszol egy kicsit, bár az ő arcberendezése mellett, na meg ilyen fényviszonyoknál ez nem is annyira szembetűnő. Majd ezzel le is zárják a témát, és megegyeznek benne, hogy Ragron helyett csak Taitos fogja leteperni. Aztán a "munka" java részét mégis mestere védőszelleme végzi el, méghozzá sokkal alaposabban, mint a fiú...*
- Hé, jól vagy? *ismétli meg a kérdést, miután válasz nem érkezik.
Mikor úgy érzi, már különösebb fájdalom nélkül tud mozogni, talpra kászálódik, bár még eléggé görnyedten, és hasát fogva közlekedik. Közelebb sétál a bozótban heverő fiúhoz, akinek szerencsére nem hallja a gondolatait, különben a kelleténél is jobban aggódna érte, hogy akkorát kapott, hogy az kárt tett csodás elméjében! Persze, az aggodalom így is fennáll, mikor Taitos elkezd kacagni csak úgy a semmiből.
Görnyedezve letérdepel a fiú mellé, és úgy figyeli őt, elemző alapossággal.*
- Kitalálom: a fejedre kaptál... *feltételezi, kontrasztos komolysággal szólva közbe a vidám nevetés harsogásába. És ki is nyújtja kezét a fiú fejéért, hogy megtapogassa, s ha a fiú nem húzódik el, akkor egy elég óvatlan abajgatás részese lehet, Krestvir ugyanis nem sejti, hogy olyan nagyot kapott, hogy érintésével fájdalmat okozhat.*
*A humoros megjegyzéssel nem tud vitatkozni, van benne igazság. Azért grimaszol egy kicsit, bár az ő arcberendezése mellett, na meg ilyen fényviszonyoknál ez nem is annyira szembetűnő. Majd ezzel le is zárják a témát, és megegyeznek benne, hogy Ragron helyett csak Taitos fogja leteperni. Aztán a "munka" java részét mégis mestere védőszelleme végzi el, méghozzá sokkal alaposabban, mint a fiú...*
- Hé, jól vagy? *ismétli meg a kérdést, miután válasz nem érkezik.
Mikor úgy érzi, már különösebb fájdalom nélkül tud mozogni, talpra kászálódik, bár még eléggé görnyedten, és hasát fogva közlekedik. Közelebb sétál a bozótban heverő fiúhoz, akinek szerencsére nem hallja a gondolatait, különben a kelleténél is jobban aggódna érte, hogy akkorát kapott, hogy az kárt tett csodás elméjében! Persze, az aggodalom így is fennáll, mikor Taitos elkezd kacagni csak úgy a semmiből.
Görnyedezve letérdepel a fiú mellé, és úgy figyeli őt, elemző alapossággal.*
- Kitalálom: a fejedre kaptál... *feltételezi, kontrasztos komolysággal szólva közbe a vidám nevetés harsogásába. És ki is nyújtja kezét a fiú fejéért, hogy megtapogassa, s ha a fiú nem húzódik el, akkor egy elég óvatlan abajgatás részese lehet, Krestvir ugyanis nem sejti, hogy olyan nagyot kapott, hogy érintésével fájdalmat okozhat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741