//Figor praktikái//
*Figor nyög egy fájdalmasat.*
-Hát reméljük holtat azt nem találsz, volt már elég belőlük.
*Jegyzi meg savanyúan felhúzva orrát, aztán Aoneer kap végre egy komoly pillantást.*
-A helyzet az, hogy mást nem tudok magam helyett mutatni.
*Sóhajt végül.*
-A kérdés az, hogy mit vagy hajlandó megtenni a válaszért, és, hogy aztán azt fel tudod-e használni.
*Kezd bele a mondókájába, jelezvén, hogy itt nem ő fog árat mondani, hanem Aoneernek kell valamit ajánlania, amivel ha meg tudja nyerni, akkor az övé lehet a tudás.*
-Viszont az ábrázatodból fiacskám, arra következtetnék, hogy nem akarod tudni igazából az igazat.
De mivel ilyen lelkes vagy, van egy másik ajánlatom is. Várj itt!
*Hátra battyog egy kis szekrényhez, valahogyan kinyitja, és előszed belőle egy palack ködös dolgot, aztán az asztalra csapja.*
-Tessék fiacskám. Ezt eddig csak egyszer próbáltam, így, négyszáz aranyért a tied, ha visszajössz beszámolni, akkor még ötvenet kapsz vissza.
Legutóbb, mikor felszippantottam semmi baj nem volt vele, szép rendben kinőttek a szárnyaim, és másfél órát tudtam csapkodni vele. Igaz akcióban még nem próbáltam, de ahogy rád nézek. Lehet, hogy te megtehetnéd helyettem. Ha jól sejtem úgy rövidülhet a hatóideje, mint a varázslatoknak is.
*Morfondírozik el.*
-A helyedben nem kutakodnék olyan titkok után, melyek nem embernek valók, fiam.
*Láthatóan Aoneeron a döntés joga, de Figor legalább megmondhatja, hogy ő bizony előre szólt.*