Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-04 19:50:11
Üzenet elküldve: 2017-04-04 19:50:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Mire rendesebben belelendül a ruhaneműk tisztogatásába, már nincs is egyedül, a két mágus is csatlakozik hozzá. Egy halvány mosoly meg is jelenik az arcán, ahogy kicsit lehajtja fejét a víz felé, hogy ez annyira ne látszódjon. Pedig csak annak a gondolatnak szól, hogy két varázslóval mos koszos ruhákat és a kettő közül az egyik igazán nagy hatalmú mágus, de a másiknak sem kell szégyenkeznie. Legalábbis ezt a káprázatból szőtt hidat látva.*
- Onnan.
*Bök csak állával a tó túlpartja felé Taitos kérdésére, mivel mindkét keze épp tele van egy még mindig gyanús foltokat mutató alsóinggel.*
- Lihanech-ből. Furcsa, évek óta most vagyok legközelebb az otthonomhoz. Talán csak egy ladikot kéne keríteni és át is evezhetnék. Persze jó sokáig tartana. De egy ilyen híddal kényelmes lenne az út.
*Elneveti magát, mert nem gondolja ezt komolyan. Fogalma sincs, hogy egy ilyen varázslatnak milyen fizikai és mentális korlátai lehetnek.*
- Apám biztos nézne egy nagyot. Főleg, ha koszos gatyákkal a kezemben állítanék be a házába. Hogy az ő leánya más ruháit mossa!
*Kuncog, de egy kicsit meg is borzong, ahogy elképzeli az ezüstszín hajú elf reakcióit. Talán még a hangját is felemelné, pedig arra igazán ritkán van példa.*
- Négyen vagyunk testvérek, két nővérem és egy fivérem van, de csak én...
*Nem tud tovább mesélni a családjáról, mert valaki Taitosért kiált. Hátrafordul és bizonyos megkönnyebbüléssel veszi, hogy Loka jelenti be, hogy nem tud tovább maradni velük. Aztán csak ha valaki épp rá figyel, az veheti észre, ahogy kicsit fancsali arccal sandít Taitosra. Attól tart, hogy a fekete hajú démon nem tarkón csapni fogja Zarast, hanem egészen mást mível vele, és ettől valahogy nem lesz jó kedve. Sőt! Tudja, persze, hogy a szürke hajú eléggé csapodár, de azért... inkább igyekszik elterelni a gondolatait és az érkező tündérre figyel, hogy mit végzett a toronyban?*
*Mire rendesebben belelendül a ruhaneműk tisztogatásába, már nincs is egyedül, a két mágus is csatlakozik hozzá. Egy halvány mosoly meg is jelenik az arcán, ahogy kicsit lehajtja fejét a víz felé, hogy ez annyira ne látszódjon. Pedig csak annak a gondolatnak szól, hogy két varázslóval mos koszos ruhákat és a kettő közül az egyik igazán nagy hatalmú mágus, de a másiknak sem kell szégyenkeznie. Legalábbis ezt a káprázatból szőtt hidat látva.*
- Onnan.
*Bök csak állával a tó túlpartja felé Taitos kérdésére, mivel mindkét keze épp tele van egy még mindig gyanús foltokat mutató alsóinggel.*
- Lihanech-ből. Furcsa, évek óta most vagyok legközelebb az otthonomhoz. Talán csak egy ladikot kéne keríteni és át is evezhetnék. Persze jó sokáig tartana. De egy ilyen híddal kényelmes lenne az út.
*Elneveti magát, mert nem gondolja ezt komolyan. Fogalma sincs, hogy egy ilyen varázslatnak milyen fizikai és mentális korlátai lehetnek.*
- Apám biztos nézne egy nagyot. Főleg, ha koszos gatyákkal a kezemben állítanék be a házába. Hogy az ő leánya más ruháit mossa!
*Kuncog, de egy kicsit meg is borzong, ahogy elképzeli az ezüstszín hajú elf reakcióit. Talán még a hangját is felemelné, pedig arra igazán ritkán van példa.*
- Négyen vagyunk testvérek, két nővérem és egy fivérem van, de csak én...
*Nem tud tovább mesélni a családjáról, mert valaki Taitosért kiált. Hátrafordul és bizonyos megkönnyebbüléssel veszi, hogy Loka jelenti be, hogy nem tud tovább maradni velük. Aztán csak ha valaki épp rá figyel, az veheti észre, ahogy kicsit fancsali arccal sandít Taitosra. Attól tart, hogy a fekete hajú démon nem tarkón csapni fogja Zarast, hanem egészen mást mível vele, és ettől valahogy nem lesz jó kedve. Sőt! Tudja, persze, hogy a szürke hajú eléggé csapodár, de azért... inkább igyekszik elterelni a gondolatait és az érkező tündérre figyel, hogy mit végzett a toronyban?*
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-04 12:59:34
Üzenet elküldve: 2017-04-04 12:59:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A rejtélyes kicsi kavics//
*Szerencsére nem rejtette el a kő a képességeit, nincsenek titkai, így talán még egy Abogr-nál tapasztalatlanabb mágus is képes lett volna végrehajtani az igézést, ha ismeri a menetét.*
-Valahogy úgy. *Bólint.* Hiqel beleadott egy kicsit a saját tűzmágiájából, mikor megidézte a követ. Nem hiszem, hogy képes lenne véletlenül elkövetni egy ilyen baklövést pusztán figyelmetlenségből, úgyhogy valami terve volt a mágiával.
*Képesnek bármire képes, ha nagyon akarja. Nem dolgozik ingyen, hiszen olyan tudás van a hatalmában, amit badarság lenne puszta jó szándékból és szeretetből megosztani másokkal. Neki is meg kell élnie, de cserébe szinte bármilyen problémára képes megoldást találni.*
-Nehéz megmondani. *Dörzsöli meg az állát.* A mesterkő tartózkodási helyét talán képes lennék megtalálni, de csak akkor, ha Hiqel nem blokkolja valahogy a mágiát. Valameddig akkor is visszakövethetem a fonalat, ami összekapcsolja őket, de lehet, hogy mérföldekkel távolabbi pontot tudok csak megadni. A kisebb köveket viszont ez alapján nem tudom megkeresni, mivel azok nem állnak kapcsolatban egymással, csak a mesterkő által.
*Most már csak az a kérdés, érdemes-e Worenthnek ilyen nagy kalandba vágnia a fejszéjét, hogy felkeresse a wegtoreni mágus pusztán azért, hogy kiderítse, milyen mágia van a kövekbe zárva? Ha már ott van, lehet egyszerűbb lenne rákérdezni...*
*Szerencsére nem rejtette el a kő a képességeit, nincsenek titkai, így talán még egy Abogr-nál tapasztalatlanabb mágus is képes lett volna végrehajtani az igézést, ha ismeri a menetét.*
-Valahogy úgy. *Bólint.* Hiqel beleadott egy kicsit a saját tűzmágiájából, mikor megidézte a követ. Nem hiszem, hogy képes lenne véletlenül elkövetni egy ilyen baklövést pusztán figyelmetlenségből, úgyhogy valami terve volt a mágiával.
*Képesnek bármire képes, ha nagyon akarja. Nem dolgozik ingyen, hiszen olyan tudás van a hatalmában, amit badarság lenne puszta jó szándékból és szeretetből megosztani másokkal. Neki is meg kell élnie, de cserébe szinte bármilyen problémára képes megoldást találni.*
-Nehéz megmondani. *Dörzsöli meg az állát.* A mesterkő tartózkodási helyét talán képes lennék megtalálni, de csak akkor, ha Hiqel nem blokkolja valahogy a mágiát. Valameddig akkor is visszakövethetem a fonalat, ami összekapcsolja őket, de lehet, hogy mérföldekkel távolabbi pontot tudok csak megadni. A kisebb köveket viszont ez alapján nem tudom megkeresni, mivel azok nem állnak kapcsolatban egymással, csak a mesterkő által.
*Most már csak az a kérdés, érdemes-e Worenthnek ilyen nagy kalandba vágnia a fejszéjét, hogy felkeresse a wegtoreni mágus pusztán azért, hogy kiderítse, milyen mágia van a kövekbe zárva? Ha már ott van, lehet egyszerűbb lenne rákérdezni...*
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-03 20:57:45
Üzenet elküldve: 2017-04-03 20:57:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
- Talán mert mostanában… olyan zaklatott vagy… *feleli halkan Taitosnak, mikor kis időre kettesben maradnak, és a fiú elmondja kellemetlen tapasztalatát.*
- De… én is megijedtem… Aggódtam kicsit, hogy az istenek miatt már a holdmágia sem működik, ha nem hódolunk be… *teszi hozzá kelletlenül, majd hogy elűzze a gondot, inkább a vállát vonja.*
- De igen, látod, sikerült! Mindkettőnknek. Úgyhogy nincs baj. *még valami fura mosolyt is az arcára erőltet, aztán elindul befelé.
Daewe csodálata azért jól esik neki. Más ez, mint mikor a mestere dicséri. Hisz akkor olyasvalaki dicséri, aki maga is képes ilyesmire. Most meg, az elf nő ámulata olyan… hízelgőbb. Büszkévé teszi, hogy ő képes olyasmire, amire a másik nem, s hogy ez csodálatot vált ki a másikból. Talán kissé gyarló érzület ez, de ennyi büszkeség még benne is elfér.
Mivel most épp nincs rajta a köpönyege, s ekképpen a csuklyája sem, mindössze haja – a kissé kócos (még nem szokta meg, hogy foglalkoznia kellene vele), sötét haja – takar ki valamit az arcából, így pedig könnyedén fel lehet fedezni arcán a gúnyos fintort, amit Taitos bölcselkedésére vág.
Majd mikor a saját hídja végének közelébe ér, és nekilát mosni, ő azt állapítja meg, hogy ezekre a ruhákra ráférne egy alapos beáztatás is szappanos vízben, vagy akár egy kifőzés. De hát, abból kénytelenek dolgozni, amilyük van…
Kimerítő így a mosás, de egy kicsit még élvezi is a pancsolást, bár a víz még tényleg elég hideg.*
- Micsoda? *kérdez vissza Taitos megjegyzésére, némileg vonakodón, mert valahol számít arra, hogy megint valami számára nehezen felfogható, rébuszos beszéd fog következni, és nem valami egyszerű dologra utal a fiú, egyenes szavakkal.
Később ő is figyel Daewe válaszára, hogy honnan érkezett hozzájuk a nő. Majd még később aprót int Lokának, mikor jelenti, hogy menni készül. Arra már inkább rá sem kérdez, hogy miért kellene nyakon vágni Zarast. Hogy ez tényleges szándék, vagy csak valami tréfás szófordulat? Mindössze furcsállón néz Taitosra, aztán a kérdéseit megtartja magának és mos tovább.
Aztán hamarosan újabb „csapattag” „látogatja” meg őket, a kis tündér. Sokat nem törődik vele, mindössze mosás közben hallgatja, mit beszélnek Taitos-al, s próbálja kitalálni, mit is tanulhatott meg épp.*
- Talán mert mostanában… olyan zaklatott vagy… *feleli halkan Taitosnak, mikor kis időre kettesben maradnak, és a fiú elmondja kellemetlen tapasztalatát.*
- De… én is megijedtem… Aggódtam kicsit, hogy az istenek miatt már a holdmágia sem működik, ha nem hódolunk be… *teszi hozzá kelletlenül, majd hogy elűzze a gondot, inkább a vállát vonja.*
- De igen, látod, sikerült! Mindkettőnknek. Úgyhogy nincs baj. *még valami fura mosolyt is az arcára erőltet, aztán elindul befelé.
Daewe csodálata azért jól esik neki. Más ez, mint mikor a mestere dicséri. Hisz akkor olyasvalaki dicséri, aki maga is képes ilyesmire. Most meg, az elf nő ámulata olyan… hízelgőbb. Büszkévé teszi, hogy ő képes olyasmire, amire a másik nem, s hogy ez csodálatot vált ki a másikból. Talán kissé gyarló érzület ez, de ennyi büszkeség még benne is elfér.
Mivel most épp nincs rajta a köpönyege, s ekképpen a csuklyája sem, mindössze haja – a kissé kócos (még nem szokta meg, hogy foglalkoznia kellene vele), sötét haja – takar ki valamit az arcából, így pedig könnyedén fel lehet fedezni arcán a gúnyos fintort, amit Taitos bölcselkedésére vág.
Majd mikor a saját hídja végének közelébe ér, és nekilát mosni, ő azt állapítja meg, hogy ezekre a ruhákra ráférne egy alapos beáztatás is szappanos vízben, vagy akár egy kifőzés. De hát, abból kénytelenek dolgozni, amilyük van…
Kimerítő így a mosás, de egy kicsit még élvezi is a pancsolást, bár a víz még tényleg elég hideg.*
- Micsoda? *kérdez vissza Taitos megjegyzésére, némileg vonakodón, mert valahol számít arra, hogy megint valami számára nehezen felfogható, rébuszos beszéd fog következni, és nem valami egyszerű dologra utal a fiú, egyenes szavakkal.
Később ő is figyel Daewe válaszára, hogy honnan érkezett hozzájuk a nő. Majd még később aprót int Lokának, mikor jelenti, hogy menni készül. Arra már inkább rá sem kérdez, hogy miért kellene nyakon vágni Zarast. Hogy ez tényleges szándék, vagy csak valami tréfás szófordulat? Mindössze furcsállón néz Taitosra, aztán a kérdéseit megtartja magának és mos tovább.
Aztán hamarosan újabb „csapattag” „látogatja” meg őket, a kis tündér. Sokat nem törődik vele, mindössze mosás közben hallgatja, mit beszélnek Taitos-al, s próbálja kitalálni, mit is tanulhatott meg épp.*
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:59:52
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:59:52
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A rejtélyes kicsi kavics//
-Senki sem legyőzhetetlen. Minden tisztelettel, de még ön sem, Abogr mester, sőt, maguk az istenségek, vagyis a nagy erejű entitások sem. Mindenkinek megvan a maga ellenfele. Kérdés, hogy mikor jő el a trónkövetelő.
*Sokáig úgy tartották, hogy Eralil Namos nagymesterrel sem lehet felvenni a versenyt, most pedig itt van Worenth, aki lazán versenyre kelhetne vele. És akkor ez elég "kisemberek" példája. Az isteneket is legyőzheti egy erősebb, hatalmasabb isten úgy, ahogy Abogr mestert is térdre kényszeríthető egy még nála is nagyobb elementáris mágus. Noha csekély az esély rá, szinte semmi, ámbár épp Abogr mester mondta, hogy a mai világban semmi sem lehetetlen. Hát, ha ez így van, akkor ez sem.*
-Értem. *hunyorít a kavicsra.* -Lekötelezne!
*Abogr azért tud valamit! Játszi könnyedséggel "babonázza" a kavicsot, az a dallamos mondóka, ami úgy hangzik, mint egy egyszerű versike, teljesen érthetetlen a hóhajú számára, aki azért elég ügyes, hanem a legügyesebb a mágiában.*
-Ez mindenképpen remek hír.
*Mármint ugye az, hogy nincs átok, az áldáshiány már kevésbé, de nem vészes.*
-Mintha a tűzmágia csak egy-egy szeletét zárták volna a kövekbe.
*Visszaveszi a követ és a zsebébe csúsztatja.*
-Nem egyszerű feladat. *húzza el a száját.* -Ugye az a gond, hogy tudni kellene pontosan, hogy mennyi kő van. Mert az, hogy legfeljebb négyen-öten vettünk belőle, attól még lehetnek éppen. Egyet talán tudnék szerezni, ettől a Wram nevűtől. A többiek viszont, kik azon a napon ott harcoltak, talán már nem is élnek. Attól tartok ez nem fog menni. *sóhajt bánatosan.* -Hacsak Abogr mester ki nem deríti, hogy hol a többi. Nem tudná... *kezd bele kissé határozatlanul.* -Felvenni a kapcsolatot Hiqel mesterrel? Hiqel talán tudná "érzékelni", hogy hol van a többi kő pontos lelőhelye és úgy össze tudnám gyűjteni. Ki tudja, talán valamelyik a folyóba dobta, vagy elszórta az erdőben, vagy bármi. Mit gondol, Abogr mester?
*Worenth szerint az öreg képes lenne megoldani, a kérdés csupán az, hogy mennyire is érdekli a hóhajú csip-csup ügyecskéje.*
-Senki sem legyőzhetetlen. Minden tisztelettel, de még ön sem, Abogr mester, sőt, maguk az istenségek, vagyis a nagy erejű entitások sem. Mindenkinek megvan a maga ellenfele. Kérdés, hogy mikor jő el a trónkövetelő.
*Sokáig úgy tartották, hogy Eralil Namos nagymesterrel sem lehet felvenni a versenyt, most pedig itt van Worenth, aki lazán versenyre kelhetne vele. És akkor ez elég "kisemberek" példája. Az isteneket is legyőzheti egy erősebb, hatalmasabb isten úgy, ahogy Abogr mestert is térdre kényszeríthető egy még nála is nagyobb elementáris mágus. Noha csekély az esély rá, szinte semmi, ámbár épp Abogr mester mondta, hogy a mai világban semmi sem lehetetlen. Hát, ha ez így van, akkor ez sem.*
-Értem. *hunyorít a kavicsra.* -Lekötelezne!
*Abogr azért tud valamit! Játszi könnyedséggel "babonázza" a kavicsot, az a dallamos mondóka, ami úgy hangzik, mint egy egyszerű versike, teljesen érthetetlen a hóhajú számára, aki azért elég ügyes, hanem a legügyesebb a mágiában.*
-Ez mindenképpen remek hír.
*Mármint ugye az, hogy nincs átok, az áldáshiány már kevésbé, de nem vészes.*
-Mintha a tűzmágia csak egy-egy szeletét zárták volna a kövekbe.
*Visszaveszi a követ és a zsebébe csúsztatja.*
-Nem egyszerű feladat. *húzza el a száját.* -Ugye az a gond, hogy tudni kellene pontosan, hogy mennyi kő van. Mert az, hogy legfeljebb négyen-öten vettünk belőle, attól még lehetnek éppen. Egyet talán tudnék szerezni, ettől a Wram nevűtől. A többiek viszont, kik azon a napon ott harcoltak, talán már nem is élnek. Attól tartok ez nem fog menni. *sóhajt bánatosan.* -Hacsak Abogr mester ki nem deríti, hogy hol a többi. Nem tudná... *kezd bele kissé határozatlanul.* -Felvenni a kapcsolatot Hiqel mesterrel? Hiqel talán tudná "érzékelni", hogy hol van a többi kő pontos lelőhelye és úgy össze tudnám gyűjteni. Ki tudja, talán valamelyik a folyóba dobta, vagy elszórta az erdőben, vagy bármi. Mit gondol, Abogr mester?
*Worenth szerint az öreg képes lenne megoldani, a kérdés csupán az, hogy mennyire is érdekli a hóhajú csip-csup ügyecskéje.*
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:12:57
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:12:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A rejtélyes kicsi kavics//
-A világ rendje, hogy halandó lény nem uralhatja az időt. Eddig tökéletes volt, hiszen bárki próbálkozott, sosem járt sikerrel, viszont az istenek megjelenése miatt a mágia is kiteljesedett Lanawinban. Vérrel igéznek, élettel fizetnek, és akinek hite elég erős, az legyőzhetetlen lehet. *Hangjából halvány kétségbeesés hallatszik ki.* Felborul az egyensúly...
*De egyikőjük sem azért van itt, hogy a kétes jövőképet vitassák meg, így minden erejét az apró kőre koncentrálja.*
-Pontosan. Olyan, mint egy mágikus postagalamb, csak itt a kis kövek jelképezik az üzenet címzettjét, ami a galamb otthona, de visszafelé már nem tud közvetíteni. Hirtelen ennyit tudtam megállapítani, de természetesen elvégezhetek még néhány vizsgálatot.
*Mutatóujjával körözni kezd fölötte, és dallamos mondókát szaval orra alatt. Ujja hegyéből fekete füst tör elő, és körbeöleli a kavicsot.*
-Nincs rajta átok vagy áldás.
*Közli a következő megállapítást, majd újabb művelethez készül. Középső ujját finoman a tetejére helyezi, és lassan elkezdi simogatni. Az érintése mentén szikrák pattannak a levegőbe.*
-Úgy tűnik fel van töltve tűzmágiával, de olyan gyengén, hogy nem képes működni.
*Hosszú percekig böködi, piszkálja a kemény felszínt, ami hol nagyobb, hol kisebb szikrákkal reagál, de ennél többet nem sikerül kicsikarnia belőle.*
-Össze kéne szedni az összes követ, hogy előcsaljuk belőle a bezárt varázslatot. Nem tudom pontosan, mi rejtőzik benne, de ha közel kerül egymáshoz a mesterkő és a kisebb kavicsok, fel tudnák erősíteni az energiát, és egy tapasztalt mágus kinyerhetné belőle. Többet nem tudok mondani.
*Azzal visszaadja a jogos tulajdonosának.*
-A világ rendje, hogy halandó lény nem uralhatja az időt. Eddig tökéletes volt, hiszen bárki próbálkozott, sosem járt sikerrel, viszont az istenek megjelenése miatt a mágia is kiteljesedett Lanawinban. Vérrel igéznek, élettel fizetnek, és akinek hite elég erős, az legyőzhetetlen lehet. *Hangjából halvány kétségbeesés hallatszik ki.* Felborul az egyensúly...
*De egyikőjük sem azért van itt, hogy a kétes jövőképet vitassák meg, így minden erejét az apró kőre koncentrálja.*
-Pontosan. Olyan, mint egy mágikus postagalamb, csak itt a kis kövek jelképezik az üzenet címzettjét, ami a galamb otthona, de visszafelé már nem tud közvetíteni. Hirtelen ennyit tudtam megállapítani, de természetesen elvégezhetek még néhány vizsgálatot.
*Mutatóujjával körözni kezd fölötte, és dallamos mondókát szaval orra alatt. Ujja hegyéből fekete füst tör elő, és körbeöleli a kavicsot.*
-Nincs rajta átok vagy áldás.
*Közli a következő megállapítást, majd újabb művelethez készül. Középső ujját finoman a tetejére helyezi, és lassan elkezdi simogatni. Az érintése mentén szikrák pattannak a levegőbe.*
-Úgy tűnik fel van töltve tűzmágiával, de olyan gyengén, hogy nem képes működni.
*Hosszú percekig böködi, piszkálja a kemény felszínt, ami hol nagyobb, hol kisebb szikrákkal reagál, de ennél többet nem sikerül kicsikarnia belőle.*
-Össze kéne szedni az összes követ, hogy előcsaljuk belőle a bezárt varázslatot. Nem tudom pontosan, mi rejtőzik benne, de ha közel kerül egymáshoz a mesterkő és a kisebb kavicsok, fel tudnák erősíteni az energiát, és egy tapasztalt mágus kinyerhetné belőle. Többet nem tudok mondani.
*Azzal visszaadja a jogos tulajdonosának.*
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-03 07:10:55
Üzenet elküldve: 2017-04-03 07:10:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A rejtélyes kicsi kavics//
-Ambíció és pipogya. *teszi hozzá halkan, amolyan rövid összefoglalásként. Egyik sem éppen a legjobb, ugyanakkor az egyensúly tökéletes, Teysus örülhetne...*
-Ó, ez igazán remek!
*Abogr mester beszédére csak bólogat. Azt veszi ki belőle, hogy aki elementáris mágus, az soha nem fog játszani az idővel, viszont akik a szakrális vonalat követik, azok talán kapnak valamiféle isteni hatalmat, támogatást.*
-Talán jobb is, amíg senki birtokában sincs valami kézzel fogható.
*Abogr máris megbabonázza a kavicsot, ami izzani kezd. Worenth is valami hasonlót képzelt el, szóval eddig nem csalódik.*
-Hmmm... ezt pontosan nem tudom megmondani. Ha emlékezetem nem csal, akkor négyen voltunk, kik vehettek belőle. Ebből egyetlen egyet ismerek személyesen, de nagyon régen láttam... a neve Wram, egy ork. De, hogy ő is vett e belőle, az jó kérdés. *vonja meg kicsit a vállát.* -Tegyük fel, hogy nála is van egy ilyen kavics.
*Érdekes az, amit Abogr mond, de sajnos különösebb újdonság nincs benne, ezt egy nála szerényebb képességű mágus is hamar kikövetkezteti.*
-Szóval Hiqel mesternél van a mesterkő, nálunk pedig a kicsik. Ha aktiválja a kapcsolatot, akkor mi halljuk őt, de ő minket nem, szóval üzenhet, de mi nem válaszolhatunk. Mintha a mentális fonalat lebutítanám a légi hírnökre... *jegyzi meg, mert sajnos mostanság be kell érnie az utóbbival.*
-Mondja, Abogr mester. Ez lenne minden, vagy talán rejteget még valamit ez az apróság. *bök fejével a kavicsra.* -Kaphatnék valami részletesebb képet? Mivel mágikus tárgyról beszélünk, hátha tartogat még valamit, amit nem ártana tudni.
-Ambíció és pipogya. *teszi hozzá halkan, amolyan rövid összefoglalásként. Egyik sem éppen a legjobb, ugyanakkor az egyensúly tökéletes, Teysus örülhetne...*
-Ó, ez igazán remek!
*Abogr mester beszédére csak bólogat. Azt veszi ki belőle, hogy aki elementáris mágus, az soha nem fog játszani az idővel, viszont akik a szakrális vonalat követik, azok talán kapnak valamiféle isteni hatalmat, támogatást.*
-Talán jobb is, amíg senki birtokában sincs valami kézzel fogható.
*Abogr máris megbabonázza a kavicsot, ami izzani kezd. Worenth is valami hasonlót képzelt el, szóval eddig nem csalódik.*
-Hmmm... ezt pontosan nem tudom megmondani. Ha emlékezetem nem csal, akkor négyen voltunk, kik vehettek belőle. Ebből egyetlen egyet ismerek személyesen, de nagyon régen láttam... a neve Wram, egy ork. De, hogy ő is vett e belőle, az jó kérdés. *vonja meg kicsit a vállát.* -Tegyük fel, hogy nála is van egy ilyen kavics.
*Érdekes az, amit Abogr mond, de sajnos különösebb újdonság nincs benne, ezt egy nála szerényebb képességű mágus is hamar kikövetkezteti.*
-Szóval Hiqel mesternél van a mesterkő, nálunk pedig a kicsik. Ha aktiválja a kapcsolatot, akkor mi halljuk őt, de ő minket nem, szóval üzenhet, de mi nem válaszolhatunk. Mintha a mentális fonalat lebutítanám a légi hírnökre... *jegyzi meg, mert sajnos mostanság be kell érnie az utóbbival.*
-Mondja, Abogr mester. Ez lenne minden, vagy talán rejteget még valamit ez az apróság. *bök fejével a kavicsra.* -Kaphatnék valami részletesebb képet? Mivel mágikus tárgyról beszélünk, hátha tartogat még valamit, amit nem ártana tudni.
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 21:35:51
Üzenet elküldve: 2017-04-02 21:35:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A rejtélyes kicsi kavics//
-Nagyon más véleményen vannak a világról, de így tudják megtartani az egyensúlyt, mikor összeülnek tanácskozni. Egyikőjük fejjel menne a falnak, másik fülét farkát behúzva hátrálna, és így könnyebben megtalálják a helyes megoldást. *Csak hogy ő is mondjon valamit a két nagy mágusról, akik már sok szorult helyzetből mentették ki a világot közösen.*
-Nem szeretem a lassú munkát. *Jelenti ki halvány sértődöttséggel a hangjában.* Mestere vagyok a munkámnak, így nincs miért vagy mivel húznom az időt. *Elrakja a munkadíját, majd neki is lát alaposabban megvizsgálni a követ.*
-Sajnos ebben nem segíthetek! *Csóválja a fejét lemondóan.* Az elementáris mágia nem képes játszani az idővel. Ha képes lennél is a jövőbe látni, aztán a látottak miatt máshogy cselekedni, akkor nem is a jövőt láttad? Vagy annak még súlyosabb következményei lehetnek? Ezek mind olyan kérdések, amivel mágusok ezrei foglalkoztak már, de biztosat senki sem tudott mondani. Viszont a mai világban nem lehetetlen. Sokan úgy tartják, az istenek bármire képesek, és a leghűségesebb szolgáiknak hajlandóak megtanítani néhányat a saját mágiájukból.
*Közben fénynyalábokat bocsát tenyeréből a kőre, ami ennek hatására vörösen felizzik.*
-Aktív kapcsolat. *Mormolja maga elé, majd még kétszer megismétli a műveletet, ugyanazzal a végeredménnyel.* Többen is kaptatok ilyen követ? *Tudakolja le sem véve róla a szemét.* Úgy tűnik van egy mesterkő, amihez több kisebb kötődik egy mágikus fonállal. A kapcsolat egyoldalú, bármit is teszel ezzel a kaviccsal, abból semmi sem jut el a túloldalra.
*Egyelőre ennyit tudott megmondani, de ha Worenth tljes körű vizsgálatra tart igényt, amivel kideríthető, van-e bármi rejtett képessége, azt is készséggel teljesíti.*
-Nagyon más véleményen vannak a világról, de így tudják megtartani az egyensúlyt, mikor összeülnek tanácskozni. Egyikőjük fejjel menne a falnak, másik fülét farkát behúzva hátrálna, és így könnyebben megtalálják a helyes megoldást. *Csak hogy ő is mondjon valamit a két nagy mágusról, akik már sok szorult helyzetből mentették ki a világot közösen.*
-Nem szeretem a lassú munkát. *Jelenti ki halvány sértődöttséggel a hangjában.* Mestere vagyok a munkámnak, így nincs miért vagy mivel húznom az időt. *Elrakja a munkadíját, majd neki is lát alaposabban megvizsgálni a követ.*
-Sajnos ebben nem segíthetek! *Csóválja a fejét lemondóan.* Az elementáris mágia nem képes játszani az idővel. Ha képes lennél is a jövőbe látni, aztán a látottak miatt máshogy cselekedni, akkor nem is a jövőt láttad? Vagy annak még súlyosabb következményei lehetnek? Ezek mind olyan kérdések, amivel mágusok ezrei foglalkoztak már, de biztosat senki sem tudott mondani. Viszont a mai világban nem lehetetlen. Sokan úgy tartják, az istenek bármire képesek, és a leghűségesebb szolgáiknak hajlandóak megtanítani néhányat a saját mágiájukból.
*Közben fénynyalábokat bocsát tenyeréből a kőre, ami ennek hatására vörösen felizzik.*
-Aktív kapcsolat. *Mormolja maga elé, majd még kétszer megismétli a műveletet, ugyanazzal a végeredménnyel.* Többen is kaptatok ilyen követ? *Tudakolja le sem véve róla a szemét.* Úgy tűnik van egy mesterkő, amihez több kisebb kötődik egy mágikus fonállal. A kapcsolat egyoldalú, bármit is teszel ezzel a kaviccsal, abból semmi sem jut el a túloldalra.
*Egyelőre ennyit tudott megmondani, de ha Worenth tljes körű vizsgálatra tart igényt, amivel kideríthető, van-e bármi rejtett képessége, azt is készséggel teljesíti.*
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 18:59:12
Üzenet elküldve: 2017-04-02 18:59:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A rejtélyes kicsi kavics//
*Néha azért jó érzéssel töltheti el még a nagy Abogr mestert is az egyszerű dicséret.
Végül csak beugrik az öregnek a név, Worenth pedig bólogat.*
-Igen, és bátorságnak sincs híján. *teszi még hozzá Hiqel érdemeihez.* -Viszont úgy láttam, hogy Amos Thenior úrral nagyban különböztek a nézeteik, bár ez most kevésbé lényeges.
*Hiqel sokkal bátrabbnak és elszántabbnak tűnt akkor, amikor volt a Templom támadása. Amos kicsit olyan volt, mint aki a szőnyeg alá akarja söpörni a bajt és félt bármit is elmondani a dolgokról.
Számára csupán közönséges kavics, legalábbis egyelőre, de ha Abogr mester szerint szép munka, akkor nem szeretné ebben megkérdőjelezni.*
-Háromszáz arany? *kérdezi kissé meglepődve, amit képtelen palástolni.*
~Talán Ziana mégis igazat mondott... megváltozott az öreg mester...~
*El nem tudja képzelni, hogy mi a fenének kell Abogrnak az a háromszáz arany, amit legombolhat a hóhajútól, de tulajdonképpen azt sem tudni, hogy mit kezd a rengeteg arannyal, amit itt a tanításért beszed. Lehet, hogy gazdagabb, mint az egész város, bár tény, hogy őhozzá senki sem érhet fel, legalábbis elementáris mágia terén biztosan nem.*
-Rendben. Gyors eredményt várok öntől, Abogr mester. *mondja kissé célzottan, hogy nem a semmiért akar fizetni. Kiszámolja a 300 aranyat és Abogr mester (Mesélő (Landa) kezébe nyomja.
Nyugodtan át is számolhatja, de az összeg biztosan annyi, amennyit kér.*
-Amíg vizsgálódik, Abogr mester, lenne egy kérdésem. Egy ideje azon tűnődöm, hogy elérhető lenne e olyan erejű mágusoknak, mint amilyen én vagyok, játszani az idővel. Létezik időmágia? *szegezi kérdését az öregnek.* -A múlton nem kívánok változtatni, mert annak beláthatatlan következményei lehetnének a jövőre, azaz innen nézve a jelenre. A természet törvényeit sem akarom megcsúfolni, de mégis... betekintést lehet nyerni a jövőbe, mondjuk néhány percre?
*Ha ezért az információért is pénzt kér az öreg, akkor köszöni szépen, nem kér majd belőle.*
*Néha azért jó érzéssel töltheti el még a nagy Abogr mestert is az egyszerű dicséret.
Végül csak beugrik az öregnek a név, Worenth pedig bólogat.*
-Igen, és bátorságnak sincs híján. *teszi még hozzá Hiqel érdemeihez.* -Viszont úgy láttam, hogy Amos Thenior úrral nagyban különböztek a nézeteik, bár ez most kevésbé lényeges.
*Hiqel sokkal bátrabbnak és elszántabbnak tűnt akkor, amikor volt a Templom támadása. Amos kicsit olyan volt, mint aki a szőnyeg alá akarja söpörni a bajt és félt bármit is elmondani a dolgokról.
Számára csupán közönséges kavics, legalábbis egyelőre, de ha Abogr mester szerint szép munka, akkor nem szeretné ebben megkérdőjelezni.*
-Háromszáz arany? *kérdezi kissé meglepődve, amit képtelen palástolni.*
~Talán Ziana mégis igazat mondott... megváltozott az öreg mester...~
*El nem tudja képzelni, hogy mi a fenének kell Abogrnak az a háromszáz arany, amit legombolhat a hóhajútól, de tulajdonképpen azt sem tudni, hogy mit kezd a rengeteg arannyal, amit itt a tanításért beszed. Lehet, hogy gazdagabb, mint az egész város, bár tény, hogy őhozzá senki sem érhet fel, legalábbis elementáris mágia terén biztosan nem.*
-Rendben. Gyors eredményt várok öntől, Abogr mester. *mondja kissé célzottan, hogy nem a semmiért akar fizetni. Kiszámolja a 300 aranyat és Abogr mester (Mesélő (Landa) kezébe nyomja.
Nyugodtan át is számolhatja, de az összeg biztosan annyi, amennyit kér.*-Amíg vizsgálódik, Abogr mester, lenne egy kérdésem. Egy ideje azon tűnődöm, hogy elérhető lenne e olyan erejű mágusoknak, mint amilyen én vagyok, játszani az idővel. Létezik időmágia? *szegezi kérdését az öregnek.* -A múlton nem kívánok változtatni, mert annak beláthatatlan következményei lehetnének a jövőre, azaz innen nézve a jelenre. A természet törvényeit sem akarom megcsúfolni, de mégis... betekintést lehet nyerni a jövőbe, mondjuk néhány percre?
*Ha ezért az információért is pénzt kér az öreg, akkor köszöni szépen, nem kér majd belőle.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 18:08:23
Üzenet elküldve: 2017-04-02 18:08:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A rejtélyes kicsi kavics//
*Nehéz nem meghallania, ha szólítják egy ilyen helyen, és habár nem sok kedve van új embereket megismerni, vagy félbehagyni jelenlegi munkáját, mégis csak azért van itt, hogy segítsen.*
-Ezüstszilánkok, igen, igen. *Bólogat. Tudja jól, kikről van szó, habár nevet nem igen tudna mondani, de egy-két arc még megvan a fejében a mágustanoncokról.*
-Köszönöm! *Feleli kissé egykedvűen. Nem véletlenül hozta át a tornyot a romtábor helyére, így látta jónak. És ha Abogr valamit jónak lát, az minden bizonnyal jó is, így nincs min meglepődni, nincs miért gratulálni, ez magától értetődő.*
-Hiqel? *Ízlelheti a nevet, majd a homlokára csap.* hát hogyne tudnám, ki ő! Derék mágus, helyén van az esze. *Mondja inkább magának, mintha csak felszeretné frissíteni emlékeit az említett férfiről. Közben átveszi a követ Worenthtől, egészen közel emeli a szeméhez, és homlokát ráncolva forgatja ujjai között.*
-Szép munka, nagyon szép! *Állapítja meg, de mielőtt bármi többet mondana, meg kell beszélniük egy nagyon fontos dolgot.* Remélem tudja, hogy nem dolgozom ingyen! Háromszáz arany lesz a vizsgálat ára, és kiderítem, mit tud a kövecske pontosan.
*Semmi kérdés, egyértelmű, hogy az ár nem alkuképes.*
*Nehéz nem meghallania, ha szólítják egy ilyen helyen, és habár nem sok kedve van új embereket megismerni, vagy félbehagyni jelenlegi munkáját, mégis csak azért van itt, hogy segítsen.*
-Ezüstszilánkok, igen, igen. *Bólogat. Tudja jól, kikről van szó, habár nevet nem igen tudna mondani, de egy-két arc még megvan a fejében a mágustanoncokról.*
-Köszönöm! *Feleli kissé egykedvűen. Nem véletlenül hozta át a tornyot a romtábor helyére, így látta jónak. És ha Abogr valamit jónak lát, az minden bizonnyal jó is, így nincs min meglepődni, nincs miért gratulálni, ez magától értetődő.*
-Hiqel? *Ízlelheti a nevet, majd a homlokára csap.* hát hogyne tudnám, ki ő! Derék mágus, helyén van az esze. *Mondja inkább magának, mintha csak felszeretné frissíteni emlékeit az említett férfiről. Közben átveszi a követ Worenthtől, egészen közel emeli a szeméhez, és homlokát ráncolva forgatja ujjai között.*
-Szép munka, nagyon szép! *Állapítja meg, de mielőtt bármi többet mondana, meg kell beszélniük egy nagyon fontos dolgot.* Remélem tudja, hogy nem dolgozom ingyen! Háromszáz arany lesz a vizsgálat ára, és kiderítem, mit tud a kövecske pontosan.
*Semmi kérdés, egyértelmű, hogy az ár nem alkuképes.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 16:01:45
Üzenet elküldve: 2017-04-02 16:01:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A rejtélyes kicsi kavics//
*Abogr mester hamar feltűnik a porondon, szóval ha legközelebb is őt szeretné felkeresni, csak szólítania kell. Ennyi az egész.*
-Abogr mester! *hajt fejet Worenth a csoszogó öregnek. Talán magatehetetlennek tűnik, vénnek és sebezhetőnek, de a látszat bizony csal! Abogr szemében az olyan mágusmesterek, mint Worenth, csupán cirkuszi mutatványosok, kontárok, holott mondjuk a hóhajú szinte nagymesternek mondható.*
-Öhm... *lepődik meg, majd végül úgy határoz, hogy bemutatkozik. Abogr nyilván nem jegyez meg minden arcot, de oda se neki.*
-Worenth Yosden vagyok, a Synmirai Ezüstszilánkok rangidős elementáris vezetője. Róluk már bizonyára hallott, Abogr mester.
*Gyakran látogatták a szilánkok a mágustornyot, csak akkor még ugye az egykori helyén volt a Kikötői részen.*
-Először is gratulálnom kell az új helyhez és a megjelenéshez. Igen hangulatos és szép lett az új hely, amit választott. *kedveskedik, majd rátér a lényegre, mielőtt Abogr mester elkezdene türelmetlenkedni.*
-Igen, hisz azért jöttem. *kotorászik zsebében, majd előveszi a kicsi, közönségesnek tűnő kavicsot és az öreg kezébe adja.*
-Mond önnek az a név valamit, hogy Hiqel? Elvileg ő Wegtoren főmágus-helyettese. Amikor a cilinderes mágus megtámadta a templomot, akkor adta ezt a kavicsot Hiqel egyik segédje. Azt mondta, hogyha szüksége lesz a segítségemre, akkor ezen keresztül fog majd értesíteni. Miféle kő ez, bölcs Abogr mester és mit tud?
*Abogr mester hamar feltűnik a porondon, szóval ha legközelebb is őt szeretné felkeresni, csak szólítania kell. Ennyi az egész.*
-Abogr mester! *hajt fejet Worenth a csoszogó öregnek. Talán magatehetetlennek tűnik, vénnek és sebezhetőnek, de a látszat bizony csal! Abogr szemében az olyan mágusmesterek, mint Worenth, csupán cirkuszi mutatványosok, kontárok, holott mondjuk a hóhajú szinte nagymesternek mondható.*
-Öhm... *lepődik meg, majd végül úgy határoz, hogy bemutatkozik. Abogr nyilván nem jegyez meg minden arcot, de oda se neki.*
-Worenth Yosden vagyok, a Synmirai Ezüstszilánkok rangidős elementáris vezetője. Róluk már bizonyára hallott, Abogr mester.
*Gyakran látogatták a szilánkok a mágustornyot, csak akkor még ugye az egykori helyén volt a Kikötői részen.*
-Először is gratulálnom kell az új helyhez és a megjelenéshez. Igen hangulatos és szép lett az új hely, amit választott. *kedveskedik, majd rátér a lényegre, mielőtt Abogr mester elkezdene türelmetlenkedni.*
-Igen, hisz azért jöttem. *kotorászik zsebében, majd előveszi a kicsi, közönségesnek tűnő kavicsot és az öreg kezébe adja.*
-Mond önnek az a név valamit, hogy Hiqel? Elvileg ő Wegtoren főmágus-helyettese. Amikor a cilinderes mágus megtámadta a templomot, akkor adta ezt a kavicsot Hiqel egyik segédje. Azt mondta, hogyha szüksége lesz a segítségemre, akkor ezen keresztül fog majd értesíteni. Miféle kő ez, bölcs Abogr mester és mit tud?
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 14:53:18
Üzenet elküldve: 2017-04-02 14:53:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//A rejtélyes kicsi kavics//
*A torony csendes, Worenth hangja erős visszhangot ver a kőfalak között.*
-Mi ez az perpatvar? *Hallatszik a recsegős hang, majd előcsoszog Abogr az árnyékból, és mogorván tekint az érkezőre.*
-Üdvözlöm! Kit köszönhetek az elementáris mágia házának falai között? *Érdeklődik egykedvűen. Ha találkoztak is már, nem emlékszik a mágusra. Gyakran járnak hozzá a tanulni vágyók, vannak akik hatonta visszatérnek, de még őket sem mindig ismeri fel. Ha a bemutatkozáson túl vannak, rá is térhetnek a lényegre.*
-Segíthetek valamiben? *A kérdés inkább költői, hiszen mindenki azért látogatja meg, hogy tanuljon tőle, ismereteket szerezhessen, nem pedig kedves, bájos modoráért. Nem az a fajta ember, akivel szívesen leállnak beszélgetni, ha nem muszáj.*
*A torony csendes, Worenth hangja erős visszhangot ver a kőfalak között.*
-Mi ez az perpatvar? *Hallatszik a recsegős hang, majd előcsoszog Abogr az árnyékból, és mogorván tekint az érkezőre.*
-Üdvözlöm! Kit köszönhetek az elementáris mágia házának falai között? *Érdeklődik egykedvűen. Ha találkoztak is már, nem emlékszik a mágusra. Gyakran járnak hozzá a tanulni vágyók, vannak akik hatonta visszatérnek, de még őket sem mindig ismeri fel. Ha a bemutatkozáson túl vannak, rá is térhetnek a lényegre.*
-Segíthetek valamiben? *A kérdés inkább költői, hiszen mindenki azért látogatja meg, hogy tanuljon tőle, ismereteket szerezhessen, nem pedig kedves, bájos modoráért. Nem az a fajta ember, akivel szívesen leállnak beszélgetni, ha nem muszáj.*
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 13:20:47
Üzenet elküldve: 2017-04-02 13:20:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszi nem-nagytakarítás //
*Órákat, vagy talán többet tölt el az új feladata elvégzésével. Ugyan úgy, mint az előbb a tökéletességre hajt, így elég lassan halad, az eredmény viszont a tündér szerint kiváló, külső szemlélő szerint nem biztos, de a lényeg, hogy Nellara a maximumot hozza ki magából. Pihenés gyanánt elmegy, hogy készítsen magának egy teát. Édesen, kevés citromlével issza, úgy, ahogyan szereti, közben nassol egy kicsit, ha már úgyis ott van. Nyugodtan elszürcsöli az italát, elpakol maga után, majd elmegy, hogy megkeresse a Mestert. Tesz egy jó nagy kört, mire rábukkan Taitosra. Ha a tündér úgy érzi, hogy nem zavar, akkor odamegy, hogy megszólítsa.*
- Végeztem, Mester! Egészen érdekes volt.
*Órákat, vagy talán többet tölt el az új feladata elvégzésével. Ugyan úgy, mint az előbb a tökéletességre hajt, így elég lassan halad, az eredmény viszont a tündér szerint kiváló, külső szemlélő szerint nem biztos, de a lényeg, hogy Nellara a maximumot hozza ki magából. Pihenés gyanánt elmegy, hogy készítsen magának egy teát. Édesen, kevés citromlével issza, úgy, ahogyan szereti, közben nassol egy kicsit, ha már úgyis ott van. Nyugodtan elszürcsöli az italát, elpakol maga után, majd elmegy, hogy megkeresse a Mestert. Tesz egy jó nagy kört, mire rábukkan Taitosra. Ha a tündér úgy érzi, hogy nem zavar, akkor odamegy, hogy megszólítsa.*
- Végeztem, Mester! Egészen érdekes volt.
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:39:12
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:39:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A rejtélyes kicsi kavics//
*Már egészen otthonosan mozog a mágustoronyban és az idevezető legrövidebb utat is tudja, szóval hamar megérkezik. Oda és vissza, hiszen nemrégiben távozott, hogy egy óriást kísérjen el a kis falucskába.
Most viszont a saját ügyével fog foglalkozni, ami nem más, mint egy régi nagy rejtély, aminek szeretne a végére járni. Hogy a rejtély mennyire lesz rejtvény, vagy Abogr mester azonnal rávágja a választ, nos, az majd kiderül, mindenesetre a hóhajú már nagyon izgatott emiatt. Apropó, ha már Abogr mester... van még valami, amit meg akar tőle kérdezni, ha már lesz szerencséje összefutni vele végre.*
-Abogr mester! *ereszti ki hangját, hátha az öreg felfigyel az egyébként ismerős hangra, hiszen találkoztak már korábban és beszélgettek is, de az már elég régen történt.*
-Abogr mester!
*Már egészen otthonosan mozog a mágustoronyban és az idevezető legrövidebb utat is tudja, szóval hamar megérkezik. Oda és vissza, hiszen nemrégiben távozott, hogy egy óriást kísérjen el a kis falucskába.
Most viszont a saját ügyével fog foglalkozni, ami nem más, mint egy régi nagy rejtély, aminek szeretne a végére járni. Hogy a rejtély mennyire lesz rejtvény, vagy Abogr mester azonnal rávágja a választ, nos, az majd kiderül, mindenesetre a hóhajú már nagyon izgatott emiatt. Apropó, ha már Abogr mester... van még valami, amit meg akar tőle kérdezni, ha már lesz szerencséje összefutni vele végre.*
-Abogr mester! *ereszti ki hangját, hátha az öreg felfigyel az egyébként ismerős hangra, hiszen találkoztak már korábban és beszélgettek is, de az már elég régen történt.*
-Abogr mester!
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-01 20:28:15
Üzenet elküldve: 2017-04-01 20:28:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Taitos nagyon sokat tanul, csatakígyók, alkimista vágyálmok, ezek kellenek neki. Érdekes történetek, amiket jó, ha egy hozzá hasonló ember ismer is.*
-Nem is kell, minek nekünk fegyver?
*Szavai kicsit a feleslegességről árulkodnak.*
-Aki fizikailag legyőzhető, azt Ragron megeszi, netán megcsapkodjuk egyszerű fegyverekkel, míg bármelyik csatakígyónál van jobb varázslat.
*Elnéz a távolba, és végül lányos zavarában összeakad nyelve is.*
-Igen, ez ilyen fordított ige.
*Nevet fel saját nyomorán, aztán helyesbít.*
-Krestvir ügyes volt most, nekem meg már hatok óta egyre gyengébb a mágikus erőm.
*Csóválja meg a fejét, és sóhajt. Mikor már kettesben vannak Krestvirrel, akkor viszont kifejti az egészet.*
-Kicsit olyan érzésem volt, mintha valaki lefogta volna a varázslatomat, nem éreztem a manát sem.
*Ingatja erősebben a fejét.*
-Neked így is sikerült. Ezért érdekes igazán.
*Erősíti meg bátorítását.*
-Csak az nyugtat, hogy sikerült.
*Villan meg szeme, és arra gondol, hogy pár napja ő is az alkotó varázslók sorát gyarapítja.*
~Nocsak, tényleg?~
*Az egész futós játékot tanítványa kissé komolyan is veszi, de Taitos csak visszanevetni tud.*
-Mire kitalálod, hogy hova ugrottam, én már ott sem leszek.
*Vigyorodik el arra utalva, hogy mégis csak egy mágus üldözéséről van szó.*
-Az út vége nem azt jelenti, hogy nincs tovább.
*Elsüti a védjegyéül szolgáló bölcsességet is, mire odaérnek.*
-Akkor lássuk.
*Picit mosogatni kezd ő is.*
-Olyan végtelen.
*Jegyzi meg a tavat fürkészvén, hátha valamelyik nő hozzátenné a magáét ehhez a gondolathoz.*
-Daewe, te mit mondtál, honnan is származol?
*Kérdet még rá erre is, mikor ismerős kiáltást hall.*
~Nocsak, az anyai ösztön a legridegebb elfet is legyűrte.~
*Habár Loka elég makacs teremtés, Taitos nem ismeri, és magában nem is akar létjogosultságot adni igazán rideg oldalának.*
-Menj csak!
*Kiált vissza.*
-Elkísérjen valaki?
*Udvariasság ez csupán, nem szívesen menne senki, de egy friss anyával illene lennie valakinek, mondjuk a férjének, az apának, vagy valakinek.*
-Vágd nyakon Zarast helyettem is!
*Szól egy kis gondolkodás után, aztán persze, ha ő is kijelölődik, mint díszkíséret, akkor nevetve teszi hozzá, hogy majd ő elintézi. Közben pedig a szennyest pusztítja gőzerővel.*
*Taitos nagyon sokat tanul, csatakígyók, alkimista vágyálmok, ezek kellenek neki. Érdekes történetek, amiket jó, ha egy hozzá hasonló ember ismer is.*
-Nem is kell, minek nekünk fegyver?
*Szavai kicsit a feleslegességről árulkodnak.*
-Aki fizikailag legyőzhető, azt Ragron megeszi, netán megcsapkodjuk egyszerű fegyverekkel, míg bármelyik csatakígyónál van jobb varázslat.
*Elnéz a távolba, és végül lányos zavarában összeakad nyelve is.*
-Igen, ez ilyen fordított ige.
*Nevet fel saját nyomorán, aztán helyesbít.*
-Krestvir ügyes volt most, nekem meg már hatok óta egyre gyengébb a mágikus erőm.
*Csóválja meg a fejét, és sóhajt. Mikor már kettesben vannak Krestvirrel, akkor viszont kifejti az egészet.*
-Kicsit olyan érzésem volt, mintha valaki lefogta volna a varázslatomat, nem éreztem a manát sem.
*Ingatja erősebben a fejét.*
-Neked így is sikerült. Ezért érdekes igazán.
*Erősíti meg bátorítását.*
-Csak az nyugtat, hogy sikerült.
*Villan meg szeme, és arra gondol, hogy pár napja ő is az alkotó varázslók sorát gyarapítja.*
~Nocsak, tényleg?~
*Az egész futós játékot tanítványa kissé komolyan is veszi, de Taitos csak visszanevetni tud.*
-Mire kitalálod, hogy hova ugrottam, én már ott sem leszek.
*Vigyorodik el arra utalva, hogy mégis csak egy mágus üldözéséről van szó.*
-Az út vége nem azt jelenti, hogy nincs tovább.
*Elsüti a védjegyéül szolgáló bölcsességet is, mire odaérnek.*
-Akkor lássuk.
*Picit mosogatni kezd ő is.*
-Olyan végtelen.
*Jegyzi meg a tavat fürkészvén, hátha valamelyik nő hozzátenné a magáét ehhez a gondolathoz.*
-Daewe, te mit mondtál, honnan is származol?
*Kérdet még rá erre is, mikor ismerős kiáltást hall.*
~Nocsak, az anyai ösztön a legridegebb elfet is legyűrte.~
*Habár Loka elég makacs teremtés, Taitos nem ismeri, és magában nem is akar létjogosultságot adni igazán rideg oldalának.*
-Menj csak!
*Kiált vissza.*
-Elkísérjen valaki?
*Udvariasság ez csupán, nem szívesen menne senki, de egy friss anyával illene lennie valakinek, mondjuk a férjének, az apának, vagy valakinek.*
-Vágd nyakon Zarast helyettem is!
*Szól egy kis gondolkodás után, aztán persze, ha ő is kijelölődik, mint díszkíséret, akkor nevetve teszi hozzá, hogy majd ő elintézi. Közben pedig a szennyest pusztítja gőzerővel.*
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-04-01 19:48:24
Üzenet elküldve: 2017-04-01 19:48:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszi nem-nagytakarítás //
*Órákat tölt el könyveket bújva, ám a torony mágusa nem doktor, csak egy vén bohóc aki minden kétséget kizáróan életében nem látta még fajának nőstény példányait közelebbről annál, mint mikor sokra tartott aranytallérjait veszi át tőlük mondvacsinált praktikáiért cserébe. A lány bosszús, amiért semmit nem talál a terhesség mágikus képességekre gyakorolt hatásáról. Úgy tűnik nem ez áll a háttérben, sokkal inkább az istenek és azok ténykedése. Eeyré és Teysusé legfőképp. Mikor még csak Sa'argathot -s aztán Sa'Tereth járták a földet nem volt problémája a varázslással. A felismerés gondolatébresztő.
Hasztalan azonban nem telik az itt töltött idő, töméntelen új igét magol be. Serényen gyakorol, motyogja maga elé eldugott sarkokban a varázsszavakat. Más tanoncok -például a mókás kis tündér- is hasonlóan tesznek; mindenki azért jött, hogy titkos tudásra, hatalomra és erőre tegyen szert. Loka nem érzi, hogy közéjük való lenne. Meggyőződése, hogy sokkal jobb náluk.
Kompániájának selejtesebb tagjait nem találja kutakodása közben. Noha nem is utánuk kutat.
Hamar elunja magát és úgy dönt, elég volt neki a poros polcokból meg az öregemberszagból. Kevés felszerelésével felpakolva lép ki a Mágustorony ajtaján, ekkor látja meg fentről az elbűvölő hármast ahogyan a tóban lubickolnak egy nagy adag szennyessel.
Előző napi erőtlenségét meghazudtoló ruganyossággal lépked az áttetsző lépcsőn, majd a Taitos által létre hívott ezüstös fényű hídon át.*
- Taitos mester! *A fiú után kiált, mivel az integetés és fütyörészés méltóságon aluli számára. A vízbe nem merészkedik be, csak annyira megy közel a hídon, hogy ne kelljen kiabálnia.*
- Vissza kell indulnom, aggódom a gyerekekért. *Úgy ítéli ez olyasmi amelyet egy normális anya mondana és érezne, így hát hihető kell legyen.*
- Worenth inasa figyel rájuk, de ezernyi a dolga és a világért sem szeretnék neki túl sok fáradságot okozni. *Miközben beszél tekintetével a tó felszínét súrolja és Lihanech irányába kémlel. Egy nap vissza fog térni, tudja jól.*
*Órákat tölt el könyveket bújva, ám a torony mágusa nem doktor, csak egy vén bohóc aki minden kétséget kizáróan életében nem látta még fajának nőstény példányait közelebbről annál, mint mikor sokra tartott aranytallérjait veszi át tőlük mondvacsinált praktikáiért cserébe. A lány bosszús, amiért semmit nem talál a terhesség mágikus képességekre gyakorolt hatásáról. Úgy tűnik nem ez áll a háttérben, sokkal inkább az istenek és azok ténykedése. Eeyré és Teysusé legfőképp. Mikor még csak Sa'argathot -s aztán Sa'Tereth járták a földet nem volt problémája a varázslással. A felismerés gondolatébresztő.
Hasztalan azonban nem telik az itt töltött idő, töméntelen új igét magol be. Serényen gyakorol, motyogja maga elé eldugott sarkokban a varázsszavakat. Más tanoncok -például a mókás kis tündér- is hasonlóan tesznek; mindenki azért jött, hogy titkos tudásra, hatalomra és erőre tegyen szert. Loka nem érzi, hogy közéjük való lenne. Meggyőződése, hogy sokkal jobb náluk.
Kompániájának selejtesebb tagjait nem találja kutakodása közben. Noha nem is utánuk kutat.
Hamar elunja magát és úgy dönt, elég volt neki a poros polcokból meg az öregemberszagból. Kevés felszerelésével felpakolva lép ki a Mágustorony ajtaján, ekkor látja meg fentről az elbűvölő hármast ahogyan a tóban lubickolnak egy nagy adag szennyessel.
Előző napi erőtlenségét meghazudtoló ruganyossággal lépked az áttetsző lépcsőn, majd a Taitos által létre hívott ezüstös fényű hídon át.*
- Taitos mester! *A fiú után kiált, mivel az integetés és fütyörészés méltóságon aluli számára. A vízbe nem merészkedik be, csak annyira megy közel a hídon, hogy ne kelljen kiabálnia.*
- Vissza kell indulnom, aggódom a gyerekekért. *Úgy ítéli ez olyasmi amelyet egy normális anya mondana és érezne, így hát hihető kell legyen.*
- Worenth inasa figyel rájuk, de ezernyi a dolga és a világért sem szeretnék neki túl sok fáradságot okozni. *Miközben beszél tekintetével a tó felszínét súrolja és Lihanech irányába kémlel. Egy nap vissza fog térni, tudja jól.*
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-03-31 19:36:42
Üzenet elküldve: 2017-03-31 19:36:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
- Csatakígyó.
*Bólint rá Taitos kérdésére.*
- Olyan, mint egy ágyú, csak kézben is lehet hordozni. De sokat én sem tudok ezekről, igazság szerint még egyiket sem láttam soha. Sokáig azt sem nagyon hittem, hogy valaki is tudott működőképes példányt szerkeszteni. De ebben átengedem az elsőséget másnak. Biztos nem én leszek Synmira fegyverkovácsa.
*Aztán amikor a mágus közelebb lép és szemügyre veszi leplezetlen érdeklődéssel a hegeket az arcán, rettenetesen zavarba jön. Elnéz valahová a fiú arca mellett és érzi, hogy szinte lángot vet a füle hegye. Ezeket a sebhelyeket mindig is szégyellte, úgy volt vele, hogy amúgy sem finom vonású arcát csak tovább csúfítják. Azt persze érzi, hogy az érdeklődésben nincs semmi bántó szándék, de attól még kényelmetlenül érzi magát. Csak hümmög néhányat Taitos szavaira és épp csak picit érzi magát könnyebben attól, hogy a másiknak is vannak hasonló "díszei".
Krestvir remek érzékkel avatkozik ekkor közbe, hogy ő is megpróbálkozzon egy varázslattal, mely tökéletesen sikerül. Ezzel Daewe is kizökken előbbi állapotából és eltátott szájjal figyeli a varázslat eredményét. Azzal persze tisztában van, hogy nagyobb hatalmú mágusok egészen hihetetlen dolgokra is képesek az elme erejével, de őt még az is lenyűgözi, hogy valaki pár bűvös ige segítségével aprócska lángot varázsol a gyertya kanócára. Ez az éteri könnyedségű, valószínűtlen híd pedig egészen ámulatba ejti.*
- Óóó...
*Most csak ennyit tud mondani, és elismerően bólogat Krestvir felé, aztán hangosan, jókedvűen nevet fel Taitos tévesztésén.*
- Ha a mester csinálta jól és a tanítvány maradt le, akkor ez egy nagyon furcsa varázslat.
*Ekkor viszont Taitos megkéri, hogy a mágia szülte hídon menjen be a tó közepe felé, hogy tiszta vízben tudjanak mosni. Ekkor azért egy kicsit elbizonytalanodik. Ez az ezüstös valami nagyon jól néz ki, de van egy olyan érzése, hogy abban a pillanatban zuhan keresztül rajta a vízbe, ahogy rálép.
~Nem számít, itt úgyis sekély a víz. Na lássuk!~
Felmarkolja a szennyes ruha egy részét és tesz pár óvatos lépést. A híd pont olyan szilárdnak érződik, mint kőből épült társai. Innen már nagyobb magabiztossággal lábal be egészen odáig, ahol a híd véget ér. Taitos kérdésére ledobja a ruhaneműket maga mellé és belepancsol a vízbe.*
- Kicsit hideg, de kristálytiszta. Azt hiszem, jó lesz. Gyertek!
*Kiabál vissza a partra, aztán míg a páros odaér, nekikezd beáztatni a mosást.*
- Csatakígyó.
*Bólint rá Taitos kérdésére.*
- Olyan, mint egy ágyú, csak kézben is lehet hordozni. De sokat én sem tudok ezekről, igazság szerint még egyiket sem láttam soha. Sokáig azt sem nagyon hittem, hogy valaki is tudott működőképes példányt szerkeszteni. De ebben átengedem az elsőséget másnak. Biztos nem én leszek Synmira fegyverkovácsa.
*Aztán amikor a mágus közelebb lép és szemügyre veszi leplezetlen érdeklődéssel a hegeket az arcán, rettenetesen zavarba jön. Elnéz valahová a fiú arca mellett és érzi, hogy szinte lángot vet a füle hegye. Ezeket a sebhelyeket mindig is szégyellte, úgy volt vele, hogy amúgy sem finom vonású arcát csak tovább csúfítják. Azt persze érzi, hogy az érdeklődésben nincs semmi bántó szándék, de attól még kényelmetlenül érzi magát. Csak hümmög néhányat Taitos szavaira és épp csak picit érzi magát könnyebben attól, hogy a másiknak is vannak hasonló "díszei".
Krestvir remek érzékkel avatkozik ekkor közbe, hogy ő is megpróbálkozzon egy varázslattal, mely tökéletesen sikerül. Ezzel Daewe is kizökken előbbi állapotából és eltátott szájjal figyeli a varázslat eredményét. Azzal persze tisztában van, hogy nagyobb hatalmú mágusok egészen hihetetlen dolgokra is képesek az elme erejével, de őt még az is lenyűgözi, hogy valaki pár bűvös ige segítségével aprócska lángot varázsol a gyertya kanócára. Ez az éteri könnyedségű, valószínűtlen híd pedig egészen ámulatba ejti.*
- Óóó...
*Most csak ennyit tud mondani, és elismerően bólogat Krestvir felé, aztán hangosan, jókedvűen nevet fel Taitos tévesztésén.*
- Ha a mester csinálta jól és a tanítvány maradt le, akkor ez egy nagyon furcsa varázslat.
*Ekkor viszont Taitos megkéri, hogy a mágia szülte hídon menjen be a tó közepe felé, hogy tiszta vízben tudjanak mosni. Ekkor azért egy kicsit elbizonytalanodik. Ez az ezüstös valami nagyon jól néz ki, de van egy olyan érzése, hogy abban a pillanatban zuhan keresztül rajta a vízbe, ahogy rálép.
~Nem számít, itt úgyis sekély a víz. Na lássuk!~
Felmarkolja a szennyes ruha egy részét és tesz pár óvatos lépést. A híd pont olyan szilárdnak érződik, mint kőből épült társai. Innen már nagyobb magabiztossággal lábal be egészen odáig, ahol a híd véget ér. Taitos kérdésére ledobja a ruhaneműket maga mellé és belepancsol a vízbe.*
- Kicsit hideg, de kristálytiszta. Azt hiszem, jó lesz. Gyertek!
*Kiabál vissza a partra, aztán míg a páros odaér, nekikezd beáztatni a mosást.*
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-03-30 23:01:16
Üzenet elküldve: 2017-03-30 23:01:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Megkönnyebbül, mikor a híd a szeme láttára születik meg, s még azt az alakot is veszi fel, amit ő elképzelt. Díszesnek épp nem díszes, mert ilyen részletekre most nem tért ki, de megfelel annak, amit elképzelése szerint mestere elvárt; szépen elférnek majd rajta, mint egy szirten, ami a vízen fekszik.
Aztán Taitos tesz egy megjegyzést, amire odafordul hozzá, majd szemöldökét felvonva nézi őt… majd elmosolyodik, de beharapja a száját, aminek az lesz az eredménye, hogy csukott szájjal „nevet”, vagyis rázkódik a mellkasa a visszafogott derűtől. Ám végül nem mond semmit, nem ad magyarázatot, csak elfordul mesterétől, és nyalábja alatt a mosatlannal, kezében a vödörrel elindul a saját hídján, lassan és óvatosan lépdelve.
És hogy mit talált olyan mulatságosnak? Hát Taitos dicséretét, ami öndicséretre sikeredett… Miközben ő sejtette jól, hogy a fiú nem ezt akarta mondani, csak belezavarodott a szavakba, miszerint valójában ő, a tanítvány szárnyalt túl mesterén, és nem fordítva. A sikertelen varázslat miatti feszültség feloszlása is rátett egy lapáttal, hogy ez az apró baklövés ennyire felszabadított benne valamit, hogy nevetnie kelljen.
Miközben Taitos előre engedi az elfet, még mindig somolyogva fogadja a dicséretét.*
- Hiszen ez máskor is sikerült már… *enged meg azért egy kis értetlenséget, mert úgy érzi, semmi olyan rendkívülit nem tett, amivel most sokkal inkább kiérdemelhette volna mestere figyelmét és dicséretét. Csak azért, mert az előbb valamit Taitos elrontott, még nem lesz nagyobb az ő érdeme.
A fürkészést pedig egész jól viseli. Talán a fiú az egyetlen, akinek a tekintetét hosszabb ideig is elbírja.*
- Azt nem lesz nehéz… Ez a híd ugyanis véges. Úgyhogy még ha araszolva is megyek utánad, utol foglak érni, hacsak nem szándékozol a vízbe futni tovább… *feleli egykedvűen, szokott fintorgós ábrázatával, és óvatosan folytatja tovább az utat. Víziszonya nincs ugyan, sőt, a vizet kimondottan szereti, azért is volt kedve még a jeges vízben is megfürödni otthon, de… hosszasabban álldogálni és elázni ruhástól a tóban… ahhoz most nincs kedve. Túl nagy időveszteség volna megszárítkozni és felmelegedni, miközben annyi munka vár még rájuk ma!*
*Megkönnyebbül, mikor a híd a szeme láttára születik meg, s még azt az alakot is veszi fel, amit ő elképzelt. Díszesnek épp nem díszes, mert ilyen részletekre most nem tért ki, de megfelel annak, amit elképzelése szerint mestere elvárt; szépen elférnek majd rajta, mint egy szirten, ami a vízen fekszik.
Aztán Taitos tesz egy megjegyzést, amire odafordul hozzá, majd szemöldökét felvonva nézi őt… majd elmosolyodik, de beharapja a száját, aminek az lesz az eredménye, hogy csukott szájjal „nevet”, vagyis rázkódik a mellkasa a visszafogott derűtől. Ám végül nem mond semmit, nem ad magyarázatot, csak elfordul mesterétől, és nyalábja alatt a mosatlannal, kezében a vödörrel elindul a saját hídján, lassan és óvatosan lépdelve.
És hogy mit talált olyan mulatságosnak? Hát Taitos dicséretét, ami öndicséretre sikeredett… Miközben ő sejtette jól, hogy a fiú nem ezt akarta mondani, csak belezavarodott a szavakba, miszerint valójában ő, a tanítvány szárnyalt túl mesterén, és nem fordítva. A sikertelen varázslat miatti feszültség feloszlása is rátett egy lapáttal, hogy ez az apró baklövés ennyire felszabadított benne valamit, hogy nevetnie kelljen.
Miközben Taitos előre engedi az elfet, még mindig somolyogva fogadja a dicséretét.*
- Hiszen ez máskor is sikerült már… *enged meg azért egy kis értetlenséget, mert úgy érzi, semmi olyan rendkívülit nem tett, amivel most sokkal inkább kiérdemelhette volna mestere figyelmét és dicséretét. Csak azért, mert az előbb valamit Taitos elrontott, még nem lesz nagyobb az ő érdeme.
A fürkészést pedig egész jól viseli. Talán a fiú az egyetlen, akinek a tekintetét hosszabb ideig is elbírja.*
- Azt nem lesz nehéz… Ez a híd ugyanis véges. Úgyhogy még ha araszolva is megyek utánad, utol foglak érni, hacsak nem szándékozol a vízbe futni tovább… *feleli egykedvűen, szokott fintorgós ábrázatával, és óvatosan folytatja tovább az utat. Víziszonya nincs ugyan, sőt, a vizet kimondottan szereti, azért is volt kedve még a jeges vízben is megfürödni otthon, de… hosszasabban álldogálni és elázni ruhástól a tóban… ahhoz most nincs kedve. Túl nagy időveszteség volna megszárítkozni és felmelegedni, miközben annyi munka vár még rájuk ma!*
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-03-30 22:22:22
Üzenet elküldve: 2017-03-30 22:22:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Daewe érdekes dolgokat mond.*
-Kígyókat?
*Megpróbálja elképzelni.*
-Ez sokkal bonyolultabbnak hangzik.
*Picikét töri a fejét a hallottakon.*
~Önteni?~
*Hallott erről, talán sejti is, hogy forma, meg olvadt acél dolga az egész, de sokkal könnyebbnek így sem hangzik a dolog.*
-Akkor én is sokat nem tudhatok. Csak a hírek, elméletek, amiket itt-ott megoszt velem egy-egy érdekesen megbízható kinézetű valaki.
*Mesél forrásairól, és vállat von.*
-Igen, összefogás kell. Senki nem érthet mindenhez, pedig ehhez sok tudás kell.
*Noha a polihisztirok korát élik, és Taitos is sokszínűnek tekinthető tudással rendelkezik. Ő nem ebben látja a jövőt.*
-Ejj, de komoly.
*Lép közel a hegeket megszemlélni.*
-Te is kíváncsi gyerek lehettél.
*Saját most még lilával cakkozott arcára mutat.*
-Én is az vagyok, megértem az ízét. Éppen ezért bízom, és bízzuk az ilyeneket arra, aki ért hozzá.
*Biccent az elf nőnek.*
-Na mosásra fel!
*És akkor besül a varázslat.*
~Hogy mi a?!~
*Egy kicsit kezd aggódni is.*
~Előbb az isten szúrja ki, majd ez... De a köpeny!~
*Zavarodik teljesen össze, kicsit bele is szédül, és akkor mellette Krestvir sikeres varázslatot zár.*
-Mikor a mester túltesz a tanítványon.
*Mormogja büszkén, de kissé kellemetlenkedve Daewenek, majd rámutat Krestvir hídjának végére, hátha most sikerül.*
-Nos, az iszapot így megkerültük, csak bele ne ess, Krestvir, te meg le ne lépj róla!
*Néz a lányra, és ha Daewe bemegy a tó közepére pár szót hozzáfűz.*
-Büszke vagyok rád!
*Dob egy atyáskodó mosolyt is, aztán elszakítja tekintetét, kissé intimnek érzi Krestvir fürkészését, és most nem akarja ugratni. Végül a csendet megtörvén bekiált.*
-Milyen a víz, hozzok még szennyest, jó?!
*Kiabál be.*
~Újra a régi a hangom.~
*Vidul fel, és ha Daewe nem vitt be mindent, a két embernyi duplahídról kihajolva felnyalábol egy keveset, és bemegy vele. Vigyáz, nehogy belépjen.*
-Érj utol, ha tudsz!
*Vigyorog hátra válla mögött a kissé tér és talán víz iszonyosnak is mondható tanítványára, és elcsattog a fényíveken befele.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
*Daewe érdekes dolgokat mond.*
-Kígyókat?
*Megpróbálja elképzelni.*
-Ez sokkal bonyolultabbnak hangzik.
*Picikét töri a fejét a hallottakon.*
~Önteni?~
*Hallott erről, talán sejti is, hogy forma, meg olvadt acél dolga az egész, de sokkal könnyebbnek így sem hangzik a dolog.*
-Akkor én is sokat nem tudhatok. Csak a hírek, elméletek, amiket itt-ott megoszt velem egy-egy érdekesen megbízható kinézetű valaki.
*Mesél forrásairól, és vállat von.*
-Igen, összefogás kell. Senki nem érthet mindenhez, pedig ehhez sok tudás kell.
*Noha a polihisztirok korát élik, és Taitos is sokszínűnek tekinthető tudással rendelkezik. Ő nem ebben látja a jövőt.*
-Ejj, de komoly.
*Lép közel a hegeket megszemlélni.*
-Te is kíváncsi gyerek lehettél.
*Saját most még lilával cakkozott arcára mutat.*
-Én is az vagyok, megértem az ízét. Éppen ezért bízom, és bízzuk az ilyeneket arra, aki ért hozzá.
*Biccent az elf nőnek.*
-Na mosásra fel!
*És akkor besül a varázslat.*
~Hogy mi a?!~
*Egy kicsit kezd aggódni is.*
~Előbb az isten szúrja ki, majd ez... De a köpeny!~
*Zavarodik teljesen össze, kicsit bele is szédül, és akkor mellette Krestvir sikeres varázslatot zár.*
-Mikor a mester túltesz a tanítványon.
*Mormogja büszkén, de kissé kellemetlenkedve Daewenek, majd rámutat Krestvir hídjának végére, hátha most sikerül.*
-Nos, az iszapot így megkerültük, csak bele ne ess, Krestvir, te meg le ne lépj róla!
*Néz a lányra, és ha Daewe bemegy a tó közepére pár szót hozzáfűz.*
-Büszke vagyok rád!
*Dob egy atyáskodó mosolyt is, aztán elszakítja tekintetét, kissé intimnek érzi Krestvir fürkészését, és most nem akarja ugratni. Végül a csendet megtörvén bekiált.*
-Milyen a víz, hozzok még szennyest, jó?!
*Kiabál be.*
~Újra a régi a hangom.~
*Vidul fel, és ha Daewe nem vitt be mindent, a két embernyi duplahídról kihajolva felnyalábol egy keveset, és bemegy vele. Vigyáz, nehogy belépjen.*
-Érj utol, ha tudsz!
*Vigyorog hátra válla mögött a kissé tér és talán víz iszonyosnak is mondható tanítványára, és elcsattog a fényíveken befele.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-03-29 18:44:39
Üzenet elküldve: 2017-03-29 18:44:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszi nagytakarítás//
*Pedig igazán nincs komolyabb oka annak, hogy elhallgat és zavarba jön, mint az, hogy észreveszi, hogy egyedül őt nevettette meg a megjegyzés, így pedig felhívhatta magára a figyelmet. Márpedig nem szereti, ha rá irányul a figyelem; de ezt talán nem is nehéz kitalálni abból, hogy folyton csuklyát visel.
A beszélgetésből egyre kevesebbet ért, mind a fegyverek, mind az alkímia terén. Vagyis érti, miről van szó, épp csak elképzelni nem tudja, vagyis nem tudna mit hozzátenni, mindenféle hozzáértés nélkül. Daewe történetére viszont lopva odapillant a nő arcára. Meg is jegyzi magának, hogy a bájitalokkal óvatosan kell bánni, hisz eddig nem is gondolta volna, hogy ilyen komoly balesetek, akár robbanások is történhetnek…
Odalent, már Taitos válaszára a vállát vonja, majd beáll a fiú mellé a mutatott helyre, és hunyorog a fénylő foltra. Aztán értőn bólogat, hogy rendben van, majd… várja, hogy mestere varázsoljon, de… nem történik semmi.
Az utóbbi idők hatása, hogy emiatt máris rossz érzés költözik a gyomrába, és Taitosra is aggódón néz. A sikertelen varázslat korábban csak valami apró hibát, figyelmetlenséget jelentett a számára, mióta azonban annyi varázslatot elveszítettek az istenek miatt, s azoknál is ilyen sikertelenséggel derült fény a veszteségre, kicsit érzékenyebben reagál rá, ha bármelyik varázslat is besül.
Daewe érdeklődő kérdése azonban kizökkenti pillanatnyi kétségbeesett hangulatából, és válasz helyett most ő próbálkozik a varázslattal. Nem várja meg, hogy Taitos újra nekifogjon, mert bár lehűti a fejét, mégis van benne egy kis türelmetlenség, hogy minél előbb meggyőződjön róla, hogy erre a varázslatra még mindig képesek és nem kobozták el az istenek.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
*Pedig igazán nincs komolyabb oka annak, hogy elhallgat és zavarba jön, mint az, hogy észreveszi, hogy egyedül őt nevettette meg a megjegyzés, így pedig felhívhatta magára a figyelmet. Márpedig nem szereti, ha rá irányul a figyelem; de ezt talán nem is nehéz kitalálni abból, hogy folyton csuklyát visel.
A beszélgetésből egyre kevesebbet ért, mind a fegyverek, mind az alkímia terén. Vagyis érti, miről van szó, épp csak elképzelni nem tudja, vagyis nem tudna mit hozzátenni, mindenféle hozzáértés nélkül. Daewe történetére viszont lopva odapillant a nő arcára. Meg is jegyzi magának, hogy a bájitalokkal óvatosan kell bánni, hisz eddig nem is gondolta volna, hogy ilyen komoly balesetek, akár robbanások is történhetnek…
Odalent, már Taitos válaszára a vállát vonja, majd beáll a fiú mellé a mutatott helyre, és hunyorog a fénylő foltra. Aztán értőn bólogat, hogy rendben van, majd… várja, hogy mestere varázsoljon, de… nem történik semmi.
Az utóbbi idők hatása, hogy emiatt máris rossz érzés költözik a gyomrába, és Taitosra is aggódón néz. A sikertelen varázslat korábban csak valami apró hibát, figyelmetlenséget jelentett a számára, mióta azonban annyi varázslatot elveszítettek az istenek miatt, s azoknál is ilyen sikertelenséggel derült fény a veszteségre, kicsit érzékenyebben reagál rá, ha bármelyik varázslat is besül.
Daewe érdeklődő kérdése azonban kizökkenti pillanatnyi kétségbeesett hangulatából, és válasz helyett most ő próbálkozik a varázslattal. Nem várja meg, hogy Taitos újra nekifogjon, mert bár lehűti a fejét, mégis van benne egy kis türelmetlenség, hogy minél előbb meggyőződjön róla, hogy erre a varázslatra még mindig képesek és nem kobozták el az istenek.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-03-28 21:58:01
Üzenet elküldve: 2017-03-28 21:58:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Szívesen hápogna, és visszaadná az egyiket, de Aoneeren látszik, hogy ez nem opció, így a lány, ha kelletlenül is, de elteszi őket.
Már a lovon ülnek, mikor Alyo a homlokát a férfi hátának támasztva mered maga elé, szinte kiguvadó szemmel néz egy pontot a ló hátán, a saját lábai között. Mivel Aoneeren páncél van, így kevés eséllyel érzékel ebből bármit is, Alyonak viszont kifejezetten jól esik a fém ridegsége.*
- Bántottál már náladnál gyengébbet? Többed magaddal? Pusztán szórakozásból, vagy hogy megmutasd, hogy megmutasd, hogy milyen nagy legény vagy?
*Furcsán cseng a hangja, nyilvánvaló, hogy a kérdés nem véletlen, nem csak úgy eszébe jutott. Igazából nem vár választ.*
- Ismered Kagan Thargodar lázadásának a történetét?
*Tesz fel ismét egy kérdést, látszólag tudomást sem véve arról, amit Aoneer mond neki. Pedig nagyon is tudomást vesz róla, hiszen a férfi valamiféle rablógyilkosságra akarja rávenni, bár nem egészen biztos abban, hogy ezt amaz véresen komolyan gondolja, hiszen ketten vannak és ki tudja, hogy hányan lennének akik őrzik azt az állatot? Valószínűleg sokan, hiszen egy rendkívül drága állatról van szó, és nyilván nem csak a helyi kamaszokra bízzák rá, hogy tereljék ki legelni reggel, és este vissza. Kamaszokat amúgy sem szívesen gyilkolászna, még akkor sem ha a haszon egy griff lehet, végtére is Alyonak nem életcélja, hogy beszerezzen egy ilyen dögöt. Nem, ő túl földhöz ragadott ehhez, ráadásul szó szerint.*
Már a lovon ülnek, mikor Alyo a homlokát a férfi hátának támasztva mered maga elé, szinte kiguvadó szemmel néz egy pontot a ló hátán, a saját lábai között. Mivel Aoneeren páncél van, így kevés eséllyel érzékel ebből bármit is, Alyonak viszont kifejezetten jól esik a fém ridegsége.*
- Bántottál már náladnál gyengébbet? Többed magaddal? Pusztán szórakozásból, vagy hogy megmutasd, hogy megmutasd, hogy milyen nagy legény vagy?
*Furcsán cseng a hangja, nyilvánvaló, hogy a kérdés nem véletlen, nem csak úgy eszébe jutott. Igazából nem vár választ.*
- Ismered Kagan Thargodar lázadásának a történetét?
*Tesz fel ismét egy kérdést, látszólag tudomást sem véve arról, amit Aoneer mond neki. Pedig nagyon is tudomást vesz róla, hiszen a férfi valamiféle rablógyilkosságra akarja rávenni, bár nem egészen biztos abban, hogy ezt amaz véresen komolyan gondolja, hiszen ketten vannak és ki tudja, hogy hányan lennének akik őrzik azt az állatot? Valószínűleg sokan, hiszen egy rendkívül drága állatról van szó, és nyilván nem csak a helyi kamaszokra bízzák rá, hogy tereljék ki legelni reggel, és este vissza. Kamaszokat amúgy sem szívesen gyilkolászna, még akkor sem ha a haszon egy griff lehet, végtére is Alyonak nem életcélja, hogy beszerezzen egy ilyen dögöt. Nem, ő túl földhöz ragadott ehhez, ráadásul szó szerint.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741