Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
160. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-10-03 20:51:39
Üzenet elküldve: 2014-10-03 20:51:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Rhaden//
* Elmsolyodik, mikor hallja Rhadent, aki kezdi "megérteni" a mágiát. *
- Rendben. * Felel, majd magában végiggondolja, hogy sikerülhet-e most itt bemutatni újonnan tnault varázslatát. ~Mi akadályozhat? ~ Gondolja magában, majd végigsimít ruháján és várja a fejleményeket. ~ Már ideje volt egy kicsit megtisztítanom az út porát. ~ Gondolja magában, s egyre szélesebb mosolyt ölt, miközben látja, hogy a foltok sorra tűnnek el ruhájáról. Persze, ha valami folytán nem sikerülne a varázslat, akkor sincs nagy gond, mert csak végigsimít ruháján, nem mormol egy igét, vagy hasonlókat, így nem feltűnő a próbálkozása. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
* Elmsolyodik, mikor hallja Rhadent, aki kezdi "megérteni" a mágiát. *
- Rendben. * Felel, majd magában végiggondolja, hogy sikerülhet-e most itt bemutatni újonnan tnault varázslatát. ~Mi akadályozhat? ~ Gondolja magában, majd végigsimít ruháján és várja a fejleményeket. ~ Már ideje volt egy kicsit megtisztítanom az út porát. ~ Gondolja magában, s egyre szélesebb mosolyt ölt, miközben látja, hogy a foltok sorra tűnnek el ruhájáról. Persze, ha valami folytán nem sikerülne a varázslat, akkor sincs nagy gond, mert csak végigsimít ruháján, nem mormol egy igét, vagy hasonlókat, így nem feltűnő a próbálkozása. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
159. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-10-03 19:17:06
Üzenet elküldve: 2014-10-03 19:17:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Omon Rabark//
*Rhaden örül Omon segítőkészségének, és jó szándékának, viszont kissé bizonytalan. De, ha már itt egy lehetőség megpróbálja. A mester némi aranyért, hajlandó fordítgatni, a könyvet, és magyarázni Rhaden-nek. egy-két részt még Rhaden is megért. Például a varázslatok besorolását. Viszont, a többi még mindig idegen neki. A mester valószínűleg túlságosan is beleélte magát, és figyelmen kívül hagyta, hogy jelenlegi tanítványa, még életében, nem találkozott mágiával. Vagy, ha mégis, nem fogta fel, mi is történt. De, egy biztos. Rhaden fejében kezd összeállni, egy kép, amelynek még értelme is van, bár ez elég kezdetleges, de nem is rossz. Rhaden, nagyon örül, ennek a kis sikernek is. Ez egyértelműen, adott neki, egy kis önbizalmat, hogy folytassa a tanulást, és még mélyebbre süllyedjen a torony, kínálta lehetőségekben. Néha-néha, ránéz Omon-ra, és arcáról sikerélményeiből adódó jókedvét fejezi ki felé. A nagy nyüzsgésben, mikor a mester hagyja kicsit pihenni, oda ül Omon-hoz.*
-Köszönöm, a segítséget. Jó mestert választottál. Én, már kezdtem feladni, hogy valaha is megértsem, a mágiát, de neked köszönhetően, sikerül elindulnom, egy jó irányba, hogy megértsem azt.
*Rhaden örül Omon segítőkészségének, és jó szándékának, viszont kissé bizonytalan. De, ha már itt egy lehetőség megpróbálja. A mester némi aranyért, hajlandó fordítgatni, a könyvet, és magyarázni Rhaden-nek. egy-két részt még Rhaden is megért. Például a varázslatok besorolását. Viszont, a többi még mindig idegen neki. A mester valószínűleg túlságosan is beleélte magát, és figyelmen kívül hagyta, hogy jelenlegi tanítványa, még életében, nem találkozott mágiával. Vagy, ha mégis, nem fogta fel, mi is történt. De, egy biztos. Rhaden fejében kezd összeállni, egy kép, amelynek még értelme is van, bár ez elég kezdetleges, de nem is rossz. Rhaden, nagyon örül, ennek a kis sikernek is. Ez egyértelműen, adott neki, egy kis önbizalmat, hogy folytassa a tanulást, és még mélyebbre süllyedjen a torony, kínálta lehetőségekben. Néha-néha, ránéz Omon-ra, és arcáról sikerélményeiből adódó jókedvét fejezi ki felé. A nagy nyüzsgésben, mikor a mester hagyja kicsit pihenni, oda ül Omon-hoz.*
-Köszönöm, a segítséget. Jó mestert választottál. Én, már kezdtem feladni, hogy valaha is megértsem, a mágiát, de neked köszönhetően, sikerül elindulnom, egy jó irányba, hogy megértsem azt.
158. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-10-01 17:29:29
Üzenet elküldve: 2014-10-01 17:29:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Rhaden Falswor//
* Az asztaltól elmegy, egy másikig, ahova Rhaden ül le. Ő az asztal mellett áll meg és lehajol a könyvhöz. Megnézi a címét. *
- Ismerős betűk. De mégis más, mint az általam használt elf nyelv. * Tovább tanulmányozza az írást, hátha valami ismerős szót talál benne. *
- Szerintem egy ősibb elf nyelven íródtak. * Nem biztos benne, de majdnem biztos azért.
~ Curu... ~ Ez az egy szó, amit nagyjából megért, ez pedig annyit jelent, hogy "képesség", így hát megrázza fejét és megszólal. *
- Sajnálom, de én sem tudom lefordítani. Annyit értek, hogy "képesség". Ezzel pedig még nem megyünk sokra. Viszont biztos van itt egy mester valahol, aki lefordítja. * Körbenéz, majd mikor meglát egy öreg mestert, aki csak ácsorog valahol a közelben int neki, hogy jöjjön. *
- Ez mit jelent? * Kérdi a mestertől, ha már odaér. Omon egy újabb pillantást vet a másik asztalra, ahol az előbb állt, majd oda is lép. Elővesz egy kék színű italt, majd lehúzza a torkán. ~ Nem mondhatom, hogy jó íze van! ~ Amint lemegy az utolsó csepp is a löttyből furcsa érzése támad. Mintha hirtelen mindent tudni. Persze még mindig nem tud mindent, de valahogy segíti a koncentrálást bizonyára ez az ital. Újra a könyv felé hajol. Ha végzett a tanulással odaadja az érte járó pénzt az egyik mesternek, majd visszamegy Rhadenhez, akinek talán már sikerült rájönni a könyv jelentésére a mester segítségével. *
Megivott egy Világoskék varázsitalt!
* Az asztaltól elmegy, egy másikig, ahova Rhaden ül le. Ő az asztal mellett áll meg és lehajol a könyvhöz. Megnézi a címét. *
- Ismerős betűk. De mégis más, mint az általam használt elf nyelv. * Tovább tanulmányozza az írást, hátha valami ismerős szót talál benne. *
- Szerintem egy ősibb elf nyelven íródtak. * Nem biztos benne, de majdnem biztos azért.
~ Curu... ~ Ez az egy szó, amit nagyjából megért, ez pedig annyit jelent, hogy "képesség", így hát megrázza fejét és megszólal. *
- Sajnálom, de én sem tudom lefordítani. Annyit értek, hogy "képesség". Ezzel pedig még nem megyünk sokra. Viszont biztos van itt egy mester valahol, aki lefordítja. * Körbenéz, majd mikor meglát egy öreg mestert, aki csak ácsorog valahol a közelben int neki, hogy jöjjön. *
- Ez mit jelent? * Kérdi a mestertől, ha már odaér. Omon egy újabb pillantást vet a másik asztalra, ahol az előbb állt, majd oda is lép. Elővesz egy kék színű italt, majd lehúzza a torkán. ~ Nem mondhatom, hogy jó íze van! ~ Amint lemegy az utolsó csepp is a löttyből furcsa érzése támad. Mintha hirtelen mindent tudni. Persze még mindig nem tud mindent, de valahogy segíti a koncentrálást bizonyára ez az ital. Újra a könyv felé hajol. Ha végzett a tanulással odaadja az érte járó pénzt az egyik mesternek, majd visszamegy Rhadenhez, akinek talán már sikerült rájönni a könyv jelentésére a mester segítségével. *
Megivott egy Világoskék varázsitalt!
157. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-30 18:21:50
Üzenet elküldve: 2014-09-30 18:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Omon Rabark//
-Igen pénz, az nekem is jól jönne. *Jegyzi, meg bólogatva. Rhaden, leül egy közeli asztalhoz, és maga mellé invitálja, Omon-t is. Mikor leül, kezébe vesz, egy könyvet, és az asztalra teszi.*
-Sokat, próbálkoztam megérteni, az itteni könyveket, de még mindig, nem világos számomra, hogy mi is az a mágia. Olvastam sok, varázslatokról szóló könyvet, olvastam igékről, és mágusok életéről. De, egyik sem válaszolta meg, hogy mi az a mágia, miből ered, és, hogy miért van. De, a legnagyobb bukkanó talán az, hogy, ha van is, olyan könyv amit én keresek, az nem azon a nyelven íródott, amit én beszélek. Így kénytelen voltam felhagyni vele, hogy itt tanuljak tovább, és más elfoglaltságot keressek. Például, megkérdeznék, egy tehetősebb mestert, hogy van-e számomra munkája, vagy valami ilyesmi. De, ha ismersz valakit, akinek egy kis segítségre van szüksége, akkor az is jó. *Rhaden karba teszi kezét, és hátradől. Majd várja, Omon válaszát.*
-Persze, örömmel venném, ha elkísérnél egy mesterig, és ha kedved tartja, akár együtt is munkába állhatnánk. *Teszi hozzá, Rhaden.*
-Igen pénz, az nekem is jól jönne. *Jegyzi, meg bólogatva. Rhaden, leül egy közeli asztalhoz, és maga mellé invitálja, Omon-t is. Mikor leül, kezébe vesz, egy könyvet, és az asztalra teszi.*
-Sokat, próbálkoztam megérteni, az itteni könyveket, de még mindig, nem világos számomra, hogy mi is az a mágia. Olvastam sok, varázslatokról szóló könyvet, olvastam igékről, és mágusok életéről. De, egyik sem válaszolta meg, hogy mi az a mágia, miből ered, és, hogy miért van. De, a legnagyobb bukkanó talán az, hogy, ha van is, olyan könyv amit én keresek, az nem azon a nyelven íródott, amit én beszélek. Így kénytelen voltam felhagyni vele, hogy itt tanuljak tovább, és más elfoglaltságot keressek. Például, megkérdeznék, egy tehetősebb mestert, hogy van-e számomra munkája, vagy valami ilyesmi. De, ha ismersz valakit, akinek egy kis segítségre van szüksége, akkor az is jó. *Rhaden karba teszi kezét, és hátradől. Majd várja, Omon válaszát.*
-Persze, örömmel venném, ha elkísérnél egy mesterig, és ha kedved tartja, akár együtt is munkába állhatnánk. *Teszi hozzá, Rhaden.*
156. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-29 21:00:52
Üzenet elküldve: 2014-09-29 21:00:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Rhaden Falswor//
*A másik feleletére csak bólogat, jelezve, hogy "érti". ~Rhaden. ~ Ízlelgeti a nevet, majd válaszol. *
- Omon Rabark vagyok. Én is messziről jöttem. *Mosolyog, majd lenéz egy másik asztalra, amelynél senki nem ül. Ezek valami más nyelven íródtak, nem elf nyelven, így ő sem tudja elolvasni. ~Talán törpe rúnák. ~ gondolja, de magában megrázza fejét egyből. * ~Áh, nem-nem, azok nem ilyenek. ~
- Igazából én is csak nemrég kezdtem bele a mágia tanulásába, de már jól haladok... csak még pénz kéne. Esetleg nem tudsz errefelé valami munkahelyet, hogy összgyűjtsek némi pénzt? *Néz kérdően Rhaden-ra. *
*A másik feleletére csak bólogat, jelezve, hogy "érti". ~Rhaden. ~ Ízlelgeti a nevet, majd válaszol. *
- Omon Rabark vagyok. Én is messziről jöttem. *Mosolyog, majd lenéz egy másik asztalra, amelynél senki nem ül. Ezek valami más nyelven íródtak, nem elf nyelven, így ő sem tudja elolvasni. ~Talán törpe rúnák. ~ gondolja, de magában megrázza fejét egyből. * ~Áh, nem-nem, azok nem ilyenek. ~
- Igazából én is csak nemrég kezdtem bele a mágia tanulásába, de már jól haladok... csak még pénz kéne. Esetleg nem tudsz errefelé valami munkahelyet, hogy összgyűjtsek némi pénzt? *Néz kérdően Rhaden-ra. *
155. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-29 06:11:51
Üzenet elküldve: 2014-09-29 06:11:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* A nap magasan jár, ebédidő van, Assának azonban most nincs semmi harapnivalója. A fegyvereit szerencsére megtalálta a csónakban, így nem teljesen védtelen, de az íjához nincsenek nyilak, azt sem tudja minek cipeli magával azt az egyszerű szerkezetet, csak plusz teher. Ami Erf tanításának köszönhető, hogy nagyjából képes forgatni díszes kardját. Szépen megmunkált darab, a markolata ezüstös, benne néhány kő csillog, a pengéje sértetlenül fénylik. Most ott lóg oldalán. A táskájában néhány cuccán kívül még a pénze van, ami szerencsére nem is annyira kevés. Úgy tervezte ugyan, hogy hoz el néhány dolgot a szigetről, de ez nem így alakult. Útközben talál egy gyümölcsfát, meg az út mellett vadmálna nő, legalább ezzel jóllakik egy kissé. Kulacsa szerencsére tele van. Nem siet sehová. De szeretné még ma elérni a tornyot, lehetőleg tanulni is vagy megismerkedni az épületben lakó mágussal. Mordach tanácsa az volt, hogy a vízmágiától független varázslatokat is tanuljon, hát itt az alkalom.
A meditálásról sem feledkezik meg, azt szeretné akár rendszeressé tenni, hogy elméje nyitottabb és befogadóbb legyen erre a tudományra.
A régi tonyot már befutotta a borostyán, s az egész elhagyatottnak, kissé kísértetiesnek tűnik. Ő azonban úgy dönt, hogy bemegy. Egy idős varázsló fogadja. Bent rengeteg könyv és teleírt pergamen. Assa bemutatkozik, s ezt követően a varázsló is köszönti őt.*
- Biztos fogunk találni néhány olyan varázslatot, ami számodra hasznos lehet.
* A könyvekben rengeteg igét megtalál a tündérke, azt sem tudja, hogy melyiket válassza. Egészen bonyoluktak is akadnak, de mivel még csak néhány varázslat ekvégzésére képes, ezért egyelőre az egyszerűbbekből választanak. A gyakorlás kezdtetétveszi, s Assa csak órákkal később távozik. Szeretne még mindenképp visszajönni ide. Az öreg rengeteg tanáccsal is ellátta, s egy tekercset is kölcsönkapott, melyben a meditálás lényegéről írnak, hogy pontosan mit kell tennie. Úgy tervezi, hogy még egy kis ideig a kikötőben marad.*
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.29 06:14:43
A meditálásról sem feledkezik meg, azt szeretné akár rendszeressé tenni, hogy elméje nyitottabb és befogadóbb legyen erre a tudományra.
A régi tonyot már befutotta a borostyán, s az egész elhagyatottnak, kissé kísértetiesnek tűnik. Ő azonban úgy dönt, hogy bemegy. Egy idős varázsló fogadja. Bent rengeteg könyv és teleírt pergamen. Assa bemutatkozik, s ezt követően a varázsló is köszönti őt.*
- Biztos fogunk találni néhány olyan varázslatot, ami számodra hasznos lehet.
* A könyvekben rengeteg igét megtalál a tündérke, azt sem tudja, hogy melyiket válassza. Egészen bonyoluktak is akadnak, de mivel még csak néhány varázslat ekvégzésére képes, ezért egyelőre az egyszerűbbekből választanak. A gyakorlás kezdtetétveszi, s Assa csak órákkal később távozik. Szeretne még mindenképp visszajönni ide. Az öreg rengeteg tanáccsal is ellátta, s egy tekercset is kölcsönkapott, melyben a meditálás lényegéről írnak, hogy pontosan mit kell tennie. Úgy tervezi, hogy még egy kis ideig a kikötőben marad.*
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.29 06:14:43
154. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-26 12:18:58
Üzenet elküldve: 2014-09-26 12:18:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*A mágikus csónak még így is gyorsabban siklik, hogy nincs ott Kavics, aki húzza maga mögött. Mordach arcán ugyanakkor egy bús mosoly jelenik meg, hiszen olyannyira csodálatos volt az utazása arra a szigetre, hogy még mindig teljesen a hatása alatt van, s ez nagyon sokáig így lesz. Lassacskán kiér a partra, ahol nem köti ki a csónakot, hanem visszadobja az evezőket, s rúg egy nagyot rajta, hogy az ne maradjon itt, s ne kerüljön gazemberek kezére. Van egy olyan sejtése, hogy a mágikus csónak vissza fog térni gazdájához... Ám ezt már nem várja meg, megindul a fogadó felé, ahol viszont egy kisebb tömeg megállítja.*
- Az meg mi a csuda volt ott? Egy szörny?! Egy szörny húzott téged ide?! *a kérdések csak úgy záporoznak*
- Nem, az a mágia egy csodálatos teremténye volt, csupán egy entitás, mely abba a testbe költözött, s mely nekem segített.
- Jó, de hol lakik, honnan jött?
- Az egy nagyon hosszú történet...
*Ennyivel le is zárja a kíváncsiskodókat. Egyértelmű, hogy nem hülye ő, s nem fogja elmondani, hogy merre található az öreg s a kis házi kedvence. Az embereket ismerve még képesek lennének őt elhurcolni onnan, szerencsétlen Kaviccsal együtt! Na, ezt az örömöt senkinek sem fogja megadni, az már biztos!
Hamarosan a nap bágyadt sugarai is feltűnnek a horizonton, Mordach pedig a kellemes reggelen elfogyasztja reggelijét a kikötőben, melyet egy pohár borral lehúz. Maradni viszont nem akar, hiszen pár hét múlva elkezdődik számára egy új munka Artheniorban, előtte azonban a mágustornyot s a pihenőt is meg akarja járni, hátha hoztak új tekercseket. Így hát el is indul a torony felé sietősen. Útközben jut csak eszébe, hogy hát bizony a zsebében ott pihen az ő kis ajándéka, melyet eddig teljesen elfelejtett! Gyorsan elő is kotorja zsebéből a tekercset, melyen a szokatlanul írt jeleket remekül el tudja olvasni. S ekkor gyökerezik földbe a lába...*
- Hát ez meg mi a fene...
*Szemei nagyra kerekednek, ahogy a szavakat olvassa, melyek egyértelmű képet adnak a varázslatról. Beszélni az állatok nyelvén?! Ez most komoly?! Annyira nem hisz a szemének, hogy az első pillanatokban még azt gondolja, hogy ez egy hamis tekercs, ám hamar rájön, hogy az öreg nem hazudott neki. Érzi a belőle áradó erőt, s érzi, hogy átjárja ez az egész testét... Viszont most nem akarja megtanulni, hiszen elméje fáradt, kell neki a pihenés, úgyhogy majd a mágustoronyban.
Nagyjából egy óra alatt fel is ér célpontjához, ami még mindig ugyanolyan nyugodtan áll, mint eddig, mintha az idő vasfoga egyáltalán hatna rá. Halkan nyitja ki ajtaját, mely ugyanakkor hangosat nyikordul, s rögtön megpillantja azt az öreg mágust, ki talán még ennél a világnál is idősebb... Első ránézésre nem tűnik olyan korosnak, viszont a látszat nagyon csal, hiszen az öreg egyrészt nem ember, másrészt oly hatalmas mágus, hogy képes meghosszabbítani az élét. A Vörös egyből odalép hozzá, s egy kis beszélgetés után kér tőle egy nyugodt szobát, ahol megpihenhet egy kis ideig, s ahol nyugodtan magába tudja szívni a tudást, mely a nála levő tekercsben rejlik. Egy távolabb eső kis zugban húzza meg végül magát, s nagyjából két órát az álmok világában tölt, ám elméje egyáltalán nem tud kiszakadni a valós világból, hiszen álmai mindvégig a varázslat körül forognak, s azok körül a lehetőségek körül, melyek tárháza ezennel megnyílott.
A pihenés után szemei rögtön kipattannak, s törökülésbe ülve egy fél órát meditációval tölt, hogy jobban ráhangolódjon a tanulásra, majd tekintetét az öreg tekercsen megbúvó sorok közé emeli. Igen, ez az... Ez nem csalás. Valóban arról szól a papír, hogy kell megérteni egy ige segítségével azt, melyet az állatok beszélnek, s hogy hogyan lehet velük kommunikálni, akárcsak egy emberrel. Mindvégig csodálattal olvas minden egyes szót, s mikor végzett, az eredmény teljesen átjárja testét. Mintha minden egyes állatot magában érezne...
A toronyban nagyjából öt órát tölthet, majd hamarosan folytatja útját a pihenő felé, ezt pedig gyalogszerrel tervezi. Ideje úgyis még van a munkáig, így sietnie sehova sem kell.*
- Az meg mi a csuda volt ott? Egy szörny?! Egy szörny húzott téged ide?! *a kérdések csak úgy záporoznak*
- Nem, az a mágia egy csodálatos teremténye volt, csupán egy entitás, mely abba a testbe költözött, s mely nekem segített.
- Jó, de hol lakik, honnan jött?
- Az egy nagyon hosszú történet...
*Ennyivel le is zárja a kíváncsiskodókat. Egyértelmű, hogy nem hülye ő, s nem fogja elmondani, hogy merre található az öreg s a kis házi kedvence. Az embereket ismerve még képesek lennének őt elhurcolni onnan, szerencsétlen Kaviccsal együtt! Na, ezt az örömöt senkinek sem fogja megadni, az már biztos!
Hamarosan a nap bágyadt sugarai is feltűnnek a horizonton, Mordach pedig a kellemes reggelen elfogyasztja reggelijét a kikötőben, melyet egy pohár borral lehúz. Maradni viszont nem akar, hiszen pár hét múlva elkezdődik számára egy új munka Artheniorban, előtte azonban a mágustornyot s a pihenőt is meg akarja járni, hátha hoztak új tekercseket. Így hát el is indul a torony felé sietősen. Útközben jut csak eszébe, hogy hát bizony a zsebében ott pihen az ő kis ajándéka, melyet eddig teljesen elfelejtett! Gyorsan elő is kotorja zsebéből a tekercset, melyen a szokatlanul írt jeleket remekül el tudja olvasni. S ekkor gyökerezik földbe a lába...*
- Hát ez meg mi a fene...
*Szemei nagyra kerekednek, ahogy a szavakat olvassa, melyek egyértelmű képet adnak a varázslatról. Beszélni az állatok nyelvén?! Ez most komoly?! Annyira nem hisz a szemének, hogy az első pillanatokban még azt gondolja, hogy ez egy hamis tekercs, ám hamar rájön, hogy az öreg nem hazudott neki. Érzi a belőle áradó erőt, s érzi, hogy átjárja ez az egész testét... Viszont most nem akarja megtanulni, hiszen elméje fáradt, kell neki a pihenés, úgyhogy majd a mágustoronyban.
Nagyjából egy óra alatt fel is ér célpontjához, ami még mindig ugyanolyan nyugodtan áll, mint eddig, mintha az idő vasfoga egyáltalán hatna rá. Halkan nyitja ki ajtaját, mely ugyanakkor hangosat nyikordul, s rögtön megpillantja azt az öreg mágust, ki talán még ennél a világnál is idősebb... Első ránézésre nem tűnik olyan korosnak, viszont a látszat nagyon csal, hiszen az öreg egyrészt nem ember, másrészt oly hatalmas mágus, hogy képes meghosszabbítani az élét. A Vörös egyből odalép hozzá, s egy kis beszélgetés után kér tőle egy nyugodt szobát, ahol megpihenhet egy kis ideig, s ahol nyugodtan magába tudja szívni a tudást, mely a nála levő tekercsben rejlik. Egy távolabb eső kis zugban húzza meg végül magát, s nagyjából két órát az álmok világában tölt, ám elméje egyáltalán nem tud kiszakadni a valós világból, hiszen álmai mindvégig a varázslat körül forognak, s azok körül a lehetőségek körül, melyek tárháza ezennel megnyílott.
A pihenés után szemei rögtön kipattannak, s törökülésbe ülve egy fél órát meditációval tölt, hogy jobban ráhangolódjon a tanulásra, majd tekintetét az öreg tekercsen megbúvó sorok közé emeli. Igen, ez az... Ez nem csalás. Valóban arról szól a papír, hogy kell megérteni egy ige segítségével azt, melyet az állatok beszélnek, s hogy hogyan lehet velük kommunikálni, akárcsak egy emberrel. Mindvégig csodálattal olvas minden egyes szót, s mikor végzett, az eredmény teljesen átjárja testét. Mintha minden egyes állatot magában érezne...
A toronyban nagyjából öt órát tölthet, majd hamarosan folytatja útját a pihenő felé, ezt pedig gyalogszerrel tervezi. Ideje úgyis még van a munkáig, így sietnie sehova sem kell.*
153. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-24 15:59:32
Üzenet elküldve: 2014-09-24 15:59:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Omon Rabark//
*Az elf férfi egyre szimpatikusabb. Kérdését, nem veszi tolakodásnak, viszont a legtöbbször, nem szokott csak úgy, egyenes választ adni, az ilyen kérdésekre, olyan embereknek, akiket egyáltalán nem ismer. viszont, az elf megnyerő gesztusai miatt, kivételt tesz, sőt örömmel kezdi el formázni a szavakat.*
-Nem, e vidéken születtem, mondhatni elég messziről utaztam, a levegő városába. Szülőhelyem, innen nyugatra fekszik, egy nagyobb falu. De, az az élet, nem nekem való, inkább utazgatok, és felfedezem a világot. Arthenior, eddig elég kellemes hely. Szerintem, nem fogok unatkozni. Elég érdekes, népek járnak erre, legnagyobb reményem, hogy sikerül találnom, egy jó munkát, vagy ha úgy tetszik kalandot. De addig is, megpróbálom kicsit jobban megismerni, a helyet. *Rhaden, nem szeretne túl sokat elmondani, otthonáról ezért egyértelműen, tereli kicsit a témát. Számít rá, hogy ha megkérdezte, hogy honnan jött, akkor biztos megkérdi, hogy miért. De meghagyja, a kérdezés jogát az elfnek. Elég műveltnek látszik, biztos nem fognak unatkozni.*
-Ja, egyébként, Rhaden Falswor vagyok. Benned, kit tisztelhetek?
A hozzászólás írója (Rhaden Falswor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 16:02:28
*Az elf férfi egyre szimpatikusabb. Kérdését, nem veszi tolakodásnak, viszont a legtöbbször, nem szokott csak úgy, egyenes választ adni, az ilyen kérdésekre, olyan embereknek, akiket egyáltalán nem ismer. viszont, az elf megnyerő gesztusai miatt, kivételt tesz, sőt örömmel kezdi el formázni a szavakat.*
-Nem, e vidéken születtem, mondhatni elég messziről utaztam, a levegő városába. Szülőhelyem, innen nyugatra fekszik, egy nagyobb falu. De, az az élet, nem nekem való, inkább utazgatok, és felfedezem a világot. Arthenior, eddig elég kellemes hely. Szerintem, nem fogok unatkozni. Elég érdekes, népek járnak erre, legnagyobb reményem, hogy sikerül találnom, egy jó munkát, vagy ha úgy tetszik kalandot. De addig is, megpróbálom kicsit jobban megismerni, a helyet. *Rhaden, nem szeretne túl sokat elmondani, otthonáról ezért egyértelműen, tereli kicsit a témát. Számít rá, hogy ha megkérdezte, hogy honnan jött, akkor biztos megkérdi, hogy miért. De meghagyja, a kérdezés jogát az elfnek. Elég műveltnek látszik, biztos nem fognak unatkozni.*
-Ja, egyébként, Rhaden Falswor vagyok. Benned, kit tisztelhetek?
A hozzászólás írója (Rhaden Falswor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 16:02:28
152. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-23 21:06:06
Üzenet elküldve: 2014-09-23 21:06:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Rhaden Falswor//
*Még jobban elmsolyodik, miközben hallgatja a másik férfit. ~Tehát egy utazó. Mint én. És itt van a toronyban. Mint én. ~ Ez Omonnak már elég is ahhoz, hogy barátnak tekintsen a másikra, hiszen könnyen barátkozó típus. Persze tisztában van ennek következményeivel is, de most nem törődik ezzel (mint ahogy a legtöbbször sem), csak hallgatja a másikat, aztán ismét megszólal. *
- És merről jöttél? *Reméli, hogy a másik ezt nem veszi tolakodásnak. *
*Még jobban elmsolyodik, miközben hallgatja a másik férfit. ~Tehát egy utazó. Mint én. És itt van a toronyban. Mint én. ~ Ez Omonnak már elég is ahhoz, hogy barátnak tekintsen a másikra, hiszen könnyen barátkozó típus. Persze tisztában van ennek következményeivel is, de most nem törődik ezzel (mint ahogy a legtöbbször sem), csak hallgatja a másikat, aztán ismét megszólal. *
- És merről jöttél? *Reméli, hogy a másik ezt nem veszi tolakodásnak. *
151. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-18 21:38:17
Üzenet elküldve: 2014-09-18 21:38:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Omon Rabark//
*Rhaden, teljesen elveszett az érdekesebbnél érdekesebb olvasmányok között. Bár, az is igaz, hogy a felét nem is értette, hisz miért is értené, ha szinte semmi köze nem, volt eddig a mágiához. Ezért a szövegek, amelyeket a mágiáról olvas csak részben érti meg, a legtöbb számára teljesen érthetetlen igék, és furcsa szövegek. De sokszor előfordul, hogy kinyit egy könyvet, és a nyelvet sem érti meg. Egyre elkeseredettebben olvassa a sorokat, betűket, és számára ismeretlen, de mégis fantasztikus jeleket, vagy rúnákat. Már épp egy mesterhez fordult volna, hogy megbombázza kérdéseivel, mikor egy nem túl távoli beszédet hall. A terem ezen részén nincs túl sok ember, így egyértelműen őt szólítják. Mikor fejét arra fordítja, rendesen megnézi az előtte álló elf férfit. Látszólag vele egy korú, de elf. Szóval nem venné biztosra, hogy meg tudná mondani az illető korát. Rhaden, reakciója egy mosoly, melyet az elf szavai csaltak arcára. Eddig barátságosnak tűnik, meg amúgy is. Eléggé egyedül érezte magát, ebben a könyvrengetegben. Többnyire nincs, baja a csenddel, de néha eléggé kellemetlen is tud lenni. Nyugalomból meg, már bőven kijutott Rhaden-nek. Egy kis társaság nem fog ártani neki. Közelebb lép az elf férfihez, és szól.*
-Én csupán, egy utazó vagyok akinek felkeltette az érdeklődését a mágia. Gondoltam benézek ide, hátha megtudok valamit, de a könyvekben leírt dolgok, nem teljesen az én világom, viszont engem érdekel. Végül is, tanulni sosem késő. De, ha már így szóba hoztad, te sem vagy éppen aggastyán.
*Rhaden, teljesen elveszett az érdekesebbnél érdekesebb olvasmányok között. Bár, az is igaz, hogy a felét nem is értette, hisz miért is értené, ha szinte semmi köze nem, volt eddig a mágiához. Ezért a szövegek, amelyeket a mágiáról olvas csak részben érti meg, a legtöbb számára teljesen érthetetlen igék, és furcsa szövegek. De sokszor előfordul, hogy kinyit egy könyvet, és a nyelvet sem érti meg. Egyre elkeseredettebben olvassa a sorokat, betűket, és számára ismeretlen, de mégis fantasztikus jeleket, vagy rúnákat. Már épp egy mesterhez fordult volna, hogy megbombázza kérdéseivel, mikor egy nem túl távoli beszédet hall. A terem ezen részén nincs túl sok ember, így egyértelműen őt szólítják. Mikor fejét arra fordítja, rendesen megnézi az előtte álló elf férfit. Látszólag vele egy korú, de elf. Szóval nem venné biztosra, hogy meg tudná mondani az illető korát. Rhaden, reakciója egy mosoly, melyet az elf szavai csaltak arcára. Eddig barátságosnak tűnik, meg amúgy is. Eléggé egyedül érezte magát, ebben a könyvrengetegben. Többnyire nincs, baja a csenddel, de néha eléggé kellemetlen is tud lenni. Nyugalomból meg, már bőven kijutott Rhaden-nek. Egy kis társaság nem fog ártani neki. Közelebb lép az elf férfihez, és szól.*
-Én csupán, egy utazó vagyok akinek felkeltette az érdeklődését a mágia. Gondoltam benézek ide, hátha megtudok valamit, de a könyvekben leírt dolgok, nem teljesen az én világom, viszont engem érdekel. Végül is, tanulni sosem késő. De, ha már így szóba hoztad, te sem vagy éppen aggastyán.
150. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-18 19:59:49
Üzenet elküldve: 2014-09-18 19:59:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Rhaden Falswor//
*Újra a toronyhoz igyekszik. ~Kicsit már kezd értelmetlenné válni ez a fel-le rohangálás. Inkább kéne pár száz aranyat keresni a kikötőben, aztán visszajönni csak. ~ De már megérkezett, így nincs értelme visszafordulni. Érdekes módon most többen is vannak, mint ahogyan megszokta. Eddig mindig csak legfeljebb 1-2 két mágust talált a tanítókon kívül. Persze most sem hemzseg a járókelőktől, de valamivel többen vannak... Épp le is ülni egy asztalhoz, hogy az asztalon lévő könyveknek legalább csak a címeit átolvassa, mikor egy ránézésre vele egyidős (persze életkorát átszámolva emberi mértékre) embert lát meg. ~Érdekes, tehát még járnak ide mások is rajtam kívül, akik nem kiöregedett népség... ~ Nagyjából tíz méterre van a másiktól, nem túl hangosan, de jól hallhatóan megszólal. *
- Üdvözletem! Lám, vannak még itt a "fiatalabb rétegből" mások is! *Szól mosolyogva és a választ várja. *
*Újra a toronyhoz igyekszik. ~Kicsit már kezd értelmetlenné válni ez a fel-le rohangálás. Inkább kéne pár száz aranyat keresni a kikötőben, aztán visszajönni csak. ~ De már megérkezett, így nincs értelme visszafordulni. Érdekes módon most többen is vannak, mint ahogyan megszokta. Eddig mindig csak legfeljebb 1-2 két mágust talált a tanítókon kívül. Persze most sem hemzseg a járókelőktől, de valamivel többen vannak... Épp le is ülni egy asztalhoz, hogy az asztalon lévő könyveknek legalább csak a címeit átolvassa, mikor egy ránézésre vele egyidős (persze életkorát átszámolva emberi mértékre) embert lát meg. ~Érdekes, tehát még járnak ide mások is rajtam kívül, akik nem kiöregedett népség... ~ Nagyjából tíz méterre van a másiktól, nem túl hangosan, de jól hallhatóan megszólal. *
- Üdvözletem! Lám, vannak még itt a "fiatalabb rétegből" mások is! *Szól mosolyogva és a választ várja. *
149. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:32:24
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:32:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Túra a toronyhoz//
*Hát itt volna. Egy hosszú, kacifántos út végén. Itt áll a Mágustorony, hatalmas ajtaja előtt. Émelyítő a hely nagysága, és kiépítése. Régies munka. Ez leginkább a nagyobb kőtömbökből felhúzott, toronyból látszik. Rhaden a helyet, is igen hangulatosnak véli, ahová a tornyot építették. A szirtek közelsége remekül megadja neki, azt a félelmetes érzést, és egyben a szürke gyönyört, melyben e táj, oly gazdag. Rhaden, még elnézegeti egy darabig, majd úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy be is lépjen, a robusztus építmény kapuján. Nagy nyikorgással nyílik, a kapu. Pont ahogy, az ember elvárná. A torony épp, olyan lenyűgöző belülről, mint kívülről. Ez még csak a hall, vajon milyen lehet, a többi része? Itt is jó sok könyvespolc van, tele nagyobbnál nagyobb, és régebbinél régebbi könyvekkel, valamint tekercsekkel. Néha elsétál a teremben néhány taláros öregember, és az ideérkezett látogatók. A toronyban érdeklődőkből nincs hiány, de vajon melyik könyv, vagy melyik taláros "bölcs" öregember lesz az, aki megválaszolja Rhaden kérdéseit?*
*Hát itt volna. Egy hosszú, kacifántos út végén. Itt áll a Mágustorony, hatalmas ajtaja előtt. Émelyítő a hely nagysága, és kiépítése. Régies munka. Ez leginkább a nagyobb kőtömbökből felhúzott, toronyból látszik. Rhaden a helyet, is igen hangulatosnak véli, ahová a tornyot építették. A szirtek közelsége remekül megadja neki, azt a félelmetes érzést, és egyben a szürke gyönyört, melyben e táj, oly gazdag. Rhaden, még elnézegeti egy darabig, majd úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy be is lépjen, a robusztus építmény kapuján. Nagy nyikorgással nyílik, a kapu. Pont ahogy, az ember elvárná. A torony épp, olyan lenyűgöző belülről, mint kívülről. Ez még csak a hall, vajon milyen lehet, a többi része? Itt is jó sok könyvespolc van, tele nagyobbnál nagyobb, és régebbinél régebbi könyvekkel, valamint tekercsekkel. Néha elsétál a teremben néhány taláros öregember, és az ideérkezett látogatók. A toronyban érdeklődőkből nincs hiány, de vajon melyik könyv, vagy melyik taláros "bölcs" öregember lesz az, aki megválaszolja Rhaden kérdéseit?*
148. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-11 19:03:44
Üzenet elküldve: 2014-09-11 19:03:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Hamarosan megérkezik a toronyhoz, melyet már jól ismer. De talán még nem eléggé ismeri a környékét. Így hát úgy dönt, hogy kívülről is körbejárja az épületet. Egy rövid sétát tesz a Mágustorony körül, majd visszatér a bejárathoz. Megáll a kapu előtt és nagy lélegzés után ismét benyit a hűvös helyre. Nem kell sok idő és már el is dönti, hogy mit szeretne tanulni. De mivel tanítót nem talál, így csak leül egy székre és türelmesen vár, nehogy azt higgyék, hogy valamiféle tolvaj, aki az iratok ellopásán ügyködik. Nagyjából fél óra telik bele és egy kopasz férfi sietve rohan az elfhez, de megnyugszik, mikor látja, hogy tekercsek nincsenek előtte, csupán vár. Végül egy kis szóváltást követően el is kezdik a tanulást. Vagyis Omon tanul, a másik segíti... *
147. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-09-10 19:37:49
Üzenet elküldve: 2014-09-10 19:37:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Álom//
*Látja maga előtt a tornyot. Szinte csak azt látja maga előtt ahogy az erdő fái közt kibukkan. Minden erejével feléje halad, de a léptei egyre lassabbak és nehezebbek, mintha láthatatlan súlyok húznák a föld felé. Egyre kétségbeesettebben próbál odaérni, azonban egyre kisebb az esélye rá, hogy ez sikerülni fog. A torony túl messze van és nem látszik úgy mintha bármely lépése is közelebb vinné hozzá. Végül orkán támad körülötte, hatalmas szélvész ami belekap ruhájába, de mintha nem is a szél hanem csak annak hangja, rántaná hátrafelé.*
*Látja maga előtt a tornyot. Szinte csak azt látja maga előtt ahogy az erdő fái közt kibukkan. Minden erejével feléje halad, de a léptei egyre lassabbak és nehezebbek, mintha láthatatlan súlyok húznák a föld felé. Egyre kétségbeesettebben próbál odaérni, azonban egyre kisebb az esélye rá, hogy ez sikerülni fog. A torony túl messze van és nem látszik úgy mintha bármely lépése is közelebb vinné hozzá. Végül orkán támad körülötte, hatalmas szélvész ami belekap ruhájába, de mintha nem is a szél hanem csak annak hangja, rántaná hátrafelé.*
146. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-31 14:32:24
Üzenet elküldve: 2014-08-31 14:32:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új élet kezdete//
* Tehát akkor ez a híres-neves Mágustorony. Ahol egy ősz szakállú emberke ügyel a megannyi tekercsre, ahol tanulhat az, aki kíváncsi. A hely, amire valójában csak véletlenül talált rá. Hiszen eddig még hallani sem hallott róla, most meg váratlanul bukkant fel előtte. Nem kereste, mégis rá talált, csak úgy. Erre azt mondaná az édesanyja, hogy okkal történt. Meglehet. Bár miért lyukadt volna ki egy olyan helyen, amit nehéz is megtalálni, és ahol elvben nincs semmi keresnivalója. Ő nem mágus. Nem tud varázsolni és nem is hinné, hogy egy óriás kaphatna ilyen adományt. A legendákat ő is hallotta persze, de erre igazán kevés esélye van. Nem tölt el túl sok időt a borostyános falak alatt. Inkább felpakolja holmiját a szekérre és megindul vissza lovával a másik irányba. A sűrű erdők amúgy sem kedveznek az ő alkatának, lovának és szekerének is jócskán ad problémát. Amit lehet, azt elkerüli és nyíltabb terepre vezeti szekerét, hogy más irányba folytassa útját. Ha mégis valamilyen jelzés lett volna ez a mostani a sorstól, reméli a következő helyen is kap valami hasonló útmutatást. *
* Tehát akkor ez a híres-neves Mágustorony. Ahol egy ősz szakállú emberke ügyel a megannyi tekercsre, ahol tanulhat az, aki kíváncsi. A hely, amire valójában csak véletlenül talált rá. Hiszen eddig még hallani sem hallott róla, most meg váratlanul bukkant fel előtte. Nem kereste, mégis rá talált, csak úgy. Erre azt mondaná az édesanyja, hogy okkal történt. Meglehet. Bár miért lyukadt volna ki egy olyan helyen, amit nehéz is megtalálni, és ahol elvben nincs semmi keresnivalója. Ő nem mágus. Nem tud varázsolni és nem is hinné, hogy egy óriás kaphatna ilyen adományt. A legendákat ő is hallotta persze, de erre igazán kevés esélye van. Nem tölt el túl sok időt a borostyános falak alatt. Inkább felpakolja holmiját a szekérre és megindul vissza lovával a másik irányba. A sűrű erdők amúgy sem kedveznek az ő alkatának, lovának és szekerének is jócskán ad problémát. Amit lehet, azt elkerüli és nyíltabb terepre vezeti szekerét, hogy más irányba folytassa útját. Ha mégis valamilyen jelzés lett volna ez a mostani a sorstól, reméli a következő helyen is kap valami hasonló útmutatást. *
145. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-28 12:39:43
Üzenet elküldve: 2014-08-28 12:39:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Kis idő múlva megtanulja néhány mester segítségével a varázslatot, de még nem hagyja el a helyet, körbe szeretne nézni, meg talán talál egy kis munkát, amit, ha elvállal lenne pénze másik varázslat tanulásához is. Mivel elég drága itt a varázslat tanulása, de legalább megéri. ~Érdekes varázslat, ezt majd ki fogom próbálni és elmosolyodik. ~ Ez az első varázslat, amit megtanult és már alig várja, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy tudja alkalmazni is. ~Remélem sikerülni fog a varázslat. Csak mikor használom majd? ~ Elindul a toronyban, hogy keressen valami elfoglaltságot, vagy munkát. ~Akármilyen munka megteszi. ~ gondolja magában és érdeklődni kezd az öregtől, hátha tud neki valami munkát ajánlani. Akár csak kitakaríthatja a poros helyeket, vagy rendet rakhatna a könyvek között, bár utóbbit nem gondolja, hiszen akkor ki tudná lesni talán a varázslatokat a könyvekből, ezt pedig nem valószínű, hogy jó szemmel nézné az öreg tanító, mégha nem is gondol erre Omon. *
- Egy kis takarítás nem árt. *Azzal elmutat ujjával egy helyre, távol a könyvektől. *
- Rendben, köszönöm! *Szól Omon és elkezd takarítani. Először leszed néhány pókhálót, majd a padlót is elkezdi sikálni, lemosni, meg minden félét, amit ott talál, ahova mutatott az öreg tanító. Most jut először eszébe Omonnak, hogy mi lenne, ha kilesné a könyvekből a varázslatokat, de aztán egyből el is kergeti a rövid gondolatot, egy fejrázással. ~Minek lenne ez jó? Mások évekig dolgoznak ezzel és még ez a néhány arany sem téríti vissza azt a sok munkát, na meg, ha kilopnám! ~ Nem is tudja, hogy egyáltalán hogyan jutott ilyen az eszébe. Nemsokára végez a piszkos munkával, amiért az öreg odanyom neki pár fénylő aranyat, de mikor összeszámolja őket Omon kicsit elégedettlen, hogy még így is hiányzik körülbelül 3-4 arany ahhoz a varázslathoz, amit kinézett magának. *
- Esetleg lehetne olcsóbban tanulni pár arannyal? *kérdi, de az öreg természetesen csak a fejét rázza. *
- Viszont van még egy kis munka a számodra, ha nagyon akarsz valamit. *Aztán kezével a szivacsra mutat, amivel a sarokban takarított az előbb az elf, majd az egész Mágustorony padlóját mutatja egy-egy mozdulattal. ~Rendben, nekem bármi jó lesz, csak kapjak érte pénzt. ~ mosolyog Omon, majd elkezdi tiszogatni a padlót. Nemsokára sokkal tisztább az egész, mint idáig, nem is gondolta volna Omon, hogy ilyen gyors lesz az egész. AZ öreg odaad neki ismét pár aranyat, aztán az egészet odaadja neki Omon és kiválasztja a varázslatot. * ~Vajon ezt is sikerül megtanulnom? ~
- Egy kis takarítás nem árt. *Azzal elmutat ujjával egy helyre, távol a könyvektől. *
- Rendben, köszönöm! *Szól Omon és elkezd takarítani. Először leszed néhány pókhálót, majd a padlót is elkezdi sikálni, lemosni, meg minden félét, amit ott talál, ahova mutatott az öreg tanító. Most jut először eszébe Omonnak, hogy mi lenne, ha kilesné a könyvekből a varázslatokat, de aztán egyből el is kergeti a rövid gondolatot, egy fejrázással. ~Minek lenne ez jó? Mások évekig dolgoznak ezzel és még ez a néhány arany sem téríti vissza azt a sok munkát, na meg, ha kilopnám! ~ Nem is tudja, hogy egyáltalán hogyan jutott ilyen az eszébe. Nemsokára végez a piszkos munkával, amiért az öreg odanyom neki pár fénylő aranyat, de mikor összeszámolja őket Omon kicsit elégedettlen, hogy még így is hiányzik körülbelül 3-4 arany ahhoz a varázslathoz, amit kinézett magának. *
- Esetleg lehetne olcsóbban tanulni pár arannyal? *kérdi, de az öreg természetesen csak a fejét rázza. *
- Viszont van még egy kis munka a számodra, ha nagyon akarsz valamit. *Aztán kezével a szivacsra mutat, amivel a sarokban takarított az előbb az elf, majd az egész Mágustorony padlóját mutatja egy-egy mozdulattal. ~Rendben, nekem bármi jó lesz, csak kapjak érte pénzt. ~ mosolyog Omon, majd elkezdi tiszogatni a padlót. Nemsokára sokkal tisztább az egész, mint idáig, nem is gondolta volna Omon, hogy ilyen gyors lesz az egész. AZ öreg odaad neki ismét pár aranyat, aztán az egészet odaadja neki Omon és kiválasztja a varázslatot. * ~Vajon ezt is sikerül megtanulnom? ~
144. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-28 12:21:29
Üzenet elküldve: 2014-08-28 12:21:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Hosszú gyaloglás után megérkezik a kikötőbe, majd végül a Mágustoronyba. Nem történt itt vele semmmi érdekes, csak egyből ide sietett. ~Végre itt vagyok. ~ mosolyog el, majd szinte futva siet be a Mágustorony düledező falaihoz. Csodálatos látvány, még szebb, mint amilyennek elképzelte. A falakről valami növény fut le, amely évtizedek óta nő minden bizonnyal, mivel a földig leér és még a földet is elkezdte már benőni. Aztán Omon belép a kapun és suttogva mondja magának: *
- Itt vagyok. Végre. *Sietve kezdi el nézegetni a könyveket, majd kiválasztja azokat, amiket tanulni szeretne és elkezdi tanulmányozni őket... *
- Itt vagyok. Végre. *Sietve kezdi el nézegetni a könyveket, majd kiválasztja azokat, amiket tanulni szeretne és elkezdi tanulmányozni őket... *
143. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-16 20:51:23
Üzenet elküldve: 2014-08-16 20:51:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új élet kezdete//
* Újabb szeglet egy erdőből, amit még nem ismer, ahol még soha nem járt. Szekere lassan döcög olyan helyeken, ahol még elfér. Egy ideje fontolgatja már a megállást az erdő sűrű fái miatt. S most meg is áll egy megfelelőbb helyen. Tábort ver, majd miután jóllakott és lovának is adott a fogára valóból úgy dönt, hogy megnézi a környéket. Jó is most egy kiadós séta, a szekérről alig szált le már jó ideje, úgyhogy nem aprózza el a távot. Ideje van és senki sem vár rá. Nem számítva a lovát és a szekéren hagyott dolgait. Kiélvezi az egyedüllét csendjét, az erdő sokszínű zaját. Egészen addig, amíg borostyános falakon nem akad meg tekintete. *
* Újabb szeglet egy erdőből, amit még nem ismer, ahol még soha nem járt. Szekere lassan döcög olyan helyeken, ahol még elfér. Egy ideje fontolgatja már a megállást az erdő sűrű fái miatt. S most meg is áll egy megfelelőbb helyen. Tábort ver, majd miután jóllakott és lovának is adott a fogára valóból úgy dönt, hogy megnézi a környéket. Jó is most egy kiadós séta, a szekérről alig szált le már jó ideje, úgyhogy nem aprózza el a távot. Ideje van és senki sem vár rá. Nem számítva a lovát és a szekéren hagyott dolgait. Kiélvezi az egyedüllét csendjét, az erdő sokszínű zaját. Egészen addig, amíg borostyános falakon nem akad meg tekintete. *
142. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:47:32
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:47:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
*Kagan úgy van vele, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Legalábbis a mondás szerint, aminek tulajdonképpen van ám folytatása is, csak a népek előszeretettel megfeledkeznek róla: Messziről jött ember azt mond, amit akar, de rá is azt fognak rá, ami csak jólesik. Ha itt érik őket, és tényleg van odafenn egy szikkadt bőrcsomó csontokra húzva, rosszabb esetben egy átvágott torkú öregember, akkor senki le nem mossa róluk a gyilkosság vádját. Ha túl sok nyomukat lelik itt, ugyanaz lesz a helyzet - el kell kerülni a kellemetlenségeket.*
- Köszönöm a lehetőséget, húgi. De tényleg. *vigyorog a lányra, hogy az engedélyezi a csemegével való megvesztegést, majd felkapaszkodik a lova nyergébe.*
- Örülök, hogy lelépünk innen. Már nem is bizsereg a mindenem. Brrr. Átkos egy hely... de legalább megérte, ugye?! *tudja, hogy igen, legalábbis erőst gyanítjat, de Isuriitól akarja hallani, hiszen a lány jobban átlátja a dolgokat.*
- Nem sietünk annyira, de azért... lassan túl kellene eseni a beavatáson és meg kell indulni kelet felé. Közeleg az ősz, és télre már nem tervezek komoly hadműveletet - annyira nem vagyunk délen, hogy téli szállásra húzódás nélkül megússzuk a fagyot. *ami a további varázslatokat illeti, neki nem sok ötlete van.*
- Szerintem a kikötőben nem találunk ilyesmit, de a "Városban", Artheniorban biztosa akad ennél komolyabb vajákosműhely is. És ahol én jártam, a Karavánpihenőnél, ott is kell lennie, különben nem termett volna elő az a varázsos sövény-útvesztő sem... *bizonytalan hangja azonban elárulja, hogy azért mérget nem venne a dologra.*
- Végül is, időnk és pénzünk is akad valamennyi; ki tudja, mikor jutunk ide legközelebb. *neki ugyan vannak tervei, meglehetősen kidolgozott tervei, melyeknek középtávú hatósugarán belül szerepel a Kikötő, ám ez a jövő zenéje, és Kagan Thargodar sosem számolja a csibét, míg az ki nem kelt a tojásból.*
- Gyere hát... *int a lánynak, majd oldalba sarkazza hátasát és a Kikötő felé kezd ügetni. Nincs messze, épp ezért Kagan nem érkezésük útvonalán, hanem egy másik irányba indul el. Nem is sejti, hogy útjuk így a tündérkertbe vezet - sem legendáik, sem azóta szerzett ismereteik nem beszélnek arról a helyről. A meglepetés így teljes lesz.*
*Kagan úgy van vele, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Legalábbis a mondás szerint, aminek tulajdonképpen van ám folytatása is, csak a népek előszeretettel megfeledkeznek róla: Messziről jött ember azt mond, amit akar, de rá is azt fognak rá, ami csak jólesik. Ha itt érik őket, és tényleg van odafenn egy szikkadt bőrcsomó csontokra húzva, rosszabb esetben egy átvágott torkú öregember, akkor senki le nem mossa róluk a gyilkosság vádját. Ha túl sok nyomukat lelik itt, ugyanaz lesz a helyzet - el kell kerülni a kellemetlenségeket.*
- Köszönöm a lehetőséget, húgi. De tényleg. *vigyorog a lányra, hogy az engedélyezi a csemegével való megvesztegést, majd felkapaszkodik a lova nyergébe.*
- Örülök, hogy lelépünk innen. Már nem is bizsereg a mindenem. Brrr. Átkos egy hely... de legalább megérte, ugye?! *tudja, hogy igen, legalábbis erőst gyanítjat, de Isuriitól akarja hallani, hiszen a lány jobban átlátja a dolgokat.*
- Nem sietünk annyira, de azért... lassan túl kellene eseni a beavatáson és meg kell indulni kelet felé. Közeleg az ősz, és télre már nem tervezek komoly hadműveletet - annyira nem vagyunk délen, hogy téli szállásra húzódás nélkül megússzuk a fagyot. *ami a további varázslatokat illeti, neki nem sok ötlete van.*
- Szerintem a kikötőben nem találunk ilyesmit, de a "Városban", Artheniorban biztosa akad ennél komolyabb vajákosműhely is. És ahol én jártam, a Karavánpihenőnél, ott is kell lennie, különben nem termett volna elő az a varázsos sövény-útvesztő sem... *bizonytalan hangja azonban elárulja, hogy azért mérget nem venne a dologra.*
- Végül is, időnk és pénzünk is akad valamennyi; ki tudja, mikor jutunk ide legközelebb. *neki ugyan vannak tervei, meglehetősen kidolgozott tervei, melyeknek középtávú hatósugarán belül szerepel a Kikötő, ám ez a jövő zenéje, és Kagan Thargodar sosem számolja a csibét, míg az ki nem kelt a tojásból.*
- Gyere hát... *int a lánynak, majd oldalba sarkazza hátasát és a Kikötő felé kezd ügetni. Nincs messze, épp ezért Kagan nem érkezésük útvonalán, hanem egy másik irányba indul el. Nem is sejti, hogy útjuk így a tündérkertbe vezet - sem legendáik, sem azóta szerzett ismereteik nem beszélnek arról a helyről. A meglepetés így teljes lesz.*
141. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:29:47
Üzenet elküldve: 2014-08-03 18:29:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//A toronynál - Kagan, Isurii//
~Nem jó nektek semmi.~
*Dünnyögi magában, s csak azért magában, mert Kagan hnagjában mintha inkább elismerést vélt volna hallani, semmint megrovást, de lehet hogy csak rosszul hallotta. Nem túl jó emberismerő. Persze, minden csak viszonyítás kérdése.
Egyszer talán róla is olyan legendákat fognak mondani ükunokáinak, melyekben ő maga tökéletesen szépséges és nagy hatalmú és minden egyéb pozitív tulajdonsággal felruházzák majd, de ő azt már aligha fogja megélni. Bár ki tudja miféle varázslatokat rejtegetnek még előle...
Míg ő pakolászik Kagan eltünteti a nyomaikat, ami nem rossz ötlet, csak olyan furcsán veszi ki magát az egész. Egy lélek sem jár erre.
Csak megcsóválja a fejét, de nem teszi szóvá a dolgot. Ha Kagan így érzi biztonságban magukat, hát csinálja.*
-Annyira nem vagyok oda érte, de megvásárolhatsz egy kis csemegével.
*Vigyorog hátra a férfire, miközben elkapja lovát. Nem kószáltak el túlzottan szerencsére, így ez nem tart túl sokáig. Isu már nyeregben is van!*
-Mennyire kell visszasietnünk? Ha nincs semmi sürgős intézni valód a táborban, talán megnézhetnénk a várost is. Kutathatnánk egy kicsit ott is. Talán másféle varázslatokkal is találkozhatunk ott.
*Veti fel óvatosan, hiszen nem akarja túlfeszíteni a húrt, de ki tudja mikor, s semmi időre szabadulnak ki megint az erőd falai közül. Érdemes lenne kihasználni az alkalmat, a tábort egyébként is jó kezekben tudhatják -remélhetőleg-.*
~Nem jó nektek semmi.~
*Dünnyögi magában, s csak azért magában, mert Kagan hnagjában mintha inkább elismerést vélt volna hallani, semmint megrovást, de lehet hogy csak rosszul hallotta. Nem túl jó emberismerő. Persze, minden csak viszonyítás kérdése.
Egyszer talán róla is olyan legendákat fognak mondani ükunokáinak, melyekben ő maga tökéletesen szépséges és nagy hatalmú és minden egyéb pozitív tulajdonsággal felruházzák majd, de ő azt már aligha fogja megélni. Bár ki tudja miféle varázslatokat rejtegetnek még előle...
Míg ő pakolászik Kagan eltünteti a nyomaikat, ami nem rossz ötlet, csak olyan furcsán veszi ki magát az egész. Egy lélek sem jár erre.
Csak megcsóválja a fejét, de nem teszi szóvá a dolgot. Ha Kagan így érzi biztonságban magukat, hát csinálja.*
-Annyira nem vagyok oda érte, de megvásárolhatsz egy kis csemegével.
*Vigyorog hátra a férfire, miközben elkapja lovát. Nem kószáltak el túlzottan szerencsére, így ez nem tart túl sokáig. Isu már nyeregben is van!*
-Mennyire kell visszasietnünk? Ha nincs semmi sürgős intézni valód a táborban, talán megnézhetnénk a várost is. Kutathatnánk egy kicsit ott is. Talán másféle varázslatokkal is találkozhatunk ott.
*Veti fel óvatosan, hiszen nem akarja túlfeszíteni a húrt, de ki tudja mikor, s semmi időre szabadulnak ki megint az erőd falai közül. Érdemes lenne kihasználni az alkalmat, a tábort egyébként is jó kezekben tudhatják -remélhetőleg-.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741