Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (1781. - 1800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1800. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 21:56:57
Üzenet elküldve: 2018-03-04 21:56:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
- Ugyan már, nincs mit!
*Csitítja vigyorogva a hálálkodást, majd szemével segít felszállni Krestvirnek a lóra, mert nem akarja megsérteni, meg hát eddig is ment neki a dolog, de azért látta, hogy valami nincs rendben a lábával. zóval körülbelül úgy néz ki a helyzet, hogy némán szurkol, hogy gond nélkül menjen. Ő maga könnyedén felkapaszkodik mögé és próbál kényelmesen elhelyezkedni a nyeregben, amennyire csak tud. Nem fog könnyeket hullajtani, hogy elhagyják ezt a fura helyet, úgyhogy vissza se néz.*
- Na gyorsan jussunk túl a genye-gunyán aztán aludhatsz!
*Hangzik el a javaslat, melynek reményében gyors ügetésben vágnak majd át az ingoványos vidéken, hogy elérjék a hazavezető ösvényt.*
- Ugyan már, nincs mit!
*Csitítja vigyorogva a hálálkodást, majd szemével segít felszállni Krestvirnek a lóra, mert nem akarja megsérteni, meg hát eddig is ment neki a dolog, de azért látta, hogy valami nincs rendben a lábával. zóval körülbelül úgy néz ki a helyzet, hogy némán szurkol, hogy gond nélkül menjen. Ő maga könnyedén felkapaszkodik mögé és próbál kényelmesen elhelyezkedni a nyeregben, amennyire csak tud. Nem fog könnyeket hullajtani, hogy elhagyják ezt a fura helyet, úgyhogy vissza se néz.*
- Na gyorsan jussunk túl a genye-gunyán aztán aludhatsz!
*Hangzik el a javaslat, melynek reményében gyors ügetésben vágnak majd át az ingoványos vidéken, hogy elérjék a hazavezető ösvényt.*
1799. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:30:20
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:30:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*A nyelvezet még mindig erősen Kriyonra emlékezteti, de Nana reakcióját elkönyveli elismerésnek és felszusszanva még fel is nevet rajta. Ám enélkül is örül, már magának a sikerességnek is. Ezért megérte virrasztani és magolni meg gyakorolni! Reméli a többi varázslat is így működik a gyakorlatban, mint ez.*
- Szerintem is. - *fejti ki véleményét, ami a jégcsapok keménységét illeti. Nem érzi ugyan, de el tudja képzelni.
A csevegést egészen eredményesnek érzi. Ám azon túl, hogy megtudta, Nana a körülményekhez képest jól aludt, nem tudja, hogyan kellene folytatnia. Viszont közben a nő is végez az evéssel, úgyhogy mehetnek tovább, nincs is szükség a szószaporításra.*
- Köszönöm. - *hálálkodik az engedélyért, mert tényleg jól fog jönni még egy kis szunyókálás. A ló megnevezéséhez nem fűz semmit, mert sajnos ő sem tudja, hogyan hívják a hátast.*
- Igenis! - *mosolyodik el a csuklya takarásában, és inkább fölpakolja a hátsóját a nyeregbe, ha már így felszólították rá, aztán ha mindenki felkészült, indulhatnak is. Az ingoványon át még ő irányítja a lovat, épp csak egy búcsúpillantást vet a Toronyra.*
*A nyelvezet még mindig erősen Kriyonra emlékezteti, de Nana reakcióját elkönyveli elismerésnek és felszusszanva még fel is nevet rajta. Ám enélkül is örül, már magának a sikerességnek is. Ezért megérte virrasztani és magolni meg gyakorolni! Reméli a többi varázslat is így működik a gyakorlatban, mint ez.*
- Szerintem is. - *fejti ki véleményét, ami a jégcsapok keménységét illeti. Nem érzi ugyan, de el tudja képzelni.
A csevegést egészen eredményesnek érzi. Ám azon túl, hogy megtudta, Nana a körülményekhez képest jól aludt, nem tudja, hogyan kellene folytatnia. Viszont közben a nő is végez az evéssel, úgyhogy mehetnek tovább, nincs is szükség a szószaporításra.*
- Köszönöm. - *hálálkodik az engedélyért, mert tényleg jól fog jönni még egy kis szunyókálás. A ló megnevezéséhez nem fűz semmit, mert sajnos ő sem tudja, hogyan hívják a hátast.*
- Igenis! - *mosolyodik el a csuklya takarásában, és inkább fölpakolja a hátsóját a nyeregbe, ha már így felszólították rá, aztán ha mindenki felkészült, indulhatnak is. Az ingoványon át még ő irányítja a lovat, épp csak egy búcsúpillantást vet a Toronyra.*
1798. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:13:06
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:13:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
//A hozzászólás 16+ elemet tartalmaz//
*Hümmög, nyammog, bólogat. Biztos nagyon izgalmas az új varázslat, éppen annyira érdeklődik iránta, hogy csak fél szemmel pillant oda. aztán majdnem félre is nyel.*
- Aztakurva.
*Nyögi ki és fel is pattan, hogy fejét vakargatva megnézze a jelenséget, na nem mintha közelebb akarna menni.*
- Ez kemény baszki!
*Izgalmi állapotban elég mocskos a szája.*
- Ja jól. Amennyire egy székben jót lehet.
*Még mindig kicsit le van döbbenve az iménti eseményen, de most hogy elmúlt már visszatelepszik a kőre és folytatja az utolsó falatokkal reggelijét.*
- Oké, minyá kéf!
*Be is tömi az utolsó kenyércsücsköt, amitől megint hörcsögarcúvá válik, de legalább addig se káromkodik vagy beszél hülyeségeket. Az úti célra csak bólogat, de a következő kérdésre már tud válaszolni, hisz addigra lenyeli a falatot.*
- Ó persze! Aludj csak! Bízd ránk magad a kis... öö Izékével.
*Azzal megpaskolja a ló nyakát, amolyan bajtársiasan.*
- Na pakold fel a segged és menjünk!
//A hozzászólás 16+ elemet tartalmaz//
*Hümmög, nyammog, bólogat. Biztos nagyon izgalmas az új varázslat, éppen annyira érdeklődik iránta, hogy csak fél szemmel pillant oda. aztán majdnem félre is nyel.*
- Aztakurva.
*Nyögi ki és fel is pattan, hogy fejét vakargatva megnézze a jelenséget, na nem mintha közelebb akarna menni.*
- Ez kemény baszki!
*Izgalmi állapotban elég mocskos a szája.*
- Ja jól. Amennyire egy székben jót lehet.
*Még mindig kicsit le van döbbenve az iménti eseményen, de most hogy elmúlt már visszatelepszik a kőre és folytatja az utolsó falatokkal reggelijét.*
- Oké, minyá kéf!
*Be is tömi az utolsó kenyércsücsköt, amitől megint hörcsögarcúvá válik, de legalább addig se káromkodik vagy beszél hülyeségeket. Az úti célra csak bólogat, de a következő kérdésre már tud válaszolni, hisz addigra lenyeli a falatot.*
- Ó persze! Aludj csak! Bízd ránk magad a kis... öö Izékével.
*Azzal megpaskolja a ló nyakát, amolyan bajtársiasan.*
- Na pakold fel a segged és menjünk!
1797. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:01:20
Üzenet elküldve: 2018-03-04 20:01:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Nem lepi meg, hogy Nana nem marad sokáig csöndben. Nem ismeri túl régóta, de abban az egyben biztos, hogy szeret beszélni.*
- Igen. Sikerült valamennyit haladnom. Tanultam néhány új varázslatot, ami hasznos lehet. - *S ha már itt tartanak, ki is próbálja az egyiket. Ugyan erősen össze kell szednie magát, mert a fáradtságtól nem könnyű az összpontosítás.
A tó felé néz, annak felszínén választ ki egy távolabbi pontot, majd varázsigét mormol, s ha sikerrel jár, egy egész látványos, s így a víz fölött elvégezve zajos varázslatnak lehetnek szemtanúi. Könnyen el lehet képzelni, hogy az ilyen jégcsapok milyen sérüléseket okozhatnak, ha érző lényekre zuhannak.*
- Te, jól aludtál? - *jut eszébe neki is valami, ami iránt érdeklődhet.*
- Először Synmirába. - *felel a második kérdésre, s ha tudná, miben reménykedik Nana, el kellene keserítenie, ugyanis a város felé nem szándékozik most menni, úgyhogy kénytelenek lesznek beérni a reggelivel egy darabig. De ha minden jól megy, ebédre már hazaérnek.*
- Induljunk lassan. - *indítványozza, ha úgy látja, Nana is végzett a javával. És ha a nő nem tiltakozik, föl is áll és visszaveszi a zsákot a hátára, majd megy, hogy a lovat is ellássa és előkészítse az útra.*
- Nem bánod, ha alszom még egy kicsit menet közben? Majd, ha kiértük az ingoványból a pusztára… Onnan már út vezet a szántókon át az erdőig, nem lehet eltéveszteni. Szükségem lenne még egy kis pihenőre a ma este előtt. - *Végül is, ez egyet jelentene azzal, hogy Nana karjai közt szunyókálna, ami kényelmetlenséget jelenthet a nőnek, úgyhogy szükségét érzi, hogy engedélyét kérje.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a mágiahasználó célpontjára és tíz lépés sugarú környezetére hegyes jégcsapdarabok kezdenek hullani az égből, nagy hevességgel. A testen könnyebb sérüléseket okozhat (3), fedetlen fővel a sérülések súlyosabbak lehetnek (4).
*Nem lepi meg, hogy Nana nem marad sokáig csöndben. Nem ismeri túl régóta, de abban az egyben biztos, hogy szeret beszélni.*
- Igen. Sikerült valamennyit haladnom. Tanultam néhány új varázslatot, ami hasznos lehet. - *S ha már itt tartanak, ki is próbálja az egyiket. Ugyan erősen össze kell szednie magát, mert a fáradtságtól nem könnyű az összpontosítás.
A tó felé néz, annak felszínén választ ki egy távolabbi pontot, majd varázsigét mormol, s ha sikerrel jár, egy egész látványos, s így a víz fölött elvégezve zajos varázslatnak lehetnek szemtanúi. Könnyen el lehet képzelni, hogy az ilyen jégcsapok milyen sérüléseket okozhatnak, ha érző lényekre zuhannak.*
- Te, jól aludtál? - *jut eszébe neki is valami, ami iránt érdeklődhet.*
- Először Synmirába. - *felel a második kérdésre, s ha tudná, miben reménykedik Nana, el kellene keserítenie, ugyanis a város felé nem szándékozik most menni, úgyhogy kénytelenek lesznek beérni a reggelivel egy darabig. De ha minden jól megy, ebédre már hazaérnek.*
- Induljunk lassan. - *indítványozza, ha úgy látja, Nana is végzett a javával. És ha a nő nem tiltakozik, föl is áll és visszaveszi a zsákot a hátára, majd megy, hogy a lovat is ellássa és előkészítse az útra.*
- Nem bánod, ha alszom még egy kicsit menet közben? Majd, ha kiértük az ingoványból a pusztára… Onnan már út vezet a szántókon át az erdőig, nem lehet eltéveszteni. Szükségem lenne még egy kis pihenőre a ma este előtt. - *Végül is, ez egyet jelentene azzal, hogy Nana karjai közt szunyókálna, ami kényelmetlenséget jelenthet a nőnek, úgyhogy szükségét érzi, hogy engedélyét kérje.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a mágiahasználó célpontjára és tíz lépés sugarú környezetére hegyes jégcsapdarabok kezdenek hullani az égből, nagy hevességgel. A testen könnyebb sérüléseket okozhat (3), fedetlen fővel a sérülések súlyosabbak lehetnek (4).
1796. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 19:35:18
Üzenet elküldve: 2018-03-04 19:35:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
*Szerencsére nem nagyon kell győzködnie a lányt, úgyhogy ő is nekilát nyugodt falatozásnak. De ő nem az a csendben ücsörgős típus, még akkor sem, ha egyedül van.*
- Na éf megtavávtad ami' keveftél?
*Érdeklődik jóízűen csámcsogva a szegényes reggelin, aminek minden egyes falatját kiélvezi. Persze reménykedik benne, hogy betérnek majd valami fogadóféleségbe, hogy beszerezzék az útravalót, mert éhesen nem jó semmilyen felderítő túrára menni. Tényleg.*
- Éf hova if me'ünk pontofan?
*Nem nagyon zavarja, hogy Krestvir nem a kommunikatívabb fajta, kérdez ő szívesen, ha magától nem beszél.*
*Szerencsére nem nagyon kell győzködnie a lányt, úgyhogy ő is nekilát nyugodt falatozásnak. De ő nem az a csendben ücsörgős típus, még akkor sem, ha egyedül van.*
- Na éf megtavávtad ami' keveftél?
*Érdeklődik jóízűen csámcsogva a szegényes reggelin, aminek minden egyes falatját kiélvezi. Persze reménykedik benne, hogy betérnek majd valami fogadóféleségbe, hogy beszerezzék az útravalót, mert éhesen nem jó semmilyen felderítő túrára menni. Tényleg.*
- Éf hova if me'ünk pontofan?
*Nem nagyon zavarja, hogy Krestvir nem a kommunikatívabb fajta, kérdez ő szívesen, ha magától nem beszél.*
1795. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 18:22:17
Üzenet elküldve: 2018-03-04 18:22:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Nana szókimondására szentel még egy mosolyt, mert teljesen természetes dologról van szó, de valahogy az a fennhangú előadásmód mégis előcsalja a vigyorát.
Aztán újra találkoznak a lépcsőknél, s már teli szájjal néz a lányra a furcsa kérdés után.*
- Hm? - *érdeklődi meg, hogy ugyan mire kellene vélnie ezt? Miért gondolja Nana, hogy éhen kellett volna már halnia?
Az almának megörül, úgyhogy szívesen fogadja el. Kenyér, sajt, alma… ez így már kész lakoma! Még az ízek is összeillenek. Mondjuk, a mennyiségen tényleg volna még mit javítani.*
- Köszönöm! - *mondja, miután lenyelte a falatot. Majd az utasításra ő is megáll, de leginkább csak azért, mert Nana letelepszik, s ezzel valahogy sikerül meggyőznie. Ő a zsákjára ül le, arra a részre, ahol a pokróca van, s miközben ismét elvigyorodik a nő fenyegető szavain, immár kicsit lassítva folytatja a reggelit. De azt a fél szelet kenyeret még így is hamar eltünteti, úgyhogy az almán rágódik el hosszabban, míg várja, hogy Nana is végezzen.
Közben gondolatai már futnának szerte, de most nem hagyja, hogy ez a pillanatnyi derűs nyugalom csak úgy eltűnjön. Próbálja még kiélvezni egy kicsit a pihenést és Nana meglepően kellemes társaságát. Persze, beszélni most sem beszél, ezért nehéz megmondani, hogy jól érzi magát. Sőt, nagyobb társaságban ilyenkor szokták azt gondolni, hogy unatkozik, vagy nem kedveli a jelenlévőket.*
*Nana szókimondására szentel még egy mosolyt, mert teljesen természetes dologról van szó, de valahogy az a fennhangú előadásmód mégis előcsalja a vigyorát.
Aztán újra találkoznak a lépcsőknél, s már teli szájjal néz a lányra a furcsa kérdés után.*
- Hm? - *érdeklődi meg, hogy ugyan mire kellene vélnie ezt? Miért gondolja Nana, hogy éhen kellett volna már halnia?
Az almának megörül, úgyhogy szívesen fogadja el. Kenyér, sajt, alma… ez így már kész lakoma! Még az ízek is összeillenek. Mondjuk, a mennyiségen tényleg volna még mit javítani.*
- Köszönöm! - *mondja, miután lenyelte a falatot. Majd az utasításra ő is megáll, de leginkább csak azért, mert Nana letelepszik, s ezzel valahogy sikerül meggyőznie. Ő a zsákjára ül le, arra a részre, ahol a pokróca van, s miközben ismét elvigyorodik a nő fenyegető szavain, immár kicsit lassítva folytatja a reggelit. De azt a fél szelet kenyeret még így is hamar eltünteti, úgyhogy az almán rágódik el hosszabban, míg várja, hogy Nana is végezzen.
Közben gondolatai már futnának szerte, de most nem hagyja, hogy ez a pillanatnyi derűs nyugalom csak úgy eltűnjön. Próbálja még kiélvezni egy kicsit a pihenést és Nana meglepően kellemes társaságát. Persze, beszélni most sem beszél, ezért nehéz megmondani, hogy jól érzi magát. Sőt, nagyobb társaságban ilyenkor szokták azt gondolni, hogy unatkozik, vagy nem kedveli a jelenlévőket.*
1794. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 17:32:15
Üzenet elküldve: 2018-03-04 17:32:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
- Rendben! Nekem is pisilni kell!
*Közli fennhangon és elindul az ellenkező irányba, hogy ő is elvégezze a dolgát. Aztán visszatér a földet érés helyére és örömmel veszi tudomásul, hogy végre megint ehetnek. bár azért kicsit rosszul érzi magát, hogy tripla annyit zabál, mint Krestvir.*
- Te hogy nem halsz éhen?
*Kérdi érdeklődve, majd eszébe jut, hogy a táskájában szokott lapulni néhány alma. Bele is túr és talál is egy kicsit fonnyadt héjút. De legalább nem rohadt.*
- Tessék, legalább ezt edd még meg!
*Nyújtja feléje ellentmondást nem tűrően.*
- És tessék leülni amíg eszel! Azon a tíz percen már nem fog múlni, ha meg valaki pofázik miatta azt bízd rám!
*Ő maga le is telepszik egy sziklára és falatozni kezd, nagyon reméli, hogy Krestvir is így tesz.*
- Rendben! Nekem is pisilni kell!
*Közli fennhangon és elindul az ellenkező irányba, hogy ő is elvégezze a dolgát. Aztán visszatér a földet érés helyére és örömmel veszi tudomásul, hogy végre megint ehetnek. bár azért kicsit rosszul érzi magát, hogy tripla annyit zabál, mint Krestvir.*
- Te hogy nem halsz éhen?
*Kérdi érdeklődve, majd eszébe jut, hogy a táskájában szokott lapulni néhány alma. Bele is túr és talál is egy kicsit fonnyadt héjút. De legalább nem rohadt.*
- Tessék, legalább ezt edd még meg!
*Nyújtja feléje ellentmondást nem tűrően.*
- És tessék leülni amíg eszel! Azon a tíz percen már nem fog múlni, ha meg valaki pofázik miatta azt bízd rám!
*Ő maga le is telepszik egy sziklára és falatozni kezd, nagyon reméli, hogy Krestvir is így tesz.*
1793. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 17:01:20
Üzenet elküldve: 2018-03-04 17:01:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Nana kacagása most nem annyira kellemes, túl harsány így a félkómás fejének, így csíknyi szemével értetlenül néz a nőre, hogy mi baja van.*
- Hm? Miért? - *kérdi, aztán persze megismétli az előbbi dörgölgetést a magyarázat után, mire felfedezi, hogy a jobb kézfejének egy része is teljesen fekete, amivel a papíron maszatolt. Ebből pedig rájön ő is, hogy alighanem csak rontani tud így a helyzeten.*
- Hagyd csak! Majd lent. - *utasítja vissza a tisztálkodásra kínált kulacsot. Persze, ő maga nem látja, mennyire szörnyű a helyzet, úgyhogy vállalja, hogy más is kinevesse. Azért a köpönyege ujjába beledörgöli kicsit az arcát, de így víz nélkül az sem segít sokat. Mindegy, a többit majd elrejti a csuklya!
Úgyhogy meg is indul nagy merészen, aztán kis idő múlva az ajtóban találkozik újra Nanával.*
- Nincs. - *közli tényszerűen, s magában megállapítja, hogy a nő már egész nyíltan kimutatja, hogy fél. Annál becsülendőbb, hogy mégis elindul. Persze, nagyon nincs is más választása… Ahogy neki sem.
A lefelé vezető út számára sem a legkellemesebb, de így sokadszorra megtéve már nem érzi annyira rémesen magát, talán mert az agya is kezdi elfogadni a tényt, hogy annak ellenére, hogy úgy tűnik, le fog zuhanni, mégis biztonságban van.
Azért még mindig fellélegzik, mikor leérnek, majd Nana színpadias megindultságát látva ezúttal ő mosolyodik el.*
- Együttérzek. De ha én is így tennék, azt hiszem, nem állnék föl egy darabig, hanem ott maradnék aludni… - *mondja, majd lelép ő is a földre és vigyorogva elsétál Nana mellett, keresve egy helyet a tó partján, ahonnan kényelmesen eléri a vizet, anélkül, hogy belepottyanna.
Nagyjából megmosakodik, hogy fölfrissítse magát és lemossa a ceruzanyomokat az arcáról és kezéről, aztán félrevonulna, hogy egyéb reggeli dolgai után nézzen.*
- Kérek egy kis időt. Mindjárt jövök. - *nem magyarázkodik, úgy sejti, Nana magától is rájön, hogy hová megy és hogy egyedül akar lenni ezidő alatt.
Néhány perc múlva aztán tényleg visszatér, ekkorra túl van már a második, alaposabb mosdásán is, így arca és keze csöpög a víztől.*
- Előkészítem a lovat. Közben együnk. - *indítványozza, és már nyúl is, hogy kivegye Nana kezéből a batyut. Az ő adagja elfér a fél kezében is és pillanatok alatt elpusztítja. Mire a lóhoz érnek, alighanem végez is a reggelivel.*
*Nana kacagása most nem annyira kellemes, túl harsány így a félkómás fejének, így csíknyi szemével értetlenül néz a nőre, hogy mi baja van.*
- Hm? Miért? - *kérdi, aztán persze megismétli az előbbi dörgölgetést a magyarázat után, mire felfedezi, hogy a jobb kézfejének egy része is teljesen fekete, amivel a papíron maszatolt. Ebből pedig rájön ő is, hogy alighanem csak rontani tud így a helyzeten.*
- Hagyd csak! Majd lent. - *utasítja vissza a tisztálkodásra kínált kulacsot. Persze, ő maga nem látja, mennyire szörnyű a helyzet, úgyhogy vállalja, hogy más is kinevesse. Azért a köpönyege ujjába beledörgöli kicsit az arcát, de így víz nélkül az sem segít sokat. Mindegy, a többit majd elrejti a csuklya!
Úgyhogy meg is indul nagy merészen, aztán kis idő múlva az ajtóban találkozik újra Nanával.*
- Nincs. - *közli tényszerűen, s magában megállapítja, hogy a nő már egész nyíltan kimutatja, hogy fél. Annál becsülendőbb, hogy mégis elindul. Persze, nagyon nincs is más választása… Ahogy neki sem.
A lefelé vezető út számára sem a legkellemesebb, de így sokadszorra megtéve már nem érzi annyira rémesen magát, talán mert az agya is kezdi elfogadni a tényt, hogy annak ellenére, hogy úgy tűnik, le fog zuhanni, mégis biztonságban van.
Azért még mindig fellélegzik, mikor leérnek, majd Nana színpadias megindultságát látva ezúttal ő mosolyodik el.*
- Együttérzek. De ha én is így tennék, azt hiszem, nem állnék föl egy darabig, hanem ott maradnék aludni… - *mondja, majd lelép ő is a földre és vigyorogva elsétál Nana mellett, keresve egy helyet a tó partján, ahonnan kényelmesen eléri a vizet, anélkül, hogy belepottyanna.
Nagyjából megmosakodik, hogy fölfrissítse magát és lemossa a ceruzanyomokat az arcáról és kezéről, aztán félrevonulna, hogy egyéb reggeli dolgai után nézzen.*
- Kérek egy kis időt. Mindjárt jövök. - *nem magyarázkodik, úgy sejti, Nana magától is rájön, hogy hová megy és hogy egyedül akar lenni ezidő alatt.
Néhány perc múlva aztán tényleg visszatér, ekkorra túl van már a második, alaposabb mosdásán is, így arca és keze csöpög a víztől.*
- Előkészítem a lovat. Közben együnk. - *indítványozza, és már nyúl is, hogy kivegye Nana kezéből a batyut. Az ő adagja elfér a fél kezében is és pillanatok alatt elpusztítja. Mire a lóhoz érnek, alighanem végez is a reggelivel.*
1792. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:25:55
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:25:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
*Talán nem ez a legmegfelelőbb pillanat, de Nanából kitör egy jóízű nevetés. Mivel amint Krestvir felemeli a buksiját, az arcán gyönyörűen kirajzolódnak éjszakai jegyzetei. A dörgölés pedig csak ront a helyzeten. Pont úgy néz ki, mint aki épp egy kandalló kéményét pucolta ki.*
- Bocs, de szerintem előbb meg kéne kicsit törölköznöd!
*Közli még mindig kicsit röhögcsélve és Krestvir felé nyújtja a vizes kulacsot. Aztán ha túl estek ezen a dolgon, akkor azt teszi amit a lány mond és követi is kezében a batyuval. Míg Krestvir leadja a könyveket, addig ő a földszinten várakozik, s bár nagyon hálás, hogy előre akarják tessékelni, ő még az ajtó takarásban kissé félve teszi fel a kérdést.*
- Nincs más kijárat igaz?
*A valószínűsíthető válaszra egy fájdalmas grimasszal reagál, majd emelt fővel lép ki az ajtón. Nem fog most rohanni, mert reggel is van és Krestvirt sem akarja hátrahagyni. Úgyhogy csak nagyon koncentrál, hogy ne nézzen le és mikor átérnek színpadiasan térdre rogyik és elhasal a fűben, megölelgetve a földet.*
- Ó hála az égnek! Vagyis a földnek!
*Talán nem ez a legmegfelelőbb pillanat, de Nanából kitör egy jóízű nevetés. Mivel amint Krestvir felemeli a buksiját, az arcán gyönyörűen kirajzolódnak éjszakai jegyzetei. A dörgölés pedig csak ront a helyzeten. Pont úgy néz ki, mint aki épp egy kandalló kéményét pucolta ki.*
- Bocs, de szerintem előbb meg kéne kicsit törölköznöd!
*Közli még mindig kicsit röhögcsélve és Krestvir felé nyújtja a vizes kulacsot. Aztán ha túl estek ezen a dolgon, akkor azt teszi amit a lány mond és követi is kezében a batyuval. Míg Krestvir leadja a könyveket, addig ő a földszinten várakozik, s bár nagyon hálás, hogy előre akarják tessékelni, ő még az ajtó takarásban kissé félve teszi fel a kérdést.*
- Nincs más kijárat igaz?
*A valószínűsíthető válaszra egy fájdalmas grimasszal reagál, majd emelt fővel lép ki az ajtón. Nem fog most rohanni, mert reggel is van és Krestvirt sem akarja hátrahagyni. Úgyhogy csak nagyon koncentrál, hogy ne nézzen le és mikor átérnek színpadiasan térdre rogyik és elhasal a fűben, megölelgetve a földet.*
- Ó hála az égnek! Vagyis a földnek!
1791. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:07:17
Üzenet elküldve: 2018-03-04 16:07:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Inkább nyögdécsel nyűgösen az ébresztgetésre, minthogy hirtelen mozdulatokat tegyen. Aztán elkezd mocorogni, meg a homlokát ráncolja, de a zavaró tényező csak nem akar lekopni, úgyhogy kénytelen fölébredni.
Kinyitja a szemét és teljesen zavarodottan néz a könyöke mellett fekvő könyvhalomra. Ebből már eszébe jut, hol van, és Nana hangját is felismeri.
Elgémberedett tagokkal, lassan egyenesedik fel és keresi a nő arcát.*
- Máris reggel van? - *kérdi, álmosan pislogva. Aztán az egyik ablakra pillant, és valóban inkább látja szürkésnek az eget, mint feketének.
Annyira szeretne még aludni! Ez most a fő gondolata… De közben tudja, hogy indulni kell.
Ő is megdörgöli az arcát, aztán föláll és nekilát összepakolni. Csak a batyut hagyja elő, azt odaadja Nana kezébe, mert az övé foglalt lesz. A könyveket is vissza kell még vinnie.*
- Hozd, kérlek! Lent megesszük indulás előtt. - *amilyen kedvetlen a hangja, sejthető, hogy egyáltalán nem aludta ki magát.
Ha a nő átveszi a batyut, akkor ő meg a zsákot veszi a hátára, aztán fölkarolja a könyveket és indulhatnak lefelé. Előbb a földszintre, aztán, ha visszavitte a könyveket, akkor egyenesen mehetnek tovább a tó partjára. Ahová persze ismét a légies lépcsőkön át vezet az út, úgyhogy maga elé engedi Nanát, hátha ismét futni szeretne.
Az arcába csapó hűvös levegő és az alattuk tátongó mélység látványától fölébred kicsit, de azért jó lesz, ha megmosakodik a jeges vízben is, mielőtt elindulnának.*
*Inkább nyögdécsel nyűgösen az ébresztgetésre, minthogy hirtelen mozdulatokat tegyen. Aztán elkezd mocorogni, meg a homlokát ráncolja, de a zavaró tényező csak nem akar lekopni, úgyhogy kénytelen fölébredni.
Kinyitja a szemét és teljesen zavarodottan néz a könyöke mellett fekvő könyvhalomra. Ebből már eszébe jut, hol van, és Nana hangját is felismeri.
Elgémberedett tagokkal, lassan egyenesedik fel és keresi a nő arcát.*
- Máris reggel van? - *kérdi, álmosan pislogva. Aztán az egyik ablakra pillant, és valóban inkább látja szürkésnek az eget, mint feketének.
Annyira szeretne még aludni! Ez most a fő gondolata… De közben tudja, hogy indulni kell.
Ő is megdörgöli az arcát, aztán föláll és nekilát összepakolni. Csak a batyut hagyja elő, azt odaadja Nana kezébe, mert az övé foglalt lesz. A könyveket is vissza kell még vinnie.*
- Hozd, kérlek! Lent megesszük indulás előtt. - *amilyen kedvetlen a hangja, sejthető, hogy egyáltalán nem aludta ki magát.
Ha a nő átveszi a batyut, akkor ő meg a zsákot veszi a hátára, aztán fölkarolja a könyveket és indulhatnak lefelé. Előbb a földszintre, aztán, ha visszavitte a könyveket, akkor egyenesen mehetnek tovább a tó partjára. Ahová persze ismét a légies lépcsőkön át vezet az út, úgyhogy maga elé engedi Nanát, hátha ismét futni szeretne.
Az arcába csapó hűvös levegő és az alattuk tátongó mélység látványától fölébred kicsit, de azért jó lesz, ha megmosakodik a jeges vízben is, mielőtt elindulnának.*
1790. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 15:40:44
Üzenet elküldve: 2018-03-04 15:40:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
- Ühüm. Ofé!
*Préseli ki magából egyetértően bólogatva, ügyelve arra, hogy ha már teli pofával kommunikál, akkor legalább ne köpje arcon vendéglátóját. Próbál vigyorogni is mellé, de ért ő a jelekből, meg olvas a sorok közt is, úgyhogy veszi a lapot, hogy most átszellemülés van folyamatban. Így aztán a jóízűen elköltött lakomát követően be is fordul a sarokba, vállára teríti a pokrócot és percek múlva már halkan hortyogva álomba is szenderül.*
//Napváltás//
*Mit ad a teremtő, nyilván ő fog előbb felébredni. Már csak azért is, mert mikor fordulna másik oldalára majdnem lefordul a székről. Nem sikolt ugyan, de hirtelen kap levegő után. Aztán hunyorogva néz körül, hogy realizálja hol a fenében van. Aztán rájön és fájdalmas grimaszba torzul az arca. Megpillantja Krestvirt, aki szintén álomba varázsolta magát. Első teendője, hogy kitörölje a csipát szeméből, aztán feláll a székből és kinyújtóztatja tagjait. Mellé nyög is párat, aztán a vízért nyúl, mert így ébredés után a szájának olyan íze van, mint az egy hetes latrinának lehet. Nem, mintha valaha is kóstolta volna, de egészen biztos benne, hogy borzalmas lehet.
Ha túlesik a reggeli rituálékon, akkor megy csak a lányhoz és óvatosan megpróbálja ébresztgetni. finoman vállára teszi a kezét és meglökdösi, miközben halkan szólongatni kezdi. abban meg csak reménykedik, hogy ijedtében nem fogja egyből orrba vágni.*
- Jó reggelt! Ébresztő!
- Ühüm. Ofé!
*Préseli ki magából egyetértően bólogatva, ügyelve arra, hogy ha már teli pofával kommunikál, akkor legalább ne köpje arcon vendéglátóját. Próbál vigyorogni is mellé, de ért ő a jelekből, meg olvas a sorok közt is, úgyhogy veszi a lapot, hogy most átszellemülés van folyamatban. Így aztán a jóízűen elköltött lakomát követően be is fordul a sarokba, vállára teríti a pokrócot és percek múlva már halkan hortyogva álomba is szenderül.*
//Napváltás//
*Mit ad a teremtő, nyilván ő fog előbb felébredni. Már csak azért is, mert mikor fordulna másik oldalára majdnem lefordul a székről. Nem sikolt ugyan, de hirtelen kap levegő után. Aztán hunyorogva néz körül, hogy realizálja hol a fenében van. Aztán rájön és fájdalmas grimaszba torzul az arca. Megpillantja Krestvirt, aki szintén álomba varázsolta magát. Első teendője, hogy kitörölje a csipát szeméből, aztán feláll a székből és kinyújtóztatja tagjait. Mellé nyög is párat, aztán a vízért nyúl, mert így ébredés után a szájának olyan íze van, mint az egy hetes latrinának lehet. Nem, mintha valaha is kóstolta volna, de egészen biztos benne, hogy borzalmas lehet.
Ha túlesik a reggeli rituálékon, akkor megy csak a lányhoz és óvatosan megpróbálja ébresztgetni. finoman vállára teszi a kezét és meglökdösi, miközben halkan szólongatni kezdi. abban meg csak reménykedik, hogy ijedtében nem fogja egyből orrba vágni.*
- Jó reggelt! Ébresztő!
1789. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 14:15:38
Üzenet elküldve: 2018-03-04 14:15:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Röviden elbeszélget a Torony mesterével, átadva neki Taitos és a maga ígéretét is egyben, hogy tavasszal jönnek törleszteni az éves tartozásukat, avagy kitakarítják a tornyot. Majd egy szép kis összeget hagy az idős mágusnál, aki cserébe megengedi, hogy elvigye a választott könyveket.
A polcok között tett kis kitérő után alaposan fölpakolva érkezik hát vissza Nanaiához, aki láthatólag neki is látott a falatozásnak, amit ő egyáltalán nem bán, tekintve, hogy pont ezért ajánlotta fel a batyu tartalmát.
Az egyik szomszédos asztalra helyezi le terheit, nehogy evés közben kárt tegyenek az értékes iratokban, mert arra Abogr mester alighanem borsos felárat számolna fel.
Aztán leül Nanához és ő is vesz egy keveset a sebtében bepakolt ételből, ami néhány szelet kenyérből, sajtból és hámozott főtt tojásból áll.*
- Legalább ennyit tegyünk félre reggelre. - *javasolja, alighanem kicsit megsavanyítva a lakmározást, mert rögtön a széthajtogatott batyu szélére is rak másfél szelet kenyeret és hozzá való sajtot, meg egy tojást. Így Nanának marad két szelet ma estére azzal együtt, aminek már nekilátott, ő pedig azt a felet veszi még el magának a megkezdett szeletéhez. Inkább eszik kevesebbet reggel, de most kelleni fog az ereje, hogy bírjon összpontosítani. Nana meg azért kap többet, mert Krestvir, ha ránéz, sokkal nagyobbnak és izmosabbnak látja magánál, úgyhogy úgy gondolja, többre van szüksége.
A maga részéről elég gyorsan elpusztítja a saját fejadagját, közben pedig már a Taitostól kapott és átfutott jegyzeten jár az esze, úgyhogy ezúttal sem lesz a legjobb társaság Nanának. Miután pedig végzett, egyszerűen áttelepül a szomszédos asztalhoz és a saját jegyzeteit is előkerítve belefog a tanulásba.*
- Ha elaludnék, és te előbb fölébredsz, kelts föl engem is! Tényleg el kellene indulnunk, amint világosodik. - *szól még oda Nanának, majd figyelmét már teljes mértékben a könyveknek és tekercseknek szenteli. Nincs túl sok ideje és már a másolni való is sok, ő pedig még el is szeretne sajátítani valamit abból, amit leír. Hosszú este és éjszaka elé néz…*
//Napváltás//
*Hajnali kettő körül nyomta el az álom, pedig egy darabig még járkált is, hogy el ne aludjon, úgy magolta a varázsigéket. Ám egyszer csak eljött a pont, amikor feladta, mert belátta, hogy semmi értelme tovább kitartania. Azért az asztalra görnyedve is még mantrázta a tanultakat, úgy aludt el, már becsukott könyvek fölött, szénceruzával a kezében, valami átláthatatlan irka-firka fölött, amit ő rajzolt és írt.*
*Röviden elbeszélget a Torony mesterével, átadva neki Taitos és a maga ígéretét is egyben, hogy tavasszal jönnek törleszteni az éves tartozásukat, avagy kitakarítják a tornyot. Majd egy szép kis összeget hagy az idős mágusnál, aki cserébe megengedi, hogy elvigye a választott könyveket.
A polcok között tett kis kitérő után alaposan fölpakolva érkezik hát vissza Nanaiához, aki láthatólag neki is látott a falatozásnak, amit ő egyáltalán nem bán, tekintve, hogy pont ezért ajánlotta fel a batyu tartalmát.
Az egyik szomszédos asztalra helyezi le terheit, nehogy evés közben kárt tegyenek az értékes iratokban, mert arra Abogr mester alighanem borsos felárat számolna fel.
Aztán leül Nanához és ő is vesz egy keveset a sebtében bepakolt ételből, ami néhány szelet kenyérből, sajtból és hámozott főtt tojásból áll.*
- Legalább ennyit tegyünk félre reggelre. - *javasolja, alighanem kicsit megsavanyítva a lakmározást, mert rögtön a széthajtogatott batyu szélére is rak másfél szelet kenyeret és hozzá való sajtot, meg egy tojást. Így Nanának marad két szelet ma estére azzal együtt, aminek már nekilátott, ő pedig azt a felet veszi még el magának a megkezdett szeletéhez. Inkább eszik kevesebbet reggel, de most kelleni fog az ereje, hogy bírjon összpontosítani. Nana meg azért kap többet, mert Krestvir, ha ránéz, sokkal nagyobbnak és izmosabbnak látja magánál, úgyhogy úgy gondolja, többre van szüksége.
A maga részéről elég gyorsan elpusztítja a saját fejadagját, közben pedig már a Taitostól kapott és átfutott jegyzeten jár az esze, úgyhogy ezúttal sem lesz a legjobb társaság Nanának. Miután pedig végzett, egyszerűen áttelepül a szomszédos asztalhoz és a saját jegyzeteit is előkerítve belefog a tanulásba.*
- Ha elaludnék, és te előbb fölébredsz, kelts föl engem is! Tényleg el kellene indulnunk, amint világosodik. - *szól még oda Nanának, majd figyelmét már teljes mértékben a könyveknek és tekercseknek szenteli. Nincs túl sok ideje és már a másolni való is sok, ő pedig még el is szeretne sajátítani valamit abból, amit leír. Hosszú este és éjszaka elé néz…*
//Napváltás//
*Hajnali kettő körül nyomta el az álom, pedig egy darabig még járkált is, hogy el ne aludjon, úgy magolta a varázsigéket. Ám egyszer csak eljött a pont, amikor feladta, mert belátta, hogy semmi értelme tovább kitartania. Azért az asztalra görnyedve is még mantrázta a tanultakat, úgy aludt el, már becsukott könyvek fölött, szénceruzával a kezében, valami átláthatatlan irka-firka fölött, amit ő rajzolt és írt.*
1788. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 13:21:32
Üzenet elküldve: 2018-03-04 13:21:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
*Meg is feledkezett versenytársa bicebóca mivoltáról, így már nem olyan édes a győzelem feletti öröme. De legalább végre felértek.*
- Jó, de bemehetnénk végre?!
*Hát be is mennek és ez olyan megkönnyebbülést hoz hősnőnknek, hogy azon már eszébe se jut aggódni, hogy mitől ilyen nagy a belső tér, mikor kívülről egészen biztos, hogy nem tűnt ekkorának. Most már sokkal vidámabb, hogy nem felhőszerű, áttetsző valamiken kell közlekedni és arról is könnyedén feledkezik meg, hogy egyébként az egész építmény csak úgy lebeg a semmiben. Mert amit nem lát az most nincs is.*
- Ó rendben!
*Most már könnyed vigyorral válaszol és jó kedélyűen követi is Krestvirt felfelé, illedelmesen köszöntve azokat, akikkel találkoznak, majd megkönnyebbülten huppan le a felkínált helyre. Igyekszik nem túl feltűnően bámészkodni, mert nem egészen biztos abban, hogy nem tilosban jár.*
- Rendben, addig én itt várlak!
*Kár volt a lánynak ilyen jólelkűn magára hagyni a batyujával, főleg azt kár volt közölni, hogy kaja is van benne. Amint Krestvir eltűnik a láthatárról, Nanaia nem habozik sokáig és egy jó zaba reményében bontogatja ki az asztalon heverő batyut. Szóval amikor a lány visszaér, akkor láthatja, hogy hörcsög módjára teletömött pofával nyammog.*
*Meg is feledkezett versenytársa bicebóca mivoltáról, így már nem olyan édes a győzelem feletti öröme. De legalább végre felértek.*
- Jó, de bemehetnénk végre?!
*Hát be is mennek és ez olyan megkönnyebbülést hoz hősnőnknek, hogy azon már eszébe se jut aggódni, hogy mitől ilyen nagy a belső tér, mikor kívülről egészen biztos, hogy nem tűnt ekkorának. Most már sokkal vidámabb, hogy nem felhőszerű, áttetsző valamiken kell közlekedni és arról is könnyedén feledkezik meg, hogy egyébként az egész építmény csak úgy lebeg a semmiben. Mert amit nem lát az most nincs is.*
- Ó rendben!
*Most már könnyed vigyorral válaszol és jó kedélyűen követi is Krestvirt felfelé, illedelmesen köszöntve azokat, akikkel találkoznak, majd megkönnyebbülten huppan le a felkínált helyre. Igyekszik nem túl feltűnően bámészkodni, mert nem egészen biztos abban, hogy nem tilosban jár.*
- Rendben, addig én itt várlak!
*Kár volt a lánynak ilyen jólelkűn magára hagyni a batyujával, főleg azt kár volt közölni, hogy kaja is van benne. Amint Krestvir eltűnik a láthatárról, Nanaia nem habozik sokáig és egy jó zaba reményében bontogatja ki az asztalon heverő batyut. Szóval amikor a lány visszaér, akkor láthatja, hogy hörcsög módjára teletömött pofával nyammog.*
1787. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-04 12:45:24
Üzenet elküldve: 2018-03-04 12:45:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A Lichanechi-tó kristálytiszta tükörként háborítatlanul álló felszínnel fogadja őt. Szélcsend van, így semmi nem borzolja a hullámokat. A torony méltóságteljesen lebeg felette, alá szelíd árnyékot vet a magasan tűző nap. Álmélkodva tekint fel rá, miközben a fátyolszerű hídra lép, ami a toronyba vezet. Ősréginek tűnik, bár ez vélhetően valójában is így van, hisz a torony már tündéremlékezet óta ide költözött, igaz Pyr, ezt csak mesékből hallotta, látni nem látta sosem korábbi helyén. A lépcsőt hamar megtalálja, mely felfelé kígyózik a torony belsejébe. Egyelőre csak szemlélődik, a tanulás még várat magára, hallomásból tudja, hogy bizony nem az ő erszényének szabták meg.*
- Még nem. Talán munkát kellene keresnem. *Kissé szomorúan nézi az egyes emeleteken kikészített könyveket, nem akar háborgatni senkit, láthatóan az itt tanulók meglehetősen elfoglaltak. Most, hogy meggyőződött, a torony még megvan, megközelítése annak könnyű, aki az ingoványt ismeri, márpedig Pyr ismeri, így még egy darabig nézelődik, majd lassan repdesve lejjebb ereszkedik.*
- Egyszer még visszajövök ide. Feltéve, ha addig nem falnak fel a városlakók. *Röhög magában, s közben elfojt egy hatalmas tüsszentést is.*
- Elegem van. *S lehorgasztott fejjel fordul vissza Erdőmélye felé.*
- Még nem. Talán munkát kellene keresnem. *Kissé szomorúan nézi az egyes emeleteken kikészített könyveket, nem akar háborgatni senkit, láthatóan az itt tanulók meglehetősen elfoglaltak. Most, hogy meggyőződött, a torony még megvan, megközelítése annak könnyű, aki az ingoványt ismeri, márpedig Pyr ismeri, így még egy darabig nézelődik, majd lassan repdesve lejjebb ereszkedik.*
- Egyszer még visszajövök ide. Feltéve, ha addig nem falnak fel a városlakók. *Röhög magában, s közben elfojt egy hatalmas tüsszentést is.*
- Elegem van. *S lehorgasztott fejjel fordul vissza Erdőmélye felé.*
1786. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-03 23:45:44
Üzenet elküldve: 2018-03-03 23:45:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*Vannak bizonyos ritka alkalmak, amikor még neki is leesik, hogy az elhangzó szavak nem fedik a valóságot. Mint például ez a mostani… Szinte teljes mértékben biztos benne ugyanis, hogy Nana csak úgy mondja, hogy nem fél, de valójában a versenyt is azért találja ki, hogy futhasson felfelé és mielőbb túllegyen a lépcsőmászáson.
És már neki is iramodik!
Elmosolyodik, miközben a nő gyorsan távolodó hátát nézi, majd a rossz lába miatt jelentősen lassabban, de ő is futni kezd.
Odafent aztán Nanával szemben áll meg, erősen kapkodva a levegőt.*
- Nyertél. - *jegyzi meg, miközben körülnéz itt a földszinten, mely most a tanulás lehetősége mellett a menedéket is jelenti számukra. Itt melegebb van és… világos!
Nanát pedig elképzelhető, hogy újabb sokk éri, ha felfedezi, hogy ez a torony valójában mennyire tágas. Vagyis, hogy jelentősen tágasabb, mint amilyen kívülről nézve lehetne.*
- Még feljebb lesz. - *mondja aztán, mikor kicsit kifújta magát. Aztán bővebb kifejtés nélkül elindul fölfelé, a víz mágia szintjéig.
Bárkivel is találkozzanak, egy biccentéssel köszönti. Az, hogy a többieknek is valahol itt kellene lenniük, most nem jut eszébe, ezért nem is keresi őket. A megfelelő emeletre érve keres maguknak egy szabad helyet, ami egy üres sarokpad lesz asztallal és még két székkel.
Ott teszi le a zsákját, s elsőként a pokrócát szabadítja ki.*
- Tessék! Talán valamivel kényelmesebb lesz. - *nyújtja Nanának. Lassan már megszokottá válik, hogy mindig fölajánlja valakinek, ha itt jár. Ő amúgy sem fog most sokat aludni, mert addig akar tanulni, amíg csak bírja ébren. Nana meg használhatja a pokrócot párnának és takarónak is.
Valamivel később a kulacsát és egy batyut is elővesz még, az asztalra pakolva. Mivel a nőnek hirtelen jött ez az út, nem hiszi, hogy túlságosan föl volna szerelkezve.*
- Ebben találsz ennivalót. Szolgáld ki magad! Én is jövök mindjárt, csak beszélek Abogr mesterrel és elkérek tőle néhány könyvet. Utána akár aludhatsz is, én nem foglak zavarni. Tanulok, ameddig bírok, aztán reggel indulhatunk vissza, amint kezd világosodni. - *közli terveit, majd ha a nő nem tartóztatja, akkor magára hagyja őt egy kis időre.*
*Vannak bizonyos ritka alkalmak, amikor még neki is leesik, hogy az elhangzó szavak nem fedik a valóságot. Mint például ez a mostani… Szinte teljes mértékben biztos benne ugyanis, hogy Nana csak úgy mondja, hogy nem fél, de valójában a versenyt is azért találja ki, hogy futhasson felfelé és mielőbb túllegyen a lépcsőmászáson.
És már neki is iramodik!
Elmosolyodik, miközben a nő gyorsan távolodó hátát nézi, majd a rossz lába miatt jelentősen lassabban, de ő is futni kezd.
Odafent aztán Nanával szemben áll meg, erősen kapkodva a levegőt.*
- Nyertél. - *jegyzi meg, miközben körülnéz itt a földszinten, mely most a tanulás lehetősége mellett a menedéket is jelenti számukra. Itt melegebb van és… világos!
Nanát pedig elképzelhető, hogy újabb sokk éri, ha felfedezi, hogy ez a torony valójában mennyire tágas. Vagyis, hogy jelentősen tágasabb, mint amilyen kívülről nézve lehetne.*
- Még feljebb lesz. - *mondja aztán, mikor kicsit kifújta magát. Aztán bővebb kifejtés nélkül elindul fölfelé, a víz mágia szintjéig.
Bárkivel is találkozzanak, egy biccentéssel köszönti. Az, hogy a többieknek is valahol itt kellene lenniük, most nem jut eszébe, ezért nem is keresi őket. A megfelelő emeletre érve keres maguknak egy szabad helyet, ami egy üres sarokpad lesz asztallal és még két székkel.
Ott teszi le a zsákját, s elsőként a pokrócát szabadítja ki.*
- Tessék! Talán valamivel kényelmesebb lesz. - *nyújtja Nanának. Lassan már megszokottá válik, hogy mindig fölajánlja valakinek, ha itt jár. Ő amúgy sem fog most sokat aludni, mert addig akar tanulni, amíg csak bírja ébren. Nana meg használhatja a pokrócot párnának és takarónak is.
Valamivel később a kulacsát és egy batyut is elővesz még, az asztalra pakolva. Mivel a nőnek hirtelen jött ez az út, nem hiszi, hogy túlságosan föl volna szerelkezve.*
- Ebben találsz ennivalót. Szolgáld ki magad! Én is jövök mindjárt, csak beszélek Abogr mesterrel és elkérek tőle néhány könyvet. Utána akár aludhatsz is, én nem foglak zavarni. Tanulok, ameddig bírok, aztán reggel indulhatunk vissza, amint kezd világosodni. - *közli terveit, majd ha a nő nem tartóztatja, akkor magára hagyja őt egy kis időre.*
1785. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-03 22:35:41
Üzenet elküldve: 2018-03-03 22:35:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
~ Hát most mit értetlenkedik?! ~
*Dohog magában Krestvir arckifejezésére és bosszankodva kiáltana rá még egyszer, hogy húzzon már el onnan, mikor elhangzik a varázsszó. Ha ez nem hangzott volna el, akkor bizonyára most sikongatna, hogy Krestvir ugrálni kezd a lépcsőn. De helyette vonásai megszilárdulnak és felszívja magát.*
- Én. Nem. Félek.
*Ezt persze csak igyekszik elhitetni magával is, mert tele a gatyó rendesen, de ezt a világért se mutatná ki soha senkinek.*
- Jó. Verseny a tetejéig!
*Tör ki belőle majd a tőle telhető leggyorsabban elkezd felfelé rohanni, olyan gyorsan kapkodva a lábát, mintha attól félne, hogy eltűnik alóla a talaj. Rohan is az ajtóig, még ha a tüdejét köpi is ki a bejáratnál.*
~ Hát most mit értetlenkedik?! ~
*Dohog magában Krestvir arckifejezésére és bosszankodva kiáltana rá még egyszer, hogy húzzon már el onnan, mikor elhangzik a varázsszó. Ha ez nem hangzott volna el, akkor bizonyára most sikongatna, hogy Krestvir ugrálni kezd a lépcsőn. De helyette vonásai megszilárdulnak és felszívja magát.*
- Én. Nem. Félek.
*Ezt persze csak igyekszik elhitetni magával is, mert tele a gatyó rendesen, de ezt a világért se mutatná ki soha senkinek.*
- Jó. Verseny a tetejéig!
*Tör ki belőle majd a tőle telhető leggyorsabban elkezd felfelé rohanni, olyan gyorsan kapkodva a lábát, mintha attól félne, hogy eltűnik alóla a talaj. Rohan is az ajtóig, még ha a tüdejét köpi is ki a bejáratnál.*
1784. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:54:44
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:54:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
*A holló elrepült, amint számára kényelmetlenül rázóssá vált a lovaglás. S bár Krestvir is keresi, egyelőre nem látja a közelben, pedig azt hitte, ma már végig vele marad a madár. De nem aggódik miatta, hisz van, hogy hetekig nem látja. Igazából az a rejtély, hogy miért jön vissza időnként, miközben még csak nem is eteti…
Nana habozik vele tartani a toronyba, ami miatt először értetlenül néz rá, majd megsejt valamit.*
- Félsz? - *hangzik az egyszerű kérdés, majd ugrik párat és dobbant a lábával.*
- Teljesen szilárd. Biztonságos. Vagyis nem veszélyesebb, mintha kőből volna. Mert legurulni azért innen is fájna… - *magyaráz, s most egész nyíltan néz Nanára, nem hajtja le fejét, hogy a csuklya elrejtse. Pedig lehet, jobb lenne, mert így most megint úgy tűnik a fizimiskája miatt, mintha gúnyolódna.*
- De azért gyere nyugodtan! Én sem szeretem a magas helyeket, itt meg lelátsz a mélységbe… de meg lehet szokni. Csak nézz inkább fölfelé, ha félsz! - *javasolja, majd várakozón néz Nanára, sikerült-e megnyugtatnia.*
*A holló elrepült, amint számára kényelmetlenül rázóssá vált a lovaglás. S bár Krestvir is keresi, egyelőre nem látja a közelben, pedig azt hitte, ma már végig vele marad a madár. De nem aggódik miatta, hisz van, hogy hetekig nem látja. Igazából az a rejtély, hogy miért jön vissza időnként, miközben még csak nem is eteti…
Nana habozik vele tartani a toronyba, ami miatt először értetlenül néz rá, majd megsejt valamit.*
- Félsz? - *hangzik az egyszerű kérdés, majd ugrik párat és dobbant a lábával.*
- Teljesen szilárd. Biztonságos. Vagyis nem veszélyesebb, mintha kőből volna. Mert legurulni azért innen is fájna… - *magyaráz, s most egész nyíltan néz Nanára, nem hajtja le fejét, hogy a csuklya elrejtse. Pedig lehet, jobb lenne, mert így most megint úgy tűnik a fizimiskája miatt, mintha gúnyolódna.*
- De azért gyere nyugodtan! Én sem szeretem a magas helyeket, itt meg lelátsz a mélységbe… de meg lehet szokni. Csak nézz inkább fölfelé, ha félsz! - *javasolja, majd várakozón néz Nanára, sikerült-e megnyugtatnia.*
1783. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:22:53
Üzenet elküldve: 2018-03-03 21:22:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
- Tuti az lesz, bízd csak ide!
*Teszi hozzá még vidáman, aztán a sietős tempóval ő is elhallgat és csak kapaszkodik, hogy ne kerüljön le idő előtt a lóról.
Már szürkület van mikor megérkeznek, de azért így is jól látható, hogy valami nem stimmel ezzel a toronnyal. Elképedve bámulja csak egy darabig, s mikor a tóhoz érnek már épp felkészülne, hogy a lovacska hirtelen szárnyakat növeszt vagy a hollóban ébred valami földöntúli erő, amivel majd beröpteti őket. De egyik sem történik meg. Egészen unalmas verzió következik. Leszállnak a lóról és Kresi talán attól, hogy az út során megint kicsit magába fordult, Nana pedig az értetlenkedéstől még mindig nem túl szószátyár.
Fejét vakargatva nézi, hogy mégis hogy a fenébe tud ez a valamicsoda ott röpködni a tó felett.*
- Hát én. Nem. Soseha.
*Nem fér a fejébe a dolog, homlok ráncolva, hunyorogva nézegeti hogy hátha csak valami délibáb, attól meg aztán teljesen kiborul, hogy felhőlépcsőn kell besétálni az építménybe.*
- Hát én ide be nem teszem a lábam!
*Mondja mindenféle szégyenérzet nélkül és kicsit el is hátrál, mert ilyesmivel nem találkozik túl sűrűn az ember lánya, így aztán fogalma sincsen mi történik. Például mi történik, ha jön egy kis szellő, akkor elfújja a lépcsőt?*
- Le kéne jönnöd onnan!
- Tuti az lesz, bízd csak ide!
*Teszi hozzá még vidáman, aztán a sietős tempóval ő is elhallgat és csak kapaszkodik, hogy ne kerüljön le idő előtt a lóról.
Már szürkület van mikor megérkeznek, de azért így is jól látható, hogy valami nem stimmel ezzel a toronnyal. Elképedve bámulja csak egy darabig, s mikor a tóhoz érnek már épp felkészülne, hogy a lovacska hirtelen szárnyakat növeszt vagy a hollóban ébred valami földöntúli erő, amivel majd beröpteti őket. De egyik sem történik meg. Egészen unalmas verzió következik. Leszállnak a lóról és Kresi talán attól, hogy az út során megint kicsit magába fordult, Nana pedig az értetlenkedéstől még mindig nem túl szószátyár.
Fejét vakargatva nézi, hogy mégis hogy a fenébe tud ez a valamicsoda ott röpködni a tó felett.*
- Hát én. Nem. Soseha.
*Nem fér a fejébe a dolog, homlok ráncolva, hunyorogva nézegeti hogy hátha csak valami délibáb, attól meg aztán teljesen kiborul, hogy felhőlépcsőn kell besétálni az építménybe.*
- Hát én ide be nem teszem a lábam!
*Mondja mindenféle szégyenérzet nélkül és kicsit el is hátrál, mert ilyesmivel nem találkozik túl sűrűn az ember lánya, így aztán fogalma sincsen mi történik. Például mi történik, ha jön egy kis szellő, akkor elfújja a lépcsőt?*
- Le kéne jönnöd onnan!
1782. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-03-02 15:29:48
Üzenet elküldve: 2018-03-02 15:29:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Nana//
- Igen. Azt hiszem, értem. - *biccent, és bár Nana ezt nem láthatja, igen komoly képet vág, ahogy elrendezi fejében a jövőbeni, Taitost átverő küldetést. Emellett az is lehetséges, hogy nem egészen egyformán képzelik el ezt a színlelést, de Krestvir tényleg nagyon elhivatott lesz az ügy iránt. Főként mikor Nana meggyőzi róla, hogy ez jó móka lesz.*
- Ha szerinted ez jó tréfa lesz, akkor csináljuk. - *adja szóban is beleegyezését. Egy kicsit ugyan kíváncsi, mi lett volna a másik ötlet, de miután a nő azt elveti, nem kérdez rá. Talán, majd ha ezt a tréfát kivitelezték, megkérdi. Hátha így utána is lesz valami vicces a tarsolyukban, amin lehet majd nevetni…
Miután gyorsabb tempóra váltanak, a beszélgetéssel a jó hangulat is elúszik lassan. Krestvir esetében biztosan. Főként, hogy közben elkezd sötétedni is, így egyre nehezebben tartja magát. Persze, szerencsére ebből Nana nem sokat érzékelhet, hacsak nem néhány mélyebb légvételt, amivel egyrészt az összpontosítását igyekszik fenntartani, másrészt megakadályozni próbálja, hogy az idegességtől kapkodóvá váljon a légzése.
Jócskán szürkületre jár már az idő, mikor az ingoványon át a tóhoz érnek és szemük elé tárul az elemi mágia egyik, ha nem a legjelentősebb fellegvára. Ez a látvány aztán megnyugtatja kicsit és kitisztítja a fejét. Csodálattal emeli tekintetét a magasba.
A lónak valami védettebb helyet keres a tó partján a fák között, ahol kiköthetik, s ha mindketten leszálltak róla, a nyeregtáskából ad neki élelmet, inni pedig a tóból.
Nem kéri Nana segítségét, de visszautasítani sem fogja, ha felajánlaná. Így, vagy úgy, miután a hátasról a lehetőségekhez mérten gondoskodott, elindul felfelé.*
- Jártál már itt? - *kérdi, mikor ráteszi lábát az első áttetsző lépcsőfokra.*
- Igen. Azt hiszem, értem. - *biccent, és bár Nana ezt nem láthatja, igen komoly képet vág, ahogy elrendezi fejében a jövőbeni, Taitost átverő küldetést. Emellett az is lehetséges, hogy nem egészen egyformán képzelik el ezt a színlelést, de Krestvir tényleg nagyon elhivatott lesz az ügy iránt. Főként mikor Nana meggyőzi róla, hogy ez jó móka lesz.*
- Ha szerinted ez jó tréfa lesz, akkor csináljuk. - *adja szóban is beleegyezését. Egy kicsit ugyan kíváncsi, mi lett volna a másik ötlet, de miután a nő azt elveti, nem kérdez rá. Talán, majd ha ezt a tréfát kivitelezték, megkérdi. Hátha így utána is lesz valami vicces a tarsolyukban, amin lehet majd nevetni…
Miután gyorsabb tempóra váltanak, a beszélgetéssel a jó hangulat is elúszik lassan. Krestvir esetében biztosan. Főként, hogy közben elkezd sötétedni is, így egyre nehezebben tartja magát. Persze, szerencsére ebből Nana nem sokat érzékelhet, hacsak nem néhány mélyebb légvételt, amivel egyrészt az összpontosítását igyekszik fenntartani, másrészt megakadályozni próbálja, hogy az idegességtől kapkodóvá váljon a légzése.
Jócskán szürkületre jár már az idő, mikor az ingoványon át a tóhoz érnek és szemük elé tárul az elemi mágia egyik, ha nem a legjelentősebb fellegvára. Ez a látvány aztán megnyugtatja kicsit és kitisztítja a fejét. Csodálattal emeli tekintetét a magasba.
A lónak valami védettebb helyet keres a tó partján a fák között, ahol kiköthetik, s ha mindketten leszálltak róla, a nyeregtáskából ad neki élelmet, inni pedig a tóból.
Nem kéri Nana segítségét, de visszautasítani sem fogja, ha felajánlaná. Így, vagy úgy, miután a hátasról a lehetőségekhez mérten gondoskodott, elindul felfelé.*
- Jártál már itt? - *kérdi, mikor ráteszi lábát az első áttetsző lépcsőfokra.*
1781. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-02-15 07:58:03
Üzenet elküldve: 2018-02-15 07:58:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Halk léptű, magába fordult lélek érkezik. Sok gondolat kering a fejében és talán még több emlék törlődött út közben nyomtalanul az emlékezetéből, hogy ennek mi az oka ő maga sem tudja. Talán az elfogyasztott gombák valamelyike zavarta meg hisz bár sokszor járt már egyedül de eddig mindig lovon és jókora zacskó arannyal büszkélkedhetett, most viszont kénytelen volt csakis saját magára hagyatkozni és úgy tűnik ez nem volt túl jó ötlet. Azt szerencsére azért tudja mi volt a célja, hova akart eljutni.
Elégedetten néz fel a mágustorony csúcsára majd pedig indul is határozottan az ajtaja felé. Csak egy pillanatnyi megingás vehető észre amint komoly erőfeszítéssel betolja az ajtót majd körbenéz. Ismerős számára a hely. Határozottan indul meg az ötödik emelet felé de amikor megérkezik fáradtan roskad le az egyik székre és az égre összpontosítva marad is ott egy jó ideig. Ha valaki most van ezen az emeleten az egy halálosan fáradt mélységi nőstényt láthat aki a fal mellett ülve, bágyadt arcvonásokkal fürkészi a lemenő napot. Ha senki sem zavarja meg akkor nagy valószínűséggel pár percen belül éber álomba merül.*
* Hosszan és békésen alszik. Nem találja kényelmetlennek az olvasásnak, tanulásnak szánt széket. Nem hánykolódik ezért épp csak feje billen néha jobbról balra. Álma nyugodt és kissé magányos is. Többször visszatér a képekbe egy apró gyermek akit siettében egyedül hagyott. Végül pontosan erre riad fel. Dewanit el kell hozatnia a kúriából. Nem annyira rokonaitól félti mint inkább attól, hogy nem fognak vele megfelelően foglalkozni. Linára bízta a gyermeket akinek viszont ezen kívül még bőven akad feladata. Némi gondolkodás után levelet ír amelyben kéri Sorayat, hogy Dewanit helyezze el egy a sötételf gyermekeknek szánt nevelőintézetbe ahonnan csak évente két látogatásra engedik majd ki. Ezt a lépést már régebben lebeszélte az intézet vezetőjével, bár akkor még úgy tervezte, hogy gyermeke harmadik életéve után foglalja csak el az előre kialkudott helyet. Levelében némi magyarázatot ad távozására is. Hibás lépésekről, a mágiával kapcsolatos rossz választásokról szólnak szavai, miként arról is, hogy amíg vissza nem szerzi régi tudását nem szándékozik haza térni legfeljebb csak látogatóba. A család vezetését a mindenkoron legidősebb, Artheniorban élő és elmében teljes nősténynek adja át. Búcsúzó szavaiban hűséget fogad a családnak majd pedig lepecsételi a levelet amit még azon a napon útra is bocsájt néhány mágus által akiknek Artheniorban van dolguk. Feladatuk csak annyi, hogy a levelet Lina kezébe adják aki majd továbbítja azt Soraya felé. Linának is érkezik egy rövidebb levél néhány utasítással Dewanival kapcsolatban.
Jó pár óra eltelhet amíg a levél sorsát elrendezte. Megbízható küldöncöt kell keresnie aki némi aranyért amit a nősténytől kap és egy hasonló összeg reményében amit Lina nyújt át, hajlandó a levél célba juttatásával járó kitérőt bevállalni. Miután sikerül egy régebbi mesterével lebeszélni levél ügyét, ismét visszavonul a torony ötödik emeletére. Lehet a következő pár hónapot itt fogja eltölteni rendszerezve tudását.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.02.26 08:51:52, a következő indokkal:
Floodolás: hozzászólások egybeszerkesztése; a saját korábbi hozzászólásodnak homlokegyenest ellentmondó részek törlése; múlt helyett jelen idő.
Elégedetten néz fel a mágustorony csúcsára majd pedig indul is határozottan az ajtaja felé. Csak egy pillanatnyi megingás vehető észre amint komoly erőfeszítéssel betolja az ajtót majd körbenéz. Ismerős számára a hely. Határozottan indul meg az ötödik emelet felé de amikor megérkezik fáradtan roskad le az egyik székre és az égre összpontosítva marad is ott egy jó ideig. Ha valaki most van ezen az emeleten az egy halálosan fáradt mélységi nőstényt láthat aki a fal mellett ülve, bágyadt arcvonásokkal fürkészi a lemenő napot. Ha senki sem zavarja meg akkor nagy valószínűséggel pár percen belül éber álomba merül.*
* Hosszan és békésen alszik. Nem találja kényelmetlennek az olvasásnak, tanulásnak szánt széket. Nem hánykolódik ezért épp csak feje billen néha jobbról balra. Álma nyugodt és kissé magányos is. Többször visszatér a képekbe egy apró gyermek akit siettében egyedül hagyott. Végül pontosan erre riad fel. Dewanit el kell hozatnia a kúriából. Nem annyira rokonaitól félti mint inkább attól, hogy nem fognak vele megfelelően foglalkozni. Linára bízta a gyermeket akinek viszont ezen kívül még bőven akad feladata. Némi gondolkodás után levelet ír amelyben kéri Sorayat, hogy Dewanit helyezze el egy a sötételf gyermekeknek szánt nevelőintézetbe ahonnan csak évente két látogatásra engedik majd ki. Ezt a lépést már régebben lebeszélte az intézet vezetőjével, bár akkor még úgy tervezte, hogy gyermeke harmadik életéve után foglalja csak el az előre kialkudott helyet. Levelében némi magyarázatot ad távozására is. Hibás lépésekről, a mágiával kapcsolatos rossz választásokról szólnak szavai, miként arról is, hogy amíg vissza nem szerzi régi tudását nem szándékozik haza térni legfeljebb csak látogatóba. A család vezetését a mindenkoron legidősebb, Artheniorban élő és elmében teljes nősténynek adja át. Búcsúzó szavaiban hűséget fogad a családnak majd pedig lepecsételi a levelet amit még azon a napon útra is bocsájt néhány mágus által akiknek Artheniorban van dolguk. Feladatuk csak annyi, hogy a levelet Lina kezébe adják aki majd továbbítja azt Soraya felé. Linának is érkezik egy rövidebb levél néhány utasítással Dewanival kapcsolatban.
Jó pár óra eltelhet amíg a levél sorsát elrendezte. Megbízható küldöncöt kell keresnie aki némi aranyért amit a nősténytől kap és egy hasonló összeg reményében amit Lina nyújt át, hajlandó a levél célba juttatásával járó kitérőt bevállalni. Miután sikerül egy régebbi mesterével lebeszélni levél ügyét, ismét visszavonul a torony ötödik emeletére. Lehet a következő pár hónapot itt fogja eltölteni rendszerezve tudását.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.02.26 08:51:52, a következő indokkal:
Floodolás: hozzászólások egybeszerkesztése; a saját korábbi hozzászólásodnak homlokegyenest ellentmondó részek törlése; múlt helyett jelen idő.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3722-3741