*Sejthette volna, hogy ha újra találkozik az öreggel, az a szemére fogja vetni, hogy otthagyták a sárkány előtt. Hát tehetett ő erről? Örült, hogy sikerül kiszabadulni a kötelek fogságából, sikerül egy tőrt zsákmányolni és kiszabadítani Berist, aki azonnal ölbe kapta és rohant vele messzire. Ha nem félt volna annyira attól, hogy őt is eléri a vég, akkor sem lett volna ideje az öregért kiáltani, mert jóképű jótevője már messze járt vele.*
-Én ilyenre nem igazán emlékszem. Lehet, hogy mégsem ugyanazt az álmot láttuk.
*Zavartan heherészve vakarja meg a fejét, nem igazán szeretné ezt a témát tovább feszegetni, akkor sem, ha pont ő maga hozta fel. Ez már a múlt, nem lehet rajta változtatni, ráadásul csak egy álom volt, rossz tréfa, így még annyi figyelmet sem érdemel.
Nem is emészti hát magát ezen tovább, inkább a jelenre koncentrál, amikor a két fiatalabb férfi együttes erővel van azon, hogy meggyőzze: ki kellene próbálnia, milyen is az a sör. Próbálna hárítani, hogy nem való ez neki, de igazából valamiféle kíváncsiság mégis hajtja. Miért is nem ivott eddig alkoholt?*
-Igazából megpróbálhatom, még az is lehet, hogy finom.
*Csak most hagyja abba a zavart játszadozást blúzának aljával, saját érével festve rá szépséges, vöröslő mintákat, ahogy az elé helyezett kupát húzza kicsit közelebb. Látványra csábító, az illata már kevésbé, de vajon milyen az íze? Nem akar tovább idétlen kislánynak tűnni, így lendületesen meghúzza, több kortyot is benyelve egyszerre, hogy utána azonnal köhögőroham kapja el. Hát ez nem olyan ízletes, amilyennek tűnt...*