// Cyr, Ayrisz//
* Cseverészne ő még sokáig a két csinos nősténnyel, ám most veszi csak észre, hogy szempillái egyre nehezednek, eddigi túlfűtött lelkesedése hirtelen kezd átcsapni a hullámokban rátörő álmosságba. Mikor is aludt utoljára? Előző éjjel ugye nem, hisz a Királylányt várta, meg a két idegennel tárgyalt, azelőtt meg... már nem is emlékszik mi volt. De odakinn már besötétedett, talán ideje is végre kipihennie magát, hogy holnap újult erővel szervezkedhessen ismét.*
- Szegény Darosh... kedveltem a fickót, jó volt nézni, ahogy egymást hajkurásszátok, mint két szerelmetes kölyökgólya.
* Ironizál somolyogva, de a témára nem is fecsérel több szót, inkább visszatér a nagyszabású, közös tervekre.*
- Hogy mikor? Jó kérdés... Még hátravan a felújítás, ahhoz meg munkások, meg anyag kell, aztán a készletek feltöltése, de azt nem én intézem. Ismersz, én az ilyen pisztricsáré munkákat ki nem állhatom. * Legyint flegmán, mosolyogva * - Ha ez megvan, utána mehet a buli. Addig is, ha szoba kéne, tudod hol találod a fogadót. Kicsit poros, piszkos, a lépcső beszakadt és tele van patkánnyal, meg azzal ami belőlük kijön, de van tető, alatta meg szekrény és ágy, ha nem lenne hol álomra hajtani a fejed. Tudod, neked ingyen adom, Holló.
* Szemérmetlenül kacsint a kegyetlen nőre, mintha csak könnyeden flörtölne, meg sem fordul a fejében, hogy Ayrisz ehhez mit szólhat. Nem régóta vannak együtt, s bár a hímnek elméletben van róla fogalma, hogy egy elkötelezett, hűséges lovagnak hogyan is kéne viselkedni, hogy párját meg ne sértse, de sosem volt még ilyen helyzetben, ráadásul ő nem is az a hétköznapi, mézesmázos férfiú. Persze nem akar ő semmit Hollótól, voltak idők, mikor még fel akarta próbálni, de jobb volt inkább a cimboraságnál, meg üzleti kapcsolatnál megmaradni. *
- Az a piperkőc * Mondja ezt a mélységi...* visszatolta a sápadt képét a városba, csak hogy szétrúghassam a seggét?
* Ismét színészkedik, némi túlbuzgó arroganciával fűszerezett dühöt színlel, pedig ha valaha ellenszenvvel is viseltetett az elf iránt, az már rég elpárolgott.*
- Amúgy ha megtalálod, üzenem neki, hogy számára is akad majd munka. De te kezeskedsz érte, ha még egyszer keresztbe tesz nekem, veled kínoztatom meg!
* Mutatóujját Holló mellkasának szegezi, vörös szemei résnyire szűkülnek, de csak egy pillanatig tart a feszült csend, szürke képe ismét felderül, mintha csak viccelődött volna. Pedig nem.*
- Hölgyeim, viszont én hulla vagyok, rám férne már egy kiadós fürdés, aztán egy alvás. Nagyon örültem Holló, mondom még egyszer, a fogadóban ellakhatsz, viszont mi most távozunk.
* Nem kíván tovább teketóriázni, hisz tényleg nyomja már az álom, felkel a székből, s a Királylányra mered.*
- Indulhatunk, kisasszony? Úgy értem hozzád... Birtokba venném már veled az ágyat, ha a kis haverod hagyja!
* Vigyorog Ayriszra, s míg mondandójának első fele igencsak pimasz és kétértelmű, addig a nő vendégét igenis komolyan hozza szóba, ki tudja mit akar az mégis. Még nem találkozott vele, de a hallottak alapján máris ellenszenves neki a fickó.*