// Szörnyvadász Lovagrend - Alapítás //
*Csak csendben, csak halkan... Szó szerint lábujjhegyen oson ki a házból, nehogy bárki is megneszelje, hogy ismét szökést tervezget. Ha még egy napot tétlenségben kellene töltenie, abba garantáltan beleőrülne. Mindenki úgy kezeli, mintha minimum is lesántult volna a fél lábára, pedig az egész nem több egy sebnél, ami már így szinte teljesen behegedt. Hiába bizonygatja, hogy már a mozgásban sem korlátozza, anyuka egyszerűen nem hajlandó hinni neki.
Szerencsésen kiér a házból, csak egyszer botlik meg a saját lábában, de ettől eltekintve minden tökéletes. Íj a kézbe, tegez a hátra, vadászkés az övbe, mókus a konyhába és már mehet is. Első megálló a fogadó, nem is lehetne más, erre a kis távra viszont nem érdemes Lupot elővezetni az istállóból, megy hát a saját lábain. gyorsabbnak gyorsabb, mint felszerszámozással szenvedni, de jóval veszélyesebb is, ismerve saját ügyességét. Nem kell csalódnia önmagában, az első adandó pocsolyánál megbotlik, térdei a vízbe toccsannak, feje pedig az ablakot díszítő virágnak ütközik. Szépen indul ez az este is...
Orrát nyomkodva és fájdalmasan grimaszolva igyekszik óvatosabban haladni. A fogadóig sikerül is vigyáznia magára, nem történik újabb baleset, még arra is van ereje, hogy belépés előtt megpróbálja némileg elviselhető állapotba hozni magát. Homloka kicsit földes, hajában itt-ott levelek zöldellnek, nadrágja pedig a két térdénél sárfoltos. Arcát egy pillanatra a tenyerébe temeti, nagyszerű. Talán még kisülhet valami jó is, ha odabent tényleg figyel. Mély levegő, rajta hát!
Kicsit talán nagyobb hévvel nyit be, mint kellene, az ajtó fájdalmasan nyekkenve csapódik a falhoz, Dawn arca pedig az egészségesnél pirosabb színbe öltözik. Idegessége ettől csak még tovább fokozódik, nem csoda, hogy eltipor néhány lábat, miközben a pult felé halad, sűrű bocsánatkérések közepette ütközik egy felszolgálóval, majd mire hallana valami érdekeset valami szörnyekről, egy ork méretes hasáról szinte visszapattan, hátratántorodás közben nem csak megpördül, de még át is esik valamin. vagy valakin. Tipikus fogadói jelenet, hogy kisebbfajta természeti katasztrófaként viselkedik, már csak az a kérdés, hogy feje miért lóg lefele, mi nyomja a hasát és feneke miért mered az égnek? Próbálja haját mielőbb kiszedni az arcából, de legalábbis annyira széthúzni szeme elől, hogy felmérhesse tulajdon helyzetét. A szőke fürtfüggöny mögül kék tekintet les ki óvatosan, végignézve mindhárom férfin, majd megállapodva annak az arcán, akinek az ölébe sikeresen, hassal előre belezuhant.*
-E... Elnézést, nem volt szándékos, csak nem vettem észre, hogy van előttem valaki, és mire és mire észbe kaptam, már nem tudtam megállni, és én igazán nem akartam így idealkalmatlankodni, elnézést.
*Hadarja lángvörösre váltó arccal, ahogy nagy nehezen álló helyzetbe tornázza magát. Nehezebb művelet ez, mint amilyennek hangzik, de kis vergődés árán akár még sikerülhet is.*