Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 225 (4481. - 4500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4500. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-15 20:22:40
Üzenet elküldve: 2014-02-15 20:22:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Zecsu Lakac//
*Aborath látja, hogy a másik férfi elgondolkozik úgyhogy nem zavarja meg. Ő sem szereti ha zavarják gondolkodás közben. Inkább szív egyet a pipájából és belekortyol a teájába ami még nagyon forró. Kicsit meg is éget a száját de, ezt nem mutatja. Sosem volt arra elég türelmes, hogy megvárja azt, hogy kihűljön a teája. Mindig forrón itta. Talán a nélkül már nem is lenne olyan jó számára. A tea és a szivar olyan szinten megnyugtatja, hogy a lábában lévő fájdalom már nem is zavarja annyira. Sőt kezd már el is álmosodni tőle. Úgy érzi, hogy talán már elég volt a szivarból. Még a végén itt helyben elalszik.*
*Aborath látja, hogy a másik férfi elgondolkozik úgyhogy nem zavarja meg. Ő sem szereti ha zavarják gondolkodás közben. Inkább szív egyet a pipájából és belekortyol a teájába ami még nagyon forró. Kicsit meg is éget a száját de, ezt nem mutatja. Sosem volt arra elég türelmes, hogy megvárja azt, hogy kihűljön a teája. Mindig forrón itta. Talán a nélkül már nem is lenne olyan jó számára. A tea és a szivar olyan szinten megnyugtatja, hogy a lábában lévő fájdalom már nem is zavarja annyira. Sőt kezd már el is álmosodni tőle. Úgy érzi, hogy talán már elég volt a szivarból. Még a végén itt helyben elalszik.*
4499. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-15 20:03:50
Üzenet elküldve: 2014-02-15 20:03:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
*Deron biccent a lánynak, majd ő is elindul abba az irányba, amerre a fogadót sejti. Bár a holdudvaron még nem járt. Valahogy túl elfoglalt volt..
Lassan gyalogol a lány után, inkább előreengedi. Egyrészt mert fogalma sincs arról, hogy merre mennek, másrészt mert így van ideje a lány hátsó felében gyönyörködni.
Lassan megérkeznek a hátsó udvarra. Deron felnéz az égre, amiről még jó darabig fog hiányozni a hatalmas világító test, majd az ajtóhoz ballag. Yinashra néz, majd belöki. Mármint az ajtót és nem a lányt. A Pegazus vígan éli életét, nagyjából ugyanakkora a népesség, mint tegnap ilyenkor, amikor is kiment az erdőbe. A kérdésre már készíti a szokásos hazugságot, de eleinte még csendben van. Aztán legyint egyet, majd barátságosan a beszélgetőpartnerére néz.*
- Majd odabent. Odabent szabad a kérdezősködés.
*Ezzel biccent egyet a bentiek felé, hiszen azok már ismerhetik. Az elmúlt három meglehetősen kellemetlen napját itt töltötte.*
- Rendelj csak, én leülök.
*Odasétál egy asztalhoz, amelyikről jó rálátás nyílik a bejáratra és nagyjából az egész helységre, majd megvárja a amíg a lány is odajön hozzá. És mivel idővel a fogadósnak is oda kell mennie a kért kakaóval, leszólítja.*
- Egy tál Főtt étel lesz.*Megvárja amíg a kért étek kiér, majd lecsúsztatja a 11 aranytallért az asztalra.
Amint a fogadós magukra hagyja őket, Yinashra néz.*Tehát az érdekelne, hogy honnan jöttem, milyen múlttal rendelkezem?! Hát meglehetősen érdekes, de szerintem kicsit talán szomorú is. Tehát, jómódú - már-már nemesnek mondható - családba születtem. Tisztességesen tanultam is, csakhogy akadt némi bökkenő. Rajtam kívül egy darab tisztességes elf nem volt a famíliában. Anyám szajha, atyám pedig bérgyilkos volt. Engem is valami valami törvénytelen szakmába akartak bevonni, de én semmi pénzért nem voltam rá hajlandó. Így aztán ahelyett, hogy megöltek volna, hirtelen haragjukban kitagadtak. Én meg nekiláttam világot járni. Hát dióhéjban ennyi lenne. Valahogy idekeveredtem. Három napja éppen. Hát az elmúlt három napom katasztrófa volt. Ha akarod majd azt is elmesélhetem.
*Belecsippent a tál főtt húsba, majd elismerően néz a fogadós felé.*
- Úgy tűnik, hogy jól bánnak a fűszerekkel. Neked is ajánlom figyelmedbe.
*Előkotorja a pipáját, majd kérdő pillantást vet asztaltársára.*
- Szabadna esetleg rágyújtanom?
*Ha nem kap rá engedélyt, akkor megvonja a vállát és elrakja a kis faszerkezetet, ha pedig kap, akkor megtömi és rágyújt. Miután a levegőbe engedett egy közepesre sikerült karikát, majd Yinashra néz.*
- Tehát, meséljek még magamról?
*Deron biccent a lánynak, majd ő is elindul abba az irányba, amerre a fogadót sejti. Bár a holdudvaron még nem járt. Valahogy túl elfoglalt volt..
Lassan gyalogol a lány után, inkább előreengedi. Egyrészt mert fogalma sincs arról, hogy merre mennek, másrészt mert így van ideje a lány hátsó felében gyönyörködni.
Lassan megérkeznek a hátsó udvarra. Deron felnéz az égre, amiről még jó darabig fog hiányozni a hatalmas világító test, majd az ajtóhoz ballag. Yinashra néz, majd belöki. Mármint az ajtót és nem a lányt. A Pegazus vígan éli életét, nagyjából ugyanakkora a népesség, mint tegnap ilyenkor, amikor is kiment az erdőbe. A kérdésre már készíti a szokásos hazugságot, de eleinte még csendben van. Aztán legyint egyet, majd barátságosan a beszélgetőpartnerére néz.*
- Majd odabent. Odabent szabad a kérdezősködés.
*Ezzel biccent egyet a bentiek felé, hiszen azok már ismerhetik. Az elmúlt három meglehetősen kellemetlen napját itt töltötte.*
- Rendelj csak, én leülök.
*Odasétál egy asztalhoz, amelyikről jó rálátás nyílik a bejáratra és nagyjából az egész helységre, majd megvárja a amíg a lány is odajön hozzá. És mivel idővel a fogadósnak is oda kell mennie a kért kakaóval, leszólítja.*
- Egy tál Főtt étel lesz.*Megvárja amíg a kért étek kiér, majd lecsúsztatja a 11 aranytallért az asztalra.
Amint a fogadós magukra hagyja őket, Yinashra néz.*Tehát az érdekelne, hogy honnan jöttem, milyen múlttal rendelkezem?! Hát meglehetősen érdekes, de szerintem kicsit talán szomorú is. Tehát, jómódú - már-már nemesnek mondható - családba születtem. Tisztességesen tanultam is, csakhogy akadt némi bökkenő. Rajtam kívül egy darab tisztességes elf nem volt a famíliában. Anyám szajha, atyám pedig bérgyilkos volt. Engem is valami valami törvénytelen szakmába akartak bevonni, de én semmi pénzért nem voltam rá hajlandó. Így aztán ahelyett, hogy megöltek volna, hirtelen haragjukban kitagadtak. Én meg nekiláttam világot járni. Hát dióhéjban ennyi lenne. Valahogy idekeveredtem. Három napja éppen. Hát az elmúlt három napom katasztrófa volt. Ha akarod majd azt is elmesélhetem. *Belecsippent a tál főtt húsba, majd elismerően néz a fogadós felé.*
- Úgy tűnik, hogy jól bánnak a fűszerekkel. Neked is ajánlom figyelmedbe.
*Előkotorja a pipáját, majd kérdő pillantást vet asztaltársára.*
- Szabadna esetleg rágyújtanom?
*Ha nem kap rá engedélyt, akkor megvonja a vállát és elrakja a kis faszerkezetet, ha pedig kap, akkor megtömi és rágyújt. Miután a levegőbe engedett egy közepesre sikerült karikát, majd Yinashra néz.*
- Tehát, meséljek még magamról?
4498. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-15 19:54:15
Üzenet elküldve: 2014-02-15 19:54:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Fenian Eorlith//
*Belépnek az ajtón. Vlendort hamar megcsapják az illatok és a hangulat. Az elf intésére leülnek egy asztalhoz. Vlendor azt hinné, hogy az elf majd egy bort rendel de, tévedett. Ő is rendel.*
-Egy sört.
*Leteszi az asztalra a 11 aranyat majd elkezdi kortyolgatni a Sört. Tetszik neki ez a hely. Nem olyan mint egy sima lepukkant komor kocsma. Itt jobban esik a sör. Majd, hogy ne csak szó nélkül üljenek és igyanak megszólítja az elfet.*
-Mesélj még nekem arról a helyről ahonnan te jöttél.
~Jó lenne egyszer megnézni magamnak azt a helyet ahonnan ilyen jó íjjászok kerülnek ki. És ez az alak is tetszik nekem. Kicsit érzelgős de, nem olyan puhány mint ezek a városiak.~
*Belépnek az ajtón. Vlendort hamar megcsapják az illatok és a hangulat. Az elf intésére leülnek egy asztalhoz. Vlendor azt hinné, hogy az elf majd egy bort rendel de, tévedett. Ő is rendel.*
-Egy sört.
*Leteszi az asztalra a 11 aranyat majd elkezdi kortyolgatni a Sört.
Tetszik neki ez a hely. Nem olyan mint egy sima lepukkant komor kocsma. Itt jobban esik a sör. Majd, hogy ne csak szó nélkül üljenek és igyanak megszólítja az elfet.*-Mesélj még nekem arról a helyről ahonnan te jöttél.
~Jó lenne egyszer megnézni magamnak azt a helyet ahonnan ilyen jó íjjászok kerülnek ki. És ez az alak is tetszik nekem. Kicsit érzelgős de, nem olyan puhány mint ezek a városiak.~
4497. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-15 12:14:25
Üzenet elküldve: 2014-02-15 12:14:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Korren Sei, Duhan Gruko//
*Először nem tudja mit szóljon Duhani szavaira, de hát valamit csak kell reagálnia.*
-Ó. *Végül csak ennyit mond.
Mikor az elindul, a férfivel egy tempóban lépked, éppen olyan közel, hogy ne érjen hozzá. Úgy gondolja, ha közel marad, kicsit nagyobb biztonságban van. Fél szemével a macskát figyeli, mindig is szimpatizált minden állattal, legtöbbjük kedvelte is az aranybarna hajú lányt. Mikor a keskeny, poros utcácska kövezett térbe fut, megkönnyebbülten sóhajt egyet. Szemét azonnal rabul ejti a hatalmas szökőkút a tér közepén, melynek vizén a lemenő nap fénye, mintha ezer drágakövön csillanna meg. Sei is pont erre gondolhatott, kérdésére még mindig ámulva felel.*
-Mesés... *suttogja, még nem nagyon csodálhatta meg ilyen napszakban a különleges építményt.*
-Tényleg lehűlt a levegő egy kicsit. *válaszol az újabb kérdésre.* Milyen szófogadó! *tesz megjegyzést Fair viselkedésére. Nem szokta meg macskától ezt az engedelmességet, hiszen ezek az állatok legtöbbször önfejűek, ha éppen nem kifejezetten makacsok.
Mikor Sei belép a fogadóba, Duhani-t előreengedve követi őket. Számít rá, hogy a lány nem szeretne leghátul menni. Amikor a férfi hellyel kínálja őket, leül az egymás mellett lévő székek egyikére. A rövidke vers-féleségen halkan kuncog, próbálja elterelni a figyelmét a pár órája megölt warg-járól.
A férfi meghívására gondolkozni kezd, majd miután kiválasztotta, mit szeretne, közli is a sötételffel. Tudja, nem fog megártani neki egy kevés alkohol.*
-Én egyenlőre csak egy pohár almabort kívánok. *mondja lágy hangsúllyal. Nem igazán tudja, miért beszél így, néha csak úgy előjön ez a hangszíne. Aztán ahogy jött, pár pillanat múlva tovaszáll, nem mintha alapból nem lenne szép hangja: néha énekelget magának, de nem szereti fitogtatni ezt a képességét.
Duhani-ra néz, reméli, attól függetlenül, hogy nem szeret a középpontban lenni, ő is kér valamit.*
*Először nem tudja mit szóljon Duhani szavaira, de hát valamit csak kell reagálnia.*
-Ó. *Végül csak ennyit mond.
Mikor az elindul, a férfivel egy tempóban lépked, éppen olyan közel, hogy ne érjen hozzá. Úgy gondolja, ha közel marad, kicsit nagyobb biztonságban van. Fél szemével a macskát figyeli, mindig is szimpatizált minden állattal, legtöbbjük kedvelte is az aranybarna hajú lányt. Mikor a keskeny, poros utcácska kövezett térbe fut, megkönnyebbülten sóhajt egyet. Szemét azonnal rabul ejti a hatalmas szökőkút a tér közepén, melynek vizén a lemenő nap fénye, mintha ezer drágakövön csillanna meg. Sei is pont erre gondolhatott, kérdésére még mindig ámulva felel.*
-Mesés... *suttogja, még nem nagyon csodálhatta meg ilyen napszakban a különleges építményt.*
-Tényleg lehűlt a levegő egy kicsit. *válaszol az újabb kérdésre.* Milyen szófogadó! *tesz megjegyzést Fair viselkedésére. Nem szokta meg macskától ezt az engedelmességet, hiszen ezek az állatok legtöbbször önfejűek, ha éppen nem kifejezetten makacsok.
Mikor Sei belép a fogadóba, Duhani-t előreengedve követi őket. Számít rá, hogy a lány nem szeretne leghátul menni. Amikor a férfi hellyel kínálja őket, leül az egymás mellett lévő székek egyikére. A rövidke vers-féleségen halkan kuncog, próbálja elterelni a figyelmét a pár órája megölt warg-járól.
A férfi meghívására gondolkozni kezd, majd miután kiválasztotta, mit szeretne, közli is a sötételffel. Tudja, nem fog megártani neki egy kevés alkohol.*
-Én egyenlőre csak egy pohár almabort kívánok. *mondja lágy hangsúllyal. Nem igazán tudja, miért beszél így, néha csak úgy előjön ez a hangszíne. Aztán ahogy jött, pár pillanat múlva tovaszáll, nem mintha alapból nem lenne szép hangja: néha énekelget magának, de nem szereti fitogtatni ezt a képességét.
Duhani-ra néz, reméli, attól függetlenül, hogy nem szeret a középpontban lenni, ő is kér valamit.*
4496. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-15 00:11:41
Üzenet elküldve: 2014-02-15 00:11:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
*Első ránézésre a férfi álmos tekintetéből nem sikerül leszűrnie, hogy vajon kell e tőle tartania, így amikor az feltápászkodik, Yinash óvatosan hátrál egy lépést, hátha futásra kerül a sor.
Azonban hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy nincs mitől tartania, hiszen Deron még mindig nem nyársalta fel a szemeivel, sőt egész barátságosnak tűnik. A lány kicsit el is szégyelli magát, amiért ilyeneket feltételezett róla így, ismeretlenül.
Az elf szavai hallatán felkapja a fejét. Nem sokat járt a városban, és az se most volt, így alig várja, hogy újra lássa a nyüzsgő teret a fogadóval. Alapjáraton nem szereti az ilyen helyeket. Jobban kedveli az erdő csendjét, de néha napján jólesik egy kis változatosság.*
-Jól hangzik. *Válaszolja lelkesen a kérdésre, majd ha Deron is készen áll, átvágnak a tisztáson, és az erdő felé veszik az útjukat.
Hamarosan meg is pillantják a fogadó hátsó udvarát. Yinasht legutóbb is lenyűgözte a Holdudvar szépsége, ellenben nem fűződnek a helyhez pozitív emlékek. Kicsit el is szomorodik, azonban sikerül hamar elhessegetni ezeket az emlékeket.*
-Na, és mi szél hozott erre? *Kérdezi a férfit, miközben átvágnak az udvaron, és megérkeznek a fogadó bejáratához.
Az ajtót kinyitva kellemes meleg fogadja őket. Mint legutóbb, most is pattog a tűz a kandallóban, és ugyanúgy tele van a helység vendégekkel.*
-Innen sose akarnak elfogyni az emberek. *Tekintetét végig pásztázza az ott lévőkön. Nem mintha zavarná, hiszen pont erre vágyott. Egy kis nyüzsgésre. Azzal megindul a pult felé.
Gyorsan végigfut a választékokon, és megakad a szeme egy italon. Szemei felcsillannak, és ujjával a szövegre bök.*
-Kakaó! *Mondja kislányos lelkesedéssel, majd amikor észreveszi, hogy többen is abbahagyják a beszélgetést, és furcsán néznek rá, zavartan elmosolyodik, majd halkabban folytatja.* Nem is tudom mikor ittam ilyet utoljára. Akkor Kakaót kérnék. *Közli széles vigyorral az arcán, majd lerakja a pultra az érte járó 7 aranyat.*
A hozzászólás írója (Yinash Eoda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.15 00:13:19
*Első ránézésre a férfi álmos tekintetéből nem sikerül leszűrnie, hogy vajon kell e tőle tartania, így amikor az feltápászkodik, Yinash óvatosan hátrál egy lépést, hátha futásra kerül a sor.
Azonban hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy nincs mitől tartania, hiszen Deron még mindig nem nyársalta fel a szemeivel, sőt egész barátságosnak tűnik. A lány kicsit el is szégyelli magát, amiért ilyeneket feltételezett róla így, ismeretlenül.
Az elf szavai hallatán felkapja a fejét. Nem sokat járt a városban, és az se most volt, így alig várja, hogy újra lássa a nyüzsgő teret a fogadóval. Alapjáraton nem szereti az ilyen helyeket. Jobban kedveli az erdő csendjét, de néha napján jólesik egy kis változatosság.*
-Jól hangzik. *Válaszolja lelkesen a kérdésre, majd ha Deron is készen áll, átvágnak a tisztáson, és az erdő felé veszik az útjukat.
Hamarosan meg is pillantják a fogadó hátsó udvarát. Yinasht legutóbb is lenyűgözte a Holdudvar szépsége, ellenben nem fűződnek a helyhez pozitív emlékek. Kicsit el is szomorodik, azonban sikerül hamar elhessegetni ezeket az emlékeket.*
-Na, és mi szél hozott erre? *Kérdezi a férfit, miközben átvágnak az udvaron, és megérkeznek a fogadó bejáratához.
Az ajtót kinyitva kellemes meleg fogadja őket. Mint legutóbb, most is pattog a tűz a kandallóban, és ugyanúgy tele van a helység vendégekkel.*
-Innen sose akarnak elfogyni az emberek. *Tekintetét végig pásztázza az ott lévőkön. Nem mintha zavarná, hiszen pont erre vágyott. Egy kis nyüzsgésre. Azzal megindul a pult felé.
Gyorsan végigfut a választékokon, és megakad a szeme egy italon. Szemei felcsillannak, és ujjával a szövegre bök.*
-Kakaó! *Mondja kislányos lelkesedéssel, majd amikor észreveszi, hogy többen is abbahagyják a beszélgetést, és furcsán néznek rá, zavartan elmosolyodik, majd halkabban folytatja.* Nem is tudom mikor ittam ilyet utoljára. Akkor Kakaót kérnék. *Közli széles vigyorral az arcán, majd lerakja a pultra az érte járó 7 aranyat.*
A hozzászólás írója (Yinash Eoda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.15 00:13:19
4495. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 23:41:53
Üzenet elküldve: 2014-02-14 23:41:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Velenria Destley//
*Mikor Velenria megfogja kezét, nem tudja mit is tegyen. Lassan teleszívja tüdejét a főtér hűs levegőjével, próbálva nem túl idióta képet vágni. Az arca, mégis kezd vörösödni a lány szavaira.*
~Mi a frász!? Mi ütött beléd, Sem? Legyél már eszednél!~
*Végighallgatja a tündér mondanivalóját. De szó már nem igazán akar kijutni ajkain. jó, hogy ezt megbeszélték, de akár egy hétig is diskurálgathatnak erről. Otthon viszont. Áh szinte már teljesen meg is felejtkezett Melykről. A Kölyök bizonyára még mindig ott van a házban, hisz hova is mehetne? És ekkor rájön, elég jó, hogy találkozott a lánnyal, de mi lesz ez után? Hogyan ültetik át csodás tervüket a gyakorlatba, mikor és hol? Mi lesz Melykkel? Ha még ott van egyáltalán. Mi a véleménye a tündérnek, Sem... Hivatásáról.
Ismét aggodalmasan tekint a lányra.*
-Velenria, én, tudod hát nem a legbecsületesebb módon szerzem a kenyerem. Nem tudom, hogy milyen kapcsolatot ápolsz az orvgyilkosok gondolatával, de kétlem, hogy túlzottan tetszenének neked. Vagy tévedek? Nem is értek túlzottan sok minden máshoz.
*A "Nem értek túlzottan semmihez." mondat gyakorta hagyta el Sem száját, ám korántsem volt igaz. Sem, igenis elég sok mindenhez ért a gyilkoláson kívül. Tud főzni, sebet varrni, elég jól táncolni, bár ezt nem sokszor kecsegtette, de fiatalkori tanulmányainak nem vesztett eredményéből az évek alatt. Hibátlanul ír, olvas, ismeri az illem csínjait, tud vadászni, nyomot olvasni, és még sorolhatnánk a dolgokat, de mindennél jobban, ahhoz ért, -Ahogy ezt a fent említett kijelentése is mutatja.- ahhoz, hogy kifogásokat keressen. És ő mindig talál is. Kifogásokat keres, hogy megmagyarázza életvitelét, felmentse magát önnön hibái alól, hogy figyelmen kívül hagyhasson dolgokat. kifogásokat mindenre, és minden ellen amit kényelmetlennek érez. hogy szőnyeg alá söpörhesse a nem kívánt porcicákat.
Az idő egyre hidegebb lett. Sem végignéz a ritkásan szállingózó polgárokon. Esteledik.
Valahogy meg kell törnie a csendet. Kifogást kell találnia arra, hogy nem várja meg a tündér válaszát.*
-Fázom. Nem ülünk be a fogadóba? Innék valamit ha nem bánod. Ha szeretnéd, meghívlak valamire.
*A fogadóban, ahogy mindig, most is meleg, és alkoholos a levegő. Sem néha úgy érzi, elég lenne csak inhalálni ezzel egy pár óráig, és nem is kéne vennie semmit. Kihúz egy széket a tündérlánynak, és leül vele szemben.*
-Mondd, ha kérsz valamit! Azt hiszem egy kis bort ledöntenék. Gondolom te nem, de szólj ha tévednék, szívesen veszek neked valamit, ha szomjas vagy.
*Mikor Velenria megfogja kezét, nem tudja mit is tegyen. Lassan teleszívja tüdejét a főtér hűs levegőjével, próbálva nem túl idióta képet vágni. Az arca, mégis kezd vörösödni a lány szavaira.*
~Mi a frász!? Mi ütött beléd, Sem? Legyél már eszednél!~
*Végighallgatja a tündér mondanivalóját. De szó már nem igazán akar kijutni ajkain. jó, hogy ezt megbeszélték, de akár egy hétig is diskurálgathatnak erről. Otthon viszont. Áh szinte már teljesen meg is felejtkezett Melykről. A Kölyök bizonyára még mindig ott van a házban, hisz hova is mehetne? És ekkor rájön, elég jó, hogy találkozott a lánnyal, de mi lesz ez után? Hogyan ültetik át csodás tervüket a gyakorlatba, mikor és hol? Mi lesz Melykkel? Ha még ott van egyáltalán. Mi a véleménye a tündérnek, Sem... Hivatásáról.
Ismét aggodalmasan tekint a lányra.*
-Velenria, én, tudod hát nem a legbecsületesebb módon szerzem a kenyerem. Nem tudom, hogy milyen kapcsolatot ápolsz az orvgyilkosok gondolatával, de kétlem, hogy túlzottan tetszenének neked. Vagy tévedek? Nem is értek túlzottan sok minden máshoz.
*A "Nem értek túlzottan semmihez." mondat gyakorta hagyta el Sem száját, ám korántsem volt igaz. Sem, igenis elég sok mindenhez ért a gyilkoláson kívül. Tud főzni, sebet varrni, elég jól táncolni, bár ezt nem sokszor kecsegtette, de fiatalkori tanulmányainak nem vesztett eredményéből az évek alatt. Hibátlanul ír, olvas, ismeri az illem csínjait, tud vadászni, nyomot olvasni, és még sorolhatnánk a dolgokat, de mindennél jobban, ahhoz ért, -Ahogy ezt a fent említett kijelentése is mutatja.- ahhoz, hogy kifogásokat keressen. És ő mindig talál is. Kifogásokat keres, hogy megmagyarázza életvitelét, felmentse magát önnön hibái alól, hogy figyelmen kívül hagyhasson dolgokat. kifogásokat mindenre, és minden ellen amit kényelmetlennek érez. hogy szőnyeg alá söpörhesse a nem kívánt porcicákat.
Az idő egyre hidegebb lett. Sem végignéz a ritkásan szállingózó polgárokon. Esteledik.
Valahogy meg kell törnie a csendet. Kifogást kell találnia arra, hogy nem várja meg a tündér válaszát.*
-Fázom. Nem ülünk be a fogadóba? Innék valamit ha nem bánod. Ha szeretnéd, meghívlak valamire.
*A fogadóban, ahogy mindig, most is meleg, és alkoholos a levegő. Sem néha úgy érzi, elég lenne csak inhalálni ezzel egy pár óráig, és nem is kéne vennie semmit. Kihúz egy széket a tündérlánynak, és leül vele szemben.*
-Mondd, ha kérsz valamit! Azt hiszem egy kis bort ledöntenék. Gondolom te nem, de szólj ha tévednék, szívesen veszek neked valamit, ha szomjas vagy.
4494. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 23:18:11
Üzenet elküldve: 2014-02-14 23:18:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Sirii Järvinees, Duhan Gruko//
-Hát akkor, hölgyeim!
*Húzza ki magát a sötételf.*
-A cél, a Pegazus fogadó! Indulás! Fair, gyerünk!
*színpadiasan lépked oldalán a két lánnyal akik korántsem nevezhetőek magasnak. Legalábbis számára, a sötét hajú lány is csak orra hegyéig ér. Lábánál, fürgén és rendszertelenül kering a fekete kis kedvenc. Most már esze ágában sincs egy méternél távolabb merészkedni gazdájától, hacsak nem a két lány körül sündörög, dörgölőzve, és olyan hangosan dorombolva, hogy még Sei is hallja.
A szegénynegyedből kiérve megsimogatja arcát a főtér friss fuvallata. nagyot szippant a levegőbe, és a lányokra mosolyog. Az alkony kezdi már vörösre festeni az ég alját, a férfi összébb húzza magán fehér vászonköpenyét, melynek hátulján, fenekénél és egész a köpeny alsó szegélyénél, szürke foltot hagyott a szegénynegyed pora.*
-Csodás ez a szökőkút, nem?
*Töri meg a számára már kissé nyomasztó csendet. Tudja, hogy a lányoknak nehéz napjuk volt, és nyilván semmi okuk nincs az önfeledt csevegésre, de ehhez ő nincs hozzászokva, általában olyanokkal beszélget akiknek be nem áll a szája. Viszont, ha őket ez zavarja, nyugodtan szólhatnak, Sei megértő és csöndben marad, ha kérik.*
-Na, én kissé fázom már, ti nem? Jól fog esni egy kis pálinka! Az megmelengeti a szívem! Fair, haza! te úgysem jöhetsz be a Pegazusba.
*A macskalány, mintha csak megértette volna az emberi beszédet, engedelmeskedve a vezérszónak, a gazdagnegyed felé kapkodta puha mancsocskáit. Hangos nyivákolással jelezve az éppen hazatartó városlakóknak: Utat, itt jön fair, a negyed legszebb cicája!
Sei elégedetten kíséri végig szemével, míg el nem tűnik egy sarokban befordulva. Ekkor visszatér tekintete útitársaihoz. Halk nyikorgással löki be a fogadó ajtaját, és ahogy azt az illem megköveteli, elsőként lép be, keresve egy üres asztalt, és kihúzva két széket. És egy harmadikat is, mert nem tudja, hogyan akarnak leülni a lányok, egymás mellett, vagy szemben, ha az utóbbi, akkor nem tudja, melyik tűrné meg maga mellett a négyes asztalnál. Merthogy, ha a két kisasszony nem ragaszkodik egymás társaságához, valamelyikőjük mellé muszáj lesz leülnie.*
-na, lányok... hölgyeim. Üljenek le! Üdv a Pegazusban. A kiszolgálás remek, az emberek részegek, kevésbé kedvesek, de ők már csak ilyenek.
*Szavalja dallamosan, arcán a szokott, széles vigyorral. Mondjátok csak mit kértek, meghívlak titeket. Máris jövök, ha mondjátok. Na?
*Tenyerével az asztalnak támaszkodva vár választ. Reméli nem olyan szégyenlősek a hölgyikék, hogy ne fogadják el a meghívást. Kellemetlen is lenne, meg hát milyen férfi az olyan, aki nem hív meg egy nőt? Hát még, ha kettőt!*
-Hát akkor, hölgyeim!
*Húzza ki magát a sötételf.*
-A cél, a Pegazus fogadó! Indulás! Fair, gyerünk!
*színpadiasan lépked oldalán a két lánnyal akik korántsem nevezhetőek magasnak. Legalábbis számára, a sötét hajú lány is csak orra hegyéig ér. Lábánál, fürgén és rendszertelenül kering a fekete kis kedvenc. Most már esze ágában sincs egy méternél távolabb merészkedni gazdájától, hacsak nem a két lány körül sündörög, dörgölőzve, és olyan hangosan dorombolva, hogy még Sei is hallja.
A szegénynegyedből kiérve megsimogatja arcát a főtér friss fuvallata. nagyot szippant a levegőbe, és a lányokra mosolyog. Az alkony kezdi már vörösre festeni az ég alját, a férfi összébb húzza magán fehér vászonköpenyét, melynek hátulján, fenekénél és egész a köpeny alsó szegélyénél, szürke foltot hagyott a szegénynegyed pora.*
-Csodás ez a szökőkút, nem?
*Töri meg a számára már kissé nyomasztó csendet. Tudja, hogy a lányoknak nehéz napjuk volt, és nyilván semmi okuk nincs az önfeledt csevegésre, de ehhez ő nincs hozzászokva, általában olyanokkal beszélget akiknek be nem áll a szája. Viszont, ha őket ez zavarja, nyugodtan szólhatnak, Sei megértő és csöndben marad, ha kérik.*
-Na, én kissé fázom már, ti nem? Jól fog esni egy kis pálinka! Az megmelengeti a szívem! Fair, haza! te úgysem jöhetsz be a Pegazusba.
*A macskalány, mintha csak megértette volna az emberi beszédet, engedelmeskedve a vezérszónak, a gazdagnegyed felé kapkodta puha mancsocskáit. Hangos nyivákolással jelezve az éppen hazatartó városlakóknak: Utat, itt jön fair, a negyed legszebb cicája!
Sei elégedetten kíséri végig szemével, míg el nem tűnik egy sarokban befordulva. Ekkor visszatér tekintete útitársaihoz. Halk nyikorgással löki be a fogadó ajtaját, és ahogy azt az illem megköveteli, elsőként lép be, keresve egy üres asztalt, és kihúzva két széket. És egy harmadikat is, mert nem tudja, hogyan akarnak leülni a lányok, egymás mellett, vagy szemben, ha az utóbbi, akkor nem tudja, melyik tűrné meg maga mellett a négyes asztalnál. Merthogy, ha a két kisasszony nem ragaszkodik egymás társaságához, valamelyikőjük mellé muszáj lesz leülnie.*
-na, lányok... hölgyeim. Üljenek le! Üdv a Pegazusban. A kiszolgálás remek, az emberek részegek, kevésbé kedvesek, de ők már csak ilyenek.
*Szavalja dallamosan, arcán a szokott, széles vigyorral. Mondjátok csak mit kértek, meghívlak titeket. Máris jövök, ha mondjátok. Na?
*Tenyerével az asztalnak támaszkodva vár választ. Reméli nem olyan szégyenlősek a hölgyikék, hogy ne fogadják el a meghívást. Kellemetlen is lenne, meg hát milyen férfi az olyan, aki nem hív meg egy nőt? Hát még, ha kettőt!*
4493. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 22:21:48
Üzenet elküldve: 2014-02-14 22:21:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dacha Wilger//
-Mi sem egyszerűbb.
*Azin hirtelen vált át hűvös mosolyáról egyszerre szívélyessé. Sokatmondóan tekint a lányra, nem a szavak embere, reméli, hogy az magától is rájön szándékára. Habár nem szereti a nyílt lapokat, ha a szokványos mélységiek közé tartozna most azt mondaná, "Azt hiszem, elférünk mi egy ágyon is". Talán még kacsintana is egyet. Viszont ő nem tartozik a már említettek közé. Bárd létéhez hűen, ad az igényességre, sem disznóságokra, sem felesleges szócséplésre nem fektet energiát.*
-És olcsóbb is lenne neked, ha a földön aludnék.
*Természetesen esze ágában sincs a földön aludni, de az ajánlatát, hogy majdani szobájában vendégül látja a lányt áll. A pultra könyökölve, a nő felé fordul székén, és szabad kezét üdvözlésre nyújtja. Nem áll szándékában bemutatkozni ha a lány nem kérdez rá nevére, és ő sem várja ezt el tőle. Átható tekintetét végig siklatja még egyszer a lány alakján, kicsit sem izgatva magát azon, mennyire feltűnő, majd szemei megállapodnak a nőén.*
-Mit szólnál, ha kivennék egy szobát, és...
*Nem fejezi be a mondatot, nem látja szükségét, hanem fehér, kesztyűt viselő kezével int a fogadósnak, hogy kivegyen egy szobát, el sem fordulva. Vagy talán arcát ha a férfi felé dönti kissé, akkor sem szakítja meg a szemkontaktust. Lassan és elmélyülten beszél, kellemes csengéssel hangjában. Szavaiból amiket a fogadós felé intéz, valamiféle ravasz sóhaj szivárog, mintha csak azt üzenné, "Gyere, jó lesz". Hanyag mozdulattal teszi a14arnyat a pultra, így le is tudva aSzobaügyeit.
*
-Nos, *Fordítja vissza képét újra a fátylas mosollyal.* Mit szólsz? Ha szabad tegezzelek.
*Ez nem munka lesz...*
-Mi a válaszod?
*A lány nagyon szép. Íriszei nedves csillogásában látja magát a sötételf. Ez nem munka lesz. Nem azért hívja fel, hogy meglopja, vagy egy fájdalmas pillanatig rövidítse az életét, nem. Csupán... Az az oka, hogy a lány nagyon szép, szinte már így is kihívó, hogy semmit sem tett. Megbabonázta a bárdot. A fényes haja, a kéklő szemei, az alakja, a hangja. Ez művészet.*
~Ez most nem munka.~
*A fogadó lépcsői recsegve kísérik lépteiket felfelé, az emeletre. Azin örömmel hallja az őt követő cipőkoppanásokat sajátja kíséretében. Halkan nyitja ki az ajtót, rásandítva a lányra és előre engedve. Sötét van, az ablak nyitva, a zsalugáter résein fütyülve robog be az esti szél. A kinti, szokatlanul erős holdfény kékes csóvákat lövellve követi a hideg fuvallatot a kis lyukakon. A sötételf némán beteszi az ajtót, és a kulcsot a zárban hagyja. Csuklyája alá nyúlva beletúr hajába, és kezét végig futtatva selymes tincsei között, kapucniját is le csúsztatja fejéről, kiszabadítva ezzel gyémántosan csillogó, szálló hajförgetegét. Csak úgy kavarog a friss, tiszta levegőben, mint ahogy tej, a hideg vízben. Nyugodtan, de nem ráérősen közelít a nőhöz. Elég lassan ahhoz, hogy a lány hátrálhasson, ellenállhasson ha esetleg meggondolná magát. Langyos tenyere utat talál a nehéz köpeny alá, végig csúszik az alatta lelt derékon, csípőn másik társával szinkronban. A bal kéz fel, a gerinc mentén a két lapocka közé, a jobb lefelé, minden centit kiélvezve, a comb közepéig, hogy egy határozott emeléssel, a hím maga köré csavarhassa a formás lábat, és az ághoz sétáljon a lánnyal. Az ágy rozoga, minden kis mozzanatra nyikorog, arra is, mikor puhán körbefoglalja a nő hátát, mikor Azin keze gyengéden ráfekteti, és máris új helyet keres magának. Egyre sietősebben simogatva a lányt, ruháitól való megfosztását tűzve ki célul. A sötételf forró csókot lehel az illatos nyakba, fel, egészen a nő füléig szalad, majd hirtelen megáll, elemelkedik a bőrtől, és mélyen dorombolva suttog bele.*
-Mi a válaszod?
*Aztán akaratos tekintettel hajol felé, erősen belemélyesztve szemeit a lányéba. Kezei amik egyre melegebbek tétovázva megtorpannak egy pillanatra a munkában.De csak szünetet tartanak. Nincs tét. Ez nem munka. Türelmetlenül megremegve várnak a válaszra. Parancsszóra a folytatáshoz*
-Mi sem egyszerűbb.
*Azin hirtelen vált át hűvös mosolyáról egyszerre szívélyessé. Sokatmondóan tekint a lányra, nem a szavak embere, reméli, hogy az magától is rájön szándékára. Habár nem szereti a nyílt lapokat, ha a szokványos mélységiek közé tartozna most azt mondaná, "Azt hiszem, elférünk mi egy ágyon is". Talán még kacsintana is egyet. Viszont ő nem tartozik a már említettek közé. Bárd létéhez hűen, ad az igényességre, sem disznóságokra, sem felesleges szócséplésre nem fektet energiát.*
-És olcsóbb is lenne neked, ha a földön aludnék.
*Természetesen esze ágában sincs a földön aludni, de az ajánlatát, hogy majdani szobájában vendégül látja a lányt áll. A pultra könyökölve, a nő felé fordul székén, és szabad kezét üdvözlésre nyújtja. Nem áll szándékában bemutatkozni ha a lány nem kérdez rá nevére, és ő sem várja ezt el tőle. Átható tekintetét végig siklatja még egyszer a lány alakján, kicsit sem izgatva magát azon, mennyire feltűnő, majd szemei megállapodnak a nőén.*
-Mit szólnál, ha kivennék egy szobát, és...
*Nem fejezi be a mondatot, nem látja szükségét, hanem fehér, kesztyűt viselő kezével int a fogadósnak, hogy kivegyen egy szobát, el sem fordulva. Vagy talán arcát ha a férfi felé dönti kissé, akkor sem szakítja meg a szemkontaktust. Lassan és elmélyülten beszél, kellemes csengéssel hangjában. Szavaiból amiket a fogadós felé intéz, valamiféle ravasz sóhaj szivárog, mintha csak azt üzenné, "Gyere, jó lesz". Hanyag mozdulattal teszi a14arnyat a pultra, így le is tudva aSzobaügyeit.
*
-Nos, *Fordítja vissza képét újra a fátylas mosollyal.* Mit szólsz? Ha szabad tegezzelek.
*Ez nem munka lesz...*
-Mi a válaszod?
*A lány nagyon szép. Íriszei nedves csillogásában látja magát a sötételf. Ez nem munka lesz. Nem azért hívja fel, hogy meglopja, vagy egy fájdalmas pillanatig rövidítse az életét, nem. Csupán... Az az oka, hogy a lány nagyon szép, szinte már így is kihívó, hogy semmit sem tett. Megbabonázta a bárdot. A fényes haja, a kéklő szemei, az alakja, a hangja. Ez művészet.*
~Ez most nem munka.~
*A fogadó lépcsői recsegve kísérik lépteiket felfelé, az emeletre. Azin örömmel hallja az őt követő cipőkoppanásokat sajátja kíséretében. Halkan nyitja ki az ajtót, rásandítva a lányra és előre engedve. Sötét van, az ablak nyitva, a zsalugáter résein fütyülve robog be az esti szél. A kinti, szokatlanul erős holdfény kékes csóvákat lövellve követi a hideg fuvallatot a kis lyukakon. A sötételf némán beteszi az ajtót, és a kulcsot a zárban hagyja. Csuklyája alá nyúlva beletúr hajába, és kezét végig futtatva selymes tincsei között, kapucniját is le csúsztatja fejéről, kiszabadítva ezzel gyémántosan csillogó, szálló hajförgetegét. Csak úgy kavarog a friss, tiszta levegőben, mint ahogy tej, a hideg vízben. Nyugodtan, de nem ráérősen közelít a nőhöz. Elég lassan ahhoz, hogy a lány hátrálhasson, ellenállhasson ha esetleg meggondolná magát. Langyos tenyere utat talál a nehéz köpeny alá, végig csúszik az alatta lelt derékon, csípőn másik társával szinkronban. A bal kéz fel, a gerinc mentén a két lapocka közé, a jobb lefelé, minden centit kiélvezve, a comb közepéig, hogy egy határozott emeléssel, a hím maga köré csavarhassa a formás lábat, és az ághoz sétáljon a lánnyal. Az ágy rozoga, minden kis mozzanatra nyikorog, arra is, mikor puhán körbefoglalja a nő hátát, mikor Azin keze gyengéden ráfekteti, és máris új helyet keres magának. Egyre sietősebben simogatva a lányt, ruháitól való megfosztását tűzve ki célul. A sötételf forró csókot lehel az illatos nyakba, fel, egészen a nő füléig szalad, majd hirtelen megáll, elemelkedik a bőrtől, és mélyen dorombolva suttog bele.*
-Mi a válaszod?
*Aztán akaratos tekintettel hajol felé, erősen belemélyesztve szemeit a lányéba. Kezei amik egyre melegebbek tétovázva megtorpannak egy pillanatra a munkában.De csak szünetet tartanak. Nincs tét. Ez nem munka. Türelmetlenül megremegve várnak a válaszra. Parancsszóra a folytatáshoz*
4492. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 16:48:04
Üzenet elküldve: 2014-02-14 16:48:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Finvë Maélon Dryear'arnith //
* Hogy idegességét levezesse ujjaival halkan dobol a pulton, miközben szemével a sötét, vigyorgó arcot, a vörös szempárt és a mégvörösebb tincseket figyeli. Ahogy a meglepettség átfut a mélységi arcán az a leheletnyi önbizalom is elszáll belőle, amit eddig kitűnően titkolt, mivel érzi, hogy ő váltotta ki ezt a reakciót. Tehát mit tehetne? Nem szoktak neki így udvarolni... Sőt, sehogy sem szoktak.
A nevét dicsérő bóktól ismét elpirul, ám ez már jóval halványabb az előzőnél, talán észre se lehet venni.*
- Nem... *Köszörüli meg a torkát, hogy hangja tisztán csenghessen.* ... nem olyan rég érkeztem, alig egy napja. Ez az első éjszakám itt.
* Furcsállja, hogy a férfi nem illetné a város jelzővel Artheniort. Bár nem látott sokat a világból s szülőhelye is csupán egy egyszerű, apró falu, de minden látogatott helység közül a levegő városa bizonyult a legnagyobbnak. És a legzsúfoltabbnak is.*
- Nem köszönöm... Én igazán bírom az alkoholt és nem is szeretem. Még az egyszerű bort se.
* Ám hiába tiltakozik, mintha meg sem hallaná a másik, keze már int is a fogadósnak s hamarosan leteszi eléjük a rendelt italt. Egy ideig szemezik vele, de tudja, hogy botorság lenne innia, főleg egy idegen férfi társaságában.*
* Hogy idegességét levezesse ujjaival halkan dobol a pulton, miközben szemével a sötét, vigyorgó arcot, a vörös szempárt és a mégvörösebb tincseket figyeli. Ahogy a meglepettség átfut a mélységi arcán az a leheletnyi önbizalom is elszáll belőle, amit eddig kitűnően titkolt, mivel érzi, hogy ő váltotta ki ezt a reakciót. Tehát mit tehetne? Nem szoktak neki így udvarolni... Sőt, sehogy sem szoktak.
A nevét dicsérő bóktól ismét elpirul, ám ez már jóval halványabb az előzőnél, talán észre se lehet venni.*
- Nem... *Köszörüli meg a torkát, hogy hangja tisztán csenghessen.* ... nem olyan rég érkeztem, alig egy napja. Ez az első éjszakám itt.
* Furcsállja, hogy a férfi nem illetné a város jelzővel Artheniort. Bár nem látott sokat a világból s szülőhelye is csupán egy egyszerű, apró falu, de minden látogatott helység közül a levegő városa bizonyult a legnagyobbnak. És a legzsúfoltabbnak is.*
- Nem köszönöm... Én igazán bírom az alkoholt és nem is szeretem. Még az egyszerű bort se.
* Ám hiába tiltakozik, mintha meg sem hallaná a másik, keze már int is a fogadósnak s hamarosan leteszi eléjük a rendelt italt. Egy ideig szemezik vele, de tudja, hogy botorság lenne innia, főleg egy idegen férfi társaságában.*
4491. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 16:10:20
Üzenet elküldve: 2014-02-14 16:10:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Aborath Artois//
-Nagyon köszönöm, de nem szeretnék semmit.*Mondja kicsit pöfékelve, már majdnem a szivarra feléhez ért, újabban beleszív amitől fölizzik.A gnóm benyúl a kabátjába és megvakarja égően viszkető mellkasát, amely már napok óta marja az idegeit, próbálja folytonosan eltüntetni, vagy csak eltitkolni, de akkori is rettenetesen zavarja.*~Istenem, mi csíphetett meg?~*Gondolkodik magában, ügyel, hogy ki ne mondja az amire gondol, mer már történt olyan, hogy véletlenül hangosan kimondta azt amire gondolt.Történt ilyen például a magántanárával is, vagy egy szóváltás során, vagy egyszer mikor egy ifjú hölgynek akart bókolni véletlenül az enyhén vastag bokáját, vízilócsülöknek nevezte, mondani sem kell, hogy a hölgy azután nem igazán akarta Zecsut a társaságában látni, jaj, pedig ha a lány engedte volna Zecsut közeledni, akkor nem tévedt volna arra az útra ami azt okozta, hogy börtönbe került, és akkor most már apa ként élne oldalán egy gyönyörű asszonnyal.*
-Nagyon köszönöm, de nem szeretnék semmit.*Mondja kicsit pöfékelve, már majdnem a szivarra feléhez ért, újabban beleszív amitől fölizzik.A gnóm benyúl a kabátjába és megvakarja égően viszkető mellkasát, amely már napok óta marja az idegeit, próbálja folytonosan eltüntetni, vagy csak eltitkolni, de akkori is rettenetesen zavarja.*~Istenem, mi csíphetett meg?~*Gondolkodik magában, ügyel, hogy ki ne mondja az amire gondol, mer már történt olyan, hogy véletlenül hangosan kimondta azt amire gondolt.Történt ilyen például a magántanárával is, vagy egy szóváltás során, vagy egyszer mikor egy ifjú hölgynek akart bókolni véletlenül az enyhén vastag bokáját, vízilócsülöknek nevezte, mondani sem kell, hogy a hölgy azután nem igazán akarta Zecsut a társaságában látni, jaj, pedig ha a lány engedte volna Zecsut közeledni, akkor nem tévedt volna arra az útra ami azt okozta, hogy börtönbe került, és akkor most már apa ként élne oldalán egy gyönyörű asszonnyal.*
4490. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-14 14:07:08
Üzenet elküldve: 2014-02-14 14:07:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Vlendor Hughs//
*Belép az ajtón, és int Vlendornak, hogy üljenek le az egyik asztalos. A kályhában égő tűz meghitt hangulatot áraszt, és Fenian úgy érzi, hogy semmi mást nem csinálna most szívesebben, mint hogy letelepedjen, és megigyon valamit.
Miután már leült a fogadós lép oda az asztalhoz.*
- Jó estét, uraim. Mivel szolgálhatok? *kérdezi.
Fenian némi gondolkodás után felel:*
- Egy vajsört kérek.
*Kifizeti a 12 aranyat, majd miután megkapja a Vajsört, lassan elkezdi kortyolgatni.*
*Belép az ajtón, és int Vlendornak, hogy üljenek le az egyik asztalos. A kályhában égő tűz meghitt hangulatot áraszt, és Fenian úgy érzi, hogy semmi mást nem csinálna most szívesebben, mint hogy letelepedjen, és megigyon valamit.
Miután már leült a fogadós lép oda az asztalhoz.*
- Jó estét, uraim. Mivel szolgálhatok? *kérdezi.
Fenian némi gondolkodás után felel:*
- Egy vajsört kérek.
*Kifizeti a 12 aranyat, majd miután megkapja a Vajsört, lassan elkezdi kortyolgatni.*
4489. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-13 19:37:04
Üzenet elküldve: 2014-02-13 19:37:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Mordach Harders //
*Míg a férfi válaszolgat kérdéseire, addig elfogyasztja a vacsoráját, s bár nem volt hatalmas adag, könnyedebb étkekhez szokott gyomra teljesen elnehezült. Egyre növekvő pilledtségén is érzi, hogy kellően kikezdte a főtt, na nem mintha a nap nagy része nem lett volna elég mozgalmas ahhoz, hogy már attól is megfáradjék.*
- Ha megfogadja észrevételem, az effajta üzelmeket valóban kényelmesebb a kíváncsiskodó szemektől távolra ejteni, de miként Önök is így vélekednek, úgy nem folytatom a felsorolást a miértekkel. S már többen vannak... Jó arról hallani, hogy népszerű a vállalkozása, hogy azért még sokakba szorult elkötelezettség a jó ügyek iránt, még ha alapjaiban véve is csak egy zsoldos rendnek tudnám elképzelni azt, amit szavaival körülírt. Eme jelzőnek nem mindég pozitív az érzete, de most csak is annak jegyében tudnám feltüntetni. *Magyarázza, könnyed mosollyal az ajkain, főként, mire mondandójának végére ér.
Azonban hamarost enyhe megilletődöttség ül az arcára, ahogy Mordach felveti csatlakozásának lehetőségét. Valószínűleg sok-sok elmélkedéssel teli éjszakának néz elébe, mert már most, csupán a kérdés nyomán is özönlenek a fejébe a gondolatok.*
- Igazán hízelgő, hogy engem is meghív, de jól tudja, egyelőre a magam démonaival kell szembenéznem. Persze azt nem mondanám, hogy nem érdekelne a dolog, sőt... De erre most valóban aludnom kell még, nem is egyet. Szerencsére tudom, miként leljek Önre, szóval ha csatlakoznék, vagy épp mágiájának újabb gyöngyszemére vágynék, meg fogom keresni. *Somolyogja kedvesen, s mélykék szemeiben haloványan feldereng az izgatottság szikrája is, mert bár most erőteljesen azt hangoztatta, hogy még kétségei vannak a csatlakozást illetően, a szíve legmélyén azért érzi, hogy nagyon is szeretne ennek a rendnek a tagja lenni. Azonban elsietni semmit nem muszáj, bizonyára az uraságnak is akadnak még személyes elintézni valói, melyeknek eleget kell tennie, s még az sem kizárt, hogy a napokban ő is pontot tehet az ügye végére.
Közben fel sem tűnt neki, mennyire elbeszélték az időt, de valóban, már illenék nyugovóra térniük. Mordach meg is teszi az első lépéseket a búcsúzásra, így ő is felkel székéből.*
- Sajnálatos a holnap reggelén korán kívánok a kovácshoz látogatni, így nem ígérhetem, hogy összetalálkozhatunk, de az bizonyos, hogy még sokáig a városban maradok, tehát ha látni kívánna, bizonyosan megtalál. Önnek is békés álmokat kívánok, Mordach... *Köszön el tőle, miközben ajkain lágy mosoly játszik, majd miután viszonozva búcsúpillantását, a bárpulthoz lép.*
- Szép estét! Egy szobát kívánnék kivenni az éjjelre. *Kérésére a fogadós átadja a Szoba kulcsát, ezzel egyidőben pedig Aravae a 14 aranyat simítja a pultra. Eztán ő is a lépcsők felé lépdel, ahol hamarost eltűnik.*
*Míg a férfi válaszolgat kérdéseire, addig elfogyasztja a vacsoráját, s bár nem volt hatalmas adag, könnyedebb étkekhez szokott gyomra teljesen elnehezült. Egyre növekvő pilledtségén is érzi, hogy kellően kikezdte a főtt, na nem mintha a nap nagy része nem lett volna elég mozgalmas ahhoz, hogy már attól is megfáradjék.*
- Ha megfogadja észrevételem, az effajta üzelmeket valóban kényelmesebb a kíváncsiskodó szemektől távolra ejteni, de miként Önök is így vélekednek, úgy nem folytatom a felsorolást a miértekkel. S már többen vannak... Jó arról hallani, hogy népszerű a vállalkozása, hogy azért még sokakba szorult elkötelezettség a jó ügyek iránt, még ha alapjaiban véve is csak egy zsoldos rendnek tudnám elképzelni azt, amit szavaival körülírt. Eme jelzőnek nem mindég pozitív az érzete, de most csak is annak jegyében tudnám feltüntetni. *Magyarázza, könnyed mosollyal az ajkain, főként, mire mondandójának végére ér.
Azonban hamarost enyhe megilletődöttség ül az arcára, ahogy Mordach felveti csatlakozásának lehetőségét. Valószínűleg sok-sok elmélkedéssel teli éjszakának néz elébe, mert már most, csupán a kérdés nyomán is özönlenek a fejébe a gondolatok.*
- Igazán hízelgő, hogy engem is meghív, de jól tudja, egyelőre a magam démonaival kell szembenéznem. Persze azt nem mondanám, hogy nem érdekelne a dolog, sőt... De erre most valóban aludnom kell még, nem is egyet. Szerencsére tudom, miként leljek Önre, szóval ha csatlakoznék, vagy épp mágiájának újabb gyöngyszemére vágynék, meg fogom keresni. *Somolyogja kedvesen, s mélykék szemeiben haloványan feldereng az izgatottság szikrája is, mert bár most erőteljesen azt hangoztatta, hogy még kétségei vannak a csatlakozást illetően, a szíve legmélyén azért érzi, hogy nagyon is szeretne ennek a rendnek a tagja lenni. Azonban elsietni semmit nem muszáj, bizonyára az uraságnak is akadnak még személyes elintézni valói, melyeknek eleget kell tennie, s még az sem kizárt, hogy a napokban ő is pontot tehet az ügye végére.
Közben fel sem tűnt neki, mennyire elbeszélték az időt, de valóban, már illenék nyugovóra térniük. Mordach meg is teszi az első lépéseket a búcsúzásra, így ő is felkel székéből.*
- Sajnálatos a holnap reggelén korán kívánok a kovácshoz látogatni, így nem ígérhetem, hogy összetalálkozhatunk, de az bizonyos, hogy még sokáig a városban maradok, tehát ha látni kívánna, bizonyosan megtalál. Önnek is békés álmokat kívánok, Mordach... *Köszön el tőle, miközben ajkain lágy mosoly játszik, majd miután viszonozva búcsúpillantását, a bárpulthoz lép.*
- Szép estét! Egy szobát kívánnék kivenni az éjjelre. *Kérésére a fogadós átadja a Szoba kulcsát, ezzel egyidőben pedig Aravae a 14 aranyat simítja a pultra.
Eztán ő is a lépcsők felé lépdel, ahol hamarost eltűnik.*
4488. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-13 17:04:44
Üzenet elküldve: 2014-02-13 17:04:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Aravae Mithraniel //
*Természetesen a hölgyemény kedves visszautasítása egyáltalán nem éri érzékenyen a férfit, hiszen jól tudja, hogy hiába a csodálat, nem mindenki szeretné belevetni magát a mágia világába, inkább csak kívülről szemléli. Mordach ugyanakkor azt a fontos tényt elfelejtette közölni, hogy egyáltalán nem megy egy karcsapásra. Ő maga is rengeteg órát töltött tanulással, meditációval, s igazából rengeteg türelem kell hozzá, s nem mindenki képes kivárni a csodát. Olykor több hónapba is beletelhet, míg egy halovány sikert elkönyvelhet magának az ember..*
- Teljesen meg tudom érteni, ugyanakkor ha nem bánja, szívesen mutatnék még a jövőben pár érdekesebb dolgot. A lángok világába is kezdem belevetni magam, ami mondjuk jobban is illik a külsőmhöz! *kacag fel* Nem éppen illik rám ezen ezüstös derengés, inkább a forró lángnyelvek jutnak az emberek eszébe első pillantáskor..
*Idő közben felszólal az első nagyobb morgás, melyet elhaló, mély morajok követnek odakintről. Hamarosan pedig a tetőkön az esőcseppek halk kopogása is hallatszik, s mikor kinyitják az ajtót, akkor a szellő kellemes esőillatot hoz be. Mordach nagyot is szippant belőle, s szíve szerint kiállna az esőbe, ám mire megszáradna térdig lenyúló hajkoronája.. Még a reggelt is megérné!*
- Rám bármikor számíthat, ezt ne feledje soha. *bólint határozottan* Ha szüksége van rám, csak üzenjen a fogadóssal, vagy keressen a szemeim és a hajam alapján.. Hamar megtalálna, az biztos!
*Mondja lelkesen és biztatóan, hiszen ő sem szeretné, ha ez a kényes ügy rányomná bélyegét az estére, amiből eleve nincsen már sok. Inkább kellemesen töltik el a megmaradt időt a napból, s elég az effajta dolgokra a holnapi napon gondolni!*
- Hát, ez remek kérdés, őszintén nem étkezem e helyen túl sokat, de szerintem igen, jól megfűszerezik!
*Jegyzi meg röviden, miközben elkezd jobban falatozni, és hát egy férfi igazán hamar elfogyasztja az efféle étkeket, főleg, ha az éhség éppen nagy úr rajta! Természetesen persze nem siet illetlenül!*
- Pár küldetés erejéig csak üzengetés lenne, aztán igazából hamar összejönne a pénz egy kis házikóra ideiglenesen, aztán majd meglátjuk. Éppenséggel az erdőbe jobb lenne építeni magunknak.. Sokkal kellemesebb lenne a fák között a szállás, mint a városban - ha már a természetben végezzük el eleve a feladatokat.. No meg a nyugalom sem utolsó szempont, emellett az sem, hogy azért ne a nyilvánosság előtt legyen, mint például a fogadó. Ezek a tervek, és úgy néz ki, hogy a többieknek is teljesen megfelelnek. Egy hét múlva lesz egy találkozó egy barlangnál, aztán megbeszéljük a továbbiakat.. S igen, mondhatjuk, hogy én vagyok a feje, de nem szeretnék alá-fölé rendeltséget. Mindenki egyenrangú, nem lesz "főnök", csupán irányító, eligazító. Szerintem jó úton haladunk, az alapok már megvannak, szóval.. *ekkor enyhe csábító arccal, kérlelő szemekkel emeli fel fejét félig Aravae felé* Ha esetleg aludna egyet rá, s ha tetszene az ötlet, akkor szívesen látnám, Kegyed igazán hasznos tagja lenne a társaságnak.. S nem, nem kell most válaszolnia, pihenjen rá nyugodtan! Ami pedig még fontos, hogy ha esetleg elutasítaná, azt is teljesen meg fogom érteni! *nyújtja előre a kezét* Ez csupán egy lehetőség, hogy kiszakadjon az otthonából egy kicsit, s hogy önállóan járja a világot.
*Mosolyodik el, majd megrágja az utolsó falatot is, melyet egy pohár vízzel leöblít. Eléggé elbeszélték az időt már, alig van rajtuk kívül vendég a fogadóban, így miután Mordach visszaviszi a tányérokat, biccent egyet a hölgyemény felé.*
- Későre jár, azt javaslom, térjünk nyugovóra.. Az én szobám a folyosó legvégén található, ha esetleg szüksége van rám, nyugodtan csúsztasson be az ajtó alatt egy levelet.. Szerintem a holnapi napon fogunk még találkozni, persze, ha nem tűnik el szó nélkül! *ekkor odalép Aravaehoz, s egy lágy, búcsúcsókot hint kezére* Szép álmokat, Kedves..
*Azzal sarkon fordul, s egy búcsúpillantás után eltűnik a lépcsőknél.*
*Természetesen a hölgyemény kedves visszautasítása egyáltalán nem éri érzékenyen a férfit, hiszen jól tudja, hogy hiába a csodálat, nem mindenki szeretné belevetni magát a mágia világába, inkább csak kívülről szemléli. Mordach ugyanakkor azt a fontos tényt elfelejtette közölni, hogy egyáltalán nem megy egy karcsapásra. Ő maga is rengeteg órát töltött tanulással, meditációval, s igazából rengeteg türelem kell hozzá, s nem mindenki képes kivárni a csodát. Olykor több hónapba is beletelhet, míg egy halovány sikert elkönyvelhet magának az ember..*
- Teljesen meg tudom érteni, ugyanakkor ha nem bánja, szívesen mutatnék még a jövőben pár érdekesebb dolgot. A lángok világába is kezdem belevetni magam, ami mondjuk jobban is illik a külsőmhöz! *kacag fel* Nem éppen illik rám ezen ezüstös derengés, inkább a forró lángnyelvek jutnak az emberek eszébe első pillantáskor..
*Idő közben felszólal az első nagyobb morgás, melyet elhaló, mély morajok követnek odakintről. Hamarosan pedig a tetőkön az esőcseppek halk kopogása is hallatszik, s mikor kinyitják az ajtót, akkor a szellő kellemes esőillatot hoz be. Mordach nagyot is szippant belőle, s szíve szerint kiállna az esőbe, ám mire megszáradna térdig lenyúló hajkoronája.. Még a reggelt is megérné!*
- Rám bármikor számíthat, ezt ne feledje soha. *bólint határozottan* Ha szüksége van rám, csak üzenjen a fogadóssal, vagy keressen a szemeim és a hajam alapján.. Hamar megtalálna, az biztos!
*Mondja lelkesen és biztatóan, hiszen ő sem szeretné, ha ez a kényes ügy rányomná bélyegét az estére, amiből eleve nincsen már sok. Inkább kellemesen töltik el a megmaradt időt a napból, s elég az effajta dolgokra a holnapi napon gondolni!*
- Hát, ez remek kérdés, őszintén nem étkezem e helyen túl sokat, de szerintem igen, jól megfűszerezik!
*Jegyzi meg röviden, miközben elkezd jobban falatozni, és hát egy férfi igazán hamar elfogyasztja az efféle étkeket, főleg, ha az éhség éppen nagy úr rajta! Természetesen persze nem siet illetlenül!*
- Pár küldetés erejéig csak üzengetés lenne, aztán igazából hamar összejönne a pénz egy kis házikóra ideiglenesen, aztán majd meglátjuk. Éppenséggel az erdőbe jobb lenne építeni magunknak.. Sokkal kellemesebb lenne a fák között a szállás, mint a városban - ha már a természetben végezzük el eleve a feladatokat.. No meg a nyugalom sem utolsó szempont, emellett az sem, hogy azért ne a nyilvánosság előtt legyen, mint például a fogadó. Ezek a tervek, és úgy néz ki, hogy a többieknek is teljesen megfelelnek. Egy hét múlva lesz egy találkozó egy barlangnál, aztán megbeszéljük a továbbiakat.. S igen, mondhatjuk, hogy én vagyok a feje, de nem szeretnék alá-fölé rendeltséget. Mindenki egyenrangú, nem lesz "főnök", csupán irányító, eligazító. Szerintem jó úton haladunk, az alapok már megvannak, szóval.. *ekkor enyhe csábító arccal, kérlelő szemekkel emeli fel fejét félig Aravae felé* Ha esetleg aludna egyet rá, s ha tetszene az ötlet, akkor szívesen látnám, Kegyed igazán hasznos tagja lenne a társaságnak.. S nem, nem kell most válaszolnia, pihenjen rá nyugodtan! Ami pedig még fontos, hogy ha esetleg elutasítaná, azt is teljesen meg fogom érteni! *nyújtja előre a kezét* Ez csupán egy lehetőség, hogy kiszakadjon az otthonából egy kicsit, s hogy önállóan járja a világot.
*Mosolyodik el, majd megrágja az utolsó falatot is, melyet egy pohár vízzel leöblít. Eléggé elbeszélték az időt már, alig van rajtuk kívül vendég a fogadóban, így miután Mordach visszaviszi a tányérokat, biccent egyet a hölgyemény felé.*
- Későre jár, azt javaslom, térjünk nyugovóra.. Az én szobám a folyosó legvégén található, ha esetleg szüksége van rám, nyugodtan csúsztasson be az ajtó alatt egy levelet.. Szerintem a holnapi napon fogunk még találkozni, persze, ha nem tűnik el szó nélkül! *ekkor odalép Aravaehoz, s egy lágy, búcsúcsókot hint kezére* Szép álmokat, Kedves..
*Azzal sarkon fordul, s egy búcsúpillantás után eltűnik a lépcsőknél.*
4487. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-13 14:26:55
Üzenet elküldve: 2014-02-13 14:26:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Lynca Diraldhan //
*A szakácsnő története megnevetteti a szőkeséget. Moy mindig szerette szórakoztatni az embereket, ezért is adta elő így a kellemetlen eseményt. A kérdésre ő is felvonja a szemöldökét, majd megrázza a fejét. A borosüveget határozottan leteszi az asztalra nagy koppanással és két kézzel terpeszkedve az asztalon válaszol:*
- Sokan mondják, hogy nem kéne mindig tovább állnom. Hogy már meg kellene állapodni, de azt hiszem, én ezt nem bírnám. Most visszajöttem körülnézni, mi van itt, de lehet, hogy én sem maradok sokáig. Mindig kell valami új. Még vén fejemmel is szomjúhozom a változást. És te mit tervezel itt a városban meg utána? Merre irányozod majd az utadat?
*A férfi nem érti, miért fanyalog Lyn az istálló emlegetésére, de aztán kiderül. Érdekes megközelítés. Változtatni nem igazán lehet rajta, bár a mágusok sok mindent tudnak. Moy arcára széles vigyor ül ki és legyintve válaszol:*
- Nem lehet minden lény tökéletes. Talán meg is unnánk, ha nem lenne néhány dolog, amiért küzdeni kell. Én szeretek harcolni és tanulni azért, hogy valami sikerüljön. Varázsolni nem tudok, de azzal szerintem lehetne ilyeneket is. Találkoztam egy pár alakkal, akik tudtak repülni vagy jártak a vízen. Te konyítasz a mágiához?
*Lehet, hogy pont ez lesz az új irány Moy számára. Sok mindenhez ért és sok mindent csinált már életében, de mindig van mit kipróbálni.
Ahogy Lyn meghajtja a fejét, Moy feláll a székből és az asztal mellett színpadiasan meghajol derékból és karjait kitárva, mint egy-egy énekelőadás után. Közben így szól:*
- Részemről a szerencse, drága hölgy!
*Örömmel veszi, hogy a vízi élet szépségeinek ecsetelése tetszik a lánynak. Még beszél egy kicsit róla, mielőtt elkezd rajzolni.*
- Van egy tó itt az erdő mögött is. Ott csak kiskoromban jártam és akkor még nem mentem túl mélyre. A folyó is szép, de ott csak egy pár dolog van, nem túl mély. Tudod, kagylók, kisebb halak, a szokásos. A tavat viszont megnézhetnénk, ha gondolod!
*Felveti az ötletet, majd belemártja az írótollat a tintába. Emlékszik, hogy pont ilyen tollal tanították írni kiskorában. Amíg felvázolja a várost, felel a többire is, csak épp nem néz fel:*
- Nem fáradság, egyáltalán nem az. Ne számíts művészi rajzra, mert az nem az én asztalom. Ha egy egyenes vonalat meg tudok húzni, az már jó eredmény egy magamfajta medvétől, nem? Igen, a szüleim még élnek és a testvéreim is. Még nem látogattam meg mindenkit, de majd sorra kerül. Az idő marad, ha a kutya nem szalad. Hát te kiket hagytál hátra? Vagy kikhez fogsz visszatérni egyszer?
*A rajz tényleg nem lesz sem túl szép, sem túl szabályos, de alakul. Az irányok és az arányok tisztán kivehetőek rajta. Moy mindenhez odaírja apró betűkkel, hogy mit jelent. Lassan készen is van. Megnézi, megforgatja, hogy mindenhonnan nézve helyes-e és átnyújtja a lánynak egy kaján vigyorral:*
- Parancsolj, szépségem! Kezedbe adom a várost!
*A szakácsnő története megnevetteti a szőkeséget. Moy mindig szerette szórakoztatni az embereket, ezért is adta elő így a kellemetlen eseményt. A kérdésre ő is felvonja a szemöldökét, majd megrázza a fejét. A borosüveget határozottan leteszi az asztalra nagy koppanással és két kézzel terpeszkedve az asztalon válaszol:*
- Sokan mondják, hogy nem kéne mindig tovább állnom. Hogy már meg kellene állapodni, de azt hiszem, én ezt nem bírnám. Most visszajöttem körülnézni, mi van itt, de lehet, hogy én sem maradok sokáig. Mindig kell valami új. Még vén fejemmel is szomjúhozom a változást. És te mit tervezel itt a városban meg utána? Merre irányozod majd az utadat?
*A férfi nem érti, miért fanyalog Lyn az istálló emlegetésére, de aztán kiderül. Érdekes megközelítés. Változtatni nem igazán lehet rajta, bár a mágusok sok mindent tudnak. Moy arcára széles vigyor ül ki és legyintve válaszol:*
- Nem lehet minden lény tökéletes. Talán meg is unnánk, ha nem lenne néhány dolog, amiért küzdeni kell. Én szeretek harcolni és tanulni azért, hogy valami sikerüljön. Varázsolni nem tudok, de azzal szerintem lehetne ilyeneket is. Találkoztam egy pár alakkal, akik tudtak repülni vagy jártak a vízen. Te konyítasz a mágiához?
*Lehet, hogy pont ez lesz az új irány Moy számára. Sok mindenhez ért és sok mindent csinált már életében, de mindig van mit kipróbálni.
Ahogy Lyn meghajtja a fejét, Moy feláll a székből és az asztal mellett színpadiasan meghajol derékból és karjait kitárva, mint egy-egy énekelőadás után. Közben így szól:*
- Részemről a szerencse, drága hölgy!
*Örömmel veszi, hogy a vízi élet szépségeinek ecsetelése tetszik a lánynak. Még beszél egy kicsit róla, mielőtt elkezd rajzolni.*
- Van egy tó itt az erdő mögött is. Ott csak kiskoromban jártam és akkor még nem mentem túl mélyre. A folyó is szép, de ott csak egy pár dolog van, nem túl mély. Tudod, kagylók, kisebb halak, a szokásos. A tavat viszont megnézhetnénk, ha gondolod!
*Felveti az ötletet, majd belemártja az írótollat a tintába. Emlékszik, hogy pont ilyen tollal tanították írni kiskorában. Amíg felvázolja a várost, felel a többire is, csak épp nem néz fel:*
- Nem fáradság, egyáltalán nem az. Ne számíts művészi rajzra, mert az nem az én asztalom. Ha egy egyenes vonalat meg tudok húzni, az már jó eredmény egy magamfajta medvétől, nem? Igen, a szüleim még élnek és a testvéreim is. Még nem látogattam meg mindenkit, de majd sorra kerül. Az idő marad, ha a kutya nem szalad. Hát te kiket hagytál hátra? Vagy kikhez fogsz visszatérni egyszer?
*A rajz tényleg nem lesz sem túl szép, sem túl szabályos, de alakul. Az irányok és az arányok tisztán kivehetőek rajta. Moy mindenhez odaírja apró betűkkel, hogy mit jelent. Lassan készen is van. Megnézi, megforgatja, hogy mindenhonnan nézve helyes-e és átnyújtja a lánynak egy kaján vigyorral:*
- Parancsolj, szépségem! Kezedbe adom a várost!
4486. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-13 13:31:09
Üzenet elküldve: 2014-02-13 13:31:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Mordach Harders //
*Sosem tervezte, hogy mágiát óhajtana tanulni, hogy őszinte legyen, nem is érez hozzáértést vagy ennek hajlamát magában. Szemlélni egészen más dolog, mint művelni, és minekután ő a harcművészetnek hódol, úgy a varázslást elhagyná az életéből, mint művelendő tudományt.
Persze, lekötelezi a férfi önzetlen ajánlata, s tudja, hogyha tanulni szeretné, valószínűleg jobb mestert erre nem is találhatna e világban, szóval mindenképpen becsüli Mordach kedves gesztusát.*
- Tudja, nem érzem magam oly szelleműnek, aki eme tudományt űzhetné, s míg látványáért epedek, addig a kivitelezés már kevéssé érdekes. De az bizonyos, hogyha esetleg mégis a mágia felé irányulnék, akkor Önt fogom először keresni. Nagyra becsülöm ajánlatát. *Teszi hozzá derűs mosollyal az arcán, a vihart illetően pedig csupán bólintásával jelzi egyetértését.
Reménye, hogy a másnap éppoly ékesen fog megéledni, ahogy a minap is tette. A növényeken gyöngyöző harmat gyémántos csillogásával, ahogy reá süt a nap melengető fénye, a felfrissült levegő színtiszta zamatával, s a madarak vidám csivitelésével. Addig pedig had háborogjon csak az ég, ameddig békében hagyja az alvás szentségét, addig essen annyit, amennyit csak óhajt.
Azonban Mordach jól mondja, a holnapot már ügyének kutatásával illenék eltöltenie, ám így az elébb felderengő s szívmelengető kép a reggel makulátlan üdvözletéről beárnyékolódik a szükséges rossz folyton folyvást marcangoló érzetével. Néha komolyan felsejlik benne, hogy egyáltalán van értelme itt tengődnie holmi ködös levélke miatt? Talán csak félrevezetés volt az orkok részéről, tán csak azt remélték, majd atyja épp a legfontosabb embereit fogja e küldetésre bocsátani? Esetleg a megfelelő alkalomra várnak, hogy csapdába ejtsék, s majd véle zsarolják a Mithranielek hadvezérét? Megannyi megválaszolatlan, kusza kérdés, és nem tűnik úgy, hogy hamarost tisztázódnának.*
- Talán úgy van, ahogy mondja, s a holnap jobb esélyekkel kecsegtet. Ami pedig azt illeti, ha odahaza maradok se csatároztam volna orkokkal. Tán e küldetéssel több harcot megélek majd, mintha hazám védelmében maradok, de ezt kideríteni már igen csak nehézkes volna. Persze, ha rosszra fordulnak a dolgok atyám házában, akkor itt jobb esélyeim vannak, ám reményem, hogy eme előnyt sosem kell megtapasztalnom. *Ecseteli, előbbi jó kedvének most már csak halovány árnyékában, azonban nem hagyja, hogy e téma tartósan rányomja bélyegét az estre.
Ismét egy bólintással reagál az ülőhelyet illetve, majd míg az uraság az ételt intézi, ő a kandallótól nem messze foglal helyet az egyik asztalnál, ahogy Mordach meghagyta.
Kezeit kicsit összedörzsöli, mert finom bőre kevéssé tűri jól az esti hideget, s hiába a mindenféle alkohollal és pipafüsttel kevert ételszag, azért jól esik neki a vidáman ropogó tűz melege.
Ráadásul várnia sem kell sokat, a férfi hamarost visszatér hozzá az étkekkel, melyeknek már erős illata is kissé elbizonytalanítja Aravaét. Ám jó modorú hölgyhöz illően nem fintorog, nem is ítélkezik - mert még lehet igazán finom az az étel -, s megköszöni a vacsorát.
Az első falatot is megízleli, azonban itt már kevéssé tudja visszafogni enyhén megilletődött s kétségek között őrlődő ábrázatát.*
- Mindég ily fűszeres étkeket fogyasztanak az itteni emberek? *Kérdezi, egyúttal árnyaltan meg is magyarázva furcsa reakcióját.* Ne értsen félre, ízre jó, de merőben el vagyok szokva a nehéz étkektől. *Teszi hozzá, némi pírral az arcán, mert ahogy belegondol, tán bölcsebb lett volna csendben maradnia, és nem firtatni ez effajta dolgokat, ha már meg lett hívva. Azonban talán Mordach elnézi neki enyhe udvariatlanságát, miként nem idevalósi lélek ő.
Örül is, hogy hamar a rendre terelődik a szó, melyről szívesen hall, míg elfalatozgatja a vacsoráját.*
- Értem... Mit is mondhatnék Önnek ily hirtelen, egészen le vagyok nyűgözve! Remek és nemes ötlet. S ha jól értem, még igen csak fiatal, ha kérdezhetem, hogy kívánja szervezni? Lesz telephelyük, vagy tán csak üzengetnének egymásnak az esetleges munkákról? *Kíváncsiskodik, mert láthatóan felkeltette az érdeklődését a Szörnyvadász rend. Persze, most még nem igazán fogalmazódik meg benne a csatlakozás lehetősége, egyelőre saját ügyes bajos dolgaival sem képes megbirkózni, akkor szörnyekkel hogyan tehetné? Talán, ha konkrétan rákérdezne Mordach, akkor komolyabban elgondolná az ötletet, hogy ő is részese legyen valami olyannak, mely tulajdonképpen mások megsegítésén, s a csapatmunkán alapszik. De akkor is sorra jönnének a kellemetlenségek, mint például hogy ha hazatérne egyszer, nehézkesen tudna a rend hasznára lenni, ha viszont nem tenné, akkor vajh atyja mit szólna az egészhez? Egyetlen leánygyermek apjaként bizonyost nem örülne, ha állandó veszélyekbe sodorná magát, hát még, hogy úri hölgyi életmódjából átcsapjon vándornak! Persze, most is ezt teszi, de atyja reményei szerint ez csak időleges állapot, mert azt mindenki reméli hazájukban, hogy az orkok fölébe kerekednek, s minden visszaáll a megszokott kerékvágásba.
Na, nem mintha olyan merev szabályokhoz lenne kötve, mint megannyi fajtársuk vagy a nemesi ember leányok, szóval az sem lenne kizárt, hogy végül még büszkék lennének rá odahaza, amiért a világ népeivel ismerkedik s barátokra tesz szert... Azonban ezt nem tudhatja, s valószínűleg egy ideig még nem is fogja megtudni.*
- Ha megenged egy újabb kérdést, mint említette, Ön adta fel a hirdetést, tehát vehetem úgy, hogy Ön volna a rend feje? *Érdeklődik tovább, bár egyelőre nem tervez többet faggatózni, valószínűleg még így is furcsán hathat, hogy ennyi kérdést intézett a férfi felé.*
*Sosem tervezte, hogy mágiát óhajtana tanulni, hogy őszinte legyen, nem is érez hozzáértést vagy ennek hajlamát magában. Szemlélni egészen más dolog, mint művelni, és minekután ő a harcművészetnek hódol, úgy a varázslást elhagyná az életéből, mint művelendő tudományt.
Persze, lekötelezi a férfi önzetlen ajánlata, s tudja, hogyha tanulni szeretné, valószínűleg jobb mestert erre nem is találhatna e világban, szóval mindenképpen becsüli Mordach kedves gesztusát.*
- Tudja, nem érzem magam oly szelleműnek, aki eme tudományt űzhetné, s míg látványáért epedek, addig a kivitelezés már kevéssé érdekes. De az bizonyos, hogyha esetleg mégis a mágia felé irányulnék, akkor Önt fogom először keresni. Nagyra becsülöm ajánlatát. *Teszi hozzá derűs mosollyal az arcán, a vihart illetően pedig csupán bólintásával jelzi egyetértését.
Reménye, hogy a másnap éppoly ékesen fog megéledni, ahogy a minap is tette. A növényeken gyöngyöző harmat gyémántos csillogásával, ahogy reá süt a nap melengető fénye, a felfrissült levegő színtiszta zamatával, s a madarak vidám csivitelésével. Addig pedig had háborogjon csak az ég, ameddig békében hagyja az alvás szentségét, addig essen annyit, amennyit csak óhajt.
Azonban Mordach jól mondja, a holnapot már ügyének kutatásával illenék eltöltenie, ám így az elébb felderengő s szívmelengető kép a reggel makulátlan üdvözletéről beárnyékolódik a szükséges rossz folyton folyvást marcangoló érzetével. Néha komolyan felsejlik benne, hogy egyáltalán van értelme itt tengődnie holmi ködös levélke miatt? Talán csak félrevezetés volt az orkok részéről, tán csak azt remélték, majd atyja épp a legfontosabb embereit fogja e küldetésre bocsátani? Esetleg a megfelelő alkalomra várnak, hogy csapdába ejtsék, s majd véle zsarolják a Mithranielek hadvezérét? Megannyi megválaszolatlan, kusza kérdés, és nem tűnik úgy, hogy hamarost tisztázódnának.*
- Talán úgy van, ahogy mondja, s a holnap jobb esélyekkel kecsegtet. Ami pedig azt illeti, ha odahaza maradok se csatároztam volna orkokkal. Tán e küldetéssel több harcot megélek majd, mintha hazám védelmében maradok, de ezt kideríteni már igen csak nehézkes volna. Persze, ha rosszra fordulnak a dolgok atyám házában, akkor itt jobb esélyeim vannak, ám reményem, hogy eme előnyt sosem kell megtapasztalnom. *Ecseteli, előbbi jó kedvének most már csak halovány árnyékában, azonban nem hagyja, hogy e téma tartósan rányomja bélyegét az estre.
Ismét egy bólintással reagál az ülőhelyet illetve, majd míg az uraság az ételt intézi, ő a kandallótól nem messze foglal helyet az egyik asztalnál, ahogy Mordach meghagyta.
Kezeit kicsit összedörzsöli, mert finom bőre kevéssé tűri jól az esti hideget, s hiába a mindenféle alkohollal és pipafüsttel kevert ételszag, azért jól esik neki a vidáman ropogó tűz melege.
Ráadásul várnia sem kell sokat, a férfi hamarost visszatér hozzá az étkekkel, melyeknek már erős illata is kissé elbizonytalanítja Aravaét. Ám jó modorú hölgyhöz illően nem fintorog, nem is ítélkezik - mert még lehet igazán finom az az étel -, s megköszöni a vacsorát.
Az első falatot is megízleli, azonban itt már kevéssé tudja visszafogni enyhén megilletődött s kétségek között őrlődő ábrázatát.*
- Mindég ily fűszeres étkeket fogyasztanak az itteni emberek? *Kérdezi, egyúttal árnyaltan meg is magyarázva furcsa reakcióját.* Ne értsen félre, ízre jó, de merőben el vagyok szokva a nehéz étkektől. *Teszi hozzá, némi pírral az arcán, mert ahogy belegondol, tán bölcsebb lett volna csendben maradnia, és nem firtatni ez effajta dolgokat, ha már meg lett hívva. Azonban talán Mordach elnézi neki enyhe udvariatlanságát, miként nem idevalósi lélek ő.
Örül is, hogy hamar a rendre terelődik a szó, melyről szívesen hall, míg elfalatozgatja a vacsoráját.*
- Értem... Mit is mondhatnék Önnek ily hirtelen, egészen le vagyok nyűgözve! Remek és nemes ötlet. S ha jól értem, még igen csak fiatal, ha kérdezhetem, hogy kívánja szervezni? Lesz telephelyük, vagy tán csak üzengetnének egymásnak az esetleges munkákról? *Kíváncsiskodik, mert láthatóan felkeltette az érdeklődését a Szörnyvadász rend. Persze, most még nem igazán fogalmazódik meg benne a csatlakozás lehetősége, egyelőre saját ügyes bajos dolgaival sem képes megbirkózni, akkor szörnyekkel hogyan tehetné? Talán, ha konkrétan rákérdezne Mordach, akkor komolyabban elgondolná az ötletet, hogy ő is részese legyen valami olyannak, mely tulajdonképpen mások megsegítésén, s a csapatmunkán alapszik. De akkor is sorra jönnének a kellemetlenségek, mint például hogy ha hazatérne egyszer, nehézkesen tudna a rend hasznára lenni, ha viszont nem tenné, akkor vajh atyja mit szólna az egészhez? Egyetlen leánygyermek apjaként bizonyost nem örülne, ha állandó veszélyekbe sodorná magát, hát még, hogy úri hölgyi életmódjából átcsapjon vándornak! Persze, most is ezt teszi, de atyja reményei szerint ez csak időleges állapot, mert azt mindenki reméli hazájukban, hogy az orkok fölébe kerekednek, s minden visszaáll a megszokott kerékvágásba.
Na, nem mintha olyan merev szabályokhoz lenne kötve, mint megannyi fajtársuk vagy a nemesi ember leányok, szóval az sem lenne kizárt, hogy végül még büszkék lennének rá odahaza, amiért a világ népeivel ismerkedik s barátokra tesz szert... Azonban ezt nem tudhatja, s valószínűleg egy ideig még nem is fogja megtudni.*
- Ha megenged egy újabb kérdést, mint említette, Ön adta fel a hirdetést, tehát vehetem úgy, hogy Ön volna a rend feje? *Érdeklődik tovább, bár egyelőre nem tervez többet faggatózni, valószínűleg még így is furcsán hathat, hogy ennyi kérdést intézett a férfi felé.*
4485. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-13 03:53:16
Üzenet elküldve: 2014-02-13 03:53:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
*Amikor belép a fogadóba, szinte egyből megrohanják a helyhez tartozó illatok, zajok, látványok. Azil gyomra hangosat kordul a finom illatok miatt, ám a fejébe inkább a gyöngyöző boroskupák képe idéződik fel. Az ingerektől hajtva sietősen a pulthoz lép és türelmetlenül szól a csaposhoz.*
-Üdv! Babfőzelék lesz 8 aranyért, egy kancsó Bor vöröset, ha lehet 9 újabb aranyért. . -
*Amint kifizeti, int a fejével a fogadósnak, hogy leül. Keres egy alkalmas lócát és várja a kért ételt. Amikor kihozzák, mohón nekiáll falni, ám a mellette elsétáló pincérlányt még leszólítja.*
- egy kupica Pálinkát hozz nekem, itt a 16 arany érte..-
*Gyorsan végez a kihozott étellel, majd alaposan felönt a garatra. Érzi, hogy elálmosodik, ám ő nem akar aludni, így nehézkesen feláll, valahogy kitámolyog a hátsó ajtón, ahol egy tágas udvarba kerül.*
-Üdv! Babfőzelék lesz 8 aranyért,
egy kancsó Bor vöröset, ha lehet 9 újabb aranyért. . -*Amint kifizeti, int a fejével a fogadósnak, hogy leül. Keres egy alkalmas lócát és várja a kért ételt. Amikor kihozzák, mohón nekiáll falni, ám a mellette elsétáló pincérlányt még leszólítja.*
- egy kupica Pálinkát hozz nekem, itt a 16 arany érte.
.-*Gyorsan végez a kihozott étellel, majd alaposan felönt a garatra. Érzi, hogy elálmosodik, ám ő nem akar aludni, így nehézkesen feláll, valahogy kitámolyog a hátsó ajtón, ahol egy tágas udvarba kerül.*
4484. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-12 22:40:55
Üzenet elküldve: 2014-02-12 22:40:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Moy Befe //
*Mivel csak kétszer utazott hajón, megbízik Moy szavaiban, s átérzi szerencsétlen szakácsnő helyzetét. A férfi mégis úgy dörgöli orra alá a tanulságot, hogy Lyn halkan nevet rajta.*
- Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben már nem tervezel kalandozni? *kérdi felvont szemöldökkel. Szomorú lenne, ha azt hallaná, hogy a férfi innentől csak a régi kalandjait óhajtja feleleveníteni, s nem vágyna újakra; hisz ez az, amitől Lyn is fél: mi lesz, ha megöregszik, kalandvágya megcsappan, s hátralévő éveit egy unalmas fickó oldalán, teát szürcsölgetve kell leélnie? Ebbe bele sem mer gondolni. Ha létezik elixírje az örök fiatalságnak, jobban teszi, ha mielőbb megmutatja magát Lyn előtt.
Figyelmesen hallgatja Moy útmutatását, s finnyásan húzogatja közben a száját. Az istálló még közel is van, és pont ez az, ami zavarja. Ha nincs rá esély, hogy lovat vegyen, vagy túl messze van az áru helye, egy idő után lemond róla és elveti az ötletet. Azonban, ha csak a szomszédba kell mennie érte, nincs ürügye elutasítani.*
- Nem értem, miért nem lehet négy lábunk, vagy jóval nagyobb állóképességünk. *panaszolja.* Miért kell másokra támaszkodnunk a hosszú utakon? Minek hajó, ha át is úszhatnánk a tengert? Én mondom, rosszul lettünk összerakva, ha a saját két lábunkkal nem juthatunk messzire.
*Egyszerűen Lyn szeret mindent egymaga véghezvinni. Míg panaszait ecseteli, a motyójába túr. Talál is egy kissé meggyűrt, de jó állapotban lévő papírost, amit az asztalon Moy elé csúsztat. A tintát és tollat még keresi hozzá, de közben megmosolyogja asztaltársa szavait.*
- Mily lovagias hozzáállás! *elismerése jeleként meghajtja felé a fejét.* Taníthatnád sok férfi társadnak.
*A mélységre vonatkozó mese olyannyira leköti a figyelmét, hogy az íróeszköz keresésével is felhagy. Ámulva hallgatja.*
- Varázslatos lehet! Remélem, egyszer nekem is lesz szerencsém átélni!
*Ábrándos sóhajt hallat, s keze közben rálel végre egy kis üveg tintára, tollra. Csomagjából azt is az asztalra helyezi, Moy elé.*
- Nem szívesen terhellek térképrajzolással. Csak akkor tedd, ha nem fáradtság. *úgy kéri, mintha valami nagy dologról lenne szó. Bár Lyn számára ez igenis nagy dolog, még ha egy kicsit bántja is, hogy a szívesség is olyan, mint a ló - ha muszáj, hát muszáj, de mennyivel jobb lenne, ha magától is képes lenne rá!*
- Most, hogy visszatértél, várt rád Artheniorban valaki? *érdeklődik Moy családjáról, hátha él itt egy hozzátartozója, szerette, bárki.*
*Mivel csak kétszer utazott hajón, megbízik Moy szavaiban, s átérzi szerencsétlen szakácsnő helyzetét. A férfi mégis úgy dörgöli orra alá a tanulságot, hogy Lyn halkan nevet rajta.*
- Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben már nem tervezel kalandozni? *kérdi felvont szemöldökkel. Szomorú lenne, ha azt hallaná, hogy a férfi innentől csak a régi kalandjait óhajtja feleleveníteni, s nem vágyna újakra; hisz ez az, amitől Lyn is fél: mi lesz, ha megöregszik, kalandvágya megcsappan, s hátralévő éveit egy unalmas fickó oldalán, teát szürcsölgetve kell leélnie? Ebbe bele sem mer gondolni. Ha létezik elixírje az örök fiatalságnak, jobban teszi, ha mielőbb megmutatja magát Lyn előtt.
Figyelmesen hallgatja Moy útmutatását, s finnyásan húzogatja közben a száját. Az istálló még közel is van, és pont ez az, ami zavarja. Ha nincs rá esély, hogy lovat vegyen, vagy túl messze van az áru helye, egy idő után lemond róla és elveti az ötletet. Azonban, ha csak a szomszédba kell mennie érte, nincs ürügye elutasítani.*
- Nem értem, miért nem lehet négy lábunk, vagy jóval nagyobb állóképességünk. *panaszolja.* Miért kell másokra támaszkodnunk a hosszú utakon? Minek hajó, ha át is úszhatnánk a tengert? Én mondom, rosszul lettünk összerakva, ha a saját két lábunkkal nem juthatunk messzire.
*Egyszerűen Lyn szeret mindent egymaga véghezvinni. Míg panaszait ecseteli, a motyójába túr. Talál is egy kissé meggyűrt, de jó állapotban lévő papírost, amit az asztalon Moy elé csúsztat. A tintát és tollat még keresi hozzá, de közben megmosolyogja asztaltársa szavait.*
- Mily lovagias hozzáállás! *elismerése jeleként meghajtja felé a fejét.* Taníthatnád sok férfi társadnak.
*A mélységre vonatkozó mese olyannyira leköti a figyelmét, hogy az íróeszköz keresésével is felhagy. Ámulva hallgatja.*
- Varázslatos lehet! Remélem, egyszer nekem is lesz szerencsém átélni!
*Ábrándos sóhajt hallat, s keze közben rálel végre egy kis üveg tintára, tollra. Csomagjából azt is az asztalra helyezi, Moy elé.*
- Nem szívesen terhellek térképrajzolással. Csak akkor tedd, ha nem fáradtság. *úgy kéri, mintha valami nagy dologról lenne szó. Bár Lyn számára ez igenis nagy dolog, még ha egy kicsit bántja is, hogy a szívesség is olyan, mint a ló - ha muszáj, hát muszáj, de mennyivel jobb lenne, ha magától is képes lenne rá!*
- Most, hogy visszatértél, várt rád Artheniorban valaki? *érdeklődik Moy családjáról, hátha él itt egy hozzátartozója, szerette, bárki.*
4483. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-12 19:02:14
Üzenet elküldve: 2014-02-12 19:02:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Zecsu Lakac//
*Aborath amint feláll a férfi megjegyzi, hogy nem olyan fontos és, hogy ráér. Ennek egyrészt Aborath kicsit örül mivel kicsit kellemetlen lett volna fájós lábbal a séta másrészt kicsit idegesíti, hogy amint felállt akkor szól a gnóm. De nem szól. Visszahuppan a székére és nagyot szív a pipájából majd int egy felszolgálólánynak.*
-Elnézést kisasszony itt a 4arany. Hozna egy ugyan olyan Teát mint az előző volt.
*A lány bólint. Aborathnak valami eszébe jut és elgondolkozik.*
~Hiszen ez az úr még nem engedheti meg magának, hogy rendeljen. Lehet, hogy kellemetlen lenne ha én pedig így innék.~
*Odafordul hát a gnóm férfihez és megkérdi.*
-Meghívhatom valamire? Legközelebb majd pedig maga engem.
*Aborath amint feláll a férfi megjegyzi, hogy nem olyan fontos és, hogy ráér. Ennek egyrészt Aborath kicsit örül mivel kicsit kellemetlen lett volna fájós lábbal a séta másrészt kicsit idegesíti, hogy amint felállt akkor szól a gnóm. De nem szól. Visszahuppan a székére és nagyot szív a pipájából majd int egy felszolgálólánynak.*
-Elnézést kisasszony itt a 4arany. Hozna egy ugyan olyan Teát mint az előző volt.
*A lány bólint. Aborathnak valami eszébe jut és elgondolkozik.*
~Hiszen ez az úr még nem engedheti meg magának, hogy rendeljen. Lehet, hogy kellemetlen lenne ha én pedig így innék.~
*Odafordul hát a gnóm férfihez és megkérdi.*
-Meghívhatom valamire? Legközelebb majd pedig maga engem.
4482. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-12 15:16:35
Üzenet elküldve: 2014-02-12 15:16:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy rövidke nézelődést követően rájön, hogy bizony megéhezett. Ezért némi útbaigazítást követően a Pegazus fogadóban köt ki. Nagy nehezen keresztüljön az ajtón, egyáltalán nem tetszik neki, hogy ebben a városban mindent alul méreteztek. Őszintén bízik benne, hogy legalább a porciók emberségesek. Még helyesebben szólva, a szó szoros értelmében óriásiak.*
- Én... kérek HÚST! *Mondja és várja az eredményt. Csakhamar kiderül, hogy itt egészen sokfajta húst lehetne választani és hogy mindegyikért fizetséget várnak. Ebbe Krumko belezavarodik, friss levegőre van szüksége. Ezért kisvártatva inkább kimegy a szabadba, a hátsó udvar pont megfelelő helyszínnek tűnik.*
- Én... kérek HÚST! *Mondja és várja az eredményt. Csakhamar kiderül, hogy itt egészen sokfajta húst lehetne választani és hogy mindegyikért fizetséget várnak. Ebbe Krumko belezavarodik, friss levegőre van szüksége. Ezért kisvártatva inkább kimegy a szabadba, a hátsó udvar pont megfelelő helyszínnek tűnik.*
4481. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-02-12 15:09:27
Üzenet elküldve: 2014-02-12 15:09:27
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*A kinyitott ajtóból szemlélik a fogadó belsejét.*
-Én megmondtam.
*Néz csodálkozva és átlépi a küszöböt. A fogadós egy vigyorral fogadja őket. a lány orrát megcsapja az ital szag. Vannak itt másnaposok,azért,hogy igyanak és vannak itt akik isznak,azért, hogy másnaposak legyenek.*
-Szobát kérnék 14aranyért egy éjszakára.
-Rendben. Gondolom két ágyas legyen.
*Próbál poénkodni,de a lány búskomor maradt. A pultra dobja az aranyat és elveszi a szoba kulcsát. Az út felfelé kellemetlen hangokkal jár,mivel a lépcsők nyikorognak a pehelysúlyú tündér alatt.*
-Én megmondtam.
*Néz csodálkozva és átlépi a küszöböt. A fogadós egy vigyorral fogadja őket. a lány orrát megcsapja az ital szag. Vannak itt másnaposok,azért,hogy igyanak és vannak itt akik isznak,azért, hogy másnaposak legyenek.*
-Szobát kérnék 14aranyért egy éjszakára.
-Rendben. Gondolom két ágyas legyen.
*Próbál poénkodni,de a lány búskomor maradt. A pultra dobja az aranyat és elveszi a szoba kulcsát. Az út felfelé kellemetlen hangokkal jár,mivel a lépcsők nyikorognak a pehelysúlyú tündér alatt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826