Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 300 (5981. - 6000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6000. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-09 19:13:13
Üzenet elküldve: 2014-11-09 19:13:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne?//
*Nagyot kortyol a sörből is, majd egy kellő mértékű sóhajt követve bámulja tovább a pálinkát, egészen addig, míg Ewica kérdése fel nem hangzik.
Mi nem kéne még? Most komolyan? Már elvette tőle minden szabad percét, elvette az ép eszét, a ma esti futó kis kalandját, kapott ruhát, lakást, munkát, hogy egyedül is boldoguljon. Kapott csókot, ölelést, figyelmét. És még ez sem elég?
Mint csapdába esett vad, ki oktalan küzd a rácsok ellen, századszor is nekirohanva, bár hogy fáj tiltakozik valami mélyen Jaz lelkében is az egész helyzet ellen. Szótlanul emeli hát a kupicát, és tünteti el annak teljes tartalmát egy kortyra. Rögvest intve is magához a kiszolgáló személyt, hangtalanul jelezve, lesz ide még három Pálinka ugyanabból az üvegből. Zsebéből ezúttal nagy halom pénzt kotor elő, és leszámolva a 48 aranyat csúsztatja át a söntés másik oldalára.
Még vár a kiszolgálásra kupájából kortyolgat nem is tekintve a lányra.*
*Nagyot kortyol a sörből is, majd egy kellő mértékű sóhajt követve bámulja tovább a pálinkát, egészen addig, míg Ewica kérdése fel nem hangzik.
Mi nem kéne még? Most komolyan? Már elvette tőle minden szabad percét, elvette az ép eszét, a ma esti futó kis kalandját, kapott ruhát, lakást, munkát, hogy egyedül is boldoguljon. Kapott csókot, ölelést, figyelmét. És még ez sem elég?
Mint csapdába esett vad, ki oktalan küzd a rácsok ellen, századszor is nekirohanva, bár hogy fáj tiltakozik valami mélyen Jaz lelkében is az egész helyzet ellen. Szótlanul emeli hát a kupicát, és tünteti el annak teljes tartalmát egy kortyra. Rögvest intve is magához a kiszolgáló személyt, hangtalanul jelezve, lesz ide még három Pálinka ugyanabból az üvegből. Zsebéből ezúttal nagy halom pénzt kotor elő, és leszámolva a 48 aranyat csúsztatja át a söntés másik oldalára.
Még vár a kiszolgálásra kupájából kortyolgat nem is tekintve a lányra.*
5999. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-09 19:00:01
Üzenet elküldve: 2014-11-09 19:00:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne?//
*A bejárattól a söntésig már igazán hamar el lehet keveredni, ám ez is végtelen sok időnek tűnik lánykánk számára Jaz kézfogása nélkül. Na meg teljes figyelme hiányában.
Nem követve a srác példáját marad talpon, s könyököl így a pultra, kis ideig még zsebében turkálva.*
- Egy Szobát szeretnék, egy éjszakára. *Hadarja motyogva, mikor a pultos már nem a másikat szolgálja ki, s miután mind a 14 aranyat a falapra tornyozta.
*Most pedig a néma tanácstalankodás következik. Hagyja itt? Menjen fel aludni? Maradjon és igyon vele? Bár teljesen biztos benne, hogy mindazok közül, miket a félvér kikért, egyet sem szánt neki, mégsem állhatja kérdés nélkül. Már csak a beállt csendet megszüntetendő sem.*
- Az az enyém?
*Mosolya bátortalan, mégis minden kétséget kizáróan jelen van, ott figyel ajka szegletében, biztatást remélve de letorkolást sejtve.
Figyelmét csak pillanatra vonja el az érkező kulcs, mit gyorsan megkaparintva helyez is zsebébe, míg a feleletre várakozik.*
A hozzászólás írója (Ewica Delis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.09 19:02:52
*A bejárattól a söntésig már igazán hamar el lehet keveredni, ám ez is végtelen sok időnek tűnik lánykánk számára Jaz kézfogása nélkül. Na meg teljes figyelme hiányában.
Nem követve a srác példáját marad talpon, s könyököl így a pultra, kis ideig még zsebében turkálva.*
- Egy Szobát szeretnék, egy éjszakára. *Hadarja motyogva, mikor a pultos már nem a másikat szolgálja ki, s miután mind a 14 aranyat a falapra tornyozta.
*Most pedig a néma tanácstalankodás következik. Hagyja itt? Menjen fel aludni? Maradjon és igyon vele? Bár teljesen biztos benne, hogy mindazok közül, miket a félvér kikért, egyet sem szánt neki, mégsem állhatja kérdés nélkül. Már csak a beállt csendet megszüntetendő sem.*
- Az az enyém?
*Mosolya bátortalan, mégis minden kétséget kizáróan jelen van, ott figyel ajka szegletében, biztatást remélve de letorkolást sejtve.
Figyelmét csak pillanatra vonja el az érkező kulcs, mit gyorsan megkaparintva helyez is zsebébe, míg a feleletre várakozik.*
A hozzászólás írója (Ewica Delis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.09 19:02:52
5998. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-09 18:22:53
Üzenet elküldve: 2014-11-09 18:22:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne?//
*Az utat nem tarkította több szó, és nyelvcsata, a kettejükre nehezedő feszült csend pedig képes volt biztosítani egy kevés teret a további elméletek, tervek gyártására. Mire a fogadóhoz értek Jaz lenyugodott annyira, hogy sikeresen elhitette magával, most igazán erős lesz.
Már az ajtó előtt engedte el a lány kezét zavartan, ne lássa őket így senki. Holott alig egy napja a fél várost átszelte Ewivel kéz a kézben. Eképpen érkezik a fogadóba, és komor szótlanságban halad a pulthoz a lány mellett. Elérve a söntést kapaszkodik fel fáradtan az egyik székre, könyökével már az állát támasztva adja le morcosan a rendelést.*
-Három Pálinkát. *Azzal rövid kutakodás után szórja a 48 aranyat maga elé. Ha a várt ital megérkezik az első két kupicát gyors egymásutánban nyeli le, szinte már rezzenéstelen arccal. Majd hosszasan kezdi bámulni a harmadikat, kifejezetten vádló pillantásokkal, mintha csak az erős szesz tehetne minden szörnyűségről a világon. Ewicáról, avagy bárki másról tüntetőleg tudomást sem vesz. Ő most módszeresen, és szakszerűen talaj részegre issza magát.*
-Egy kupa Sört is Csapos! *Toldja meg rendelését, és az előtte heverő aranyakat még 11-el, zordan bámulva tovább a töményt.**
*Az utat nem tarkította több szó, és nyelvcsata, a kettejükre nehezedő feszült csend pedig képes volt biztosítani egy kevés teret a további elméletek, tervek gyártására. Mire a fogadóhoz értek Jaz lenyugodott annyira, hogy sikeresen elhitette magával, most igazán erős lesz.
Már az ajtó előtt engedte el a lány kezét zavartan, ne lássa őket így senki. Holott alig egy napja a fél várost átszelte Ewivel kéz a kézben. Eképpen érkezik a fogadóba, és komor szótlanságban halad a pulthoz a lány mellett. Elérve a söntést kapaszkodik fel fáradtan az egyik székre, könyökével már az állát támasztva adja le morcosan a rendelést.*
-Három Pálinkát. *Azzal rövid kutakodás után szórja a 48 aranyat maga elé.
Ha a várt ital megérkezik az első két kupicát gyors egymásutánban nyeli le, szinte már rezzenéstelen arccal. Majd hosszasan kezdi bámulni a harmadikat, kifejezetten vádló pillantásokkal, mintha csak az erős szesz tehetne minden szörnyűségről a világon. Ewicáról, avagy bárki másról tüntetőleg tudomást sem vesz. Ő most módszeresen, és szakszerűen talaj részegre issza magát.*-Egy kupa Sört is Csapos! *Toldja meg rendelését, és az előtte heverő aranyakat még 11-el, zordan bámulva tovább a töményt.*
*
5997. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-09 09:18:56
Üzenet elküldve: 2014-11-09 09:18:56
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Amint belép a fogadóba, tudja, hogy ha valahol, hát itt megtalálja azt akit keres, hisz a fogadóban lévők még színesebbek mint a főtéren. Végül úgy dönt, hogy leül az egyik szabad asztalhoz, és jól megszemléli a fogadót, és a benne lévő tömeget. A fogadós a bal oldalon lévő pult mögött épp poharakat törölget, a szépen díszített falakon fáklyák világítanak, hátul pedig egy ajtó vezet valahová.*
~Talán egy kert van a fogadó mögött? Majd megnézem.~
*Közben a tömeget is megszemléli. Sok asztalnál kártyáznak, de van ahol csak isznak vagy beszélgetnek. Tovább keresgél, hátha valahogy ráakad arra, akit keres.*
~Talán egy kert van a fogadó mögött? Majd megnézem.~
*Közben a tömeget is megszemléli. Sok asztalnál kártyáznak, de van ahol csak isznak vagy beszélgetnek. Tovább keresgél, hátha valahogy ráakad arra, akit keres.*
5996. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-07 21:45:52
Üzenet elküldve: 2014-11-07 21:45:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne?//
*Dehogy ostoba. Legfeljebb ők viselkednek ostobán, mindketten. Legalábbis Ewi sok jelzőt képes lenne felsorakoztatni ennek az egész dolognak a jellemzésére, ám ezek mindegyike világokkal távolabb esik az ostobától. Szavakkal mégsem ellenkezik, éppen eleget tette már ezt a mai este folyamán ahhoz, hogy még saját magának is elege legyen belőle. Mozdulatai is elfogadók, engedi a távolodást és hagyja a kézfogást is, mely ismét bizserget, mintha csak egész teste zsibongásba kezdene.
Útjuk további részét, mely egészen a fogadóba való belépésig vezette őket, némaságban tölti, hasonlóan Jazhez. Egyrészt, mert a kézfejét ért meglepően gyakori simítások minden egyes gondolatfoszlányt még csírába szökésük előtt száműzött szöszke üstökéből, másrészt, mert azon tűnődött, ha éppen alkalma nyílt rá, hogy vajon valóban egyedül fogja-e tölteni az éjszakát. Merthogy egyre kevésbé fűlött foga ehhez a gondolathoz.
A Pegazus ajtajához érve zöldjeit szótlanul fűzi hasonló párjukba, hogy egy pillanat múlva már nyissa is a nehézkes falapot. Sárga, kissé kuszán álló ingében, barna nadrágjában és vele egyező színű csizmájában pillanthatja mind, kinek tekintete rászegeződik a bent lébecolók közül, ám senkiét sem viszonozza. Az övét tartó kezet el nem engedve halad egyre beljebb, egyenesen a pult felé. Hiszen szobát akar kivenni, ő legalábbis biztosan. Zsebében már kutatja is az erre elegendő aranyakat szabadon maradt jobbjával, némán jelezve ezzel szándékát kísérője felé is.*
*Dehogy ostoba. Legfeljebb ők viselkednek ostobán, mindketten. Legalábbis Ewi sok jelzőt képes lenne felsorakoztatni ennek az egész dolognak a jellemzésére, ám ezek mindegyike világokkal távolabb esik az ostobától. Szavakkal mégsem ellenkezik, éppen eleget tette már ezt a mai este folyamán ahhoz, hogy még saját magának is elege legyen belőle. Mozdulatai is elfogadók, engedi a távolodást és hagyja a kézfogást is, mely ismét bizserget, mintha csak egész teste zsibongásba kezdene.
Útjuk további részét, mely egészen a fogadóba való belépésig vezette őket, némaságban tölti, hasonlóan Jazhez. Egyrészt, mert a kézfejét ért meglepően gyakori simítások minden egyes gondolatfoszlányt még csírába szökésük előtt száműzött szöszke üstökéből, másrészt, mert azon tűnődött, ha éppen alkalma nyílt rá, hogy vajon valóban egyedül fogja-e tölteni az éjszakát. Merthogy egyre kevésbé fűlött foga ehhez a gondolathoz.
A Pegazus ajtajához érve zöldjeit szótlanul fűzi hasonló párjukba, hogy egy pillanat múlva már nyissa is a nehézkes falapot. Sárga, kissé kuszán álló ingében, barna nadrágjában és vele egyező színű csizmájában pillanthatja mind, kinek tekintete rászegeződik a bent lébecolók közül, ám senkiét sem viszonozza. Az övét tartó kezet el nem engedve halad egyre beljebb, egyenesen a pult felé. Hiszen szobát akar kivenni, ő legalábbis biztosan. Zsebében már kutatja is az erre elegendő aranyakat szabadon maradt jobbjával, némán jelezve ezzel szándékát kísérője felé is.*
5995. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-06 22:04:47
Üzenet elküldve: 2014-11-06 22:04:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ilwen-vége//
*Kifogytak a szóból, és hát Wram is kezdi unni a dolgot. Amit akart, azt elmondta, így lassan feláll az asztaltól.*
-Nos, én megyek. De ne feledd, ha legközelebb összeakaszkodunk, véged lesz. Igérem.-
*Nincs semmi fenyegő a mondatban, az ork úgy beszél, mintha csak az időjárásról lenne szó. Ezek után szó nélkül hagyja ott az asztalt, s lépteit a kijárat felé irányítja.*
*Kifogytak a szóból, és hát Wram is kezdi unni a dolgot. Amit akart, azt elmondta, így lassan feláll az asztaltól.*
-Nos, én megyek. De ne feledd, ha legközelebb összeakaszkodunk, véged lesz. Igérem.-
*Nincs semmi fenyegő a mondatban, az ork úgy beszél, mintha csak az időjárásról lenne szó. Ezek után szó nélkül hagyja ott az asztalt, s lépteit a kijárat felé irányítja.*
5994. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-06 16:03:20
Üzenet elküldve: 2014-11-06 16:03:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Riana//
*A hatalmas méretű szarkazmust hallva még szélesebbre húzódik arcán a vigyor, majd pár pillanaton belül már ismét csak a közöny süt róla. Ugyan esze ágában sincs elhinni, hogy a hölgyemény ilyesmi okból tartózkodott a város ezen részén - kiváltképp az imént távozó alak mondata után -, de nem áll neki faggatózni.
Egyrészt azért, mert jelenleg nem nagyon érdekli, másrészt pedig nem tartja túlságosan valószínűnek, hogy a hölgynek szándékában áll többet elárulni jövetele céljáról. Talán később - amikor már lesz bennük néhány pohár alkohol - kérdezősködősebb kedvében lesz, ám egyelőre nem foglalkoztatja az igazság.*
- Ebben egy pillanatig sem kételkedtem.
*Biccent. Bár az elmúlt pár napban igencsak sok olyan szerzettel találkozott, akik kellően kényesek voltak ahhoz, hogy a Hóhajút idegesítsék vele. Még akkor is, ha ennek nem adott hangot, lévén némi jómodorra őt is nevelték - bár ennek egy jelentős része nyomtalanul tovalibben, s nincs olyan, aki hallott volna felőle.*
- Ismét csak nem tudom kétségbe vonni a szavait. A Pegazusban általában mindenki szívesen eltölt egy vagy akár több éjszakát is. Egyedül vagy akár társaságban is.
*Ismét csak ott játszik a sokat sejtető mosoly a szája szegletében, elvégre miért ne folytatná a "szópárbajt", ha már az imént olyan kellemesen belekezdtek. Mordokhai valami olyasmit jósol, hogy érdekes estének vagy éjszakának néz elébe. Sikerült találnia egy olyan partnert maga mellé, akit egy cseppet sem ismer és akinek erős oldala a titokzatosság.
A következő mondat, ami minden tapintatosságot és jó modort mellőz, kellően kihívó ahhoz, hogy a Hóhajú vigyora ismét csak kiszélesedjen.*
- Nos, el sem tudom mondani mennyire örülök ennek. Ha még egyszer el kellene mondanom...
*A vándor most valóban örül, hogy nem kell a múltjáról mesélnie - még akkor is, ha így egy kicsit nehezebb lesz témát találni. A számát sem tudja, hogy az elmúlt két-három hétben hány embernek volt kénytelen elviselnie "megható" történetét. Mintha bárkit is érdekelne.*
- Akkor hát... induljunk!
*Ezzel meg is indul a főtér irányába. Közben fél szemét az erszényén tartja, bár minden bizonnyal enélkül is feltűnne neki, hogyha a jellegzetes súly eltűnne az oldaláról. A város terén nem áll meg egy pillanatra sem. Ilyenkor már nem túl nagy a tömeg.
Benyit a fogadóba. Itt ellenben még elég sok ember mulat, a kései óra ellenére is. A pulthoz lépked annak reményében, hogy a lány még ott van mögötte és nem tűnt el valamerre.
Rámutat az egyik üveg Borra, és mire a fogadós elé teszi a nyitott palackot, már 9 aranyérme várja őt. Miután kért még két kupát is, az egyik félreeső asztalhoz ballag. Leül, tölt mindkettőjüknek aztán felemeli a poharat.*
- Ezt még állom.*Mondja kihívóan mosolyogva, aztán biccent és belekortyol a vörös folyadékba. Egy pillanatra felötlik benne, hogy az elmúlt napokban túl sokszor találkozott ezzel a színnel, de a gondolat gyorsan tovaröppen.*Szabadjon megérdeklődöm, hogy mégis ki volt az az alak, aki rajtad ült?
*Egy ideje már foglalkoztatja a kérdés, most pedig kiváló alkalom adódott arra, hogy fel is tegye.*
*A hatalmas méretű szarkazmust hallva még szélesebbre húzódik arcán a vigyor, majd pár pillanaton belül már ismét csak a közöny süt róla. Ugyan esze ágában sincs elhinni, hogy a hölgyemény ilyesmi okból tartózkodott a város ezen részén - kiváltképp az imént távozó alak mondata után -, de nem áll neki faggatózni.
Egyrészt azért, mert jelenleg nem nagyon érdekli, másrészt pedig nem tartja túlságosan valószínűnek, hogy a hölgynek szándékában áll többet elárulni jövetele céljáról. Talán később - amikor már lesz bennük néhány pohár alkohol - kérdezősködősebb kedvében lesz, ám egyelőre nem foglalkoztatja az igazság.*
- Ebben egy pillanatig sem kételkedtem.
*Biccent. Bár az elmúlt pár napban igencsak sok olyan szerzettel találkozott, akik kellően kényesek voltak ahhoz, hogy a Hóhajút idegesítsék vele. Még akkor is, ha ennek nem adott hangot, lévén némi jómodorra őt is nevelték - bár ennek egy jelentős része nyomtalanul tovalibben, s nincs olyan, aki hallott volna felőle.*
- Ismét csak nem tudom kétségbe vonni a szavait. A Pegazusban általában mindenki szívesen eltölt egy vagy akár több éjszakát is. Egyedül vagy akár társaságban is.
*Ismét csak ott játszik a sokat sejtető mosoly a szája szegletében, elvégre miért ne folytatná a "szópárbajt", ha már az imént olyan kellemesen belekezdtek. Mordokhai valami olyasmit jósol, hogy érdekes estének vagy éjszakának néz elébe. Sikerült találnia egy olyan partnert maga mellé, akit egy cseppet sem ismer és akinek erős oldala a titokzatosság.
A következő mondat, ami minden tapintatosságot és jó modort mellőz, kellően kihívó ahhoz, hogy a Hóhajú vigyora ismét csak kiszélesedjen.*
- Nos, el sem tudom mondani mennyire örülök ennek. Ha még egyszer el kellene mondanom...
*A vándor most valóban örül, hogy nem kell a múltjáról mesélnie - még akkor is, ha így egy kicsit nehezebb lesz témát találni. A számát sem tudja, hogy az elmúlt két-három hétben hány embernek volt kénytelen elviselnie "megható" történetét. Mintha bárkit is érdekelne.*
- Akkor hát... induljunk!
*Ezzel meg is indul a főtér irányába. Közben fél szemét az erszényén tartja, bár minden bizonnyal enélkül is feltűnne neki, hogyha a jellegzetes súly eltűnne az oldaláról. A város terén nem áll meg egy pillanatra sem. Ilyenkor már nem túl nagy a tömeg.
Benyit a fogadóba. Itt ellenben még elég sok ember mulat, a kései óra ellenére is. A pulthoz lépked annak reményében, hogy a lány még ott van mögötte és nem tűnt el valamerre.
Rámutat az egyik üveg Borra, és mire a fogadós elé teszi a nyitott palackot, már 9 aranyérme várja őt.
Miután kért még két kupát is, az egyik félreeső asztalhoz ballag. Leül, tölt mindkettőjüknek aztán felemeli a poharat.*- Ezt még állom.*Mondja kihívóan mosolyogva, aztán biccent és belekortyol a vörös folyadékba. Egy pillanatra felötlik benne, hogy az elmúlt napokban túl sokszor találkozott ezzel a színnel, de a gondolat gyorsan tovaröppen.*Szabadjon megérdeklődöm, hogy mégis ki volt az az alak, aki rajtad ült?
*Egy ideje már foglalkoztatja a kérdés, most pedig kiváló alkalom adódott arra, hogy fel is tegye.*
5993. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-05 15:45:18
Üzenet elküldve: 2014-11-05 15:45:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Esti hírek – Katrëyn//
*A nőcske még csak reagálásra sem méltatja, de ez Caletht egyáltalán nem gátolja meg semmiben, sőt egyre idegesítőbb vigyora is tovább terjed az arcán, hisz ezt pontosan egyfajta győzelemként éli meg. Sikerült legalább belefojtani a szót, ha egy kis időre is, s ha az ágyába már nem is sikerül becsábítania, pontosabban, neki nem sikerül a nő ágyába kerül, legalább ez a gondolat felvidítja. Sőt, egyre inkább rá kell döbbennie, hogy talán nem is bánja, hogy a nő ilyen ellenségesen rideg vele szemben, mert hát, azért még mindig jobb egy tüzes nőcske oldalán felkelni, aki rögtön azzal ébreszti, hogy édes hangjával a fülébe suttog, vagy… hát persze akár mással is. Mindenesetre ez a vöröske nem ilyennek tűnik. Sokkal inkább annak a fajtának, aki dolga végeztével páros lábbal parancsolja ki a férfiakat az ágyból, s vele együtt a lakásából is. Ehhez pedig most akármilyen jól is szórakozik, még sincs kedve, sem ereje. Túl sok időbe telne mindez. Sóhajtva megrázza a fejét, amikor újabb pimasz reakciót kap.*
- Jó, hát hogyha nagyon szeretnéd, akkor megjegyzem a neved kedves Katrik… vagy Katreis? *Bohóckodik egy sort.* De csak mert látom, hogy nagyon zavar a téma. *Idióta kacagás.
Mondhatni meg sem lepődik, amikor a füles indulásara készül. Azon csodálkozott, hogy eddig bírta. Nem is nagyon ellenkezik, mert neki már sokkal jobb ötlete van, mint itt fecsegni vele egész éjszaka és az ő pénztárcájához mérten méregdrága italokat szürcsölni. Így hát kezével jelzi a hölgynek, hogy szabad az út, de azért az utolsó szurkálódására összeszűkíti a szemét és rá kell döbbennie, hogy ez az odaszólás feldühítette. Még, hogy neki valaki tippet ad, hogy honnan szerezze az információit, hát ez bizony valóban szíven üti. Így már lelkiismerete sem lesz, ha a nő után lopakodik majd, kilesi az összes mocskos kis titkát, majd papírra veti és pénzt csinál belőle. Az efféle okoskodó és látszólag jégcsap nőknek temérdeknyi szennyese van otthon, a középréteg pedig rajong az ilyen sztorikért. Majd tesz ő róla, hogy legyen is min csámcsogniuk. Magára erőltet egy magabiztos mosolyt.*
- A mihamarabbi viszontlátásra. *Kiáltja utána, miközben azért csak nem tudja kihagyni, hogy előtörő ellenszenve ellenére ne vegye szemügyre a nőcskét hátulról. ~Talán hamarabb is, mint gondolod.~ Mosolyog magában. Ledönti a sört a gyomrába, majd megüti a mellkasát és egy igen jelentőségteljes, öblös böffentést ereszt ki a száján. Az asztalra csapva feltámaszkodik, majd elvigyorodik.* Már megyek is cicám. *Mondja maga előtt, s meg is indul kifelé, pontosan a vöröske nyomába.*
*A nőcske még csak reagálásra sem méltatja, de ez Caletht egyáltalán nem gátolja meg semmiben, sőt egyre idegesítőbb vigyora is tovább terjed az arcán, hisz ezt pontosan egyfajta győzelemként éli meg. Sikerült legalább belefojtani a szót, ha egy kis időre is, s ha az ágyába már nem is sikerül becsábítania, pontosabban, neki nem sikerül a nő ágyába kerül, legalább ez a gondolat felvidítja. Sőt, egyre inkább rá kell döbbennie, hogy talán nem is bánja, hogy a nő ilyen ellenségesen rideg vele szemben, mert hát, azért még mindig jobb egy tüzes nőcske oldalán felkelni, aki rögtön azzal ébreszti, hogy édes hangjával a fülébe suttog, vagy… hát persze akár mással is. Mindenesetre ez a vöröske nem ilyennek tűnik. Sokkal inkább annak a fajtának, aki dolga végeztével páros lábbal parancsolja ki a férfiakat az ágyból, s vele együtt a lakásából is. Ehhez pedig most akármilyen jól is szórakozik, még sincs kedve, sem ereje. Túl sok időbe telne mindez. Sóhajtva megrázza a fejét, amikor újabb pimasz reakciót kap.*
- Jó, hát hogyha nagyon szeretnéd, akkor megjegyzem a neved kedves Katrik… vagy Katreis? *Bohóckodik egy sort.* De csak mert látom, hogy nagyon zavar a téma. *Idióta kacagás.
Mondhatni meg sem lepődik, amikor a füles indulásara készül. Azon csodálkozott, hogy eddig bírta. Nem is nagyon ellenkezik, mert neki már sokkal jobb ötlete van, mint itt fecsegni vele egész éjszaka és az ő pénztárcájához mérten méregdrága italokat szürcsölni. Így hát kezével jelzi a hölgynek, hogy szabad az út, de azért az utolsó szurkálódására összeszűkíti a szemét és rá kell döbbennie, hogy ez az odaszólás feldühítette. Még, hogy neki valaki tippet ad, hogy honnan szerezze az információit, hát ez bizony valóban szíven üti. Így már lelkiismerete sem lesz, ha a nő után lopakodik majd, kilesi az összes mocskos kis titkát, majd papírra veti és pénzt csinál belőle. Az efféle okoskodó és látszólag jégcsap nőknek temérdeknyi szennyese van otthon, a középréteg pedig rajong az ilyen sztorikért. Majd tesz ő róla, hogy legyen is min csámcsogniuk. Magára erőltet egy magabiztos mosolyt.*
- A mihamarabbi viszontlátásra. *Kiáltja utána, miközben azért csak nem tudja kihagyni, hogy előtörő ellenszenve ellenére ne vegye szemügyre a nőcskét hátulról. ~Talán hamarabb is, mint gondolod.~ Mosolyog magában. Ledönti a sört a gyomrába, majd megüti a mellkasát és egy igen jelentőségteljes, öblös böffentést ereszt ki a száján. Az asztalra csapva feltámaszkodik, majd elvigyorodik.* Már megyek is cicám. *Mondja maga előtt, s meg is indul kifelé, pontosan a vöröske nyomába.*
5992. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-04 22:31:16
Üzenet elküldve: 2014-11-04 22:31:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Tolvajok - (Ato, Illiamae, Dagro)//
*Ahogy Lumir tovább lépdel az ajtó felé, arra lesz figyelmes, hogy mögötte valaki az asztalra csap, megfordul, és látja, hogy korábbi társasága diskurzust folytat. Ahogy az ajtóhoz ér, kinyitja és kinéz rajta. Szemeivel fürkészi a zajos főteret, de sehol nem látja a lányt, aki után elindult, tovább gyengítve az ekkorra már amúgy sem túl szilárd elhatározását. Megforgatja a kezén lévő gyűrűjét, egy pillanatig elgondolkodik, majd becsukja az ajtót, anélkül, hogy átlépett volna a küszöbön. Visszasétál korábbi asztalához, kihúzza a székét. Felkeresi a pincérnő szemét, majd jelez a kezével is, hogy ő igenis rendelni szeretne. Lehuppan a még meleg székébe.* -Elnézést, tárgytalannak bizonyult a távozásom oka. *mondja, majd miután kifizeti a Borért járó 10 aranyat, így folytatja:* -Szóval semmi őrültség, igaz, kishölgy?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.11.05 18:56:54, a következő indokkal:
Kérésre.
*Ahogy Lumir tovább lépdel az ajtó felé, arra lesz figyelmes, hogy mögötte valaki az asztalra csap, megfordul, és látja, hogy korábbi társasága diskurzust folytat. Ahogy az ajtóhoz ér, kinyitja és kinéz rajta. Szemeivel fürkészi a zajos főteret, de sehol nem látja a lányt, aki után elindult, tovább gyengítve az ekkorra már amúgy sem túl szilárd elhatározását. Megforgatja a kezén lévő gyűrűjét, egy pillanatig elgondolkodik, majd becsukja az ajtót, anélkül, hogy átlépett volna a küszöbön. Visszasétál korábbi asztalához, kihúzza a székét. Felkeresi a pincérnő szemét, majd jelez a kezével is, hogy ő igenis rendelni szeretne. Lehuppan a még meleg székébe.* -Elnézést, tárgytalannak bizonyult a távozásom oka. *mondja, majd miután kifizeti a Borért járó 10 aranyat,
így folytatja:* -Szóval semmi őrültség, igaz, kishölgy?A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.11.05 18:56:54, a következő indokkal:
Kérésre.
5991. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-04 17:04:48
Üzenet elküldve: 2014-11-04 17:04:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Tolvajok (Ato Illiamae)//
*Figyelmesen hallgatja a mélységi összes szavát. Szóval lopásról lenne szó. Méghozzá nem holmi jelentéktelen rablásról. Olyan bűntettet készül végrehajtani, amelynek komoly következményei lehetnek. De hát egyszer élünk! Dagronnak pedig nincs ellenvetése a nem túl becsületes munkával szemben. Ő maga sem szent. Ráadásul ha eltulajdonításról van szó, hősünk hazai pályán érezheti magát, bár a készülődő akció kissé komolyabb lesz, mint az eddigi összes többi.*
- Benne vagyok.
* Az asztalra csap, (persze csak halkan) határozottan mondja ki a szavakat. Ne merje senki kétségbe vonni bátorságát! A piszkos munka nem akadály egy mélységinek, ezt a lány is tanúsította. Nem kíván többet mondani, reméli, hogy ez a két szó magáért beszél. De azért a pincérnőnek még szól, és a változatosság kedvéért most Vajsört rendel. A következő pillanatban már a kezében tartja a teli korsót, és ki is fizeti az érte járó 13 aranyat. Most szerencséje volt, hamar kiszolgálták. Nem váratja az italt, egy szempillantás alatt felhörpinti. Most azért már nem böffent. Többet nem rombolja a tekintélyét. Az asztalon viszont szokatlan csönd ül, így Dagron jobbnak látja megtörni a kínos hallgatást.*
- Meddig kívánunk itt időzni? Esetleg itt maradunk éjszakára, vagy máris indulunk?
*Figyelmesen hallgatja a mélységi összes szavát. Szóval lopásról lenne szó. Méghozzá nem holmi jelentéktelen rablásról. Olyan bűntettet készül végrehajtani, amelynek komoly következményei lehetnek. De hát egyszer élünk! Dagronnak pedig nincs ellenvetése a nem túl becsületes munkával szemben. Ő maga sem szent. Ráadásul ha eltulajdonításról van szó, hősünk hazai pályán érezheti magát, bár a készülődő akció kissé komolyabb lesz, mint az eddigi összes többi.*
- Benne vagyok.
* Az asztalra csap, (persze csak halkan) határozottan mondja ki a szavakat. Ne merje senki kétségbe vonni bátorságát! A piszkos munka nem akadály egy mélységinek, ezt a lány is tanúsította. Nem kíván többet mondani, reméli, hogy ez a két szó magáért beszél. De azért a pincérnőnek még szól, és a változatosság kedvéért most Vajsört rendel. A következő pillanatban már a kezében tartja a teli korsót, és ki is fizeti az érte járó 13 aranyat.
Most szerencséje volt, hamar kiszolgálták. Nem váratja az italt, egy szempillantás alatt felhörpinti. Most azért már nem böffent. Többet nem rombolja a tekintélyét. Az asztalon viszont szokatlan csönd ül, így Dagron jobbnak látja megtörni a kínos hallgatást.*- Meddig kívánunk itt időzni? Esetleg itt maradunk éjszakára, vagy máris indulunk?
5990. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-04 15:28:02
Üzenet elküldve: 2014-11-04 15:28:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esti hírek – Caleth //
- Ne haragudj, ha ezt nem kimondottan tudom értékelendő eredményként számon tartani. *Mosolyogja, már ami a férfi figyelem felkeltési módszerét illeti, bár tény, hogy jó ideje mást sem vizslat szürkés lélektükreivel, mást sem hallgat árnyaltan hegyes füleivel, mint a szemközt ülő roppantul magabiztos emberformát. Ám most, hogy volt szívélyes felhívni a figyelmét az oldalvást helyezkedő szakállas kéjencre, úgy felé is vet egy nyugodt, ámde a végletekig lekezelő pillantást. Ebből is látszik, hogy kellően megbolygatta a lelki békéjét Caleth, mert máskülönben csak kedvesen mosolyogna, hogy a következő körben egy minden lében kanál, bájainak már csupán a látványára is csicsergő férfi egyednél próbálkozzon a legfrissebb pletykák megszerzéséért, most viszont képtelen lenne egy újabb idiótát elviselni. Persze, hogy ezt a változást bárki észrevehesse, ahhoz magának Katrëynnek kéne lenni, mert nagyon nem tart a közelében barátokat, barátnőket, akik a jó ismeretség révén fellelhetnék a változást.
Legközelebb már csak akkor tekint vissza a sármos úrra, amikor az újfent vajmi roppant magabiztos magyarázattal áll elő a figyelmét és az italra való meghívás elmulasztását illetően, amelyre a nő csakugyan nem hajlandó reagálni. Távol álljon tőle, hogy még tovább táplálja ezt a láthatóan csillapodni nem akaró tüzet, amelyet balga módon alaposan megbolygatott. Persze az kétségtelen, hogy valahol ő is élvezi a piszkálódások hadát, no meg, hogy végre nem az unalmas köröket futja egy szerencsétlen félnótással, aki már annak is örül, hogy hozzászólt egy ilyen tehetős kisasszonyka, de ez sem tart örökké, körülbelül addig, ameddig a nevét nem becsmérli a férfi.
Szúrós pillantással hagyja meg Calethnek a győzedelem mámoros aromájának ízlelgetését, legalábbis, ameddig le nem gyűri magában a dühöt, és össze nem szedi magát egy haloványka, ámde a számára kielégítő riposzttal.*
- Nem kell ahhoz hosszúnak lennie, hogy a magadfajtáknak nehéz legyen felfogni, de örömmel veszem, hogy ezek szerint ilyesfajta korlátok nem gátolnak abban, hogy jó időre megjegyezd a nevemet. *Ismét visszatér ajkainak sarkába a nyugodt, bájos mosoly, ám érződik valami a levegőben... Akár a vihar előtti csend, úgy lappang körülöttük a nő elnyomott feszültsége s türelmetlensége, melynek során valószínűleg perceken belül ki fog törni belőle kíváncsiságának kielégületlenül maradása és az eltékozolt, drága idő nyomasztó terhe.*
- Nem szeretném elrontani az örömödet, szóval igazán hálás vagyok, hogy láthattam valami újat, és történhetett velem valami ebben a rendkívül ingerszegény életemben... *Szólal meg, igyekezvén felvázolni mihamarabbi távozásának lehetőségét. Közben egy húzóra kiissza a pálinkás pohár tartalmát, majd egy aprócska fintort követő elégedett sóhaj révén a kesztyűit is elkezdi visszahúzkodni vékony ujjaira.* De attól tartok, barbár uram, aki álruhában érkezett, hogy a hozzám hasonlatos fehérnépnek már magasan jár a hold, hogy itt üsse az idejét a Pegazusban. *Magyarázza, ajkait már nem fárasztva mesterkélt mosolyával, addig is felkel a székből, és a kabátkáját is visszaveszi magára, hogy a gazdagnegyedig tartó rövid séta alatt se hűlhessen meg nagyon.*
- Ohh, ha egyet még szabadna megjegyezni. A részeg mocskoknál nagyobb sikerre tehetsz szert, ha mindenáron információt akarsz kihúzni az emberekből. *Könnyed, lágy mosollyal jegyzi meg bizonytalan talajon ingadozó megállapítását, amelynek valóságtartalmában épp annyira biztos, mint Caleth abban, hogy mit is keres a fogadóban egy hozzá hasonlatos nőcske, mindenesetre a lehetséges reakcióért megérte a próbát.
Még megvárja, akad-e bármi foganatja egyelőre légből kapottnak tűnő megjegyzésének, aztán szemérmetlenül faképnél hagyja ő macsóságát a Pegazus égő széntől és alkoholbűztől terhes légkörében.*
A hozzászólás írója (Katrëyn Briara Lydi'aleera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.04 15:33:57
- Ne haragudj, ha ezt nem kimondottan tudom értékelendő eredményként számon tartani. *Mosolyogja, már ami a férfi figyelem felkeltési módszerét illeti, bár tény, hogy jó ideje mást sem vizslat szürkés lélektükreivel, mást sem hallgat árnyaltan hegyes füleivel, mint a szemközt ülő roppantul magabiztos emberformát. Ám most, hogy volt szívélyes felhívni a figyelmét az oldalvást helyezkedő szakállas kéjencre, úgy felé is vet egy nyugodt, ámde a végletekig lekezelő pillantást. Ebből is látszik, hogy kellően megbolygatta a lelki békéjét Caleth, mert máskülönben csak kedvesen mosolyogna, hogy a következő körben egy minden lében kanál, bájainak már csupán a látványára is csicsergő férfi egyednél próbálkozzon a legfrissebb pletykák megszerzéséért, most viszont képtelen lenne egy újabb idiótát elviselni. Persze, hogy ezt a változást bárki észrevehesse, ahhoz magának Katrëynnek kéne lenni, mert nagyon nem tart a közelében barátokat, barátnőket, akik a jó ismeretség révén fellelhetnék a változást.
Legközelebb már csak akkor tekint vissza a sármos úrra, amikor az újfent vajmi roppant magabiztos magyarázattal áll elő a figyelmét és az italra való meghívás elmulasztását illetően, amelyre a nő csakugyan nem hajlandó reagálni. Távol álljon tőle, hogy még tovább táplálja ezt a láthatóan csillapodni nem akaró tüzet, amelyet balga módon alaposan megbolygatott. Persze az kétségtelen, hogy valahol ő is élvezi a piszkálódások hadát, no meg, hogy végre nem az unalmas köröket futja egy szerencsétlen félnótással, aki már annak is örül, hogy hozzászólt egy ilyen tehetős kisasszonyka, de ez sem tart örökké, körülbelül addig, ameddig a nevét nem becsmérli a férfi.
Szúrós pillantással hagyja meg Calethnek a győzedelem mámoros aromájának ízlelgetését, legalábbis, ameddig le nem gyűri magában a dühöt, és össze nem szedi magát egy haloványka, ámde a számára kielégítő riposzttal.*
- Nem kell ahhoz hosszúnak lennie, hogy a magadfajtáknak nehéz legyen felfogni, de örömmel veszem, hogy ezek szerint ilyesfajta korlátok nem gátolnak abban, hogy jó időre megjegyezd a nevemet. *Ismét visszatér ajkainak sarkába a nyugodt, bájos mosoly, ám érződik valami a levegőben... Akár a vihar előtti csend, úgy lappang körülöttük a nő elnyomott feszültsége s türelmetlensége, melynek során valószínűleg perceken belül ki fog törni belőle kíváncsiságának kielégületlenül maradása és az eltékozolt, drága idő nyomasztó terhe.*
- Nem szeretném elrontani az örömödet, szóval igazán hálás vagyok, hogy láthattam valami újat, és történhetett velem valami ebben a rendkívül ingerszegény életemben... *Szólal meg, igyekezvén felvázolni mihamarabbi távozásának lehetőségét. Közben egy húzóra kiissza a pálinkás pohár tartalmát, majd egy aprócska fintort követő elégedett sóhaj révén a kesztyűit is elkezdi visszahúzkodni vékony ujjaira.* De attól tartok, barbár uram, aki álruhában érkezett, hogy a hozzám hasonlatos fehérnépnek már magasan jár a hold, hogy itt üsse az idejét a Pegazusban. *Magyarázza, ajkait már nem fárasztva mesterkélt mosolyával, addig is felkel a székből, és a kabátkáját is visszaveszi magára, hogy a gazdagnegyedig tartó rövid séta alatt se hűlhessen meg nagyon.*
- Ohh, ha egyet még szabadna megjegyezni. A részeg mocskoknál nagyobb sikerre tehetsz szert, ha mindenáron információt akarsz kihúzni az emberekből. *Könnyed, lágy mosollyal jegyzi meg bizonytalan talajon ingadozó megállapítását, amelynek valóságtartalmában épp annyira biztos, mint Caleth abban, hogy mit is keres a fogadóban egy hozzá hasonlatos nőcske, mindenesetre a lehetséges reakcióért megérte a próbát.
Még megvárja, akad-e bármi foganatja egyelőre légből kapottnak tűnő megjegyzésének, aztán szemérmetlenül faképnél hagyja ő macsóságát a Pegazus égő széntől és alkoholbűztől terhes légkörében.*
A hozzászólás írója (Katrëyn Briara Lydi'aleera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.04 15:33:57
5989. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:27:50
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:27:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Senwir Norierr//
*Örömmel tapasztalja, hogy kezd feloldódni köztük a hangulat. Ugyan még mindig fellelhető egy kis feszültség, ami talán egyáltalán nem is fog elmúlni a beszélgetésük során, viszont már ezt is sikernek könyveli el. Már csak azért is, mert így legalább nem kell egyedül ücsörögnie a fogadóban, plusz elég érdekesnek találja a fiút, s szeretné kicsit jobban megismerni, persze csak a jó ízlés határain belül maradva.*
-Mosolyt? Tényleg? *Kérdez vissza meglepetten, s egy, a kijelentést nem meghazudtoló mosoly jelenik meg ajakin, ismét.* Most már ezt is tudom. S köszönöm.
*Teszi még hozzá, hiszen most szerzett egy kis tudást is, s egy bókot is bezsebelhetett, ami igen jól esett neki. Hiszen minek tagadni, minden lány örül, ha bókolnak neki, s mindenféle szépet mondanak róla.*
-Köszönöm a meghívást, de nem olyan régen fejeztem be a reggelimet, így most nem kívánok semmit. *Utasítja vissza finoman a meghívást, tényleg eléggé tele van, így nem valószínű, hogy bármi le tudna csúszni a torkán.
S igen, hallotta s fel is figyelt a nevének változtatására, de úgy dönt, inkább nem javítja ki; nem szeretne szőrszálhasogató lenni, főleg nem feleslegesen. Hiszen volt már szerencséje olyan lényekhez is, akik ezt a pár betűt nem tudták rendesen egymás után rakni, vagy esetleg meg sem jegyezték őket, így azokhoz képest az "Áda" egyáltalán nem zavarja.*
*Örömmel tapasztalja, hogy kezd feloldódni köztük a hangulat. Ugyan még mindig fellelhető egy kis feszültség, ami talán egyáltalán nem is fog elmúlni a beszélgetésük során, viszont már ezt is sikernek könyveli el. Már csak azért is, mert így legalább nem kell egyedül ücsörögnie a fogadóban, plusz elég érdekesnek találja a fiút, s szeretné kicsit jobban megismerni, persze csak a jó ízlés határain belül maradva.*
-Mosolyt? Tényleg? *Kérdez vissza meglepetten, s egy, a kijelentést nem meghazudtoló mosoly jelenik meg ajakin, ismét.* Most már ezt is tudom. S köszönöm.
*Teszi még hozzá, hiszen most szerzett egy kis tudást is, s egy bókot is bezsebelhetett, ami igen jól esett neki. Hiszen minek tagadni, minden lány örül, ha bókolnak neki, s mindenféle szépet mondanak róla.*
-Köszönöm a meghívást, de nem olyan régen fejeztem be a reggelimet, így most nem kívánok semmit. *Utasítja vissza finoman a meghívást, tényleg eléggé tele van, így nem valószínű, hogy bármi le tudna csúszni a torkán.
S igen, hallotta s fel is figyelt a nevének változtatására, de úgy dönt, inkább nem javítja ki; nem szeretne szőrszálhasogató lenni, főleg nem feleslegesen. Hiszen volt már szerencséje olyan lényekhez is, akik ezt a pár betűt nem tudták rendesen egymás után rakni, vagy esetleg meg sem jegyezték őket, így azokhoz képest az "Áda" egyáltalán nem zavarja.*
5988. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-02 09:57:15
Üzenet elküldve: 2014-11-02 09:57:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Óvatosan nyit be a vékony faajtón a Holdudvar felől. Nem ismeri itt a járást, nem tudja, hová vezet pontosan. A csukott ajtók szentségét meggyalázva pedig máris bűntudat ostromolja. Fülel, beles először az ajtórésen, csak aztán nyitja ki egészen a bejáratot, mikor rájön, hogy az a fogadóba vezet. Úgy közlekedik, mint az észrevétlen lopakodó tolvajok. Halkan csukja vissza maga mögött az ajtót és amíg lehet, takarásban marad. Lehajtja a fejét, összehúzza magát, csak akkor lép tovább, ha úgy érzi, senki sem figyeli.
Sajnos a beltér nem mindenhol ad lehetőséget arra, hogy ne kerüljön szem elé. Aki látja, az az érzése támadhat, hogy a lány, ha tehetné, inkább kúszna át a padlódeszkák alatt, mint hogy átsétáljon az asztalok között, ahol óhatatlanul rá szegeződhet egy-egy tekintet.
Rossz érzéseit leküzdve vág át a helyiségen és lépteit egyenesen a kijárat felé irányozza.
Jön és megy is, mint az első téli fuvallat, mely beszökött kintről, s alig meglebbentve a függönyöket, gyertyalángokat, már el is tűnt. Csak az ajtó csendes csukódása jelzi, hogy itt járt.*
Sajnos a beltér nem mindenhol ad lehetőséget arra, hogy ne kerüljön szem elé. Aki látja, az az érzése támadhat, hogy a lány, ha tehetné, inkább kúszna át a padlódeszkák alatt, mint hogy átsétáljon az asztalok között, ahol óhatatlanul rá szegeződhet egy-egy tekintet.
Rossz érzéseit leküzdve vág át a helyiségen és lépteit egyenesen a kijárat felé irányozza.
Jön és megy is, mint az első téli fuvallat, mely beszökött kintről, s alig meglebbentve a függönyöket, gyertyalángokat, már el is tűnt. Csak az ajtó csendes csukódása jelzi, hogy itt járt.*
5987. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-01 21:47:10
Üzenet elküldve: 2014-11-01 21:47:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Esti hírek – Katrëyn//
*A nő lekezelő, mégis frappáns mondatai csak mind tovább táplálják ördögi vigyorát, mit nem is kendőz csöppet sem. A hangneme, a cinikus megjegyzése, csípős nyelvezete azonban nem tudja meghatni a férfit, ki világéletében ehhez szokott. Hallott már cifrábbakat, általában egy jobb egyenes tolmácsolásában, így amennyiben csak a nő nem arra készül, hogy páros lábbal rúgja le őt a székről, így ez a vigyor továbbra is őszinte marad. Szinte betegesen élvezi, ha ellenállásba ütközik, vagy efféle helyzetekbe, hisz ez mind azt jelentik, hogy nem egyszerű kis szürke egér, ki felett átsiklanak a tekintetek. Ezért is amikor a vöröske a népszerűségének létét firtatja kacéran megrándul a szemöldöke, de önbizalma nem törik meg.*
- Hmm, igen. Beválik. *Kacsint egyet őszinte válasza mellé. Bár némileg talán túloz is, hisz az alja nőcskéknek ennél kevesebb is elég, s őket nem kell kerülgetni minden oldalról. Az ilyen rideg, elzárkózó teremtéseknél viszont nagyon jól tudja, hogy nem a bájolgás az, amire majd célra vezet.* Keményszívű macsó? Ugyan drágám, ez fájt. *Kap a szívéhez gúnyos hangnemben.* Mélységesen bánt még a feltételezés is. *Rebegteti ártatlan, angyali képpel a szempilláit, miközben fejét enyhén oldalra dönti, de igenis létező népszerűségének létét nem kívánja firtatni, ám modorának negatív színben való feltüntetését már nem tudja szó nélkül hagyni. Pillanatra összeszűkíti szemeit.* Modorom és keményszívűségem ellenére azonban még mindig többre mentem, mint ezek a bazári majmok *Fejével a mellettük viháncoló asztaltársaság felé bök, hol egy részeges vén kujon, érkezése óta falja szemeivel a nőcskét.* mert rám figyelsz. *Emeli meg az ujját, jelezvén, hogy bizony ebben van a lényeg. Az már lényegtelen számára, hogy ez a figyelem milyen irányú, hisz a cél megvan vele és ez az, amivel a legtöbb hasonlóan sznob nőcskét később takarója meleg rejtekébe csábítgatja.
Természetesen nem hagyja figyelmen kívül a nőstény igen szemet gyönyörködtető italfogyasztását, s fantáziája már meg is indult hosszú és kalandos útjára, s csak reméli, hogy ha más nem, legalább lesz egy kellemes éjszakája, majd másnap tovább áll, s folytatja ténykedését, ami az információ szerzést illeti. Bár, ha így jobban belegondol, már akár közben is megkezdheti, hisz semmikor sem csicsereg szebben egy nő, mint egy igazi férfi biztonságot nyújtó karjaiban. Kaján vigyor húzódik a szájára a gondolatra, de lehűti magát a sörrel. Ha mégsem megy bele a kisasszony, hát azt bizony majd bánhatja.
Amint a vörös hegyesfülü is beszédbe kezd, kezébe fogja korsóját, majd hátradől. Most nem kalandozik el tekintete, bár néha vigyorogva nézi a szomszédos asztal szakállas kis perverzét, de azért füleit a lány hangjára állítja, elvégre most róla lesz szó, azt pedig nagyon szereti, ha róla beszélnek. Bizony.
Minden egyes találkozásnál felszisszen, mintegy jelezve, hogy épp egy kiadós röhögést igyekszik visszatartani. Pedig, hát a nő igen éles szeműnek tűnik, de azért Caleth most sem hagyna ki egyetlen pillanatot sem, hogy ne kérdezzen közbe.*
- Szóval figyeltél, mi? *Kacér hangjával persze a látványos fukarkodására utal.* Vagy csak sajnálod, hogy nem hívtalak meg plusz egy italra? Jaj, drágám, hisz még a pálinkád sem ittad meg. *Persze ezek csak apró szurkálódások, mikre igazából nem vár választ, de szívesen bosszantaná kicsit a felvágott nyelvű kisasszonyt.
Igazából egyszer mégis csak megdöbben, ami talán a pillanat töredékéig meg is látszik rajta, de végül, persze most is csak egy jóízű kacagás fut ki torkán.*
- Na ez jó volt *Kénytelen elismerni, ám ezt mégsem hagyhatja annyiban, pláne miután észleli a nőstényből áradó határtalan elégedettséget.* De! * Emeli fel az ujját és ismét előrébb dől* kedves Katrëyn, tudod, ha valamiért elfelejteném a neved, hát az nem azért lenne, mert túl hosszú. *Önelégült vigyorral dől vissza a székének háttámlájára. Hogy a nőcske érti-e vagy sem, azt már rábízza, ő győzelemittas ábrázattal húz egy újabbat a nedűből, majd szemét körbejártatja a fogadóban. ~Itt még egy rendes bunyó sincs.~ Morgolódásából a nő nyakatekert mondata rázza vissza a valóságba, ami ismét csak megmosolyogtatja. Minden bizonnyal ezzel akarta belé fojtani a szót, de ezzel mellé lőtt. Eleget hallgatózott már a felsőbb társadalmi rétegek ablakai alatt, hogy simán kiszűrje a lényeget az ilyen cifra mondatokból.*
- Talán csak egy utazó vagyok, kit útja erre sodort. *Nyilvánvalóan esze ágában sincs magáról mesélni.* Vagy egy kegyetlen orgyilkos? Vagy egy tolvaj? Esetleg egy... barbár, ki a Kikötő közeli táborból jött álruhában? *Itt létének lényegét valójában most nyögte ki először, hisz szeretne titokzatos maradni, a nők ezt imádják. Ugyanakkor hátha végre valami kézzel fogható információt is megtudna. Amennyiben persze a nő tudja, hogy ő miről beszél.*
- Teszem azt te a város elegánsabb negyedéből jöttél, megöl otthon az unalom, s azért választottad ezt a helyet, hátha végre valami izgalmas is történik fényűző, de ingerszegény életedben. Remélvén, hogy talán látsz valami újat, vagy történik veled valami. Örömmel mondhatom, hogy mindkettő megtörtént. *Löki be teljesen hirtelen megállapításait, bár senki sem kérte. Nagyképűen kihúzza magát, de azért erőteljesen vizslatva az orrát igen magasan hordó kisasszony reakcióját.*
*A nő lekezelő, mégis frappáns mondatai csak mind tovább táplálják ördögi vigyorát, mit nem is kendőz csöppet sem. A hangneme, a cinikus megjegyzése, csípős nyelvezete azonban nem tudja meghatni a férfit, ki világéletében ehhez szokott. Hallott már cifrábbakat, általában egy jobb egyenes tolmácsolásában, így amennyiben csak a nő nem arra készül, hogy páros lábbal rúgja le őt a székről, így ez a vigyor továbbra is őszinte marad. Szinte betegesen élvezi, ha ellenállásba ütközik, vagy efféle helyzetekbe, hisz ez mind azt jelentik, hogy nem egyszerű kis szürke egér, ki felett átsiklanak a tekintetek. Ezért is amikor a vöröske a népszerűségének létét firtatja kacéran megrándul a szemöldöke, de önbizalma nem törik meg.*
- Hmm, igen. Beválik. *Kacsint egyet őszinte válasza mellé. Bár némileg talán túloz is, hisz az alja nőcskéknek ennél kevesebb is elég, s őket nem kell kerülgetni minden oldalról. Az ilyen rideg, elzárkózó teremtéseknél viszont nagyon jól tudja, hogy nem a bájolgás az, amire majd célra vezet.* Keményszívű macsó? Ugyan drágám, ez fájt. *Kap a szívéhez gúnyos hangnemben.* Mélységesen bánt még a feltételezés is. *Rebegteti ártatlan, angyali képpel a szempilláit, miközben fejét enyhén oldalra dönti, de igenis létező népszerűségének létét nem kívánja firtatni, ám modorának negatív színben való feltüntetését már nem tudja szó nélkül hagyni. Pillanatra összeszűkíti szemeit.* Modorom és keményszívűségem ellenére azonban még mindig többre mentem, mint ezek a bazári majmok *Fejével a mellettük viháncoló asztaltársaság felé bök, hol egy részeges vén kujon, érkezése óta falja szemeivel a nőcskét.* mert rám figyelsz. *Emeli meg az ujját, jelezvén, hogy bizony ebben van a lényeg. Az már lényegtelen számára, hogy ez a figyelem milyen irányú, hisz a cél megvan vele és ez az, amivel a legtöbb hasonlóan sznob nőcskét később takarója meleg rejtekébe csábítgatja.
Természetesen nem hagyja figyelmen kívül a nőstény igen szemet gyönyörködtető italfogyasztását, s fantáziája már meg is indult hosszú és kalandos útjára, s csak reméli, hogy ha más nem, legalább lesz egy kellemes éjszakája, majd másnap tovább áll, s folytatja ténykedését, ami az információ szerzést illeti. Bár, ha így jobban belegondol, már akár közben is megkezdheti, hisz semmikor sem csicsereg szebben egy nő, mint egy igazi férfi biztonságot nyújtó karjaiban. Kaján vigyor húzódik a szájára a gondolatra, de lehűti magát a sörrel. Ha mégsem megy bele a kisasszony, hát azt bizony majd bánhatja.
Amint a vörös hegyesfülü is beszédbe kezd, kezébe fogja korsóját, majd hátradől. Most nem kalandozik el tekintete, bár néha vigyorogva nézi a szomszédos asztal szakállas kis perverzét, de azért füleit a lány hangjára állítja, elvégre most róla lesz szó, azt pedig nagyon szereti, ha róla beszélnek. Bizony.
Minden egyes találkozásnál felszisszen, mintegy jelezve, hogy épp egy kiadós röhögést igyekszik visszatartani. Pedig, hát a nő igen éles szeműnek tűnik, de azért Caleth most sem hagyna ki egyetlen pillanatot sem, hogy ne kérdezzen közbe.*
- Szóval figyeltél, mi? *Kacér hangjával persze a látványos fukarkodására utal.* Vagy csak sajnálod, hogy nem hívtalak meg plusz egy italra? Jaj, drágám, hisz még a pálinkád sem ittad meg. *Persze ezek csak apró szurkálódások, mikre igazából nem vár választ, de szívesen bosszantaná kicsit a felvágott nyelvű kisasszonyt.
Igazából egyszer mégis csak megdöbben, ami talán a pillanat töredékéig meg is látszik rajta, de végül, persze most is csak egy jóízű kacagás fut ki torkán.*
- Na ez jó volt *Kénytelen elismerni, ám ezt mégsem hagyhatja annyiban, pláne miután észleli a nőstényből áradó határtalan elégedettséget.* De! * Emeli fel az ujját és ismét előrébb dől* kedves Katrëyn, tudod, ha valamiért elfelejteném a neved, hát az nem azért lenne, mert túl hosszú. *Önelégült vigyorral dől vissza a székének háttámlájára. Hogy a nőcske érti-e vagy sem, azt már rábízza, ő győzelemittas ábrázattal húz egy újabbat a nedűből, majd szemét körbejártatja a fogadóban. ~Itt még egy rendes bunyó sincs.~ Morgolódásából a nő nyakatekert mondata rázza vissza a valóságba, ami ismét csak megmosolyogtatja. Minden bizonnyal ezzel akarta belé fojtani a szót, de ezzel mellé lőtt. Eleget hallgatózott már a felsőbb társadalmi rétegek ablakai alatt, hogy simán kiszűrje a lényeget az ilyen cifra mondatokból.*
- Talán csak egy utazó vagyok, kit útja erre sodort. *Nyilvánvalóan esze ágában sincs magáról mesélni.* Vagy egy kegyetlen orgyilkos? Vagy egy tolvaj? Esetleg egy... barbár, ki a Kikötő közeli táborból jött álruhában? *Itt létének lényegét valójában most nyögte ki először, hisz szeretne titokzatos maradni, a nők ezt imádják. Ugyanakkor hátha végre valami kézzel fogható információt is megtudna. Amennyiben persze a nő tudja, hogy ő miről beszél.*
- Teszem azt te a város elegánsabb negyedéből jöttél, megöl otthon az unalom, s azért választottad ezt a helyet, hátha végre valami izgalmas is történik fényűző, de ingerszegény életedben. Remélvén, hogy talán látsz valami újat, vagy történik veled valami. Örömmel mondhatom, hogy mindkettő megtörtént. *Löki be teljesen hirtelen megállapításait, bár senki sem kérte. Nagyképűen kihúzza magát, de azért erőteljesen vizslatva az orrát igen magasan hordó kisasszony reakcióját.*
5986. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-01 20:49:34
Üzenet elküldve: 2014-11-01 20:49:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esti hírek – Caleth //
*Miközben kegyeskedik válaszolni a férfi szánalmasan sablonos kérdéseire, addig amaz szembetűnően máshol kalandozik, mind szellemben, mind pedig a tekintetét illetően. Rosszabb napjain bizonyára felbosszantaná a macsó uraság pimasz viselkedése, s valahol tényleg zavarja általa tökéletesnek vélt lényét, hogy semmibe veszik a szavait, azonban nem hiába sikeres abban, amit csinál, így az effajta sérelmek többnyire viaszként peregnek le róla. Most sem esik másképpen a dolog, telt ajkairól képtelenség levakarni azt az idegesítően fölényes, mégis nyájaskodó mosolyt, amint türelmesen kivárja, hogy végre igazán rá, s ne csak a testére figyeljen az alkoholista kéjenc.
Amikor pedig végre az arcán, s nem másutt kalandoznak a férfi mogyoróbarna lélektükrei, kedve támadna felkacagni a silány mentéstől, mely merev bólogatásában nyilvánul meg, bár kétség sem fér hozzá, hogy a szemközt ülőt egy cseppet sem érdekli, mit gondolnak róla, így vélhetően inkább gúnyból akarta figyelmének látszatát kelteni, semmint azért, hogy megbékítse a nő lelkét.
Katrëynt azonban nem kell kiengesztelni, már-már inkább szórakoztatónak találja az emberforma túlzott magabiztosságát, amivel bizonyára sok ostoba kis nőcskét szed fel magának a hasonló fogadókban, egyéb lebujokban. Tehát kényelmes lassúsággal kortyol egyet a poharában lágyan hullámzó borból, majd miután finoman beharapta ajkait, hogy onnét is megízlelhesse a nedűt, végre ismét megszólal.*
- Minden alja nőcskénél beválik a taktikád? *Teszi fel a kérdést, egyelőre ő is figyelmen kívül hagyva a pasas temérdek kérdését, persze örömmel ki fog térni azokra is.* Megfigyeléseim szerint az ilyen keményszívű macsók, mint te, mindig kompenzálni akarnak valamit, téged mi juttatott a népszerűség képzelgéséhez? *Kérdezi, ajkain ezúttal visszafogott, nyugodt mosollyal, azonban ennek még mindig nincs köze az őszinteséghez, annál inkább a lekezeléshez.* Bizonyára nem a modorod, bár a pórnépnek biztosan mindegy, ha egy sármos pofit látnak. *Biggyeszti még hozzá a megjegyzést, aztán kegyeskedik kitérni a kérdések hadára is. Mielőtt viszont ismét megszólalna, újabb korty borral frissíti fel az üres beszédtől enyhén megfáradt ajkait. Vet egy röpke pillantást a pálinka felé is, de még mindig nem érzi igazán elérkezettnek az időt, hogy lehúzza. Ó nem, annál azért magasabb a tűréshatára, bár ha ez a fickó így folytatja...*
- Sok mindent kereshet itt egy magadfajta. Éjszakára szállást, bár az italt illető látványos fukarkodásod szerintem nem engedné az ilyen semmiségekre való költekezést, aztán itt van a lehetőség, hogy közönségesen leigyad magadat a föld alá, de valahogy úgy érzem, ez sem lesz az igazi... Sokkal inkább a nőzés, amit biztosan profi szinten űzöl, ám vagy kihívást kerestél a ma éjjelre vagy pedig mást mutat a külső, mint amit a belső. *Villantja meg szürke lélektükreit, ahogy lassan kezd ráérezni a találgatás ízére.* Másnak talán nem tűnne fel, de a korábbi magánprodukciódnál már csak az állandó kérdezgetésed és a tereléseid szembetűnőbbek... *Egyelőre nem mer hamari következtetéseket levonni, ám bármily kínos is legyen beismernie, ennek a férfinek a szemérmetlen, szabályszegő viselkedése éppen olyan... Mint amelyet ő alkalmazna, ha mindenáron információt akarna kihúzni valakiből, s ez bizony jelzőértékkel szolgál a számára. Ennek ellenére viszont csínján bánik a találgatással, hiszen ez a suttyó alak nem olyannak tűnik, aki ismerné az írást, szóval inkább vajmi alantas alvilági informátornak nézné, aki talán egyedül csak a pénzére hajt.
Mindenesetre áttevődik a bemutatkozásra a téma fonala, ami szintén nem eshet meg normális mederben, ugyanis Sármos Úrnak muszáj elejtenie egy rémesen rossz tréfát, amely még az ő bájos arcáról is lehervasztja a mosolyt. Nem is igazán a humoros önbecézgetés, hanem az a bugyuta nevetés, melynek során olyannyira örül magának a férfi, hogy kedve támadna csupa kedvességből felborítani a székével együtt, hogy fogja már be végre. Ám emlékeztetnie kell magát, hogy a publikum számára ő egyelőre a gazdagnegyed egy elegáns, kifinomult lakója, szóval rangjához mérten kell viseltetnie.*
- Egy magadfajta lenne az utolsó, akinek elárulnám a teljes nevemet, tehát ne kínozzon az aggodalom, nem fogom megterhelni a korlátolt memóriádat. Remélem, a Katrëyn még belefér a kapacitásodba, kedves Caleth. *Újabb mesterkélt, gúnyos mosolyt címez a férfinek, miként végleg kiissza a pohara tartalmát, majd üres mivoltát visszahelyezi az asztalra.
Roppant elégedett a csípős megjegyzéseivel, s ez a fölényesség körüllengi az egész lényét, amint elegánsan, mégis lenézően ücsörög a fogadó egyik koszos székén, közben enyhén oldalra biccentett fejjel somolyogva a Caleth nevezetűnek. A szemei körött húzódó izmok is az ajkaival együtt mosolyognak, csak hogy még idegesítőbb legyen a pisze orrú veszedelem látványa, na nem mintha az emberformát félteni kellene mellette. Kettejük közt nagyon úgy tűnik, hogy az egyedüli különbség a nyers modoruk előadásában rejlik. Míg Katrëyn a gazdag polgárréteg selyemébe burkoltan ontja magából a cinizmust és a csípős megjegyzéseket, addig Caleth egy pillanatnyi aggodalom nélkül engedi a világnak suttyóbbnál suttyóbb gondolatait.*
- Nem fárasztom magam azzal, hogy egy olyan fordulattal éljek, mely komolyságra int, mindenesetre megengedem neked, hogy elmeséld a saját verziódat is, tehát milyen mély jelentéstartalommal rendelkező indok csalogathat ide egy hozzád hasonlatosat eme ködpárás estén? *Teszi fel a kérdést, továbbra sem mentesen a gúnytól, sejtve, hogy a férfi korábbi, magabiztos kérdésözöne komolyabb okot rejt az ittlétében, mint amit elsőre gondolt.*
*Miközben kegyeskedik válaszolni a férfi szánalmasan sablonos kérdéseire, addig amaz szembetűnően máshol kalandozik, mind szellemben, mind pedig a tekintetét illetően. Rosszabb napjain bizonyára felbosszantaná a macsó uraság pimasz viselkedése, s valahol tényleg zavarja általa tökéletesnek vélt lényét, hogy semmibe veszik a szavait, azonban nem hiába sikeres abban, amit csinál, így az effajta sérelmek többnyire viaszként peregnek le róla. Most sem esik másképpen a dolog, telt ajkairól képtelenség levakarni azt az idegesítően fölényes, mégis nyájaskodó mosolyt, amint türelmesen kivárja, hogy végre igazán rá, s ne csak a testére figyeljen az alkoholista kéjenc.
Amikor pedig végre az arcán, s nem másutt kalandoznak a férfi mogyoróbarna lélektükrei, kedve támadna felkacagni a silány mentéstől, mely merev bólogatásában nyilvánul meg, bár kétség sem fér hozzá, hogy a szemközt ülőt egy cseppet sem érdekli, mit gondolnak róla, így vélhetően inkább gúnyból akarta figyelmének látszatát kelteni, semmint azért, hogy megbékítse a nő lelkét.
Katrëynt azonban nem kell kiengesztelni, már-már inkább szórakoztatónak találja az emberforma túlzott magabiztosságát, amivel bizonyára sok ostoba kis nőcskét szed fel magának a hasonló fogadókban, egyéb lebujokban. Tehát kényelmes lassúsággal kortyol egyet a poharában lágyan hullámzó borból, majd miután finoman beharapta ajkait, hogy onnét is megízlelhesse a nedűt, végre ismét megszólal.*
- Minden alja nőcskénél beválik a taktikád? *Teszi fel a kérdést, egyelőre ő is figyelmen kívül hagyva a pasas temérdek kérdését, persze örömmel ki fog térni azokra is.* Megfigyeléseim szerint az ilyen keményszívű macsók, mint te, mindig kompenzálni akarnak valamit, téged mi juttatott a népszerűség képzelgéséhez? *Kérdezi, ajkain ezúttal visszafogott, nyugodt mosollyal, azonban ennek még mindig nincs köze az őszinteséghez, annál inkább a lekezeléshez.* Bizonyára nem a modorod, bár a pórnépnek biztosan mindegy, ha egy sármos pofit látnak. *Biggyeszti még hozzá a megjegyzést, aztán kegyeskedik kitérni a kérdések hadára is. Mielőtt viszont ismét megszólalna, újabb korty borral frissíti fel az üres beszédtől enyhén megfáradt ajkait. Vet egy röpke pillantást a pálinka felé is, de még mindig nem érzi igazán elérkezettnek az időt, hogy lehúzza. Ó nem, annál azért magasabb a tűréshatára, bár ha ez a fickó így folytatja...*
- Sok mindent kereshet itt egy magadfajta. Éjszakára szállást, bár az italt illető látványos fukarkodásod szerintem nem engedné az ilyen semmiségekre való költekezést, aztán itt van a lehetőség, hogy közönségesen leigyad magadat a föld alá, de valahogy úgy érzem, ez sem lesz az igazi... Sokkal inkább a nőzés, amit biztosan profi szinten űzöl, ám vagy kihívást kerestél a ma éjjelre vagy pedig mást mutat a külső, mint amit a belső. *Villantja meg szürke lélektükreit, ahogy lassan kezd ráérezni a találgatás ízére.* Másnak talán nem tűnne fel, de a korábbi magánprodukciódnál már csak az állandó kérdezgetésed és a tereléseid szembetűnőbbek... *Egyelőre nem mer hamari következtetéseket levonni, ám bármily kínos is legyen beismernie, ennek a férfinek a szemérmetlen, szabályszegő viselkedése éppen olyan... Mint amelyet ő alkalmazna, ha mindenáron információt akarna kihúzni valakiből, s ez bizony jelzőértékkel szolgál a számára. Ennek ellenére viszont csínján bánik a találgatással, hiszen ez a suttyó alak nem olyannak tűnik, aki ismerné az írást, szóval inkább vajmi alantas alvilági informátornak nézné, aki talán egyedül csak a pénzére hajt.
Mindenesetre áttevődik a bemutatkozásra a téma fonala, ami szintén nem eshet meg normális mederben, ugyanis Sármos Úrnak muszáj elejtenie egy rémesen rossz tréfát, amely még az ő bájos arcáról is lehervasztja a mosolyt. Nem is igazán a humoros önbecézgetés, hanem az a bugyuta nevetés, melynek során olyannyira örül magának a férfi, hogy kedve támadna csupa kedvességből felborítani a székével együtt, hogy fogja már be végre. Ám emlékeztetnie kell magát, hogy a publikum számára ő egyelőre a gazdagnegyed egy elegáns, kifinomult lakója, szóval rangjához mérten kell viseltetnie.*
- Egy magadfajta lenne az utolsó, akinek elárulnám a teljes nevemet, tehát ne kínozzon az aggodalom, nem fogom megterhelni a korlátolt memóriádat. Remélem, a Katrëyn még belefér a kapacitásodba, kedves Caleth. *Újabb mesterkélt, gúnyos mosolyt címez a férfinek, miként végleg kiissza a pohara tartalmát, majd üres mivoltát visszahelyezi az asztalra.
Roppant elégedett a csípős megjegyzéseivel, s ez a fölényesség körüllengi az egész lényét, amint elegánsan, mégis lenézően ücsörög a fogadó egyik koszos székén, közben enyhén oldalra biccentett fejjel somolyogva a Caleth nevezetűnek. A szemei körött húzódó izmok is az ajkaival együtt mosolyognak, csak hogy még idegesítőbb legyen a pisze orrú veszedelem látványa, na nem mintha az emberformát félteni kellene mellette. Kettejük közt nagyon úgy tűnik, hogy az egyedüli különbség a nyers modoruk előadásában rejlik. Míg Katrëyn a gazdag polgárréteg selyemébe burkoltan ontja magából a cinizmust és a csípős megjegyzéseket, addig Caleth egy pillanatnyi aggodalom nélkül engedi a világnak suttyóbbnál suttyóbb gondolatait.*
- Nem fárasztom magam azzal, hogy egy olyan fordulattal éljek, mely komolyságra int, mindenesetre megengedem neked, hogy elmeséld a saját verziódat is, tehát milyen mély jelentéstartalommal rendelkező indok csalogathat ide egy hozzád hasonlatosat eme ködpárás estén? *Teszi fel a kérdést, továbbra sem mentesen a gúnytól, sejtve, hogy a férfi korábbi, magabiztos kérdésözöne komolyabb okot rejt az ittlétében, mint amit elsőre gondolt.*
5985. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:46:54
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:46:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Esti hírek – Katrëyn//
*Úgy tűnik, mintha érkezése nem lepte volna meg túlságosan a hölgyeményt, kinek arca sem rezzen a jelenlétére, bár valamiféle ócska álmosolyt mégis lát a bájos arcon, de a hosszú éves tapasztalata a nőkkel azt sugallja, ne dőljön be az álcának. De miután nem zavarja el, nem forgatja szemeit, ráadásul édesen csengő szavakkal válaszol neki, így nem is sokat gondolkodik a maradáson, bekényelmesedik a széken, majd lecsúszik róla, szinte csak a háttámlát tartó kezei fogják vissza attól, hogy a földön végezze. Legalábbis a látszat alapján, valójában nagyon is kényelmesen elvan. Kezét kinyújtja a sörös korsóig, de nem húzza magához, lazán ráfog az oldalára, s közben sandán a lányra néz, fogainak csak hegyét mutatva a szembe ülő felé, majd míg az beszél, nem is igazán figyeli szavait, sokkal inkább kajánul méregeti a nőcskét, tetőtől talpig. Igazából sosem érdekelte a beszélgetések kezdete, általában bújtatott elutasításról szólnak, amiket ha figyelmen kívül hagy és túljutnak rajta, elérkezhetnek egy érdekesebb témához. Szemei épp a nő lábait kémlelik, miközben csak annyit hall, hogy az elf valamit beszél a fogadóról. Miután befejezte a vöröske kémlelését, sóhajtja helyezi vissza tekintetét annak arcára és mereven bólogatni kezd, mintha csak valami kérdést tett volna fel a nő. Valójában viszont fogalma sincs miről beszélt, de azért hallgatja tovább, s immár a szavak nem távoznak másik fülén, hanem eljutnak agyáig is. Egy résznél felröhög, majd csak a szájához emeli a korsót és mohón meghúzza, visszacsapja az asztalra a maradékkal lével teli üveget, majd kabátja szárával megtörli a száját.*
- Nem túl nehéz kideríteni? *Kérdez vissza, továbbra is csak lenéző vigyorral, de mégis valamiféle érdeklődéssel nézve a lányra.* No, hát tégy próbát. *Ekkor kiegyenesedik a széken, előre dől és az asztalra könyököl, ujjait pedig az arcával egy vonalban összefűzi.* Lássuk azokat az indokokat. *Egy pillanatra szétereszti az összefonódott ujjakat, majd vissza.* Szerinted mégis mit keresek én itt? *Löki be a kérdését, és várakozóan játszadozik borzos szemöldökével.
A leányzó bár, takargatja, szúrós kis megjegyzésével csak kimutatja a foga fehérjét, ahogy sejtette. Elvégre az egyszerű nők nem járnak ilyen helyekre, főleg nem az előkelőbb fajtából. Ha mégis így van, nos akkor annak érdekes okai vannak. Pontosan ezért is dönt úgy, hogy nem pártol át egy másik asztalhoz, egy sokkal könnyűvérűbb, s ostobább nőstényhez. Nehéz lesz ugyan valamit is elérnie, de még nem találkozott megoldhatatlannal, főleg ami a gyengébbik nemet illeti.* Bár felcsigáztál, és igen kíváncsi lettem milyen neveket adnál, de ezen most lépjünk túl, hisz valójában úgyis tudom. De a Sármos Úr helyett maradjunk inkább a Calethnél. *Kretén vihogással zárja mondandóját, mintha élete leghumorosabb dolgát ejtette volna ki száján.* Hát te Füli? Hogy szólítanak a köreidben? De... valami megjegyezhetőt ám, nem tudom mire ez a nagy flancolás a fajtádnál, de okoztak már nem kis problémát a megjegyezhetetlenül hosszú és feleslegesen elcsépelt neveitek. *Rázza a fejét értetlenül. Nem arról van szó, hogy agyilag képtelen lenne megjegyezni, vagy ha megjegyezte leírni, esetleg kimondani, pusztán csak tényleg értetlenül áll a kérdés előtt.*
*Úgy tűnik, mintha érkezése nem lepte volna meg túlságosan a hölgyeményt, kinek arca sem rezzen a jelenlétére, bár valamiféle ócska álmosolyt mégis lát a bájos arcon, de a hosszú éves tapasztalata a nőkkel azt sugallja, ne dőljön be az álcának. De miután nem zavarja el, nem forgatja szemeit, ráadásul édesen csengő szavakkal válaszol neki, így nem is sokat gondolkodik a maradáson, bekényelmesedik a széken, majd lecsúszik róla, szinte csak a háttámlát tartó kezei fogják vissza attól, hogy a földön végezze. Legalábbis a látszat alapján, valójában nagyon is kényelmesen elvan. Kezét kinyújtja a sörös korsóig, de nem húzza magához, lazán ráfog az oldalára, s közben sandán a lányra néz, fogainak csak hegyét mutatva a szembe ülő felé, majd míg az beszél, nem is igazán figyeli szavait, sokkal inkább kajánul méregeti a nőcskét, tetőtől talpig. Igazából sosem érdekelte a beszélgetések kezdete, általában bújtatott elutasításról szólnak, amiket ha figyelmen kívül hagy és túljutnak rajta, elérkezhetnek egy érdekesebb témához. Szemei épp a nő lábait kémlelik, miközben csak annyit hall, hogy az elf valamit beszél a fogadóról. Miután befejezte a vöröske kémlelését, sóhajtja helyezi vissza tekintetét annak arcára és mereven bólogatni kezd, mintha csak valami kérdést tett volna fel a nő. Valójában viszont fogalma sincs miről beszélt, de azért hallgatja tovább, s immár a szavak nem távoznak másik fülén, hanem eljutnak agyáig is. Egy résznél felröhög, majd csak a szájához emeli a korsót és mohón meghúzza, visszacsapja az asztalra a maradékkal lével teli üveget, majd kabátja szárával megtörli a száját.*
- Nem túl nehéz kideríteni? *Kérdez vissza, továbbra is csak lenéző vigyorral, de mégis valamiféle érdeklődéssel nézve a lányra.* No, hát tégy próbát. *Ekkor kiegyenesedik a széken, előre dől és az asztalra könyököl, ujjait pedig az arcával egy vonalban összefűzi.* Lássuk azokat az indokokat. *Egy pillanatra szétereszti az összefonódott ujjakat, majd vissza.* Szerinted mégis mit keresek én itt? *Löki be a kérdését, és várakozóan játszadozik borzos szemöldökével.
A leányzó bár, takargatja, szúrós kis megjegyzésével csak kimutatja a foga fehérjét, ahogy sejtette. Elvégre az egyszerű nők nem járnak ilyen helyekre, főleg nem az előkelőbb fajtából. Ha mégis így van, nos akkor annak érdekes okai vannak. Pontosan ezért is dönt úgy, hogy nem pártol át egy másik asztalhoz, egy sokkal könnyűvérűbb, s ostobább nőstényhez. Nehéz lesz ugyan valamit is elérnie, de még nem találkozott megoldhatatlannal, főleg ami a gyengébbik nemet illeti.* Bár felcsigáztál, és igen kíváncsi lettem milyen neveket adnál, de ezen most lépjünk túl, hisz valójában úgyis tudom. De a Sármos Úr helyett maradjunk inkább a Calethnél. *Kretén vihogással zárja mondandóját, mintha élete leghumorosabb dolgát ejtette volna ki száján.* Hát te Füli? Hogy szólítanak a köreidben? De... valami megjegyezhetőt ám, nem tudom mire ez a nagy flancolás a fajtádnál, de okoztak már nem kis problémát a megjegyezhetetlenül hosszú és feleslegesen elcsépelt neveitek. *Rázza a fejét értetlenül. Nem arról van szó, hogy agyilag képtelen lenne megjegyezni, vagy ha megjegyezte leírni, esetleg kimondani, pusztán csak tényleg értetlenül áll a kérdés előtt.*
5984. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:07:06
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:07:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
-Óh, hát lebuktam! *Londie L'adde elé csúsztat egy 70 arany értéket rejtő erszényt.* -Áruld el, honnan tudtad?
*Arcán félmosoly kunkorodik szája sarkából, hiszen ritkán történt olyan, hogy lebukott volna. Az ilyen trükköket csak azok veszik észre, akik láttak már bárdokat ügyeskedni.*
-Nos, szőke hajú elf lány, ott a pénzed, amit tisztesen nyertél el tőlem. Használd egészséggel. Remélem, ez az életem záloga is lesz.
*Halkan kuncog orra alatt, miközben feláll, és félmeghajlást tesz Londie előtt. Ujja még mindig lüktet a fájdalomtól, de ez nem az a lüktetés, amit az ember jajveszékeléssel fogad, hanem az, amit örömmel el lehet viselni, sőt a mazochista egyének még kellenesnek is elkönyvelnék. Fängus nem az, de kétség kívül eltűri a fájdalmat.*
-Huszonkét aranyom maradt... Verjük el ezt is, az istenekért! Hé, csapos! Bort kérek két kupával! *előkészíti a 18 aranyat, majd mikor megérkezik a pincérlegény, a kezébe csúsztatja azt.* -Nos, mesélj magadról. *egy kortyot húz a borból, és jó darabig ízlelgeti.* -Ki vagy, honnan jöttél, és mi az életcélod?
-Áruld el, honnan tudtad? *Arcán félmosoly kunkorodik szája sarkából, hiszen ritkán történt olyan, hogy lebukott volna. Az ilyen trükköket csak azok veszik észre, akik láttak már bárdokat ügyeskedni.*
-Nos, szőke hajú elf lány, ott a pénzed, amit tisztesen nyertél el tőlem. Használd egészséggel. Remélem, ez az életem záloga is lesz.
*Halkan kuncog orra alatt, miközben feláll, és félmeghajlást tesz Londie előtt. Ujja még mindig lüktet a fájdalomtól, de ez nem az a lüktetés, amit az ember jajveszékeléssel fogad, hanem az, amit örömmel el lehet viselni, sőt a mazochista egyének még kellenesnek is elkönyvelnék. Fängus nem az, de kétség kívül eltűri a fájdalmat.*
-Huszonkét aranyom maradt... Verjük el ezt is, az istenekért! Hé, csapos! Bort kérek két kupával! *előkészíti a 18 aranyat, majd mikor megérkezik a pincérlegény, a kezébe csúsztatja azt.*
-Nos, mesélj magadról. *egy kortyot húz a borból, és jó darabig ízlelgeti.* -Ki vagy, honnan jöttél, és mi az életcélod?
5983. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-10-31 22:27:31
Üzenet elküldve: 2014-10-31 22:27:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esti hírek – Caleth //
*A rövid, kijózanító korty után inkább visszahelyezi az asztalra az itókát, majd realizálva, hogy a kandalló tüze kellően befűti a helyiséget, lehúzza vékony ujjairól a fekete bőrkesztyűt. Alkarjain feltűri az inget, majd újabbat igazítva rakoncátlan tincsein figyeli tovább az egybegyűlt vendégsereget. Szerencsének találja, hogy nem cipelte magával az írókészletét, mert olybá tűnik, nem csak az utca csendes a minap, hanem a fogadó is. Unalmas sablonszövegek végeláthatatlan tengere, tucat figurák sokadik példányai, és persze a korán részegedők a sarokban, akik már most néha felkurjantanak, fület sértő hangerővel verve éket a visszafogott nyüzsgésbe. Na várjunk csak...
Egyik szemöldökét felvonva pillant hátra a válla felett, hogy megnézze magának a vigadó társaságot, és sajnos nem hallotta rosszul, előző gondolatmenetét tetézve csakugyan orkok verődtek egybe, hogy rontsák a hely színvonalát. Próbálja leplezni undorát, de végül csak megül bájos vonásain egy tartózkodó fintor, amelyet pusztán csak a fogadó ajtajának nyílása tud felülírni. Némi remény csillan ravasz szemeiben, hátha most kifog valami igazán érdekes vagy éppen neves, gazdag alakot, ám hiába a betoppanó férfi magabiztos, sármos kiállása, a róka foga nem ilyen zsákmányra fáj, így hamar kiábrándul a lehetőségből.
Aprócska sóhaj szökik elő telt ajkai mögül, amint szürke íriszeit az asztalon árvátlankodó borra süllyeszti, ujjait pedig visszasimítja a pohárra, olykor-olykor megkocogtatva körmeit az üvegen. Máskor valahogy hamarabb beindulnak a dolgok, talán túl korán jött? Vagy valami össznépi vigadalomra került volna sor, amiről ő nem tudna? Nem, az teljességgel kizárt, olykor még a titokban köttetett frigyekről is előbb szerez tudomást, mint kellene, akkor egy több embert megmozgató esemény igazán nem kerülné el a figyelmét. Sajnos el kell fogadnia, hogy akadnak ilyen napok, amikor leginkább csak a pultnál bohóckodó figura köti le lélektükreit pár másodpercnél tovább, mert az idétlen viselkedésnél érdekesebb nem történik egyik asztalnál sem.
Persze, amikor észreveszi a felé forduló férfi ravasz vigyorát ez is megváltozik, s amint a macsó ismét a hátát mutatja neki, megforgatja a szemeit, felkészülve arra, hogy ez az este igen csak hosszú lesz. Semmi kedve részegedni vágyó, közönséges barmokkal húzni az időt, ám tudja, hogy néha még az ilyen emberek is rejtenek magukban érdekességeket, hasznos információkat, szóval, ha már így meghívatta magát az asztalához a férfi, akkor a legjobbat fogja kihozni az egész helyzetből.
Széles vigyorára mesterkélt, bájos mosollyal válaszol, egyik jellegzetes darabja ez szerteágazó manírkészletének, mely közt mindig örömmel válogat, ha új ismeretségre van kilátás, az ilyen bárgyú hapsikkal viszont leginkább cinikusan szokása viseltetni. Azok után pedig, hogy előbb áll le a pálinkájának udvarolni, mint neki, végkép nem hajlandó komoly erőfeszítéseket tenni arcvonásainak elfogadhatóbb formába rendezéséért.
A rövidital elfogyasztása viszont csakugyan szükségszerűnek tűnik, bár van egy olyan érzése, hogy még nem jöttek el azok a bizonyos nehezebb idők, szóval nemet int a fejével, meghagyva a férfinek az alkoholizálás örömét. Most a borba sem kortyol bele, hanem fenekének bal felére helyezi a testsúlyát, könyökét pedig a szék háttámláján támasztja meg, hogy teljes biztossággal ülhessen. Egy gazdag fruskától igen csak léha ez a testtartás, kihúzott háta, kacsóinak tartása, s enyhén oldalra biccentett feje azonban eleganciát sugall.*
- Úgy sejtem, van éppen elegendő időd arra, hogy kiderítsd magad. *Továbbra is megjátszott mosollyal felel, s ahogy tőle elvárható, nem hajlandó egyenes választ adni az egyelőre névtelen idegen kérdésére. A magázódást ő is könnyedén elhagyja, a formaiságok elkerülése nála is szokás, bár tény, hogy belőle ezt igazán nehéz kinézni... eleinte.* De annyit mégis csak elmondhatok, hogy a környéken nem igen akad más fogadó. Feltételezem nem itteni vagy, de biztos nem most érkeztél, mert ahhoz képest túl sok az energiád. *Somolyogja, majd szabad kezével az ajkaihoz emeli a borospoharat, s újabb kortyot enged a torkán lecsordulni a vörös nedűből. Ezúttal viszont nem teszi vissza az asztalra, hanem az italt lötyögtetve figyeli, amint a pohár falát minden mozdulatnál hullámszerűen festi pirosra a gyenge alkohol.*
- Néha az effajta társasági lét is szükséges. A te esetedben viszont nem túl nehéz kideríteni az indokokat, jól mondom? *Töretlen, tenyérbe mászó mosolyával pillant fel a férfire a borról.* És ha már az asztalomhoz ültél, talán be is mutatkozhatnál. Persze remek beceneveket tudok, de attól tartok, egyiknek sem örülnél igazán.
*A rövid, kijózanító korty után inkább visszahelyezi az asztalra az itókát, majd realizálva, hogy a kandalló tüze kellően befűti a helyiséget, lehúzza vékony ujjairól a fekete bőrkesztyűt. Alkarjain feltűri az inget, majd újabbat igazítva rakoncátlan tincsein figyeli tovább az egybegyűlt vendégsereget. Szerencsének találja, hogy nem cipelte magával az írókészletét, mert olybá tűnik, nem csak az utca csendes a minap, hanem a fogadó is. Unalmas sablonszövegek végeláthatatlan tengere, tucat figurák sokadik példányai, és persze a korán részegedők a sarokban, akik már most néha felkurjantanak, fület sértő hangerővel verve éket a visszafogott nyüzsgésbe. Na várjunk csak...
Egyik szemöldökét felvonva pillant hátra a válla felett, hogy megnézze magának a vigadó társaságot, és sajnos nem hallotta rosszul, előző gondolatmenetét tetézve csakugyan orkok verődtek egybe, hogy rontsák a hely színvonalát. Próbálja leplezni undorát, de végül csak megül bájos vonásain egy tartózkodó fintor, amelyet pusztán csak a fogadó ajtajának nyílása tud felülírni. Némi remény csillan ravasz szemeiben, hátha most kifog valami igazán érdekes vagy éppen neves, gazdag alakot, ám hiába a betoppanó férfi magabiztos, sármos kiállása, a róka foga nem ilyen zsákmányra fáj, így hamar kiábrándul a lehetőségből.
Aprócska sóhaj szökik elő telt ajkai mögül, amint szürke íriszeit az asztalon árvátlankodó borra süllyeszti, ujjait pedig visszasimítja a pohárra, olykor-olykor megkocogtatva körmeit az üvegen. Máskor valahogy hamarabb beindulnak a dolgok, talán túl korán jött? Vagy valami össznépi vigadalomra került volna sor, amiről ő nem tudna? Nem, az teljességgel kizárt, olykor még a titokban köttetett frigyekről is előbb szerez tudomást, mint kellene, akkor egy több embert megmozgató esemény igazán nem kerülné el a figyelmét. Sajnos el kell fogadnia, hogy akadnak ilyen napok, amikor leginkább csak a pultnál bohóckodó figura köti le lélektükreit pár másodpercnél tovább, mert az idétlen viselkedésnél érdekesebb nem történik egyik asztalnál sem.
Persze, amikor észreveszi a felé forduló férfi ravasz vigyorát ez is megváltozik, s amint a macsó ismét a hátát mutatja neki, megforgatja a szemeit, felkészülve arra, hogy ez az este igen csak hosszú lesz. Semmi kedve részegedni vágyó, közönséges barmokkal húzni az időt, ám tudja, hogy néha még az ilyen emberek is rejtenek magukban érdekességeket, hasznos információkat, szóval, ha már így meghívatta magát az asztalához a férfi, akkor a legjobbat fogja kihozni az egész helyzetből.
Széles vigyorára mesterkélt, bájos mosollyal válaszol, egyik jellegzetes darabja ez szerteágazó manírkészletének, mely közt mindig örömmel válogat, ha új ismeretségre van kilátás, az ilyen bárgyú hapsikkal viszont leginkább cinikusan szokása viseltetni. Azok után pedig, hogy előbb áll le a pálinkájának udvarolni, mint neki, végkép nem hajlandó komoly erőfeszítéseket tenni arcvonásainak elfogadhatóbb formába rendezéséért.
A rövidital elfogyasztása viszont csakugyan szükségszerűnek tűnik, bár van egy olyan érzése, hogy még nem jöttek el azok a bizonyos nehezebb idők, szóval nemet int a fejével, meghagyva a férfinek az alkoholizálás örömét. Most a borba sem kortyol bele, hanem fenekének bal felére helyezi a testsúlyát, könyökét pedig a szék háttámláján támasztja meg, hogy teljes biztossággal ülhessen. Egy gazdag fruskától igen csak léha ez a testtartás, kihúzott háta, kacsóinak tartása, s enyhén oldalra biccentett feje azonban eleganciát sugall.*
- Úgy sejtem, van éppen elegendő időd arra, hogy kiderítsd magad. *Továbbra is megjátszott mosollyal felel, s ahogy tőle elvárható, nem hajlandó egyenes választ adni az egyelőre névtelen idegen kérdésére. A magázódást ő is könnyedén elhagyja, a formaiságok elkerülése nála is szokás, bár tény, hogy belőle ezt igazán nehéz kinézni... eleinte.* De annyit mégis csak elmondhatok, hogy a környéken nem igen akad más fogadó. Feltételezem nem itteni vagy, de biztos nem most érkeztél, mert ahhoz képest túl sok az energiád. *Somolyogja, majd szabad kezével az ajkaihoz emeli a borospoharat, s újabb kortyot enged a torkán lecsordulni a vörös nedűből. Ezúttal viszont nem teszi vissza az asztalra, hanem az italt lötyögtetve figyeli, amint a pohár falát minden mozdulatnál hullámszerűen festi pirosra a gyenge alkohol.*
- Néha az effajta társasági lét is szükséges. A te esetedben viszont nem túl nehéz kideríteni az indokokat, jól mondom? *Töretlen, tenyérbe mászó mosolyával pillant fel a férfire a borról.* És ha már az asztalomhoz ültél, talán be is mutatkozhatnál. Persze remek beceneveket tudok, de attól tartok, egyiknek sem örülnél igazán.
5982. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:50:10
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:50:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Esti hírek – Katrëyn//
*Mielőtt még kezét a kilincsre nyomhatná, kezébe köhint, majd lopva ellenőrzi szájszagát. Bizony, nem léphet be akárhogy egy ilyen helyre, hisz ki tudja, kivel hozza össze a sors, és egy jó szagú idegennek hamarabb megnyílnak, mint egy büdös csavargónak. Megdörzsöli tenyerét, enyhén átmozgatja a vállait és végül ránehezedik a zárra, majd benyit. Ugyanaz a kép fogadja, mint eddig bárhol, leszámítva, hogy most nem repül felé már rögtön egy üres korsó és nem ordibálja senki, hogy kotródjon ki. Ez tovább növeli önbizalmát és nagy, színpadias léptekkel lép be, majd áll meg csípőre tett kézzel, mintha csak azt várná, hogy tapsolják meg, vagy mint a hadvezér, ki seregét kémleli. Természetesen, mint mindig, a taps is elmarad, hadsereg sincs, csak ő és az egója. Rövidke pillanatok alatt felméri a felhozatalt, ki nem felejtve egyetlen részletet sem, majd a pult felé veszi az irányt. Fintorogva nézi az italkínálatot, olykor az árak láttán még szeme is elkerekedik, vagy csak gúnyosan félrehúzza ajkait. Keze hosszú kabátja mély, belső zsebébe vándorol, miközben szemét a pultoséba mereszti. Lassan, igen lassan húzza ki onnan pénzeszsákját, ugyanakkor a pultos szemszögéből inkább lehet ijesztő a jelenet, mintha csak valami fegyverért, esetleg egy tőrért nyúlva. Vihogva veszi elő a zsákot, majd meglebegteti a férfi szemei előtt. A pultos csak a szemeit forgatva fordulva fordul felé, s bár igyekszik megőrizni hidegvérét, szemei mégis azt üzenik "Takarodj innen!". Még szerencse, hogy ő maga nem tud szemről olvasni, s nem is igazán érdekli.*
- Na, guríts ide egy jó korsó Sört. Mennyi is? 11? Kilopod a szemem apám. *Mélyet sóhajtva rázza a fejét, de azért csak elkezdi számolgatni, majd lecsengeti a pénzt.
Kikapván a rendelt sört, hátat fordít a pultnak, majd annak dőlve, az italt kortyolgatva legelteti szemeit a változatos vendégseregen. Annyira még nem tűnnek ittasnak, hogy csicseregni kezdjenek, ráadásul először nem árt felmérni az arteniori viszonyokat. Mi zajlik a városban, mit tudnak az itt élők róla, vannak-e közkedveltek, vagy épp deviánsok, kiket mindenki kerül. Hol és hogyan élnek a társadalom margójára szorultak? Kismillió kérdés bukkan fel a fejében, mit fel kell tárnia, csak meg kell találnia erre a legmegfelelőbb személyt. Tekintetét persze eddig sem kerülte el a vörös nőcske feltűnő jelenléte, ahogy kifinomult mozdulatai és különleges öltözéke sem, csupán kicsit egyszerűbb alanyra gondolt helyette. Azonban külsejét, s mozdulatait ellensúlyozandó, igen otthonosan mozog a fogadóban, arról nem is beszélve, hogy egy aprócska pohárka is ott díszeleg az asztalán. Ez a nőcske bizony nem magányosan ücsörögni jött ide, abban biztos. Ravaszul vigyorog, majd visszafordul a pulthoz.*
- Na, dobj ide még egy Pálinkátis!16arany?! *Ugyanaz a puffogás, de úgy dönt, inkább befektetésnek veszi ezt a kidobott pénzt és levágja a pultra, bár igen erősen, jelezvén, hogy nem esik jól neki, hogy fogyasztania kell, azt elfeledvén, hogy senki sem kérte erre.
Egyik kezében a sörrel, másikban a pálinkával, laza léptekkel közelít, sok fogas vigyorával, ahogy közelít az asztala felé. Kérdés nélkül leteszi a lány asztalához poharait, majd leül. Kezeit hátrateszi a szék karfáján, és szemöldökét vonogatva, legsármosabb arcát elővéve vigyorog.*
- Olyan magányosnak tűntél itt, ezt nem hagyhattam *Kacsint, de egy idő után a nőnek is feltűnhet, hogy eme szavait sokkal inkább a pálinkájának címezte.* És persze kegyed is. *Biccent felé. A kézcsók nem kenyere, valahogy azt érezteti a nőkkel, hogy különbek, felettük állnak a férfiaknak. Ő inkább úgy van vele, hogy tudják csak hol a helyük. Úgy dönt nem a szokásos dumájával indít, nem olyan nőnek tűnik, akinél ezzel bármire is mehet, így inkább mindenféle bemutatkozás nélkül megemeli pálinkás poharát és a nő felé tartja, és szemeivel igyekszik sugallni, hogy bizony, ha már itt ülnek ketten, legalább koccintson vele. Majd utána csak megered a nyelve. Meghúzza a nedűt, majd egy röpke fintor után jólesően sóhajt fel és kortyol a sörébe.* Mondd csak cicám *szólal meg végül gyorsan elfeledve a magázódást, mintha évek óta ismernék egymást* a környék legjobb, vagy legrosszabb fogadójában járok? Mert, hogy a felhozatal gyatra, a pálinka chh... De te mégis itt vagy, pedig szemmel láthatóan nem a söpredéket erősíted létezéseddel. *Kezével légiesen végigmutat a nő lényén, célozva azonban inkább ruházatára.* Segíts megérteni ezt az ellentmondást.
A hozzászólás írója (Caleth Wynr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.31 20:51:55
*Mielőtt még kezét a kilincsre nyomhatná, kezébe köhint, majd lopva ellenőrzi szájszagát. Bizony, nem léphet be akárhogy egy ilyen helyre, hisz ki tudja, kivel hozza össze a sors, és egy jó szagú idegennek hamarabb megnyílnak, mint egy büdös csavargónak. Megdörzsöli tenyerét, enyhén átmozgatja a vállait és végül ránehezedik a zárra, majd benyit. Ugyanaz a kép fogadja, mint eddig bárhol, leszámítva, hogy most nem repül felé már rögtön egy üres korsó és nem ordibálja senki, hogy kotródjon ki. Ez tovább növeli önbizalmát és nagy, színpadias léptekkel lép be, majd áll meg csípőre tett kézzel, mintha csak azt várná, hogy tapsolják meg, vagy mint a hadvezér, ki seregét kémleli. Természetesen, mint mindig, a taps is elmarad, hadsereg sincs, csak ő és az egója. Rövidke pillanatok alatt felméri a felhozatalt, ki nem felejtve egyetlen részletet sem, majd a pult felé veszi az irányt. Fintorogva nézi az italkínálatot, olykor az árak láttán még szeme is elkerekedik, vagy csak gúnyosan félrehúzza ajkait. Keze hosszú kabátja mély, belső zsebébe vándorol, miközben szemét a pultoséba mereszti. Lassan, igen lassan húzza ki onnan pénzeszsákját, ugyanakkor a pultos szemszögéből inkább lehet ijesztő a jelenet, mintha csak valami fegyverért, esetleg egy tőrért nyúlva. Vihogva veszi elő a zsákot, majd meglebegteti a férfi szemei előtt. A pultos csak a szemeit forgatva fordulva fordul felé, s bár igyekszik megőrizni hidegvérét, szemei mégis azt üzenik "Takarodj innen!". Még szerencse, hogy ő maga nem tud szemről olvasni, s nem is igazán érdekli.*
- Na, guríts ide egy jó korsó Sört. Mennyi is? 11? Kilopod a szemem apám.
*Mélyet sóhajtva rázza a fejét, de azért csak elkezdi számolgatni, majd lecsengeti a pénzt.Kikapván a rendelt sört, hátat fordít a pultnak, majd annak dőlve, az italt kortyolgatva legelteti szemeit a változatos vendégseregen. Annyira még nem tűnnek ittasnak, hogy csicseregni kezdjenek, ráadásul először nem árt felmérni az arteniori viszonyokat. Mi zajlik a városban, mit tudnak az itt élők róla, vannak-e közkedveltek, vagy épp deviánsok, kiket mindenki kerül. Hol és hogyan élnek a társadalom margójára szorultak? Kismillió kérdés bukkan fel a fejében, mit fel kell tárnia, csak meg kell találnia erre a legmegfelelőbb személyt. Tekintetét persze eddig sem kerülte el a vörös nőcske feltűnő jelenléte, ahogy kifinomult mozdulatai és különleges öltözéke sem, csupán kicsit egyszerűbb alanyra gondolt helyette. Azonban külsejét, s mozdulatait ellensúlyozandó, igen otthonosan mozog a fogadóban, arról nem is beszélve, hogy egy aprócska pohárka is ott díszeleg az asztalán. Ez a nőcske bizony nem magányosan ücsörögni jött ide, abban biztos. Ravaszul vigyorog, majd visszafordul a pulthoz.*
- Na, dobj ide még egy Pálinkátis!16arany?!
*Ugyanaz a puffogás, de úgy dönt, inkább befektetésnek veszi ezt a kidobott pénzt és levágja a pultra, bár igen erősen, jelezvén, hogy nem esik jól neki, hogy fogyasztania kell, azt elfeledvén, hogy senki sem kérte erre.Egyik kezében a sörrel, másikban a pálinkával, laza léptekkel közelít, sok fogas vigyorával, ahogy közelít az asztala felé. Kérdés nélkül leteszi a lány asztalához poharait, majd leül. Kezeit hátrateszi a szék karfáján, és szemöldökét vonogatva, legsármosabb arcát elővéve vigyorog.*
- Olyan magányosnak tűntél itt, ezt nem hagyhattam *Kacsint, de egy idő után a nőnek is feltűnhet, hogy eme szavait sokkal inkább a pálinkájának címezte.* És persze kegyed is. *Biccent felé. A kézcsók nem kenyere, valahogy azt érezteti a nőkkel, hogy különbek, felettük állnak a férfiaknak. Ő inkább úgy van vele, hogy tudják csak hol a helyük. Úgy dönt nem a szokásos dumájával indít, nem olyan nőnek tűnik, akinél ezzel bármire is mehet, így inkább mindenféle bemutatkozás nélkül megemeli pálinkás poharát és a nő felé tartja, és szemeivel igyekszik sugallni, hogy bizony, ha már itt ülnek ketten, legalább koccintson vele. Majd utána csak megered a nyelve. Meghúzza a nedűt, majd egy röpke fintor után jólesően sóhajt fel és kortyol a sörébe.* Mondd csak cicám *szólal meg végül gyorsan elfeledve a magázódást, mintha évek óta ismernék egymást* a környék legjobb, vagy legrosszabb fogadójában járok? Mert, hogy a felhozatal gyatra, a pálinka chh... De te mégis itt vagy, pedig szemmel láthatóan nem a söpredéket erősíted létezéseddel. *Kezével légiesen végigmutat a nő lényén, célozva azonban inkább ruházatára.* Segíts megérteni ezt az ellentmondást.
A hozzászólás írója (Caleth Wynr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.31 20:51:55
5981. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:10:19
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:10:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Esti hírek – Caleth //
*A fogadó ajtaja hangos nyikorgással tárul, a küszöb felett pedig elegáns, fekete bőrcsizma, s annak viselője lép át, miután egy utolsó sóhaj végtermékeként hagyja kiszökni a kinti hidegbe fehér ködként gomolygó leheletét. Az utóbbi napokban igen csak meghűlt a levegő, hószín arcát pedig alaposan megcsipkedte a fagy, nem beszélve diszkréten hegyes füleiről, amelyek kivételesen a nő vörös, göndör tincseinek takarásában nyugszanak. Kesztyűbe bújtatott kezeivel még igazgat egyet a hajzuhatagon, majd szemeit lehunyva szippant egyet a fogadó jól ismert, áporodott szagából, melyben a sült ételek, az alkohol, no meg a dohányfüst nehézkes aromája keveredik minduntalan. Gazdag, kényes nőcskéhez képest váratlanul bukkan fel ajkain egy elégedett mosoly, elvégre a legtöbben azon nyomban hátat fordítanának, ha más nem, akkor az orruk előtt legyezgetve keresnének egy biztonságosabbnak tűnő asztalt, ahol még nem löttyintették szanaszét a sert, s még nem pettyedzenek szerte ételdarabkák, Katrëyn azonban mélyen letüdőzi a borzalmat, majd felnyitván szürkés íriszeit, kecses csípőmozdulatokkal indul meg a pult felé. Az ajtó tompán koppan mögötte, a ma esti vadászat pedig ezennel elkezdődik a vörös róka számára, kinek a Pegazus már rég nem egy zajos, bűztől terhes melegágya a pitiánerebbnél pitiánerebb bűnözőknek, hanem maga az információ és pletykák fellegvára, egy gazdagon termő gyümölcsös, ahol mindig van min csámcsogni. A nő pedig biztosra veszi, hogy ezúttal sem hagyják cserben a szószátyár ajkak, a felesleges töltelékszövegből azonban nem könnyű munka kiszűrni a használható morzsákat, tehát először is szüksége lesz valami kellemes italra, ami segít túlélni és elvegyülni ebben a zajos, közönséges forgatagban.*
- Szép ez a mai este, nem igaz? *Telt ajkain bájos mosoly foglal helyet, amint kezeivel megtámaszkodik a pulton, és enyhén fölé is hajol, mintegy közelebb, bizalmasabb távolságba kerülve a fogadóssal.* Történt ma bármi érdemleges? Az utcák szinte némák, bár bizonyosan a hideg teszi. *Legyint egyet, amint ismét kiegyenesedik, elegáns ívben tartva a hátát, s miután csak egy fejrázást kap válaszul a nap eseményeinek taglalása gyanánt, úgy rátér a rendelésére is.*
- Egy pohár Bort legyen szíves... *Lágyan búgó hangon adja le a rendelését, közben pedig előszedi a szütyőjét, hogy leszámolhassa az asztalra a 9 aranyat. Mielőtt viszont fizetne, újból szóra nyitja az ajkait.* Még egy Pálinkát is kérnék. Ha bármi lesz még, azt később. *Somolyogja, és a többi mellé helyezi a további 16 tallért. Gondolni kell a nehezebb időkre is, márpedig biztos benne, hogy a megannyi felkérés és a részeg fickók próbálkozásai között egyszer még szüksége lesz erre a rövid italra.
Tehát, amint megtörtént a csere, avagy ő gazdagodott kétpohárnyi alkohollal, a fogadós pedig jó pár arannyal, keres magának egy helyet, ahonnét bármelyik asztal beszélgetését kitűnően kifülelheti, de mégsem kerül a gyakorlott alkoholisták csoportjának kereszttüzébe. Bizony ilyen apróságokra is gondolni kell, bár megfigyelései alapján a Pegazusnak ritka az olyan vendégköre, amely minden áldott nap visszatérne, így igazán olyan asztaltársaságok sem alakulhattak ki, mint a kártyázók vagy egyéb szerencsejátékot űzőké. Persze kétségtelen, hogy erre megannyi sötét lebuj akad a szegénynegyed mentén, ám ámulatba ejtő, hogy a valamirevalóbb rétegnek semmi ingere nincsen az efféle társasági léthez. Ő meg, mint gazdag polgár kisasszonyka, a héten többször is megfordul egy-egy italra, noha ez csak a hivatalos álláspont.
Mindenesetre, miután végre talál egy üres asztalt, leteszi az italokat, majd leveszi magáról a kabátkáját, mely alatt egy könnyed pamuting lapul. Ma különösképpen nem érzett késztetést a kiöltözésre, mondjuk így is egy jelenség a derék alá érő, vörös, göndör fürtjeivel és láthatóan nemesi rangja ellenére hordott sötétzöld nadrágjával, ami szembetűnően a legfinomabb anyagból lett varrva. Mind emellé egy térdig érő, fekete bőrcsizmát húzott a latyakos, sáros idő jóvoltából, bár szerencséjére eddig megúszta feltűnő koszfoltok nélkül az utat.
Tehát, kényelembe helyezi magát, egyik lábát átveti a másikon, ujjai közé pedig a borospoharat fogja, hogy megízlelhesse a gyér minőségű, ám már igazán megszokott állapotú löttyöt. Szürkés lélektükreit közben végigfuttatja az összegyűlt vendégseregen, mely között szokás szerint mindenféle népség képviselői megfordulnak, az elvárásokkal ellentétben verődve össze különbözőbb csoportokba, hol sötételfekkel oly barátságosan diskurálnak az emberek és elfek, hogy öröm nézni. Száját félrehúzza, és úgy érzi, itt már az sem lenne meglepő, ha egy rusnya orkkal randevúzna. A gondolatra erőteljesen kirázza a hideg, szóval inkább a beszélgetéseket igyekszik figyelni, hátha elkap pár érdekes információt.*
*A fogadó ajtaja hangos nyikorgással tárul, a küszöb felett pedig elegáns, fekete bőrcsizma, s annak viselője lép át, miután egy utolsó sóhaj végtermékeként hagyja kiszökni a kinti hidegbe fehér ködként gomolygó leheletét. Az utóbbi napokban igen csak meghűlt a levegő, hószín arcát pedig alaposan megcsipkedte a fagy, nem beszélve diszkréten hegyes füleiről, amelyek kivételesen a nő vörös, göndör tincseinek takarásában nyugszanak. Kesztyűbe bújtatott kezeivel még igazgat egyet a hajzuhatagon, majd szemeit lehunyva szippant egyet a fogadó jól ismert, áporodott szagából, melyben a sült ételek, az alkohol, no meg a dohányfüst nehézkes aromája keveredik minduntalan. Gazdag, kényes nőcskéhez képest váratlanul bukkan fel ajkain egy elégedett mosoly, elvégre a legtöbben azon nyomban hátat fordítanának, ha más nem, akkor az orruk előtt legyezgetve keresnének egy biztonságosabbnak tűnő asztalt, ahol még nem löttyintették szanaszét a sert, s még nem pettyedzenek szerte ételdarabkák, Katrëyn azonban mélyen letüdőzi a borzalmat, majd felnyitván szürkés íriszeit, kecses csípőmozdulatokkal indul meg a pult felé. Az ajtó tompán koppan mögötte, a ma esti vadászat pedig ezennel elkezdődik a vörös róka számára, kinek a Pegazus már rég nem egy zajos, bűztől terhes melegágya a pitiánerebbnél pitiánerebb bűnözőknek, hanem maga az információ és pletykák fellegvára, egy gazdagon termő gyümölcsös, ahol mindig van min csámcsogni. A nő pedig biztosra veszi, hogy ezúttal sem hagyják cserben a szószátyár ajkak, a felesleges töltelékszövegből azonban nem könnyű munka kiszűrni a használható morzsákat, tehát először is szüksége lesz valami kellemes italra, ami segít túlélni és elvegyülni ebben a zajos, közönséges forgatagban.*
- Szép ez a mai este, nem igaz? *Telt ajkain bájos mosoly foglal helyet, amint kezeivel megtámaszkodik a pulton, és enyhén fölé is hajol, mintegy közelebb, bizalmasabb távolságba kerülve a fogadóssal.* Történt ma bármi érdemleges? Az utcák szinte némák, bár bizonyosan a hideg teszi. *Legyint egyet, amint ismét kiegyenesedik, elegáns ívben tartva a hátát, s miután csak egy fejrázást kap válaszul a nap eseményeinek taglalása gyanánt, úgy rátér a rendelésére is.*
- Egy pohár Bort legyen szíves... *Lágyan búgó hangon adja le a rendelését, közben pedig előszedi a szütyőjét, hogy leszámolhassa az asztalra a 9 aranyat.
Mielőtt viszont fizetne, újból szóra nyitja az ajkait.* Még egy Pálinkát is kérnék. Ha bármi lesz még, azt később. *Somolyogja, és a többi mellé helyezi a további 16 tallért. Gondolni kell a nehezebb időkre is, márpedig biztos benne, hogy a megannyi felkérés és a részeg fickók próbálkozásai között egyszer még szüksége lesz erre a rövid italra.Tehát, amint megtörtént a csere, avagy ő gazdagodott kétpohárnyi alkohollal, a fogadós pedig jó pár arannyal, keres magának egy helyet, ahonnét bármelyik asztal beszélgetését kitűnően kifülelheti, de mégsem kerül a gyakorlott alkoholisták csoportjának kereszttüzébe. Bizony ilyen apróságokra is gondolni kell, bár megfigyelései alapján a Pegazusnak ritka az olyan vendégköre, amely minden áldott nap visszatérne, így igazán olyan asztaltársaságok sem alakulhattak ki, mint a kártyázók vagy egyéb szerencsejátékot űzőké. Persze kétségtelen, hogy erre megannyi sötét lebuj akad a szegénynegyed mentén, ám ámulatba ejtő, hogy a valamirevalóbb rétegnek semmi ingere nincsen az efféle társasági léthez. Ő meg, mint gazdag polgár kisasszonyka, a héten többször is megfordul egy-egy italra, noha ez csak a hivatalos álláspont.
Mindenesetre, miután végre talál egy üres asztalt, leteszi az italokat, majd leveszi magáról a kabátkáját, mely alatt egy könnyed pamuting lapul. Ma különösképpen nem érzett késztetést a kiöltözésre, mondjuk így is egy jelenség a derék alá érő, vörös, göndör fürtjeivel és láthatóan nemesi rangja ellenére hordott sötétzöld nadrágjával, ami szembetűnően a legfinomabb anyagból lett varrva. Mind emellé egy térdig érő, fekete bőrcsizmát húzott a latyakos, sáros idő jóvoltából, bár szerencséjére eddig megúszta feltűnő koszfoltok nélkül az utat.
Tehát, kényelembe helyezi magát, egyik lábát átveti a másikon, ujjai közé pedig a borospoharat fogja, hogy megízlelhesse a gyér minőségű, ám már igazán megszokott állapotú löttyöt. Szürkés lélektükreit közben végigfuttatja az összegyűlt vendégseregen, mely között szokás szerint mindenféle népség képviselői megfordulnak, az elvárásokkal ellentétben verődve össze különbözőbb csoportokba, hol sötételfekkel oly barátságosan diskurálnak az emberek és elfek, hogy öröm nézni. Száját félrehúzza, és úgy érzi, itt már az sem lenne meglepő, ha egy rusnya orkkal randevúzna. A gondolatra erőteljesen kirázza a hideg, szóval inkább a beszélgetéseket igyekszik figyelni, hátha elkap pár érdekes információt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826