Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 304 (6061. - 6080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6080. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-21 18:26:25
Üzenet elküldve: 2014-11-21 18:26:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Éleina//
*Már lassan idejét látja a távozásnak. A bora apránként elfogy, ha jobban belehúz a szürcsölgetésébe, az ételéből a pár falat sem tart ki sokáig. Társasága pedig nem akadt azóta sem. Fölösleges tovább nyújtani a magánnyal töltött perceit.
Újabb nagy korty, majd nyögve dől hátra székén, megdörzsölve szemeit. Közben a fogadó ajtaja ismét feltárul, de már nem foglalkozik vele. Ha sokáig egyedül van, csak a saját társaságát élvezheti hamar becsömörlik és enyhén mogorva, nemtörődöm lesz. Hát most is sikerült összehoznia. Száját, akár egy kisgyerek húzza el a gondolatra, hogy újabb vendég érkezett, esetleg egy távozott, akivel talán még jól ki is jött volna, ehelyett még mindig csak maga bandáját élvezheti.*
- Le kéne szoknom a kocsmalátogatásokról. Sosem vágytam rá, hogy magányos alkoholista legyek.
*Dünnyögi az orra alá, majd mikor közeledő léptek zaja üti meg a fülét hunyorogva végül csak visszapillant a fogadói társaságra. A fogadó fényében megcsillannak a hószín tincsek, ahogy az elf nő lassú léptekkel halad az irányába.*
- Nofene...
*Morran, miközben alaposabban szemügyre veszi a teremtést. Még néha magát tartja szemérmetlennek időnkénti öltözködési szokásai miatt, de ahogy a jövevényt elnézi bátran merné állítani, hogy a cédaság nem állhat messze tőle. A kecses, mégis magakellető, hivalkodóbb mozgás, a szinte semmi ruha. Tia biztos abban, hogy az efféle nőknek több dolga lehetett már férfival, mint ahány csillag sorakozik fent az égen. Vigyorodik is el kissé az orra alatt, ami hamar le is olvad, amint a teremtés az ő asztalánál köt ki. Az még hagyján, de a legkisebb tétovázást is mellőzve foglal rögtön helyet. Úgy néz ki a köszönés és annak egyéb formalitásai nem lényegesek a számára, de Tia sem egy úri asszony, így nem is nagyon töri magát, hogy a hirtelen ismerkedés előkelő és ostoba etikettekhez méltó legyen.*
- Ahogy látom, magácska sem bővelkedik kísérők hadával.
*Ölti fel bájmosolyát, miután kissé magához térve válaszol is a kérdésre. A kujonos megjegyzésre először csak felkuncog, majd a vállain aprót vonva ül fel normálisan a széken. Először csak lopva végigpillant a vendégeken. Nem lepődik meg, hogy egy-két asztalnál nagyobb port kavart ennek a tündérkének a megjelenése.*
~Bezzeg már mennyi érdeklődő tekintet szegeződik erre. Férfiak...~
*Morrantja magának, majd végül inkább visszafordul újdonsült asztaltársasága felé.*
- Kujon, vagy fiatal csődör egy kutya. Mindkettő ugyan úgy semmi szavakkal akar ágyba csalni, hogy másnap reggel szívet összetörve tűnhessenek el örökre. Az egyetlen apró különbség, hogy az említett fogatlanokhoz kevésbé szívesen nyúlok.
*Ahogy elkapja a nő pillantását kissé össze is húzza a szemeit. Persze, hogy az effélék azonnal kiszúrják faját. Őket sem nehéz felismerni, főleg mikor az irányába tóduló ellenszenvet leolvassa az arcukról. Ők nemesek, tiszták... Gondolják ők. Ritkán kereste elfek társaságát, ha rá is kényszerült azt sem magától tette. Igazából jó érzéssel sosem töltötte el egy-egy ilyen találka velük. De ez most talán más helyzet. A hirtelen kiült ellenszenv pillanatokon belül el is tűnik a ledér nőstény arcáról. Kissé megmosolyogja magában, majd szintén a borért nyúlva kortyol aprót.*
- Átutazóban. *Bólint aprót.* És, ha az itt tartózkodásom ilyen... kellemes lesz, mint a mai, akkor hamar tovább is állok.
*Húzza el kissé száját, majd legyintve pillant a különleges színű íriszekbe. Ha a nő nem tartja a magázást akkor ő sem fogja. Az amúgy is túlzottan formális, semmi felszabadultság nincs benne. Egyébként mindketten fiatal nők, fölösleges lenne a magázgatás.*
- És te? Főleg egyedül, ilyen lenge öltözékben. Annak ellenére, hogy kerülni akarod a vén kujonok társaságát igen figyelemfelkeltő jelenség vagy. Már ne haragudj, hogy ezt megjegyzem.
*Vigyorodik el mocsokul az orra alatt, miközben tekintetét továbbra sem veszi le a nőről, csak poharát forgatja rendületlenül ujjai között.*
*Már lassan idejét látja a távozásnak. A bora apránként elfogy, ha jobban belehúz a szürcsölgetésébe, az ételéből a pár falat sem tart ki sokáig. Társasága pedig nem akadt azóta sem. Fölösleges tovább nyújtani a magánnyal töltött perceit.
Újabb nagy korty, majd nyögve dől hátra székén, megdörzsölve szemeit. Közben a fogadó ajtaja ismét feltárul, de már nem foglalkozik vele. Ha sokáig egyedül van, csak a saját társaságát élvezheti hamar becsömörlik és enyhén mogorva, nemtörődöm lesz. Hát most is sikerült összehoznia. Száját, akár egy kisgyerek húzza el a gondolatra, hogy újabb vendég érkezett, esetleg egy távozott, akivel talán még jól ki is jött volna, ehelyett még mindig csak maga bandáját élvezheti.*
- Le kéne szoknom a kocsmalátogatásokról. Sosem vágytam rá, hogy magányos alkoholista legyek.
*Dünnyögi az orra alá, majd mikor közeledő léptek zaja üti meg a fülét hunyorogva végül csak visszapillant a fogadói társaságra. A fogadó fényében megcsillannak a hószín tincsek, ahogy az elf nő lassú léptekkel halad az irányába.*
- Nofene...
*Morran, miközben alaposabban szemügyre veszi a teremtést. Még néha magát tartja szemérmetlennek időnkénti öltözködési szokásai miatt, de ahogy a jövevényt elnézi bátran merné állítani, hogy a cédaság nem állhat messze tőle. A kecses, mégis magakellető, hivalkodóbb mozgás, a szinte semmi ruha. Tia biztos abban, hogy az efféle nőknek több dolga lehetett már férfival, mint ahány csillag sorakozik fent az égen. Vigyorodik is el kissé az orra alatt, ami hamar le is olvad, amint a teremtés az ő asztalánál köt ki. Az még hagyján, de a legkisebb tétovázást is mellőzve foglal rögtön helyet. Úgy néz ki a köszönés és annak egyéb formalitásai nem lényegesek a számára, de Tia sem egy úri asszony, így nem is nagyon töri magát, hogy a hirtelen ismerkedés előkelő és ostoba etikettekhez méltó legyen.*
- Ahogy látom, magácska sem bővelkedik kísérők hadával.
*Ölti fel bájmosolyát, miután kissé magához térve válaszol is a kérdésre. A kujonos megjegyzésre először csak felkuncog, majd a vállain aprót vonva ül fel normálisan a széken. Először csak lopva végigpillant a vendégeken. Nem lepődik meg, hogy egy-két asztalnál nagyobb port kavart ennek a tündérkének a megjelenése.*
~Bezzeg már mennyi érdeklődő tekintet szegeződik erre. Férfiak...~
*Morrantja magának, majd végül inkább visszafordul újdonsült asztaltársasága felé.*
- Kujon, vagy fiatal csődör egy kutya. Mindkettő ugyan úgy semmi szavakkal akar ágyba csalni, hogy másnap reggel szívet összetörve tűnhessenek el örökre. Az egyetlen apró különbség, hogy az említett fogatlanokhoz kevésbé szívesen nyúlok.
*Ahogy elkapja a nő pillantását kissé össze is húzza a szemeit. Persze, hogy az effélék azonnal kiszúrják faját. Őket sem nehéz felismerni, főleg mikor az irányába tóduló ellenszenvet leolvassa az arcukról. Ők nemesek, tiszták... Gondolják ők. Ritkán kereste elfek társaságát, ha rá is kényszerült azt sem magától tette. Igazából jó érzéssel sosem töltötte el egy-egy ilyen találka velük. De ez most talán más helyzet. A hirtelen kiült ellenszenv pillanatokon belül el is tűnik a ledér nőstény arcáról. Kissé megmosolyogja magában, majd szintén a borért nyúlva kortyol aprót.*
- Átutazóban. *Bólint aprót.* És, ha az itt tartózkodásom ilyen... kellemes lesz, mint a mai, akkor hamar tovább is állok.
*Húzza el kissé száját, majd legyintve pillant a különleges színű íriszekbe. Ha a nő nem tartja a magázást akkor ő sem fogja. Az amúgy is túlzottan formális, semmi felszabadultság nincs benne. Egyébként mindketten fiatal nők, fölösleges lenne a magázgatás.*
- És te? Főleg egyedül, ilyen lenge öltözékben. Annak ellenére, hogy kerülni akarod a vén kujonok társaságát igen figyelemfelkeltő jelenség vagy. Már ne haragudj, hogy ezt megjegyzem.
*Vigyorodik el mocsokul az orra alatt, miközben tekintetét továbbra sem veszi le a nőről, csak poharát forgatja rendületlenül ujjai között.*
6079. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-21 17:25:09
Üzenet elküldve: 2014-11-21 17:25:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kiranella//
*Nem beszélnek régóta, de az már nyilvánvalóvá vált előtte, hogy nem szabad azokra az előítéletekre támaszkodnia, amiket az orkok közt eltöltött idő alatt tápláltak belé, kicsit ellágyul vizslató tekintete, de ahogy látja a lány fintorát, amikor megismétli a „hosszúfülű” kifejezést, kezd egyre gyanakvóbb lenni. Ha titkol is valamit, nem célravezető ha ráijeszt. Ezzel a gondolattal, igyekszik tovább görgetni a párbeszédet.*
-Nem akarok túl tapadósnak tűnni, de talán ha a mai estének végeszakad, holnap reggel is felkereshetnénk egymást.
*Nem tudja, vajon szimpatikus-e Enolának, a lány egészen hideg maradt az utóbbi néhány percben, így csak reménykedhet benne, hogy külleme és a fajához kapcsolt előítéleteken túltekintve meglássa benne az érdeklődő és tanulni vágyó lelket.
-Persze ha nem szeretnéd bemutatni a mestered, csak felejtsük el. Ennyi idő alatt nem lehet elnyerni az ember bizalmát, megértem. Főleg, ha egy ork próbálkozik. Tudtommal nem néz senki igazán jó szemmel az orkokra. De ez megint csak puszta előítélet. Te is egészen megnyíltál előttem. Ezt köszönöm.
*Voth, a korábbi szóáradatához képest kicsit elcsendesedett, hagyja szóhoz jutni a lányt.*
-Na és, Kedves, te már ismered az életem javát, nem mesélnél nekem magadról?
*Részint őszintén érdeklődik a lány irányt, másfelől viszont a nyíltság és bizalom melletti védőbeszédével igyekszik, a lány elfek említésekor észrevehető, furcsa viselkedésének okát kibogozni.
*Nem beszélnek régóta, de az már nyilvánvalóvá vált előtte, hogy nem szabad azokra az előítéletekre támaszkodnia, amiket az orkok közt eltöltött idő alatt tápláltak belé, kicsit ellágyul vizslató tekintete, de ahogy látja a lány fintorát, amikor megismétli a „hosszúfülű” kifejezést, kezd egyre gyanakvóbb lenni. Ha titkol is valamit, nem célravezető ha ráijeszt. Ezzel a gondolattal, igyekszik tovább görgetni a párbeszédet.*
-Nem akarok túl tapadósnak tűnni, de talán ha a mai estének végeszakad, holnap reggel is felkereshetnénk egymást.
*Nem tudja, vajon szimpatikus-e Enolának, a lány egészen hideg maradt az utóbbi néhány percben, így csak reménykedhet benne, hogy külleme és a fajához kapcsolt előítéleteken túltekintve meglássa benne az érdeklődő és tanulni vágyó lelket.
-Persze ha nem szeretnéd bemutatni a mestered, csak felejtsük el. Ennyi idő alatt nem lehet elnyerni az ember bizalmát, megértem. Főleg, ha egy ork próbálkozik. Tudtommal nem néz senki igazán jó szemmel az orkokra. De ez megint csak puszta előítélet. Te is egészen megnyíltál előttem. Ezt köszönöm.
*Voth, a korábbi szóáradatához képest kicsit elcsendesedett, hagyja szóhoz jutni a lányt.*
-Na és, Kedves, te már ismered az életem javát, nem mesélnél nekem magadról?
*Részint őszintén érdeklődik a lány irányt, másfelől viszont a nyíltság és bizalom melletti védőbeszédével igyekszik, a lány elfek említésekor észrevehető, furcsa viselkedésének okát kibogozni.
6078. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-21 17:01:58
Üzenet elküldve: 2014-11-21 17:01:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
*És megint itt köt ki végül. Persze, hová is menne máshová, amikor itt van szállása éppen. Kint feltámad a szél, és megcibálja kissé a köpenyét, lekapja fejéről a csuklyát, és belecsimpaszkodik az ezüstös tincsekbe. Igyekszik kezeivel összehúzni magán, és ez így ment egész úton, amíg a templomtól idáig elért. Megkönnyebbülten nyit be a fogadó ajtaján, s már csukja is be azt, hogy a hideget kizárja.
Bár lehet, másnak nincs olyan hidege, csak ő fázik kissé. Nem kellett volna annyit ücsörögni a templomban. Mielőtt körülnézhetne, a pulthoz lépked. Mozgása könnyed, légiesen kecses. Már nem igyekszik a fején tartani a csuklyát, sőt engedi, hogy hátra csusszanjon, így téve szabaddá fejét.*
-Szép napot! *Köszön rá a pultosra, és erszényéből aranyakat szed elő.* Kérek szépen egy Gyümölcsteát *Mondja, és letesz 5 aranyat a pultra.
Csak ekkor fordul meg, hogy körülpillantson a fogadóban, hogy kik vannak itt. Tekintete átsiklik a legtöbb arcon, szinte senkit nem ismer.
Aztán váratlanul dermed kővé, ahogy az oly jól ismert arcot megpillantja. ~Jaz.~ Nagyot nyel, és szinte erőszakot kell elkövetnie önmagán, hogy elszakítsa a tekintetét az ifjú arcáról. Tovább siklik hát a pillantása, és most a lányra fordul, akit előző éjjel az erdei tisztáson annyira nem tudott megnézni. ~És a lány is.~ Bukkan fel elméjében a kínzóvá váló gondolat. Ajkaira dacos vonás költözik.
Azért sem fogja megadni a másiknak azt a kéjt, hogy őt szenvedni lássa.
A tekintet újra csak tovább siklik, és megnézi a kis asztaltársaság harmadik tagját is. Talán tovább is bámulja, mint az egészséges, és csak akkor kapja el róla pillantását, amikor könyöke mellé tolják a teát. Vagy, ha Halax előtte még korábban megérezve a bámulást, felé nézett.
A mozdulat, mellyel elfordul elég látványos, mintha rosszban sántikálna.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.11.21 17:04:48, a következő indokkal:
Jelpótlás.
Bár lehet, másnak nincs olyan hidege, csak ő fázik kissé. Nem kellett volna annyit ücsörögni a templomban. Mielőtt körülnézhetne, a pulthoz lépked. Mozgása könnyed, légiesen kecses. Már nem igyekszik a fején tartani a csuklyát, sőt engedi, hogy hátra csusszanjon, így téve szabaddá fejét.*
-Szép napot! *Köszön rá a pultosra, és erszényéből aranyakat szed elő.* Kérek szépen egy Gyümölcsteát *Mondja, és letesz 5 aranyat a pultra.
Csak ekkor fordul meg, hogy körülpillantson a fogadóban, hogy kik vannak itt. Tekintete átsiklik a legtöbb arcon, szinte senkit nem ismer.
Aztán váratlanul dermed kővé, ahogy az oly jól ismert arcot megpillantja. ~Jaz.~ Nagyot nyel, és szinte erőszakot kell elkövetnie önmagán, hogy elszakítsa a tekintetét az ifjú arcáról. Tovább siklik hát a pillantása, és most a lányra fordul, akit előző éjjel az erdei tisztáson annyira nem tudott megnézni. ~És a lány is.~ Bukkan fel elméjében a kínzóvá váló gondolat. Ajkaira dacos vonás költözik.
Azért sem fogja megadni a másiknak azt a kéjt, hogy őt szenvedni lássa.
A tekintet újra csak tovább siklik, és megnézi a kis asztaltársaság harmadik tagját is. Talán tovább is bámulja, mint az egészséges, és csak akkor kapja el róla pillantását, amikor könyöke mellé tolják a teát. Vagy, ha Halax előtte még korábban megérezve a bámulást, felé nézett.
A mozdulat, mellyel elfordul elég látványos, mintha rosszban sántikálna.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.11.21 17:04:48, a következő indokkal:
Jelpótlás.
6077. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-21 16:33:31
Üzenet elküldve: 2014-11-21 16:33:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tiael//
*Várakozó szobrozása a főtéren nem sok sikerrel járt, talán a hűvesebb évszakok közeledtének hírére a népek máris elbújtak volna otthonukba? Mindenesetre zavartatja magát, hiszen ha társaságra van szüksége, hát tudja merre találja.
Könnyed, nesztelen léptekkel halad az utca kövein, imitt-amott kósza árnyakra téved tekintete, vagy hazafele igyekvő kölykökre, néhány veszekvő párocskára, majd vissza az útra. Lazán dobálja csipőjét egyik irányból a másikba, mintha csak arra született volna, hogy kellesse magát, s bizony olykor így is érzi. Kár lenne, egy ilyen testet burok alatt tartani. Úgyhogy meg is mutogatja magát a fogadóban, mi a városból való távozása előtt kedvelt helyének számított. A Pegazus elé érve, meg sem áll, gyengéden lenyomja a kilincset és már be is suhan a hely borpárlatos, mindenféle népektől hemzsegő terébe. Mielőtt azonban szemügyre vehetné, ki szórakoztassa mai nap, inkább a pult felé sarus lábait, majd a pultosra való várakozásában, kedvelt tevékenységéhez, copfjának simogatásába kezd. Igen hosszú már a haja, s élvezi is, ahogy minden egyes léptével simogatja a hátát, ahogy jobbra-balra ingázik, macskás mozgása következtében. Megjelenik a pultos fickó, kezében épp egy tenyért törölget.*
- Hölgyem? *Néz kérdőn az italajánlaton töprengő nőre.*
- Hmm... *Reagál holmi köszönésképpen, továbbra is ujjai között játszadozva a fehér tincsekkel.* Legyen a jó öreg Almabor remélem az íze is jobb lett, mert mikor legutóbb itt jártam még nem 10 arany volt az ára. *Dönti el végül, majd helyben megvárja, amíg kitöltik kérését, s csak ekkor fordul oldalasan el a pulttól, hogy végigmérje, ki mellé helyezze le formás hátsóját, mert, hogy az szóba sem jöhet, hogy egyedül ücsörögve várakozzon, míg valaki megtalálja. Nem tűnik számára túl izgalmasnak a felhozatal, már ami a férfiakat illeti, túlzottan egyikre sem kíváncsi. Viszont, ami a nőket illeti. ~Rezes haj, kitárulkozó dekoltázs, remek.~ Csillannak meg lila íriszei. Az ilyen nőket mindig is imádta. Visszafogottnak tűnnek első pillantásra, de azért a kigombolt ing mégis csak sejtet némi dolgot viselőjéről. Miután teletöltődik pohara fel is kapja és megszokott lépteivel közelít a hölgy asztala felé, miközben elhalad sok másé mellett is, s mindegyik asztal felületén lágyan húzza végig ujját, mit sem törődve azzal, ülnek-e ott, avagy sem. Céljához érkezve előbb megáll a nővel szemben, majd előkapja barátságos mosolyát.*
- Hogy lehet, hogy egy ilyen feltűnő teremtés egyedül tölti perceit egy zsúfolt fogadóban? *Kérdezi, mintha csak egy férfi lenne, ki most készül leteríteni áldozatát. Persze szemrevaló a hölgyemény, s ő nem is válogat nemek között, szerinte nem az határozza meg, hogy egy éjszakára mennyire érezheti jól valaki más társaságát, hogy férfi-e avagy nő, ám most inkább a kíváncsiság hajtotta az asztal felé. Talán rokonlélekre talál. Az illendőség megkívánná, hogy helyfoglalása előtt, legalább megkérdezze szabad-e az egyik szék, ennek ellenére mégis csak önkényesen húzza ki az egyiket, majd leül, kezében a borospohárra.* Remélem nem zavartam meg az önfeledt ücsörgését, de előbb választom egy nőtársam társaságát, mint egy fogatlan vén kujonét. *Csak most szúrja ki, ami eddig valamiért elkerülte a figyelmét, mégpedig, hogy fél-elffel van dolga. Nem nehéz őket észrevenni. Valahol mélyen belül valamiféle rosszalló érzete is támad. Talán csak fenkölt családja ellenszenve gyökerezik benne az ember és elf születtei iránt? Szinte látja is szemei előtt, ahogy édesapja magasan hordva az orrát, egy "Korcs" címzettel hagyná magára a vörös nőszemélyt, ám mégis csak rá kell jönnie, őt nem zavarja. Sőt, annál jobb, hisz ez is csak azt bizonyítja, hogy a fajok közti különbözőség nem csap gátat a szenvedélynek, amit ő annyira élvez. Kicsit kortyol a finom nedűből, majd leteszi az asztalra, egyik lábát keresztbeveti a másikon és kissé közelebb húzódik.*
- Mi járatban erre? *Méricskéli tetőtől talpig a jelenséget, majd találgatni kezd.* Átutazóban? Avagy magad is a város szülöttje lennél? *Egész gyorsan vált a magázásról tegezésre, ahogy szokta.*
*Várakozó szobrozása a főtéren nem sok sikerrel járt, talán a hűvesebb évszakok közeledtének hírére a népek máris elbújtak volna otthonukba? Mindenesetre zavartatja magát, hiszen ha társaságra van szüksége, hát tudja merre találja.
Könnyed, nesztelen léptekkel halad az utca kövein, imitt-amott kósza árnyakra téved tekintete, vagy hazafele igyekvő kölykökre, néhány veszekvő párocskára, majd vissza az útra. Lazán dobálja csipőjét egyik irányból a másikba, mintha csak arra született volna, hogy kellesse magát, s bizony olykor így is érzi. Kár lenne, egy ilyen testet burok alatt tartani. Úgyhogy meg is mutogatja magát a fogadóban, mi a városból való távozása előtt kedvelt helyének számított. A Pegazus elé érve, meg sem áll, gyengéden lenyomja a kilincset és már be is suhan a hely borpárlatos, mindenféle népektől hemzsegő terébe. Mielőtt azonban szemügyre vehetné, ki szórakoztassa mai nap, inkább a pult felé sarus lábait, majd a pultosra való várakozásában, kedvelt tevékenységéhez, copfjának simogatásába kezd. Igen hosszú már a haja, s élvezi is, ahogy minden egyes léptével simogatja a hátát, ahogy jobbra-balra ingázik, macskás mozgása következtében. Megjelenik a pultos fickó, kezében épp egy tenyért törölget.*
- Hölgyem? *Néz kérdőn az italajánlaton töprengő nőre.*
- Hmm... *Reagál holmi köszönésképpen, továbbra is ujjai között játszadozva a fehér tincsekkel.* Legyen a jó öreg Almabor remélem az íze is jobb lett, mert mikor legutóbb itt jártam még nem 10 arany volt az ára.
*Dönti el végül, majd helyben megvárja, amíg kitöltik kérését, s csak ekkor fordul oldalasan el a pulttól, hogy végigmérje, ki mellé helyezze le formás hátsóját, mert, hogy az szóba sem jöhet, hogy egyedül ücsörögve várakozzon, míg valaki megtalálja. Nem tűnik számára túl izgalmasnak a felhozatal, már ami a férfiakat illeti, túlzottan egyikre sem kíváncsi. Viszont, ami a nőket illeti. ~Rezes haj, kitárulkozó dekoltázs, remek.~ Csillannak meg lila íriszei. Az ilyen nőket mindig is imádta. Visszafogottnak tűnnek első pillantásra, de azért a kigombolt ing mégis csak sejtet némi dolgot viselőjéről. Miután teletöltődik pohara fel is kapja és megszokott lépteivel közelít a hölgy asztala felé, miközben elhalad sok másé mellett is, s mindegyik asztal felületén lágyan húzza végig ujját, mit sem törődve azzal, ülnek-e ott, avagy sem. Céljához érkezve előbb megáll a nővel szemben, majd előkapja barátságos mosolyát.*- Hogy lehet, hogy egy ilyen feltűnő teremtés egyedül tölti perceit egy zsúfolt fogadóban? *Kérdezi, mintha csak egy férfi lenne, ki most készül leteríteni áldozatát. Persze szemrevaló a hölgyemény, s ő nem is válogat nemek között, szerinte nem az határozza meg, hogy egy éjszakára mennyire érezheti jól valaki más társaságát, hogy férfi-e avagy nő, ám most inkább a kíváncsiság hajtotta az asztal felé. Talán rokonlélekre talál. Az illendőség megkívánná, hogy helyfoglalása előtt, legalább megkérdezze szabad-e az egyik szék, ennek ellenére mégis csak önkényesen húzza ki az egyiket, majd leül, kezében a borospohárra.* Remélem nem zavartam meg az önfeledt ücsörgését, de előbb választom egy nőtársam társaságát, mint egy fogatlan vén kujonét. *Csak most szúrja ki, ami eddig valamiért elkerülte a figyelmét, mégpedig, hogy fél-elffel van dolga. Nem nehéz őket észrevenni. Valahol mélyen belül valamiféle rosszalló érzete is támad. Talán csak fenkölt családja ellenszenve gyökerezik benne az ember és elf születtei iránt? Szinte látja is szemei előtt, ahogy édesapja magasan hordva az orrát, egy "Korcs" címzettel hagyná magára a vörös nőszemélyt, ám mégis csak rá kell jönnie, őt nem zavarja. Sőt, annál jobb, hisz ez is csak azt bizonyítja, hogy a fajok közti különbözőség nem csap gátat a szenvedélynek, amit ő annyira élvez. Kicsit kortyol a finom nedűből, majd leteszi az asztalra, egyik lábát keresztbeveti a másikon és kissé közelebb húzódik.*
- Mi járatban erre? *Méricskéli tetőtől talpig a jelenséget, majd találgatni kezd.* Átutazóban? Avagy magad is a város szülöttje lennél? *Egész gyorsan vált a magázásról tegezésre, ahogy szokta.*
6076. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-21 15:06:45
Üzenet elküldve: 2014-11-21 15:06:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Éleina//
*Már lassan idejét látja a távozásnak. A bora apránként elfogy, ha jobban belehúz a szürcsölgetésébe, az ételéből a pár falat sem tart ki sokáig. Társasága pedig nem akadt azóta sem. Fölösleges tovább nyújtani a magánnyal töltött perceit.
Újabb nagy korty, majd nyögve dől hátra székén, megdörzsölve szemeit. Közben a fogadó ajtaja ismét feltárul, de már nem foglalkozik vele. Ha sokáig egyedül van, csak a saját társaságát élvezheti hamar becsömörlik és enyhén mogorva, nemtörődöm lesz. Hát most is sikerült összehoznia. Száját, akár egy kisgyerek húzza el a gondolatra, hogy újabb vendég érkezett, esetleg egy távozott, akivel talán még jól ki is jött volna, ehelyett még mindig csak maga bandáját élvezheti.*
- Le kéne szoknom a kocsmalátogatásokról. Sosem vágytam rá, hogy magányos alkoholista legyek.
*Dünnyögi az orra alá, majd mikor közeledő léptek zaja üti meg a fülét hunyorogva végül csak visszapillant a fogadói társaságra. A fogadó fényében megcsillannak a hószín tincsek, ahogy az elf nő lassú léptekkel halad az irányába.*
- Nofene...
*Morran, miközben alaposabban szemügyre veszi a teremtést. Még néha magát tartja szemérmetlennek időnkénti öltözködési szokásai miatt, de ahogy a jövevényt elnézi bátran merné állítani, hogy a cédaság nem állhat messze tőle. A kecses, mégis magakellető, hivalkodóbb mozgás, a szinte semmi ruha. Tia biztos abban, hogy az efféle nőknek több dolga lehetett már férfival, mint ahány csillag sorakozik fent az égen. Vigyorodik is el kissé az orra alatt, ami hamar le is olvad, amint a teremtés az ő asztalánál köt ki. Az még hagyján, de a legkisebb tétovázást is mellőzve foglal rögtön helyet. Úgy néz ki a köszönés és annak egyéb formalitásai nem lényegesek a számára, de Tia sem egy úri asszony, így nem is nagyon töri magát, hogy a hirtelen ismerkedés előkelő és ostoba etikettekhez méltó legyen.*
- Ahogy látom, magácska sem bővelkedik kísérők hadával.
*Ölti fel bájmosolyát, miután kissé magához térve válaszol is a kérdésre. A kujonos megjegyzésre először csak felkuncog, majd a vállain aprót vonva ül fel normálisan a széken. Először csak lopva végigpillant a vendégeken. Nem lepődik meg, hogy egy-két asztalnál nagyobb port kavart ennek a tündérkének a megjelenése.*
~Bezzeg már mennyi érdeklődő tekintet szegeződik erre. Férfiak...~
*Morrantja magának, majd végül inkább visszafordul újdonsült asztaltársasága felé.*
- Kujon, vagy fiatal csődör egy kutya. Mindkettő ugyan úgy semmi szavakkal akar ágyba csalni, hogy másnap reggel szívet összetörve tűnhessenek el örökre. Az egyetlen apró különbség, hogy az említett fogatlanokhoz kevésbé szívesen nyúlok.
*Ahogy elkapja a nő pillantását kissé össze is húzza a szemeit. Persze, hogy az effélék azonnal kiszúrják faját. Őket sem nehéz felismerni, főleg mikor az irányába tóduló ellenszenvet leolvassa az arcukról. Ők nemesek, tiszták... Gondolják ők. Ritkán kereste elfek társaságát, ha rá is kényszerült azt sem magától tette. Igazából jó érzéssel sosem töltötte el egy-egy ilyen találka velük. De ez most talán más helyzet. A hirtelen kiült ellenszenv pillanatokon belül el is tűnik a ledér nőstény arcáról. Kissé megmosolyogja magában, majd szintén a borért nyúlva kortyol aprót.*
- Átutazóban. *Bólint aprót.* És, ha az itt tartózkodásom ilyen... kellemes lesz, mint a mai, akkor hamar tovább is állok.
*Húzza el kissé száját, majd legyintve pillant a különleges színű íriszekbe. Ha a nő nem tartja a magázást akkor ő sem fogja. Az amúgy is túlzottan formális, semmi felszabadultság nincs benne. Egyébként mindketten fiatal nők, fölösleges lenne a magázgatás.*
- És te? Főleg egyedül, ilyen lenge öltözékben. Annak ellenére, hogy kerülni akarod a vén kujonok társaságát igen figyelemfelkeltő jelenség vagy. Már ne haragudj, hogy ezt megjegyzem.
*Vigyorodik el mocsokul az orra alatt, miközben tekintetét továbbra sem veszi le a nőről, csak poharát forgatja rendületlenül ujjai között.*
*Már lassan idejét látja a távozásnak. A bora apránként elfogy, ha jobban belehúz a szürcsölgetésébe, az ételéből a pár falat sem tart ki sokáig. Társasága pedig nem akadt azóta sem. Fölösleges tovább nyújtani a magánnyal töltött perceit.
Újabb nagy korty, majd nyögve dől hátra székén, megdörzsölve szemeit. Közben a fogadó ajtaja ismét feltárul, de már nem foglalkozik vele. Ha sokáig egyedül van, csak a saját társaságát élvezheti hamar becsömörlik és enyhén mogorva, nemtörődöm lesz. Hát most is sikerült összehoznia. Száját, akár egy kisgyerek húzza el a gondolatra, hogy újabb vendég érkezett, esetleg egy távozott, akivel talán még jól ki is jött volna, ehelyett még mindig csak maga bandáját élvezheti.*
- Le kéne szoknom a kocsmalátogatásokról. Sosem vágytam rá, hogy magányos alkoholista legyek.
*Dünnyögi az orra alá, majd mikor közeledő léptek zaja üti meg a fülét hunyorogva végül csak visszapillant a fogadói társaságra. A fogadó fényében megcsillannak a hószín tincsek, ahogy az elf nő lassú léptekkel halad az irányába.*
- Nofene...
*Morran, miközben alaposabban szemügyre veszi a teremtést. Még néha magát tartja szemérmetlennek időnkénti öltözködési szokásai miatt, de ahogy a jövevényt elnézi bátran merné állítani, hogy a cédaság nem állhat messze tőle. A kecses, mégis magakellető, hivalkodóbb mozgás, a szinte semmi ruha. Tia biztos abban, hogy az efféle nőknek több dolga lehetett már férfival, mint ahány csillag sorakozik fent az égen. Vigyorodik is el kissé az orra alatt, ami hamar le is olvad, amint a teremtés az ő asztalánál köt ki. Az még hagyján, de a legkisebb tétovázást is mellőzve foglal rögtön helyet. Úgy néz ki a köszönés és annak egyéb formalitásai nem lényegesek a számára, de Tia sem egy úri asszony, így nem is nagyon töri magát, hogy a hirtelen ismerkedés előkelő és ostoba etikettekhez méltó legyen.*
- Ahogy látom, magácska sem bővelkedik kísérők hadával.
*Ölti fel bájmosolyát, miután kissé magához térve válaszol is a kérdésre. A kujonos megjegyzésre először csak felkuncog, majd a vállain aprót vonva ül fel normálisan a széken. Először csak lopva végigpillant a vendégeken. Nem lepődik meg, hogy egy-két asztalnál nagyobb port kavart ennek a tündérkének a megjelenése.*
~Bezzeg már mennyi érdeklődő tekintet szegeződik erre. Férfiak...~
*Morrantja magának, majd végül inkább visszafordul újdonsült asztaltársasága felé.*
- Kujon, vagy fiatal csődör egy kutya. Mindkettő ugyan úgy semmi szavakkal akar ágyba csalni, hogy másnap reggel szívet összetörve tűnhessenek el örökre. Az egyetlen apró különbség, hogy az említett fogatlanokhoz kevésbé szívesen nyúlok.
*Ahogy elkapja a nő pillantását kissé össze is húzza a szemeit. Persze, hogy az effélék azonnal kiszúrják faját. Őket sem nehéz felismerni, főleg mikor az irányába tóduló ellenszenvet leolvassa az arcukról. Ők nemesek, tiszták... Gondolják ők. Ritkán kereste elfek társaságát, ha rá is kényszerült azt sem magától tette. Igazából jó érzéssel sosem töltötte el egy-egy ilyen találka velük. De ez most talán más helyzet. A hirtelen kiült ellenszenv pillanatokon belül el is tűnik a ledér nőstény arcáról. Kissé megmosolyogja magában, majd szintén a borért nyúlva kortyol aprót.*
- Átutazóban. *Bólint aprót.* És, ha az itt tartózkodásom ilyen... kellemes lesz, mint a mai, akkor hamar tovább is állok.
*Húzza el kissé száját, majd legyintve pillant a különleges színű íriszekbe. Ha a nő nem tartja a magázást akkor ő sem fogja. Az amúgy is túlzottan formális, semmi felszabadultság nincs benne. Egyébként mindketten fiatal nők, fölösleges lenne a magázgatás.*
- És te? Főleg egyedül, ilyen lenge öltözékben. Annak ellenére, hogy kerülni akarod a vén kujonok társaságát igen figyelemfelkeltő jelenség vagy. Már ne haragudj, hogy ezt megjegyzem.
*Vigyorodik el mocsokul az orra alatt, miközben tekintetét továbbra sem veszi le a nőről, csak poharát forgatja rendületlenül ujjai között.*
6075. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-20 20:55:52
Üzenet elküldve: 2014-11-20 20:55:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Miután Jazt leápolta, és mondókáját is befejezte, helyezkedik csak el kényelmesen abban a bizonyos székben.
Nem gondolta volna, hogy kis meséje két ekkora hátrány képében fog ellene fordulni. Hiszen sem valamire való étel nem maradt neki, mire hozzá látott volna, s még a tetszést sem nyerte el egyik fél részéről sem történetével. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy itt bizony félreértés esete forog fenn. Dehogy akart ő átverni bárkit is, főleg nem Őmorcosságát, ki verekedős kedvét szedte elő, ahogy azt az imént tapasztalhatták. Mondjuk ő csak szemlélődőként, de ez sem jelenti azt, hogy szándékában állna kihúzni a gyufát. Korábbi gondterhes sóhaját most egy csalódott követi, mit egy jól irányzott szemforgatással is megtámogat, ahogy Halax gunyoroskodását hallgatja.*
- Nem, szerintem nem csak félig volt warg. De ijesztő, mennyire gyorsan terjednek itt a pletykák.
*Kissé rosszul érinti kis sztorija méltatásának hiánya, ennek szellemében, sértődős kiskamasz módjára keresztbe fonja karjait mellkasa előtt, s durcázva figyeli tovább a srác beszámolóját. Min még saját maga is meglepődik. Merthogy mindebből kénytelen arra következtetni, bizony a másik valóban ténykedett is valamit, mielőtt fűzögetni kezdte azt a szöszkét. Töprengő hümmögéssel ad hangot ezen megfigyelésének, majd, mivel mást úgyse nagyon tehet, követi Hal példáját a felállásban, bár kissé talán finomabb módon.*
- Nem kéne előbb egy tiszta...
*Zöldjei egyértelmű folytatást szolgálva tekintenek végig a repedt ajkú félvér már nem is annyira fehér ingén.*
*Miután Jazt leápolta, és mondókáját is befejezte, helyezkedik csak el kényelmesen abban a bizonyos székben.
Nem gondolta volna, hogy kis meséje két ekkora hátrány képében fog ellene fordulni. Hiszen sem valamire való étel nem maradt neki, mire hozzá látott volna, s még a tetszést sem nyerte el egyik fél részéről sem történetével. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy itt bizony félreértés esete forog fenn. Dehogy akart ő átverni bárkit is, főleg nem Őmorcosságát, ki verekedős kedvét szedte elő, ahogy azt az imént tapasztalhatták. Mondjuk ő csak szemlélődőként, de ez sem jelenti azt, hogy szándékában állna kihúzni a gyufát. Korábbi gondterhes sóhaját most egy csalódott követi, mit egy jól irányzott szemforgatással is megtámogat, ahogy Halax gunyoroskodását hallgatja.*
- Nem, szerintem nem csak félig volt warg. De ijesztő, mennyire gyorsan terjednek itt a pletykák.
*Kissé rosszul érinti kis sztorija méltatásának hiánya, ennek szellemében, sértődős kiskamasz módjára keresztbe fonja karjait mellkasa előtt, s durcázva figyeli tovább a srác beszámolóját. Min még saját maga is meglepődik. Merthogy mindebből kénytelen arra következtetni, bizony a másik valóban ténykedett is valamit, mielőtt fűzögetni kezdte azt a szöszkét. Töprengő hümmögéssel ad hangot ezen megfigyelésének, majd, mivel mást úgyse nagyon tehet, követi Hal példáját a felállásban, bár kissé talán finomabb módon.*
- Nem kéne előbb egy tiszta...
*Zöldjei egyértelmű folytatást szolgálva tekintenek végig a repedt ajkú félvér már nem is annyira fehér ingén.*
6074. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-20 17:39:28
Üzenet elküldve: 2014-11-20 17:39:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Érdekes délután//
*~Az a Wegtoreni ember érthette a dolgát...~ Ezek a gondolatok járnak a fejében, mikor Niras megemlíti hogy hol tanult. Aztán mikor elárulja hogy etikettoktató, Tindin szemében nagyon sokat veszít a fényéből, hisz az etikett az ő esküdt ellensége. De hát, ez valószínüleg nem érdekli a mi etiketttanárunkat, hisz szerinte (és igaza van!) Leci az aki jobban megérdemli a figyelmet. Amikor megkérdik tőlük, mit csinálnak itt, majdnem hangosan felnevet. ~Na mégis mit? Valószínüleg földet ásunk, ugye úgy tűnik...~ De nem szól egy szót sem, hisz ezt valószíüleg nem tudná urasan elmondani... A flatka gyümölcs amit épp lenyel, megakad a torkán, amikor meghallja hogy "Lissine" milyen kifogást talált. Méghogy elküldeni a szakácst! Sajnos itt hibázott a másik, mert példának okáért az ő szülei biztos nem jöttek volna ide. Hetekkel ezelőtt megtervezték volna hogy meghívják őket vacsorára, minthogy egy ilyen egyszerű fogadóba beüljenek. Mikor meghallja a következő úticélokat, meglepődik. Bár eddig sem tudta hogy mi hogy fog alakulni, azt azért nem gondolta, hogy ebédelnek, majd fürdenek, és sétálnak egyet. De hát az álarcot fenn kell tartani.*
-Ó, igaz, de én még mindig azt mondom hogy előbb menjünk fürödni, aztán a templomkertbe... Most ugye közelebb is van...
*Direkt mondta úgy, mintha már egy ideje veszekednének, kis visszavágásképp, az eddigi meglepetésekért. Most kerüljön a másik is egy váratlan helyzet elé, érezze magát kényelmetlenül, és vágja ki magát. Ha végre sikerül a másiknak, akkor ő fel is áll az asztaltól, és elindul a fürdő irányába, de csak akkor ha nincs más probléma... És közben nagyon reméli, hogy részeg "pajtásuk" nem jön utánuk...*
*~Az a Wegtoreni ember érthette a dolgát...~ Ezek a gondolatok járnak a fejében, mikor Niras megemlíti hogy hol tanult. Aztán mikor elárulja hogy etikettoktató, Tindin szemében nagyon sokat veszít a fényéből, hisz az etikett az ő esküdt ellensége. De hát, ez valószínüleg nem érdekli a mi etiketttanárunkat, hisz szerinte (és igaza van!) Leci az aki jobban megérdemli a figyelmet. Amikor megkérdik tőlük, mit csinálnak itt, majdnem hangosan felnevet. ~Na mégis mit? Valószínüleg földet ásunk, ugye úgy tűnik...~ De nem szól egy szót sem, hisz ezt valószíüleg nem tudná urasan elmondani... A flatka gyümölcs amit épp lenyel, megakad a torkán, amikor meghallja hogy "Lissine" milyen kifogást talált. Méghogy elküldeni a szakácst! Sajnos itt hibázott a másik, mert példának okáért az ő szülei biztos nem jöttek volna ide. Hetekkel ezelőtt megtervezték volna hogy meghívják őket vacsorára, minthogy egy ilyen egyszerű fogadóba beüljenek. Mikor meghallja a következő úticélokat, meglepődik. Bár eddig sem tudta hogy mi hogy fog alakulni, azt azért nem gondolta, hogy ebédelnek, majd fürdenek, és sétálnak egyet. De hát az álarcot fenn kell tartani.*
-Ó, igaz, de én még mindig azt mondom hogy előbb menjünk fürödni, aztán a templomkertbe... Most ugye közelebb is van...
*Direkt mondta úgy, mintha már egy ideje veszekednének, kis visszavágásképp, az eddigi meglepetésekért. Most kerüljön a másik is egy váratlan helyzet elé, érezze magát kényelmetlenül, és vágja ki magát. Ha végre sikerül a másiknak, akkor ő fel is áll az asztaltól, és elindul a fürdő irányába, de csak akkor ha nincs más probléma... És közben nagyon reméli, hogy részeg "pajtásuk" nem jön utánuk...*
6073. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-20 16:52:13
Üzenet elküldve: 2014-11-20 16:52:13
![>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3371_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
//Érdekes délután//
* A férfi nem fog tudni elé ülni, mivel Terold a hölgyek előtt áll, így csak úgy falazhatja el Teroldtól őket, ha nem ül le, hanem előtte megáll. Persze, ha ez történik, akkor arrébb áll, majd addig mindig eláll a férfi mögül, amíg szabad kilátást nem lát, így nem biztos, hogy mégis megéri Nirasnak. *
- Józan vagyok... Csak most nem. * Mondja Lecinek, majd bólint az ajánlatra. Ha teljes eszét használni tudná bizonyára kémkedne legalább majd utánuk, mert biztos lenne abban, hogy csak így akarják "eltávolítani", de mivel az ital mámorító hatása alatt áll még mindig, így effélékre nem gondol, mindent elhisz. Végül, ha senki nem akar semmit mondani már, akkor feláll és elindul az ajtó felé, kivéve, ha előbb elindulnak már a többiek, ebben az esetben marad még pár percig és csak utána indul el, hogy ne legyen olyan gyanús. *
* A férfi nem fog tudni elé ülni, mivel Terold a hölgyek előtt áll, így csak úgy falazhatja el Teroldtól őket, ha nem ül le, hanem előtte megáll. Persze, ha ez történik, akkor arrébb áll, majd addig mindig eláll a férfi mögül, amíg szabad kilátást nem lát, így nem biztos, hogy mégis megéri Nirasnak. *
- Józan vagyok... Csak most nem. * Mondja Lecinek, majd bólint az ajánlatra. Ha teljes eszét használni tudná bizonyára kémkedne legalább majd utánuk, mert biztos lenne abban, hogy csak így akarják "eltávolítani", de mivel az ital mámorító hatása alatt áll még mindig, így effélékre nem gondol, mindent elhisz. Végül, ha senki nem akar semmit mondani már, akkor feláll és elindul az ajtó felé, kivéve, ha előbb elindulnak már a többiek, ebben az esetben marad még pár percig és csak utána indul el, hogy ne legyen olyan gyanús. *
6072. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-20 15:22:24
Üzenet elküldve: 2014-11-20 15:22:24
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
//Érdekes délután//
* Hallgatja Teroldot, de így, hogy ittas, nem igazán tud vele mit kezdeni. Ám azt a falat a házában le kéne bontani.*
- Adhatok munkát, de csak józan embernek.
* Mondja, s várja, hogy mit válaszol a másik. Majd zöld íriszeit Nirasra emeli.*
- Tudja, egy kis kikapcsolódás mindig jól jön. A házunk szakácsát szabadságra küldtük, s úgy hallottuk, hogy egész jól főznek itt is. S valóban. De lassan indulnunk kéne. Még meglátogatjuk a templomkertet vagy a fürdőházat. Igaz?
* Fordul Tindin felé. S remélhetőleg a fiatal elf lány is ügyes színész. Most Teroldra pillant.*
- Holnap is ellátogatunk ide. Ha akkor is itt lesz józanul, akkor beszélhetünk a munkáról.
* Mondja. Majd ismét a zenetudóhoz fordul.*
- Ha akar, akkor tartson velünk.
* Abban reménykedik, hogy Niras is több annál, mint amilyennek mutatja magát. Talán ő épp a kedveskedő modorának hála szerez meg könnyedén ékszereket és aranyat... De persze az is lehet, hogy Leci téved. Akkor meg majd lerázza valahogy ezt a figurát.*
* Hallgatja Teroldot, de így, hogy ittas, nem igazán tud vele mit kezdeni. Ám azt a falat a házában le kéne bontani.*
- Adhatok munkát, de csak józan embernek.
* Mondja, s várja, hogy mit válaszol a másik. Majd zöld íriszeit Nirasra emeli.*
- Tudja, egy kis kikapcsolódás mindig jól jön. A házunk szakácsát szabadságra küldtük, s úgy hallottuk, hogy egész jól főznek itt is. S valóban. De lassan indulnunk kéne. Még meglátogatjuk a templomkertet vagy a fürdőházat. Igaz?
* Fordul Tindin felé. S remélhetőleg a fiatal elf lány is ügyes színész. Most Teroldra pillant.*
- Holnap is ellátogatunk ide. Ha akkor is itt lesz józanul, akkor beszélhetünk a munkáról.
* Mondja. Majd ismét a zenetudóhoz fordul.*
- Ha akar, akkor tartson velünk.
* Abban reménykedik, hogy Niras is több annál, mint amilyennek mutatja magát. Talán ő épp a kedveskedő modorának hála szerez meg könnyedén ékszereket és aranyat... De persze az is lehet, hogy Leci téved. Akkor meg majd lerázza valahogy ezt a figurát.*
6071. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-19 21:40:00
Üzenet elküldve: 2014-11-19 21:40:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Némileg bosszúsan szemléli a – szerinte – túlkomplikált elsősegélynyújtást. Segond, legalább békében megreggelizik közben. És mivel a beste kölkök nem nyúlnak a részükért, hát különösebb fenntartások nélkül bekebelezi az ő részüket is.
Utána elégedett sóhajtással dől hátra, és sörét dédelgetve szentel figyelmet pátyoltjainak. Eltúlzott érdeklődéssel hallgatja Ewi szavait, még bólogat és hümmög is hozzá. Nagyot kortyol söréből, majd a korsót az asztalra téve ropogtatja ki ujjait.*
- Tényleg? Én úgy hallottam, hogy négyen voltak. És ebből kettő ork volt, a harmadik meg egy fél-warg, a deli herceged meg még a villámot is lehívta ellenük.*Nyújtózik egyet.* Ewi, Ewi… *Sóhajt egyet.* Nem örülök. És olyankor morcos vagyok. És az nem jó. Csak a baj, folyton csak a baj!
*Csóválja meg fejét. Egyelőre többet nem nyilatkozik a dologról, majd ha eljön az ideje, foglalkozik vele. Inkább visszaszerzi italát és kortyolgatva végighallgatja Jazt is. Egy fokkal jobb, már ha lehet hinni a kisköpetnek. Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai, de végső soron nem az ő bőre forog majd kockán, ha az inas mégse olyan halmozottan hátrányos helyzetű, mint ahogy a suhanc mondja. Ebből kifolyólag részletkérdéssé válik az információ. Legalábbis ez a része.*
- Jól van, te lánykák megmentője. Az inas nem fog gondot okozni, ha mást nem, majd én lefoglalom. Úgyse árt az alibi…
*Bólint magának, majd felhajtja maradék piáját és megtörli száját. Ezzel végezve összecsapja tenyerét, kirúgja maga alól a széket, és feláll.*
- Nah, legalább azt a tetves odút megmutatjátok végre, vagy azóta már azt is ellepték az „alakok”?
*Némileg bosszúsan szemléli a – szerinte – túlkomplikált elsősegélynyújtást. Segond, legalább békében megreggelizik közben. És mivel a beste kölkök nem nyúlnak a részükért, hát különösebb fenntartások nélkül bekebelezi az ő részüket is.
Utána elégedett sóhajtással dől hátra, és sörét dédelgetve szentel figyelmet pátyoltjainak. Eltúlzott érdeklődéssel hallgatja Ewi szavait, még bólogat és hümmög is hozzá. Nagyot kortyol söréből, majd a korsót az asztalra téve ropogtatja ki ujjait.*
- Tényleg? Én úgy hallottam, hogy négyen voltak. És ebből kettő ork volt, a harmadik meg egy fél-warg, a deli herceged meg még a villámot is lehívta ellenük.*Nyújtózik egyet.* Ewi, Ewi… *Sóhajt egyet.* Nem örülök. És olyankor morcos vagyok. És az nem jó. Csak a baj, folyton csak a baj!
*Csóválja meg fejét. Egyelőre többet nem nyilatkozik a dologról, majd ha eljön az ideje, foglalkozik vele. Inkább visszaszerzi italát és kortyolgatva végighallgatja Jazt is. Egy fokkal jobb, már ha lehet hinni a kisköpetnek. Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai, de végső soron nem az ő bőre forog majd kockán, ha az inas mégse olyan halmozottan hátrányos helyzetű, mint ahogy a suhanc mondja. Ebből kifolyólag részletkérdéssé válik az információ. Legalábbis ez a része.*
- Jól van, te lánykák megmentője. Az inas nem fog gondot okozni, ha mást nem, majd én lefoglalom. Úgyse árt az alibi…
*Bólint magának, majd felhajtja maradék piáját és megtörli száját. Ezzel végezve összecsapja tenyerét, kirúgja maga alól a széket, és feláll.*
- Nah, legalább azt a tetves odút megmutatjátok végre, vagy azóta már azt is ellepték az „alakok”?
6070. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-19 19:48:29
Üzenet elküldve: 2014-11-19 19:48:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*A javak újraosztása pillanatnyilag nem igazán érdekli, gyomra még úgy sem boldogulna a nehezebb étkekkel, és erősebb szeszekkel. A babusgatást köszöni szépen elviseli, fejét kissé hátrahajtva hagyja, hogy Ewi egy ideig babráljon sebe körül. Majd a törölközőt átvéve vérzés-csillapít, és hallgatja a lány történetét. Felfedez pár logikai buktatót, de nem szól. Semmi jelét sem adja, annak, igazak-e a szöszke szavai vagy sem. Véleménye szerint nem szerencsés dolog így belehazudni Halax pofájába, de engedékeny hangulatban lévén, hagyja, hogy Ewi maga gyűjtsön újabb tapasztalatokat atyjuk személyiségéről.
Maga jobban kedveli a féligazságokat, apróbb csúsztatásokat. Az asztalra könyökölve hajol közelebb, és kezd bele egy egészen más mesébe.*
-Emlékszel a legényre? A kovács inasa, tudod. Hogy az mennyire megjárta. Kalapálóék már hamar elcsendesednek, érthető, sötétedés után a kutya se jár arra. Bevonulnak szépen a kis hajlékukba, és élik a házastársak minden esti unalmát, hamar lezavarva a dolgokat. Tudnak pihenni bőségesen. Az a szerencsétlen meg, hallod, még egy zugot se kapott. Valahol a szegénynegyedben van a szállása. De ne hidd, hogy leléphet a munka végén. Frászt. Neki kell még elpakolni, miután lezárta a piactér felőli standot. Vagy még egy órát tesz-vesz a kis ágrólszakadt, na akkor indulhat haza.
*Csempész némi felháborodást szavaiba, miközben előadja megfigyeléseinek magvát. Még, hogy nem melózott? Vérlázító feltételezés.*
-Aztán kora reggel ismétlődik az egész napos robot. Pedig ügyes kölök, jobbat érdemelne. Egyszer meghívhatnánk egy italra. Hm?
*A javak újraosztása pillanatnyilag nem igazán érdekli, gyomra még úgy sem boldogulna a nehezebb étkekkel, és erősebb szeszekkel. A babusgatást köszöni szépen elviseli, fejét kissé hátrahajtva hagyja, hogy Ewi egy ideig babráljon sebe körül. Majd a törölközőt átvéve vérzés-csillapít, és hallgatja a lány történetét. Felfedez pár logikai buktatót, de nem szól. Semmi jelét sem adja, annak, igazak-e a szöszke szavai vagy sem. Véleménye szerint nem szerencsés dolog így belehazudni Halax pofájába, de engedékeny hangulatban lévén, hagyja, hogy Ewi maga gyűjtsön újabb tapasztalatokat atyjuk személyiségéről.
Maga jobban kedveli a féligazságokat, apróbb csúsztatásokat. Az asztalra könyökölve hajol közelebb, és kezd bele egy egészen más mesébe.*
-Emlékszel a legényre? A kovács inasa, tudod. Hogy az mennyire megjárta. Kalapálóék már hamar elcsendesednek, érthető, sötétedés után a kutya se jár arra. Bevonulnak szépen a kis hajlékukba, és élik a házastársak minden esti unalmát, hamar lezavarva a dolgokat. Tudnak pihenni bőségesen. Az a szerencsétlen meg, hallod, még egy zugot se kapott. Valahol a szegénynegyedben van a szállása. De ne hidd, hogy leléphet a munka végén. Frászt. Neki kell még elpakolni, miután lezárta a piactér felőli standot. Vagy még egy órát tesz-vesz a kis ágrólszakadt, na akkor indulhat haza.
*Csempész némi felháborodást szavaiba, miközben előadja megfigyeléseinek magvát. Még, hogy nem melózott? Vérlázító feltételezés.*
-Aztán kora reggel ismétlődik az egész napos robot. Pedig ügyes kölök, jobbat érdemelne. Egyszer meghívhatnánk egy italra. Hm?
6069. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-19 00:19:53
Üzenet elküldve: 2014-11-19 00:19:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Herdan Tarmikos//
*Vérbeli simlis, kétség sem fér hozzá. Pont egy ilyen embernek való a sötétség irányítása. Rodrick hátradől a széken, miközben hallgatja a másikat. Köpenyének belső zsebéből egy tömött pipát, és egy tűzszerszámot húz elő. Kattogtat néhányat az eszközzel, majd tüdejét elárasztja a jól eső, feszítő érzés, és egy jókora füstgomolyagot ereszt a levegőbe. Felhörpinti a korsó tartalmát, és tekintetét ismét a férfira emeli. Nagyon okosan beszél, egy centivel sem merészkedik tovább, mint amit ő maga biztonságosnak gondol. A szavai kikezdhetetlenek. Enged a formalitásnak, és megköszöni a részvét nyilvánítást, majd köpenyét leakasztva a szék kartámlájáról, hátratolja az ülőalkalmatosságot, és felegyenesedik. Herdan talán ekkor veheti észre a lovag igazi nagyságát, a két méteres sziluettet, és a megfeszült izmokat. Félelmetes összképet nyújt ez a fickó...*
- Ha nem bánod, talán menjünk ki. Most érkeztünk el ahhoz a részhez, ami már egyáltalán nem tartozik a publikumra, még akkor sem, ha talán senki nem hallotta az eddigieket. *Azzal megragadja a hosszú kardot, ami a falnak támasztva pihent, és felcsatolja magára a fegyverövet. A köpönyeget felkanyarítja a vállára, odakint elég csípős az idő. A szájából lógó pipával, határozott léptekkel indul el kifelé, s a bentiekkel fikarcnyit sem törődve engedi be a hideget, hogy utána becsapódhasson mögötte az ajtó.*
*Vérbeli simlis, kétség sem fér hozzá. Pont egy ilyen embernek való a sötétség irányítása. Rodrick hátradől a széken, miközben hallgatja a másikat. Köpenyének belső zsebéből egy tömött pipát, és egy tűzszerszámot húz elő. Kattogtat néhányat az eszközzel, majd tüdejét elárasztja a jól eső, feszítő érzés, és egy jókora füstgomolyagot ereszt a levegőbe. Felhörpinti a korsó tartalmát, és tekintetét ismét a férfira emeli. Nagyon okosan beszél, egy centivel sem merészkedik tovább, mint amit ő maga biztonságosnak gondol. A szavai kikezdhetetlenek. Enged a formalitásnak, és megköszöni a részvét nyilvánítást, majd köpenyét leakasztva a szék kartámlájáról, hátratolja az ülőalkalmatosságot, és felegyenesedik. Herdan talán ekkor veheti észre a lovag igazi nagyságát, a két méteres sziluettet, és a megfeszült izmokat. Félelmetes összképet nyújt ez a fickó...*
- Ha nem bánod, talán menjünk ki. Most érkeztünk el ahhoz a részhez, ami már egyáltalán nem tartozik a publikumra, még akkor sem, ha talán senki nem hallotta az eddigieket. *Azzal megragadja a hosszú kardot, ami a falnak támasztva pihent, és felcsatolja magára a fegyverövet. A köpönyeget felkanyarítja a vállára, odakint elég csípős az idő. A szájából lógó pipával, határozott léptekkel indul el kifelé, s a bentiekkel fikarcnyit sem törődve engedi be a hideget, hogy utána becsapódhasson mögötte az ajtó.*
6068. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-19 00:00:46
Üzenet elküldve: 2014-11-19 00:00:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rodrick Braims//
*A lehető legnagyobb figyelemmel hallgatja új ismerőse szavait, szerencsére sosem esett nehezére valamit pontosan megjegyezni, megfigyelni és nehezen felejt, ezt a tulajdonságát mindig sokra tartotta és próbálta fejleszteni mivel a fegyverek terén nem adatott meg neki különösebb tehetség. Egy pillanatnyi csend áll be Rodrick monológjába, az acélszürke szempár azonnal elkezdi fürkészni a vállas ember arcvonásait. ~ Az ehhez hasonló történetekben mindig van egy de, miért érzem úgy ennek most jött el az ideje? ~ Szinte azonnal igaza is lesz, az életút mely fényes jövőbe vezetett volna hirtelen egy komor, sötét ösvényre vezeti a hallgatót. Herdan arca elkomorodik, anyja jut eszébe aki születése után nemsokkal elhunyt. Mielőtt elmerülne emlékeiben a történetnek végéhez ér, az idősebb férfi tekintetében azonban látszódik, hogy nem ez élete egyetlen tragédiája. Erre rákérdezni azonban felelőtlen és modortalan dolog lenne, nem a legmegfelelőbb módja a jó benyomás fenntartásának. Mielőtt megválaszolná a társa beszédét záró kérdést beleiszik sörébe, az ital még mindig kellemesen hideg, jóleső érzés ahogy lassan folyik le a fiatal ember torkán még az enyhe kesernyés íz sem rontja el az élvezetet. Mielőtt megszólalna együtt érző kifejezés jelenik meg arcán.*
-Először is őszinte részvétem veszteségeidért. Ekkora szörnyűséget elképzelni is nehéz. Másodszor a meddig mennél el kérdés egy igen bonyolult dolog, valakit megfenyegetni, manipulálni és átverni nem igényel nagy áldozatot a lelkiismeret oltárán, ahhoz hogy fizikailag bántalmazzak valakit pedig messze nem vagyok elég képzett. Ugyanakkor felbérelni egy személyt erre már más, persze ilyen eszközöket elegendő csak végső esetben használni. Az alvilági dolgokat szintén érdekesnek találom, minden amit az átlag ember oda sorol nem több mint egy-egy eszköz, nem jó vagy rossz ahogy véleményem szerint az emberek. Gyerekes dolog valamit feketének vagy fehérnek bélyegezni, minden nézőpont kérdése. Az eszközöket pedig az határozza meg miként használjuk őket. *Beletúr hajába miközben végigszalad elméjében az eddig megbeszélteken* Egy igen egyszerű példa amit gondolom neked nem kell bemutatni a háború vagy a katonáskodás, ha kell egy katona életeket olt ki mégsem tekintünk rá rossz emberként hiszen valóban nem nevezhető annak csak ha átlép bizonyos határokat, de ilyen egy megfelelő vezér vagy felettes alatt nem történik meg.
*Ismét egy lassú mégis tartalmas korty szalad le torkán. Hátradől és vesz egy mély levegőt. Jó érzés ahogy megtelik tüdeje, meglepően tiszta és friss ahhoz képest hogy egy fogadóban tartózkodnak. Tekintete villámgyorsan cikázik végig a teremben alakról alakra, senki sem figyeli őket, a vendégek közt jelentéktelenek, az arctalan tömeg részei csupán, kedveli ezt az érzést, valahogy megnyugtató.*
-Szóval ha az érdekel meddig mennék el, nos a megfelelő haszonért vagy célért sokáig, a fontos az, hogy tudjuk ha elmegyünk addig a bizonyos képzeletbeli pontig, hova érkezünk?
*A lehető legnagyobb figyelemmel hallgatja új ismerőse szavait, szerencsére sosem esett nehezére valamit pontosan megjegyezni, megfigyelni és nehezen felejt, ezt a tulajdonságát mindig sokra tartotta és próbálta fejleszteni mivel a fegyverek terén nem adatott meg neki különösebb tehetség. Egy pillanatnyi csend áll be Rodrick monológjába, az acélszürke szempár azonnal elkezdi fürkészni a vállas ember arcvonásait. ~ Az ehhez hasonló történetekben mindig van egy de, miért érzem úgy ennek most jött el az ideje? ~ Szinte azonnal igaza is lesz, az életút mely fényes jövőbe vezetett volna hirtelen egy komor, sötét ösvényre vezeti a hallgatót. Herdan arca elkomorodik, anyja jut eszébe aki születése után nemsokkal elhunyt. Mielőtt elmerülne emlékeiben a történetnek végéhez ér, az idősebb férfi tekintetében azonban látszódik, hogy nem ez élete egyetlen tragédiája. Erre rákérdezni azonban felelőtlen és modortalan dolog lenne, nem a legmegfelelőbb módja a jó benyomás fenntartásának. Mielőtt megválaszolná a társa beszédét záró kérdést beleiszik sörébe, az ital még mindig kellemesen hideg, jóleső érzés ahogy lassan folyik le a fiatal ember torkán még az enyhe kesernyés íz sem rontja el az élvezetet. Mielőtt megszólalna együtt érző kifejezés jelenik meg arcán.*
-Először is őszinte részvétem veszteségeidért. Ekkora szörnyűséget elképzelni is nehéz. Másodszor a meddig mennél el kérdés egy igen bonyolult dolog, valakit megfenyegetni, manipulálni és átverni nem igényel nagy áldozatot a lelkiismeret oltárán, ahhoz hogy fizikailag bántalmazzak valakit pedig messze nem vagyok elég képzett. Ugyanakkor felbérelni egy személyt erre már más, persze ilyen eszközöket elegendő csak végső esetben használni. Az alvilági dolgokat szintén érdekesnek találom, minden amit az átlag ember oda sorol nem több mint egy-egy eszköz, nem jó vagy rossz ahogy véleményem szerint az emberek. Gyerekes dolog valamit feketének vagy fehérnek bélyegezni, minden nézőpont kérdése. Az eszközöket pedig az határozza meg miként használjuk őket. *Beletúr hajába miközben végigszalad elméjében az eddig megbeszélteken* Egy igen egyszerű példa amit gondolom neked nem kell bemutatni a háború vagy a katonáskodás, ha kell egy katona életeket olt ki mégsem tekintünk rá rossz emberként hiszen valóban nem nevezhető annak csak ha átlép bizonyos határokat, de ilyen egy megfelelő vezér vagy felettes alatt nem történik meg.
*Ismét egy lassú mégis tartalmas korty szalad le torkán. Hátradől és vesz egy mély levegőt. Jó érzés ahogy megtelik tüdeje, meglepően tiszta és friss ahhoz képest hogy egy fogadóban tartózkodnak. Tekintete villámgyorsan cikázik végig a teremben alakról alakra, senki sem figyeli őket, a vendégek közt jelentéktelenek, az arctalan tömeg részei csupán, kedveli ezt az érzést, valahogy megnyugtató.*
-Szóval ha az érdekel meddig mennék el, nos a megfelelő haszonért vagy célért sokáig, a fontos az, hogy tudjuk ha elmegyünk addig a bizonyos képzeletbeli pontig, hova érkezünk?
6067. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 23:14:45
Üzenet elküldve: 2014-11-18 23:14:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Herdan Tarmikos//
*Figyelmesen hallgatja a ficsúr szavait. Most már bátran nevezhetné így, de nem teszi. Valami hasonló történetre gondolt, amikor ránézett. Gazdag apa támogatása, kapott ház, indítórúgás. Megindító történet. Vagy talán mégsem? Rodrick nem igazán tudja hová tenni a dolgot. Időnként bele-belekortyol a nedűbe, megpróbálja kiélvezni azt, édesnek érezni mi keserű. Többnyire sikerül is. Amikor ráhárul a beszéd terhe, keserűen gondol bele abba amit el kell mondania. Vagy talán nem is kéne? Csak azt kell megtenni, amit az ember meg akar. Ez a szép a szabad életben.*
- Hol is kezdjem... *Felsóhajt, vesz egy mély lélegzetet, talán attól könnyebben fog menni az egész.*
- Nem itt születtem. Messzi innen, nem mondom a hely nevét, nem csak azért mert nem ismernéd, már én magam sem akarok emlékezni rá. Jómódú család gyermekeként láttam meg a napvilágot, ezelőtt harminchárom évvel. Apám király volt, héttornyú kastéllyal, gyönyörű feleséggel, nagy udvartartással. Tanultam írni, olvasni, vívni, lőni, vadászni, lantot forgatni. Bármit megkaptam, amit csak kiejtettem az ajkaim közt. Még azt is, amit nem. Fegyvermesterek, tanítók, és apródok közt nevelkedtem. Azután mikor elég idős lettem hozzá, egy akkori jó barátommal felkerekedtünk, hogy megismerjük a nagy világot. Szokás volt mifelénk, hogy az ifjak kirepüljenek néhány évre, tapasztalatot szerezni, hasznosítani mindazt a tudást, amit megkaparintottak a mesterektől. El is indultunk. Egy évig jártuk a vadont, amikor eltalálta egy görbe nyílvessző az éjszaka közepén, ami talán a semmiből jött. Ott hagytam a vérbe fagyott holttestét, felugrottam a lovamra, és elvágtattam. Éhes voltam, feldúlt, csalódott, és mosdatlan. Legalább két hétig lovagoltam, mire sikerült hazatalálnom. Csak hogy... *Egy kicsit elszorul a torka, belekortyol a sörbe, és ismét nagy levegőt vesz.* a haza, már nem létezett. Egy füstölgő romot találtam ott, ahol előtte még a héttornyú kastély állt, nagy udvartartással, és sok emberrel. Bemerészkedtem. Az embereket, köztük a szüleimet is orkok sütögették, a pék kemencéjében, vagy tábortüzek fölé húzva karón. Testüket fűszeres olajjal kenegették, mint az igazi ínyencek. Felpattantam a lovamra, és elvágtattam. Ezután évekig csak a vadont jártam. Hosszú - hosszú évekig. Sok mindenen keresztül mentem. Olyan dolgokon is, amikről nem szívesen beszélnék. Öt éve érkeztem meg ide, akkor táboroztam le, úgy gondoltam, talán itt találhatok egy új életet, egy jobb életet. De ennél az alkalmi, napról-napra életnél még a vadon is jobb volt. Annyi az előnye, hogy éjszakánként nem kell a vadállatok éhségétől félnem. Az emberek kiszámíthatóbbak, szerencsére.
*Beleborsódzik a háta a dolgokba, amiket elmondott. Elmesélte már egy pár embernek, köztük Mikának. De a lány meg tudta nyugtatni utána a felkavarodott lelki világát. Megvoltak hozzá az eszközei. Ó, az a fekete hajzuhatag, de gyönyörű is volt... Elhessegeti a gondolatot, és tekintetét a férfira emeli. Megpróbálja kivenni a vonásaiból, milyen érzelmeket váltottak ki belőle a szavai. Üzletember. Ha igazi üzletember, akkor most sajnálatot fog tanúsítani, még akkor is, ha szíve szerint rezzenéstelen arccal ülne tovább, az asztal lapját bámulva. Ez a fajtájának a velejárója. Erről ismerszik meg valaki, aki bármit el tud adni, és bárkivel bármit el tud hitetni. Ha így lesz, akkor Herdan sztorija nem volt hamis.*
- Meddig mennél el? Mennyire tudnád magad átadni az alvilági életnek? *A kérdés teljesen spontán, talán meg is lepi vele a másikat. A válaszra viszont szívből kíváncsi...*
*Figyelmesen hallgatja a ficsúr szavait. Most már bátran nevezhetné így, de nem teszi. Valami hasonló történetre gondolt, amikor ránézett. Gazdag apa támogatása, kapott ház, indítórúgás. Megindító történet. Vagy talán mégsem? Rodrick nem igazán tudja hová tenni a dolgot. Időnként bele-belekortyol a nedűbe, megpróbálja kiélvezni azt, édesnek érezni mi keserű. Többnyire sikerül is. Amikor ráhárul a beszéd terhe, keserűen gondol bele abba amit el kell mondania. Vagy talán nem is kéne? Csak azt kell megtenni, amit az ember meg akar. Ez a szép a szabad életben.*
- Hol is kezdjem... *Felsóhajt, vesz egy mély lélegzetet, talán attól könnyebben fog menni az egész.*
- Nem itt születtem. Messzi innen, nem mondom a hely nevét, nem csak azért mert nem ismernéd, már én magam sem akarok emlékezni rá. Jómódú család gyermekeként láttam meg a napvilágot, ezelőtt harminchárom évvel. Apám király volt, héttornyú kastéllyal, gyönyörű feleséggel, nagy udvartartással. Tanultam írni, olvasni, vívni, lőni, vadászni, lantot forgatni. Bármit megkaptam, amit csak kiejtettem az ajkaim közt. Még azt is, amit nem. Fegyvermesterek, tanítók, és apródok közt nevelkedtem. Azután mikor elég idős lettem hozzá, egy akkori jó barátommal felkerekedtünk, hogy megismerjük a nagy világot. Szokás volt mifelénk, hogy az ifjak kirepüljenek néhány évre, tapasztalatot szerezni, hasznosítani mindazt a tudást, amit megkaparintottak a mesterektől. El is indultunk. Egy évig jártuk a vadont, amikor eltalálta egy görbe nyílvessző az éjszaka közepén, ami talán a semmiből jött. Ott hagytam a vérbe fagyott holttestét, felugrottam a lovamra, és elvágtattam. Éhes voltam, feldúlt, csalódott, és mosdatlan. Legalább két hétig lovagoltam, mire sikerült hazatalálnom. Csak hogy... *Egy kicsit elszorul a torka, belekortyol a sörbe, és ismét nagy levegőt vesz.* a haza, már nem létezett. Egy füstölgő romot találtam ott, ahol előtte még a héttornyú kastély állt, nagy udvartartással, és sok emberrel. Bemerészkedtem. Az embereket, köztük a szüleimet is orkok sütögették, a pék kemencéjében, vagy tábortüzek fölé húzva karón. Testüket fűszeres olajjal kenegették, mint az igazi ínyencek. Felpattantam a lovamra, és elvágtattam. Ezután évekig csak a vadont jártam. Hosszú - hosszú évekig. Sok mindenen keresztül mentem. Olyan dolgokon is, amikről nem szívesen beszélnék. Öt éve érkeztem meg ide, akkor táboroztam le, úgy gondoltam, talán itt találhatok egy új életet, egy jobb életet. De ennél az alkalmi, napról-napra életnél még a vadon is jobb volt. Annyi az előnye, hogy éjszakánként nem kell a vadállatok éhségétől félnem. Az emberek kiszámíthatóbbak, szerencsére.
*Beleborsódzik a háta a dolgokba, amiket elmondott. Elmesélte már egy pár embernek, köztük Mikának. De a lány meg tudta nyugtatni utána a felkavarodott lelki világát. Megvoltak hozzá az eszközei. Ó, az a fekete hajzuhatag, de gyönyörű is volt... Elhessegeti a gondolatot, és tekintetét a férfira emeli. Megpróbálja kivenni a vonásaiból, milyen érzelmeket váltottak ki belőle a szavai. Üzletember. Ha igazi üzletember, akkor most sajnálatot fog tanúsítani, még akkor is, ha szíve szerint rezzenéstelen arccal ülne tovább, az asztal lapját bámulva. Ez a fajtájának a velejárója. Erről ismerszik meg valaki, aki bármit el tud adni, és bárkivel bármit el tud hitetni. Ha így lesz, akkor Herdan sztorija nem volt hamis.*
- Meddig mennél el? Mennyire tudnád magad átadni az alvilági életnek? *A kérdés teljesen spontán, talán meg is lepi vele a másikat. A válaszra viszont szívből kíváncsi...*
6066. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:56:02
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:56:02
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Leci, Tindin, Rätest//
*Niras egy megnyerő mosollyal foglal helyet, ráadásul úgy, hogy ha lehet, elválassza az ittas férfit a két nőtől.*
-Nem is tudom kifejezni afeletti örömömet, hogy megtisztelnek társaságukkal.-
*Hajt fejet a hölgyek felé, Niras. Az elf hölgy kérdésére büszkén kihúzza magát.*
-Nos, magát a zenélést egy Wegtoreni mesterbárdtól tanultam, ahogy a táncolni is. Hivatásomat tekintve tánc és etikett oktató volnék.-
*Válaszolja meg a feltett kérdést Niras, majd érdeklődő pillantással kérdez vissza.*
-És kegyedék mi járatban egy ilyen szerény helyen, mint ez?-
*Érdeklődik, tekintetével Leciét keresve.*
*Niras egy megnyerő mosollyal foglal helyet, ráadásul úgy, hogy ha lehet, elválassza az ittas férfit a két nőtől.*
-Nem is tudom kifejezni afeletti örömömet, hogy megtisztelnek társaságukkal.-
*Hajt fejet a hölgyek felé, Niras. Az elf hölgy kérdésére büszkén kihúzza magát.*
-Nos, magát a zenélést egy Wegtoreni mesterbárdtól tanultam, ahogy a táncolni is. Hivatásomat tekintve tánc és etikett oktató volnék.-
*Válaszolja meg a feltett kérdést Niras, majd érdeklődő pillantással kérdez vissza.*
-És kegyedék mi járatban egy ilyen szerény helyen, mint ez?-
*Érdeklődik, tekintetével Leciét keresve.*
6065. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:51:13
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:51:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Dekódolva Jaz kézjelét hamar fúj visszavonulót, mint anyatigris, majd gyorsan tér is vissza, mint egy jól megrakodott málhás szamár. Szerencséjére már egy sokkalta békésebb környezetbe. Az ütlegelt újra ülve, a pofonosztó megnyugvásra hajlamosan, s mindenki oly előzékenységgel, hogy már szinte képtelen követni az adagok újra és újra osztását.
A rendre utasító pillantást, annak korlátai miatt nem tudja, a kétség kívül szándékos kiigazítást pedig nem is akarja tudomásul venni, mégsem folytatja mondókáját, míg a kérésnek eleget nem tesz. Apró bólintást követően fut megint a pulthoz, és vissza, immár egy tisztának tekinthető fehér rongydarabbal. Ha engedik, ő maga kezd ápolgatásba, ha nem, hát hagyja a sérültet kibontakozni, éss foglal végre helyet inkább. Akár így, akár úgy, szája nem marad tétlen, s korábbi letorkolása ellenére kezd bele abba a bizonyos lényegre törő mesébe.*
- Tényleg az én hibám. Jaz miattam lépett le a meló elől.
*Lesütött, asztallapot vizslató tekintettel fűzi tovább halk szavait, ügyelve, nehogy bátyja megakaszthassa.*
- Én... én követtem, és tudom, hogy butaság volt, de most már mindegy. *Csóválja meg szőke kócát, szünetet nem tartva.*
- Nem is figyeltem merre megyek, de már jócskán a szegénynegyed mélyén jártunk, mikor két alak... *Hamis könnyektől csillogó zöldjeit elsőként Halax, majd a srác szempárjába fűzi, s elcsukló hangon csacsog tovább.*
- Jaz csak meg akart védeni. Aztán meg ide kísérni, biztonságba, és így már nem maradt idő semmire.
*Nagy, gondterhessé alakított sóhajjal jelzi, itt a vége, fuss el véle. Majd, mint ki jól végezte dolgát, egy húzásra felhajtva a remélhetőleg számára elkülönített rövidet tekint körbe újra, megszokott fintorából kigyógyulva, ravasz félmosolyt bújtatva.
Igazán kíváncsi milyen fogadtatásban részesül hirtelen kiötlött sztorija.*
*Dekódolva Jaz kézjelét hamar fúj visszavonulót, mint anyatigris, majd gyorsan tér is vissza, mint egy jól megrakodott málhás szamár. Szerencséjére már egy sokkalta békésebb környezetbe. Az ütlegelt újra ülve, a pofonosztó megnyugvásra hajlamosan, s mindenki oly előzékenységgel, hogy már szinte képtelen követni az adagok újra és újra osztását.
A rendre utasító pillantást, annak korlátai miatt nem tudja, a kétség kívül szándékos kiigazítást pedig nem is akarja tudomásul venni, mégsem folytatja mondókáját, míg a kérésnek eleget nem tesz. Apró bólintást követően fut megint a pulthoz, és vissza, immár egy tisztának tekinthető fehér rongydarabbal. Ha engedik, ő maga kezd ápolgatásba, ha nem, hát hagyja a sérültet kibontakozni, éss foglal végre helyet inkább. Akár így, akár úgy, szája nem marad tétlen, s korábbi letorkolása ellenére kezd bele abba a bizonyos lényegre törő mesébe.*
- Tényleg az én hibám. Jaz miattam lépett le a meló elől.
*Lesütött, asztallapot vizslató tekintettel fűzi tovább halk szavait, ügyelve, nehogy bátyja megakaszthassa.*
- Én... én követtem, és tudom, hogy butaság volt, de most már mindegy. *Csóválja meg szőke kócát, szünetet nem tartva.*
- Nem is figyeltem merre megyek, de már jócskán a szegénynegyed mélyén jártunk, mikor két alak... *Hamis könnyektől csillogó zöldjeit elsőként Halax, majd a srác szempárjába fűzi, s elcsukló hangon csacsog tovább.*
- Jaz csak meg akart védeni. Aztán meg ide kísérni, biztonságba, és így már nem maradt idő semmire.
*Nagy, gondterhessé alakított sóhajjal jelzi, itt a vége, fuss el véle. Majd, mint ki jól végezte dolgát, egy húzásra felhajtva a remélhetőleg számára elkülönített rövidet tekint körbe újra, megszokott fintorából kigyógyulva, ravasz félmosolyt bújtatva.
Igazán kíváncsi milyen fogadtatásban részesül hirtelen kiötlött sztorija.*
6064. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:17:33
Üzenet elküldve: 2014-11-18 22:17:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rodrick Braims//
*Ismét értelmetlen próbálkozást tesz haja hátrasimítására, ekkor gondol bele először hogy talán ez leggyakoribb pótcselekvése, felesleges és értelmetlen de persze nehéz megválni tőle. Míg a társa a pultnál időzik azokon a szavakon elmélkedik amiket távozása előtt mondott, mi lehet annyira fontos hogy illetéktelen fülektől távol kelljen megvitatni? Ez persze később ki is fog derülni. Az első korsója még félig van mikor beszélgetőpartnere megérkezik kezében két korsó sörrel és egyiket elé teszi.*
-Köszönöm szépen a meghívást, alkalomadtán persze meghálálom.
*Egy pillanatra elgondolkodik mit is kéne megosztania magáról amivel eleget tehet a férfi elvárásainak, talán részletesen kellene elmesélnie eddig nem túl kalandos és tartalmas élete eddigi szakaszait vagy csak egy rövid vázlat szerű ismertetőt adjon elő? Végül is a kettő között dönt.*
-Nos mit is mondhatnék magamról, itt Artheniorban láttam meg a napvilágot s gyermekkorom meglehetősen átlagos volt, apám akkoriban vált tehetős emberré, foglalkozását tekintve kereskedő, még csak kölyök voltam mikor sorban akadt rá a jobbnál jobb üzletekre és nem mindig tudtam követni mivel is kereskedik. Különböző fajok, különböző pénzügyi helyzetű képviselői jöttem mentek de persze mindig apám nyert az üzleten. Egyszerűen van valami érzéke amivel minden helyzetből kihozza a legjobbat. Suhanc kamaszként rengeteg problémát okoztam neki, elvettem dolgokat fizetés nélkül vagy csak unalomból gondot okoztam másoknak, persze visszagondolva ostoba időtöltés volt de ezt akkor nem vettem észre. Már majdnem felnőtt voltam mikor elkezdtem megfigyelni hogyan is dolgozik apám, a legócskább dolgokat adta el méregdrágán vagy műkincseket vett semmi pénzért, éveken át figyeltem mire tanultam ezt-azt tőle, mesterien irányította ügyfeleit. Ekkor jöttem rá hogy nem csak fegyverrel lehet valakit uralni, a megfelelően nagy szókincs és a műveltség ugyanolyan vagy sokkal veszélyesebb. Mindez azonban nem elegendő ha az ember nem szerzi meg a körülötte lévők féltett titkait. Talán kicsit mániámmá is vált, mindent tudni mindenkiről és azon gondolkodni hogy lehet a tudást saját javamra használni, nem nagyban kezdtem, nyilvános beszélgetéseket hallgattam ki vagy embereket figyeltem meg találomra. Ez ugyan nem hozott semmi hasznot sem de meglehetősen izgalmas volt. Aztán sikerült egy kisebb halat kifognom a tóból, egy közelünkben élő árust figyeltem, igazán unalmas alak, minden nap ugyan az a monoton ritkán változó napirend. Aztán történt egy változás, gyakran járt egy nőhöz aki nem a felesége. Már csak azt kellett kitalálni mi legyen ezzel a kis titokkal. Hetekig semmit sem tettem aztán úgy döntöttem hogy akár pénzt is csinálhatnék belőle. Egyszerű terv semmi különös csak egy pitiáner zsarolás de a lényeg hogy működött. Ez biztos furcsa volt azután, hogy mennyeit hangoztattam véleményem az emberek bántalmazásáról. Úgy gondolom nem ártottam senkinek és persze ki mesélné el valakinek akinek akkor még szinte a nevét sem tudja hogy zsarolásból szerzett pénzt.
*Hatalmasat kortyol a sörbe, szinte kimelegedett a meséléstől, az emlékek felelevenedtek szemei előtt, agyában cikáznak a gondolatok.*
-Apám idővel tudomást szerzett a kis üzletről, félrehívott beszélgetni, rettegtem a dorgálástól de a dolog máshogy alakult mint vártam. Csupán annyit mondott hogy üzletelni mindennel lehet és ami engem érdekel az egy igen bonyolult és problémás árucikk. Viszont mivel saját üzletbe kezdtem ideje saját életem is elkezdenem, utolsó atyai segítségeként egy apró házat kaptam, valamint némi pénz ami egy kis ideig kitart és ez a kis idő lassan letelik. Nos ez az a pont ahol utolértük magunkat.
*Első az első kör söre maradékát egy húzásra eltünteti majd a korsót halk koppanással teszi vissza az asztalra. Egy újabbat kortyol a friss italból.*
-Úgy vélem ezek után már nem arcátlanság a múltadról kérdeznem, hiszen kellemetlen lenne ha csak én osztanám meg honnan is jöttem vagy nem?
*Ismét értelmetlen próbálkozást tesz haja hátrasimítására, ekkor gondol bele először hogy talán ez leggyakoribb pótcselekvése, felesleges és értelmetlen de persze nehéz megválni tőle. Míg a társa a pultnál időzik azokon a szavakon elmélkedik amiket távozása előtt mondott, mi lehet annyira fontos hogy illetéktelen fülektől távol kelljen megvitatni? Ez persze később ki is fog derülni. Az első korsója még félig van mikor beszélgetőpartnere megérkezik kezében két korsó sörrel és egyiket elé teszi.*
-Köszönöm szépen a meghívást, alkalomadtán persze meghálálom.
*Egy pillanatra elgondolkodik mit is kéne megosztania magáról amivel eleget tehet a férfi elvárásainak, talán részletesen kellene elmesélnie eddig nem túl kalandos és tartalmas élete eddigi szakaszait vagy csak egy rövid vázlat szerű ismertetőt adjon elő? Végül is a kettő között dönt.*
-Nos mit is mondhatnék magamról, itt Artheniorban láttam meg a napvilágot s gyermekkorom meglehetősen átlagos volt, apám akkoriban vált tehetős emberré, foglalkozását tekintve kereskedő, még csak kölyök voltam mikor sorban akadt rá a jobbnál jobb üzletekre és nem mindig tudtam követni mivel is kereskedik. Különböző fajok, különböző pénzügyi helyzetű képviselői jöttem mentek de persze mindig apám nyert az üzleten. Egyszerűen van valami érzéke amivel minden helyzetből kihozza a legjobbat. Suhanc kamaszként rengeteg problémát okoztam neki, elvettem dolgokat fizetés nélkül vagy csak unalomból gondot okoztam másoknak, persze visszagondolva ostoba időtöltés volt de ezt akkor nem vettem észre. Már majdnem felnőtt voltam mikor elkezdtem megfigyelni hogyan is dolgozik apám, a legócskább dolgokat adta el méregdrágán vagy műkincseket vett semmi pénzért, éveken át figyeltem mire tanultam ezt-azt tőle, mesterien irányította ügyfeleit. Ekkor jöttem rá hogy nem csak fegyverrel lehet valakit uralni, a megfelelően nagy szókincs és a műveltség ugyanolyan vagy sokkal veszélyesebb. Mindez azonban nem elegendő ha az ember nem szerzi meg a körülötte lévők féltett titkait. Talán kicsit mániámmá is vált, mindent tudni mindenkiről és azon gondolkodni hogy lehet a tudást saját javamra használni, nem nagyban kezdtem, nyilvános beszélgetéseket hallgattam ki vagy embereket figyeltem meg találomra. Ez ugyan nem hozott semmi hasznot sem de meglehetősen izgalmas volt. Aztán sikerült egy kisebb halat kifognom a tóból, egy közelünkben élő árust figyeltem, igazán unalmas alak, minden nap ugyan az a monoton ritkán változó napirend. Aztán történt egy változás, gyakran járt egy nőhöz aki nem a felesége. Már csak azt kellett kitalálni mi legyen ezzel a kis titokkal. Hetekig semmit sem tettem aztán úgy döntöttem hogy akár pénzt is csinálhatnék belőle. Egyszerű terv semmi különös csak egy pitiáner zsarolás de a lényeg hogy működött. Ez biztos furcsa volt azután, hogy mennyeit hangoztattam véleményem az emberek bántalmazásáról. Úgy gondolom nem ártottam senkinek és persze ki mesélné el valakinek akinek akkor még szinte a nevét sem tudja hogy zsarolásból szerzett pénzt.
*Hatalmasat kortyol a sörbe, szinte kimelegedett a meséléstől, az emlékek felelevenedtek szemei előtt, agyában cikáznak a gondolatok.*
-Apám idővel tudomást szerzett a kis üzletről, félrehívott beszélgetni, rettegtem a dorgálástól de a dolog máshogy alakult mint vártam. Csupán annyit mondott hogy üzletelni mindennel lehet és ami engem érdekel az egy igen bonyolult és problémás árucikk. Viszont mivel saját üzletbe kezdtem ideje saját életem is elkezdenem, utolsó atyai segítségeként egy apró házat kaptam, valamint némi pénz ami egy kis ideig kitart és ez a kis idő lassan letelik. Nos ez az a pont ahol utolértük magunkat.
*Első az első kör söre maradékát egy húzásra eltünteti majd a korsót halk koppanással teszi vissza az asztalra. Egy újabbat kortyol a friss italból.*
-Úgy vélem ezek után már nem arcátlanság a múltadról kérdeznem, hiszen kellemetlen lenne ha csak én osztanám meg honnan is jöttem vagy nem?
6063. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 21:18:08
Üzenet elküldve: 2014-11-18 21:18:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Erősen fontolgatja, hogy addig rugdossa nevelt fiacskáját, míg egyértelmű bizonyítékot nem lát arra, hogy agy van abban a bucira vert fejében, vagy pedig mosogatólé. De aztán letesz róla, több okból is, és ebből csak az egyik az, hogy igazából kedveli a kisköpetet.
Nagyot szusszantva dobol inkább az asztalon, míg Jaz feltápászkodik, és Ewi visszatér a beszerzőkörútról.*
- Nagyon jól tudod, hogy nem azzal van bajom, ha lelépsz. Az se zavar, hogy kivel. Az viszont igen, ha a meló elől lépsz le! *Fújtat egyet.* Na, szedd rendbe magad!
*Közben az elé pakolt ellátmányt újraosztja, elvégre na. Hát nem vadabb állat egy tigrisnél, vagy mi a szösz. Két kolbászt, egy kenyeret, az egyik pálinkát és a sört tartja meg magának. A többivel meg kezdjenek, amit akarnak. Baljában sörrel, jobbjában kajával bök a két kelekótya felé.*
- Meséljetek, átkok! Mik a hírek? *Harap egyet.* De nem kell a rizsa! Lényegre törő mesét akarok!
*Erősen fontolgatja, hogy addig rugdossa nevelt fiacskáját, míg egyértelmű bizonyítékot nem lát arra, hogy agy van abban a bucira vert fejében, vagy pedig mosogatólé. De aztán letesz róla, több okból is, és ebből csak az egyik az, hogy igazából kedveli a kisköpetet.
Nagyot szusszantva dobol inkább az asztalon, míg Jaz feltápászkodik, és Ewi visszatér a beszerzőkörútról.*
- Nagyon jól tudod, hogy nem azzal van bajom, ha lelépsz. Az se zavar, hogy kivel. Az viszont igen, ha a meló elől lépsz le! *Fújtat egyet.* Na, szedd rendbe magad!
*Közben az elé pakolt ellátmányt újraosztja, elvégre na. Hát nem vadabb állat egy tigrisnél, vagy mi a szösz. Két kolbászt, egy kenyeret, az egyik pálinkát és a sört tartja meg magának. A többivel meg kezdjenek, amit akarnak. Baljában sörrel, jobbjában kajával bök a két kelekótya felé.*
- Meséljetek, átkok! Mik a hírek? *Harap egyet.* De nem kell a rizsa! Lényegre törő mesét akarok!
6062. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 19:29:09
Üzenet elküldve: 2014-11-18 19:29:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vothug//
*Túlzásba esett ez kétségtelen, ahogyan ezt az egyre kutatóbb tekintet is bizonyítja. Önkéntelenül is idegesen pillant körbe, de a kép a megszokott, senki nem bámulja őket feltűnően így lenyugszik. Az elszólás nem tudatosult benne az előbb sem, így az elfekről tartott védőbeszédének tulajdonítja a vizslatást.*
-Csak, azért gondoltam az elfekre, mert ezek közül, ők élnek a legtöbbet, sokkal hosszabb életet élnek más fajoknál. Egyébként nem csak ebben a kérdésben vagyok tájékozott, a tündérekről is tudok mesélni, ha éppen érdekel. Különben, úgy tűnik nem pontosan adták át neked erről a bölcsességeket.
*Maga mellett is tud védőbeszédet tartani, ha éppen az kell. Apja említésére, aztán nagy erőfeszítésébe kerül, hogy ne váljon a szeme könnyessé, amíg csitítja le magában a hirtelen támadt gyász érzését. Végül csak fátyolos lesz a szeme. Az égő érzés eltűnik lassan belőle, de meglehetősen nehézkesen.*
-Apám... messze van tőlem, azért kell itt megszállnom ma, mert nem érnék haza egy nap alatt.
*Mondja végül lemondó nyugalommal.*
-Nem haragszom, talán lesz rá alkalmad, hogy egy... minek is nevezted? Hosszú fülű? Szájából halld ezeket.
*Jelenik meg újra a csík a szemöldökei között*
-Csak az íjaikból feléd küldött nyilat kerüld közben. Bár, ha jobban belegondolok, ha udvariasan és tisztelettel szólsz majd, talán célt érsz náluk.
*Nos, ez apja kissé fensőbbséges elf modora volt, ami régről ráragadt rá, de valahogy nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy vissza vágjon kissé a megjegyzésért.*
-Sajnos nem tudom. Lehet ma már nem érkezik meg. *Válaszol ártatlan csüggedő hangon állítólagos mesterére vonatkozó kérdésre, megnyugodva tér végre vissza álcájához.*
A hozzászólás írója (Kiranella Amorden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.18 19:33:17
*Túlzásba esett ez kétségtelen, ahogyan ezt az egyre kutatóbb tekintet is bizonyítja. Önkéntelenül is idegesen pillant körbe, de a kép a megszokott, senki nem bámulja őket feltűnően így lenyugszik. Az elszólás nem tudatosult benne az előbb sem, így az elfekről tartott védőbeszédének tulajdonítja a vizslatást.*
-Csak, azért gondoltam az elfekre, mert ezek közül, ők élnek a legtöbbet, sokkal hosszabb életet élnek más fajoknál. Egyébként nem csak ebben a kérdésben vagyok tájékozott, a tündérekről is tudok mesélni, ha éppen érdekel. Különben, úgy tűnik nem pontosan adták át neked erről a bölcsességeket.
*Maga mellett is tud védőbeszédet tartani, ha éppen az kell. Apja említésére, aztán nagy erőfeszítésébe kerül, hogy ne váljon a szeme könnyessé, amíg csitítja le magában a hirtelen támadt gyász érzését. Végül csak fátyolos lesz a szeme. Az égő érzés eltűnik lassan belőle, de meglehetősen nehézkesen.*
-Apám... messze van tőlem, azért kell itt megszállnom ma, mert nem érnék haza egy nap alatt.
*Mondja végül lemondó nyugalommal.*
-Nem haragszom, talán lesz rá alkalmad, hogy egy... minek is nevezted? Hosszú fülű? Szájából halld ezeket.
*Jelenik meg újra a csík a szemöldökei között*
-Csak az íjaikból feléd küldött nyilat kerüld közben. Bár, ha jobban belegondolok, ha udvariasan és tisztelettel szólsz majd, talán célt érsz náluk.
*Nos, ez apja kissé fensőbbséges elf modora volt, ami régről ráragadt rá, de valahogy nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy vissza vágjon kissé a megjegyzésért.*
-Sajnos nem tudom. Lehet ma már nem érkezik meg. *Válaszol ártatlan csüggedő hangon állítólagos mesterére vonatkozó kérdésre, megnyugodva tér végre vissza álcájához.*
A hozzászólás írója (Kiranella Amorden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.18 19:33:17
6061. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-11-18 18:32:40
Üzenet elküldve: 2014-11-18 18:32:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Yarylil//
* Számított rá, hogy az elf lány utána siet. Nem is csalódott. Mikor megjelenik a szőke fej az ajtóban, Dagron elégedetten tisztázza magában, hogy terve bevált. Szája szegletében halvány mosoly bujkál, miközben a lány felé fordul.*
- Dagron a becsületes nevem.
* Nem kérdez semmit, egyértelműnek tartja, hogy az elf automatikusan bemutatkozik. Megvárja, míg mellé ér a lány, és lassú léptekkel indul el.*
- Nos, akkor velem tartatsz a barakkba?
* Számított rá, hogy az elf lány utána siet. Nem is csalódott. Mikor megjelenik a szőke fej az ajtóban, Dagron elégedetten tisztázza magában, hogy terve bevált. Szája szegletében halvány mosoly bujkál, miközben a lány felé fordul.*
- Dagron a becsületes nevem.
* Nem kérdez semmit, egyértelműnek tartja, hogy az elf automatikusan bemutatkozik. Megvárja, míg mellé ér a lány, és lassú léptekkel indul el.*
- Nos, akkor velem tartatsz a barakkba?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826