//Tárnák mélyére...//
//Újdonsült ivócimborák//
//Dhoros//
*Medliel eddigi határait átlépve közeledik a hímhez, bár Sugnir érzi, hogy ez inkább neki szól, hogy nagyobb legyen a műsor. Ez azonban őt egyáltalán nem zavarja, hogy is zavarhatná, hiszen őt nagyjából csak az érdekli, hogy mikor indulnak már a Pegazusba.*
-Az éjszakát ott tölthetjük, egy nemes is elélhetne ott, ha akarna, olyan jó. Természetesen a saját megítélésem szerint.
*Széles vigyor ül ki az arcára a tudattól, hogy inni fognak, és Medliel nem jön, hogy lefoglalja a hímet, ez egy ilyen férfias dorbézolás lesz. Már ha a férfinak van elég aranya ahhoz, hogy leitassa Sugnirt.*
-Öhh.*Nyögi ki végül, mert észrevette, hogy túlságosan elmerült az ivás gondolatában.*
-Estére gyere oda, veszünk ki szállást is.
*Nem kell sokáig győzködni a törpöt, ha ivásról van szó, és ha Medliel ki akar maradni az első tíz körből, hát legyen. Őt aztán nem zavarja.*~Az fizet, aki utoljára jön.~*Halkan nevet magában, miközben az utolsókat szívja a pipából, és biccent Dhorosnak, hogy induljanak.*
-Ne maradjon kinn sokáig.
*Így köszön el a nősténytől, majd elindul, hogy felvegye a tollas buzogányát. Amikor megszerezte, elindul kifelé. Nem tudja, hogy Dhoros mivel érkezett, reméli, hogy gyalog, hiszen így elférhet a kocsiján, vagy odabenn.
Odasétál az említett szerkezethez, majd leveszi a súlyos lakatot az ajtóról. Ezután odafordul a mélységihez, és figyelmeztetőn felemeli az egyik ujját.*
-Ne nyúlj semmihez odabenn! Odabent minden érték! Na jó, az ágyamra leülhetsz, vagy az asztalomhoz, de a könyvek, a ládák, és a fiókok tabu!
*Morog egyet, majd biccent a másiknak, hogy induljon befelé, amíg ő felkészíti a lovát az indulásra.
A kocsi elég nagy ahhoz, hogy akár egy kisebb parasztház elférhessen benne, és ez érthető is, tekintve, hogy Sugnir az örökségét költötte el, csak azért, hogy megszerezze ezt magának. Ha belép a kormos, akkor egy nagyon kicsi, törpöknek tervezett előszoba várja, amin egyetlen kabát lóg, és egy üres cipős doboz. Ha onnan is beljebb megy, akkor egyetlen asztalt láthat középen, sok sok szekrénnyel, polccal, és dobozokkal.
Balra találhatja Sugnir hálószobáját, amit egy törpre szabott ágyból, és egy kicsi ruhásszekrény tölt meg, meg egy éjjeliszekrény, rajta egy már régen leégett gyertyával. A hálószoba rendetlen, ruhák, könyvek, feljegyzések tömkelege hever szanaszét szétszórva az ágyon és a földön.
Jobbra egy a hálószobánál kisebb helység fogadhatja Dhorost, amiben kisebb hordók, egy két fél, vagy egész karika sajt, száraz kenyér, és némi szárított hús található. Ezen a helyen tartja a tudós azokat a dolgokat, amiket akkor eszik és iszik, ha épp nincs egyetlen fogadó, vagy árus sem a közelben, és magát kell ellátnia. Ennek a helységnek van egy ajtaja is, ami befelé nyílik, és ha a mélységi kinyitja, akkor Sugnirt láthatja, amint a szekér elejében ül, és épp nagyot vág a lovára, hogy induljon.
A ló elindul, ő pedig még hátra pillant egyszer, hogy megnézze, beszállt e a kormos, és hogy Medliel ténylegesen nem jött e velük. Ezután csak előre figyel, persze közben rágyújt a pipájára is, és vastag füstöt eregetve veti bele magát a gazdagnegyedbe.*~Vajon mennyi van még a dohányból? Nem kellene azt is vennem? Hmm.~*Elgondolkodik, vajon feltöltse e a készleteit a Pegazusban, már persze alkoholból, és dohányból, ha árulnak olyat. Természetesen ha egyik sem megoldható, akkor előtte még szükség lesz egy kanyarra a piacra, vagy bárkihez, aki feltölti a tudós készleteit.*~Hiszen a ló se megy széna és víz nélkül.~
*Jó, hogy eszébe jut, a fogadónál szólnia kell majd az istállófiúnak, vagy valakinek, aki illetékes ebben, hogy itassa és etesse meg szegény jószágot, hiszen itt ácsorgott kikötve, amíg ő benn mulatott a mélységiekkel.
Miközben ezen gondolkodik, észreveszi, hogy már áttértek a szegénynegyedbe. Elrakja a pipáját, és élesíti érzékeit, ezúttal ténylegesen nem szeretne senkit sem elütni, bár egy rakás suhanc miatt így is meg kell állítania a kocsit, nehogy átmenjen rajtuk. Kiköp a szekér mellé, de nem veszi észre, hogy egy csuklyás alak éppen mellette készül belevetni magát az éjszakába. A ruha takarásából nem látja igazán, hogy kit és mit köpött le, csak a gyűlölettel teli szemeket, amik elküldik őt oda, ahol született. Véletlen vagy sem, jobb belehúzni, ránt még egyet a kantárszáron, ezzel haladásra ösztökélve a lovát.
Eddig csöndben volt, akár beszélt hozzá a sötételf, akár nem, főleg azután az incidens után nincs kedve beszélgetni.
A főtéren már csak néhány ember lézeng, akik épp készülődnek az éjszakai életre, vagy még hazafelé tartanak. Még egyszer megnézi a szökőkutat, mielőtt a fogadó felé veszi az irányt. Ott parkol le, ahol előző nap is tette, és kiadja parancsba egy suhancnak, hogy gondozza a lovát.
Ezután hátrafordul, és bezárja a háta mögött lévő ajtót, és elindul, hogy kitessékelje lakásából Dhorost is.*
-Kifelé komám, zárom az ajtót!*Nevetve vár, amíg a hím kijön onnan. Ezután visszarakja a súlyos lakatot a kocsira, és int a férfinak, hogy induljanak befelé.*
-Igyunk!*Mondja egy kezét felemelve, jelezve, hogy ez nem egy ajánlat, ez egy felszólítás. Lassú léptekkel indul meg befelé, meg a reménnyel, hogy jobb társaságra akad, mint Sevarier volt reggel.*