Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 384 (7661. - 7680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7680. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-18 14:54:26
Üzenet elküldve: 2015-07-18 14:54:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
*Mikor a lány elsápad s lesüti a szemét, a Hóhajúnak minden lélekerejére és önkontrolljára szüksége van, hogy ne kezdjen irgalmatlan hahotába. Köhint párat, lehajtja fejét, ingével megtörölgeti arcát, majd mikor úgy érzi, hogy nem fog végeláthatatlan kacagásba kezdeni, ismét felnéz.
Bolondos egy lánnyal hozta össze a végzet, annyi szent. Mordach azt mondaná erre, hogy a Sors akarata volt és mindenképp meg kellett történnie. De Vörös barátja sajnálatos módon most nincs itt és Mordokhai nem hisz olyan erősen a Sorsban, mint ő, úgyhogy ezt a gondolatot gyorsan elhessegeti, mielőtt tartósabban is megtelepedne fejében.
Habár a férfi nem egy kíváncsi természet, most mégis örülne, ha valamivel többet tudna a lányról. Legfőképp arra a bizonyos Halálra lenne kíváncsi, hisz nem bővelkedik olyan ismerősökben, akik visszatértek a sírból. Bár amennyi furcsaságot látott eddig életében, ez már a legkevésbé s lepné meg.
Gondolatainak világából ismét Kaiyko hangja ragadja ki. Megrázza a fejét, majd biccent és belekezd a műveletbe a csontokkal. Egyszer, kétszer, háromszor... Végül ismét öt csont hever előttük az asztalon és Mordokhai ismét csak kíváncsian figyeli őket, miközben a lányra vár, hogy belekezdjen mondandójába.*
//Kaiyko Di'Arie//
*Mikor a lány elsápad s lesüti a szemét, a Hóhajúnak minden lélekerejére és önkontrolljára szüksége van, hogy ne kezdjen irgalmatlan hahotába. Köhint párat, lehajtja fejét, ingével megtörölgeti arcát, majd mikor úgy érzi, hogy nem fog végeláthatatlan kacagásba kezdeni, ismét felnéz.
Bolondos egy lánnyal hozta össze a végzet, annyi szent. Mordach azt mondaná erre, hogy a Sors akarata volt és mindenképp meg kellett történnie. De Vörös barátja sajnálatos módon most nincs itt és Mordokhai nem hisz olyan erősen a Sorsban, mint ő, úgyhogy ezt a gondolatot gyorsan elhessegeti, mielőtt tartósabban is megtelepedne fejében.
Habár a férfi nem egy kíváncsi természet, most mégis örülne, ha valamivel többet tudna a lányról. Legfőképp arra a bizonyos Halálra lenne kíváncsi, hisz nem bővelkedik olyan ismerősökben, akik visszatértek a sírból. Bár amennyi furcsaságot látott eddig életében, ez már a legkevésbé s lepné meg.
Gondolatainak világából ismét Kaiyko hangja ragadja ki. Megrázza a fejét, majd biccent és belekezd a műveletbe a csontokkal. Egyszer, kétszer, háromszor... Végül ismét öt csont hever előttük az asztalon és Mordokhai ismét csak kíváncsian figyeli őket, miközben a lányra vár, hogy belekezdjen mondandójába.*
7679. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-18 02:18:20
Üzenet elküldve: 2015-07-18 02:18:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Nayle, Lastar - Vége//
*Szerencsére őt kihagyják a beszélgetésből. Hibázott egy-két dologba, de az ork elhitte. Úgy tűnik nem fogott gyanút. Fogalma sincsen milyen lehet egy részeg ork, aki rájön hogy megpróbálták becsapni. Egy lelkileg ingatag lábakon álló ork. Visszagondolva furcsa dolgok a kirohanásai. Nem látott még olyan embert aki ennyire furcsa lett volna. Sem orkot. És nem csak az alkohol tette ezt vele, de ha most eltűnne, valószínűleg nem találkozna vele többet. Ami jó dolog lenne. Kifejezetten nagyon jó dolog...
Csak valahogy el kellene innen mennie. Valami oknál fogva el kellene kérezkednie, és eltűnnie. Nincsen messze az ajtó. Bár tulajdonképpen fürödni is jött erre. Már evett, de nem fürdött. És ezt nem akarja megkockáztatni hogy megtalálják a fürdőben. Ha meg is látnák hogy elmegy, legalább el tudjon tűnni a szemük elől.
Először is magától az asztaltól kellene elmennie. Szép csendben föláll, és ha megkérdeznék hova is tart, akkor elmondja hogy visszaviszi a tányérát. Ha nem vennék észre, akkor szó nélkül távozik, és miután ténylegesen visszaadta a tányért, nem az asztalhoz megy vissza. Hanem az ajtó felé.
Minden bizonnyal sikeresen kijut a helyről, és ha észre is veszik, akkor sem blokkol le, hanem nekiáll befutni a szegénynegyedbe, onnan a piactérre...*
*Szerencsére őt kihagyják a beszélgetésből. Hibázott egy-két dologba, de az ork elhitte. Úgy tűnik nem fogott gyanút. Fogalma sincsen milyen lehet egy részeg ork, aki rájön hogy megpróbálták becsapni. Egy lelkileg ingatag lábakon álló ork. Visszagondolva furcsa dolgok a kirohanásai. Nem látott még olyan embert aki ennyire furcsa lett volna. Sem orkot. És nem csak az alkohol tette ezt vele, de ha most eltűnne, valószínűleg nem találkozna vele többet. Ami jó dolog lenne. Kifejezetten nagyon jó dolog...
Csak valahogy el kellene innen mennie. Valami oknál fogva el kellene kérezkednie, és eltűnnie. Nincsen messze az ajtó. Bár tulajdonképpen fürödni is jött erre. Már evett, de nem fürdött. És ezt nem akarja megkockáztatni hogy megtalálják a fürdőben. Ha meg is látnák hogy elmegy, legalább el tudjon tűnni a szemük elől.
Először is magától az asztaltól kellene elmennie. Szép csendben föláll, és ha megkérdeznék hova is tart, akkor elmondja hogy visszaviszi a tányérát. Ha nem vennék észre, akkor szó nélkül távozik, és miután ténylegesen visszaadta a tányért, nem az asztalhoz megy vissza. Hanem az ajtó felé.
Minden bizonnyal sikeresen kijut a helyről, és ha észre is veszik, akkor sem blokkol le, hanem nekiáll befutni a szegénynegyedbe, onnan a piactérre...*
7678. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:54:51
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:54:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - a Pegazusban//
* Épp csak, hogy elhagnyák a fogadót, mert a versenyzők kezdenek egy síkba kerülni a padlóval, de már az ajtónál is gondot okoz, egy másik alak, aki talán szintén pityókás. Ösztönösen mozdul, mert még ha Nitta harcos is, akkor is, elsősorban nő. Nála pedig előjött hamar ez a "vigyázz rá", hát, talán gesztus. Vagy berögzülés. Azt pedig csak a pityókás fickó érdekében reméli, hogy nem áll le hőzöngeni, mert akkor, pofozkodva lesz. De ez kimarad szerencsére és mindenféle csattanás nélkül csukódik be az ajtó az ő háta mögött. Nittát "küldte" előre, majd hogy nem tolva maga előtt. Persze csak azért majdnem, mert csak kicsit bökött a karján, hogy meg ne forduljon. A köszönetre, meg a dicséretre nyugodt mosolyt ölt. *
- Ez valahogy csak jött. Már el is feledtem, hogy régen vigyáztam így valakire. Kicsit jól esett emlékezni erre.
* Az istállóban pedig megbeszélik, hogy ki merre. *
- Hát a Pegazus most nem jó megoldás. Az erdő felé indulok, szerintem az éjszakát már ott is töltöm. Van persze sátram, de jónak tűnik az idő, nem fog kelleni. Hogy meddig maradok? Ott helyben nem sokáig, bejárom az erdőt, szétnézek, szerintem három-négy napnál, talán egy hétnél nem fogok tovább ott időzni. Talán, esetleg. Ha nem akarsz ma a Pegazusban maradni, jöhetnél velem egy ideig. Azt mondtad, hogy azon az udvaron át már az erdőnél is vagyunk? Arra indulok akkor.
- De. Tényleg csak akkor gyere, ha nem tudnál estére biztonságosabb szállást találni magadnak. Mondanám, hogy velem is biztonságban lennél, de tudom, hogy érzem, hogy annyira még nem bízol bennem és nekem sem lenne könnyű, csak úgy. De a sátram a tiéd lehet, én jól elvagyok a szabadban.
* Ez is csak egy ajánlat, mert nem eröltetné rá a lányra. Neki már az is nagy előre lépés, hogy eddig kibírta a városban. *
//Verseny után - a Pegazusban//
* Épp csak, hogy elhagnyák a fogadót, mert a versenyzők kezdenek egy síkba kerülni a padlóval, de már az ajtónál is gondot okoz, egy másik alak, aki talán szintén pityókás. Ösztönösen mozdul, mert még ha Nitta harcos is, akkor is, elsősorban nő. Nála pedig előjött hamar ez a "vigyázz rá", hát, talán gesztus. Vagy berögzülés. Azt pedig csak a pityókás fickó érdekében reméli, hogy nem áll le hőzöngeni, mert akkor, pofozkodva lesz. De ez kimarad szerencsére és mindenféle csattanás nélkül csukódik be az ajtó az ő háta mögött. Nittát "küldte" előre, majd hogy nem tolva maga előtt. Persze csak azért majdnem, mert csak kicsit bökött a karján, hogy meg ne forduljon. A köszönetre, meg a dicséretre nyugodt mosolyt ölt. *
- Ez valahogy csak jött. Már el is feledtem, hogy régen vigyáztam így valakire. Kicsit jól esett emlékezni erre.
* Az istállóban pedig megbeszélik, hogy ki merre. *
- Hát a Pegazus most nem jó megoldás. Az erdő felé indulok, szerintem az éjszakát már ott is töltöm. Van persze sátram, de jónak tűnik az idő, nem fog kelleni. Hogy meddig maradok? Ott helyben nem sokáig, bejárom az erdőt, szétnézek, szerintem három-négy napnál, talán egy hétnél nem fogok tovább ott időzni. Talán, esetleg. Ha nem akarsz ma a Pegazusban maradni, jöhetnél velem egy ideig. Azt mondtad, hogy azon az udvaron át már az erdőnél is vagyunk? Arra indulok akkor.
- De. Tényleg csak akkor gyere, ha nem tudnál estére biztonságosabb szállást találni magadnak. Mondanám, hogy velem is biztonságban lennél, de tudom, hogy érzem, hogy annyira még nem bízol bennem és nekem sem lenne könnyű, csak úgy. De a sátram a tiéd lehet, én jól elvagyok a szabadban.
* Ez is csak egy ajánlat, mert nem eröltetné rá a lányra. Neki már az is nagy előre lépés, hogy eddig kibírta a városban. *
7677. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:54:32
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:54:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sura Séy//
~Mohó kis nődémon, annyi szent.~
* Vonja le a következtetést. A nőstény máris az erszényére hajt, pedig alighogy érkezett meg a városba, és még munkát sem vállalt. Kemény dió lenne ilyen fába belevágnia a fejszéjét, de ki tudja, hónapok óta nem sokat költött, hála az égieknek, hisz az erdő tele van azzal, mit szem és száj kívánhat, s ennek okán nem kellett túl sokat költenie magára. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy el lenne eresztve anyagilag – mindenesetre van annyija, hogy beszerezze, amire szüksége van. De hogy ezt pont egy asszonyra költse el? *
~Sunyi fehérnép.~
* Horkant kissé gunyorosan, s tekintete Sura szempárjába fúródik. Mintha csak át akarna látni rajta, netán olvasni belőle. Persze, nem épp a legjobb emberismerő... de apró jelekből még egy kezdő is ki tud olvasni dolgokat. Ha nagyon akar. Már pedig ő akar. *
- Egy hálás asszony nekem is jól jönne, s ha lenne, költenék is rá, mint bármely hozzám hasonló bolond férfiember. S hát szükségem lenne egy vezetőre... nehogy eltévedjek abban a hatalmas forgatagban. Bár nem tudom, ki lenne hajlandó megsegíteni egy hozzám hasonló „Medvét”...
* Elmosolyodik sejtelmesen. Aztán int, s a pulttól a kocsmáros máris az asztalukhoz siet. *
- Légy a vendégem, bárki is légy, Névtelen Lány. Legfeljebb Barnahajnak foglak hívni, ha a sors úgy kívánja, hogy máskor is találkozunk. Mit rendelnél? Bort, sört, ételt? Jobb úgy vacsorálni, hogyha mellette egy jóízűt beszélget az emberfia.
~Mohó kis nődémon, annyi szent.~
* Vonja le a következtetést. A nőstény máris az erszényére hajt, pedig alighogy érkezett meg a városba, és még munkát sem vállalt. Kemény dió lenne ilyen fába belevágnia a fejszéjét, de ki tudja, hónapok óta nem sokat költött, hála az égieknek, hisz az erdő tele van azzal, mit szem és száj kívánhat, s ennek okán nem kellett túl sokat költenie magára. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy el lenne eresztve anyagilag – mindenesetre van annyija, hogy beszerezze, amire szüksége van. De hogy ezt pont egy asszonyra költse el? *
~Sunyi fehérnép.~
* Horkant kissé gunyorosan, s tekintete Sura szempárjába fúródik. Mintha csak át akarna látni rajta, netán olvasni belőle. Persze, nem épp a legjobb emberismerő... de apró jelekből még egy kezdő is ki tud olvasni dolgokat. Ha nagyon akar. Már pedig ő akar. *
- Egy hálás asszony nekem is jól jönne, s ha lenne, költenék is rá, mint bármely hozzám hasonló bolond férfiember. S hát szükségem lenne egy vezetőre... nehogy eltévedjek abban a hatalmas forgatagban. Bár nem tudom, ki lenne hajlandó megsegíteni egy hozzám hasonló „Medvét”...
* Elmosolyodik sejtelmesen. Aztán int, s a pulttól a kocsmáros máris az asztalukhoz siet. *
- Légy a vendégem, bárki is légy, Névtelen Lány. Legfeljebb Barnahajnak foglak hívni, ha a sors úgy kívánja, hogy máskor is találkozunk. Mit rendelnél? Bort, sört, ételt? Jobb úgy vacsorálni, hogyha mellette egy jóízűt beszélget az emberfia.
7676. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:21:46
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:21:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*Annyit még fel bír fogni, hogy Nad sincs a helyzet magaslatán és láthatóan Neri is igen jó kedvében van. De ez a sok mozgás körülötte nem tesz jót. Pillanatokra eltakarja a szemét, s kezével az asztalba támaszkodik, amíg megáll a helység a forgásban.*
- Én öh... *Még a szája is tátva is marad Nad kérdése után. Ő sem ért semmi sem. Hiába próbálja összerakni a dolgokat a fejében, olyan mintha azok kiszöknének a kezei közül. Így nem is válaszol semmire, de nag vigyorral széttárt karokkal fogadja a kancsó vizet... a képébe. A vigyor az arcára fagy.*
- Na megállj te... alávalaló... alávalló... alávaló némber. *Fenyegetően lép párat a lány felé, ám pechére feje tovább is viszi, így is egy másik asztalnál támaszkodik.*
- Még nem végeztünk Nerilopó. *Nem nyújt túl fenyegető látványt, de a víz a képébe éppen eleget segített, hogy lassan meg tudjon állni két lábán.*
- Giga? *Próbálja kijavítani Nadaet, nem igazán érti megint mit Gigizik. Majd beugrik neki.*
- Ó én hülye pitsa... *Motyogja maga elé, majd tenyerével képen vágja magát. Ezért nem szabad túl sokat innia. Sokat fecseg.*
- Kígyó?! *Több sem kell, máris újból az asztal tetején áll, ijedten nézve a föld felé, s igyekezve megtalálni egyensúlyát. Ha itt egy kígyó, akkor ő bizony hamar távozni fog.
Meredten nézi, amint Nad az asztalra, pontosan a lábaihoz próbálja fektetni Nerit. Arca elborzad,lábával kissé meglöki Nad fejét.*
- Fúj! *Kiált rájuk.* Ha így folytatjátok én is kidobom a taccsot, mint valaki már korábban. Igen szép kis adag, de micsoda pazarlás. *Méregeti az asztal melletti maradványokat továbbra is fent állva.
A két nőt immár le is inti és az itallal érkező Hópihére vigyorog. Leguggol hozzá és egyik kezével megfog egy poharat, a másikkal pedig a nő vállába kapaszkodik, hogy nehogy ráessen az egymás társaságát közelről élvező Nadra és Nerire.*
- Te vadzs azén ősöm! *Emeli meg a poharat a nő felé.* Ezek meg itt... *Mutat a háta mögé és tart egy kis szünetet, láthatóan a mondat közepén elfelejtette mit is akart.*
- Nem tudsz valami jó kis muzsikát?
//Tökkelütött egy társaság//
*Annyit még fel bír fogni, hogy Nad sincs a helyzet magaslatán és láthatóan Neri is igen jó kedvében van. De ez a sok mozgás körülötte nem tesz jót. Pillanatokra eltakarja a szemét, s kezével az asztalba támaszkodik, amíg megáll a helység a forgásban.*
- Én öh... *Még a szája is tátva is marad Nad kérdése után. Ő sem ért semmi sem. Hiába próbálja összerakni a dolgokat a fejében, olyan mintha azok kiszöknének a kezei közül. Így nem is válaszol semmire, de nag vigyorral széttárt karokkal fogadja a kancsó vizet... a képébe. A vigyor az arcára fagy.*
- Na megállj te... alávalaló... alávalló... alávaló némber. *Fenyegetően lép párat a lány felé, ám pechére feje tovább is viszi, így is egy másik asztalnál támaszkodik.*
- Még nem végeztünk Nerilopó. *Nem nyújt túl fenyegető látványt, de a víz a képébe éppen eleget segített, hogy lassan meg tudjon állni két lábán.*
- Giga? *Próbálja kijavítani Nadaet, nem igazán érti megint mit Gigizik. Majd beugrik neki.*
- Ó én hülye pitsa... *Motyogja maga elé, majd tenyerével képen vágja magát. Ezért nem szabad túl sokat innia. Sokat fecseg.*
- Kígyó?! *Több sem kell, máris újból az asztal tetején áll, ijedten nézve a föld felé, s igyekezve megtalálni egyensúlyát. Ha itt egy kígyó, akkor ő bizony hamar távozni fog.
Meredten nézi, amint Nad az asztalra, pontosan a lábaihoz próbálja fektetni Nerit. Arca elborzad,lábával kissé meglöki Nad fejét.*
- Fúj! *Kiált rájuk.* Ha így folytatjátok én is kidobom a taccsot, mint valaki már korábban. Igen szép kis adag, de micsoda pazarlás. *Méregeti az asztal melletti maradványokat továbbra is fent állva.
A két nőt immár le is inti és az itallal érkező Hópihére vigyorog. Leguggol hozzá és egyik kezével megfog egy poharat, a másikkal pedig a nő vállába kapaszkodik, hogy nehogy ráessen az egymás társaságát közelről élvező Nadra és Nerire.*
- Te vadzs azén ősöm! *Emeli meg a poharat a nő felé.* Ezek meg itt... *Mutat a háta mögé és tart egy kis szünetet, láthatóan a mondat közepén elfelejtette mit is akart.*
- Nem tudsz valami jó kis muzsikát?
7675. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:38:49
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:38:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*A verseny véget ér, az utolsó kör résztvevői egymás után dőlnek ki, kivéve egy versenyzőt, aki már annyira ittas állapotba került, hogy elfelejtette lehúzni a vulkánt, így kiesett. A gnóm azonban jóságos, vagy legalábbis jó hangulatba került, és három győztest is hirdet. Minden bizonnyal segített ebben a leány hármas roppant szórakoztató előadása is. A nyertesek között pedig ott van a kalózlány, aki bár megküzdött a rókákkal, elnyerte az egy évnyi ingyen piát a Rókalyukban. Vigyorogva meg is tapsolja Nadot, s már indulna is, hogy nekiveselkedjen az eszméletlen társaság egyesével szobára cipelését. De. Mert túl sokszor van olyan is, hogy de. Neri nem engedi.
Megadóan emeli kezét a magasba, jelezve, hogy nem fog ellenkezni cimborájával.*
- Rendben, akkor maradnak, de tartsuk szemmel a a túlságosan segítőkész vendégeket, rendben? *Mosolyog a lányra, s Neri szinte azonnal akcióba is lép, és tereli egyből másfelé a jó szándékú orkot. Mi tagadás, a látvány azért nevetésre készteti a félvért.
Míg a többiek a vízzel bajlódnak, ő halálosan komolyan veszi az ideiglenes testőr szerepét, s csöppet meglazítja tokjukban hőn szeretett acél társait. Lévén talán ő az egyetlen józan személy, vagy legalábbis a legkevésbé ittas az egész kocsmában, jó eséllyel időben vágja el az illetlen, aljas próbálkozásokat. Szó szerint is.
A szerencse neki kedvez, még nem ment közel az asztalhoz, így a pacsálásból, remélhetőleg kimarad.*
- Neri, le merem fogadni, hogy mellettetek nem marad ez így sokáig. *Vigyorog a másik félvérre, majd már megy is, hogy begyűjtsön jó pár adagot az esetlegesen megmaradt kóstolókból, meg érintetlennek tűnő poharakból. Élelmes nőszemély, így nem zavarja, ha véletlenül más őrizetlenül hagyott nedűjét is begyűjti, majd legközelebb jobban figyel rá. Mondjuk, amikor még nem lát mindenből és mindenkiből négyet.
A poharakat begyűjtve tér vissza a díszes társasághoz, szépen eléjük pakolva a választékot.*
- Nem tudom, mi micsoda, de mind folyékony. *És ez a lényeg, nemde? Majd a kalózlány felé fordul, előbb nemlegesen csóválja a fejét, majd csalafinta, féloldalas mosolyát villantja Nadra.*
- Ugyan kérlek, a lényegről nem maradtam le. *Utal társai magánszámára, aminek ha nem is az egészét, de a nagyját láthatta.*
//Tökkelütött egy társaság//
*A verseny véget ér, az utolsó kör résztvevői egymás után dőlnek ki, kivéve egy versenyzőt, aki már annyira ittas állapotba került, hogy elfelejtette lehúzni a vulkánt, így kiesett. A gnóm azonban jóságos, vagy legalábbis jó hangulatba került, és három győztest is hirdet. Minden bizonnyal segített ebben a leány hármas roppant szórakoztató előadása is. A nyertesek között pedig ott van a kalózlány, aki bár megküzdött a rókákkal, elnyerte az egy évnyi ingyen piát a Rókalyukban. Vigyorogva meg is tapsolja Nadot, s már indulna is, hogy nekiveselkedjen az eszméletlen társaság egyesével szobára cipelését. De. Mert túl sokszor van olyan is, hogy de. Neri nem engedi.
Megadóan emeli kezét a magasba, jelezve, hogy nem fog ellenkezni cimborájával.*
- Rendben, akkor maradnak, de tartsuk szemmel a a túlságosan segítőkész vendégeket, rendben? *Mosolyog a lányra, s Neri szinte azonnal akcióba is lép, és tereli egyből másfelé a jó szándékú orkot. Mi tagadás, a látvány azért nevetésre készteti a félvért.
Míg a többiek a vízzel bajlódnak, ő halálosan komolyan veszi az ideiglenes testőr szerepét, s csöppet meglazítja tokjukban hőn szeretett acél társait. Lévén talán ő az egyetlen józan személy, vagy legalábbis a legkevésbé ittas az egész kocsmában, jó eséllyel időben vágja el az illetlen, aljas próbálkozásokat. Szó szerint is.
A szerencse neki kedvez, még nem ment közel az asztalhoz, így a pacsálásból, remélhetőleg kimarad.*
- Neri, le merem fogadni, hogy mellettetek nem marad ez így sokáig. *Vigyorog a másik félvérre, majd már megy is, hogy begyűjtsön jó pár adagot az esetlegesen megmaradt kóstolókból, meg érintetlennek tűnő poharakból. Élelmes nőszemély, így nem zavarja, ha véletlenül más őrizetlenül hagyott nedűjét is begyűjti, majd legközelebb jobban figyel rá. Mondjuk, amikor még nem lát mindenből és mindenkiből négyet.
A poharakat begyűjtve tér vissza a díszes társasághoz, szépen eléjük pakolva a választékot.*
- Nem tudom, mi micsoda, de mind folyékony. *És ez a lényeg, nemde? Majd a kalózlány felé fordul, előbb nemlegesen csóválja a fejét, majd csalafinta, féloldalas mosolyát villantja Nadra.*
- Ugyan kérlek, a lényegről nem maradtam le. *Utal társai magánszámára, aminek ha nem is az egészét, de a nagyját láthatta.*
7674. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 19:44:20
Üzenet elküldve: 2015-07-17 19:44:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Omon//
- Coof Iagha.
*Mutatkozik be. ~Omon... illik hozzá ez a név. Tisztára úgy néz ki, mint egy... Omon.~ Mosolyodik el a saját gondolatmenetén. Úgy véli, hogy ez a legjobb hasonlat, amit valaha kiötlött.
Az, hogy a férfi folyton vándorol, igencsak megtetszik a lánynak, de még nem hozza fel, ugyanis elérnek a Pegazus ajtajáig. Itt Coofnak be kell húznia a fejét, nehogy beüsse.
Mikor belépnek, nem foglalkoznak semmivel. A páros egyenesen a pulthoz sétál.*
- Nem jártam még itt, szóval azt kérek, amit te. Bízom az ízlésedben.
*Szól a tanonchoz. Nem az az ömlengős típus, most viszont kimondottan kellemesen érzi magát. Úgy gondolja, hogy rátalált arra, amire igazán szüksége van: a nyüzsgő életre.*
*Amennyiben Omon megrendelte az italokat, az óriás felé fordul.*
- Merre jártál már?
*Őszintén reméli, hogy egy hosszú élménybeszámolót kap, s hogy Wegtoren is a meglátogatott városok között van. Ámulva néz az elf férfire. ~Mennyi kalandba keveredhetett bele!~
Szemei előtt fellebeg, hogy milyen hőstetteket hajhatott végre, mennyi veszélyből keveredhetett bele, illetve miket ismert meg.
Majd egy pillanatra belegondol, hogy milyen lenne, ha ő sem a földeken élne, hanem itt, Artheniorban.*
- Coof Iagha.
*Mutatkozik be. ~Omon... illik hozzá ez a név. Tisztára úgy néz ki, mint egy... Omon.~ Mosolyodik el a saját gondolatmenetén. Úgy véli, hogy ez a legjobb hasonlat, amit valaha kiötlött.
Az, hogy a férfi folyton vándorol, igencsak megtetszik a lánynak, de még nem hozza fel, ugyanis elérnek a Pegazus ajtajáig. Itt Coofnak be kell húznia a fejét, nehogy beüsse.
Mikor belépnek, nem foglalkoznak semmivel. A páros egyenesen a pulthoz sétál.*
- Nem jártam még itt, szóval azt kérek, amit te. Bízom az ízlésedben.
*Szól a tanonchoz. Nem az az ömlengős típus, most viszont kimondottan kellemesen érzi magát. Úgy gondolja, hogy rátalált arra, amire igazán szüksége van: a nyüzsgő életre.*
*Amennyiben Omon megrendelte az italokat, az óriás felé fordul.*
- Merre jártál már?
*Őszintén reméli, hogy egy hosszú élménybeszámolót kap, s hogy Wegtoren is a meglátogatott városok között van. Ámulva néz az elf férfire. ~Mennyi kalandba keveredhetett bele!~
Szemei előtt fellebeg, hogy milyen hőstetteket hajhatott végre, mennyi veszélyből keveredhetett bele, illetve miket ismert meg.
Majd egy pillanatra belegondol, hogy milyen lenne, ha ő sem a földeken élne, hanem itt, Artheniorban.*
7673. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:03:50
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:03:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Coof//
* Az elf figyeli Coof válaszait és észreveszi ugyan, hogy kitért a pontos válasz elől a lakhelyével kapcsolatban, de mindegy is. Nem akarja ő ezzel faggatni.
A varázslat sikeres volt, így hűvös szellő manifesztálódik körülöttük, így lehűti a levegőt, ezáltal valamivel elviselhetőbbé teszi a helyet. Ugyan nem erre van pontosan a hatása, de erre is lehet használni egy ilyen forró nyári napon. *
- Értem. Szántóföldek. * Isméti el és bár a lány nem kérdez vissza, azért ő is elmodja saját "lakhelyét". *
- Nekem meg nincs valódi lakhelyem, mindig úton vagyok, csak napokra szoktam lepihenni. Ez most különleges eset, mivel már egy hónapja is itt vagyok. * Mondja a színtiszta igazat, mivel úgy érzi, nincs szükség titkolózásra. *
- Tényleg, és mi a neved? * Hiszen csak könnyebb úgy beszélni, ha tudja a másik nevét. *
- Én Omon vagyok. Omon Rabark. * Ezzel le is tudta a bemutatkozás ezen részét, s a Pegazusig meg sem állnak. Ott benyit az ajtón, majd egyből a pulthoz invitálja a lányt és kérdőn néz rá, majd a tömeg férfi tagjaira, kiknek egyből szemet szúrt a szépség. Vagyis az óriáslány, ki magát nem tartja olyan szépnek bizonyára, pedig igen szépek a szemei. Viszont Omonnak van egy enyhe gyanúja, hogy a többiek nem a szemeit nézik csak. *
- Mit szeretnél inni? ~ Nem volt jó ötlet ide hozni. ~ * Magában bánja már, hogy nem talált ki valami jobb helyet, de ha már itt vannak, akkor megisznak valami hűsítőt. *
//Coof//
* Az elf figyeli Coof válaszait és észreveszi ugyan, hogy kitért a pontos válasz elől a lakhelyével kapcsolatban, de mindegy is. Nem akarja ő ezzel faggatni.
A varázslat sikeres volt, így hűvös szellő manifesztálódik körülöttük, így lehűti a levegőt, ezáltal valamivel elviselhetőbbé teszi a helyet. Ugyan nem erre van pontosan a hatása, de erre is lehet használni egy ilyen forró nyári napon. *
- Értem. Szántóföldek. * Isméti el és bár a lány nem kérdez vissza, azért ő is elmodja saját "lakhelyét". *
- Nekem meg nincs valódi lakhelyem, mindig úton vagyok, csak napokra szoktam lepihenni. Ez most különleges eset, mivel már egy hónapja is itt vagyok. * Mondja a színtiszta igazat, mivel úgy érzi, nincs szükség titkolózásra. *
- Tényleg, és mi a neved? * Hiszen csak könnyebb úgy beszélni, ha tudja a másik nevét. *
- Én Omon vagyok. Omon Rabark. * Ezzel le is tudta a bemutatkozás ezen részét, s a Pegazusig meg sem állnak. Ott benyit az ajtón, majd egyből a pulthoz invitálja a lányt és kérdőn néz rá, majd a tömeg férfi tagjaira, kiknek egyből szemet szúrt a szépség. Vagyis az óriáslány, ki magát nem tartja olyan szépnek bizonyára, pedig igen szépek a szemei. Viszont Omonnak van egy enyhe gyanúja, hogy a többiek nem a szemeit nézik csak. *
- Mit szeretnél inni? ~ Nem volt jó ötlet ide hozni. ~ * Magában bánja már, hogy nem talált ki valami jobb helyet, de ha már itt vannak, akkor megisznak valami hűsítőt. *
7672. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:54:40
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:54:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*Egy pillanatra késégbe esik, amikor Mordokhai csak hajtogatja, amit a gavallérság mondat vele, s hogy nincs olyan kérdése, mit érdemesnek találna feltenni. Szörnyű érzés facsarja meg Kaiyko gyomrát. Mintha az életéért alkudna, de nem lenne olyan indok, ami érdemesnek ítélné.
Mikor a férfi a társaságát említi, mint egyfajta fizetséget, kissé félreérti a dolgot és sápadtan süti le a szemét. Persze aztán rájön, hogy ostoba tévútra vitte egy túlságosan is életízű gondolat. Manapság már gyakorta álruhában a gonosz, hogy játéka részeként elámítson, s csak későn ismerd ki valódi természetét. Túl későn.
Ez a férfi pedig gyakorlatilag idegen. Állítása, hogy Kallant ismerte, lehet akár mézesmadzag is, melynek a végén hurok várná. Kaiyko bizalmatlansága az emberek iránt újult erővel éled fel. Talán ez is a mákony múló hatása miatt van.
Ami végül megnyugtatja, az a jóscsontok ismerős súlya a tenyerében. Elvégre azok igazolták a férfi szavait. Bár az is igaz, hogy természetéről nem sokat mondtak el. Kivéve persze, hogy valóban olyan szoros a kötelék közte meg a Vörös barátja között. S ha az is csak egy démon? Kaiyko megrázza a fejét és próbál erőt venni magán. Kiszáradt száját megnedvesíti a sörrel, melyhez eddig hozzá se nyúlt.
Mindennek ellenére továbbra is érzi a késztetést, ami a csontok közül kikéretőzik.*
- Ahogy nem is én cipeltelek téged a Piactértől idáig *mondja, s kissé szendén, de ismét felpillant Mordokhaira. Kinyitja a szütyő száját és elé tartja.*
- Ha nincs kérdésed, úgy hát szólok a jövődről egészében.
- Végy ki egy csontot, zárd a tenyeredbe, s tartsd ki az öklöd magad elé, aztán kinyitva ejtsd a csontot az asztalra, s tégy így még négyszer, míg az öt ki nem vettetett.
A hozzászólás írója (Kaiyko Di'Arie) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 17:56:50
//Mordokhai Elladur//
*Egy pillanatra késégbe esik, amikor Mordokhai csak hajtogatja, amit a gavallérság mondat vele, s hogy nincs olyan kérdése, mit érdemesnek találna feltenni. Szörnyű érzés facsarja meg Kaiyko gyomrát. Mintha az életéért alkudna, de nem lenne olyan indok, ami érdemesnek ítélné.
Mikor a férfi a társaságát említi, mint egyfajta fizetséget, kissé félreérti a dolgot és sápadtan süti le a szemét. Persze aztán rájön, hogy ostoba tévútra vitte egy túlságosan is életízű gondolat. Manapság már gyakorta álruhában a gonosz, hogy játéka részeként elámítson, s csak későn ismerd ki valódi természetét. Túl későn.
Ez a férfi pedig gyakorlatilag idegen. Állítása, hogy Kallant ismerte, lehet akár mézesmadzag is, melynek a végén hurok várná. Kaiyko bizalmatlansága az emberek iránt újult erővel éled fel. Talán ez is a mákony múló hatása miatt van.
Ami végül megnyugtatja, az a jóscsontok ismerős súlya a tenyerében. Elvégre azok igazolták a férfi szavait. Bár az is igaz, hogy természetéről nem sokat mondtak el. Kivéve persze, hogy valóban olyan szoros a kötelék közte meg a Vörös barátja között. S ha az is csak egy démon? Kaiyko megrázza a fejét és próbál erőt venni magán. Kiszáradt száját megnedvesíti a sörrel, melyhez eddig hozzá se nyúlt.
Mindennek ellenére továbbra is érzi a késztetést, ami a csontok közül kikéretőzik.*
- Ahogy nem is én cipeltelek téged a Piactértől idáig *mondja, s kissé szendén, de ismét felpillant Mordokhaira. Kinyitja a szütyő száját és elé tartja.*
- Ha nincs kérdésed, úgy hát szólok a jövődről egészében.
- Végy ki egy csontot, zárd a tenyeredbe, s tartsd ki az öklöd magad elé, aztán kinyitva ejtsd a csontot az asztalra, s tégy így még négyszer, míg az öt ki nem vettetett.
A hozzászólás írója (Kaiyko Di'Arie) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 17:56:50
7671. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:34:58
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:34:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ivóverseny - Finálé//
* Jelen állapotban túlzás lenne azt mondani, hogy egy kicsit is kontrollálni tudja még a gondolatait, a testét, vagy a cselekvéseit, de mégis marad annyi lélekjelenlétre, hogy a két orkot megpillantva - Gravakot és a másik Gravakot - egy "baráti veregetésként" induló, majd később felgyorsuló kezet lendítsen, mely ha el is találja a zöldbőrüt, nem fog sokat érezni. Már csak a pia miatt sem biztos, meg azért is, mert ameddigre elér az orkig a keze, addigra teljesen lelassul és talán célt is téveszt. Ám jön az ital hatása. Vulkán. Morwonból kifelé jön az a bizonyos vulkán, majd az asztalra dőlve és jópár poharat leverve talán kezével erőlködik, hogy ne aludjon el. Végül annyi ereje marad, hogy oldalára forduljon, ahonnan továbbra is a nézőket látja csak, de mivel nincs kedve azokat bámulni, így szemét lehunyja és legurul az asztal alá. Onnan már kiszedhetik, vihetik ahova csak akarják. Nincs tudtában, hogy nyert volna, azt hiszi, hogy az ork maradt egyedül állva (pontosabban ülve) - mivel ez így is van - csupán az is kiesett, mivel nem itta meg a kupa tartalmát...
Órákkal később próbál lesétálni a lépcsőn, de néhány lépcsőfokot sikerül csak lemásznia, majd fenekére esve gurul le. Aki nem volt itt az ivóversenyen, csak később érkezett meg, az bizonyára jót nevet az óriáson, ahogy lecsúszik a lépcsőn, na meg az is, aki tudja, hogy mit és mennyit ivott, csupán azok legalább azzal tisztában vannak, hogy miért is történt meg ez. Kint már rég lement a nap, fel pedig még nem akar kelni, így bizonyára éjszaka van, hacsak nem ellopta valaki a nagy fényes korongot. Tényleg. Koro(n)g. Ahogy eszébe jut a korong szó, úgy a hasa korgása is, így elmászik valahogy a pulthoz, remélve, hogy egy ilyen éjszakai órában van még valaki ott, majd ebben az esetben rendel magának két adag Sült szalonnát összesen 18 aranyért.
Természetesen még nicns abban az állapotban, hogy ki tudja számolni, így egy nagyobb zacskót dob oda a pultosnak, ki abból remélhetőleg visszaad valamennyit majd. De ha nem, hát az sem zavarja. A két szalonnát megfogja, s felkúszik ismét a lépcsőn - úgy ahogy jött megy is.
Legközelebb másnap reggel - azaz a nap lemenő részében - jön le, akkor egyből elhagyja a Pegazust. *
//Ivóverseny - Finálé//
* Jelen állapotban túlzás lenne azt mondani, hogy egy kicsit is kontrollálni tudja még a gondolatait, a testét, vagy a cselekvéseit, de mégis marad annyi lélekjelenlétre, hogy a két orkot megpillantva - Gravakot és a másik Gravakot - egy "baráti veregetésként" induló, majd később felgyorsuló kezet lendítsen, mely ha el is találja a zöldbőrüt, nem fog sokat érezni. Már csak a pia miatt sem biztos, meg azért is, mert ameddigre elér az orkig a keze, addigra teljesen lelassul és talán célt is téveszt. Ám jön az ital hatása. Vulkán. Morwonból kifelé jön az a bizonyos vulkán, majd az asztalra dőlve és jópár poharat leverve talán kezével erőlködik, hogy ne aludjon el. Végül annyi ereje marad, hogy oldalára forduljon, ahonnan továbbra is a nézőket látja csak, de mivel nincs kedve azokat bámulni, így szemét lehunyja és legurul az asztal alá. Onnan már kiszedhetik, vihetik ahova csak akarják. Nincs tudtában, hogy nyert volna, azt hiszi, hogy az ork maradt egyedül állva (pontosabban ülve) - mivel ez így is van - csupán az is kiesett, mivel nem itta meg a kupa tartalmát...
Órákkal később próbál lesétálni a lépcsőn, de néhány lépcsőfokot sikerül csak lemásznia, majd fenekére esve gurul le. Aki nem volt itt az ivóversenyen, csak később érkezett meg, az bizonyára jót nevet az óriáson, ahogy lecsúszik a lépcsőn, na meg az is, aki tudja, hogy mit és mennyit ivott, csupán azok legalább azzal tisztában vannak, hogy miért is történt meg ez. Kint már rég lement a nap, fel pedig még nem akar kelni, így bizonyára éjszaka van, hacsak nem ellopta valaki a nagy fényes korongot. Tényleg. Koro(n)g. Ahogy eszébe jut a korong szó, úgy a hasa korgása is, így elmászik valahogy a pulthoz, remélve, hogy egy ilyen éjszakai órában van még valaki ott, majd ebben az esetben rendel magának két adag Sült szalonnát összesen 18 aranyért.
Természetesen még nicns abban az állapotban, hogy ki tudja számolni, így egy nagyobb zacskót dob oda a pultosnak, ki abból remélhetőleg visszaad valamennyit majd. De ha nem, hát az sem zavarja. A két szalonnát megfogja, s felkúszik ismét a lépcsőn - úgy ahogy jött megy is. Legközelebb másnap reggel - azaz a nap lemenő részében - jön le, akkor egyből elhagyja a Pegazust. *
7670. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:58:29
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:58:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
- Nem kell ilyen véresen komolyan venned a dolgokat. Nincs semmi, amiért fizetséget érdemelnék. Idehoztalak a piactérről.
*Sajnálat tükröződik szemében, ahogy a már-már könyörgő lányra veti tekintetét.*
- Nagyon sajnálom, de egyszerűen nincs kérdésem. Ha tényleg ennyire ez a vágyad, akkor mondd, amit meg tudsz mondani ennyiből.
*Bök a szütyő felé, melybe a lány az imént belesöpörte a csontokat. Olybá tűnik, hogy Kaiykonak nincs szerencséje e téren a vándorral, mert ő nem olyasfajta ember, akit érdekel, hogy mi lesz vele. Csak sodródik az árral.*
- Már a társaságod is egyfajta... hm... fizetség. Egy darab ismerősöm nincs a városban s jó néha új arcokkal találkozni.
*Mondja szomorkásan, de pár pillanat múlva már kérdő tekintetet vet a lányra.*
- Hogy érted azt, hogy "ki kell vetnem a csontokat, hogy nyugtukra leljenek"?
*Ennek a mondatnak a jelentésével nincs teljesen tisztában a Hóhajú. Ebben közrejátszhat az, hogy a spirituális dolgokat bár érdekesnek tartja, annyira nem mozog bennük otthonosan, de az is, hogy a hőség miatt nem mozognak olyan gyorsan a fogaskerekek.*
- Egyébként is inkább nekem kéne fizetnem, nem én mondok neked jövendőt.
*Villant egy vigyort, de azért ha a lány nagyon fog erősködni még ezek után is, akkor hajlandó lesz valamiféle kompromisszumra és arra, hogy előkotorjon egy kérdést agyának legsötétebb zugaiból.*
//Kaiyko Di'Arie//
- Nem kell ilyen véresen komolyan venned a dolgokat. Nincs semmi, amiért fizetséget érdemelnék. Idehoztalak a piactérről.
*Sajnálat tükröződik szemében, ahogy a már-már könyörgő lányra veti tekintetét.*
- Nagyon sajnálom, de egyszerűen nincs kérdésem. Ha tényleg ennyire ez a vágyad, akkor mondd, amit meg tudsz mondani ennyiből.
*Bök a szütyő felé, melybe a lány az imént belesöpörte a csontokat. Olybá tűnik, hogy Kaiykonak nincs szerencséje e téren a vándorral, mert ő nem olyasfajta ember, akit érdekel, hogy mi lesz vele. Csak sodródik az árral.*
- Már a társaságod is egyfajta... hm... fizetség. Egy darab ismerősöm nincs a városban s jó néha új arcokkal találkozni.
*Mondja szomorkásan, de pár pillanat múlva már kérdő tekintetet vet a lányra.*
- Hogy érted azt, hogy "ki kell vetnem a csontokat, hogy nyugtukra leljenek"?
*Ennek a mondatnak a jelentésével nincs teljesen tisztában a Hóhajú. Ebben közrejátszhat az, hogy a spirituális dolgokat bár érdekesnek tartja, annyira nem mozog bennük otthonosan, de az is, hogy a hőség miatt nem mozognak olyan gyorsan a fogaskerekek.*
- Egyébként is inkább nekem kéne fizetnem, nem én mondok neked jövendőt.
*Villant egy vigyort, de azért ha a lány nagyon fog erősködni még ezek után is, akkor hajlandó lesz valamiféle kompromisszumra és arra, hogy előkotorjon egy kérdést agyának legsötétebb zugaiból.*
7669. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:26:40
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:26:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*Szép hölgyet... Kaiyko sosem gondolt így magára. Ő csak egy jelentéktelen ember a sok közül. Küllemre pedig aligha hinné, hogy figyelemre méltó lenne. Így a bók csak még inkább zavarba hozza. Ám mégis felpillant a férfira, s szemében ezúttal némi kétségbeesettség sugárzik.*
- Kérlek *fogja szinte könyörgőre.* - Kérdezz bármit. Megalkudtunk és te rábólintottál. Nekem pedig nincs másom, amivel kifizesselek. Ha pedig nem kérsz semmit, az adósod maradnék.
*Keserűség rándul meg a fiatal vonásokon.*
- Már így is túl sok minden nyomja a lelkem, amiért nincs módom törleszteni. Még *teszi hozzá alig hallhatóan.*
- Kérdezz tehát. Kérdez akármiről. A csontok közül öt beszélni kíván, s én kellemetlenül érzem magam, míg mondandójukat a jelenbe nem olvasom.
*Visszateszi a jóscsontokat a bőrszütyőbe és kompromisszumkészen Mordokhaira pillant.*
- Ha nem akarod tudni, nem szól a szám a jövendőről, de ki kell vetned a csontokat, hogy nyugtukra leljenek.
//Mordokhai Elladur//
*Szép hölgyet... Kaiyko sosem gondolt így magára. Ő csak egy jelentéktelen ember a sok közül. Küllemre pedig aligha hinné, hogy figyelemre méltó lenne. Így a bók csak még inkább zavarba hozza. Ám mégis felpillant a férfira, s szemében ezúttal némi kétségbeesettség sugárzik.*
- Kérlek *fogja szinte könyörgőre.* - Kérdezz bármit. Megalkudtunk és te rábólintottál. Nekem pedig nincs másom, amivel kifizesselek. Ha pedig nem kérsz semmit, az adósod maradnék.
*Keserűség rándul meg a fiatal vonásokon.*
- Már így is túl sok minden nyomja a lelkem, amiért nincs módom törleszteni. Még *teszi hozzá alig hallhatóan.*
- Kérdezz tehát. Kérdez akármiről. A csontok közül öt beszélni kíván, s én kellemetlenül érzem magam, míg mondandójukat a jelenbe nem olvasom.
*Visszateszi a jóscsontokat a bőrszütyőbe és kompromisszumkészen Mordokhaira pillant.*
- Ha nem akarod tudni, nem szól a szám a jövendőről, de ki kell vetned a csontokat, hogy nyugtukra leljenek.
7668. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:12:14
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:12:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*Sajnálja Nerilillel való játszadozása ily véget ért. Elszórakozott volna még a nő testén kíváncsian arra, hogy mégis meddig képes elmenni. De legalább most már tudja – ha emlékezni nem is fog rá – hogy miként vehető rá egy hancúrra.
Teljesen kiüti magát, s csak kezeivel int a Rumlopó felé, hogy jól beszél, jól mondja a helyet. Neki már nincs erre ideje. Vöröskére dől.
S ahogy elkezd ébredezni, látja, hogy a Rumlopó még mindig serényen tesz vesz körülöttük. Az asztal közelében van. Sandán néz rá, s szemeit is összehunyorítja. Koordinációja még nem a régi, sőt, látása sem. Ajkai bizseregnek még feje szédül. Már nem lát sokat, csak egyet mindenből. Érzi, hogy ebből még nagy bajok lesznek.*
- Héj, te ott! *Emeli fel kezét, s mutat a lányra, közben dűlöngél ültében is.
Nem tudja mit akart neki, így csak mutatóujját emeli fel. Mintha valamit elkezdtek volna. Halványan rémlik neki egy kép. Szemöldökeit összeráncolja, de végül megvonja a vállát. Néha-néha az ajtó felé tekint. Sikerült eljönnie a barlangból anélkül, hogy Démon meglátta volna. Biztos benne, hogy a férfi meg fogja torolni a tettét. De így jár az, aki ilyen sokáig hagyják, hogy ne igyák.
Időközben ébredezik Vöröske is.*
- Kit szúrsz te, te… Te ki is vagy? *Néz rá, s nehezen illeszkednek össze a képek.* - Jah igen. Szóval… Mi van? *Hivatalosan sem ért semmit. Négykézlábra állva kering az asztalon. Ez egy biztos pont neki, onnan lemászni fél. Megnézi ruháit, melyek az asztalon s annak környékén leleddzenek. Ajkaira vigyor ül ki. Már emlékszik!*
- Adjatok még inni!
*Kiáltja fel, de nem azt kapja, amire számít. Egy kancsót kap Dynti, s csillogó szemekkel indul meg. De hamar megkapja ő is. A hajára. Víz pereg végig arcán, majd pedig fedetlen testén. Lábait az asztalon keresztbeteszi, s térdein nyugtatgatja kezeit. Szemöldöke meg megrándul Rumlopó tettétől, de haragjából az úgyszintén ittas Dynti dönti ki.*
- El hát! Gi…Gig…Gigee….. *Ismétli a lány szavait, ahogy elmondta.*
- S mondd csak! Milyen a kígyója? *Kacag fel harsányan, de ekkor kúszik szemébe az újabb látvány. Magát sem értve, de féltékenységre lobban. Eddig ő volt az, ki kényeztette a másikat. Mennyit aludt? Mi történt addig? Bárhogy is van az asztal széléhez kúszik, pontosan Nerilil mögé. Ahogy az csüng a másikon, kezeivel átkarolja, annak nyakát s hátrább húzza. Nem adja a Szöszinek, ő már az övé. Nyávogós hangon szólal meg.*
- De Neriii… Nem ezt ígérted!
*De jelenetük tényleg nem tart sokáig, hiszen a lány is menekül, mégpedig hozzájuk. Kapva kap az alkalmon. Amikor az a közelébe ér elkapja a csuklóját, majd derekát is. Könnyedén próbálja a hátára fordítani a félelfet, s az asztalra fektetni. Noha ez a képzelet, a valóság ettől eltérhet. De Ha mégis meg tudja csinálni, akkor a lány felé magasodik, vigyorogva. Csak annyi ideig egyenesedik fel, amíg Hópihe felé tekint.*
- Hópehely! Elkéstél! Lemaradtál a buliról!
*Szólal meg, nyújtott hangon, néhol artikulálatlanul beszél. Végül visszafordul szerzeményéhez, s felé fordul. Könnyed mozdulattal húzza fel annak felsőjét, s tapasztja száját annak hasához. De gyorsan megunja, hiszen van élvezetesebb csókolni való is. Az arca fölé hajol, s inkább a másik mézédesnek tűnő ajkait támadja meg.*
//Tökkelütött egy társaság//
*Sajnálja Nerilillel való játszadozása ily véget ért. Elszórakozott volna még a nő testén kíváncsian arra, hogy mégis meddig képes elmenni. De legalább most már tudja – ha emlékezni nem is fog rá – hogy miként vehető rá egy hancúrra.
Teljesen kiüti magát, s csak kezeivel int a Rumlopó felé, hogy jól beszél, jól mondja a helyet. Neki már nincs erre ideje. Vöröskére dől.
S ahogy elkezd ébredezni, látja, hogy a Rumlopó még mindig serényen tesz vesz körülöttük. Az asztal közelében van. Sandán néz rá, s szemeit is összehunyorítja. Koordinációja még nem a régi, sőt, látása sem. Ajkai bizseregnek még feje szédül. Már nem lát sokat, csak egyet mindenből. Érzi, hogy ebből még nagy bajok lesznek.*
- Héj, te ott! *Emeli fel kezét, s mutat a lányra, közben dűlöngél ültében is.
Nem tudja mit akart neki, így csak mutatóujját emeli fel. Mintha valamit elkezdtek volna. Halványan rémlik neki egy kép. Szemöldökeit összeráncolja, de végül megvonja a vállát. Néha-néha az ajtó felé tekint. Sikerült eljönnie a barlangból anélkül, hogy Démon meglátta volna. Biztos benne, hogy a férfi meg fogja torolni a tettét. De így jár az, aki ilyen sokáig hagyják, hogy ne igyák.
Időközben ébredezik Vöröske is.*
- Kit szúrsz te, te… Te ki is vagy? *Néz rá, s nehezen illeszkednek össze a képek.* - Jah igen. Szóval… Mi van? *Hivatalosan sem ért semmit. Négykézlábra állva kering az asztalon. Ez egy biztos pont neki, onnan lemászni fél. Megnézi ruháit, melyek az asztalon s annak környékén leleddzenek. Ajkaira vigyor ül ki. Már emlékszik!*
- Adjatok még inni!
*Kiáltja fel, de nem azt kapja, amire számít. Egy kancsót kap Dynti, s csillogó szemekkel indul meg. De hamar megkapja ő is. A hajára. Víz pereg végig arcán, majd pedig fedetlen testén. Lábait az asztalon keresztbeteszi, s térdein nyugtatgatja kezeit. Szemöldöke meg megrándul Rumlopó tettétől, de haragjából az úgyszintén ittas Dynti dönti ki.*
- El hát! Gi…Gig…Gigee….. *Ismétli a lány szavait, ahogy elmondta.*
- S mondd csak! Milyen a kígyója? *Kacag fel harsányan, de ekkor kúszik szemébe az újabb látvány. Magát sem értve, de féltékenységre lobban. Eddig ő volt az, ki kényeztette a másikat. Mennyit aludt? Mi történt addig? Bárhogy is van az asztal széléhez kúszik, pontosan Nerilil mögé. Ahogy az csüng a másikon, kezeivel átkarolja, annak nyakát s hátrább húzza. Nem adja a Szöszinek, ő már az övé. Nyávogós hangon szólal meg.*
- De Neriii… Nem ezt ígérted!
*De jelenetük tényleg nem tart sokáig, hiszen a lány is menekül, mégpedig hozzájuk. Kapva kap az alkalmon. Amikor az a közelébe ér elkapja a csuklóját, majd derekát is. Könnyedén próbálja a hátára fordítani a félelfet, s az asztalra fektetni. Noha ez a képzelet, a valóság ettől eltérhet. De Ha mégis meg tudja csinálni, akkor a lány felé magasodik, vigyorogva. Csak annyi ideig egyenesedik fel, amíg Hópihe felé tekint.*
- Hópehely! Elkéstél! Lemaradtál a buliról!
*Szólal meg, nyújtott hangon, néhol artikulálatlanul beszél. Végül visszafordul szerzeményéhez, s felé fordul. Könnyed mozdulattal húzza fel annak felsőjét, s tapasztja száját annak hasához. De gyorsan megunja, hiszen van élvezetesebb csókolni való is. Az arca fölé hajol, s inkább a másik mézédesnek tűnő ajkait támadja meg.*
7667. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:44:28
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:44:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
*Mordokhai feszülten figyeli a csontokat, majd amikor Kaiyko megszólal, az érzés tovalibben.*
- Nincs okom hazudni.
*Biccent, valóban semmi oka rá, hogy átverje a lányt, így nem látja értelmét a hazudozásnak.*
- Az én szívembe, vagy a sajátodba?
*Kérdi mosolyogva, odaadóan hallgatja a kiselőadást. Nagyjából felfogja a dolgokat, azt még nem tudja, hogy valaha hasznára fog e válni, de ez alighanem csak később fog kiderülni.
A Mordachkal kapcsolatos mondaton szélesen elvigyorodik.*
- Ez eddig is egy köztudott tény volt.
*Mondja ismét csak heccelve egy kicsit lányt.*
- Eldah és Sihon.*Mormolja ízlelgetve egy kicsit a két nevet. Kicsit gondolkodóba esik, ám gyorsan visszarántja a valóságba Kaiyko érintése és szavai. Az érintéssel kapcsolatban még mindig közömbös és a szavaknál is ez lenne a helyzet, ha valami más lenne a téma. Sötét árnyék fut át az arcán, egy pillanatra félrenéz, de mire visszafordítja a fejét már ismét a jól megszokott arccal néz farkasszemet a lány.
Amikor az elpirul s lesüti a szemét, a vándor először csak jót derül, majd bárhogyan is igyekezett megakadályozni, mégis felnevet.
Valahogy sikerül a kacagást visszagyűrni a gyomrába, megköszörüli a torkát, majd megcsóválja a fejét.*
- Az egyetlen dolog, amire kíváncsi vagyok, hogy látom-e még valaha Mordachot, de ez nem kifejezetten idevágó kérdés. Nem is lenne korrekt, ha kérdeznék, tekintve, hogy mi volt az ára és hogyan viselkedtél.
*A csontokra bök.*
- Ennyi elég nekem, köszönöm.
*A Hóhajút nem is annyira a jövő, hanem az élmény foglalkoztatta, s abban bizony nem talált semmi kivetnivalót.*
- Neked meg amúgy sem kell szégyenkezned, legalább engem gazdagítottál annyival, hogy egy szép hölgyet vihettem át a városon. Ilyenre eddig nem volt példa.
*Mondja, s ismét csak kénytelen felkacagni. Az iménti feszült hangulat, mintha ott sem lett volna soha.*
//Kaiyko Di'Arie//
*Mordokhai feszülten figyeli a csontokat, majd amikor Kaiyko megszólal, az érzés tovalibben.*
- Nincs okom hazudni.
*Biccent, valóban semmi oka rá, hogy átverje a lányt, így nem látja értelmét a hazudozásnak.*
- Az én szívembe, vagy a sajátodba?
*Kérdi mosolyogva, odaadóan hallgatja a kiselőadást. Nagyjából felfogja a dolgokat, azt még nem tudja, hogy valaha hasznára fog e válni, de ez alighanem csak később fog kiderülni.
A Mordachkal kapcsolatos mondaton szélesen elvigyorodik.*
- Ez eddig is egy köztudott tény volt.
*Mondja ismét csak heccelve egy kicsit lányt.*
- Eldah és Sihon.*Mormolja ízlelgetve egy kicsit a két nevet. Kicsit gondolkodóba esik, ám gyorsan visszarántja a valóságba Kaiyko érintése és szavai. Az érintéssel kapcsolatban még mindig közömbös és a szavaknál is ez lenne a helyzet, ha valami más lenne a téma. Sötét árnyék fut át az arcán, egy pillanatra félrenéz, de mire visszafordítja a fejét már ismét a jól megszokott arccal néz farkasszemet a lány.
Amikor az elpirul s lesüti a szemét, a vándor először csak jót derül, majd bárhogyan is igyekezett megakadályozni, mégis felnevet.
Valahogy sikerül a kacagást visszagyűrni a gyomrába, megköszörüli a torkát, majd megcsóválja a fejét.*
- Az egyetlen dolog, amire kíváncsi vagyok, hogy látom-e még valaha Mordachot, de ez nem kifejezetten idevágó kérdés. Nem is lenne korrekt, ha kérdeznék, tekintve, hogy mi volt az ára és hogyan viselkedtél.
*A csontokra bök.*
- Ennyi elég nekem, köszönöm.
*A Hóhajút nem is annyira a jövő, hanem az élmény foglalkoztatta, s abban bizony nem talált semmi kivetnivalót.*
- Neked meg amúgy sem kell szégyenkezned, legalább engem gazdagítottál annyival, hogy egy szép hölgyet vihettem át a városon. Ilyenre eddig nem volt példa.
*Mondja, s ismét csak kénytelen felkacagni. Az iménti feszült hangulat, mintha ott sem lett volna soha.*
7666. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:20:08
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:20:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
* Felesleges is hazudnia magának, hogy valami van a másikban. A ragadozó tekintet, mely nyitott könyvként tárja elé, hogy Zara akarja. És ez tetszik neki, felkorbácsolja vérér, ez s a pajkosság mögé bújtatott fojtott vágy. Ez s az alkohol egyként törik ellenállását, az érvet, mely olyan szilárdnak tűnt. Kedvet kap hozzá, hogy az épp Nadékat bámuló Zara fülével játsszon. Addig, míg arcába nem vágják a valóságot s alkoholos függönyön át is visszarántsák a valóságba. En belépője még Neril számára is tökéletes időpontban érkezik. Hópihe ölelését, még egy arcra nyomot csókkal is jutalmazza.
Nad csókja, lavinát indít el, s szép lassan vetkőzteti le annak minden érintése gátlásait. Nem volt eddig rá példa, hogy így érintették volna női kezek s teljesen kizártnak tartotta volna, hogy ő lesz majd egyszer az, aki arra ösztönöz egy másik nőt, hogy simítsák testét. Inkább a bosszú az ami először a fejében járt. Hogy megmutassa a férfinak miről is marad le. Maga is meglepődik Nad érintésén, talán még teste is összerándul, de épp elég ahhoz, hogy már a kíváncsiság is belé költözzön, így hagyja, hogy a másik ruhája alatt folytassa azt, amit ő elkezdett. Nincs lehetőség arra, hogy tovább bontogassák szárnyaikat. Nadot láthatóan az utolsó kör megviseli. Hálás érte, hogy a lány még így is, tekintettel van rá és páratlan gyorsasággal evickél át az asztalon, s teszi ki gyomrának tartalmát. Kétszer is. *
- Rumos Rókalyuk. Az lesz az.
* Segíti ki társnőjét, a gnómnál. Közbe vigyorodik el, mégis csak vicces, ahogy utána pucér fenékkel dől Dyntire és nyeli el őt is a nagy nihil. Tanakodva álldogál pár percig, Naddal együtt eltűnt az ihlet is. *
- Veszed le róla a kezed!
* Mordul rá az orkra, aki épp a Vöröset próbálja élesztgetni. Ilyen állapotban minden kis semmiség is óriásinak tűnik, még egy jópofa „élsz-e még „mozdulatba is bele lehet látni bármit. Ha az továbbiakban nem molesztálja a lány, úgy a másik kettő felé fordul. *
- Úgy látszik, csak én maradtam.
* Húzza be nyakát, s tárja szét kezeit. Biggyeszti le ajkát, s tágra nyitja szemeit. Mint egy elárvult kis gyerek. Jobb híján hátsó felét felteszi az asztalra s tanácstalanul nézve körbe a jelenlegi helyzeten kezdi lóbálni lábait. Az üresen maradt poharakban rejlő párcsepp kiszipolyozásánál nincs jobb dolga, hisz Hópihe és a Szőke épp arról tárgyalnak, milyen jó is volt akkor mikor hadurak repültek és kiélhették a szadizmus utáni vágyukat. Sandán néz, félre rájuk nyelve szájából kint várja, hogy az utolsó csepp lustán gördüljön nyelve hegyére, a szavak hallatán s lassan teszi le a poharat az asztalra.*
- Na azt már nem! Nem viszitek őket sehova! Ha szadizni akartok valakit, menjetek ti ketten szobára. Vagy előtte engem kell letepernetek.
* Ugrik le az asztalról. Valójában csak ő hiszi, hogy ez milyen kecsek macskaugrás volt, mert a valóság az egészen más. Kicsit ingatag, kicsit sete. *
- Engem Nerit!
* Emeli fel mutató ujját és húzza ki magát. a jelenet vicces, de ő maga halálosan komolyan gondolja. Nem adja ő holmi szadisták a két Pupákot, csak a testén keresztül. *
- Láttam én már rajtatok az első perctől kezdve, a szemetek se áll jól.
* Háta mögül nyöszörgés ez már egy jó jel. Dynti ébredezik, s talán még Nad is. *
- Hozd ide azokat a kancsókat Szöszi! De, semmi trükk, mert figyelek ám!
* Bök fejével az asztalon lévő három vizes kancsóra melyet magával hozott, tudta ő, hogy még szükséges lesz rá. Ha az hajlandó teljesíteni a parancsot, akkor az egyiket már ragadja is ki a kezéből,s zúdítja Dynti arcába. *
- Nesze, itt a víz!
* Kacagja el magát. *
- S neked is.
* Nyúl a második után, hogy azt Nad fejére csurgassa. Láthatóan jót szórakozik a dolgon. Tetszik magának ez kétségtelen. S maradt egy harmadik is. Nos, hogy azzal mit kezdjen, még nem tudja.*
- Te En, túl józan vagy… hozz nekünk még valamit inni.
*Kacsint a lány felé, majd egy cuppanósat is küld felé köszönet képen. *
- Te pedig…
* Emeli borostyán szín szemeit Zarára.*
- … gyere csak közelebb.
* Ha, az hajlandó még közelebb lépni hozzá, úgy most Nadhoz hasonlóan kulcsolja át Zara derekát lábaival.Persze, előtte kidomborítva a kidomborítani valót megigazítja felsőjét. Közelebb hajol füléhez. *
- Ha a gyönyörrel kínzol, akkor önként jelentkezzek.
* suttogja fülébe, miközben ujjai kibujtatnak egy gombot, az ingén. Lágyan harapva ajkát a másiknak, veszi ki a harmadik kancsót a kezéből ha hagyja, miközben újabb gomb szabadul.*
- Egyszer.
* Suttogja szájába a szavakat miközben a langyos víz Zara fején csorog végig. Tartva a bosszútól, megpróbálva kihasználva a meglepetést, fordul is az asztalon, lecsapva arra a kancsót, hogy négykézláb iszkolva, keressen menedéket Nadék mellett. *
//Tökkelütött egy társaság//
* Felesleges is hazudnia magának, hogy valami van a másikban. A ragadozó tekintet, mely nyitott könyvként tárja elé, hogy Zara akarja. És ez tetszik neki, felkorbácsolja vérér, ez s a pajkosság mögé bújtatott fojtott vágy. Ez s az alkohol egyként törik ellenállását, az érvet, mely olyan szilárdnak tűnt. Kedvet kap hozzá, hogy az épp Nadékat bámuló Zara fülével játsszon. Addig, míg arcába nem vágják a valóságot s alkoholos függönyön át is visszarántsák a valóságba. En belépője még Neril számára is tökéletes időpontban érkezik. Hópihe ölelését, még egy arcra nyomot csókkal is jutalmazza.
Nad csókja, lavinát indít el, s szép lassan vetkőzteti le annak minden érintése gátlásait. Nem volt eddig rá példa, hogy így érintették volna női kezek s teljesen kizártnak tartotta volna, hogy ő lesz majd egyszer az, aki arra ösztönöz egy másik nőt, hogy simítsák testét. Inkább a bosszú az ami először a fejében járt. Hogy megmutassa a férfinak miről is marad le. Maga is meglepődik Nad érintésén, talán még teste is összerándul, de épp elég ahhoz, hogy már a kíváncsiság is belé költözzön, így hagyja, hogy a másik ruhája alatt folytassa azt, amit ő elkezdett. Nincs lehetőség arra, hogy tovább bontogassák szárnyaikat. Nadot láthatóan az utolsó kör megviseli. Hálás érte, hogy a lány még így is, tekintettel van rá és páratlan gyorsasággal evickél át az asztalon, s teszi ki gyomrának tartalmát. Kétszer is. *
- Rumos Rókalyuk. Az lesz az.
* Segíti ki társnőjét, a gnómnál. Közbe vigyorodik el, mégis csak vicces, ahogy utána pucér fenékkel dől Dyntire és nyeli el őt is a nagy nihil. Tanakodva álldogál pár percig, Naddal együtt eltűnt az ihlet is. *
- Veszed le róla a kezed!
* Mordul rá az orkra, aki épp a Vöröset próbálja élesztgetni. Ilyen állapotban minden kis semmiség is óriásinak tűnik, még egy jópofa „élsz-e még „mozdulatba is bele lehet látni bármit. Ha az továbbiakban nem molesztálja a lány, úgy a másik kettő felé fordul. *
- Úgy látszik, csak én maradtam.
* Húzza be nyakát, s tárja szét kezeit. Biggyeszti le ajkát, s tágra nyitja szemeit. Mint egy elárvult kis gyerek. Jobb híján hátsó felét felteszi az asztalra s tanácstalanul nézve körbe a jelenlegi helyzeten kezdi lóbálni lábait. Az üresen maradt poharakban rejlő párcsepp kiszipolyozásánál nincs jobb dolga, hisz Hópihe és a Szőke épp arról tárgyalnak, milyen jó is volt akkor mikor hadurak repültek és kiélhették a szadizmus utáni vágyukat. Sandán néz, félre rájuk nyelve szájából kint várja, hogy az utolsó csepp lustán gördüljön nyelve hegyére, a szavak hallatán s lassan teszi le a poharat az asztalra.*
- Na azt már nem! Nem viszitek őket sehova! Ha szadizni akartok valakit, menjetek ti ketten szobára. Vagy előtte engem kell letepernetek.
* Ugrik le az asztalról. Valójában csak ő hiszi, hogy ez milyen kecsek macskaugrás volt, mert a valóság az egészen más. Kicsit ingatag, kicsit sete. *
- Engem Nerit!
* Emeli fel mutató ujját és húzza ki magát. a jelenet vicces, de ő maga halálosan komolyan gondolja. Nem adja ő holmi szadisták a két Pupákot, csak a testén keresztül. *
- Láttam én már rajtatok az első perctől kezdve, a szemetek se áll jól.
* Háta mögül nyöszörgés ez már egy jó jel. Dynti ébredezik, s talán még Nad is. *
- Hozd ide azokat a kancsókat Szöszi! De, semmi trükk, mert figyelek ám!
* Bök fejével az asztalon lévő három vizes kancsóra melyet magával hozott, tudta ő, hogy még szükséges lesz rá. Ha az hajlandó teljesíteni a parancsot, akkor az egyiket már ragadja is ki a kezéből,s zúdítja Dynti arcába. *
- Nesze, itt a víz!
* Kacagja el magát. *
- S neked is.
* Nyúl a második után, hogy azt Nad fejére csurgassa. Láthatóan jót szórakozik a dolgon. Tetszik magának ez kétségtelen. S maradt egy harmadik is. Nos, hogy azzal mit kezdjen, még nem tudja.*
- Te En, túl józan vagy… hozz nekünk még valamit inni.
*Kacsint a lány felé, majd egy cuppanósat is küld felé köszönet képen. *
- Te pedig…
* Emeli borostyán szín szemeit Zarára.*
- … gyere csak közelebb.
* Ha, az hajlandó még közelebb lépni hozzá, úgy most Nadhoz hasonlóan kulcsolja át Zara derekát lábaival.Persze, előtte kidomborítva a kidomborítani valót megigazítja felsőjét. Közelebb hajol füléhez. *
- Ha a gyönyörrel kínzol, akkor önként jelentkezzek.
* suttogja fülébe, miközben ujjai kibujtatnak egy gombot, az ingén. Lágyan harapva ajkát a másiknak, veszi ki a harmadik kancsót a kezéből ha hagyja, miközben újabb gomb szabadul.*
- Egyszer.
* Suttogja szájába a szavakat miközben a langyos víz Zara fején csorog végig. Tartva a bosszútól, megpróbálva kihasználva a meglepetést, fordul is az asztalon, lecsapva arra a kancsót, hogy négykézláb iszkolva, keressen menedéket Nadék mellett. *
7665. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:15:36
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:15:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - a Pegazusban//
*Lorsan bólintására elmosolyodik. Szereti a titkokat, szereti őket felderíteni, kíváncsi típus, ugyanakkor úgy érzi, most ezzel ártana Szelídnek, és így a gazdájának is. Márpedig azt nem akarja.*
~Ennyit nem ér a titok, nem ér a tudás, túl nagy lenne az ár, úgy érzem. A lényeg úgyis az, hogy Szelíd addig él, amíg Lorsan. Nem számít, hogy léteznek-e elf lovak, vagy ez mágia, a lényeg, hogy ők ketten együtt lehetnek.~
- Megértelek *feleli és tekintete az ivó zajosabb vége felé vándorol.* Amennyire emlékszem tavaszról, a fogadó mögött van egy udvar, egy rét, és utána már az erdő kezdődik. Voltak ott is ügyességi versenyek, úgy értem a réten, nem az erdőben.
*Elindulnak kifelé, de egy nagy valószínűséggel ittas fickó Nittának tántorodik. A lány ösztönösen botladozik oldalra, de máris megérez egy kemény fogású kezet a karján, aztán hirtelen Lorsan másik oldalán találja magát, és kicsit talán előtte is. Az elf villámgyorsan cselekedett, és úgy helyezkedett, hogy most szinte pajzsként védi a lányt, ha az előbbi tag esetleg nem dülöngélne tovább, hanem valami ismeretlen, és esetleges öngyilkos szándékból mégis kötekedni próbálna.
Nitta döbbenten konstatálja, hogy az egész csak pár szívdobbanásig tartott, már ott is van előtte a fogadó ajtaja a szabadulás. A másik, ami meglepi, hogy nem fájt, Lorsan fogása a karján, aztán ahogy mozdult vele, nem okozott fájdalmat, inkább valahogy úgy mozdult, mintha csak táncolnának, valami furcsa összhangban, melynek az eredménye az, hogy ő biztonságban van.
Az ajtó becsukódik mögöttük, a lány halkan sóhajt.*
- Köszönöm *felemeli az arcát, a halványzöld szemekbe néz* Igazad van, de nagyon simán megoldottad a helyzetet *mondja elismerően.
Az istállóba lépve elmosolyodik, a férfit nézi, az elfet és a csodálatos lovát.*
~Vagy inkább mágikusnak kellene mondanom?~
*A kérdésre elgondolkodik, aztán kicsit tétován felel:*
- Gondoltam talán egy kis rövid séta még a piactéren, aztán keresek valami szállást, de nem itt, most a Pegazus eléggé felbolydult. Talán a parton. Aztán még pár napig maradnék, megnézném a híres Barakkot is.
*Nitta az erdő felé pillant.*
- Hosszabb útra indulsz? *kérdezi meg végül némi habozás után.
Bár évek óta Lorsan az első, akiben kezd megbízni, de azért még benne él az óvatosság, és a férfit egy napja sem ismeri.*
~Nem mernék még vele tartani, de bizonyára ő sem akarná még. Ugyanakkor... szeretném még látni. Mi lesz ha hosszú útra megy?~
*A szeme sarkából nézi Lorsant.*
~Mondj valamit!~ *szuggerálja.*
//Verseny után - a Pegazusban//
*Lorsan bólintására elmosolyodik. Szereti a titkokat, szereti őket felderíteni, kíváncsi típus, ugyanakkor úgy érzi, most ezzel ártana Szelídnek, és így a gazdájának is. Márpedig azt nem akarja.*
~Ennyit nem ér a titok, nem ér a tudás, túl nagy lenne az ár, úgy érzem. A lényeg úgyis az, hogy Szelíd addig él, amíg Lorsan. Nem számít, hogy léteznek-e elf lovak, vagy ez mágia, a lényeg, hogy ők ketten együtt lehetnek.~
- Megértelek *feleli és tekintete az ivó zajosabb vége felé vándorol.* Amennyire emlékszem tavaszról, a fogadó mögött van egy udvar, egy rét, és utána már az erdő kezdődik. Voltak ott is ügyességi versenyek, úgy értem a réten, nem az erdőben.
*Elindulnak kifelé, de egy nagy valószínűséggel ittas fickó Nittának tántorodik. A lány ösztönösen botladozik oldalra, de máris megérez egy kemény fogású kezet a karján, aztán hirtelen Lorsan másik oldalán találja magát, és kicsit talán előtte is. Az elf villámgyorsan cselekedett, és úgy helyezkedett, hogy most szinte pajzsként védi a lányt, ha az előbbi tag esetleg nem dülöngélne tovább, hanem valami ismeretlen, és esetleges öngyilkos szándékból mégis kötekedni próbálna.
Nitta döbbenten konstatálja, hogy az egész csak pár szívdobbanásig tartott, már ott is van előtte a fogadó ajtaja a szabadulás. A másik, ami meglepi, hogy nem fájt, Lorsan fogása a karján, aztán ahogy mozdult vele, nem okozott fájdalmat, inkább valahogy úgy mozdult, mintha csak táncolnának, valami furcsa összhangban, melynek az eredménye az, hogy ő biztonságban van.
Az ajtó becsukódik mögöttük, a lány halkan sóhajt.*
- Köszönöm *felemeli az arcát, a halványzöld szemekbe néz* Igazad van, de nagyon simán megoldottad a helyzetet *mondja elismerően.
Az istállóba lépve elmosolyodik, a férfit nézi, az elfet és a csodálatos lovát.*
~Vagy inkább mágikusnak kellene mondanom?~
*A kérdésre elgondolkodik, aztán kicsit tétován felel:*
- Gondoltam talán egy kis rövid séta még a piactéren, aztán keresek valami szállást, de nem itt, most a Pegazus eléggé felbolydult. Talán a parton. Aztán még pár napig maradnék, megnézném a híres Barakkot is.
*Nitta az erdő felé pillant.*
- Hosszabb útra indulsz? *kérdezi meg végül némi habozás után.
Bár évek óta Lorsan az első, akiben kezd megbízni, de azért még benne él az óvatosság, és a férfit egy napja sem ismeri.*
~Nem mernék még vele tartani, de bizonyára ő sem akarná még. Ugyanakkor... szeretném még látni. Mi lesz ha hosszú útra megy?~
*A szeme sarkából nézi Lorsant.*
~Mondj valamit!~ *szuggerálja.*
7664. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:04:45
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:04:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Bólint a lány, hadd menjen Taitos a botjáért, ő nem akarja elkísérni most az idegenek küzé, bár ha nem ismerik sehogy sem, akkor nem lehet nagy baj.*
-Senki nem fog rám követ vetni, amiért egy régi barátommal találkozom.
*Karol bele a fiúba, mielőtt túlaggódna a dolog miatt. Annyira nem szörnyű a helyzet, csak jól ráijesztett Manurira.*
-Boldogan Önnel tartok.
*Veszi fel ő is a játék fonalát.*
-Szerzünk vásárfiát, hogy ne kelljen üres kézzel hazamenned. Kapsz tőlem is valamit, mit szólsz?
*Van egy kis zsebpénze, amin édességet akart venni. Kész szerencse, hogy nem mást. Így ha bárki megkérdezi tőle hova lett a szerzemény, nyugodtan felelheti azt, hogy megette.*
//Taitos//
*Bólint a lány, hadd menjen Taitos a botjáért, ő nem akarja elkísérni most az idegenek küzé, bár ha nem ismerik sehogy sem, akkor nem lehet nagy baj.*
-Senki nem fog rám követ vetni, amiért egy régi barátommal találkozom.
*Karol bele a fiúba, mielőtt túlaggódna a dolog miatt. Annyira nem szörnyű a helyzet, csak jól ráijesztett Manurira.*
-Boldogan Önnel tartok.
*Veszi fel ő is a játék fonalát.*
-Szerzünk vásárfiát, hogy ne kelljen üres kézzel hazamenned. Kapsz tőlem is valamit, mit szólsz?
*Van egy kis zsebpénze, amin édességet akart venni. Kész szerencse, hogy nem mást. Így ha bárki megkérdezi tőle hova lett a szerzemény, nyugodtan felelheti azt, hogy megette.*
7663. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:12:30
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:12:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Négyes szoba//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem mondhatni, hogy nem lepi meg a hirtelen kezdeményezés a férfi részéről, de a combjára simuló tenyér, s annak útja mindenképpen elhallgatatja néhány másodpercre a számolgató leányzót. Szakaszosan közli mondanivalóját, s nagyon igyekszik koncentrálni, de be kell látni ebben a helyzetben ez nem igazán opció. Mélyeket sóhajtozva nyújtózik, mellkasa hol megemelkedik, hol visszaengedi az ágyra, s úgy préseli ki a szavakat ajkai közül, mintha kisebb kínba kerülne neki. Ami igaz is, de ez éppen jóleső kín.*
- Ezzel… *Kezdi, amikor már a férfi pipáját is arrébb dobva kényezteti.* akarod lentebb vinni az árat? *Sóhajtja, némi viccelődéssel a dolgot, ám amíg a kéj hatalmába keríti, megragadja, majd végül megkönnyebbüléssel engedi el, addig mást nem is szól.
Sőt még utána sem egy ideig. Szaporán szedi a levegőt, majd fürkésző tekintetét Quinnre szegezi.*
- Ki gondolta volna, hogy te is értesz a gyógyításhoz.
//Négyes szoba//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem mondhatni, hogy nem lepi meg a hirtelen kezdeményezés a férfi részéről, de a combjára simuló tenyér, s annak útja mindenképpen elhallgatatja néhány másodpercre a számolgató leányzót. Szakaszosan közli mondanivalóját, s nagyon igyekszik koncentrálni, de be kell látni ebben a helyzetben ez nem igazán opció. Mélyeket sóhajtozva nyújtózik, mellkasa hol megemelkedik, hol visszaengedi az ágyra, s úgy préseli ki a szavakat ajkai közül, mintha kisebb kínba kerülne neki. Ami igaz is, de ez éppen jóleső kín.*
- Ezzel… *Kezdi, amikor már a férfi pipáját is arrébb dobva kényezteti.* akarod lentebb vinni az árat? *Sóhajtja, némi viccelődéssel a dolgot, ám amíg a kéj hatalmába keríti, megragadja, majd végül megkönnyebbüléssel engedi el, addig mást nem is szól.
Sőt még utána sem egy ideig. Szaporán szedi a levegőt, majd fürkésző tekintetét Quinnre szegezi.*
- Ki gondolta volna, hogy te is értesz a gyógyításhoz.
7662. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:17:20
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:17:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*Ahogy a csontok a helyükre fordulnak, vagy jelen esetben kiválasztatnak, valami visszavonhatatlan mutatja meg magát olyan dolgokból, melyek nem arra rendeltettek, hogy lássák vagy kimondják őket. Ezt az ember a zsigereiben érzi. Ezért is szorul össze a gyomor még azelőtt, hogy a jós megszólalna. Az igazság az, hogy a legtöbbször nem a csontok beszélnek, hanem a természetük, az az egy-egy szó, mellyel megneveztettek, ezek pendítik meg a hallgatóban az igazi válaszokat.
A válaszokat. Ám a válaszokhoz kérdés is kell. Kaiyko viszont ezt elmulasztotta. Oly nagy elsöprő volt az erő, mely hirtelen a csontok kivetésére hívta, hogy bele sem gondolt.
Pillantása végigszalad a jeleken és a mintán, melyet egymáshoz képest mutatnak. Közben pedig kétségbeesetten keresi a hozzájuk tartozó kérdést. Nem vitás, itt a kérdező ő maga volt, nem a férfi. A mi pedig felbujtotta... Mi járt akkor az eszében?
Kallan. Az hogy ki ez az ember, s hiheti-e, hogy valóban osztozik vele az élményen, hogy a vén nomádot ismerhette.
Megkönnyebbült mosoly borul az arcára, ahogy ráébred, mit is lát. Nem kifejezetten jövendőt olvas most.*
- Hát igazat szóltál *mondja mosolyogva, s derűje valószínűleg elveszi a helyzet feszültségét is.*
- Tartok tőle, az imént a szívébe néztem, nem a sorsodba.
*Közelebb húzódik a férfihoz, úgy mutogatja el neki a csontokra vésett jelek jelentését. Az alsó hármastól kezdi.*
- Ez itt Achia, az egység, ez pedig itt alatta Ves'ashi, a kettősség. Igazából úgy tűnhet, hogy széttartanak, de ha ezzel együtt olvasod *mondja, szinte mintha tanítaná a férfit az értelmezés mikéntjére* - inkább kitárulnak Oburu előtt, mely a vágyakat, a szív s a lélek valami felé húzását jelöli.
- Te úgy vagy igazi egész, ha azt a Vörös barátot magad mellett tudod.
- Ez pedig *tesz egy kört a két fölső csont körül* - Eldah, a szegénység és Sihon, az út. Eltartanak egymástól. Eldathra gyakran mondják, hogy Tail, az űr kistestvére. A különbség viszont mégis nagy. Talil valaminek a hiányát jelenti, Eldath viszont azt, hogy valamiből kevés van.
*Újfent megérinti Mordokhai mellkasát, bár ez a mozdulat már jóval alázatosabb.*
- Azt nem tudom, hogy megrabolták-e a szíved vagy csupán nem volt még mi igazán kitöltse, de ez a szív gyarapodni fog abban, miben most még szűkölködik.
*Kaiyko vonásai talányos kifejezésbe burkolóznak. Sem jó sem baljós irányba nem befolyásolják a férfi gondolatait, melyekkel a jós szavait járja körül. A válaszokat leginkább ő fogja megadni saját magának. Nem is biztos, hogy most. Talán majd csak jóval később.*
- Nos, kíváncsi vagy valamire? Itt az alkalom, hogy kérdezz. Megígértem, hogy jövendőt vetek neked cserébe a... *hirtelen pír futja el az arcát, s kénytelen lesütni a szemét, ahogy korábbi viselkedése eszébe jut.*
- Szóval kérdezz bátran.
//Mordokhai Elladur//
*Ahogy a csontok a helyükre fordulnak, vagy jelen esetben kiválasztatnak, valami visszavonhatatlan mutatja meg magát olyan dolgokból, melyek nem arra rendeltettek, hogy lássák vagy kimondják őket. Ezt az ember a zsigereiben érzi. Ezért is szorul össze a gyomor még azelőtt, hogy a jós megszólalna. Az igazság az, hogy a legtöbbször nem a csontok beszélnek, hanem a természetük, az az egy-egy szó, mellyel megneveztettek, ezek pendítik meg a hallgatóban az igazi válaszokat.
A válaszokat. Ám a válaszokhoz kérdés is kell. Kaiyko viszont ezt elmulasztotta. Oly nagy elsöprő volt az erő, mely hirtelen a csontok kivetésére hívta, hogy bele sem gondolt.
Pillantása végigszalad a jeleken és a mintán, melyet egymáshoz képest mutatnak. Közben pedig kétségbeesetten keresi a hozzájuk tartozó kérdést. Nem vitás, itt a kérdező ő maga volt, nem a férfi. A mi pedig felbujtotta... Mi járt akkor az eszében?
Kallan. Az hogy ki ez az ember, s hiheti-e, hogy valóban osztozik vele az élményen, hogy a vén nomádot ismerhette.
Megkönnyebbült mosoly borul az arcára, ahogy ráébred, mit is lát. Nem kifejezetten jövendőt olvas most.*
- Hát igazat szóltál *mondja mosolyogva, s derűje valószínűleg elveszi a helyzet feszültségét is.*
- Tartok tőle, az imént a szívébe néztem, nem a sorsodba.
*Közelebb húzódik a férfihoz, úgy mutogatja el neki a csontokra vésett jelek jelentését. Az alsó hármastól kezdi.*
- Ez itt Achia, az egység, ez pedig itt alatta Ves'ashi, a kettősség. Igazából úgy tűnhet, hogy széttartanak, de ha ezzel együtt olvasod *mondja, szinte mintha tanítaná a férfit az értelmezés mikéntjére* - inkább kitárulnak Oburu előtt, mely a vágyakat, a szív s a lélek valami felé húzását jelöli.
- Te úgy vagy igazi egész, ha azt a Vörös barátot magad mellett tudod.
- Ez pedig *tesz egy kört a két fölső csont körül* - Eldah, a szegénység és Sihon, az út. Eltartanak egymástól. Eldathra gyakran mondják, hogy Tail, az űr kistestvére. A különbség viszont mégis nagy. Talil valaminek a hiányát jelenti, Eldath viszont azt, hogy valamiből kevés van.
*Újfent megérinti Mordokhai mellkasát, bár ez a mozdulat már jóval alázatosabb.*
- Azt nem tudom, hogy megrabolták-e a szíved vagy csupán nem volt még mi igazán kitöltse, de ez a szív gyarapodni fog abban, miben most még szűkölködik.
*Kaiyko vonásai talányos kifejezésbe burkolóznak. Sem jó sem baljós irányba nem befolyásolják a férfi gondolatait, melyekkel a jós szavait járja körül. A válaszokat leginkább ő fogja megadni saját magának. Nem is biztos, hogy most. Talán majd csak jóval később.*
- Nos, kíváncsi vagy valamire? Itt az alkalom, hogy kérdezz. Megígértem, hogy jövendőt vetek neked cserébe a... *hirtelen pír futja el az arcát, s kénytelen lesütni a szemét, ahogy korábbi viselkedése eszébe jut.*
- Szóval kérdezz bátran.
7661. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:52:45
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:52:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*Mielőtt végleg beadná az unalmast, résnyire nyitott szemei előtt, mintha Nad és Neri ölelkező párosát látná, de nem igazán jut el agyáig a jelenet, csak szemei érzékelik, már hunyja is le szemeit, hogy álmaiban a hullámzó tengeren hánykolódjon a Sinistrán. Álmában sem igazán képes megmozdulni, a bárka ringatózása pedig gyomrát is felkavarja. Hát még, amikor Nathalon vigyorgó, szőke fejét meglátja, ahogy felé közelít. Így aztán azt sem érzi, meg, ahogy az egyik ork a vállát lökdösi. Maximum morog egyet ösztönösen és megrántja a vállát, jelezve, hogy hagyják szundítani.
Ki tudja meddig tart az álom, mindenesetre azzal zárul, hogy oldalba veri az elf, ami a valóságban Nad álnok könyökének köszönhető.*
- Mrrrmr… *Dünnyög mérgesen és kezével ösztönösen nyúl az oldalán függő tőrhöz, de az nincs ott. Saját csupasz bőrén siklik végig az ujja, illetve fehérneműjének széléhez, ráadásul valaki van is rajta.* Meh?
* Kinyitja a szemét és Nadot látja meztelen valóságában.*
- Mija… frászt mo… mondjak? *Kérdezi darabosan. Még mindig matton van, de mintha a kocsma már nem mozogna és nem is lát kettőt.* Mivanmá’? *Próbálja letuszkolni magáról a némbert.*
- Egy lépésnyire voltam, hogy leszúrjam azt a disznót. Erre felversz. *Próbál beleütni a nő karjába, de a célzás most nem igazán sikerül, így Nad válla mellett elsiklik a keze.
Nagyon koncentrál, de körbenézve csak azt látja, hogy mindenki kidőlt a versenyből.*
- Nyertem? *Pislog és felül az asztalon. Kezével poharak után tapogat, hátha maradt még valami iható. A tipikus eset, amikor elég részeg valaki ahhoz, hogy erről már ne tudjon. Így ha üres poharat talál, azt gurítja is tovább.*
- Nerriii…. Hópihe! *Kiált fel és tekintetével a fél-elf után kiált, majd kihúzza magát az asztal szélére. Talán egy pohár víz és rendbe is jön.* Vizet… *Nyögdécseli. Szervezete dehidratált, így amíg nem iszik valami alkoholmentest, talán ott fog ücsörögni az asztal szélén és fejével lassan körözgetve igyekszik összekaparni magát. Ha valamelyik társa lesz olyan kedves, hogy kisegítse, hát lehúzza a vizet, megtörli a száját és megtámaszkodik az asztal mellett.*
- Bulizzunk hát! *Lendíti meg jobbját a levegőbe. Közben kissé megszédül, így lépeget párat hátra, majd előre. Ekkor látja meg az asztal alá bukott orkot. Odamegy, hogy lábával kissé megmozgassa.* - Keljé’ má! *Visszaegyenesedik, de megszédül. Nadba kapaszkodik és szavait a kalózkához intézi.*
- Én elmondtam? *Hogy mit, azt már nem teszi hozzá, csak üveges tekintettel próbálja megtalálni társa szürke szemeit a sajátjával.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 10:55:15
//Tökkelütött egy társaság//
*Mielőtt végleg beadná az unalmast, résnyire nyitott szemei előtt, mintha Nad és Neri ölelkező párosát látná, de nem igazán jut el agyáig a jelenet, csak szemei érzékelik, már hunyja is le szemeit, hogy álmaiban a hullámzó tengeren hánykolódjon a Sinistrán. Álmában sem igazán képes megmozdulni, a bárka ringatózása pedig gyomrát is felkavarja. Hát még, amikor Nathalon vigyorgó, szőke fejét meglátja, ahogy felé közelít. Így aztán azt sem érzi, meg, ahogy az egyik ork a vállát lökdösi. Maximum morog egyet ösztönösen és megrántja a vállát, jelezve, hogy hagyják szundítani.
Ki tudja meddig tart az álom, mindenesetre azzal zárul, hogy oldalba veri az elf, ami a valóságban Nad álnok könyökének köszönhető.*
- Mrrrmr… *Dünnyög mérgesen és kezével ösztönösen nyúl az oldalán függő tőrhöz, de az nincs ott. Saját csupasz bőrén siklik végig az ujja, illetve fehérneműjének széléhez, ráadásul valaki van is rajta.* Meh?
* Kinyitja a szemét és Nadot látja meztelen valóságában.*
- Mija… frászt mo… mondjak? *Kérdezi darabosan. Még mindig matton van, de mintha a kocsma már nem mozogna és nem is lát kettőt.* Mivanmá’? *Próbálja letuszkolni magáról a némbert.*
- Egy lépésnyire voltam, hogy leszúrjam azt a disznót. Erre felversz. *Próbál beleütni a nő karjába, de a célzás most nem igazán sikerül, így Nad válla mellett elsiklik a keze.
Nagyon koncentrál, de körbenézve csak azt látja, hogy mindenki kidőlt a versenyből.*
- Nyertem? *Pislog és felül az asztalon. Kezével poharak után tapogat, hátha maradt még valami iható. A tipikus eset, amikor elég részeg valaki ahhoz, hogy erről már ne tudjon. Így ha üres poharat talál, azt gurítja is tovább.*
- Nerriii…. Hópihe! *Kiált fel és tekintetével a fél-elf után kiált, majd kihúzza magát az asztal szélére. Talán egy pohár víz és rendbe is jön.* Vizet… *Nyögdécseli. Szervezete dehidratált, így amíg nem iszik valami alkoholmentest, talán ott fog ücsörögni az asztal szélén és fejével lassan körözgetve igyekszik összekaparni magát. Ha valamelyik társa lesz olyan kedves, hogy kisegítse, hát lehúzza a vizet, megtörli a száját és megtámaszkodik az asztal mellett.*
- Bulizzunk hát! *Lendíti meg jobbját a levegőbe. Közben kissé megszédül, így lépeget párat hátra, majd előre. Ekkor látja meg az asztal alá bukott orkot. Odamegy, hogy lábával kissé megmozgassa.* - Keljé’ má! *Visszaegyenesedik, de megszédül. Nadba kapaszkodik és szavait a kalózkához intézi.*
- Én elmondtam? *Hogy mit, azt már nem teszi hozzá, csak üveges tekintettel próbálja megtalálni társa szürke szemeit a sajátjával.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 10:55:15
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826