//Aben, Aokin//
*Taitos vissza sem tudott érni a főzelékéhez, máris elkapják a kérdezőskösők. Egyikük a pultnál keresi, de mivel Taitos is oda kapta a tányér ételt, ezért szándéka odajutni, és így talán fültanúja lehet a dolognak.*
-Én vagyok.
*Mondja a férfi kérdésére. Aztán az érdeklődő lány irányába fordul.*
-Nos, Amon Ruadh a legnagyobb település, amely bő egy napi lovagláson belül van Arthenior körzetében. Az ember csak átvág az ösvényen, és a gázló utáni első hegy a Vashegy maga.
*Mondja egy picit talán szépítve a dolgokat, de másfél napnyi lovaglásnák akkor sem lehet több. Meg mondjuk az állatokat is kihagyja, de tapasztalt utasnak baja nem lehet.*
-Elég színes a kép ott. Vannak harcosok, ügyes mesteremberek, kedves háziasszonyok, és bölcsességre vágyók. Mindegyikük soraiba be lehet állni, vagy akár valami egészen újnak is jó táptalaj lehet Amon Ruadh, csak az urát Kagan Thargodart kell meggyőzni. És higgyétek el, nem lehetetlen.
*Mosolyodik el picit.*
-Ó igen, és kereskedőknek is híján vagyunk. Nomeg aki szereti az erdőt az is otthonra lelhet. Ha akartok eljöhettek velem megnézni, egy óra múlva indulok.
*Ajánlja fel, aztán kinéz egy csendes félreeső asztalt.*
-Találkozzunk a ligetes erdős részen. Most viszont, ha nincs több kérdésetek,
*Itt a férfire néz, egy amolyan "szóljon most, vagy hallgasson mindörökké" -vagy egy óráig- pillantást vet rá. Éhes már nagyon, és még írnia is kell, és alig maradt ideje. Nem szeretné mindezt a nyeregben csinálni.*
-akkor leülnék ebédelni, nagyon rég nem ettem meleget, elnézéseteket kérem.
*Ezzel, ha van kérdés meghallgatja. Röviden válaszol is, de asztalhoz ül, és könyvét is felcsapja, hogy bemásolhassa a hirdetményt amit írt. El kell könyvelnie.*