//Második szál//
*Végighallgatja az urbanizált nemesifjú beszédét és rendkívül unalmasnak ítéli. Ez a Dwirityalen ház, vagy hogyan is hívják még csak tipikusnak, sem mondható sötételf családnak. A felszínen élnek, furcsa szokásokkal, utcagyerekek a bizalmasaik. Ez igazán kiábrándító Q számára. Nincs meg bennük sem a dinamika, sem az erő, vagy a hatalom, amely az általa ismert házakat igazán naggyá tette. A sajátja is ezért ment tönkre és ezért bukott el, mivel ezekhez az urbanizáltakhoz voltak hasonlatosak. Nos a vesztes típusú fajtársai ezen a vidéken sem másabbak mint a földalatti bukott közösségek, pusztán ők a földfelszín felett élnek, azokhoz képest akiket ismert eddig. Meg van a véleménye ezekről, de mivel ő senki hozzájuk képest ezért, vajmi kevés köze van mindehhez. Nem is bánja, hogy már nem tartozik egyik családhoz sem. Ugyanis a családok kora lejárt. Ez a közösségi forma kiveszőben van, és valami új kell, hogy szülessen. Az baj a családi logikával, hogy végtelenül összezsugorítja és leszűkíti a faji mozgásteret. Ezért a sötételfek soha nem tudnának erősek lenni, mivel nincs erőskezű központi vezetés. A családok folyamatosan egymást kaszabolják. Százak néha ezrek vesznek oda, és aki megnyer egy csatát, nem nyer semmit, mivel amit megnyerhetett volna már rég elpusztult. Ezért Q egy új logikán egy új megközelítésen gondolkodik, amely ezen a családi logikán alapvetően változtat. Amely kiküszöböli ezeket a végtelenül ostoba hibákat. A nemesi vér logikája is igazándiból semmit nem ér, semmi a maga nemében, hiszen a nemes ugyanúgy meghal, mint a szolga. De ezeket a kérdéseket, nem most fogja kibontani. Ez a társaság nem alkalmas erre. Az utcagyermek nem alakalmas rá, egyébként is csak egy szolga, akinek nincsenek és nem is lehetnek önálló gondolatai, a nemes ifjú pedig az orráig sem lát az arroganciától, hol gondolkodna el bármin is, ameddig van, mint innia. Q pusztán csak az utolsó résztvevőben lát potenciát. Ő volt az, aki az egész beszélgetés során fel tudta tenni a legéletrevalóbb kérdést. Vele, lehetne még beszélgetni, de mivel ő ennek a társaságnak a tagja, erre módot egyelőre nem lát.*
- Értem nagyuram! Megtisztelsz a válasszaiddal. A szötét anya tekintetében örülök, hogy a világ eszen felén szem vesszett ki a kultussza ész még ha a felsszínen isz élnek, nem felejtették el hova tartosznak. *Sziszegi végtelen nyugalommal és szolgai alázattal, megkönnyebbült hangon, hogy legalább a vallás tekintetében egyetértenek. Ha sok dologban nem is tetszik neki a nemes, legalább a vallás összekötő kapocs. Ez volt régi otthonában is a közvetítő elem. Ez volt egyedül az, amely a házakat összetartotta, amely egy rövid időre véget vetett a viszályoknak és összefogásra kényszerítette a feleket. A Sötét Anya az ő vidékükön inkább volt az egység és a béke szimbóluma, amely megóvta minden gyermekét a külső ellenségtől, mintsem az egymás legyilkolásának eszköze. Náluk a belső háborúból kihagyták az Istenséget és nem kérték a segítségét. Volt bőven más segedelem a gyilkoláshoz.
Ami ebben a helyzetben bizton fennáll, hogy a beszélgetésből Q kezd kihátrálni. Már igencsak besötétedett ahhoz, hogy útra keljen és dolgát végezze. Az asztaltársaságot azonban nem akarja erről megkérdezni. Sajnálja, hogy a tetovált mélységivel nem tudott több gondolatot megosztani, és a karján látható szimbólumról többet megtudni, de talán majd máskor.*
- Nagy jó uraim! Ha megbocsájtanának nekem pár percre.
*Halkan odasziszeg a nemesfiúnak és ezáltal az egész társaságnak, hogy bizonyosan lenne egy pár perces dolga, majd feláll és elsunnyog a kocsma tömegében egyenesen az ajtó felé.*
A hozzászólás írója (Qu'yl Vyrae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.30 11:38:12