//Második szál//
*Pár pillanatig csak némán, fürkészve méricskéli a mágus arcát, latolgatva szavai miértjét. Talán vizsgáztatja? Talán tényleg nem tud semmit? Avagy sötét főnöke kíváncsi arra, mennyit sejt az őrség, és mi lesz a következő lépésük?*
-Találkoztam az élőholt úr csatlósaival, meggyengültek ugyan, de továbbra is valós fenyegetést jelentenek minden élőre.
*Többet nem árul el, például azt sem, hogy tudja merre tanyáznak mostanság a holtak erői, szeretné még holnap, és a következő haton is az ismert helyen tudni őket.
Nem kicsit könnyebbül meg a hír hallatán, hogy az öreg többet nem lesz képes mások, így saját vörös kobakjába sem beleturkálni. Már ha igazak szavai, ezt támasztja alá, hogy a legutóbbi démonnak sem ment, kivel pár napja összefutott. Jobb azért óvatosnak lenni. Így kevéske keserűséggel, sajnálkozva reagál.*
-Értem. Kár. Más egyéb varázslat, mely rendelkezésre áll, nem ártó, és legalább bizonyosságot szerezhet arról, hogy Kagan él, jól van?
*Nagyon szükséges lenne valami ilyesmi. Nem csak Kagan, de Lea miatt is, kiről már terjeng a pletyka, hogy végzett a hadúrral.*
-De. És ott vannak a vashegyiek. A hatalmas készleteikkel. Nem tudom Lea mit tud, de a fényoszlop kapcsán még a templomiak sem hitték, hogy bájital képes hatni rá, egészen addig ki nem derült, még egy eszetlen mélységi kíváncsiságból ki nem próbálta. Vagyis hogy haladnak odafenn?
*Sehogy, nyilván. Senki nem tesz semmit, mindenki kesereg azon, ami van, és nem is próbálkozik változtatni rajta. Na persze, ez a kényelmesebb hozzáállás. Most még. Aztán majd kiderül mennyire lesz kényelmes hadvezér nélkül újra szembenézni a holtak seregével.*
-A tanács nem avat be mindenféle hadnagyocskát a dolgaiba.
*Húzza el száját, fanyalogva a dolog felett. Persze a szintén tanácstag parancsnokot igen, ő pedig a mindenféle hadnagyocskákat. De erről Worenthnek szintén nem kell tudnia.*
-Fogalmam sincs mit tesznek, mit terveznek, de gondolom nekik is fontos a tagjaik élete, jóléte, szabadsága.
*Mosolyog a legremekebb kártyajátékos leghihetőbb őszinte gesztusával. Végtelen bizalma a tanács felé, hasonló hite szándékaikban, és a legnagyobb mágusok mindent megjavító munkásságában. Borzalmas naivitás, vagy remek blöff.*