//Második szál//
//Nukwar Enar//
*Nuk sem bánja, ha nem mennek mélyebben bele a szülőkérdésbe. Mármint abba, hogy mi a teendő akkor, ha a gyermek messze kerül szüleitől. Az viszont tény, hogy az öregek mindig azt mondják, hogy a fiatalnak kell érdeklődni és nekik kell rányitni az ajtót az idősebbekre. Daranel nem tudja, hogy ez a nevezzük szólásmondásnak igaz, vagy helyénvaló e, mert nincsenek szülei. Ugyanakkor Völgyerdővel sem tartja a kapcsolatot már jó ideje. Levelet sem küldött, de még csak nem is kapott. Szóval ha valaki, akkor a zöld ruhás teaimádó férfi nem róhat fel semmit.*
-Az lehet, de mégis így van. De azért ne általánosítsunk! Sok politikus és vezető bizony tanult, iskolázott orvos, iparos, mesterember, ötvös, építész, mérnök, diplomata, tanító, céhmester, és még sorolhatnám. Csupa olyan, amire talán sem te, sem én nem lennénk alkalmasak. És bizony aki ilyen hivatásokat űz az jobban keres. Na persze ezekhez kell nem kevés alaptőke, némi szülői "hátszél" és kapcsolat, amivel meglökik a szekeredet, hogy örökké csak guruljon, sose álljon meg. Szavaidból azt szűrtem le, hogy lehetne másként is. Van konkrét elképzelésed, ötleted? Tudom, hogy nem régóta vagy itt, ugyanakkor olyan magasról sok mindent látsz és hallasz. *mosolyog maga elé.* -Szóval?
*Nagyokat bólogat Nuk megjegyzésére. Igen, akinek van egy kis esze azt hasznosítja, abból "táplálkozik", ami megadatott neki, mivel a vér sosem válik vízzé.*
-Értem. *hajtja le kicsit fejét, majd a kérdésre ismét felemeli.*
-Én megadnám neki a választás jogát. Persze kis korban valamerre muszáj terelni. Talán nevetni fogsz, de amit fontosnak tartanék, az az iskola. Hogy tanult ember legyen. Lehet azért mondom ezt, mert az anyajelölt nemesi ház leánya, mint ahogy már említettem. Okos, tanult, művelt. Ugyanakkor manapság kardot forgatni, vagy íjjal lőni megtanulni muszáj! Éppen ezért talán a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha lovagnak nevelnék. De az meg ugye nagyon kötött és szigorú. *sóhajt.* -Egy gyermeknek teret kell hagyni, nem szabad kemény korlátok közé szorítani. A lovagi élet eleinte, míg a növendék apród, ezt követeli. *mondja, majd elneveti magát és széttárja karjait.* -Egyszóval még én sem tudom, hogy mi lenne. De szeretnék egy utódot mindenképpen!