//Második szál//
//Negyvenes//
*Az hagyján, hogy szomjas, de valószínűleg hamarosan elérkezik a menetrend szerinti megéhezés is, amikor aztán olyan furcsa dolgokat képes összezabálni, mint a medvecukor, meg a kovászos uborka. Mindezt ráadásul úgy, hogy ki sem hányja, vagy meg sem szédül tőle, utóbb persze csodálkozik, hogy ezt mind képes volt elfogyasztani. Természetesen ő is hallott arról, hogy a terhesség produkál furcsaságokat, de mindig csak legendának gondolta, arról persze senki nem beszélt, hogy majd itt fáj meg ott görcsöl, meg hogy nem tud a hasán aludni. A hasa egyébként pont ugyanolyan, mint annak előtte, az ő hasán sosem voltak kidomborodó kockák ugyan, de azért túl sok felesleg sem volt rajta, most viszont ha úgy ül, akkor megnyomja az övcsat, pedig ilyesmire azelőtt sosem volt példa.
Aoneernek egyébként őrül mázlija van, hogy minden aggodalmát képes faarca mögé elrejteni, mert ha tudná, hogy miket gondol, akkor biztosan nagyon ideges lenne. Furcsa számára, hogy aggódnak érte, persze aggódott érte az anyja, vagy Hrothi is, de ők egészen máshogy tették, teszik ezt. Az anyja nyilván túlféltette, Hrothi meg a maga törpés módján tartja rajta a szemét. A túl sok aggodalom viszont tutira kikergeti a világból, hiszen nem gyermek már, hogy ne tudna vigyázni magára.
Közben visszatérnek az asztalhoz, hogy megkezdődhessen a következő menet.*
- És ezt addig fogjátok folytatni amíg valaki le nem gatyásodik teljesen? Csak pénzben, meg kártyákban játszotok, vagy felteszitek a lovatokat, asszonyotokat, meg a kulipintyót?
*Mert hallott ő már olyanról, hogy valaki eljátszotta a családi vagyont, de még a jószágot is. Nem mintha olyasmitől félne, hogy Aoneer őt rakná fel, de attól még meg lehet kérdezni, hogy sor kerülhet-e ilyenre? Végtére is Worenth már nem fiatal, simán lehet, hogy kártyán nyer magának nőt.*