//Második szál//
//Lataronel//
*Kiissza még a maradék italt és feláll nagy nehezen az asztaltól, enyhén meg is szédül, le sem tagadhatná, hogy alaposan lerészegedett. Járni azonban még tud annyira, hogy ne kelljen segíteni rajta.*
-Jó kis ivászat volt, hallod-e drága Lataronel.
*Pár pillanatra, amint kilépnek az ivó ajtaján megfogja cimborája karját, de el is engedi, amint biztosnak érzi magát.*
-Azt hiszem még lábon haza tudok jutni, de nem venném zokon, ha velem tartanál egy darabon.
*Kéri meg cimboráját, hogy maradjon még mellette, nehogy valami baja eshessék, ami nem kizárt ebben a városban, főleg amióta a S'argathot-t legyőzték, azóta sem állt helyre teljesen a rend, úgy véli Ishin.*
-De jól esik ez a kinti levegő.
*Szív mélyeket a dohányfüstös légtérből kiérve. Majd lassúcska léptekkel elindul a szegények negyede felé.*
-A szegénynegyedben lakom, de nem olyan szegényesen, mint gondolnád. Amire szükség van, mindig a rendelkezésemre áll. Szerencsémre még él a családom.
*Folytatja, hogy ne legyen kínos csend, még annak ellenére is, hogy a város zaja körülveszi őket.
Családról nem akart szót ejteni, mert ez még kínosabbá teszi a hangulatot, kicsit szégyenli, hogy segítségre van szüksége, főleg csak azért, mert ivott. Ha másról volna szó, nem érezné szégyennek, hogy segítséget kérjen.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.30 14:34:23