*Nem tudja nem észrevenni, pontosabban nem hallani, hogy másik újra felnevet. Nem mintha ez baj lenne, s még csak azt sem bizonyítja, hogy a másik afféle kedélyes típus, de tagadhatatlanul érdekes, hogy korábban az ork is jól szórakozott ennél az asztalnál. Kezdi megkedvelni ezt az asztalt, hiszen minden bizonnyal annak tudható be ez a kisebb fajta csoda. El is határozza, ha teheti ehhez fog ülni, s míg ezt eldönti, lecsúszik arról, hogy a pontozásra bármit is mondjon. *
- Pontosan.* Helyesel inkább a továbbiakra, miközben egyik mutatóujját felemeli, mert úgy képzeli ettől a látó partner szemében biztos komolyabbnak látszik. Persze nem marad úgy, kezét hamarosan leengedi. S némi lelkesedéssel hangjában folytatja.*
- Igen, és az a legjobb, hogy a halandók többsége ezt nem hajlandó tudomásul venni. * telepszik huncut mosoly képére. S mivel a férfi a továbbiakban kellően megértőnek bizonyul, szája ívének bizony nincs oka lehervadásra. *
- Remek, de majd ő eldönti, van e hozzá kedve.* Biccent a lányka, hiszen az ork messze nem a tulajdona, hogy helyette hozzon döntéseket. Más kérdés, hogy a férfi azt mondta, nincs dolga különösebben, ettől függetlenül Nió teljes mértékben megérti, ha nincs kedve két furcsa -hiszen a szerzetesek a többség szemében azok- teremtéssel tölteni. *
- Igen.* Helyesel.* - Én engedtem útjára. * Vigyorodik el.* - másfelől nehéz lehet őt nem észrevenni, amekkora teremtés! * Csapja össze kezeit, majd a mozdulatot tovább folytatva összekulcsolja ujjait, s az ölébe ejti kezeit. Ellenben újabb beszélgetőpartnere kinézetéről nehezebbe szűr le bármit is azon túl, hogy valószínűleg férfi. Nem úgy, mint Grauk esetében. Ott lényegesen könnyebb dolga volt. Csak azt tudja biztosan, hogy valószínűleg nem ork, és nem alacsonyabb tőle, azaz nem törpe, vagy tündérféle, ám ettől még nem lett sokkal okosabb.*
- Mondd csak, elárulod, melyik fajt képviseled? Nem mintha különösebben számítana, de olykor praktikus, ha tud ilyesmit az ember lánya. * Pillant szelíd ábrázattal Skryllae arcának vélt helye felé, s csak aztán fele a továbbiakra, miközben szemei már elöljáróban is huncut szikrákat vetnek.*
- Bevallom, olykor így van, de tényleg ez az egyetlen hibám. * Villantja gyöngy fogsorát a másikra.*