//Tayana//
*Erre a kérdésre nem felel. Úgy tesz, mintha nem hallotta volna, de persze nyilván való, hogy ez nem igaz. A sajnálattól megborzong, pont ez volt az, amit el akart kerülni. Nem akarja mondani, hogy ő is sajnálja, így csak együtt érzőn pillant a nőre. Az apa szótól újabb gondolatok jönnek a fejébe. Vajon él az apja? Mármint, az igazi, akitől származik. Azt tudja, hogy az anyja férje halott és azt is, hogy a saját kezén szárad. De még soha nem látta azt, akitől valójában származik. Ha megkeresné, vajon mit tenne? Milyen kapcsolata lehetett az édesanyjával? Biztos, hogy nem futó kaland volt, hiszen azért senki se csalna meg egy klánvezért. De meddig tarthatott? Ha találkozna vele, egy kicsit az anyját is megismerhetné, úgy elmondásból...
Mindeközben viszont, látja, ahogy Tayana a gyűrűjével babrál. Saját ujjához kap, amin már nincs rajta a jegygyűrű.*
- Megnézhetem? *Kérdezi, arra számítva, miközben majd nézi, pár szót ejt róla a másik*
- Milyen érdekes. *Mosolyog és közben megrázza a fejét.* Én részben ugyanezért indultam útnak, viszont nem a vándorlás köt le. Én pont, hogy találni szeretnék egy helyet, ahol végre össze szedhetem magam és kezdhetek valami értelmeset is csinálni. *Utal ezzel arra, hogy ahány lény él ezen a világon, annyi különböző felfogás.* Ez igazolja, hogy az új emberek megismerése új tudást is jelentenek. *Rhoen pedig pont az a fajta, aki egyszerűen csak szeret tanulni. Ha valaki tud, sokkal nehezebb átverni, kihasználni. A problémákat pedig sokkal egyszerűbbnek látja. Ezek után ő sem mond semmit, csak csendben befejezik a... A lány ki néz azokon a kis ablakokon és látja, hogy a Nap már jócskán lefele megy, így elkönyveli, hogy a vacsorájukat fogyasszák.
Mikor a tányér az utolsó cseppig kiürül, elégedetten sóhajt, a tejet megköszöni.*
- Hogy hogyan tovább? *Kérdi két korty között.* Az biztos, hogy egy jókora alvás mindkettőnkre ráfér. ~Holnap meg megismerheti a másik oldalam, azt, amelyik nem fáradt, elkeseredett és azért észrevehető, hogy tanult lény. Feltéve, hogy még találkozunk...~ *Bár nem fogja mondani, de örül, hogy megismerte Tayanat, vagy legalábbis találkoztak. Biztos benne, hogy emlékezni fog rá még sokáig, mert a hosszú vándorlás után ő volt az első, aki szóba állt vele.*
A hozzászólás írója (Rhoen Dan'rok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.28 10:33:57