//Második szál//
//Vér a sebben//
*Ysanee ezzel alaposan melléfogott, Frädricust ugyanis a legkevésbé sem hozzák zavarba jelenlegi kutatásai, vagy akár azok, amiket megállapított eddig belőlük. Tudja, hogy mit kell tennie, de egyelőre még nem szeretné, ha azt hinné a másik, hogy könnyű dolga volt, vagy ezzel nem hozta volna zavarba a wegtorenit. Eleinte meglepődést színlel, így is marad egy darabig. Nem sokáig, a legkevésbé sem, csak amennyire szükséges ahhoz, hogy társa bizonyosságát elhomályosítsa. Aztán ravasz rókavigyor jelenik meg arcán, kotorászni kezd a kabátja mögött, s jól kihallható fémek kopogása, anyagdarabog selymes érintése, meg talán valami nehezebb, hegyes holmi kikerülése mellett, előhúz egy pergament.*
-Áh, meg is van. Tessék! *Rakja le a hölgy elé, miközben megjegyzi, halkan, természetesen.*
-Ez az. Kutatások az elfek teremtéstörténetéről, valamint Lanawin természeti szellemeiről. Meg egy kicsi a hosszúéletűek ünnepeiről, tényleg nem sok. A lényege ennek gondolom nem érdekli, de azért elolvashatja. Foglalkoztat, hogy vajon az ősibb, de kisebb, területi hatalommal bíró szellemek, vagy az új, modernebb, de a hívőktől függő istenek nézhetőek domináns természetfelettinek világunkban. *Valójában pedig abból indult ki az egész, hogy rájöhessen, miért ilyen gőgösek a hegyesfülű erdei fehérkék, de erre még nem kapott magyarázatot. Még közelebb hajol, arcán kaján vigyorral, mintha meg se illetné a téma.*
-Ó, a nadrágom miatt ne aggódjon, nem akarok én senkit sem rávenni, hogy nyúlkáljék bele. Csak ez is egy lehetőség, tudja, mint megannyi más is. Na de most én jövök... *Szeme szűkül, jól láthatóan gondolkozik, aztán döntésre jut.*
-Cselekedett valaha a törvénnyel, vagy valamelyik felmenőjével szemben?