//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ennyire szeretnéd látni, ahogy kutyákkal üzekedem? * Teszi fel a kérdést a fiú, mert az, hogy folyton itt lyukadnak ki erre enged következtetni. *
- Mert sajnos nem szokásom, csak hallottam róla, hogy így kell. * Folytatja komoly, és elgondolkodó arckifejezéssel. * De persze ha ki akarod próbálni, megpróbálok segíteni benne. Szerzek neked három kankutyát.
* Árulkodó kacsintás, és rövid nevetés jelzi, hogy viccelt a dologgal. A mustrálás közben, ahogy a vörös összefonja karjait, Pash megállapítja, hogy nincsen semmi, ami erre a tevékenységre árulkodóan dagadna az ing alatt. Na persze nem mintha alvópajtást keresne a lány képében, ezért nem is érti, hogy miért fontos számára, hogy ezt megnézze. Viszont a gondolatba egészen belepirul, körbe is pillant az ivóban. *
- Meleg van idebent. * Jegyzi meg, és csak néhány pillanat múlva néz vissza ivócimborájára. * Igazából nem csak egészen. Meglepően szép vagy.
* Őszinte megjegyzésnek szánja, érzi ő is, hogy elég suta és bugyuta, de hirtelen nem tud jobbat kitalálni. Csak azt reméli, hogy ezúttal nem kerül olyan kínos helyzetbe, mint a Vaskorsóban, amikor dudorodó nadrágját beleakadt az asztal lapjába. A nyerítésre épp ezért már nem is mer mondani semmit, mert kezdi érezni, hogy milyen irányba mehetne el a beszélgetés ezzel a témával. Inkább feltűnésmentesnek szánt mozdulattal igyekszik közelebb húzódni az asztalhoz, így takarva ágyékát. *
- Apám közelebb állt egy medvéhez, mint egy tanácsoshoz. * Nevet fel őszintén, ahogy elképzeli a harcos férfit, amint könyvek felet gubbaszt, és gyűléseken érvel. * Ha közelébe is jutott volna egy ilyen pozíciónak, aligha bírta volna ki, hogy ne vágja le annak a fejét, aki először felbosszantja.
* Nem úgy beszél a halálról, mintha bármit is jelentene, inkább olyan a hangja, mint aki a birka fejéséről beszél. Láthatóan nem vált ki belőle semmi érzelmet egy ilyen téma. A haja borzolását hagyja, meglepi a dolog, és nem tudja hirtelen, hogy hogyan reagáljon rá. Inkább csak rosszallóan húzza össze a szemét a dolog után. *
- Na na! * Figyelmezteti a mutatóujjával a lányt. * Egyelőre elfelejtettem tolvaj tetted, de ha így folytatod, lehet, hogy kénytelen leszek mégis a városőrséghez fordulni. * Azt persze ügyesen elhallgatja, hogy teljesen felesleges lenne így tegyen. *
- Benne vagyok. Egy kis edzés soha senkinek nem ártott még meg, és az is lehet, hogy tudsz mutatni valami új fogást. Elvégre, sokat látott lánynak tűnsz. Biztos, hogy ügyes a kezed, és jól bánsz a karddal. * Ismét komoly tekintet, de itt már a harcos is hallja, hogy mennyire kétértelmű az egész. Hirtelen ötlettől vezérelve egy kacsintást enged meg magának, egész merészen, miközben szíve hevesebben kezd verni. Arra, amikor aranyosak nevezik, nem tud mit mondani. Egészen arcpirító egy fiatal, amúgy is lányos, és férfiasságában teljesen bizonytalan férfit aranyosnak nevezni. Kicsit bántja a dolog, de igyekszik nem mutatni. Na persze nem mestere érzelmeinek leplezésében.
Annak örül, hogy a lánynak ízlik a mézsör. Egyébként nem szokott puccos italokat inni, mindegy neki, hogy a kikötői rumos legótvarabb itala, vagy a pegazus legjobbja. A lényeg, hogy oltsa a szomjat, és ha egy kis alkohol is van benne, az már csak a ráadás. *
- És mi szél hozott téged erre, tolvajlány?