Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 754 (15061. - 15080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
15080. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 16:23:17
Üzenet elküldve: 2020-04-27 16:23:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*Már épp mondaná, hogy nem kell jobban részletezni, de kimondja, hogy vérzett. Míg ezt elmondja Pash addig inkább iszik, és a kupa mögé rejti a vértől való viszolygását. Az első lenne, aki elvágódna, ha bárkiből vörös éltető nedűt látna kifolyni. Pont ezért nem lett gyógyító, mert igazán kínos lenne, ha az egyetlen személy, aki segíthetne, rókázik vagy ájultan hever a sérültek között.*
- Akkor félreértettelek, ne haragudj. Azt hittem arra gondolsz, hogy mondjuk itt, *mutat körbe az ivóban.* vagy a piactéren. *Annak a végeredményébe még belegondolni is rossz lenne.*
- De az a párbaj, amiről te beszélsz azzal nem akkora gond. Ott végül is két személy sérül, akik ezt eldöntötték és akarták. Az úgy más. ~Dehogy más.~ *Nem hiába más honnan érkeztek és másféle tapasztalatokon estek át. Amit azonban Pash elmesél, az eléggé meglepi. Nagyon távol állnak ezek az események tőle, és eléggé ismeretlen is számára sok szó. Viszont tudja miféle hely lehetett, és azt is tudja, hogy ilyen helyre soha nem akar elmenni önszántából. Nem is nagyon tud erre mit mondani. Persze inkább valamit kéne. Gondolkozik hát.*
- Nem is tudom melyik a szörnyűbb, hogy olyan fiatalon kezdted el az ilyesfajta küzdelmet gyakorolni, vagy, hogy az életed is a tét volt. *Látja nagyon is jól mennyire mások. Bár vicces is lenne, ha egyformák lennének. Ezen a gondolaton elmosolyodik, majd Pash apjára terelődik a szó, amire vegyes érzéseket vél felfedezni a szavai mögött. Ezt nem teszi szóvá, inkább mesél a masszázsról és arról az érdekes történetről. Meg van az oka, hogy elmondta ezt. Így már átlátja, hogy Pashthra nem csak a kardforgatáshoz ért, hanem esze is van. A kettő pedig igen veszélyes párosítás, Lissé szerint, aki inkább csak az eszét tudja használni. Hiszen egy kard felemelésével is bajban lenne, nemhogy annak forgatásával. Persze ezt nem osztja meg a másikkal. Végig hallgatja Pasht, hátradőlve fogva a kupát abból kortyolgatva. Csak akkor szólal meg, ha már befejezte a fiú és hátradől.*
- Pedig akadnak olyan mérgek, amik csak egy valakire hatnak, és másra nem. *mondja elgondolkodva.*
- De nem is ez a lényeg ezt még anyám mesélte, aki sok mindenre megtanított. De sosem tudtam kiszedni belőle, hogy ez egy megtörtént eset vagy csak ő találta ki. *vállat von, talán nem is számít. Az ijesztgetésre halkan és szolidan felnevet.*
- Most őszintén pont úgy nézek ki, mint aki bárkit is képes lenne megijeszteni? *kérdése költői, mert hát erre tudják a választ mindketten.*
- De inkább tájékoztatni akartalak, hogy nem olyan könnyed lazító egy igazi masszázs, mint amilyennek sokan hiszik. Fáj, és nem, úgy ahogy egy kard sért meg. Másféle fájdalom ez. Volt olyan harcos, akit rendszeresen kellett volna masszírozni a sérülése miatt, és az első után azt mondta inkább a kardjába dől, minthogy még egy ilyent át kelljen élnie. *hangjában nincsen semmi olyan jel, hogy Pash megbántotta volna. Sőt úgy véli, a fiú ehhez nem ismeri eléggé.*
- Persze utána jobban fogod érezni magad, ezt garantálom. És az is valószínű, hogy egy alkalom nem sokat fog érni. *Iszik a borból, ami úgy fest el is fogyott. Előrébb dől, és leteszi a kupát az asztalra, majd visszatámaszkodik a székre, ahogy az előbb is ült. Ahogy megszólal kedvesnek hatnak szavai, melyhez mosolyog is alig észrevehetően.*
- Szóval akkor és ahol akarod. De aztán a végén hallani akarom a véleményed. *mondja, azt egyelőre elhallgatja, hogy semmit nem fog ezért kérni. Vannak olyan pillanatai, amikor éppen önzetlen hangulatában van. Úgy fest ez is egy ilyen alkalom éppen.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 16:27:07
*Már épp mondaná, hogy nem kell jobban részletezni, de kimondja, hogy vérzett. Míg ezt elmondja Pash addig inkább iszik, és a kupa mögé rejti a vértől való viszolygását. Az első lenne, aki elvágódna, ha bárkiből vörös éltető nedűt látna kifolyni. Pont ezért nem lett gyógyító, mert igazán kínos lenne, ha az egyetlen személy, aki segíthetne, rókázik vagy ájultan hever a sérültek között.*
- Akkor félreértettelek, ne haragudj. Azt hittem arra gondolsz, hogy mondjuk itt, *mutat körbe az ivóban.* vagy a piactéren. *Annak a végeredményébe még belegondolni is rossz lenne.*
- De az a párbaj, amiről te beszélsz azzal nem akkora gond. Ott végül is két személy sérül, akik ezt eldöntötték és akarták. Az úgy más. ~Dehogy más.~ *Nem hiába más honnan érkeztek és másféle tapasztalatokon estek át. Amit azonban Pash elmesél, az eléggé meglepi. Nagyon távol állnak ezek az események tőle, és eléggé ismeretlen is számára sok szó. Viszont tudja miféle hely lehetett, és azt is tudja, hogy ilyen helyre soha nem akar elmenni önszántából. Nem is nagyon tud erre mit mondani. Persze inkább valamit kéne. Gondolkozik hát.*
- Nem is tudom melyik a szörnyűbb, hogy olyan fiatalon kezdted el az ilyesfajta küzdelmet gyakorolni, vagy, hogy az életed is a tét volt. *Látja nagyon is jól mennyire mások. Bár vicces is lenne, ha egyformák lennének. Ezen a gondolaton elmosolyodik, majd Pash apjára terelődik a szó, amire vegyes érzéseket vél felfedezni a szavai mögött. Ezt nem teszi szóvá, inkább mesél a masszázsról és arról az érdekes történetről. Meg van az oka, hogy elmondta ezt. Így már átlátja, hogy Pashthra nem csak a kardforgatáshoz ért, hanem esze is van. A kettő pedig igen veszélyes párosítás, Lissé szerint, aki inkább csak az eszét tudja használni. Hiszen egy kard felemelésével is bajban lenne, nemhogy annak forgatásával. Persze ezt nem osztja meg a másikkal. Végig hallgatja Pasht, hátradőlve fogva a kupát abból kortyolgatva. Csak akkor szólal meg, ha már befejezte a fiú és hátradől.*
- Pedig akadnak olyan mérgek, amik csak egy valakire hatnak, és másra nem. *mondja elgondolkodva.*
- De nem is ez a lényeg ezt még anyám mesélte, aki sok mindenre megtanított. De sosem tudtam kiszedni belőle, hogy ez egy megtörtént eset vagy csak ő találta ki. *vállat von, talán nem is számít. Az ijesztgetésre halkan és szolidan felnevet.*
- Most őszintén pont úgy nézek ki, mint aki bárkit is képes lenne megijeszteni? *kérdése költői, mert hát erre tudják a választ mindketten.*
- De inkább tájékoztatni akartalak, hogy nem olyan könnyed lazító egy igazi masszázs, mint amilyennek sokan hiszik. Fáj, és nem, úgy ahogy egy kard sért meg. Másféle fájdalom ez. Volt olyan harcos, akit rendszeresen kellett volna masszírozni a sérülése miatt, és az első után azt mondta inkább a kardjába dől, minthogy még egy ilyent át kelljen élnie. *hangjában nincsen semmi olyan jel, hogy Pash megbántotta volna. Sőt úgy véli, a fiú ehhez nem ismeri eléggé.*
- Persze utána jobban fogod érezni magad, ezt garantálom. És az is valószínű, hogy egy alkalom nem sokat fog érni. *Iszik a borból, ami úgy fest el is fogyott. Előrébb dől, és leteszi a kupát az asztalra, majd visszatámaszkodik a székre, ahogy az előbb is ült. Ahogy megszólal kedvesnek hatnak szavai, melyhez mosolyog is alig észrevehetően.*
- Szóval akkor és ahol akarod. De aztán a végén hallani akarom a véleményed. *mondja, azt egyelőre elhallgatja, hogy semmit nem fog ezért kérni. Vannak olyan pillanatai, amikor éppen önzetlen hangulatában van. Úgy fest ez is egy ilyen alkalom éppen.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 16:27:07
15079. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:27:47
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:27:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
- Hát, én nem sokat láttam belőle, mert nem hajlik úgy a nyakam, de vérzett rendesen. * Mondja őszintén a fiú, és elmosolyodik azon, amikor a kis tervét kezdik el elemezni. Megcsóválja a fejét, és megvonja a vállát. *
- Vannak emberek, akik önként vállalják az ilyen kihívásokat. Nagy harcosok, akik be akarják bizonyítani, hogy mekkorák. Olyan emberek, akik nem csak a hírnevet, de az izgalmat is keresik. Ne úgy képzeld el, hogy ártatlan emberekkel, vagy városőrökkel kezdenék el harcolni. Abban nem lenne semmi élvezetes. Olyanokkal méretném meg magam, akik jobbak, vagy jobbnak tűnnek. Igazi párbaj, amit mindketten kívánunk. * Megvonja a vállát, és lazán az asztalra ejti a kezét. *
- Egy ideig ebből éltem, tudod? Még gyerekként... talán ha tizenöt voltam. Arannyal megtömött szütyők voltak a tétek, és az életem, ahogy egy másik férfi élete. A nyertes mindent visz. Sokat tanultam, és fejlődtem az alatt az idő alatt. Apám ugyan így szerezte a hírnevét, csak ő fiatalabban kezdte. Tizenhárom volt, amikor megnyerte az első párbaját, egy huszonéves férfi ellen. * Bár büszkén beszél az apjától, azért az arckifejezése egészen másról is árulkodik. Az igazán jó emberismerő azt is kikövetkeztetheti, hogy utálja a férfit, de a gyűlöletet nem is olyan nehéz meglátni a szemében. Láthatóan a harcos nem vette észre, hogy a lányt zavarja ez a téma, és hogy mennyire nem tetszik neki az elképzelése.
A masszőrökről előadott történetet érdeklődve hallgatja, majd megcsóválja a fejét, hitetlenkedésének egyértelmű jele ez. *
- Furcsa méreg lehet az, ami a masszőr kezén nem szívódik be, csak az áldozat hátán keresztül. * Csak ennyit jegyez meg, nem igazán ért a mérgekhez, de ez azért nem ment el a füle mellett. *
- Megnyugtatlak, sose masszírozott még bordélyházi kurtizán, sőt, mást se csináltak még velem. * Csóválja a fejét mosolyogva. * A fájdalom pedig nem idegen a számomra. Bizonyos szempontból a fájdalom jelzi, hogy jó úton járok. Ha az edzést abbahagynám, amikor fájni kezd, akkor nem lennének izmaim. Ha a harcot abbahagynám, amikor fájdalmat érzek, levágnák a fejemet. De ha nem akarsz megmasszírozni, mondd nyugodtan. Ne próbálj történetekkel elijeszteni, vagy a fájdalom gondolatával. * Most Pashon a sor, hogy hátradőljön, és úgy figyelje a lányt, várja a válaszát. Érzi, hogy sértő lehet, amit mond, de az ő önbecsülését is sértette a felvetés, hogy egy kis fájdalom elvenné a kedvét bármitől. *
- Hát, én nem sokat láttam belőle, mert nem hajlik úgy a nyakam, de vérzett rendesen. * Mondja őszintén a fiú, és elmosolyodik azon, amikor a kis tervét kezdik el elemezni. Megcsóválja a fejét, és megvonja a vállát. *
- Vannak emberek, akik önként vállalják az ilyen kihívásokat. Nagy harcosok, akik be akarják bizonyítani, hogy mekkorák. Olyan emberek, akik nem csak a hírnevet, de az izgalmat is keresik. Ne úgy képzeld el, hogy ártatlan emberekkel, vagy városőrökkel kezdenék el harcolni. Abban nem lenne semmi élvezetes. Olyanokkal méretném meg magam, akik jobbak, vagy jobbnak tűnnek. Igazi párbaj, amit mindketten kívánunk. * Megvonja a vállát, és lazán az asztalra ejti a kezét. *
- Egy ideig ebből éltem, tudod? Még gyerekként... talán ha tizenöt voltam. Arannyal megtömött szütyők voltak a tétek, és az életem, ahogy egy másik férfi élete. A nyertes mindent visz. Sokat tanultam, és fejlődtem az alatt az idő alatt. Apám ugyan így szerezte a hírnevét, csak ő fiatalabban kezdte. Tizenhárom volt, amikor megnyerte az első párbaját, egy huszonéves férfi ellen. * Bár büszkén beszél az apjától, azért az arckifejezése egészen másról is árulkodik. Az igazán jó emberismerő azt is kikövetkeztetheti, hogy utálja a férfit, de a gyűlöletet nem is olyan nehéz meglátni a szemében. Láthatóan a harcos nem vette észre, hogy a lányt zavarja ez a téma, és hogy mennyire nem tetszik neki az elképzelése.
A masszőrökről előadott történetet érdeklődve hallgatja, majd megcsóválja a fejét, hitetlenkedésének egyértelmű jele ez. *
- Furcsa méreg lehet az, ami a masszőr kezén nem szívódik be, csak az áldozat hátán keresztül. * Csak ennyit jegyez meg, nem igazán ért a mérgekhez, de ez azért nem ment el a füle mellett. *
- Megnyugtatlak, sose masszírozott még bordélyházi kurtizán, sőt, mást se csináltak még velem. * Csóválja a fejét mosolyogva. * A fájdalom pedig nem idegen a számomra. Bizonyos szempontból a fájdalom jelzi, hogy jó úton járok. Ha az edzést abbahagynám, amikor fájni kezd, akkor nem lennének izmaim. Ha a harcot abbahagynám, amikor fájdalmat érzek, levágnák a fejemet. De ha nem akarsz megmasszírozni, mondd nyugodtan. Ne próbálj történetekkel elijeszteni, vagy a fájdalom gondolatával. * Most Pashon a sor, hogy hátradőljön, és úgy figyelje a lányt, várja a válaszát. Érzi, hogy sértő lehet, amit mond, de az ő önbecsülését is sértette a felvetés, hogy egy kis fájdalom elvenné a kedvét bármitől. *
15078. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:22:53
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:22:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak//
*A zsoldos szóra már bizony felcsillan a tündér kufár szeme.*
- Zsoldos! Bizony bizony jó esz ám!
~5 arany nem is sok. Ez egy roppant jó üzlet lesz hehe.~
- Szóval akkor egyből törlesztéssel indítasz komám?
*Széles vigyor ül ki a tündér képére.*
- A fegyveren még agyalok. Gyere menjünk el a kovácshoz! Ott majd megálmodom mi lesz az elrettentő beleződ.
*Fel is pattan a kufár és ha az óriás megindul vele akkor elől megy és így meglódulnak a kovács felé. A tanárságon kúszik a szemöldök.*
- Jó pénzért az is vagyok. De a marcona pofa vágás menni fog neked is csak gyakoroljár azért a tükörbe.
*Nem árt a hatás kedvéért rágyúrni egy kicsit a belező kinézetű pofázmányra.*
- Erről bizony papírost is írunk cimbora. Neked a fizetésed nekem meg a pénzem nempocséklása lesz leírva benne. Csak formalitás semmi több.
*Szép szó a jó szó de az írás az azért mégis csak megmarad jobban.*
*A zsoldos szóra már bizony felcsillan a tündér kufár szeme.*
- Zsoldos! Bizony bizony jó esz ám!
~5 arany nem is sok. Ez egy roppant jó üzlet lesz hehe.~
- Szóval akkor egyből törlesztéssel indítasz komám?
*Széles vigyor ül ki a tündér képére.*
- A fegyveren még agyalok. Gyere menjünk el a kovácshoz! Ott majd megálmodom mi lesz az elrettentő beleződ.
*Fel is pattan a kufár és ha az óriás megindul vele akkor elől megy és így meglódulnak a kovács felé. A tanárságon kúszik a szemöldök.*
- Jó pénzért az is vagyok. De a marcona pofa vágás menni fog neked is csak gyakoroljár azért a tükörbe.
*Nem árt a hatás kedvéért rágyúrni egy kicsit a belező kinézetű pofázmányra.*
- Erről bizony papírost is írunk cimbora. Neked a fizetésed nekem meg a pénzem nempocséklása lesz leírva benne. Csak formalitás semmi több.
*Szép szó a jó szó de az írás az azért mégis csak megmarad jobban.*
15077. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:14:26
Üzenet elküldve: 2020-04-27 15:14:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*Hasfájásra nagyon jó kotyvalékai vannak, azért biztos nem menne máshoz, hogy aranyat is legomboljanak róla. De így visszagondolva, tényleg nem keresett fel még egyszer sem gyógyítót mióta a saját lábára állt. És nem a szülei citálják el egyhez. Azt mindjárt gondolta, hogy a fiú talán többször is volt gyógyító kezek között. Azonban a dárda, és Pash története kissé megrázza. Na, most nem azért mert már szívéhez nőtt volna a fiú, bár az is lehetne. De ezek az elbeszélések mindig is kicsit elborzasztják.*
- Óh, az nagyon csúnya lehetett. *képed el, nem is tudja, mit kellene erre mondania. Láthatóan a fiú felépült belőle, így talán nem kéne ekkora feneket kerítenie neki. A gyógyítós mogorvaságra érdekesen felel.*
- Majd egyszer megfigyelem melyik is áll fenn, rendben? *kérdezi, elmosolyodik közben és kortyol a borból. Abban egyetért, hogy minek élnek az olyanok, akiknek már a kedve is elszállt az élettől. *
- Úgy tapasztaltam, hogy akik ilyenek, azok szoktak feleslegesen balhét gerjeszteni. Nekik mindegy már, és amikor az utolsó harcát akarja megvívni annak, több áldozata lesz, és nem csak a halált oly nagyon kívánó harcos. Egyesek belehalnak azok, szerencsések. A többi, aki megnyomorodik az meg hát egy életre szerez egy emléket, egy nyomot a testén vagy a lelkén. *Hosszabban mondja el ezt, de szeretné ha Pash letenne az ilyesmiről. Hangjában és arckifejezésében viszont kifürkészhetetlen, hogy átélt ilyet valakije vagy esetleg Lisse esett ilyen szörnyű esemény áldozatául. Vagy csak sok ilyen szerencsétlennel találkozott. De erre meg van az oka, nem akarja, hogy elsőre mindig mindent tudjanak róla. Viszont az ilyen önpusztító viselkedést elítéli.*
- Az ilyen önpusztító viselkedésbe nem csak egy valaki hal meg. Számtalan áldozata van, és az ilyen inkább vegyen be mérget vagy ugorjon valami szörnyeteg szájába az Erdőmélyén. *Teszi még hozzá, bár érdekes, mert Lisse nem foglalkozik másokkal, ez mégis nagyon tudja zavarni. Aztán kiderül pár dolog Pashról is, nem olyan önzetlen, mint amilyennek hitte. Végül is ki lehet használni a városi őrséget is, számtalan példa akadt már rá.*
- Akármiért is csinálod, szerintem jól járnak veled. *teszi hozzá kedvesen mosolyogva, és csak a vállba veregetés hiányzik a szavaihoz. A páncél miatt azonban ezt most kihagyja. A masszázst példaként említette meg, nem gondolta, hogy vevő lenne rá Pashthra.*
- Ahogy meg is nyomoríthat, ha kontár kezei közé kerülsz. *jegyzi meg aljasnak érzi magát, hogy ezt hozzá tette. Hiszen Lisse is ismer olyan pontokat a háton, amiknek ha alaposan neki veselkedne, nem igazán jobban érezné magát utána az illető. A következő szavaival viszont igazán dögnek is nevezhetné magát, vagy ostobának, hogy az első embert el akarja riasztani. De bár nem is biztos, hogy ezért mondja.*
- Sőt azt is hallottam, bár nem igazán hiszem el, de hogy egy nő így ölt meg egy férfit. Semmi fegyvert nem használt, csak megmasszírozta, és a férfi nem kelt fel többet. *mondja és kíváncsi a hatásra ezért kicsit kivár, mielőtt tovább folytatná.*
- De igazán szerintem biztos, hogy mérget dörzsölt be, ami az áldozata bőrén át felszívódott, és abba halt bele. *Aztán inkább elmosolyodik, hátradől a széken, és résnyire összehúzott szemmel méregeti Pasht. ~Vajon rájön-e hol hibázik a történet vagy sem? ~ Bár Lisse arra is tudna megoldást, de ha ez nem kerül szóba, úgy rátér a fiú kijelentésére, és kérdését megválaszolni.*
- Igen masszázst is szoktam időnként. Nagy szerencséd, mert elég jól értek hozzá. De most figyelmeztetlek, ha soha nem masszíroztak, vagy nagyon ritkán. Fájni fog. El ne merd úgy képzelni az én masszázsomat, mint amit bordélyban kapsz a kurtizánoktól. *ami a legjobb az egészben, hogy ehhez még erősnek se kell lennie, pusztán kézügyesség és jó technika kell hozzá. Pash válaszát pedig kíváncsian várja. Ám ha sikerült döbbenetbe löknie e pár szóval, azon is elégedetten fog mosolyogni.*
*Hasfájásra nagyon jó kotyvalékai vannak, azért biztos nem menne máshoz, hogy aranyat is legomboljanak róla. De így visszagondolva, tényleg nem keresett fel még egyszer sem gyógyítót mióta a saját lábára állt. És nem a szülei citálják el egyhez. Azt mindjárt gondolta, hogy a fiú talán többször is volt gyógyító kezek között. Azonban a dárda, és Pash története kissé megrázza. Na, most nem azért mert már szívéhez nőtt volna a fiú, bár az is lehetne. De ezek az elbeszélések mindig is kicsit elborzasztják.*
- Óh, az nagyon csúnya lehetett. *képed el, nem is tudja, mit kellene erre mondania. Láthatóan a fiú felépült belőle, így talán nem kéne ekkora feneket kerítenie neki. A gyógyítós mogorvaságra érdekesen felel.*
- Majd egyszer megfigyelem melyik is áll fenn, rendben? *kérdezi, elmosolyodik közben és kortyol a borból. Abban egyetért, hogy minek élnek az olyanok, akiknek már a kedve is elszállt az élettől. *
- Úgy tapasztaltam, hogy akik ilyenek, azok szoktak feleslegesen balhét gerjeszteni. Nekik mindegy már, és amikor az utolsó harcát akarja megvívni annak, több áldozata lesz, és nem csak a halált oly nagyon kívánó harcos. Egyesek belehalnak azok, szerencsések. A többi, aki megnyomorodik az meg hát egy életre szerez egy emléket, egy nyomot a testén vagy a lelkén. *Hosszabban mondja el ezt, de szeretné ha Pash letenne az ilyesmiről. Hangjában és arckifejezésében viszont kifürkészhetetlen, hogy átélt ilyet valakije vagy esetleg Lisse esett ilyen szörnyű esemény áldozatául. Vagy csak sok ilyen szerencsétlennel találkozott. De erre meg van az oka, nem akarja, hogy elsőre mindig mindent tudjanak róla. Viszont az ilyen önpusztító viselkedést elítéli.*
- Az ilyen önpusztító viselkedésbe nem csak egy valaki hal meg. Számtalan áldozata van, és az ilyen inkább vegyen be mérget vagy ugorjon valami szörnyeteg szájába az Erdőmélyén. *Teszi még hozzá, bár érdekes, mert Lisse nem foglalkozik másokkal, ez mégis nagyon tudja zavarni. Aztán kiderül pár dolog Pashról is, nem olyan önzetlen, mint amilyennek hitte. Végül is ki lehet használni a városi őrséget is, számtalan példa akadt már rá.*
- Akármiért is csinálod, szerintem jól járnak veled. *teszi hozzá kedvesen mosolyogva, és csak a vállba veregetés hiányzik a szavaihoz. A páncél miatt azonban ezt most kihagyja. A masszázst példaként említette meg, nem gondolta, hogy vevő lenne rá Pashthra.*
- Ahogy meg is nyomoríthat, ha kontár kezei közé kerülsz. *jegyzi meg aljasnak érzi magát, hogy ezt hozzá tette. Hiszen Lisse is ismer olyan pontokat a háton, amiknek ha alaposan neki veselkedne, nem igazán jobban érezné magát utána az illető. A következő szavaival viszont igazán dögnek is nevezhetné magát, vagy ostobának, hogy az első embert el akarja riasztani. De bár nem is biztos, hogy ezért mondja.*
- Sőt azt is hallottam, bár nem igazán hiszem el, de hogy egy nő így ölt meg egy férfit. Semmi fegyvert nem használt, csak megmasszírozta, és a férfi nem kelt fel többet. *mondja és kíváncsi a hatásra ezért kicsit kivár, mielőtt tovább folytatná.*
- De igazán szerintem biztos, hogy mérget dörzsölt be, ami az áldozata bőrén át felszívódott, és abba halt bele. *Aztán inkább elmosolyodik, hátradől a széken, és résnyire összehúzott szemmel méregeti Pasht. ~Vajon rájön-e hol hibázik a történet vagy sem? ~ Bár Lisse arra is tudna megoldást, de ha ez nem kerül szóba, úgy rátér a fiú kijelentésére, és kérdését megválaszolni.*
- Igen masszázst is szoktam időnként. Nagy szerencséd, mert elég jól értek hozzá. De most figyelmeztetlek, ha soha nem masszíroztak, vagy nagyon ritkán. Fájni fog. El ne merd úgy képzelni az én masszázsomat, mint amit bordélyban kapsz a kurtizánoktól. *ami a legjobb az egészben, hogy ehhez még erősnek se kell lennie, pusztán kézügyesség és jó technika kell hozzá. Pash válaszát pedig kíváncsian várja. Ám ha sikerült döbbenetbe löknie e pár szóval, azon is elégedetten fog mosolyogni.*
15076. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:32:15
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:32:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
* Ahogy Pash elnézi a lányt, meg tudja érteni, hogy nem nagyon volt még dolga gyógyítóval. Olyannak tűnik, aki maximum hasfájással keres fel ilyen embereket, és így belegondolva érthető is, hogy vele mindig kedvesen bántak. *
- Engem sajnos többször kellett már összefércelni. * Mondja a harcos, bár nem láthatóak most a sebhelyei, mert a ruha jótékonyan takarja azokat. * Egyszer még egy dárda is keresztül ment rajtam, itt.
* A válla alatt mutatja, hogy nagyjából hol lehet a seb, de persze ő se tudja teljesen pontosan megmondani. *
- És valóban, lehet, hogy mogorvaságnak éltem meg azt, hogy profin álltak a dologhoz. * Megvonja a vállát, nem sértette meg őt senki, és nem is úgy mondja őket mogorvának, hogy az rossz lenne.
Látja, hogy a másik reagál az aranyos lány megjegyzésre, de nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, főleg, hogy utána őt is aranyosnak hívják. Úgy érzi, hogy ez lehet a visszavágás a lányt ért jelzőre. *
- Ha valaki beleun az életbe, akkor feleslegesen éli tovább. * Vonja meg a vállát a harcos. * Ha velem ilyen történne, szerintem addig párbajoznék, amíg nem találnék valakit, aki véget vet neki. Legalább egy kis izgalom lenne még a végén, ami hajtana előre.
* Láthatóan nem zavarja a halál gondolata, se a sajátja, se másé. Talán nem az a tipikus városőri mentalitás, de nem is mondta soha, hogy tökéletes lenne. *
- Nem a háláért csinálom, vagy valami nemes dologból. * Siet leszögezni a dolgot, mielőtt Lisse még rossz képet alkotna róla. * Egyszerűen nincs munkám, és unatkozom. Ez is fizet annyit, hogy ne halljak éhen, az őrségben edzeni is tudom magam ingyen, és van is köztük olyan, akivel szívesen vívnék. És semmivel sem unalmasabb, mint karavánokkal járni a földet, és nem létező ellenfelektől védeni azokat.
* A magyarázat közben látható, hogy tényleg unalmasnak tartja ezeket a munkákat, pedig egykor még lelkesedett értük. Alighanem túl hamar fáradt bele, ha már most így beszél a dologról. A végtelenül naiv fiú szeme felcsillan, amikor a masszázsra terelődik a téma. *
- Azt hallottam, hogy egy jó masszázs csodákra képes. Tényleg ilyesmivel foglalkozol? Mert jól esne, ha valaki átnyomkodná az izmaimat. Biztos, hogy tele vagyok görcsökkel, és letapadt izmokkal. * Tényleg jól esne neki a dolog, és még ha nem is látszik rajta, valószínűleg a legtöbb férfival ellentétben ő tényleg masszázsra gondol. *
* Ahogy Pash elnézi a lányt, meg tudja érteni, hogy nem nagyon volt még dolga gyógyítóval. Olyannak tűnik, aki maximum hasfájással keres fel ilyen embereket, és így belegondolva érthető is, hogy vele mindig kedvesen bántak. *
- Engem sajnos többször kellett már összefércelni. * Mondja a harcos, bár nem láthatóak most a sebhelyei, mert a ruha jótékonyan takarja azokat. * Egyszer még egy dárda is keresztül ment rajtam, itt.
* A válla alatt mutatja, hogy nagyjából hol lehet a seb, de persze ő se tudja teljesen pontosan megmondani. *
- És valóban, lehet, hogy mogorvaságnak éltem meg azt, hogy profin álltak a dologhoz. * Megvonja a vállát, nem sértette meg őt senki, és nem is úgy mondja őket mogorvának, hogy az rossz lenne.
Látja, hogy a másik reagál az aranyos lány megjegyzésre, de nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, főleg, hogy utána őt is aranyosnak hívják. Úgy érzi, hogy ez lehet a visszavágás a lányt ért jelzőre. *
- Ha valaki beleun az életbe, akkor feleslegesen éli tovább. * Vonja meg a vállát a harcos. * Ha velem ilyen történne, szerintem addig párbajoznék, amíg nem találnék valakit, aki véget vet neki. Legalább egy kis izgalom lenne még a végén, ami hajtana előre.
* Láthatóan nem zavarja a halál gondolata, se a sajátja, se másé. Talán nem az a tipikus városőri mentalitás, de nem is mondta soha, hogy tökéletes lenne. *
- Nem a háláért csinálom, vagy valami nemes dologból. * Siet leszögezni a dolgot, mielőtt Lisse még rossz képet alkotna róla. * Egyszerűen nincs munkám, és unatkozom. Ez is fizet annyit, hogy ne halljak éhen, az őrségben edzeni is tudom magam ingyen, és van is köztük olyan, akivel szívesen vívnék. És semmivel sem unalmasabb, mint karavánokkal járni a földet, és nem létező ellenfelektől védeni azokat.
* A magyarázat közben látható, hogy tényleg unalmasnak tartja ezeket a munkákat, pedig egykor még lelkesedett értük. Alighanem túl hamar fáradt bele, ha már most így beszél a dologról. A végtelenül naiv fiú szeme felcsillan, amikor a masszázsra terelődik a téma. *
- Azt hallottam, hogy egy jó masszázs csodákra képes. Tényleg ilyesmivel foglalkozol? Mert jól esne, ha valaki átnyomkodná az izmaimat. Biztos, hogy tele vagyok görcsökkel, és letapadt izmokkal. * Tényleg jól esne neki a dolog, és még ha nem is látszik rajta, valószínűleg a legtöbb férfival ellentétben ő tényleg masszázsra gondol. *
15075. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:19:00
Üzenet elküldve: 2020-04-27 13:19:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Figyelmesen hallgatja a férfi mondandóját, és majdnem mosolyra is kel az arca attól, hogy bevonták őt efféle bensőséges információkba, amikről bizonyosan nem boldogan beszél a másik. Jól esik neki a bizalom, úgy érzi végre valaki megbízik benne, hiszen a szülei örökké kizárták a gyermek szemmel az, oly áhítatos felnőtt körökből, de ez valahogy az évek során sem változott, csak keményebb lett a nőben élő tüske. *
- Büszke lehetsz magadra, van benned erő. *feleli egy kis gondolkodás után a szőke teremtés, majd már a kérdésére érkezik is az enyhén köd fedte válasz.*
- Lehetséges* pirul bele a mondandójába, és az ujjai közé temeti mosolygó arcát. *
- Ez, olyan szokatlan. Nem szoktak nekem, ilyet mondani. *továbbra is a két tenyere mögött rejtőzködve pusmog, de igazán ő maga sem érti miért. Talán az anyja szavai visszhangoznak a fejében, és azok öltenek, ily szégyenteljes érzést a lányban, aki igazából elképesztően boldog és élvezettől telt helyzetnek ítéli a jelenlegi pillanataikat, de a múlt mindig ott lebeg Ode arca előtt, és még van hatalma felette érzéseket kelteni benne, amik maga sem tudja, hogy az övéi e. ~Egyszer teszek valamit amivel teljesen túl lépek rajtuk, és talán ez nincs is, olyan messze~. *
*Figyelmesen hallgatja a férfi mondandóját, és majdnem mosolyra is kel az arca attól, hogy bevonták őt efféle bensőséges információkba, amikről bizonyosan nem boldogan beszél a másik. Jól esik neki a bizalom, úgy érzi végre valaki megbízik benne, hiszen a szülei örökké kizárták a gyermek szemmel az, oly áhítatos felnőtt körökből, de ez valahogy az évek során sem változott, csak keményebb lett a nőben élő tüske. *
- Büszke lehetsz magadra, van benned erő. *feleli egy kis gondolkodás után a szőke teremtés, majd már a kérdésére érkezik is az enyhén köd fedte válasz.*
- Lehetséges* pirul bele a mondandójába, és az ujjai közé temeti mosolygó arcát. *
- Ez, olyan szokatlan. Nem szoktak nekem, ilyet mondani. *továbbra is a két tenyere mögött rejtőzködve pusmog, de igazán ő maga sem érti miért. Talán az anyja szavai visszhangoznak a fejében, és azok öltenek, ily szégyenteljes érzést a lányban, aki igazából elképesztően boldog és élvezettől telt helyzetnek ítéli a jelenlegi pillanataikat, de a múlt mindig ott lebeg Ode arca előtt, és még van hatalma felette érzéseket kelteni benne, amik maga sem tudja, hogy az övéi e. ~Egyszer teszek valamit amivel teljesen túl lépek rajtuk, és talán ez nincs is, olyan messze~. *
15074. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 12:42:58
Üzenet elküldve: 2020-04-27 12:42:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*Vagy csak nem volt szüksége eddig igazi gyógyítóra, így nem hozta velük össze a sors. Se nyugodttal, se mogorvával. Az meg hogy így találkozások alkalmával beszélgetve az illető gyógyító vagy harcos volt, nos, hát sosem kérdezte, mert amúgy nem is érdekelte. Ha bárki mesélt neki a foglalkozásáról meghallgatta, de sosem unszolt erre senkit.*
- Bevallom nem sokszor volt szükségem gyógyítóra, így nem találkoztam annyival, hogy erről meg tudjak győződni magam. *árulja el mégiscsak az okát.*
- Lehet nem is mogorvák, hanem csak hűvös határozott nyugalommal tesznek mindent. Amit könnyű félreérteni. *találgat, mert akár így is lehet. De bár ebben tényleg nem fog tudni hiteles véleményt formálni.
A kard elnevezésre Pash nevet, Lisse pedig követi ebben.*
- Inkán nem is érdekel. *legyint az ilyenekre. Bólint, hogy nem kerülne egy fegyver útjába se, és felvonja szemöldökét, ahogy aranyos kislánynak nevezi. Hozzászokott már, hogy sosem látják annak, ami valójában. Van előnye is annak ha elf fajba tartozik valaki száz éve alatt folyton csak bájos lánynak nézik őket. Legalábbis a családjában ez mindig így volt.*
- Aranyos vagy te is, legalábbis nem olyan életunt, mint egy némely harcos, akikkel találkoztam. ~Mondjuk azok biztos idősebbek voltak nálad.~ *fejezi be gondolatai között. Közben isznak a jó kívánságokra. Lisse az almabort szereti, ám ha be akar rúgni, amit ritkán szokott akkor máshoz nyúlna. Nem is feltétlen alkoholba kéne önteni, mehetne akár vízbe is a saját kikevert kis receptje, és bőven elég lenne belőle akár két korty is.
~Nyugodt békeidő, korábban lázadás… Városőr?~ Zakatolnak Lisse gondolatai, ahogy hallja a továbbiakat. ~Jó lesz, figyelnem miket mondok neki.~ Jegyzi meg magának.*
- Az egy nagyon nemes feladat, de lehet kicsit hálátlan is. *Lissének még sosem jutott eszébe, hogy jót tegyen a képességeivel. Ilyen önszántából, beálljon, mondjuk valakikhez és gyógyítson vagy segítse a tudásával az elesetteket. Van benne annyi önzés, hogy inkább magának akar jót és nem másnak. *
- Most sehogyan sem megy. Tegnap érkeztem csak vissza Artheniorba, de ahol laktam az pont a lázadás áldozatává vált, így most újra kell terveznem bizonyos dolgokat. *mondja, persze biztosan megoldja, csak még nem tudja, hogyan is fogja. A nemesek említésére szeme sarkából kifejezetten érdeklődő kihívó pillantásokkal nézi Pasht. Persze csak pár pillanat, hiheti a fiú, hogy beképzelte az egészet. ~Nem kifejezetten a nemesek voltak a vevőim.~ Persze voltak közöttük nemesek is, de főleg máshonnan érkeztek a vevői a kencéire. Nem veszi rossz néven a kérdést, inkább kedves érdeklődésnek tudja be.*
- Nem csak kencéket készítek, szóval több lábon állok, mondjuk így. *jegyzi meg, és nem tudja, mennyire akarjon egy városőrhöz ennél őszintébb és közvetlenebb lenni.*
- Hát masszázsra például nem igen a nemesek jöttek. Sérülések után gyorsabban áll helyre a végtag, ha megmasszírozva, tornáztatva van. Főleg az olyan sérülések után, amik nagyon sokat feküdt magatehetetlen a beteg. Azoknál felgyorsul a gyógyulási folyamat. *mondja hosszabban, közben iszik a borból. A sok beszédtől egészen kiszárad a szája.*
*Vagy csak nem volt szüksége eddig igazi gyógyítóra, így nem hozta velük össze a sors. Se nyugodttal, se mogorvával. Az meg hogy így találkozások alkalmával beszélgetve az illető gyógyító vagy harcos volt, nos, hát sosem kérdezte, mert amúgy nem is érdekelte. Ha bárki mesélt neki a foglalkozásáról meghallgatta, de sosem unszolt erre senkit.*
- Bevallom nem sokszor volt szükségem gyógyítóra, így nem találkoztam annyival, hogy erről meg tudjak győződni magam. *árulja el mégiscsak az okát.*
- Lehet nem is mogorvák, hanem csak hűvös határozott nyugalommal tesznek mindent. Amit könnyű félreérteni. *találgat, mert akár így is lehet. De bár ebben tényleg nem fog tudni hiteles véleményt formálni.
A kard elnevezésre Pash nevet, Lisse pedig követi ebben.*
- Inkán nem is érdekel. *legyint az ilyenekre. Bólint, hogy nem kerülne egy fegyver útjába se, és felvonja szemöldökét, ahogy aranyos kislánynak nevezi. Hozzászokott már, hogy sosem látják annak, ami valójában. Van előnye is annak ha elf fajba tartozik valaki száz éve alatt folyton csak bájos lánynak nézik őket. Legalábbis a családjában ez mindig így volt.*
- Aranyos vagy te is, legalábbis nem olyan életunt, mint egy némely harcos, akikkel találkoztam. ~Mondjuk azok biztos idősebbek voltak nálad.~ *fejezi be gondolatai között. Közben isznak a jó kívánságokra. Lisse az almabort szereti, ám ha be akar rúgni, amit ritkán szokott akkor máshoz nyúlna. Nem is feltétlen alkoholba kéne önteni, mehetne akár vízbe is a saját kikevert kis receptje, és bőven elég lenne belőle akár két korty is.
~Nyugodt békeidő, korábban lázadás… Városőr?~ Zakatolnak Lisse gondolatai, ahogy hallja a továbbiakat. ~Jó lesz, figyelnem miket mondok neki.~ Jegyzi meg magának.*
- Az egy nagyon nemes feladat, de lehet kicsit hálátlan is. *Lissének még sosem jutott eszébe, hogy jót tegyen a képességeivel. Ilyen önszántából, beálljon, mondjuk valakikhez és gyógyítson vagy segítse a tudásával az elesetteket. Van benne annyi önzés, hogy inkább magának akar jót és nem másnak. *
- Most sehogyan sem megy. Tegnap érkeztem csak vissza Artheniorba, de ahol laktam az pont a lázadás áldozatává vált, így most újra kell terveznem bizonyos dolgokat. *mondja, persze biztosan megoldja, csak még nem tudja, hogyan is fogja. A nemesek említésére szeme sarkából kifejezetten érdeklődő kihívó pillantásokkal nézi Pasht. Persze csak pár pillanat, hiheti a fiú, hogy beképzelte az egészet. ~Nem kifejezetten a nemesek voltak a vevőim.~ Persze voltak közöttük nemesek is, de főleg máshonnan érkeztek a vevői a kencéire. Nem veszi rossz néven a kérdést, inkább kedves érdeklődésnek tudja be.*
- Nem csak kencéket készítek, szóval több lábon állok, mondjuk így. *jegyzi meg, és nem tudja, mennyire akarjon egy városőrhöz ennél őszintébb és közvetlenebb lenni.*
- Hát masszázsra például nem igen a nemesek jöttek. Sérülések után gyorsabban áll helyre a végtag, ha megmasszírozva, tornáztatva van. Főleg az olyan sérülések után, amik nagyon sokat feküdt magatehetetlen a beteg. Azoknál felgyorsul a gyógyulási folyamat. *mondja hosszabban, közben iszik a borból. A sok beszédtől egészen kiszárad a szája.*
15073. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 12:40:20
Üzenet elküldve: 2020-04-27 12:40:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Némi keserűséget élesztenek benne a nő szavai, mert fiatalkori önmagára emlékezteti, aki azt gondolta, hogy mivel sehol sincs helye, egyetlen dolga, hogy kiélvezze az életet. Ez részben most is igaz rá, továbbra sem veti meg az élvezeteket, de legalább már talált valamit, ami a változatos, forró esték mellett állandónak bizonyul szánalmas kis életében.*
- Végül is igazad van...
*Mosolyodik el halványan, tekintetével követve a nő mozdulatait, várva vissza maga mellé, hiszen így jóval hidegebb az ágy.*
- Á, én sosem tévedek.
*Bámulja ő is a plafont, mélyet sóhajtva, amikor megérzi a félvér érintését, s mellkasára visszahuppanó fejét. Úgy érzi, hozzá tudna szokni, hogy minden reggel így ébred, talán egy kellemesebb élet lenne, ha megállapodna. Csak azt is tudja magáról, hogy nem az a megállapodós típus. Aki képes volt családját, s esetleges gyerekét minden szívfájdalom nélkül maga mögött hagyni, hogy lehetne hűséges bárkihez? Épp ezért nem is áltatja magát ilyen ábrándokkal, beletörődött, hogy ő nem az a típus, aki mellé állandó társ kellene. A család gondolatától meg egyenesen kirázza a hideg, nincs az az isten, hogy neki porontyai legyenek. Púp a háton, amilyen ő is volt szülei számára.*
- Ha nem a hosszúéletűek közé születtem volna, alighanem úgy látnám a dolgokat, ahogy te.
*Folytatja az elmélyült filozofálgatást az élet értelméről. De nem úgy mondja, mint aki nagyra van fajával, inkább szomorúan, tudva, hogy lassan fog eltelni az a párszáz év, ami neki adatott. Még talán enyhe irigységet is érez, hiszen ha tudná, hogy 70-80 évnél nincs több ideje hátra, hagyná az összes küzdelmes, nagy álmát és munkáját, s kiélvezné fiatalkorát amíg csak lehet.*
- Én szintúgy. Még ha nem is néznéd ki belőlem, szeretek beszélgetni, még az ilyen esték után is. Csak sokan nem vevők rá, meg hát van egy stílusom.
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Némi keserűséget élesztenek benne a nő szavai, mert fiatalkori önmagára emlékezteti, aki azt gondolta, hogy mivel sehol sincs helye, egyetlen dolga, hogy kiélvezze az életet. Ez részben most is igaz rá, továbbra sem veti meg az élvezeteket, de legalább már talált valamit, ami a változatos, forró esték mellett állandónak bizonyul szánalmas kis életében.*
- Végül is igazad van...
*Mosolyodik el halványan, tekintetével követve a nő mozdulatait, várva vissza maga mellé, hiszen így jóval hidegebb az ágy.*
- Á, én sosem tévedek.
*Bámulja ő is a plafont, mélyet sóhajtva, amikor megérzi a félvér érintését, s mellkasára visszahuppanó fejét. Úgy érzi, hozzá tudna szokni, hogy minden reggel így ébred, talán egy kellemesebb élet lenne, ha megállapodna. Csak azt is tudja magáról, hogy nem az a megállapodós típus. Aki képes volt családját, s esetleges gyerekét minden szívfájdalom nélkül maga mögött hagyni, hogy lehetne hűséges bárkihez? Épp ezért nem is áltatja magát ilyen ábrándokkal, beletörődött, hogy ő nem az a típus, aki mellé állandó társ kellene. A család gondolatától meg egyenesen kirázza a hideg, nincs az az isten, hogy neki porontyai legyenek. Púp a háton, amilyen ő is volt szülei számára.*
- Ha nem a hosszúéletűek közé születtem volna, alighanem úgy látnám a dolgokat, ahogy te.
*Folytatja az elmélyült filozofálgatást az élet értelméről. De nem úgy mondja, mint aki nagyra van fajával, inkább szomorúan, tudva, hogy lassan fog eltelni az a párszáz év, ami neki adatott. Még talán enyhe irigységet is érez, hiszen ha tudná, hogy 70-80 évnél nincs több ideje hátra, hagyná az összes küzdelmes, nagy álmát és munkáját, s kiélvezné fiatalkorát amíg csak lehet.*
- Én szintúgy. Még ha nem is néznéd ki belőlem, szeretek beszélgetni, még az ilyen esték után is. Csak sokan nem vevők rá, meg hát van egy stílusom.
15072. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:21:42
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:21:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
- Akkor szerencsés vagy. * Nevet Pash jókedvűen. * Én jóformán csak mogorvával találkoztam. De meg lehet érteni, amikor sürgősen kell ellátni valakit, akkor célszerű mogorván parancsolni és utasítani, mint kérni.
* A fiúnak határozott elképzelései vannak arról, hogy miért nem unalmas az élet, de ezeket most megtartja magának. A lány nem olyannak tűnik, aki szívesen hallgatná a harcos életfelfogását, úgyhogy inkább bőszen hallgat. Az elnevezett, de eltörő kardra is csak a fejét csóválja, nem is tud mit mondani rá, annyira abszurd a gondolat. *
- Nem tudom. * Válaszol azért a kérdésre, de tényleg, még belegondolni is rossz egy ilyen helyzetbe. Apró kuncogás jelzi, hogy szórakoztatja őt a dolog. Arra viszont bólint, hogy a lány nem kerülne egyik fegyver útjába sem. *
- Határozottan bölcs elgondolás. De szerencsére nem szokása az embereknek, hogy ilyen aranyos lányokat fenyegessenek velük. Vagy ha igen, hát arra van az őrség. * A koccintás után a fiú is iszik a borból, nem olyan jó, mint a sör, de nem mutatja jelét, hogy zavarná a dolog. Végül is, ez is alkohol, nem is olyan drága, úgyhogy mindegy neki. A második kortynál már nem is zavarja annyira az íz, ahogy kezdi megszokni, csak az első volt annyira furcsa. *
- Hát éppen nyugodt békeidő van errefelé. * Válaszol a kérdésre. * Bár korábban volt egy csúnya lázadás, azt én pont elkerültem. ~ Csak utána jöttem vissza, hogy megpróbáljam elrabolni a kovácsot. ~ Most pedig a Kaszárnyából jövök. Jelentkeztem városi őrnek, úgy sincs most jobb dolgom, náluk pedig talán még jót is tehetek a tudásommal.
* Megvonja a vállát, jól láthatóan nem ez álmai foglalkozása, vágyainak beteljesülése. *
- És neked jól megy az üzlet? * Kérdezi, visszautalva arra, hogy ő már hallotta a másik foglalkozását, de még meg is jegyezte azt. Pedig ritkán szokták érdekelni mások. * Úgy hallottam, hogy elég kevés nemes maradt errefelé a lázadás után. Nem tudom, hogy mennyien szeretnének mostanában mindenféle kencéket vásárolni.
* Nem lenéző a kérdés, őszintén érdeklődő, talán egy kis aggodalom is van a hangjában, bár ezt biztosra nem lehet megmondani. *
- Akkor szerencsés vagy. * Nevet Pash jókedvűen. * Én jóformán csak mogorvával találkoztam. De meg lehet érteni, amikor sürgősen kell ellátni valakit, akkor célszerű mogorván parancsolni és utasítani, mint kérni.
* A fiúnak határozott elképzelései vannak arról, hogy miért nem unalmas az élet, de ezeket most megtartja magának. A lány nem olyannak tűnik, aki szívesen hallgatná a harcos életfelfogását, úgyhogy inkább bőszen hallgat. Az elnevezett, de eltörő kardra is csak a fejét csóválja, nem is tud mit mondani rá, annyira abszurd a gondolat. *
- Nem tudom. * Válaszol azért a kérdésre, de tényleg, még belegondolni is rossz egy ilyen helyzetbe. Apró kuncogás jelzi, hogy szórakoztatja őt a dolog. Arra viszont bólint, hogy a lány nem kerülne egyik fegyver útjába sem. *
- Határozottan bölcs elgondolás. De szerencsére nem szokása az embereknek, hogy ilyen aranyos lányokat fenyegessenek velük. Vagy ha igen, hát arra van az őrség. * A koccintás után a fiú is iszik a borból, nem olyan jó, mint a sör, de nem mutatja jelét, hogy zavarná a dolog. Végül is, ez is alkohol, nem is olyan drága, úgyhogy mindegy neki. A második kortynál már nem is zavarja annyira az íz, ahogy kezdi megszokni, csak az első volt annyira furcsa. *
- Hát éppen nyugodt békeidő van errefelé. * Válaszol a kérdésre. * Bár korábban volt egy csúnya lázadás, azt én pont elkerültem. ~ Csak utána jöttem vissza, hogy megpróbáljam elrabolni a kovácsot. ~ Most pedig a Kaszárnyából jövök. Jelentkeztem városi őrnek, úgy sincs most jobb dolgom, náluk pedig talán még jót is tehetek a tudásommal.
* Megvonja a vállát, jól láthatóan nem ez álmai foglalkozása, vágyainak beteljesülése. *
- És neked jól megy az üzlet? * Kérdezi, visszautalva arra, hogy ő már hallotta a másik foglalkozását, de még meg is jegyezte azt. Pedig ritkán szokták érdekelni mások. * Úgy hallottam, hogy elég kevés nemes maradt errefelé a lázadás után. Nem tudom, hogy mennyien szeretnének mostanában mindenféle kencéket vásárolni.
* Nem lenéző a kérdés, őszintén érdeklődő, talán egy kis aggodalom is van a hangjában, bár ezt biztosra nem lehet megmondani. *
15071. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:21:02
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:21:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy véletlen találkozás//
*A lány válaszát hallva mosolyogni kezd. ~Örülök, hogy végül nem fajultak el a dolgok, és nem kezdtünk el veszekedni.~ Gondolja magában, majd egy nyugodt sóhajtással válaszol a lány kérdéseire.*
-Nos nem nagyon jártam még a közeli helyeken, de ha válaszolnom kell, talán a fák ágain szeretek ücsörögni és a madarak énekét hallgatni. Szeretem azokat a helyeket, ahol könnyedén meglehet lapulni és észrevétlen maradni. Hogy miért téged választanálak egy ilyen kalandra? Nos, hogyha nem csal a szemem, akkor tündér vagy. Nos én nem nagyon találkoztam még tündérrel. Örülnék, egy tündér társaságának, ezért hadd kérdezzem meg tőled, nem e szeretnél csatlakozni hozzám pár hosszabb kalandra? Ahogy elnéztem jó társaság is lehetsz. Legalább is én ezt gondolom rólad.
*Fejezi be a hosszúra sikeredett választ egy kis nevetéssel. Újra a lányra szegezi tekintetét.*
*A lány válaszát hallva mosolyogni kezd. ~Örülök, hogy végül nem fajultak el a dolgok, és nem kezdtünk el veszekedni.~ Gondolja magában, majd egy nyugodt sóhajtással válaszol a lány kérdéseire.*
-Nos nem nagyon jártam még a közeli helyeken, de ha válaszolnom kell, talán a fák ágain szeretek ücsörögni és a madarak énekét hallgatni. Szeretem azokat a helyeket, ahol könnyedén meglehet lapulni és észrevétlen maradni. Hogy miért téged választanálak egy ilyen kalandra? Nos, hogyha nem csal a szemem, akkor tündér vagy. Nos én nem nagyon találkoztam még tündérrel. Örülnék, egy tündér társaságának, ezért hadd kérdezzem meg tőled, nem e szeretnél csatlakozni hozzám pár hosszabb kalandra? Ahogy elnéztem jó társaság is lehetsz. Legalább is én ezt gondolom rólad.
*Fejezi be a hosszúra sikeredett választ egy kis nevetéssel. Újra a lányra szegezi tekintetét.*
15070. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:03:04
Üzenet elküldve: 2020-04-27 10:03:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*A felajánlásra, hogy Pash tanít neki pár apró fogást a tőrrel, el kell, gondolkozzon rajta.*
- Ez nagyon kedves tőled, csak azt nem tudom, hogy képes lennék-e használni, ha olyan helyzetbe kerülnék. *Mert ugye azért ha valaki harcosnak tanul egész életében az könnyebben ránt fegyvert. Lissé inkább eltűri a rosszat, és ha alkalmas pillanat adódik, akkor lecsap, de akkor könyörtelenül. Bájos pofijából úgy sem néznek ki belőle semmi rosszat. Átgondolja Pash szavait, hogy mennyire lehet igaz, hogy egyes szakmák megkeserítik azt, aki űzi.*
- Egy kicsit elbizonytalanodtam tőle, nem biztos, hogy így van. Például mogorva gyógyítóval még sosem találkoztam. Nekem sosem sikerült olyan nyugodtnak maradnom, mint amilyennek ők szoktak lenni. *Például, ha egy csatatérre keveredne, ahol már csak a sérültek jajveszékelése hallatszana, biztosan azt se tudja, hogyan kezdjen hozzá, hacsak nem ijedne meg a látványtól. Még lehet az aznapi ebédjét is kiadná magából, úgy aztán nagy segítség lenne. A gyógyítók ezzel szemben hűvös nyugalommal rendezetten ellátják a sérülteket.*
- Talán ezért nem unalmas az élet, mert nem egyformán teszünk dolgokat. Két harcos, zsoldos vagy gyógyító sem ugyanolyan. *mélázik el ezen. A fegyverek és a tárgyak elnevezésére viszont már határozottabb véleményt formál, és jobban hozzá is tud szólni.*
- Mit csinálhat az olyan harcos, ha kardja eltörik? Vajon ugyanúgy nevezi el a következőt is? *fűzi tovább a fonalat, ha már szóba került nagyon is kíváncsi lenne erre. De ezt vélhetően nem Pashtól fogja megtudni. A másik kérdésére viszont több is, mint kielégítő választ kap. Nagyon is élénk fantáziájával el tudja képzelni a két fegyver milyen pusztítást végezhet. A brutális, kaszabolás és aprítás szavakra összerezzen. Mintha éppen előtte mutatnák be egy élő személyen a pallos hátborzongató képességeit. A hasonlat már inkább jobban hangzik, bár már késő túl sokat hallott és ezáltal látott. Érzékeny a gyomra, de képes erőt venni magán, így most is megteszi ezt. Szerencsére a fehér bőrének hála nem látszik, hogy kissé sápadtabb lett, talán ebben a Pegazus fényviszonyai is mellé állnak.*
- Érdekes, hogy mennyire különböznek. Mindenesetre egyik útjába se kerülnék. *mondja halkan, és megérkezik a bor. Az iménti gyomrának felkavarására pont jó lesz. A köszöntésre elmosolyodik.*
- Köszönöm, és igyunk még a te egészségedre is. *ezzel emeli poharát, és ha akarja pash koccinthatnak is, ha nem akkor csak iszik a borból.*
- Jó hogy valami nem változik. *mondja, ahogy megízlelte az almabort. A Pegazusban ugyanis ez volt a kedvence mindig is. ~Úgy fest, maradhat is.~*
- És van valami harcosokhoz illő dolgod vagy éppen olyan nyugodt békeidő van erre felé. *nem árt, ha tapogatózik, hacsak pár napja járja ismét a várost.*
*A felajánlásra, hogy Pash tanít neki pár apró fogást a tőrrel, el kell, gondolkozzon rajta.*
- Ez nagyon kedves tőled, csak azt nem tudom, hogy képes lennék-e használni, ha olyan helyzetbe kerülnék. *Mert ugye azért ha valaki harcosnak tanul egész életében az könnyebben ránt fegyvert. Lissé inkább eltűri a rosszat, és ha alkalmas pillanat adódik, akkor lecsap, de akkor könyörtelenül. Bájos pofijából úgy sem néznek ki belőle semmi rosszat. Átgondolja Pash szavait, hogy mennyire lehet igaz, hogy egyes szakmák megkeserítik azt, aki űzi.*
- Egy kicsit elbizonytalanodtam tőle, nem biztos, hogy így van. Például mogorva gyógyítóval még sosem találkoztam. Nekem sosem sikerült olyan nyugodtnak maradnom, mint amilyennek ők szoktak lenni. *Például, ha egy csatatérre keveredne, ahol már csak a sérültek jajveszékelése hallatszana, biztosan azt se tudja, hogyan kezdjen hozzá, hacsak nem ijedne meg a látványtól. Még lehet az aznapi ebédjét is kiadná magából, úgy aztán nagy segítség lenne. A gyógyítók ezzel szemben hűvös nyugalommal rendezetten ellátják a sérülteket.*
- Talán ezért nem unalmas az élet, mert nem egyformán teszünk dolgokat. Két harcos, zsoldos vagy gyógyító sem ugyanolyan. *mélázik el ezen. A fegyverek és a tárgyak elnevezésére viszont már határozottabb véleményt formál, és jobban hozzá is tud szólni.*
- Mit csinálhat az olyan harcos, ha kardja eltörik? Vajon ugyanúgy nevezi el a következőt is? *fűzi tovább a fonalat, ha már szóba került nagyon is kíváncsi lenne erre. De ezt vélhetően nem Pashtól fogja megtudni. A másik kérdésére viszont több is, mint kielégítő választ kap. Nagyon is élénk fantáziájával el tudja képzelni a két fegyver milyen pusztítást végezhet. A brutális, kaszabolás és aprítás szavakra összerezzen. Mintha éppen előtte mutatnák be egy élő személyen a pallos hátborzongató képességeit. A hasonlat már inkább jobban hangzik, bár már késő túl sokat hallott és ezáltal látott. Érzékeny a gyomra, de képes erőt venni magán, így most is megteszi ezt. Szerencsére a fehér bőrének hála nem látszik, hogy kissé sápadtabb lett, talán ebben a Pegazus fényviszonyai is mellé állnak.*
- Érdekes, hogy mennyire különböznek. Mindenesetre egyik útjába se kerülnék. *mondja halkan, és megérkezik a bor. Az iménti gyomrának felkavarására pont jó lesz. A köszöntésre elmosolyodik.*
- Köszönöm, és igyunk még a te egészségedre is. *ezzel emeli poharát, és ha akarja pash koccinthatnak is, ha nem akkor csak iszik a borból.*
- Jó hogy valami nem változik. *mondja, ahogy megízlelte az almabort. A Pegazusban ugyanis ez volt a kedvence mindig is. ~Úgy fest, maradhat is.~*
- És van valami harcosokhoz illő dolgod vagy éppen olyan nyugodt békeidő van erre felé. *nem árt, ha tapogatózik, hacsak pár napja járja ismét a várost.*
15069. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 09:15:12
Üzenet elküldve: 2020-04-27 09:15:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Szemmel láthatóan tetszik Myrnek a zene és ahogy Learon végül körbenéz, ő sem lát olyanokat, akik mást mondanának. Egy részeg törpe zúgolódik magában egy sarokba tolt asztalon, de a pásztornak úgy tűnik fel, hogy akármi történne, az akkor is zsörtölődne. Még ha sötételf gyerekek hullanának az égből, az sem zavarná meg a bosszankodásban. Persze most a gnóm lány a lényeg, aki átszellemül még ettől a rövid pásztor-szólamtól is és fejének mozgásával átveszi a ritmust.*
-Tudok még párat. Hosszabbat, rövidebbet… *Vonja meg a vállát mosolyogva, de a furulyát végül elteszi a zsákjába, mutatva, hogy most nem fog mást eljátszani. Nem akarja felbőszíteni a fogadó népét, hiszen lehet először jól vették a muzsikaszót, de ha most nekiállna megint, lehet már kapna egy-két kellemetlenkedő szót. Aztán újabb mondatokat hallhat a Sajt-mester a már említett nagyapáról, akit nagyon szívén viselhet a gnóm lány, ha szinte mindenről rá asszociál.*
-Lanton? Na látja, ahhoz nem értek. Az nekem bonyolult hangszer. A furulyát csak fújni kell és pár lukat lefogni és már szól is! *Mosolyog a nőre a mágus. Mindig is tisztelte az olyan zenészeket, akik ezekből a furfangos zeneszerszámokból élvezetes hangokat tudnak előcsalni.*
-Mi a tűz mellett énekeltünk. Persze volt, aki zenélt, de mindig inkább az ének volt előtérben. Egyenként egyikünknek sem volt jó hangja, de ha az egész család és a bérmunkások és mindenki, aki ott volt, nekikezdett, mindig csodás lett a végén! *Mosolyodik el lágyan a férfi, és eldönti magában, hogyha végre otthon lesz, Fortasékkal is megpróbálkozik legközelebb.*
//Learon és Myr//
*Szemmel láthatóan tetszik Myrnek a zene és ahogy Learon végül körbenéz, ő sem lát olyanokat, akik mást mondanának. Egy részeg törpe zúgolódik magában egy sarokba tolt asztalon, de a pásztornak úgy tűnik fel, hogy akármi történne, az akkor is zsörtölődne. Még ha sötételf gyerekek hullanának az égből, az sem zavarná meg a bosszankodásban. Persze most a gnóm lány a lényeg, aki átszellemül még ettől a rövid pásztor-szólamtól is és fejének mozgásával átveszi a ritmust.*
-Tudok még párat. Hosszabbat, rövidebbet… *Vonja meg a vállát mosolyogva, de a furulyát végül elteszi a zsákjába, mutatva, hogy most nem fog mást eljátszani. Nem akarja felbőszíteni a fogadó népét, hiszen lehet először jól vették a muzsikaszót, de ha most nekiállna megint, lehet már kapna egy-két kellemetlenkedő szót. Aztán újabb mondatokat hallhat a Sajt-mester a már említett nagyapáról, akit nagyon szívén viselhet a gnóm lány, ha szinte mindenről rá asszociál.*
-Lanton? Na látja, ahhoz nem értek. Az nekem bonyolult hangszer. A furulyát csak fújni kell és pár lukat lefogni és már szól is! *Mosolyog a nőre a mágus. Mindig is tisztelte az olyan zenészeket, akik ezekből a furfangos zeneszerszámokból élvezetes hangokat tudnak előcsalni.*
-Mi a tűz mellett énekeltünk. Persze volt, aki zenélt, de mindig inkább az ének volt előtérben. Egyenként egyikünknek sem volt jó hangja, de ha az egész család és a bérmunkások és mindenki, aki ott volt, nekikezdett, mindig csodás lett a végén! *Mosolyodik el lágyan a férfi, és eldönti magában, hogyha végre otthon lesz, Fortasékkal is megpróbálkozik legközelebb.*
15068. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 08:52:11
Üzenet elküldve: 2020-04-27 08:52:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ally és Bonternos//
- Remélem, még találkozunk.* Mondja búcsúzásképpen a távozó Theának. Az öleléstől nem húzódik el, sőt, ő is átöleli a lányt. Így kettesben marad Bonternossal. ~Ki tudja, lehet, még egy jó beszélgetés lesz belőle.~ S magában el is mosolyodik. A férfi kérdése kicsit meglepi, s nem is felel rögtön. Bár az elf mosolyog, Allynak mégis kissé rosszul esik a kérdés.*
- Én nem cáfolom meg semmilyen kijelentését. Csak a véleményemet mondtam el. És egyáltalán nem akarom megváltoztatni a gondolkodását. Sajnálom, ha ezt érzi.
*Hangja nyugodt és távol áll a vádaskodástól. Ám a nyugodtság ellenére is érződhet Ally csekély sértettsége. Nem azzal van baja, ha valaki elmondja a véleményét. Nagyon tiszteli azokat, akik őszintén kimondják, amit gondolnak, bármiről is legyen szó. Pusztán a férfi kérdése hallatán arra tud gondolni, hogy Bonternos cáfolásnak élte meg a véleménykinyilvánítását, és rosszul esik neki, ha a férfi erre gondol.*
- Remélem, még találkozunk.* Mondja búcsúzásképpen a távozó Theának. Az öleléstől nem húzódik el, sőt, ő is átöleli a lányt. Így kettesben marad Bonternossal. ~Ki tudja, lehet, még egy jó beszélgetés lesz belőle.~ S magában el is mosolyodik. A férfi kérdése kicsit meglepi, s nem is felel rögtön. Bár az elf mosolyog, Allynak mégis kissé rosszul esik a kérdés.*
- Én nem cáfolom meg semmilyen kijelentését. Csak a véleményemet mondtam el. És egyáltalán nem akarom megváltoztatni a gondolkodását. Sajnálom, ha ezt érzi.
*Hangja nyugodt és távol áll a vádaskodástól. Ám a nyugodtság ellenére is érződhet Ally csekély sértettsége. Nem azzal van baja, ha valaki elmondja a véleményét. Nagyon tiszteli azokat, akik őszintén kimondják, amit gondolnak, bármiről is legyen szó. Pusztán a férfi kérdése hallatán arra tud gondolni, hogy Bonternos cáfolásnak élte meg a véleménykinyilvánítását, és rosszul esik neki, ha a férfi erre gondol.*
15067. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 07:47:27
Üzenet elküldve: 2020-04-27 07:47:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A harcos hagyja, hogy a combok között kössön ki keze, és mosolyogva bólint. *
- Érzem, lánghajú tolvajlány. * Mosolyog rá büszkén, és azt is hagyja, hogy hanyatt döntsék. Nem biztos a folytatásban, de amikor ismét a testére kerül a meseszép arc, egy kicsit sem néz ki úgy, mint aki bánná. Át is öleli a másikat, mintha izmos karjaival a világ minden bajától meg tudná óvni, védeni. Ügyel rá, hogy karjának súlya ne legyen kellemetlen, ne nyomja a másikat, és ne is szorítsa túl szorosan. De azért érezhető az ölelése.
A kérdés meglepi, egyáltalán nem várta. Pár pillanatig gondolkodik, hogy hazudjon, de végül úgy dönt, az ő Daesyse megérdemli az igazat. Nagyot sóhajtva kezd bele. *
- Nos, nem tudom, hogy mi történt vele. Leléptem, amikor meguntam, hogy kihasznál. Nem sokkal az után találkoztam vele, hogy megöltem az egyik társukat. Akkor még tharg voltam, délen, a Vashegy lábánál ittunk egy fogadóban a társammal. Bejött a nagydarab fickó, és problémázni akart. Mondtam neki, hogy menjünk ki, verekedjünk meg, tisztes módon, hogy ne a csapos lányt vegzálja. Kifelé menet a társamra támadt, nálam fegyver se volt, nála szerencsére volt egy íj. Ketten hamar kezeltük a helyzetet, de szerencsétlenben még pislákolt az élet, ott szenvedett. Bevégeztem, megkönyörültem rajta. Miután elástuk elkezdtük leinni magunkat, és ekkor jött Latamie, mint egy háborgó ciklon. Kiszedte belőlünk a dolgot, és magával vitt, hogy pótoljam az elesett férfit. Nem csak harcosként, de az ágyában is. Tőle tanultam mindent, de tárgyként tekintett rám, csak arra kellettem, hogy felfűtsem a vágyait éjszakánként. Szóval, amikor eleget kaptam tőle, akkor ott hagytam. * Meséli a fiú, és sóhajt hozzá nagyokat. * Néhány hónapig zsoldos voltam, nem is tudom, hogy miért jöttem vissza. De az biztos, hogy nem megyek a Kalmár közelébe. Nem tudom, hogy elmesélte-e azóta másnak a dolgot, vagy hogy megtenné-e, ha meglát. Nem akarok kockáztatni.
* Kibukik belőle az egész történet, próbálja röviden összefoglalni, amennyire csak lehet. Láthatóan kellemetlen számára a téma, kerüli is a másik tekintetét, amíg mesél. *
- Egyébként pedig, te landoltál az én ágyamban. És a te képességeidre se lehet panasz. * Jegyzi meg vigyorogva a fiú, ahogy könnyedebb témára tereli a dolgot. * Nem is tudtam, hogy ilyen érzés, amikor viszonozzák. Korábban mindig csak én adtam, és a viszonzás csak annyi volt, hogy bebújhattam combjai közé, ami nem volt rossz, de azért nem ilyen. Minden nő ilyen jó ebben?
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A harcos hagyja, hogy a combok között kössön ki keze, és mosolyogva bólint. *
- Érzem, lánghajú tolvajlány. * Mosolyog rá büszkén, és azt is hagyja, hogy hanyatt döntsék. Nem biztos a folytatásban, de amikor ismét a testére kerül a meseszép arc, egy kicsit sem néz ki úgy, mint aki bánná. Át is öleli a másikat, mintha izmos karjaival a világ minden bajától meg tudná óvni, védeni. Ügyel rá, hogy karjának súlya ne legyen kellemetlen, ne nyomja a másikat, és ne is szorítsa túl szorosan. De azért érezhető az ölelése.
A kérdés meglepi, egyáltalán nem várta. Pár pillanatig gondolkodik, hogy hazudjon, de végül úgy dönt, az ő Daesyse megérdemli az igazat. Nagyot sóhajtva kezd bele. *
- Nos, nem tudom, hogy mi történt vele. Leléptem, amikor meguntam, hogy kihasznál. Nem sokkal az után találkoztam vele, hogy megöltem az egyik társukat. Akkor még tharg voltam, délen, a Vashegy lábánál ittunk egy fogadóban a társammal. Bejött a nagydarab fickó, és problémázni akart. Mondtam neki, hogy menjünk ki, verekedjünk meg, tisztes módon, hogy ne a csapos lányt vegzálja. Kifelé menet a társamra támadt, nálam fegyver se volt, nála szerencsére volt egy íj. Ketten hamar kezeltük a helyzetet, de szerencsétlenben még pislákolt az élet, ott szenvedett. Bevégeztem, megkönyörültem rajta. Miután elástuk elkezdtük leinni magunkat, és ekkor jött Latamie, mint egy háborgó ciklon. Kiszedte belőlünk a dolgot, és magával vitt, hogy pótoljam az elesett férfit. Nem csak harcosként, de az ágyában is. Tőle tanultam mindent, de tárgyként tekintett rám, csak arra kellettem, hogy felfűtsem a vágyait éjszakánként. Szóval, amikor eleget kaptam tőle, akkor ott hagytam. * Meséli a fiú, és sóhajt hozzá nagyokat. * Néhány hónapig zsoldos voltam, nem is tudom, hogy miért jöttem vissza. De az biztos, hogy nem megyek a Kalmár közelébe. Nem tudom, hogy elmesélte-e azóta másnak a dolgot, vagy hogy megtenné-e, ha meglát. Nem akarok kockáztatni.
* Kibukik belőle az egész történet, próbálja röviden összefoglalni, amennyire csak lehet. Láthatóan kellemetlen számára a téma, kerüli is a másik tekintetét, amíg mesél. *
- Egyébként pedig, te landoltál az én ágyamban. És a te képességeidre se lehet panasz. * Jegyzi meg vigyorogva a fiú, ahogy könnyedebb témára tereli a dolgot. * Nem is tudtam, hogy ilyen érzés, amikor viszonozzák. Korábban mindig csak én adtam, és a viszonzás csak annyi volt, hogy bebújhattam combjai közé, ami nem volt rossz, de azért nem ilyen. Minden nő ilyen jó ebben?
15066. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 06:28:56
Üzenet elküldve: 2020-04-27 06:28:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem hibáztatja azért Pashthrát, hogy élvezettel kínozza őt, hiszen ellenkező esetben ő is így tenne. Kifejezetten örül neki, mikor a fiatal férfi mell bújik, már várta őt, akkor is, ha amaz örömmel konstatálja, hogy mit képes kiváltani belőle egy-egy puha érintése. Mosolyogja simul bele a karjaiba, és jelét sem mutatja annak, hogy bánna bármit is.*
- Hűha, hát nagyon kis ügyes vagy. Meglepően az.
*Sóhajtja csukott szemekkel, és engedi, hogy testét átjárja a beteljesülés utáni fáradtság. Talán picit el is álmosodott, de nem annyira ahhoz, hogy ténylegesen elaludjon.
Megfogja a fiú kezét és combjai közé vezeti, hogy ő is megtapasztalhassa az ott érezhető apró rándulásokat bőre alatt.*
- Érzed?
*Kérdezi tőle, miközben vigyorogva pislog fel rá. Még egy pár percig bágyatagon szuszog, aztán elkezd nyújtózkodni, ez pedig biztos jele már annak, hogy lassacskán ismét visszatér belé az élet.
Bátorkodik ismét átvenni egy kicsit az irányítást, és ha oldalt fekszik, akkor a hátára dönteni Pashthrát, majd újra mellkasára feküdni. Fejét kulcscsontja környékén pihenteti óvatosan, gondosan vigyázva, hogy ne nyomja túlzottan a másikat, közben pedig mutatóujjával apró köröket rajzol annak mellkasára.*
- Na és mi történt azzal a Latamievel?
*Érkezik a váratlan kérdés. Zöldes színű íriszeivel kíváncsian pillant fel a másikra, annak tekintetét keresve, de időnként szórakozottan beleharapva annak állába, vagy egy apró puszit helyezve egy közel eső területre.*
- Mármint egy ilyen jó képességű fiú miért az én ágyamban pihen éppen?
*Elsőre is könnyen megállapítható, hogy nem erőszakosan kíváncsi, inkább csak érdeklődő, de ha Pashthra számára kellemetlen a téma, és nem szeretne arról beszélni, úgy Daesys sem fog erősködni.*
- Közben ne felejts el a többi kívánságodon is gondolkodni. Nem mindig vagyok ám kreatív.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem hibáztatja azért Pashthrát, hogy élvezettel kínozza őt, hiszen ellenkező esetben ő is így tenne. Kifejezetten örül neki, mikor a fiatal férfi mell bújik, már várta őt, akkor is, ha amaz örömmel konstatálja, hogy mit képes kiváltani belőle egy-egy puha érintése. Mosolyogja simul bele a karjaiba, és jelét sem mutatja annak, hogy bánna bármit is.*
- Hűha, hát nagyon kis ügyes vagy. Meglepően az.
*Sóhajtja csukott szemekkel, és engedi, hogy testét átjárja a beteljesülés utáni fáradtság. Talán picit el is álmosodott, de nem annyira ahhoz, hogy ténylegesen elaludjon.
Megfogja a fiú kezét és combjai közé vezeti, hogy ő is megtapasztalhassa az ott érezhető apró rándulásokat bőre alatt.*
- Érzed?
*Kérdezi tőle, miközben vigyorogva pislog fel rá. Még egy pár percig bágyatagon szuszog, aztán elkezd nyújtózkodni, ez pedig biztos jele már annak, hogy lassacskán ismét visszatér belé az élet.
Bátorkodik ismét átvenni egy kicsit az irányítást, és ha oldalt fekszik, akkor a hátára dönteni Pashthrát, majd újra mellkasára feküdni. Fejét kulcscsontja környékén pihenteti óvatosan, gondosan vigyázva, hogy ne nyomja túlzottan a másikat, közben pedig mutatóujjával apró köröket rajzol annak mellkasára.*
- Na és mi történt azzal a Latamievel?
*Érkezik a váratlan kérdés. Zöldes színű íriszeivel kíváncsian pillant fel a másikra, annak tekintetét keresve, de időnként szórakozottan beleharapva annak állába, vagy egy apró puszit helyezve egy közel eső területre.*
- Mármint egy ilyen jó képességű fiú miért az én ágyamban pihen éppen?
*Elsőre is könnyen megállapítható, hogy nem erőszakosan kíváncsi, inkább csak érdeklődő, de ha Pashthra számára kellemetlen a téma, és nem szeretne arról beszélni, úgy Daesys sem fog erősködni.*
- Közben ne felejts el a többi kívánságodon is gondolkodni. Nem mindig vagyok ám kreatív.
15065. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 00:17:59
Üzenet elküldve: 2020-04-27 00:17:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lehunyt szemmel igyekszik a másik kedvére tenni, nem tudja, hogy mennyi idő telik el, de nem is érdekli. Az előbb, amikor a lány kényeztette, lehet, hogy órák teltek el, megszűnt számára az idő, és ezt igyekszik visszaadni minden módon. Amikor a kérlelést hallja, akkor elfolyt egy vigyort, és elgondolkodik azon, hogy ellent tart a másiknak, néhány pillanatig így is tesz, feszíti a húrt, de ha azt érzi, hogy Daesys határozottan próbálja eltolni magától, akkor teret enged, nem erőlteti rá a másikra magát. Csak egy kicsit tervezi húzni az agyát azzal, hogy később fejezi be a dolgot, mint azt elvárnák. Ahogy végzett, most rajta a sor, hogy igyon néhány kortyot, és aztán visszafeküdjön a kalózlány mellé, gyengéden bújva hozzá, mutatóujjának hegyével nagyon finoman cirógatva annak testét, és élvezi, amikor az meg-megrándul az érintései nyomán. Persze ha azt látja, hogy túlzott bosszúságot okoz ezzel, akkor hamar befejezi. Folyamatosan figyeli a másikat, odafigyel minden apró jelre, nem múló odaadással, és valami furcsa, megfoghatatlan érzéssel. Egészen más, mint amit korábban érzett, amikor tetszett neki egy nő, és teljesen különbözik attól az odaadó kiszolgáltatottságtól, amit Latamie mellett tapasztalt. Szeretne mondani valamit, de semmi nem jut az eszébe, ezért nem is töri meg a csendet, hagyja, hogy a kalóz összeszedje magát. Csak abban reménykedik, hogy nem alszik el, mert még fiatal az este, és lenne még ötlete reggelig. De az se zavarja, ha Daesys így tesz. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lehunyt szemmel igyekszik a másik kedvére tenni, nem tudja, hogy mennyi idő telik el, de nem is érdekli. Az előbb, amikor a lány kényeztette, lehet, hogy órák teltek el, megszűnt számára az idő, és ezt igyekszik visszaadni minden módon. Amikor a kérlelést hallja, akkor elfolyt egy vigyort, és elgondolkodik azon, hogy ellent tart a másiknak, néhány pillanatig így is tesz, feszíti a húrt, de ha azt érzi, hogy Daesys határozottan próbálja eltolni magától, akkor teret enged, nem erőlteti rá a másikra magát. Csak egy kicsit tervezi húzni az agyát azzal, hogy később fejezi be a dolgot, mint azt elvárnák. Ahogy végzett, most rajta a sor, hogy igyon néhány kortyot, és aztán visszafeküdjön a kalózlány mellé, gyengéden bújva hozzá, mutatóujjának hegyével nagyon finoman cirógatva annak testét, és élvezi, amikor az meg-megrándul az érintései nyomán. Persze ha azt látja, hogy túlzott bosszúságot okoz ezzel, akkor hamar befejezi. Folyamatosan figyeli a másikat, odafigyel minden apró jelre, nem múló odaadással, és valami furcsa, megfoghatatlan érzéssel. Egészen más, mint amit korábban érzett, amikor tetszett neki egy nő, és teljesen különbözik attól az odaadó kiszolgáltatottságtól, amit Latamie mellett tapasztalt. Szeretne mondani valamit, de semmi nem jut az eszébe, ezért nem is töri meg a csendet, hagyja, hogy a kalóz összeszedje magát. Csak abban reménykedik, hogy nem alszik el, mert még fiatal az este, és lenne még ötlete reggelig. De az se zavarja, ha Daesys így tesz. *
15064. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 00:06:38
Üzenet elküldve: 2020-04-27 00:06:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Daesys kicsit furcsán fogadja a hirtelen rajongást, egy pár pillanatra meg is ijeszti, annak ellenére is, hogy korábban szó volt arról, hogy nem ő az első nő Pashthra életében. Lehetne ez akár izgalmas is a számára, valójában inkább kicsit megijeszti a hirtelen jött felelősség, hogy ne okozzon csalódást és ne bántsa meg esetleg a fiút. Még az is eszébe jut, hogy az ilyen csodálattal teli tekintet mindjárt szerelemről is fog árulkodni, akkor pedig könnyen lehet, hogy felkapja ruháit, és elszalad.
De végül nem tesz így, és nem is bánja meg.
Kedvesen megsimogatja a fölé karoló fiatal férfi arcát, aki láthatóan készül valamire, és Daesys picit reménykedik, hogy nem arra, amit sejteni vél.*
- Ó, milyen kis odaadó.
*Mosolyog, de kétkedve áll az ötlethez.*
- Ha ragaszkodsz hozzá.
*Egy próbát persze megérhet, nem fog elutasítani egy ilyen ajánlatot. Magában reménykedik, hogy az eddig vele olyan kedvesen viselkedő fiú most sem okoz neki csalódást, és más élményt fog nyújtani neki, mint azok a férfiak akikkel eddig volt és megfordult a fejükben ez a gondolat. Ők többnyire inkább fájdalmat okoztak, hiszen csak ki akarták kényszeríteni belőle a gyönyört, de nem türelemmel és odaadással tették mindezt, csupán büszkeségük megvédése miatt.
De a kezdés határozottan biztató, ez pedig segít is elfedtetni vele aggályait. Szemhéjait lezárva engedi át az irányítást partnerének. Daesys nyaka nagyon jó kezdés, talán az egyik legjobb a kis felvezetés alatt onnan csalhatóak ki belőle a leghangosabb sóhajok. Az apró harapások nem váltanak ki belőle semmi különösebb reakciót. Nincs ellenére, de nem is mondaná, hogy különösebben rajong is érte.
Aztán elérkezik a várva várt pillanat, ami minden félelmét felülmúlja. Pashthra óvatossága teljesen ellazítja, így rövidesen teljesen átadva magát a gyengéd bánásmódnak kezd el lassacskán felkapaszkodni a gyönyör lépcsőin. Ujjaival a fiú hajába túr, és hajtöveibe markol, de ügyelve rá, hogy ne legyen durva inkább csak visszajelzést adva számára. Bár mindezt megteszik a szobát betöltő sóhajai és nyögései, illetve elrebeget szótöredékei melyek mind az ifjú katona munkáját dicsérik.
A megfelelő bánásmódnak hála egyre megfeszülő izmai, és szaporábban emelkedő mellkasa mind egy-egy lépcsőfokról árulkodnak, melynek tetejére érkezve igencsak intenzív reakció fogadja Pashthrát. Daesys remegve feszül meg, és kénytelen ujjaiba harapni, hogy némileg visszafogja magát, másik kezével pedig a lepedőbe kapaszkodik. Teste teljesen irányíthatatlanná válik, ami egyébként zavarná, de ez nem azon pillanatok egyike, amikor ilyeneken tud aggódni.*
- Kérlek... Kérlek...
*Könyörög megfeszülő állkapoccsal, miközben igyekszik távolabb tolni magát a másiktól, és amennyire lehet arcát is takarni, melyen az édes szenvedés jelei mutatkoznak meg.
Ha kérlelések nem talál süket fülekre, és végre megpihenhet, úgy erőtlenül nyúlik el az ágyon, és bizonytalan időnként megrándulnak izmai, vagy akkor, ha egészen apró behatás éri bőrét, legyen szó Pashthra kósza leheletéről, vagy hajtincsének simításáról.*
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Daesys kicsit furcsán fogadja a hirtelen rajongást, egy pár pillanatra meg is ijeszti, annak ellenére is, hogy korábban szó volt arról, hogy nem ő az első nő Pashthra életében. Lehetne ez akár izgalmas is a számára, valójában inkább kicsit megijeszti a hirtelen jött felelősség, hogy ne okozzon csalódást és ne bántsa meg esetleg a fiút. Még az is eszébe jut, hogy az ilyen csodálattal teli tekintet mindjárt szerelemről is fog árulkodni, akkor pedig könnyen lehet, hogy felkapja ruháit, és elszalad.
De végül nem tesz így, és nem is bánja meg.
Kedvesen megsimogatja a fölé karoló fiatal férfi arcát, aki láthatóan készül valamire, és Daesys picit reménykedik, hogy nem arra, amit sejteni vél.*
- Ó, milyen kis odaadó.
*Mosolyog, de kétkedve áll az ötlethez.*
- Ha ragaszkodsz hozzá.
*Egy próbát persze megérhet, nem fog elutasítani egy ilyen ajánlatot. Magában reménykedik, hogy az eddig vele olyan kedvesen viselkedő fiú most sem okoz neki csalódást, és más élményt fog nyújtani neki, mint azok a férfiak akikkel eddig volt és megfordult a fejükben ez a gondolat. Ők többnyire inkább fájdalmat okoztak, hiszen csak ki akarták kényszeríteni belőle a gyönyört, de nem türelemmel és odaadással tették mindezt, csupán büszkeségük megvédése miatt.
De a kezdés határozottan biztató, ez pedig segít is elfedtetni vele aggályait. Szemhéjait lezárva engedi át az irányítást partnerének. Daesys nyaka nagyon jó kezdés, talán az egyik legjobb a kis felvezetés alatt onnan csalhatóak ki belőle a leghangosabb sóhajok. Az apró harapások nem váltanak ki belőle semmi különösebb reakciót. Nincs ellenére, de nem is mondaná, hogy különösebben rajong is érte.
Aztán elérkezik a várva várt pillanat, ami minden félelmét felülmúlja. Pashthra óvatossága teljesen ellazítja, így rövidesen teljesen átadva magát a gyengéd bánásmódnak kezd el lassacskán felkapaszkodni a gyönyör lépcsőin. Ujjaival a fiú hajába túr, és hajtöveibe markol, de ügyelve rá, hogy ne legyen durva inkább csak visszajelzést adva számára. Bár mindezt megteszik a szobát betöltő sóhajai és nyögései, illetve elrebeget szótöredékei melyek mind az ifjú katona munkáját dicsérik.
A megfelelő bánásmódnak hála egyre megfeszülő izmai, és szaporábban emelkedő mellkasa mind egy-egy lépcsőfokról árulkodnak, melynek tetejére érkezve igencsak intenzív reakció fogadja Pashthrát. Daesys remegve feszül meg, és kénytelen ujjaiba harapni, hogy némileg visszafogja magát, másik kezével pedig a lepedőbe kapaszkodik. Teste teljesen irányíthatatlanná válik, ami egyébként zavarná, de ez nem azon pillanatok egyike, amikor ilyeneken tud aggódni.*
- Kérlek... Kérlek...
*Könyörög megfeszülő állkapoccsal, miközben igyekszik távolabb tolni magát a másiktól, és amennyire lehet arcát is takarni, melyen az édes szenvedés jelei mutatkoznak meg.
Ha kérlelések nem talál süket fülekre, és végre megpihenhet, úgy erőtlenül nyúlik el az ágyon, és bizonytalan időnként megrándulnak izmai, vagy akkor, ha egészen apró behatás éri bőrét, legyen szó Pashthra kósza leheletéről, vagy hajtincsének simításáról.*
15063. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-26 23:42:25
Üzenet elküldve: 2020-04-26 23:42:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy véletlen találkozás//
*~Nem az a fajta, aki csakúgy belenyugszik az ellenvéleménybe. ~ állapítja meg magában a szárnyas amazon, ugyanis bizony a köpenyes férfi talán pont a határait feszegeti a mondatával, miszerint ő jobban tudja mit akar, és hogy lenne a heves kis kék hajú, ilyen- olyan szituációk közepette. Természetesen ezen gondolatai egyáltalán nem látszanak a lágy mosollyal ült arcán, és aprót bólint az ezt követő szavakra, miszerint a látszat tényleg csal. ~Szinte mindig~ A férfi hosszas beszéde során meg-megrebben Nett szája sarka, és megállapítja annyira talán nem is különböznek. *
- Meg kell mondjam, így már sokkal pozitívabb gondolatokat fűzők feléd, hogy nem vagy sem eszelős őrült vagy épp egy újabb prédára vadászó ficsúr. Ezek szerint szeretsz utazni. Mi az eddigi legszebb hely ahol jártál, és miért pont az? Jómagam imádom a közel eső erdőszéli tisztást. Az élettel telt növények, hús levegő, a puszta síkság varázsa, és a menedéket jelentő fák. Jártam, már messzebb is, de az az egyik kedvenc helyem. Szép lehet, ha a világ a kedvenc helyed, mert minden szegletét ismered. Miért pont engem választanál egy, ilyen kalandra? Illetve, hogy akarsz aludni? Tudod sötét szobában gyertyát gyújtani, nem ajánlatos, mert a karod égeted fel vagy szimplán a meleg, simogató paplant.
*~Nem az a fajta, aki csakúgy belenyugszik az ellenvéleménybe. ~ állapítja meg magában a szárnyas amazon, ugyanis bizony a köpenyes férfi talán pont a határait feszegeti a mondatával, miszerint ő jobban tudja mit akar, és hogy lenne a heves kis kék hajú, ilyen- olyan szituációk közepette. Természetesen ezen gondolatai egyáltalán nem látszanak a lágy mosollyal ült arcán, és aprót bólint az ezt követő szavakra, miszerint a látszat tényleg csal. ~Szinte mindig~ A férfi hosszas beszéde során meg-megrebben Nett szája sarka, és megállapítja annyira talán nem is különböznek. *
- Meg kell mondjam, így már sokkal pozitívabb gondolatokat fűzők feléd, hogy nem vagy sem eszelős őrült vagy épp egy újabb prédára vadászó ficsúr. Ezek szerint szeretsz utazni. Mi az eddigi legszebb hely ahol jártál, és miért pont az? Jómagam imádom a közel eső erdőszéli tisztást. Az élettel telt növények, hús levegő, a puszta síkság varázsa, és a menedéket jelentő fák. Jártam, már messzebb is, de az az egyik kedvenc helyem. Szép lehet, ha a világ a kedvenc helyed, mert minden szegletét ismered. Miért pont engem választanál egy, ilyen kalandra? Illetve, hogy akarsz aludni? Tudod sötét szobában gyertyát gyújtani, nem ajánlatos, mert a karod égeted fel vagy szimplán a meleg, simogató paplant.
15062. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-26 23:22:28
Üzenet elküldve: 2020-04-26 23:22:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
*Valahol aranyosnak találja Shyine filantróp gondolkodásmódját, de sajnos őt sohasem tudták ennyire meghatni az emberek. Bizonyára az lehet az oka, hogy maga sem tapasztalt túl sok kedvességet, de ez egy olyan tény, ami sohasem tudatosult benne igazán, ha mégis, akkor tisztességesen elnyomva hever valahol benne a többi őt ért sérelem és elfojtott érzelmei között.
Cale rövid történetére, mellyel nagylelkűségét igyekszik bizonyítani, bizony egyik szemöldöke egy pillanatra megemelkedik. Őszintén nem hiszi el, hogy az lenne és segített volna valaha bárkin is, de igaznak kell lennie, még ha részben is, elvégre nem hazudhat.*
-Ó, még nem is mesélted ezt.
*Arcáról a nő azt veheti le, mennyire édesnek találja a dolgot, ám az avatottabb szem, jelen esetben a mélységié, észreveheti csillogó tekintete inkább arról árulkodik, mennyire jól szórakozik. Meg talán kicsit arról, hogy fejébe szállt az a pálinka.*
-Hát remélem olyan sokat már nem kell várnom.
*Reagál szomorkásan hamis színészkarrierjére.
A programajánlóra már mondaná is, hogy itt semmit sem lehet csinálni, Arthenior annyira izgalmas, mint nézni, ahogy nő a fű, de Cale magához is ragadja a szót, s olyan könnyedén beszél, egészen meglepi vele ismét a tolvajt. A könyvtáras és Eeyres résznél halovány mosoly kúszik arcára, de ahogy a másik nekiszegezi a kérdést, el is tűnik.*
-Nincs, azt hiszem mindent elmondtál, ami egy kicsit is érdekes lehet.
*Látva, hogy a Shyine kikér még egy kör italt, egy pillanatra megfordul a fejében, hogy sok lesz már a jóból, de azért nem utasítja el.*
-Igazán nem kellett volna.
*Néz hálást tekintettel újdonsült ismerősükre, majd gyorsan le is húzza, minél hamarabb túl legyen rajta. Kicsit az ő gyomra is zuborogni kezd, ám a hányinger még kerüli, mielőtt azonban baj lenne, úgy dönt, kikér egy kevés ételt. Ugyanis az istenek a megmondhatói, mikor vittek be a bárddal utoljára italon kívül mást a szervezetükbe. Végül 14 aranyért kiválaszt valami nem Nem főtt ételt, hogy annyira azért mégse csapja szét a hasukat.
*
-Remélem nem zavar, ha eszem.
*Néz a nőre, s a másik tálat az időközben ellépdelő Cale helyére tolja.*
-Remélem jól van.
*Pillant is a férfi után, majd közelebb hajol a másikhoz*
-Igazán kár lenne érte, egész szép darab.
*Valahol aranyosnak találja Shyine filantróp gondolkodásmódját, de sajnos őt sohasem tudták ennyire meghatni az emberek. Bizonyára az lehet az oka, hogy maga sem tapasztalt túl sok kedvességet, de ez egy olyan tény, ami sohasem tudatosult benne igazán, ha mégis, akkor tisztességesen elnyomva hever valahol benne a többi őt ért sérelem és elfojtott érzelmei között.
Cale rövid történetére, mellyel nagylelkűségét igyekszik bizonyítani, bizony egyik szemöldöke egy pillanatra megemelkedik. Őszintén nem hiszi el, hogy az lenne és segített volna valaha bárkin is, de igaznak kell lennie, még ha részben is, elvégre nem hazudhat.*
-Ó, még nem is mesélted ezt.
*Arcáról a nő azt veheti le, mennyire édesnek találja a dolgot, ám az avatottabb szem, jelen esetben a mélységié, észreveheti csillogó tekintete inkább arról árulkodik, mennyire jól szórakozik. Meg talán kicsit arról, hogy fejébe szállt az a pálinka.*
-Hát remélem olyan sokat már nem kell várnom.
*Reagál szomorkásan hamis színészkarrierjére.
A programajánlóra már mondaná is, hogy itt semmit sem lehet csinálni, Arthenior annyira izgalmas, mint nézni, ahogy nő a fű, de Cale magához is ragadja a szót, s olyan könnyedén beszél, egészen meglepi vele ismét a tolvajt. A könyvtáras és Eeyres résznél halovány mosoly kúszik arcára, de ahogy a másik nekiszegezi a kérdést, el is tűnik.*
-Nincs, azt hiszem mindent elmondtál, ami egy kicsit is érdekes lehet.
*Látva, hogy a Shyine kikér még egy kör italt, egy pillanatra megfordul a fejében, hogy sok lesz már a jóból, de azért nem utasítja el.*
-Igazán nem kellett volna.
*Néz hálást tekintettel újdonsült ismerősükre, majd gyorsan le is húzza, minél hamarabb túl legyen rajta. Kicsit az ő gyomra is zuborogni kezd, ám a hányinger még kerüli, mielőtt azonban baj lenne, úgy dönt, kikér egy kevés ételt. Ugyanis az istenek a megmondhatói, mikor vittek be a bárddal utoljára italon kívül mást a szervezetükbe. Végül 14 aranyért kiválaszt valami nem Nem főtt ételt, hogy annyira azért mégse csapja szét a hasukat.
*-Remélem nem zavar, ha eszem.
*Néz a nőre, s a másik tálat az időközben ellépdelő Cale helyére tolja.*
-Remélem jól van.
*Pillant is a férfi után, majd közelebb hajol a másikhoz*
-Igazán kár lenne érte, egész szép darab.
15061. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-26 22:57:10
Üzenet elküldve: 2020-04-26 22:57:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A harcossal szinte forog a szoba, még sose tapasztalt hasonlót, de egyáltalán nincs ellenére a dolog. Meg kell vallja, hogy még az üzekedésnél is jobb, és nem csak azért, mert nem kell csinálnia semmit hozzá. Na jó, de főleg azért. Daesys igazán büszke lehet magára, mert a férfi úgy néz rá, mint a legszebb, legszentebb dologra, őszinte örömmel és áhítattal. Ő is a sörért nyúl, na nem mintha neki lenne oka arra, hogy kiöblítse a száját, de azért mégis úgy érzi, mintha kiszáradt volna a torka. *
- Még több is volt, mint amit kívántam. * Jegyzi meg őszintén, miután Daesys elfoglalta méltó helyét a fiatal, izmos mellkasra dőlve. Szívesen átkarolná, de a kalózlány menekül, és mellé heveredik, komisz módon még a testét is eltakarva. A fiú inkább úgy dönt, hogy bebújik mellé a paplan alá, és engedékenyen át is öleli a másikat. Olyan dolog ez, amire Latamie mellett nem sok alkalma volt, és mindig is hiányolta. Jól esik neki, hogy van valakihez odabújjon, meg is teszi hát.
Szeme még mindig csillog, és egész nagyra van nyitva, álmosság jeleit nem mutatja, úgyhogy partnere megnyugodhat, hogy ez a veszély nem fenyeget. Sőt, ahogy a felajánlás érkezik, Pash már mozgásban is van, és úgy dönt, hogy viszonozza az örömet, amit kapott. Na nem egyből, előtte még a lány fölé fekszik, karjaival tartja magát, hogy ne nyomja a másikat, és elgondolkodik. *
- Majd biztos, hogy lesznek még dolgok, amik érdekelnek... de egyelőre inkább viszonoznám kedvességed. Ilyen lángszínű hajjal biztos, hogy a szenvedélyed is nagy tűzzel lobog. Hadd próbáljam meg begyújtani. * Súgja válaszul, és óvatosan csókolgatni kezdi a másik testét, a nyakával kezdve. Próbálja kitapasztalni, hogy a tolvaj mit szeret, először óvatosan csipkedi meg, ha erre jól reagál, akkor kicsit erősebben is megharapja, de ha már a csípésnél elakad, akkor nem erőlteti tovább. A nyakát kellően elárasztva csókokkal lassan indul meg lefelé a testen, bár nyilvánvaló a célja, de nem célirányosan egyből oda tart. Először is kicsit elidőzik a kulcscsont környékén, majd a lány hasán, ha korábbi harapdálásai eredményesek voltak, akkor itt is megejtve egyet kettőt, de finoman, a lágy részre való tekintettel. Csak ezek után hatol egyre lentebb a takaró takarásában, engedelmesen veszve el a combok között. Kitartó, és elszánt, korábbi partnere mellett ezt a két tulajdonságát gyakran kamatoztatta, úgyhogy Daesys talán meglepve tapasztalja, hogy a többi férfihoz képest a hóhajú szeretője tényleg odaadó, és türelmes. Nem akarja gyorsan letudni a dolgot, nem is sietteti, hogy mielőbb újra nyeregben találhassa magát, egyszerűen arra figyel, hogy a másik teste hogyan reagál, és igyekszik beteljesíteni annak minden óhaját. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A harcossal szinte forog a szoba, még sose tapasztalt hasonlót, de egyáltalán nincs ellenére a dolog. Meg kell vallja, hogy még az üzekedésnél is jobb, és nem csak azért, mert nem kell csinálnia semmit hozzá. Na jó, de főleg azért. Daesys igazán büszke lehet magára, mert a férfi úgy néz rá, mint a legszebb, legszentebb dologra, őszinte örömmel és áhítattal. Ő is a sörért nyúl, na nem mintha neki lenne oka arra, hogy kiöblítse a száját, de azért mégis úgy érzi, mintha kiszáradt volna a torka. *
- Még több is volt, mint amit kívántam. * Jegyzi meg őszintén, miután Daesys elfoglalta méltó helyét a fiatal, izmos mellkasra dőlve. Szívesen átkarolná, de a kalózlány menekül, és mellé heveredik, komisz módon még a testét is eltakarva. A fiú inkább úgy dönt, hogy bebújik mellé a paplan alá, és engedékenyen át is öleli a másikat. Olyan dolog ez, amire Latamie mellett nem sok alkalma volt, és mindig is hiányolta. Jól esik neki, hogy van valakihez odabújjon, meg is teszi hát.
Szeme még mindig csillog, és egész nagyra van nyitva, álmosság jeleit nem mutatja, úgyhogy partnere megnyugodhat, hogy ez a veszély nem fenyeget. Sőt, ahogy a felajánlás érkezik, Pash már mozgásban is van, és úgy dönt, hogy viszonozza az örömet, amit kapott. Na nem egyből, előtte még a lány fölé fekszik, karjaival tartja magát, hogy ne nyomja a másikat, és elgondolkodik. *
- Majd biztos, hogy lesznek még dolgok, amik érdekelnek... de egyelőre inkább viszonoznám kedvességed. Ilyen lángszínű hajjal biztos, hogy a szenvedélyed is nagy tűzzel lobog. Hadd próbáljam meg begyújtani. * Súgja válaszul, és óvatosan csókolgatni kezdi a másik testét, a nyakával kezdve. Próbálja kitapasztalni, hogy a tolvaj mit szeret, először óvatosan csipkedi meg, ha erre jól reagál, akkor kicsit erősebben is megharapja, de ha már a csípésnél elakad, akkor nem erőlteti tovább. A nyakát kellően elárasztva csókokkal lassan indul meg lefelé a testen, bár nyilvánvaló a célja, de nem célirányosan egyből oda tart. Először is kicsit elidőzik a kulcscsont környékén, majd a lány hasán, ha korábbi harapdálásai eredményesek voltak, akkor itt is megejtve egyet kettőt, de finoman, a lágy részre való tekintettel. Csak ezek után hatol egyre lentebb a takaró takarásában, engedelmesen veszve el a combok között. Kitartó, és elszánt, korábbi partnere mellett ezt a két tulajdonságát gyakran kamatoztatta, úgyhogy Daesys talán meglepve tapasztalja, hogy a többi férfihoz képest a hóhajú szeretője tényleg odaadó, és türelmes. Nem akarja gyorsan letudni a dolgot, nem is sietteti, hogy mielőbb újra nyeregben találhassa magát, egyszerűen arra figyel, hogy a másik teste hogyan reagál, és igyekszik beteljesíteni annak minden óhaját. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826