Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 775 (15481. - 15500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
15500. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-10 20:06:11
Üzenet elküldve: 2020-06-10 20:06:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A legjobb frissítő a sör//
*A hirtelen ismerkedésnek igen hamar szakad is vége. Ismét csak egymaga koptatja az asztal lapját. Megesik néha, nem is igazán hagy benne mély nyomot a dolog. Persze az italozás jobb társaságban, de nincs mit tenni, ha ma arra van ítélve, hogy egymaga ürítgesse ki a korsókat. Hacsak nem marad inkább annál a tervnél, hogy maga mögött hagyja a fogadót és inkább otthon kényelmesedik el. Ott is ugyan ez lenne a menet, de legalább a környezet szabadabb és otthonosabb. Így a kiürült poharat odébb is tolja maga előtt, majd kelletlenül kel is fel az asztal mellől. Ahogy kiegyenesedik nyílik is a fogadó ajtaja, majd be is lép a kalapos idegen. Egyszerű vendégnek tűnik, így elsőre nem is szentel neki különösebb figyelmet. Már indul meg az ajtó felé, de mielőtt megragadná a kilincset csak lefékezi a lépteit, s még egy kósza pillantással megjutalmazza a férfit. A pulttól a söröskorsóval egyedül távozik, egyedül is foglal helyet. Hamar levonja a következtetést, hogy valószínűleg nem vár asztaltársaságot, így vállat vonva perdül is meg, s első lépése a pulthoz vezet. Az erszényéből előkotor 24 aranyat, majd két korsóval rendel is az Ullamar sörből.
Sok veszíteni valója nincs, meg aztán ajándékkal is érkezik. Maximum elhajtják és egyedül hörpinti fel a két korsó italt, de akkor is megkockáztatja, hogy helyet foglaljon az idegen asztalánál. Ráférne már egy kis társaság, meg inni is szeret, így hát összeköti a kellemest a hasznossal.*
- Üdv. *Érkezik is meg a férfi elé az egyik sör, a másikat pedig az üresen álló székhez teszi.* Szabad?
*Mutat is rá a székre, de ez olyan udvarias gesztus, amivel nem is foglalkozik igazán, így választ nem várva helyezi is magát kényelembe. Első ránézésre nem úgy tűnik a férfi, mint aki annyira adna az illemre.*
- Az ajándék, hogy meggondold mielőtt elhajtanál.
*Bök is vigyorogva a sör felé, majd ha a férfi nem sértődik meg, s hagyja, hogy szerény személye bearanyozza az ittlétét kényelmesen hátra is dől a széken.*
*A hirtelen ismerkedésnek igen hamar szakad is vége. Ismét csak egymaga koptatja az asztal lapját. Megesik néha, nem is igazán hagy benne mély nyomot a dolog. Persze az italozás jobb társaságban, de nincs mit tenni, ha ma arra van ítélve, hogy egymaga ürítgesse ki a korsókat. Hacsak nem marad inkább annál a tervnél, hogy maga mögött hagyja a fogadót és inkább otthon kényelmesedik el. Ott is ugyan ez lenne a menet, de legalább a környezet szabadabb és otthonosabb. Így a kiürült poharat odébb is tolja maga előtt, majd kelletlenül kel is fel az asztal mellől. Ahogy kiegyenesedik nyílik is a fogadó ajtaja, majd be is lép a kalapos idegen. Egyszerű vendégnek tűnik, így elsőre nem is szentel neki különösebb figyelmet. Már indul meg az ajtó felé, de mielőtt megragadná a kilincset csak lefékezi a lépteit, s még egy kósza pillantással megjutalmazza a férfit. A pulttól a söröskorsóval egyedül távozik, egyedül is foglal helyet. Hamar levonja a következtetést, hogy valószínűleg nem vár asztaltársaságot, így vállat vonva perdül is meg, s első lépése a pulthoz vezet. Az erszényéből előkotor 24 aranyat, majd két korsóval rendel is az Ullamar sörből.
Sok veszíteni valója nincs, meg aztán ajándékkal is érkezik. Maximum elhajtják és egyedül hörpinti fel a két korsó italt, de akkor is megkockáztatja, hogy helyet foglaljon az idegen asztalánál. Ráférne már egy kis társaság, meg inni is szeret, így hát összeköti a kellemest a hasznossal.*
- Üdv. *Érkezik is meg a férfi elé az egyik sör, a másikat pedig az üresen álló székhez teszi.* Szabad?
*Mutat is rá a székre, de ez olyan udvarias gesztus, amivel nem is foglalkozik igazán, így választ nem várva helyezi is magát kényelembe. Első ránézésre nem úgy tűnik a férfi, mint aki annyira adna az illemre.*
- Az ajándék, hogy meggondold mielőtt elhajtanál.
*Bök is vigyorogva a sör felé, majd ha a férfi nem sértődik meg, s hagyja, hogy szerény személye bearanyozza az ittlétét kényelmesen hátra is dől a széken.*
15499. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-10 19:06:13
Üzenet elküldve: 2020-06-10 19:06:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A legjobb frissítő a sör//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Hú, baszki, de kimerítő volt ez a nap.* Motyogja Razka csak úgy maga elé. Szokása magában beszélni, s nagy ívben leszarja, hogy ki mit gondol erről. Közben belép kedvenc fogadójába, hogy egy jó pipadohány, na meg habzó sör társaságában üsse el a hátralévő napot. Tulajdonképpen az este már a küszöbön van. Kalapját mintegy üdvözlésképp megemeli, s aztán visszateszi fejére. Nem is húzza tovább az időt, odalép a pulthoz.*
- Hé, ecsém, csapoljá' mán ki egy korsóval abból az Ullamarból!* Amíg a pultos csapol, kifizeti az Ullamar sör árát, 9 aranyat. Hamarosan meg is kapja a korsó habzó italt.*
- Kösz, haver.
*Úgy kapja fel a kriglit, mintha üres lenne. Kis híján ki is loccsan a földre a sör.*
- Baszod.* Bajsza alatt morogja ezt az egy szót, s óvatosabban kezd menni. Csak hátul talál egy üres asztalt. Kis koppanással érkezik le a korsó, s aztán helyet foglal. Táskáját a szék támlájára akasztja. Mindjárt jókorát húz a sörből, s elfolyt egy mély böfögést. Aztán előveszi pipáját, némi dohányt tölt bele, s végül rágyújt. Mélyet húz a dohányból, hogy aztán hatalmas karikákban eregesse szét. Üresen bámul ki a fejéből, így engedi át magát a szenvedélynek.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Hú, baszki, de kimerítő volt ez a nap.* Motyogja Razka csak úgy maga elé. Szokása magában beszélni, s nagy ívben leszarja, hogy ki mit gondol erről. Közben belép kedvenc fogadójába, hogy egy jó pipadohány, na meg habzó sör társaságában üsse el a hátralévő napot. Tulajdonképpen az este már a küszöbön van. Kalapját mintegy üdvözlésképp megemeli, s aztán visszateszi fejére. Nem is húzza tovább az időt, odalép a pulthoz.*
- Hé, ecsém, csapoljá' mán ki egy korsóval abból az Ullamarból!* Amíg a pultos csapol, kifizeti az Ullamar sör árát, 9 aranyat.
Hamarosan meg is kapja a korsó habzó italt.*- Kösz, haver.
*Úgy kapja fel a kriglit, mintha üres lenne. Kis híján ki is loccsan a földre a sör.*
- Baszod.* Bajsza alatt morogja ezt az egy szót, s óvatosabban kezd menni. Csak hátul talál egy üres asztalt. Kis koppanással érkezik le a korsó, s aztán helyet foglal. Táskáját a szék támlájára akasztja. Mindjárt jókorát húz a sörből, s elfolyt egy mély böfögést. Aztán előveszi pipáját, némi dohányt tölt bele, s végül rágyújt. Mélyet húz a dohányból, hogy aztán hatalmas karikákban eregesse szét. Üresen bámul ki a fejéből, így engedi át magát a szenvedélynek.*
15498. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-10 15:38:09
Üzenet elküldve: 2020-06-10 15:38:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú-Zárás//
*Gyorsan és egyenletesen robog le a lépcsőn, igyekezve minél inkább kizárni fejéből baljós és zavart gondolatainak tengerét. Miért érzi magát ennyire...Szokatlanul? Talán ez a jó szó. Máskor is volt már, nem is ritkán röpke egy éjszakás kalandja, s a búcsú nem foglalt magában semmi extrát, csak egy semmitmondó, üres csókot, vagy száraz biccentést. Nem volt meleg ölelés, sem kényelmetlen csend, mindkét fél tudta, hogy az éjszaka csupán egymás vágyainak kölcsönös kielégítésére szolgált, semmi egyébre. S ezt most is nagyon jól tudják, mind a ketten, valami mégis teljesen más. Két, egymástól gyökeresen különböző, de valamilyen módon egymásra mégis kísértetiesen hasonlító lélek talált egymásra, marták egymást kölcsönösen, hogy aztán egymás oldalán ébredhessenek. S most is, ahogy Aldo elhagyja az emeletet, s átsétál az asztalok között, valahol mélyen mintha arra várna, abba reménykedne, hogy Rocha utána robog, és kiált, hogy ne menjen, maradjon még egy napot, s folytassák az egészet ott, ahol abbamaradt. De már így is túl messzire ment, s ha folytatná, talán nem lenne megállás a lejtőn. Túl régóta tartja magát ahhoz a szilárd elhatározásához, hogy nem fog kötődni senkihez, s az egyetlen, akire mindig számíthat, kizárólag saját maga lesz. Ez az elv óvta meg éveken keresztül, s tette erőssé, függetlenné és sikeressé a maga módján. Nem fogja egy semmiből előbukkanó félvér lerombolni ezt a kis felépített világát.
Efféle csapongó és dühös gondolatokkal csukja be maga mögött a fogadó nehéz ajtaját, s lép ki a nyüzsgő térre. De hogy kire is dühös pontosan, még ő sem tudja.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú-Zárás//
*Gyorsan és egyenletesen robog le a lépcsőn, igyekezve minél inkább kizárni fejéből baljós és zavart gondolatainak tengerét. Miért érzi magát ennyire...Szokatlanul? Talán ez a jó szó. Máskor is volt már, nem is ritkán röpke egy éjszakás kalandja, s a búcsú nem foglalt magában semmi extrát, csak egy semmitmondó, üres csókot, vagy száraz biccentést. Nem volt meleg ölelés, sem kényelmetlen csend, mindkét fél tudta, hogy az éjszaka csupán egymás vágyainak kölcsönös kielégítésére szolgált, semmi egyébre. S ezt most is nagyon jól tudják, mind a ketten, valami mégis teljesen más. Két, egymástól gyökeresen különböző, de valamilyen módon egymásra mégis kísértetiesen hasonlító lélek talált egymásra, marták egymást kölcsönösen, hogy aztán egymás oldalán ébredhessenek. S most is, ahogy Aldo elhagyja az emeletet, s átsétál az asztalok között, valahol mélyen mintha arra várna, abba reménykedne, hogy Rocha utána robog, és kiált, hogy ne menjen, maradjon még egy napot, s folytassák az egészet ott, ahol abbamaradt. De már így is túl messzire ment, s ha folytatná, talán nem lenne megállás a lejtőn. Túl régóta tartja magát ahhoz a szilárd elhatározásához, hogy nem fog kötődni senkihez, s az egyetlen, akire mindig számíthat, kizárólag saját maga lesz. Ez az elv óvta meg éveken keresztül, s tette erőssé, függetlenné és sikeressé a maga módján. Nem fogja egy semmiből előbukkanó félvér lerombolni ezt a kis felépített világát.
Efféle csapongó és dühös gondolatokkal csukja be maga mögött a fogadó nehéz ajtaját, s lép ki a nyüzsgő térre. De hogy kire is dühös pontosan, még ő sem tudja.*
15497. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-10 14:12:55
Üzenet elküldve: 2020-06-10 14:12:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*A férfi meg is erősíti azt, amit ő eddig arról a környékről hallott városi mendemonda formájában, bár az éjszaka vélt hangokat túlzásnak tartja. Ő maga is. Már éppen kezdene megnyugodni, hogy bizony oda se veszélyesebb menni, mint a piacra, ám ekkor kicsúszik a másik száján valami aggasztó.*
-A ház… szellemét? *Nyel egy nagyot, nem igazán hisz benne, hogy az olyan lényeket csak úgy el lehet űzni halandó lénynek.*
-Egészen biztos benne, hogy nincs már ott? Boszorkány? Remélem nem fizette túl azt a kuruzslót. *Mondja, miközben szedelőzködnek és már indulnak is kifelé, ahogy az egyezség megköttetett.*
-Akkor legyen meggyes. A piskótát jobban pártolom mert nem olyan tömény, de ha pitét szeretne, akkor azt kap. *Neki aztán tényleg mindegy, ha megkapja érte, amit neki ígértek. Követi a férfit kifelé a fogadóból, a poharat, csak úgy, szinte teli ott hagyja az asztalon, végül is nem azért tért be hogy igyon.*
-Megvár a piac szélénél míg beszerzem a dolgokat? *Érdeklődik immár a fogadón kívül.*
*A férfi meg is erősíti azt, amit ő eddig arról a környékről hallott városi mendemonda formájában, bár az éjszaka vélt hangokat túlzásnak tartja. Ő maga is. Már éppen kezdene megnyugodni, hogy bizony oda se veszélyesebb menni, mint a piacra, ám ekkor kicsúszik a másik száján valami aggasztó.*
-A ház… szellemét? *Nyel egy nagyot, nem igazán hisz benne, hogy az olyan lényeket csak úgy el lehet űzni halandó lénynek.*
-Egészen biztos benne, hogy nincs már ott? Boszorkány? Remélem nem fizette túl azt a kuruzslót. *Mondja, miközben szedelőzködnek és már indulnak is kifelé, ahogy az egyezség megköttetett.*
-Akkor legyen meggyes. A piskótát jobban pártolom mert nem olyan tömény, de ha pitét szeretne, akkor azt kap. *Neki aztán tényleg mindegy, ha megkapja érte, amit neki ígértek. Követi a férfit kifelé a fogadóból, a poharat, csak úgy, szinte teli ott hagyja az asztalon, végül is nem azért tért be hogy igyon.*
-Megvár a piac szélénél míg beszerzem a dolgokat? *Érdeklődik immár a fogadón kívül.*
15496. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-10 09:12:42
Üzenet elküldve: 2020-06-10 09:12:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//A hullánál//
* Pash oldalán köt ki a kard, jó helyen van az ott, hiába szagolgatja, nem érez rajta külünösebb dolgot. Tiszta, és ránézésre látszik, hogy éles, jó minőségű pengének tűnik, de persze ez csak akkor derül majd ki igazán, ha lesz alkalma kipróbálni. A hangokat hallja ugyan, de nem lép az ablakhoz. Épp elég ilyen hangot hallani a városban ahhoz, hogy ne keltse fel túlzottan a harcos érdeklődését. Inkább válaszol Jenarinak, elég hangosan, hogy hangja elnyomja a lenti dulakodást. *
- Viszi a halál, ha a fogadós azt akarja, hogy kikerüljön, akkor fizesse meg a sírásót, azoknak a dolga ez, nem a városi őrségnek. Nem holmi hullafutárok vagyunk, attól függetlenül, hogy magunk után azért eltakarítunk. Szóval szerintem hagyd ott a fenébe, aztán majd oldja meg a fickó úgy, ahogy akarja. * Válaszol a kérdésre, és lazán a falnak dől az ajtó mellett, azon az oldalon, ahol az ajtó nyitódás esetén a falap takarásába kerül. *
//A hullánál//
* Pash oldalán köt ki a kard, jó helyen van az ott, hiába szagolgatja, nem érez rajta külünösebb dolgot. Tiszta, és ránézésre látszik, hogy éles, jó minőségű pengének tűnik, de persze ez csak akkor derül majd ki igazán, ha lesz alkalma kipróbálni. A hangokat hallja ugyan, de nem lép az ablakhoz. Épp elég ilyen hangot hallani a városban ahhoz, hogy ne keltse fel túlzottan a harcos érdeklődését. Inkább válaszol Jenarinak, elég hangosan, hogy hangja elnyomja a lenti dulakodást. *
- Viszi a halál, ha a fogadós azt akarja, hogy kikerüljön, akkor fizesse meg a sírásót, azoknak a dolga ez, nem a városi őrségnek. Nem holmi hullafutárok vagyunk, attól függetlenül, hogy magunk után azért eltakarítunk. Szóval szerintem hagyd ott a fenébe, aztán majd oldja meg a fickó úgy, ahogy akarja. * Válaszol a kérdésre, és lazán a falnak dől az ajtó mellett, azon az oldalon, ahol az ajtó nyitódás esetén a falap takarásába kerül. *
15495. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-09 20:58:12
Üzenet elküldve: 2020-06-09 20:58:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*A gúny távol áll Reytől, akárcsak a család megfoghatatlan gondolata. Az előbbi talán azért, mert keveset van társaságban, sőt, szándékosan kerüli a kontaktust mindenkivel, aki nem préda, vagy aranyakat csörgető, vadhúsra áhítozó nemes. Így nem meglepő, hogy bár ereje, reflexeinek gyorsasága, érzékeinek élessége talán felül múlja sok korabeli nő képességeit, de az alapvető emberi érzésekben képtelen olvasni, s megfelelően értelmezni őket. Talán csak a félelmet ismeri igazán, sok rettegő és könyörgő tekintetet látott, s megtanulta észrevenni az apró, fontos információkkal bíró jeleket. Sokat figyelte a hömpölygő tömeget is biztonságos árnyékából, így a maga módján rendszerezte azokat a számára érthetetlen és felesleges érzelmeket, amelyeket nap mint nap lát, de megfelelően lereagálni őket szinte képtelen, mint ahogy arra is, hogy efféle eszközökkel éljen. Mint például a gúny. Persze akadnak szarkasztikus, megvető megjegyzései, amelyek néha ösztönből felszakadnak, és vágnak, szúrnak, mint a tőr, de ezt a képességét is csak a zavaróan, már-már természetellenesen nyugodt és hideg, mindentől mentes természetének köszönheti.
A család... Már rég elásta magában ezeket a gyerekes vágyakat, ha voltak egyáltalán ilyenjei. Sohasem tapasztalta ezt a fajta életet, így nem is igazán tudhatja, mit vesztett, s ezért nincs mi után áhítozni.
Félreérthető kijelentését nem szánta egyébnek, mint puszta megállapított ténynek, véleménynyilvánításnak, de talán nem is csoda, a az átlagember mögöttes tartalmat képzel az efféle mondatokba. Elvégre valahol ez lenne a normális, mindenki rébuszokban, hátsó szándékokkal átitatott szavakkal beszél, s igyekeznek a valóban fontos mondanivalót minél mélyebbre elrejteni, hogy aztán a befogadó fél dolgozhasson a kibontásán.*
-Azt hiszik, madárra vadásznak, s meglepődnek, amikor a nyílvessző karcolás nélkül lepattan a sárkány pikkelyeiről. De kiáltani se lesz idejük, olyan gyorsan emészti fel őket a tűz.
*Kényelmesen az asztalra könyököl, ismét felvéve a szemkontaktust újdonsült, de mégis oly régi ismerősével. Talán a vele szemben ülő gnóm nem is sejti, milyen szörny ül vele szemben. Egy olyan ragadozó, amely ölésre teremtetett, s bár jól megbújik a mélységi karcsú, inas testének árnyékában, egy rossz pillanat elég, hogy előtörjön, elpusztítva mindent, ami éppen az útjába kerül. S az a legfélelmetesebb az egészben, hogy maga Rey sem ismeri ezt a benne lakozó sötétséget, nem tudja irányítani, az viszont irányítja őt. Minden mozdulatát és lépését, ezzel téve oly sikeressé az ifjú lányt ebben a törvények nélküli alvilágban, ahová született. A szörny, ami ölni akar. Nem élvezetből és szórakozásból, nem is becsvágyból. Egyszerűen mintha csak lételeme, tápláléka lenne mások életének kioltása, ezáltal életet nyerve saját magának. Mert győzöl, vagy legyőznek, ölsz, vagy megölnek, ez az örök érvényű és komor igazság. S az élni akarás vágya erősebb a mélységiben, mint a félelem, hogy elveszti az uralmat a Gyilkos felett, szabadjára engedve ezt a mély, sötét és pusztító erőt, ami elfoglalja lényének egy rejtett részét, meglapulva és várva a következő alkalmat a kitörésre, s erejének demonstrálására.*
- Lehet benne igazság.
*Nem kíván vitatkozni arról, melyikük sorsa a nehezebb. Neki sose volt semmije, így valóban nem tudhatja, milyen, amikor meg kell védeni valamit.*
- Az én dolgom, hogy elvegyem mindazt, amiért a hozzád hasonlók küzdenek, hogy megtarthassák.
~Ráadásul az életükkel együtt.~
- Érdekes fintora a sorsnak, hogy pont mi botlottunk egymásba.
*Ereszt meg egy halvány, tőle igencsak szokatlanul lazának és akár még vidámnak is betudható mosolyt. Könnyen lehet, hogy az elfogyasztott bor és sör megkezdte aljas munkáját a tudatában, olyan dolgokra sarkallva a nőt, amit tiszta fejjel el nem követne.*
//Aranyért életet//
*A gúny távol áll Reytől, akárcsak a család megfoghatatlan gondolata. Az előbbi talán azért, mert keveset van társaságban, sőt, szándékosan kerüli a kontaktust mindenkivel, aki nem préda, vagy aranyakat csörgető, vadhúsra áhítozó nemes. Így nem meglepő, hogy bár ereje, reflexeinek gyorsasága, érzékeinek élessége talán felül múlja sok korabeli nő képességeit, de az alapvető emberi érzésekben képtelen olvasni, s megfelelően értelmezni őket. Talán csak a félelmet ismeri igazán, sok rettegő és könyörgő tekintetet látott, s megtanulta észrevenni az apró, fontos információkkal bíró jeleket. Sokat figyelte a hömpölygő tömeget is biztonságos árnyékából, így a maga módján rendszerezte azokat a számára érthetetlen és felesleges érzelmeket, amelyeket nap mint nap lát, de megfelelően lereagálni őket szinte képtelen, mint ahogy arra is, hogy efféle eszközökkel éljen. Mint például a gúny. Persze akadnak szarkasztikus, megvető megjegyzései, amelyek néha ösztönből felszakadnak, és vágnak, szúrnak, mint a tőr, de ezt a képességét is csak a zavaróan, már-már természetellenesen nyugodt és hideg, mindentől mentes természetének köszönheti.
A család... Már rég elásta magában ezeket a gyerekes vágyakat, ha voltak egyáltalán ilyenjei. Sohasem tapasztalta ezt a fajta életet, így nem is igazán tudhatja, mit vesztett, s ezért nincs mi után áhítozni.
Félreérthető kijelentését nem szánta egyébnek, mint puszta megállapított ténynek, véleménynyilvánításnak, de talán nem is csoda, a az átlagember mögöttes tartalmat képzel az efféle mondatokba. Elvégre valahol ez lenne a normális, mindenki rébuszokban, hátsó szándékokkal átitatott szavakkal beszél, s igyekeznek a valóban fontos mondanivalót minél mélyebbre elrejteni, hogy aztán a befogadó fél dolgozhasson a kibontásán.*
-Azt hiszik, madárra vadásznak, s meglepődnek, amikor a nyílvessző karcolás nélkül lepattan a sárkány pikkelyeiről. De kiáltani se lesz idejük, olyan gyorsan emészti fel őket a tűz.
*Kényelmesen az asztalra könyököl, ismét felvéve a szemkontaktust újdonsült, de mégis oly régi ismerősével. Talán a vele szemben ülő gnóm nem is sejti, milyen szörny ül vele szemben. Egy olyan ragadozó, amely ölésre teremtetett, s bár jól megbújik a mélységi karcsú, inas testének árnyékában, egy rossz pillanat elég, hogy előtörjön, elpusztítva mindent, ami éppen az útjába kerül. S az a legfélelmetesebb az egészben, hogy maga Rey sem ismeri ezt a benne lakozó sötétséget, nem tudja irányítani, az viszont irányítja őt. Minden mozdulatát és lépését, ezzel téve oly sikeressé az ifjú lányt ebben a törvények nélküli alvilágban, ahová született. A szörny, ami ölni akar. Nem élvezetből és szórakozásból, nem is becsvágyból. Egyszerűen mintha csak lételeme, tápláléka lenne mások életének kioltása, ezáltal életet nyerve saját magának. Mert győzöl, vagy legyőznek, ölsz, vagy megölnek, ez az örök érvényű és komor igazság. S az élni akarás vágya erősebb a mélységiben, mint a félelem, hogy elveszti az uralmat a Gyilkos felett, szabadjára engedve ezt a mély, sötét és pusztító erőt, ami elfoglalja lényének egy rejtett részét, meglapulva és várva a következő alkalmat a kitörésre, s erejének demonstrálására.*
- Lehet benne igazság.
*Nem kíván vitatkozni arról, melyikük sorsa a nehezebb. Neki sose volt semmije, így valóban nem tudhatja, milyen, amikor meg kell védeni valamit.*
- Az én dolgom, hogy elvegyem mindazt, amiért a hozzád hasonlók küzdenek, hogy megtarthassák.
~Ráadásul az életükkel együtt.~
- Érdekes fintora a sorsnak, hogy pont mi botlottunk egymásba.
*Ereszt meg egy halvány, tőle igencsak szokatlanul lazának és akár még vidámnak is betudható mosolyt. Könnyen lehet, hogy az elfogyasztott bor és sör megkezdte aljas munkáját a tudatában, olyan dolgokra sarkallva a nőt, amit tiszta fejjel el nem követne.*
15494. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-09 12:31:53
Üzenet elküldve: 2020-06-09 12:31:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Származásához és méretéhez képest sokkal kevésbé szeret csatateret csinálni közösségi területekből, mint azt bárki gondolná. Nem, ő inkább a síri csendnek és szigorú rendszereknek a híre, megspékelve egy kis egyedülléttel. De sajnos ősi önérzetét sehogy tudja kitaposni magából, és ez magába forduló személyiségével együtt egy rettenetesen rossz párosítást vet föl. Ezáltal még a legbékésebb tündérke váratlan társaságát is személyes támadásnak tudja venni, ahogy jelen pillanatban le is íródik tekintetén.
Katasztrófát jósló előjelként kezdenek feltünedezni az erek az ork halántékán és homlokán, mikor meghallja a gnóm kérdését. Nem is annyira a modor, mint inkább maga a kérdés zavarja őt. Hisz már újdonsült asztaltársa jól láthatta testbeszédjén, hogy nem szívesen látott személy ilyen közelségben. Erre tovább üti a vasat. Ukrom megpróbálja lenyugtatni magát, miközben száját undokul elfacsarva, és szemöldökét felvonva válaszol.*
- Nem kértem társaságot. - *Morogja a hasonlóan köszörű, ingerült hang. Megpróbálja elkerülni a csetepatét, de ha kell, megküzd egyedüllétéért. Vagy lehet, hogy a Tharg zsoldoshoz hasonló személlyel lenne dolga? Jövőbeli beszélgetőtárs? Információforrás? Addig nem tudhatja, míg többet nem kommunikálnak, akármennyire is nehezére esik a szürkebőrű számára.*
- Honnan szalajtottak? -
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Származásához és méretéhez képest sokkal kevésbé szeret csatateret csinálni közösségi területekből, mint azt bárki gondolná. Nem, ő inkább a síri csendnek és szigorú rendszereknek a híre, megspékelve egy kis egyedülléttel. De sajnos ősi önérzetét sehogy tudja kitaposni magából, és ez magába forduló személyiségével együtt egy rettenetesen rossz párosítást vet föl. Ezáltal még a legbékésebb tündérke váratlan társaságát is személyes támadásnak tudja venni, ahogy jelen pillanatban le is íródik tekintetén.
Katasztrófát jósló előjelként kezdenek feltünedezni az erek az ork halántékán és homlokán, mikor meghallja a gnóm kérdését. Nem is annyira a modor, mint inkább maga a kérdés zavarja őt. Hisz már újdonsült asztaltársa jól láthatta testbeszédjén, hogy nem szívesen látott személy ilyen közelségben. Erre tovább üti a vasat. Ukrom megpróbálja lenyugtatni magát, miközben száját undokul elfacsarva, és szemöldökét felvonva válaszol.*
- Nem kértem társaságot. - *Morogja a hasonlóan köszörű, ingerült hang. Megpróbálja elkerülni a csetepatét, de ha kell, megküzd egyedüllétéért. Vagy lehet, hogy a Tharg zsoldoshoz hasonló személlyel lenne dolga? Jövőbeli beszélgetőtárs? Információforrás? Addig nem tudhatja, míg többet nem kommunikálnak, akármennyire is nehezére esik a szürkebőrű számára.*
- Honnan szalajtottak? -
15493. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-09 10:38:01
Üzenet elküldve: 2020-06-09 10:38:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~ Vadállat ez is. ~
*Az első gondolat, ami Vulsryn eszébe jut. Befeszült kétajtós szekrény, mohásképű hústoronynak hiszi a gnóm az asztaltársát, s tapasztalatai szerint nem tévedhet nagyot. Azok az orkok, akikkel eddig találkozott, nemhogy eszetlen bunkók, de folyamatosan verekedni és gyilkolni akaró félállatok is voltak. Kevés nép van, akiket nem kedvel, s még annál is kevesebb, akit sztereotipizál - de az egyetlen ilyen azok a kegyetlenek népe. Hát igen, vannak, akik jó bérgyilkosnak, megbízható zsoldosnak tartják őket, ám a Szőke Róka nem így gondolkodik, ő nem ad hitelt olyannak, aki eleve hiteltelen. Ő semminek sem tartja az orkokat, sem harcosnak, sem házi kedvencnek - legfeljebb pusztító őrjöngőknek. Persze mindenki másképpen gondolkozik, a ráncoktól barázdált gnóm pedig eleve a zsémbesebbik fajtához tartozik. De valamiért kezdi idegesíteni ez a szemmel ölés, s mivel máshol nincs hely, tűrni meg nem akar, - hiszen a nemeselfnél eleget tűrt már - szóvá teszi a dolgot.*
- Valami baj van? *Kérdi a karcos hang, nyugodt hangnemben. Ad egy esélyt neki, igyekszik finomabban közölni a problémáját, hátha érti a kedves asztaltárs az utalást. Ha ez sajnos nem játszik közre, kénytelen lesz célratörőbb és sokkal egyenesebb, durvább módon a másik tudtára adni, mit is akar igazán. Abban pedig azért bízik, hogy nem itt fog nekiesni ez a hústorony, annyi esze azért csak kellene lennie egy orknak is, hogy felfogja, bajba kerülhet. Főként egy ilyen zsúfolt helyen könnyű tömegverekedést szítani ítéletidőben.*
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~ Vadállat ez is. ~
*Az első gondolat, ami Vulsryn eszébe jut. Befeszült kétajtós szekrény, mohásképű hústoronynak hiszi a gnóm az asztaltársát, s tapasztalatai szerint nem tévedhet nagyot. Azok az orkok, akikkel eddig találkozott, nemhogy eszetlen bunkók, de folyamatosan verekedni és gyilkolni akaró félállatok is voltak. Kevés nép van, akiket nem kedvel, s még annál is kevesebb, akit sztereotipizál - de az egyetlen ilyen azok a kegyetlenek népe. Hát igen, vannak, akik jó bérgyilkosnak, megbízható zsoldosnak tartják őket, ám a Szőke Róka nem így gondolkodik, ő nem ad hitelt olyannak, aki eleve hiteltelen. Ő semminek sem tartja az orkokat, sem harcosnak, sem házi kedvencnek - legfeljebb pusztító őrjöngőknek. Persze mindenki másképpen gondolkozik, a ráncoktól barázdált gnóm pedig eleve a zsémbesebbik fajtához tartozik. De valamiért kezdi idegesíteni ez a szemmel ölés, s mivel máshol nincs hely, tűrni meg nem akar, - hiszen a nemeselfnél eleget tűrt már - szóvá teszi a dolgot.*
- Valami baj van? *Kérdi a karcos hang, nyugodt hangnemben. Ad egy esélyt neki, igyekszik finomabban közölni a problémáját, hátha érti a kedves asztaltárs az utalást. Ha ez sajnos nem játszik közre, kénytelen lesz célratörőbb és sokkal egyenesebb, durvább módon a másik tudtára adni, mit is akar igazán. Abban pedig azért bízik, hogy nem itt fog nekiesni ez a hústorony, annyi esze azért csak kellene lennie egy orknak is, hogy felfogja, bajba kerülhet. Főként egy ilyen zsúfolt helyen könnyű tömegverekedést szítani ítéletidőben.*
15492. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-08 13:42:59
Üzenet elküldve: 2020-06-08 13:42:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lángokkal szőtt lélek//
*A nedves ruha kellemetlenül tapad rá. El is indít a fejében pár gondolatot, hogy miként kéne megszabadulni tőle. Hogy ezeknek a gondolatoknak van-e köze a vörös óriásnőhöz akire ráinteget közben az még titok, de úgy tűnik ebből beszélgetés lesz aminek természetesen nagyon örül a papocska. A mutatóujjával jelez, hogy mindjárt és a konyha felé mutat. Nem kell sokat várnia. Hamarosan megérkezik a fogadós a gyümölcstállal és annyi barátságos jó tanáccsal engedi el, hogy most jobban vigyázzon az atya. Kézbe is veszi a tálat meg a kupáját és odaimbolyog vele az óriáslány asztalához amire komoly koncentrációval, de végül ügyesen leteszi. Ha ehhez kap segítséget, azt hálásan megköszöni. Mikor leül akkor a kezét is nyújtja és természetes közvetlenséggel és a félelem legapróbb jele nélkül szólítja meg a nála jóval nagyobb leányzót.*
-Szia! Zeekx vagyok. Szép nap ez a mai ugye?
*Ezzel akár elfogadták a kezét akár nem egy almaszeletet gyorsan bekap és int a lánynak, hogy ő is nyugodtan vegyen.*
*A nedves ruha kellemetlenül tapad rá. El is indít a fejében pár gondolatot, hogy miként kéne megszabadulni tőle. Hogy ezeknek a gondolatoknak van-e köze a vörös óriásnőhöz akire ráinteget közben az még titok, de úgy tűnik ebből beszélgetés lesz aminek természetesen nagyon örül a papocska. A mutatóujjával jelez, hogy mindjárt és a konyha felé mutat. Nem kell sokat várnia. Hamarosan megérkezik a fogadós a gyümölcstállal és annyi barátságos jó tanáccsal engedi el, hogy most jobban vigyázzon az atya. Kézbe is veszi a tálat meg a kupáját és odaimbolyog vele az óriáslány asztalához amire komoly koncentrációval, de végül ügyesen leteszi. Ha ehhez kap segítséget, azt hálásan megköszöni. Mikor leül akkor a kezét is nyújtja és természetes közvetlenséggel és a félelem legapróbb jele nélkül szólítja meg a nála jóval nagyobb leányzót.*
-Szia! Zeekx vagyok. Szép nap ez a mai ugye?
*Ezzel akár elfogadták a kezét akár nem egy almaszeletet gyorsan bekap és int a lánynak, hogy ő is nyugodtan vegyen.*
15491. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-08 08:21:18
Üzenet elküldve: 2020-06-08 08:21:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csönd a viharban//
*A fogadóban töltött, pár percnek vélt óra alatt valóban nem veszi észre, hogy az anyatermészet is elkezdte végezni dolgát az épületen kívül. Ezt az újonnan jött, vízben úszó vendégek sora, és falakat dübörgő koppanások tudatják vele. És már elég késő is van, talán ez egy jó kis jelzés arra, hogy a mai nap már ne bóklásszon ki.
Akárhogy is, feláll pótolni az imént felmerült szeszhiányát. Rendel magának kemény 13 aranyért egy Ullamar sört, és dolga végeztéül ül vissza helyére, hogy visszamerüljön saját, sötét gondolataiba. Vagyis merülne, ha nem szúrná ki szemét, hogy társasága van. Még le is nyűgözné, hogy valakinek van bátorsága így betörni magánszférájába, ha nem venné ezt vérig sértésnek. Így amúgy sem békés tekintete villámokat kezd szórni a delikvens irányába, ahogy jobbjával rögtön ivásra is emeli újonnan megtelt bögréjét. Életkora felét már átlépett, csicsás kinézetű gnóm. Az eső tett róla, hogy nehéz legyen fölismerni ruházatát, de ez nehezen téveszti meg őt. Egész felsőteste kissé megfeszül, ahogy ábrázatával továbbra is nyársra húzza a szerencsétlen fickót. Tudja, hogy semmi fenyegető, se ócsároló mozdulatot nem tett még az ork iránt, és hogy a most éppen teli fogadó székei közt ez a rész jelenti a csöndes menedéket. Talán nem szükséges ennyire dramatizálnia a dolgot. Egy idő után csak megnyugtatja magát annyira, hogy levegye tekintetét a vendégről, és megint csak az ivásnak fordítsa gondolatát. Mindezt persze egy árva szó kiejtése nélkül. Lehet, hogy hasonlóképp gondolkodik asztaltársa is. De csak merészeljen is bármi megjegyzést tenni.*
//Csönd a viharban//
*A fogadóban töltött, pár percnek vélt óra alatt valóban nem veszi észre, hogy az anyatermészet is elkezdte végezni dolgát az épületen kívül. Ezt az újonnan jött, vízben úszó vendégek sora, és falakat dübörgő koppanások tudatják vele. És már elég késő is van, talán ez egy jó kis jelzés arra, hogy a mai nap már ne bóklásszon ki.
Akárhogy is, feláll pótolni az imént felmerült szeszhiányát. Rendel magának kemény 13 aranyért egy Ullamar sört
, és dolga végeztéül ül vissza helyére, hogy visszamerüljön saját, sötét gondolataiba. Vagyis merülne, ha nem szúrná ki szemét, hogy társasága van. Még le is nyűgözné, hogy valakinek van bátorsága így betörni magánszférájába, ha nem venné ezt vérig sértésnek. Így amúgy sem békés tekintete villámokat kezd szórni a delikvens irányába, ahogy jobbjával rögtön ivásra is emeli újonnan megtelt bögréjét. Életkora felét már átlépett, csicsás kinézetű gnóm. Az eső tett róla, hogy nehéz legyen fölismerni ruházatát, de ez nehezen téveszti meg őt. Egész felsőteste kissé megfeszül, ahogy ábrázatával továbbra is nyársra húzza a szerencsétlen fickót. Tudja, hogy semmi fenyegető, se ócsároló mozdulatot nem tett még az ork iránt, és hogy a most éppen teli fogadó székei közt ez a rész jelenti a csöndes menedéket. Talán nem szükséges ennyire dramatizálnia a dolgot. Egy idő után csak megnyugtatja magát annyira, hogy levegye tekintetét a vendégről, és megint csak az ivásnak fordítsa gondolatát. Mindezt persze egy árva szó kiejtése nélkül. Lehet, hogy hasonlóképp gondolkodik asztaltársa is. De csak merészeljen is bármi megjegyzést tenni.*
15490. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-07 22:28:37
Üzenet elküldve: 2020-06-07 22:28:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vulsryn fáradt már. Elsősorban el kellett hagynia a fogadót amiatt a piperkőc nemeself miatt, - legalábbis szerinte az volt - aztán gyalogolnia kellett, de megint utolérte az égzengés, földindulás. A vihar csak folytatódik, sőt, talán nagyobb is, mint volt. Dühös, a bajsza csapzott, az orrán a ráncok dühös arckifejezését sejtetik. Az őszbe érő haj éppen csak kikandikál a csuklya rejtekéből, így, részben a szakállnak hála is, az együgyűbbek valami törpeféleségnek is nézhetik - és ők lennének azok, akiket vigyorogva küldene az elsők között a halálba egy-egy fiolával. Még csizmája orránál is érzi egy kissé, hogy egyik kedvenc - pontosabban legtöbbet használt - lábbelije kezdi megadni magát. A lucskos út viszont a Pegazusba vezet, mert Vulsryn úgy akarja, hogy ott toccsanjanak utoljára a talpasok. Zöld köpönyege alaposan átázott, ő pedig átfagyott. A kályha most jót tesz neki, a legszellősebb asztaltársaságot igyekszik most választani, tekintettel legkevésbé sincs senkire. Az a senki pedig valóban az, aki: egy ork. Az egyik székre teríti a köpenyt, így ázott haja ismét a fáklyafénytől világított. Szippant egyet orrán az öreg, azzal Sült kolbászt rendel magának, 15 aranyért, amit jó érzés egy kupa Borral leönteni, a veresből, főként ha a jobbik fajta csak 11 csengő arany. Egy ork mellett kevés másfajú ül, ha tehetik, nem tűrik meg a kegyetleneket köreikben, s ő sem tenné, ha nem lenne muszáj. Nem azért gyűlöli őket, mint a legtöbben, sőt, nem is kimondottan az utálat hajtja. Lenézi őket, az ösztönlények szintjére sorolja az izmos harcosokat, akik képtelenek nem a saját fejük után menni. Persze a vén Laenrick még a meggyőzhetőbbek táborát erősíti, szinte kedvelt ismerőse, Rey is sötételf. A bizonyítást pedig mindig komolyan értékelte. Így hát nem szól, csak várja az étket és az italt.*
//Csönd a viharban//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vulsryn fáradt már. Elsősorban el kellett hagynia a fogadót amiatt a piperkőc nemeself miatt, - legalábbis szerinte az volt - aztán gyalogolnia kellett, de megint utolérte az égzengés, földindulás. A vihar csak folytatódik, sőt, talán nagyobb is, mint volt. Dühös, a bajsza csapzott, az orrán a ráncok dühös arckifejezését sejtetik. Az őszbe érő haj éppen csak kikandikál a csuklya rejtekéből, így, részben a szakállnak hála is, az együgyűbbek valami törpeféleségnek is nézhetik - és ők lennének azok, akiket vigyorogva küldene az elsők között a halálba egy-egy fiolával. Még csizmája orránál is érzi egy kissé, hogy egyik kedvenc - pontosabban legtöbbet használt - lábbelije kezdi megadni magát. A lucskos út viszont a Pegazusba vezet, mert Vulsryn úgy akarja, hogy ott toccsanjanak utoljára a talpasok. Zöld köpönyege alaposan átázott, ő pedig átfagyott. A kályha most jót tesz neki, a legszellősebb asztaltársaságot igyekszik most választani, tekintettel legkevésbé sincs senkire. Az a senki pedig valóban az, aki: egy ork. Az egyik székre teríti a köpenyt, így ázott haja ismét a fáklyafénytől világított. Szippant egyet orrán az öreg, azzal Sült kolbászt rendel magának, 15 aranyért,
amit jó érzés egy kupa Borral leönteni, a veresből, főként ha a jobbik fajta csak 11 csengő arany. Egy ork mellett kevés másfajú ül, ha tehetik, nem tűrik meg a kegyetleneket köreikben, s ő sem tenné, ha nem lenne muszáj. Nem azért gyűlöli őket, mint a legtöbben, sőt, nem is kimondottan az utálat hajtja. Lenézi őket, az ösztönlények szintjére sorolja az izmos harcosokat, akik képtelenek nem a saját fejük után menni. Persze a vén Laenrick még a meggyőzhetőbbek táborát erősíti, szinte kedvelt ismerőse, Rey is sötételf. A bizonyítást pedig mindig komolyan értékelte. Így hát nem szól, csak várja az étket és az italt.*
15489. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-07 18:39:48
Üzenet elküldve: 2020-06-07 18:39:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csönd a viharban//
*E nemes épület vendégterének sarkában magányosan üldögélő, fenyegetőnek kinéző alak sóhajt föl italából. Az addig mindig nyugodalmat hozó ullamar sör most vonakodik kifejteni hatását. Továbbra is utálkozó tekintettel néz maga elé, és a legkisebb neszre is gyanakodva járkál a szeme vendég és vendég közt. De minek a folyamatos paranoia? Talán természetéből kifolyólag, talán múltja miatt is, de éberen számít egy háta felé száguldó kést, akár a faltól is. Ez így nem állapot. Ha így folytatja, álom sem fog jönni szemére. Ezért is fordul most a sokat segítő alkoholhoz. Egy kis békére, csöndre ebben a kárhozatos testben. Apropó, alkohol; úgy néz ki, hogy majdnem elfogy a bögréje. Ezt majd jobb lesz kezelni.*
//Csönd a viharban//
*E nemes épület vendégterének sarkában magányosan üldögélő, fenyegetőnek kinéző alak sóhajt föl italából. Az addig mindig nyugodalmat hozó ullamar sör most vonakodik kifejteni hatását. Továbbra is utálkozó tekintettel néz maga elé, és a legkisebb neszre is gyanakodva járkál a szeme vendég és vendég közt. De minek a folyamatos paranoia? Talán természetéből kifolyólag, talán múltja miatt is, de éberen számít egy háta felé száguldó kést, akár a faltól is. Ez így nem állapot. Ha így folytatja, álom sem fog jönni szemére. Ezért is fordul most a sokat segítő alkoholhoz. Egy kis békére, csöndre ebben a kárhozatos testben. Apropó, alkohol; úgy néz ki, hogy majdnem elfogy a bögréje. Ezt majd jobb lesz kezelni.*
15488. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-07 14:41:01
Üzenet elküldve: 2020-06-07 14:41:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú//
*Szinte nyeregben érzi magát, ahogy a férfi a csendet választja ahelyett, hogy visszaszólna a pimasz megjegyzésekre. Nem olyan baj, ha a nő nyeregben akarná magát érezni, de most csak egy dolgot akar érezni, az pedig a tiszta, józan fej. Az pedig most messze elkerüli, így annyira nem is bánja, hogy nem kezdenek egymás vérének szívásába.
A tükörből sem az a felvágott nyelvű, aktív nő pillant rá, aki tegnap este volt. Most másnapos, meggyötört önmagával néz farkasszemet, aki arra vágyik, hogy még aludhasson pár órát csendben, nyugalomban és sötétben, hogy fejéből száműzhesse a zsongást és a fájdalmat.*
- Nem vallok be semmit. Úgy is tudod.
*Vigyorodik el kissé, ahogy szeme sarkából ismét a férfit kezdi pásztázni. Sajnos a vigyora most nem olyan tartós, mint általában lenni szokott, ugyanis Aldo öltözködése hamar száműzi azt arcáról. Persze gondolta, hogy ez lesz a vége. Sosem volt még olyan futó kalandja, ami más véget ért volna. Viszont még sosem volt olyan éjszakája, ami ilyen mély nyomot hagyott volna benne. Minden felderengő képet kellemes emléknek érez, olyannak, ami különös mód újra és újra erősebben megdobogtatja a szívét. Ez pedig teljesen idegen, kissé még talán kellemetlennek is mondható érzés. Valami szokatlan, ami ezidáig elkerülte élete során. Valami olyan, amit még sokszor végig fog magában gondolni.*
- Én megírom és legközelebb mikor látlak eléneklem neked.
*Mosolyodik el, s a férfi arcát fürkészi, mint aki arra vár, hogy ráhelyesel a hegyes fülű. Az pedig azt jelenti, hogy nem a mai nap, hogy utoljára láthatja. De ehelyett csak a hátával szemez, mikor már Aldo az ajtóban ácsorog. Igyekszik dolgozni a dolgon, hogy az a fura érzés ne üljön ki az arcára, amit csalódásnak azonosít be, de nem olyan biztos most a dolgában. Valami teljesen összezavarta az éjszaka. Valami miatt úgy érzi, hogy ez az idillinek ható éj valami különlegessel áldotta, vagy inkább átkozta meg, ami teljesen összezavarta a gondolatait. Mélyen magában feldereng a vágy, hogy sokkal inkább bújna vissza az ágyba, s ezzel együtt Aldo karjaiba, minthogy hagyja, hogy kisétáljon azon az átokverte ajtón. De persze ez nem fog megtörténni. Ehelyett csak leemeli aranyszín íriszeit az elfről, s saját ruháit összekapkodva öltözik fel gyorsan és kissé sután.*
- A munkád szerintem kibírna még egy napot.
*Jegyzi meg félvállról, halkan, de annyira azért nem, hogy ne érjen el a férfihoz kissé feddőnek ható szavai. Persze nem tudhatja, hogy milyen tervei vannak a férfinak. De most úgy érzi ez csupán csak egy ügyetlen kifogás, amivel meg akar szabadulni a férfi. Ezt persze nem róhatja fel bűneként, hisz mindkettejüknek ez volt a terv. Együtt töltenek egy kellemes éjszakát, azután mindenki folytatja ott ahol abbahagyta. Az a nő bűne és baja, ha kicsit többet érez most. De ez valószínűleg csak egy pillanatnyi elmezavar, ami a napok múlásával tova is libben majd.*
- Persze menj csak dolgozni.
*Javítja is előző megjegyzését, majd kis mosolyt erőltetve húzza ki magát, hogy magabiztosságot színleljen.*
- Igen. Szép este volt. Majd még... biztos találkozunk.
*Bólint is rá helyeslőn, majd az ölelésnél kissé bújva hunyja le a szemeit. Még fejét is megemeli búcsúcsókra áhítozva, de az elmaradt összeforrásra ismét csak keserűséget érez. Tudja jól, hogy nem fogják látni egymást, hacsak véletlenül nem futnak össze. A szoknyapecér és a hímhajhász nem az a páros, aki komolyabban alakíthatna ki maguknak valami közös jövő félét, így kár is ilyen gondolatokkal gyötörnie magát.*
- Vigyázz magadra.
*Suttogja végül, majd ahogy az ölelésnek vége szakad hagyja, hogy a férfi kisétáljon az ajtón. Egy pár pillanatig némán ácsorog, de ahelyett, hogy Aldot követné szemeivel csak a padlót bámulja. Olyan meggyötörtnek érzi magát, cserbenhagyottnak, pedig semmi oka nem lenne rá. Most megint ürességet érez magában, de ezt nem akarja betölteni semmivel. Ez a normális, a megszokott. Nem szabad hagynia, hogy újra egy helyes arc összezavarja. Mély levegőt vesz, lopva a szemeire töröl, majd ugyan azzal a magabiztossággal távozik, amellyel érkezett, még akkor is, ha most inkább csak színjáték az egész. Tervei szerint pedig elbújik a világ elől, be az ágyába, talán még le is issza magát, hisz ha ma is részeg, akkor nem lehet másnapos. Most mindegy, csak az őrült gondolatoktól meg tudjon szabadulni, hogy aztán ismét saját önmaga legyen, ne pedig egy érzelgős árnyék, akit már most nem tud elviselni.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú//
*Szinte nyeregben érzi magát, ahogy a férfi a csendet választja ahelyett, hogy visszaszólna a pimasz megjegyzésekre. Nem olyan baj, ha a nő nyeregben akarná magát érezni, de most csak egy dolgot akar érezni, az pedig a tiszta, józan fej. Az pedig most messze elkerüli, így annyira nem is bánja, hogy nem kezdenek egymás vérének szívásába.
A tükörből sem az a felvágott nyelvű, aktív nő pillant rá, aki tegnap este volt. Most másnapos, meggyötört önmagával néz farkasszemet, aki arra vágyik, hogy még aludhasson pár órát csendben, nyugalomban és sötétben, hogy fejéből száműzhesse a zsongást és a fájdalmat.*
- Nem vallok be semmit. Úgy is tudod.
*Vigyorodik el kissé, ahogy szeme sarkából ismét a férfit kezdi pásztázni. Sajnos a vigyora most nem olyan tartós, mint általában lenni szokott, ugyanis Aldo öltözködése hamar száműzi azt arcáról. Persze gondolta, hogy ez lesz a vége. Sosem volt még olyan futó kalandja, ami más véget ért volna. Viszont még sosem volt olyan éjszakája, ami ilyen mély nyomot hagyott volna benne. Minden felderengő képet kellemes emléknek érez, olyannak, ami különös mód újra és újra erősebben megdobogtatja a szívét. Ez pedig teljesen idegen, kissé még talán kellemetlennek is mondható érzés. Valami szokatlan, ami ezidáig elkerülte élete során. Valami olyan, amit még sokszor végig fog magában gondolni.*
- Én megírom és legközelebb mikor látlak eléneklem neked.
*Mosolyodik el, s a férfi arcát fürkészi, mint aki arra vár, hogy ráhelyesel a hegyes fülű. Az pedig azt jelenti, hogy nem a mai nap, hogy utoljára láthatja. De ehelyett csak a hátával szemez, mikor már Aldo az ajtóban ácsorog. Igyekszik dolgozni a dolgon, hogy az a fura érzés ne üljön ki az arcára, amit csalódásnak azonosít be, de nem olyan biztos most a dolgában. Valami teljesen összezavarta az éjszaka. Valami miatt úgy érzi, hogy ez az idillinek ható éj valami különlegessel áldotta, vagy inkább átkozta meg, ami teljesen összezavarta a gondolatait. Mélyen magában feldereng a vágy, hogy sokkal inkább bújna vissza az ágyba, s ezzel együtt Aldo karjaiba, minthogy hagyja, hogy kisétáljon azon az átokverte ajtón. De persze ez nem fog megtörténni. Ehelyett csak leemeli aranyszín íriszeit az elfről, s saját ruháit összekapkodva öltözik fel gyorsan és kissé sután.*
- A munkád szerintem kibírna még egy napot.
*Jegyzi meg félvállról, halkan, de annyira azért nem, hogy ne érjen el a férfihoz kissé feddőnek ható szavai. Persze nem tudhatja, hogy milyen tervei vannak a férfinak. De most úgy érzi ez csupán csak egy ügyetlen kifogás, amivel meg akar szabadulni a férfi. Ezt persze nem róhatja fel bűneként, hisz mindkettejüknek ez volt a terv. Együtt töltenek egy kellemes éjszakát, azután mindenki folytatja ott ahol abbahagyta. Az a nő bűne és baja, ha kicsit többet érez most. De ez valószínűleg csak egy pillanatnyi elmezavar, ami a napok múlásával tova is libben majd.*
- Persze menj csak dolgozni.
*Javítja is előző megjegyzését, majd kis mosolyt erőltetve húzza ki magát, hogy magabiztosságot színleljen.*
- Igen. Szép este volt. Majd még... biztos találkozunk.
*Bólint is rá helyeslőn, majd az ölelésnél kissé bújva hunyja le a szemeit. Még fejét is megemeli búcsúcsókra áhítozva, de az elmaradt összeforrásra ismét csak keserűséget érez. Tudja jól, hogy nem fogják látni egymást, hacsak véletlenül nem futnak össze. A szoknyapecér és a hímhajhász nem az a páros, aki komolyabban alakíthatna ki maguknak valami közös jövő félét, így kár is ilyen gondolatokkal gyötörnie magát.*
- Vigyázz magadra.
*Suttogja végül, majd ahogy az ölelésnek vége szakad hagyja, hogy a férfi kisétáljon az ajtón. Egy pár pillanatig némán ácsorog, de ahelyett, hogy Aldot követné szemeivel csak a padlót bámulja. Olyan meggyötörtnek érzi magát, cserbenhagyottnak, pedig semmi oka nem lenne rá. Most megint ürességet érez magában, de ezt nem akarja betölteni semmivel. Ez a normális, a megszokott. Nem szabad hagynia, hogy újra egy helyes arc összezavarja. Mély levegőt vesz, lopva a szemeire töröl, majd ugyan azzal a magabiztossággal távozik, amellyel érkezett, még akkor is, ha most inkább csak színjáték az egész. Tervei szerint pedig elbújik a világ elől, be az ágyába, talán még le is issza magát, hisz ha ma is részeg, akkor nem lehet másnapos. Most mindegy, csak az őrült gondolatoktól meg tudjon szabadulni, hogy aztán ismét saját önmaga legyen, ne pedig egy érzelgős árnyék, akit már most nem tud elviselni.*
15487. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-07 14:30:05
Üzenet elküldve: 2020-06-07 14:30:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lángokkal szőtt lélek//
*Ahogy a nő ott üldögél a gondolataiba messze elkerülve hirtelen furcsa érzés lesz úrrá a testén, mintha egy szempár keresné a tekintetét. Ha nem haladná meg jócskán a két méter magasságot talán aggódna is, de most, csak a karjára dőlti fejét, közben tűzszínű tincseivel játszadozik. Nem sokkal a furcsa érzés előtt motoszkálást hall és heves bocsánat kérést ami némiképp felkelti érdeklődését hiszen aki ennyire szabadkozik biztos valami izomkolosszussal került összetűzésbe, azonban ezt hamar elengedi, mert semmi kedve neki is vitába keveredni. Most mégis az iménti hangok irányából érzi a nem szűnő kémlelést, így hát felnéz és amit ott lát teljesen meglepi. Egy csenevész szőke férfi, leöntött ingben integet felé. ~Ismerem valahonnan?~ szűkíti össze szemeit, de semmi sem jut az eszébe. Az abszurd helyzetre egy mosoly a válasza és abban, már teljesen biztos ez a szöszi nem lehet unalmas, így hát a fejével a mellette álló üres szék felé biccent társaságába invitálva az alacsony szerzetet, hiszen tapasztalatból tudja az efféle fiúcskák más területeken kompenzálják külsöjüket. *
*Ahogy a nő ott üldögél a gondolataiba messze elkerülve hirtelen furcsa érzés lesz úrrá a testén, mintha egy szempár keresné a tekintetét. Ha nem haladná meg jócskán a két méter magasságot talán aggódna is, de most, csak a karjára dőlti fejét, közben tűzszínű tincseivel játszadozik. Nem sokkal a furcsa érzés előtt motoszkálást hall és heves bocsánat kérést ami némiképp felkelti érdeklődését hiszen aki ennyire szabadkozik biztos valami izomkolosszussal került összetűzésbe, azonban ezt hamar elengedi, mert semmi kedve neki is vitába keveredni. Most mégis az iménti hangok irányából érzi a nem szűnő kémlelést, így hát felnéz és amit ott lát teljesen meglepi. Egy csenevész szőke férfi, leöntött ingben integet felé. ~Ismerem valahonnan?~ szűkíti össze szemeit, de semmi sem jut az eszébe. Az abszurd helyzetre egy mosoly a válasza és abban, már teljesen biztos ez a szöszi nem lehet unalmas, így hát a fejével a mellette álló üres szék felé biccent társaságába invitálva az alacsony szerzetet, hiszen tapasztalatból tudja az efféle fiúcskák más területeken kompenzálják külsöjüket. *
15486. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-05 14:44:37
Üzenet elküldve: 2020-06-05 14:44:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Wellyradona lemondó megjegyzésén csak mosolyog. Ő is valahogy így gondolja. Persze nem ítélkezik, sok fura szerzetet látott már, többel jó barátságot is ápol, sőt ő maga sem egy teljesen szokványos fickó. Felteszi, hogy a nőnek ez már úgyis rég leesett, és ezért vagy ennek ellenére is hajlandó vele közösködni, Svir legnagyobb örömére.*
– Ki tudja, talán még arra is van bájital. Bár többeknél az egyszerű kocsmai ital is megteszi. *Körbemutat a helyiségben, aki nem magában iszik, az nem marad szótlan sem, több élénk beszélgetés is zajlik körülöttük. A következő kérdésre adott választ megfontolja, tényleg el kell gondolkoznia rajta, ha őszinte akar lenni.*
– Való igaz, talán nem a legbiztonságosabb környék. De kevesen járnak arra és azok a kevesek sem maradnak sokáig. Valahogy senkinek nem fűlik a foga ahhoz, hogy bajt keverjen a szakadék szélénél. A ház persze azért nincsen egészen a legszélén. A mi oldalunkon megúszta az utca, a szemben lévő házakat viszont már elvitte a robbanás, azok már lent vannak darabokban. Hangok meg nem szokta zavarni, az talán csak mende-monda. A ház szellemét pedig már évekkel ezelőtt kiűzte a telekről egy szakértő boszorkány. Most már teljesen biztonságos. *Pontosan tudja, hogy ez mennyire szokatlanul és hihetetlenül hangzik, de azért teljes komolysággal intézi a szavakat a nőhöz. Ő tudja, hogy így volt.*
– A meggyes sütemény tökéletes lesz. A rétes és piskóta is kiváló meggyel. A legjobb lesz, ha elindulunk a piacra. * Ültében még ellenőrzi, hogy mindene megvan-e, aztán feláll az asztaltól. Ha Wellyradona is késznek mutatkozik, akkor elindul kifelé.*
*Wellyradona lemondó megjegyzésén csak mosolyog. Ő is valahogy így gondolja. Persze nem ítélkezik, sok fura szerzetet látott már, többel jó barátságot is ápol, sőt ő maga sem egy teljesen szokványos fickó. Felteszi, hogy a nőnek ez már úgyis rég leesett, és ezért vagy ennek ellenére is hajlandó vele közösködni, Svir legnagyobb örömére.*
– Ki tudja, talán még arra is van bájital. Bár többeknél az egyszerű kocsmai ital is megteszi. *Körbemutat a helyiségben, aki nem magában iszik, az nem marad szótlan sem, több élénk beszélgetés is zajlik körülöttük. A következő kérdésre adott választ megfontolja, tényleg el kell gondolkoznia rajta, ha őszinte akar lenni.*
– Való igaz, talán nem a legbiztonságosabb környék. De kevesen járnak arra és azok a kevesek sem maradnak sokáig. Valahogy senkinek nem fűlik a foga ahhoz, hogy bajt keverjen a szakadék szélénél. A ház persze azért nincsen egészen a legszélén. A mi oldalunkon megúszta az utca, a szemben lévő házakat viszont már elvitte a robbanás, azok már lent vannak darabokban. Hangok meg nem szokta zavarni, az talán csak mende-monda. A ház szellemét pedig már évekkel ezelőtt kiűzte a telekről egy szakértő boszorkány. Most már teljesen biztonságos. *Pontosan tudja, hogy ez mennyire szokatlanul és hihetetlenül hangzik, de azért teljes komolysággal intézi a szavakat a nőhöz. Ő tudja, hogy így volt.*
– A meggyes sütemény tökéletes lesz. A rétes és piskóta is kiváló meggyel. A legjobb lesz, ha elindulunk a piacra. * Ültében még ellenőrzi, hogy mindene megvan-e, aztán feláll az asztaltól. Ha Wellyradona is késznek mutatkozik, akkor elindul kifelé.*
15485. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-04 13:51:18
Üzenet elküldve: 2020-06-04 13:51:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Mindig meglepődik, mikor a férfi ember ilyen kikapuiról hall, hogy csupán lustasága miatt keverne italt a szerelemhez, minthogy megmászná a sziklákat. ~Tipikus. ~ Bár ezt nem tárja a másik elé, nem biztos, hogy a kapcsolatuk előnyére válna, ha most lehordaná, mert kell neki valaki, aki ért ehhez.*
-Igaza is van, beszélnie minek, ha ilyen hasznos dologhoz ért, majd kialakul idővel. *Legyint, hiszen hallott már nem egy dolgot arról, hogy az ilyen mesteremberekhez a nemesek lányaikat adják, csak úgy, ismeretlenül, mert tudják, hasznuk származik majd belőle. Eztán a férfi a házáról kezd el beszélni, mikor pedig ahhoz a részhez ér, hogy szinte a szakadék szélén áll, nem kicsit lepődik meg.*
-Nem veszélyes ott élnie? Vagy annyira nincs közel? Azt hallottam esténként furcsa hangok hallatszódnak a környéken és mintha egyenest onnan jönnének… tudja. *Nem félős ő, csak az élethez megfelelő mérlegeléssel bír, bár ha már a kertész is járt ott, akkor nagy baj nem lehet. ~Csak egy kis szívesség, aztán már jöhetek is el.~ Rendezi le magában. Miután a sütésre esett a választás, szívesen bevallaná, hogy azt ő is szívesebben csinálja mert kevesebb ideig tart, de inkább nem tetézi a dolgot, a végén még kiegészíti a kérést a férfi.*
-Meggyes süteményt esetleg vagy valamilyen más gyümölcsből legyen? *Puhatolózik miközben indulnának.*
-Nem tudom mit tart otthon, esetleg a piacra benéznék, hogy minden legyen hozzá. *Jegyzi meg, mert, ha ott derül ki, hogy fontos dolog hiányzik, az bizony baj lenne. ~Takarítani bárki tud. Tipikus nemes. ~*
-Kell liszt, tojás egy kis tej meg gyümölcs, némi vaj se árt.*Sorolja, csak, hogy a férfi is tisztában legyen a hozzávalókkal.*
*Mindig meglepődik, mikor a férfi ember ilyen kikapuiról hall, hogy csupán lustasága miatt keverne italt a szerelemhez, minthogy megmászná a sziklákat. ~Tipikus. ~ Bár ezt nem tárja a másik elé, nem biztos, hogy a kapcsolatuk előnyére válna, ha most lehordaná, mert kell neki valaki, aki ért ehhez.*
-Igaza is van, beszélnie minek, ha ilyen hasznos dologhoz ért, majd kialakul idővel. *Legyint, hiszen hallott már nem egy dolgot arról, hogy az ilyen mesteremberekhez a nemesek lányaikat adják, csak úgy, ismeretlenül, mert tudják, hasznuk származik majd belőle. Eztán a férfi a házáról kezd el beszélni, mikor pedig ahhoz a részhez ér, hogy szinte a szakadék szélén áll, nem kicsit lepődik meg.*
-Nem veszélyes ott élnie? Vagy annyira nincs közel? Azt hallottam esténként furcsa hangok hallatszódnak a környéken és mintha egyenest onnan jönnének… tudja. *Nem félős ő, csak az élethez megfelelő mérlegeléssel bír, bár ha már a kertész is járt ott, akkor nagy baj nem lehet. ~Csak egy kis szívesség, aztán már jöhetek is el.~ Rendezi le magában. Miután a sütésre esett a választás, szívesen bevallaná, hogy azt ő is szívesebben csinálja mert kevesebb ideig tart, de inkább nem tetézi a dolgot, a végén még kiegészíti a kérést a férfi.*
-Meggyes süteményt esetleg vagy valamilyen más gyümölcsből legyen? *Puhatolózik miközben indulnának.*
-Nem tudom mit tart otthon, esetleg a piacra benéznék, hogy minden legyen hozzá. *Jegyzi meg, mert, ha ott derül ki, hogy fontos dolog hiányzik, az bizony baj lenne. ~Takarítani bárki tud. Tipikus nemes. ~*
-Kell liszt, tojás egy kis tej meg gyümölcs, némi vaj se árt.*Sorolja, csak, hogy a férfi is tisztában legyen a hozzávalókkal.*
15484. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-03 20:28:23
Üzenet elküldve: 2020-06-03 20:28:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Svirből sok mindent nem néznek ki, és még kevesebb azok száma, amit viszont kinéznek belőle. Mindig is nagyon értett hozzá, hogy ne legyen túlságosan híres semmi jelentősről vagy hasznosról, bár egyes kiegészítői minden igyekezete ellenére is világhírre tettek szert. Senki sem tökéletes ugyebár. Először helyeslően bólogat Wellyradona Nestart említő szavaira, aztán jót nevet azon, hogy méregkeverőnek titulálják a híres alkimistát. Megrázza a fejét. *
– Kétlem, hogy pont méregkeverőként akarna elhíresülni. De volt szerencsém hozzá, úgyhogy elmondhatom, hogy nagy koponya, bár a beszéd terén nem jeleskedik. Hamarabb kever szerelmi bájitalt, minthogy magától meghódítaná egy hölgy szívét, ha szabad így fogalmaznom. * Ez talán igaz, talán csak a sör beszél belőle, de úgy gondolja, hogy jó képet adott a legendás „kotyvasztóról” a nőnek. *
– A kerttel nemrég végzett a kertész, az nagyon szép lett, de belül csakugyan ráférne egy kis porolás a házra. Be kell valljam, én magam nem vagyok olyan ügyes, épp csak felsöpröm a padlót néha, meg kirázom a morzsás terítőt. Persze fogadhatnék személyzetet, de nem olyan nagy a ház, hogy megérje, meg a szakadékhoz nem is szívesen járnak ki az emberek. A Romvárosban van a ház ugyebár. Kis híja volt annak, hogy nem robbant fel a ház. Ha beljebb van egy utcával, most nem a szakadék szélén lenne, hanem a mélyén. *Beszéd közben az asztalra könyököl, most úgy magyaráz a nőnek. *
– De takarítani bárki tud. A finom sütemény vagy egy jó sült viszont aranyat ér. Megegyeztünk! Akár indulhatunk is. *Ajánlja fel. Benne már elég sör van ahhoz, hogy kibírja hazáig, nem fog kiszáradni. *
*Svirből sok mindent nem néznek ki, és még kevesebb azok száma, amit viszont kinéznek belőle. Mindig is nagyon értett hozzá, hogy ne legyen túlságosan híres semmi jelentősről vagy hasznosról, bár egyes kiegészítői minden igyekezete ellenére is világhírre tettek szert. Senki sem tökéletes ugyebár. Először helyeslően bólogat Wellyradona Nestart említő szavaira, aztán jót nevet azon, hogy méregkeverőnek titulálják a híres alkimistát. Megrázza a fejét. *
– Kétlem, hogy pont méregkeverőként akarna elhíresülni. De volt szerencsém hozzá, úgyhogy elmondhatom, hogy nagy koponya, bár a beszéd terén nem jeleskedik. Hamarabb kever szerelmi bájitalt, minthogy magától meghódítaná egy hölgy szívét, ha szabad így fogalmaznom. * Ez talán igaz, talán csak a sör beszél belőle, de úgy gondolja, hogy jó képet adott a legendás „kotyvasztóról” a nőnek. *
– A kerttel nemrég végzett a kertész, az nagyon szép lett, de belül csakugyan ráférne egy kis porolás a házra. Be kell valljam, én magam nem vagyok olyan ügyes, épp csak felsöpröm a padlót néha, meg kirázom a morzsás terítőt. Persze fogadhatnék személyzetet, de nem olyan nagy a ház, hogy megérje, meg a szakadékhoz nem is szívesen járnak ki az emberek. A Romvárosban van a ház ugyebár. Kis híja volt annak, hogy nem robbant fel a ház. Ha beljebb van egy utcával, most nem a szakadék szélén lenne, hanem a mélyén. *Beszéd közben az asztalra könyököl, most úgy magyaráz a nőnek. *
– De takarítani bárki tud. A finom sütemény vagy egy jó sült viszont aranyat ér. Megegyeztünk! Akár indulhatunk is. *Ajánlja fel. Benne már elég sör van ahhoz, hogy kibírja hazáig, nem fog kiszáradni. *
15483. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-03 14:17:48
Üzenet elküldve: 2020-06-03 14:17:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú//
*Ha jelentős javulást nem is, de a mosakodással annyit elér, hogy szemei kevésbé akarnak letapadni, s enyhül a késztetés, hogy egy tehetetlen zsákként visszadőljön az ágyba, s aludjon legalább délig. Az arca sajnos továbbra is kissé elgyötört, szeme alatt sötét karikákban bővelkedik.
Rocha is éledezni látszik, s talán őt kevésbé viselte meg az előző esti pálinkázós kaland, hiszen máris elemében van, s pimasz, nyers megjegyzésekkel kényezteti a férfit ezen a korai, kegyetlen órán. Aldo visszaszólna, de agya annyira tompa, hogy hiába keresi a megfelelő szavakat. Végül kénytelen lemondani a kölcsönös sértegetés öröméről, s személyéhez oly nem méltó módon meghátrál. Nem sejti, hogy a félvérnek mennyire árthatott meg az alkohol, de ő nem bírja, s sosem bírta a töményet. Csendben borozgatós típus, aki ágyba csábítja a pult mellől a lányokat. S most meglehet, hogy őt fogták ki, akár egy halat. Vagy kölcsönös vágy lett volna?
Idegen és kusza gondolatok öntik el elméjét, próbálja helyére tenni a kirakós darabjait. Emlékszik képekre, jelenetekre, forró csókra, ingatag, romantikus sétára, mint egy giccsesen tökéletes randevú, leszámítva azt, hogy mindketten mattrészegek voltak. Össze is zavarodik rendesen, ahogy továbbra is a tükörbe bámul, s próbálja kibogozni a szálakat. Nem, ő nem ez a romantikus alak, ő nem viselkedne így, biztosan az elméje űz vele aljas játékot. Vagy Rocha csavarta ujjai köré a jól beivott elfet, s meglehet, a nő hozta ki belőle cseles intrikákkal ezt a szokatlanul gyengéd és idegen énjét. Bármelyik lehetőség is áll fenn, Aldo mélyen sértve érzi magát, bár ő sem tudja, pontosan miért. Talán azért, mert elég volt egy ferde este a számára nem éppen közömbös félvér társaságában, s megrepedt az a hosszú évek során felépített páncél, megmutatva a világnak az alatta rejtőző gyenge, sérült húst, ami görcsösen kapaszkodik azokba a felépített, bizalmatlanságot hirdető eszmékbe. S talán elég lenne egy apró lökés, hogy leessen, megsemmisítve, földbe tiporva az oly nehezen létrehozott, de eddig oly szilárdnak tűnő jellemet, aki nem bízik senkiben és semmiben, saját magán kívül.*
- Valld be, hogy tetszik a látvány.
*Szól vissza félvállról, arcára festett hamiskás, de elég őszintének ható pimasz vigyorral. Talán kezdi összeszedni magát, s kezd visszatérni régi önmaga, fokozatosan beforrasztva a keletkezett repedést.*
- Majd kerítünk valakit, aki megénekli.
*Közben nadrágjáért nyúl, s kelletlenül magára rángatja. Az inget meg még kevesebb kedve van felhúzni, de ha már elkezdett öltözni, illene befejeznie a műveletet.*
- Attól tartok, a legenda most véget ér, mert a főhős távozik a színről.
*Bújik bele kissé poros csizmájába, miközben fekete selyemingét gombolja. Nem kíván többet maradni, haza akar sietni, egyedül a kusza gondolataival. Nincs egyébre szüksége, csak hogy kiszellőztethesse a fejét, s megtisztíthassa elméjét a romboló, gyengítő és káros hatásoktól, esetleg érzelmektől, amelyek most úgy kavarognak benne, mint egy szélvihar. Nincs egyébre szüksége, csak hogy bezárkózhasson a szobájába, a könyveihez és növényeihez, s beletemetkezzen a munkába, amely visszarántja az átlagos hétköznapokba.*
-Sok a munkám, nem szoktam hozzá a henyéléshez.
*Próbálkozik egy harmatgyenge, de azért valamennyire érthető magyarázattal, s elegáns kabátját a vállára dobva indul meg az ajtó felé, de méh mielőtt valóban eltűnne Rocha szeme elől, megtorpan. Azért egy normális búcsút illene kivitelezni egy ilyen éjszaka után, hacsak nem akarja jogosan feldühíteni a félvért. Megint.*
- Igazán... Élveztem az együtt töltött időt. Remélem, még lesz alkalmunk összefutni.
*Lép közelebb a nőhöz, megszüntetve az eddig oly tartózkodó távolságot. Elvégre voltak már közelebb is egymáshoz, egy baráti ölelés igazán nem ok zavarba esni.*
- Ég áldjon, Rocha.
*Mondja ki utoljára, kedvesen, s szokatlanul gyengébben a nevet, amitől kissé még most is kirázza a hideg. Talán csak a hozzá kapcsolódó intenzív emlékek miatt. Majd ha a másik engedi, forrón és barátin átöleli, hogy aztán hátat fordíthasson, s vissza sem nézve távozhasson a szobából. Talán attól tart, hogy ha hátranéz, s újból találkozik azzal az arany szempárral, nem marad ereje átlépni a küszöböt.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//Kicsit könnyes búcsú//
*Ha jelentős javulást nem is, de a mosakodással annyit elér, hogy szemei kevésbé akarnak letapadni, s enyhül a késztetés, hogy egy tehetetlen zsákként visszadőljön az ágyba, s aludjon legalább délig. Az arca sajnos továbbra is kissé elgyötört, szeme alatt sötét karikákban bővelkedik.
Rocha is éledezni látszik, s talán őt kevésbé viselte meg az előző esti pálinkázós kaland, hiszen máris elemében van, s pimasz, nyers megjegyzésekkel kényezteti a férfit ezen a korai, kegyetlen órán. Aldo visszaszólna, de agya annyira tompa, hogy hiába keresi a megfelelő szavakat. Végül kénytelen lemondani a kölcsönös sértegetés öröméről, s személyéhez oly nem méltó módon meghátrál. Nem sejti, hogy a félvérnek mennyire árthatott meg az alkohol, de ő nem bírja, s sosem bírta a töményet. Csendben borozgatós típus, aki ágyba csábítja a pult mellől a lányokat. S most meglehet, hogy őt fogták ki, akár egy halat. Vagy kölcsönös vágy lett volna?
Idegen és kusza gondolatok öntik el elméjét, próbálja helyére tenni a kirakós darabjait. Emlékszik képekre, jelenetekre, forró csókra, ingatag, romantikus sétára, mint egy giccsesen tökéletes randevú, leszámítva azt, hogy mindketten mattrészegek voltak. Össze is zavarodik rendesen, ahogy továbbra is a tükörbe bámul, s próbálja kibogozni a szálakat. Nem, ő nem ez a romantikus alak, ő nem viselkedne így, biztosan az elméje űz vele aljas játékot. Vagy Rocha csavarta ujjai köré a jól beivott elfet, s meglehet, a nő hozta ki belőle cseles intrikákkal ezt a szokatlanul gyengéd és idegen énjét. Bármelyik lehetőség is áll fenn, Aldo mélyen sértve érzi magát, bár ő sem tudja, pontosan miért. Talán azért, mert elég volt egy ferde este a számára nem éppen közömbös félvér társaságában, s megrepedt az a hosszú évek során felépített páncél, megmutatva a világnak az alatta rejtőző gyenge, sérült húst, ami görcsösen kapaszkodik azokba a felépített, bizalmatlanságot hirdető eszmékbe. S talán elég lenne egy apró lökés, hogy leessen, megsemmisítve, földbe tiporva az oly nehezen létrehozott, de eddig oly szilárdnak tűnő jellemet, aki nem bízik senkiben és semmiben, saját magán kívül.*
- Valld be, hogy tetszik a látvány.
*Szól vissza félvállról, arcára festett hamiskás, de elég őszintének ható pimasz vigyorral. Talán kezdi összeszedni magát, s kezd visszatérni régi önmaga, fokozatosan beforrasztva a keletkezett repedést.*
- Majd kerítünk valakit, aki megénekli.
*Közben nadrágjáért nyúl, s kelletlenül magára rángatja. Az inget meg még kevesebb kedve van felhúzni, de ha már elkezdett öltözni, illene befejeznie a műveletet.*
- Attól tartok, a legenda most véget ér, mert a főhős távozik a színről.
*Bújik bele kissé poros csizmájába, miközben fekete selyemingét gombolja. Nem kíván többet maradni, haza akar sietni, egyedül a kusza gondolataival. Nincs egyébre szüksége, csak hogy kiszellőztethesse a fejét, s megtisztíthassa elméjét a romboló, gyengítő és káros hatásoktól, esetleg érzelmektől, amelyek most úgy kavarognak benne, mint egy szélvihar. Nincs egyébre szüksége, csak hogy bezárkózhasson a szobájába, a könyveihez és növényeihez, s beletemetkezzen a munkába, amely visszarántja az átlagos hétköznapokba.*
-Sok a munkám, nem szoktam hozzá a henyéléshez.
*Próbálkozik egy harmatgyenge, de azért valamennyire érthető magyarázattal, s elegáns kabátját a vállára dobva indul meg az ajtó felé, de méh mielőtt valóban eltűnne Rocha szeme elől, megtorpan. Azért egy normális búcsút illene kivitelezni egy ilyen éjszaka után, hacsak nem akarja jogosan feldühíteni a félvért. Megint.*
- Igazán... Élveztem az együtt töltött időt. Remélem, még lesz alkalmunk összefutni.
*Lép közelebb a nőhöz, megszüntetve az eddig oly tartózkodó távolságot. Elvégre voltak már közelebb is egymáshoz, egy baráti ölelés igazán nem ok zavarba esni.*
- Ég áldjon, Rocha.
*Mondja ki utoljára, kedvesen, s szokatlanul gyengébben a nevet, amitől kissé még most is kirázza a hideg. Talán csak a hozzá kapcsolódó intenzív emlékek miatt. Majd ha a másik engedi, forrón és barátin átöleli, hogy aztán hátat fordíthasson, s vissza sem nézve távozhasson a szobából. Talán attól tart, hogy ha hátranéz, s újból találkozik azzal az arany szempárral, nem marad ereje átlépni a küszöböt.*
15482. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-02 21:14:23
Üzenet elküldve: 2020-06-02 21:14:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az igazság ára//
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
- hm - * biccent, bár ő még nem egészen tudja, hogy tényleg önző célokra van-e. Mármint azért csatlakozott, hogy több pénze legyen, de ha tehet valamit valakivel, azt se bánná.
A kocsmáros megerősíti a gyanúját ő pedig nem érzi úgy, hogy hazudnia kellene ezért az ajtóra mutat. *
- Az előbb távozott ott eléggé sietősen, olyan tűzön felejtette a tejet ami ki fog futni sietősen - * tette hozzá, mert ez nagyon fontos. Az a sietés ami a főzés miatt történik a legrémesebb, bizony sok asszonyt látott már emiatt rohanni haza, mert tűzön felejtettek valamit vagy rosszul saccolták meg az időt.
Most sajnálja őket, de titkon mindent megadna, hogy egyszer ő lehessen az aki fut így. Mert az azt jelenti, hogy van háza ahová futhat, meg étel benne. Sőt, ha szerencséje lesz talán még...férje is. Már a gondolattól is csillog a szeme a boldogságtól. *
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
- hm - * biccent, bár ő még nem egészen tudja, hogy tényleg önző célokra van-e. Mármint azért csatlakozott, hogy több pénze legyen, de ha tehet valamit valakivel, azt se bánná.
A kocsmáros megerősíti a gyanúját ő pedig nem érzi úgy, hogy hazudnia kellene ezért az ajtóra mutat. *
- Az előbb távozott ott eléggé sietősen, olyan tűzön felejtette a tejet ami ki fog futni sietősen - * tette hozzá, mert ez nagyon fontos. Az a sietés ami a főzés miatt történik a legrémesebb, bizony sok asszonyt látott már emiatt rohanni haza, mert tűzön felejtettek valamit vagy rosszul saccolták meg az időt.
Most sajnálja őket, de titkon mindent megadna, hogy egyszer ő lehessen az aki fut így. Mert az azt jelenti, hogy van háza ahová futhat, meg étel benne. Sőt, ha szerencséje lesz talán még...férje is. Már a gondolattól is csillog a szeme a boldogságtól. *
15481. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-06-01 15:55:49
Üzenet elküldve: 2020-06-01 15:55:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
* Rlilla furcsa kijelentése szöge üt a fejébe, de egyelőre elhessegeti a kóbor gondolatokat.*
- Végül is olyasmi, de mi a magunk hasznát nézzük és nem a közjót.* Neki legalább is ezt sikerült leszűrnie Rulcar dolgairól. A jövőben még ezt a szálat is ki kell majd bogoznia. Most viszont a figyelme a hirtelen feltűnő alakra összpontosul, akit már társa is észre vett. A kocsmáros keresni kezdi az egyik segédjét. A mélységinek erről és a a szürke köpenyesről is meg van a maga véleménye. Igazából, csak remélni meri, hogy történik most valami, mert az nekik csak jó lenne. Rlilla beszédbe is elegyedik a kocsmárossal az eltűnt személyt illetően. Nimral meg csak csöndben figyeli az eseményeket. Hagyja beszélni a lányt, ha már elkezdte.*
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
* Rlilla furcsa kijelentése szöge üt a fejébe, de egyelőre elhessegeti a kóbor gondolatokat.*
- Végül is olyasmi, de mi a magunk hasznát nézzük és nem a közjót.* Neki legalább is ezt sikerült leszűrnie Rulcar dolgairól. A jövőben még ezt a szálat is ki kell majd bogoznia. Most viszont a figyelme a hirtelen feltűnő alakra összpontosul, akit már társa is észre vett. A kocsmáros keresni kezdi az egyik segédjét. A mélységinek erről és a a szürke köpenyesről is meg van a maga véleménye. Igazából, csak remélni meri, hogy történik most valami, mert az nekik csak jó lenne. Rlilla beszédbe is elegyedik a kocsmárossal az eltűnt személyt illetően. Nimral meg csak csöndben figyeli az eseményeket. Hagyja beszélni a lányt, ha már elkezdte.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826