//Második szál//
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nae jellemétől távol áll a megfutamodás. Nem azért lépett le, mert félt, hanem azért mert úgy tett, mint egy jó katona: bízott abban, hogy az őrmestere és a hadnagya tudják mit csinálnak. Bár megérti az ő döntésüket, mikor a lázadás alatt látta az égő várost, s a karóba húzott egykori társait, kegyetlenül mardosta a bűntudat, sohasem fogja tudni megbocsátani magának, hogy nem érkeztek meg időben.*
-Mit tud a barátod, amit egy hosszúkard nem?
*Pillant az emlegetett pallosra, s próbálja megfejteni, mi a francban különbözik az övétől, mert hát ugye ő maga is hosszúkardot forgat.
Valamiért, mikor Pash egy nagydarab fickó meggyilkolásáról beszél, akaratlanul is eszébe jut Umon. Persze róla nem derült ki, hogy végül tényleg megölt-e valakit, de mindenképp érdekes, hogy mennyivel másképp beszélt róla a fiú. Borzast jól láthatóan kínozta a valós vagy vélt tette, a fehér hajú pedig úgy beszél erről, mintha csak az időjárásról csevegnének. Nae persze nem ítéli el ettől társát, mikor nem volt épp az őrség kötelékében, ő is segített kifingatni egy nagy óriást, akit a major mellett földeltek el végül. Egy pillanatra sem bánja, még úgy sem, hogy mivel a monstrum tharg volt, nem kis gondot okozott a meggyilkolása a Fattyaknak.*
-A Vaskorsónál valószínűleg ez mindennapos.
*Rántja meg vállát, mert hát gondolja, hogy arról a kocsmáról van szó, az van közvetlenül Amon mellett.
Miután elhangzik a pohárköszöntő a másik részéről is, ő is felhajtja a töményet, amely kegyetlenül végigmarja a torkát. Meg is rázza a fejét, hátha eltűnik az íz, látszik, hogy rég ivott már pálinkánt.*
-Azt a kurva... hány fokos ez?
*Nézegeti utána a poharat, mintha csak messzemenő következtetésekre jutna a formájából majd gyorsan iszik pár korty hideg sört.
Mikor végre elmúlik a fojtogató érzés a torkáról, böfög egy kiadósat, az istenek pedig kegyelmesek hozzá, nem kísérti őt hányinger.
Hirtelen nem is tudja, mit meséljen, tekintetét körbehordozza a helyen, hátha felidéz benne valami emléket, s hamar vigyor ül ki arcára.*
-Egyszer, mikor városőr voltam fejberúgtam itt egy nemest.
*Mondja ki az első dolgot, ami először eszébe jut*
-Az egyik őrmesterrel tisztesen berúgtam a Pintyben, de onnan el kellett jönnünk, mert beszóltam valami fickónak, aki mellesleg nagyon hasonlított a Hadúrra.
*Ezutóbbi részlet az idegen férfiről most sejlik fel neki egyébként először, s valószínűleg már sose fog rájönni, hogy valóban Kagan Thargodar után kiabált valamit, amit szerencséjére nem hallott meg.*
-Na szóval utána átjöttünk ide és valahogy hozzánk csapódott egy mélységi ficsúr, aztán addig ittunk, hogy már az asztalon aludtam.
*Tapogatja is meg az emlegetett bútordarabot majd kortyol még egyet italából*
-Úgy látták a legjobb lesz, ha lefektetnek, nehogy itt leheljem ki a lelkem. Amikor felértünk és le akartak rakni az ágyra BUMM! Véletlenül rohadtul megtérdeltem a kormos fejét.
*Ahogy visszaidézi a jelenetet jól láthatóan felderül az arca.*
-Hatokkal később tudtam meg, hogy nemes volt, egy Dwirinthalen. Szerencsére nem nyomott fel a hadnagynál.
*Tudja, hogy a történet nem kifejezetten izgalmas, ám reménykedik benne, hogy így a másik is ivós történetek elmesélésébe kezd.*