Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 824 (16461. - 16480. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
16480. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-02 07:57:54
Üzenet elküldve: 2021-08-02 07:57:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Kíséret érkezik //
*A nővel innentől fogva neki már több dolga nincsen, nem is igazán szeretne belekeveredni annak a kettő furcsa alaknak az üzelmeibe. Intézzék el egymás között a saját problémáikat, neki is pont van elég. Mikor a férfi a meghajlás után a szavát adja, hogy a tisztáson másnap korán találkoznia fognak, már lép is kifelé az ajtón, neki több se kell, indul tovább.*
-Ú…Úgy Legyen! Szá… számítok önre! *Int, majd kitárja az ajtót és kisétál rajta, azért odakinn leellenőrzi, hogy meg van-e mindene. Hallotta, hogy a városban mostanában több a zsebtolvaj, mint ahogy azt megszokta már.*
*A nővel innentől fogva neki már több dolga nincsen, nem is igazán szeretne belekeveredni annak a kettő furcsa alaknak az üzelmeibe. Intézzék el egymás között a saját problémáikat, neki is pont van elég. Mikor a férfi a meghajlás után a szavát adja, hogy a tisztáson másnap korán találkoznia fognak, már lép is kifelé az ajtón, neki több se kell, indul tovább.*
-Ú…Úgy Legyen! Szá… számítok önre! *Int, majd kitárja az ajtót és kisétál rajta, azért odakinn leellenőrzi, hogy meg van-e mindene. Hallotta, hogy a városban mostanában több a zsebtolvaj, mint ahogy azt megszokta már.*
16479. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-01 20:20:29
Üzenet elküldve: 2021-08-01 20:20:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Útravalók nyomában//
//A hetes szoba titka//
*A hollóember elfogadja ugyan a kéztörlőt, de a sebét ellátni már nem hajlandó. Csupán, a kérésnek eleget téve, arra használja, hogy ne vérreze körbe a padlót. Kezdetnek ez is megteszi. Egyébként is magát vágta meg. Nem várhatja el, hogy az árva ápolgassa a bibijét. Inkább az ágy szélén ülve hallgatja, a mélységi előadását. Szomorú történet lenne a sajnálatos esemény nélkül is, de hát ott van benne. Borzalmas lehet emlékek nélkül élni. Csupán részleteket tudni még önmagunkról is az egyik legrosszabb élmény lehet, szorosan a testi fájdalom után.*
-Sajnálom. *Mondja magáraerőltetve a legegyüttérzőbb arcát. Pedig nem sajnálja. Nem is érti, miért kellene, hisz ő mit sem tehet az egészről. Ám rövid élete során már megtapasztalta, hogy ilyen esetekben ezt szokás mondani. Majd Illidary szavai a véreskü köré érnek, Lily pedig ultimátumot kap. Ha nem akarja ismét elveszíteni a hőst, akinek az életét köszönheti, vagy megsebzi magát, vagy valami gusztustalan dolgot csinál. Mivel nem engedi el újra, a fájdalom gondolatától pedig a hideg rázza, marad a harmadik lehetőség. Mi baja lehet? Sokkal undorítóbb dolgokat is nyelt már le, mint egy mélységi vére. Ezt hamar el is dönti, végül az ágyról feltápászkodva, igyekszik nem megvonni a vállait. Ez az egész szertartásosdi fontosnak tűnik a férfi számára. A félvértől pedig távol áll, hogy megsértése őt. ~Ha neked csak ez kell...~ Ünnepélyes lassúsággal lépdel az álarcos elé. Kékjeit az övébe mélyesztve fogja meg annak vérző kezét és emeli a saját arca fölé. Mit sem törődve azzal, hogy fájdalmat okoz, vért présel ki a meglepően mély vágásból, amit a tátott szájába csorgat. Csak eddig a kis ideig veszi le a tekintetét a mélységi szemeiről. Amint végez, ismét belemélyed a másik lelkének tükreibe, a sérült kezet el nem engedve. Két ujját a tenyérben összegyűlt vörös fojadékba mártja, majd két vonalat fest velük a homlokára. Elengedi a sérült testrészt és hátrál egy lépést.*
-Mindent jól csináltam? Már tisztálkodhatunk? *Ha megkapja az engedélyt elveszi a kéztörlőt és megmossa mind az arcát és a kezét is. Ennek végeztével a furcsán beszélő szőkeségről esik néhány szó, a teljesség igénye nélkül. Egy ilyen megbízás érdekes lehet. Főleg egy titokzatos és minden bizonnyal értékes áruval a középpontban.*
-Már összetartozunk. Nem? Természetes, hogy veled megyek. Ebben az esetben viszont szedjük a lábunkat, mert az árusok lassan összepakolnak. Csinálj valamit a kezeddel! *Mondja a szemeit forgatva, végül ha nincs más hátráltató tényező, el is indulhatnak.*
//A hetes szoba titka//
*A hollóember elfogadja ugyan a kéztörlőt, de a sebét ellátni már nem hajlandó. Csupán, a kérésnek eleget téve, arra használja, hogy ne vérreze körbe a padlót. Kezdetnek ez is megteszi. Egyébként is magát vágta meg. Nem várhatja el, hogy az árva ápolgassa a bibijét. Inkább az ágy szélén ülve hallgatja, a mélységi előadását. Szomorú történet lenne a sajnálatos esemény nélkül is, de hát ott van benne. Borzalmas lehet emlékek nélkül élni. Csupán részleteket tudni még önmagunkról is az egyik legrosszabb élmény lehet, szorosan a testi fájdalom után.*
-Sajnálom. *Mondja magáraerőltetve a legegyüttérzőbb arcát. Pedig nem sajnálja. Nem is érti, miért kellene, hisz ő mit sem tehet az egészről. Ám rövid élete során már megtapasztalta, hogy ilyen esetekben ezt szokás mondani. Majd Illidary szavai a véreskü köré érnek, Lily pedig ultimátumot kap. Ha nem akarja ismét elveszíteni a hőst, akinek az életét köszönheti, vagy megsebzi magát, vagy valami gusztustalan dolgot csinál. Mivel nem engedi el újra, a fájdalom gondolatától pedig a hideg rázza, marad a harmadik lehetőség. Mi baja lehet? Sokkal undorítóbb dolgokat is nyelt már le, mint egy mélységi vére. Ezt hamar el is dönti, végül az ágyról feltápászkodva, igyekszik nem megvonni a vállait. Ez az egész szertartásosdi fontosnak tűnik a férfi számára. A félvértől pedig távol áll, hogy megsértése őt. ~Ha neked csak ez kell...~ Ünnepélyes lassúsággal lépdel az álarcos elé. Kékjeit az övébe mélyesztve fogja meg annak vérző kezét és emeli a saját arca fölé. Mit sem törődve azzal, hogy fájdalmat okoz, vért présel ki a meglepően mély vágásból, amit a tátott szájába csorgat. Csak eddig a kis ideig veszi le a tekintetét a mélységi szemeiről. Amint végez, ismét belemélyed a másik lelkének tükreibe, a sérült kezet el nem engedve. Két ujját a tenyérben összegyűlt vörös fojadékba mártja, majd két vonalat fest velük a homlokára. Elengedi a sérült testrészt és hátrál egy lépést.*
-Mindent jól csináltam? Már tisztálkodhatunk? *Ha megkapja az engedélyt elveszi a kéztörlőt és megmossa mind az arcát és a kezét is. Ennek végeztével a furcsán beszélő szőkeségről esik néhány szó, a teljesség igénye nélkül. Egy ilyen megbízás érdekes lehet. Főleg egy titokzatos és minden bizonnyal értékes áruval a középpontban.*
-Már összetartozunk. Nem? Természetes, hogy veled megyek. Ebben az esetben viszont szedjük a lábunkat, mert az árusok lassan összepakolnak. Csinálj valamit a kezeddel! *Mondja a szemeit forgatva, végül ha nincs más hátráltató tényező, el is indulhatnak.*
16478. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-01 19:08:25
Üzenet elküldve: 2021-08-01 19:08:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Útravalók nyomában//
//A heteses szoba titka//
* Illidary továbbra is a térdére ereszkedve a levegőbe tartja véres kezét és a tőrét.
A vizes rongyot csak a csuklójára helyezte, hogy ne csurogjon le a vér. *
- Kérlek fogadd el vérem, igyál belőle majd kend homlokodra, vagy vágd el kezed és szorítsuk össze őket. Ezt nevezik véreskünek, vagy éppen így fogad valaki a másiknak szolgálatot az orgyilkosoknál.
* Az elf mélyen belenéz a lánya szemébe, és továbbra is ugyanabba a pozícióba marad, hogy ha úgy akarja és elfogadja tőle az áldozatot akkor megköttetik a hűsége felé.
Ha nem fogadja el, távozik az ajtón mert nem igényli az ő szolgálatait. *
- Most már emlékszem rád, de az emlékeim évekig egy balul sült esemény miatt homályosak voltak. Még mindig vannak dolgok amikre nem emlékszem. Összesen számomra mesterem szavai illetve Ignis maradt meg emlékeimbe. Régi tudásom és erőm is foszlányos, de remélem, hogy nemsokára minden tudásom ismét vissza száll hozzám.
* A másik kezével kiveszi Ignis szájából a holló tollat és folytatja a magyarázatát. *
- Ez a toll Ignisé, ő az aki felismerheti egyedül. Pontosan ezért kaptad meg ezt a tollat, hogy ha még az emlékeim hiányosak lesznek számomra. Így tudod felém bizonyítani, hogy tartozom számodra, az lényegtelen mi történt akkor és miképp segédkeztél.
Ha ez a toll tulajdonodba száll hűséget fogadok számodra és bármit megteszek érted amit kívánsz, akár a halált is kérheted tőlem vagy akár a testemet.
* Az elf szeme teljesen határozott mégis kiüresedetten néz az élettel teli szempárba.
Évek teltek el amióta nem látta a kislányt, de azóta gyönyörű nővé érett.
Csoda szép kék szeme, hófehér lágy bőre, lágyan mormogó ajkai.
Az elf férfi a lány felé ismeretlen érzéseket plántál, eddig számára nem volt értelme az érzelmeknek. Hollóján kívül semmi másba nem lelte örömét egész életébe.
Soha nem volt otthona, nem érezte milyen az ha szereti őt valaki.
Számára az utazás volt az élet, ahogyan egyik városból lépett át a másikba. *
- A kérdésedre pedig a válasz az, hogy nem ismerem. A férfi leszólított engem a főtéren miközben a fogadó felé tartottam, és megbízást ajánlt. Mivel a legtöbb pénzemet elköltöttem az utóbbi utazásaim során így a legkevesebb összeg is érdemleges számomra. Sajnos a legtöbb pénzemet félre kell tennem a feladatom elvégzésért.
* Végig lehajtott fejjel mondta a szavait. Minden ami elhagyta száját igaz volt, de mégis lágy hangja helyen érdes hang távozott csak az ajkából. Ignis az ablak párkányára száll és elkezdi kopogtatni az üveget.
Illidary felkapja a fejét és a lányra néz. *
- Nemsokára ránk sötétedik, el kell jutnunk a piacra és utána pedig a patakra ha velem akarsz tartani. Én nem szoktam lemondani megbízást, és már előadtam a férfinak magamat, nem akarok visszakozni. Mielőtt megkérded, nem. Nem tudom mit fogunk szállítani.
* Pontot is tett a férfi a beszélgetésre. Az elf feláll és oda térdel az ágyhoz a lány elé.*
- Döntsd el mi a szándékod velem, vagy távozok. Sietnünk kell.
* Ismételten lehajtja a fejét és várja a lány válaszát. Ignis gyorsan vissza is száll gazdája vállára, és elégedetten jelzi érkeztét. *
//A heteses szoba titka//
* Illidary továbbra is a térdére ereszkedve a levegőbe tartja véres kezét és a tőrét.
A vizes rongyot csak a csuklójára helyezte, hogy ne csurogjon le a vér. *
- Kérlek fogadd el vérem, igyál belőle majd kend homlokodra, vagy vágd el kezed és szorítsuk össze őket. Ezt nevezik véreskünek, vagy éppen így fogad valaki a másiknak szolgálatot az orgyilkosoknál.
* Az elf mélyen belenéz a lánya szemébe, és továbbra is ugyanabba a pozícióba marad, hogy ha úgy akarja és elfogadja tőle az áldozatot akkor megköttetik a hűsége felé.
Ha nem fogadja el, távozik az ajtón mert nem igényli az ő szolgálatait. *
- Most már emlékszem rád, de az emlékeim évekig egy balul sült esemény miatt homályosak voltak. Még mindig vannak dolgok amikre nem emlékszem. Összesen számomra mesterem szavai illetve Ignis maradt meg emlékeimbe. Régi tudásom és erőm is foszlányos, de remélem, hogy nemsokára minden tudásom ismét vissza száll hozzám.
* A másik kezével kiveszi Ignis szájából a holló tollat és folytatja a magyarázatát. *
- Ez a toll Ignisé, ő az aki felismerheti egyedül. Pontosan ezért kaptad meg ezt a tollat, hogy ha még az emlékeim hiányosak lesznek számomra. Így tudod felém bizonyítani, hogy tartozom számodra, az lényegtelen mi történt akkor és miképp segédkeztél.
Ha ez a toll tulajdonodba száll hűséget fogadok számodra és bármit megteszek érted amit kívánsz, akár a halált is kérheted tőlem vagy akár a testemet.
* Az elf szeme teljesen határozott mégis kiüresedetten néz az élettel teli szempárba.
Évek teltek el amióta nem látta a kislányt, de azóta gyönyörű nővé érett.
Csoda szép kék szeme, hófehér lágy bőre, lágyan mormogó ajkai.
Az elf férfi a lány felé ismeretlen érzéseket plántál, eddig számára nem volt értelme az érzelmeknek. Hollóján kívül semmi másba nem lelte örömét egész életébe.
Soha nem volt otthona, nem érezte milyen az ha szereti őt valaki.
Számára az utazás volt az élet, ahogyan egyik városból lépett át a másikba. *
- A kérdésedre pedig a válasz az, hogy nem ismerem. A férfi leszólított engem a főtéren miközben a fogadó felé tartottam, és megbízást ajánlt. Mivel a legtöbb pénzemet elköltöttem az utóbbi utazásaim során így a legkevesebb összeg is érdemleges számomra. Sajnos a legtöbb pénzemet félre kell tennem a feladatom elvégzésért.
* Végig lehajtott fejjel mondta a szavait. Minden ami elhagyta száját igaz volt, de mégis lágy hangja helyen érdes hang távozott csak az ajkából. Ignis az ablak párkányára száll és elkezdi kopogtatni az üveget.
Illidary felkapja a fejét és a lányra néz. *
- Nemsokára ránk sötétedik, el kell jutnunk a piacra és utána pedig a patakra ha velem akarsz tartani. Én nem szoktam lemondani megbízást, és már előadtam a férfinak magamat, nem akarok visszakozni. Mielőtt megkérded, nem. Nem tudom mit fogunk szállítani.
* Pontot is tett a férfi a beszélgetésre. Az elf feláll és oda térdel az ágyhoz a lány elé.*
- Döntsd el mi a szándékod velem, vagy távozok. Sietnünk kell.
* Ismételten lehajtja a fejét és várja a lány válaszát. Ignis gyorsan vissza is száll gazdája vállára, és elégedetten jelzi érkeztét. *
16477. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-01 12:33:16
Üzenet elküldve: 2021-08-01 12:33:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás //
// Fürdőház //
// Zárás //
*Észrevehetően élvezi a víz melegét és ez mellett végre sikerül ellazulnia. Talán nem is sejti, hogy találtak egy közös pontot a témában. *
-Lehet, de ha az erdőben is ilyen jó fürdők lennének, akkor most nem lenne itt. *Az vándoré a szó, minek válaszát a lány kérésére meríti ki. Érdeklődő tekintettel figyeli végig társa szavait és az apró mozdulatait. A vége azonban eléggé meglepi, mivel talán még eddig sosem beszélt ilyen nyíltan a saját fajáról, a hovatartozásról, a vérről meg pláne nem. Ezekre a mondatokra Zsonorha is felkapja a fejét. Nem csak a többi fürdővendég.*
-A vér az vér és ez ellen senki sem tud tenni semmit. Jobb, ha mindenki elfogadja a magáét. ¬*Teszi hozzá, már szinte suttogva, hogy mások ne hallják. Bár sosem volt tisztavérű, valahol mindig is az erdő és a természet érdekelte. Ebben talán tényleg hasonlítanak. Egy pár percnyi csönd után folytatja.*
-Egy kicsit nagy a szája, nem gondolja? Mindig magára vonzza mások a figyelmet. *Utal ezzel a templomos megszólalására és most erre. De Zsonorha jót kacag rajta, hisz a beszélgetés ellazítása is volt ezzel a cél. Már egyikük sem szól a másikhoz egy ideig, míg fel nem merül egy ötlet.*
-Meglep. Abban a tudatban voltam, hogy nem erre van most szüksége. ¬*Nem mintha kifogása lenne ez ellen. Így végül mind a ketten a hideg vízben találják magukat. Vrang valamivel előbb távozik a medencéből, azonban társa még zavartalanul úszkál tovább. Elsőre nem is tűnik fel neki a hirtelen távozása. Csak akkor veszi észre, amikor megáll egyet pihenni. Miután megfigyelte, hogy már nincs a vízben Ő is kimegy. Miközben megbeszéli társával, hogy most már nem szándékoznak tovább fürdeni, összeszedi a haját, majd kicsavarja azt. Még véletlenül se csöpögjön belőle a víz, bárhová is megy. Az öltözőben egy kicsit megkönnyebbülve látja a cuccait és magában örül annak, hogy még mindig ott van ahol fürdés előtt hagyta. Alaposan megtörölközik. Hasonló képen tesz, mint a vándor az öltözést értve. Persze ezt szintén háttal teszi. Végeztével szól. Csak úgy, mint befelé menet. Bár nem sejti a másik szándékát, azt tudja, hogy a bőr öltözet rajta elég szoros és meglehetősen vastag bármilyen túli elképzelésnek. Mikor készen állnak az indulásra, a lány gyors felkapja a táskáját, ha Vrang is készen áll, akkor nem sokkal később, már a fogadóban álldogálnak, ahol ettek.*
-Még egyszer köszönöm a városnézést. Igen csak élvezetes volt. Hálás vagyok annak, hogy idáig elkísért. Viszont ennél többet már nem kérhetek magától, így én is tovább állok. *Köszönetét komolyan gondolja és azt is, hogy jól érezte magát, de egyszer mindennek eljön a vége és a jóból is megárt a sok. Ha nincs több gondolat, amit társa mondhat neki, megfordul. Már elindulna, de még egy pillanatra megáll.*
-De ne higgye, hogy a szél nem lök össze még egyszer. Még találkozunk. Vigyázzon magára. ~Vigyázni fog, ezért nem kell félteni.~ *Ha akarnak még mondani valamit, azt meghallgatja, majd tovább áll a saját útjára.*
// Fürdőház //
// Zárás //
*Észrevehetően élvezi a víz melegét és ez mellett végre sikerül ellazulnia. Talán nem is sejti, hogy találtak egy közös pontot a témában. *
-Lehet, de ha az erdőben is ilyen jó fürdők lennének, akkor most nem lenne itt. *Az vándoré a szó, minek válaszát a lány kérésére meríti ki. Érdeklődő tekintettel figyeli végig társa szavait és az apró mozdulatait. A vége azonban eléggé meglepi, mivel talán még eddig sosem beszélt ilyen nyíltan a saját fajáról, a hovatartozásról, a vérről meg pláne nem. Ezekre a mondatokra Zsonorha is felkapja a fejét. Nem csak a többi fürdővendég.*
-A vér az vér és ez ellen senki sem tud tenni semmit. Jobb, ha mindenki elfogadja a magáét. ¬*Teszi hozzá, már szinte suttogva, hogy mások ne hallják. Bár sosem volt tisztavérű, valahol mindig is az erdő és a természet érdekelte. Ebben talán tényleg hasonlítanak. Egy pár percnyi csönd után folytatja.*
-Egy kicsit nagy a szája, nem gondolja? Mindig magára vonzza mások a figyelmet. *Utal ezzel a templomos megszólalására és most erre. De Zsonorha jót kacag rajta, hisz a beszélgetés ellazítása is volt ezzel a cél. Már egyikük sem szól a másikhoz egy ideig, míg fel nem merül egy ötlet.*
-Meglep. Abban a tudatban voltam, hogy nem erre van most szüksége. ¬*Nem mintha kifogása lenne ez ellen. Így végül mind a ketten a hideg vízben találják magukat. Vrang valamivel előbb távozik a medencéből, azonban társa még zavartalanul úszkál tovább. Elsőre nem is tűnik fel neki a hirtelen távozása. Csak akkor veszi észre, amikor megáll egyet pihenni. Miután megfigyelte, hogy már nincs a vízben Ő is kimegy. Miközben megbeszéli társával, hogy most már nem szándékoznak tovább fürdeni, összeszedi a haját, majd kicsavarja azt. Még véletlenül se csöpögjön belőle a víz, bárhová is megy. Az öltözőben egy kicsit megkönnyebbülve látja a cuccait és magában örül annak, hogy még mindig ott van ahol fürdés előtt hagyta. Alaposan megtörölközik. Hasonló képen tesz, mint a vándor az öltözést értve. Persze ezt szintén háttal teszi. Végeztével szól. Csak úgy, mint befelé menet. Bár nem sejti a másik szándékát, azt tudja, hogy a bőr öltözet rajta elég szoros és meglehetősen vastag bármilyen túli elképzelésnek. Mikor készen állnak az indulásra, a lány gyors felkapja a táskáját, ha Vrang is készen áll, akkor nem sokkal később, már a fogadóban álldogálnak, ahol ettek.*
-Még egyszer köszönöm a városnézést. Igen csak élvezetes volt. Hálás vagyok annak, hogy idáig elkísért. Viszont ennél többet már nem kérhetek magától, így én is tovább állok. *Köszönetét komolyan gondolja és azt is, hogy jól érezte magát, de egyszer mindennek eljön a vége és a jóból is megárt a sok. Ha nincs több gondolat, amit társa mondhat neki, megfordul. Már elindulna, de még egy pillanatra megáll.*
-De ne higgye, hogy a szél nem lök össze még egyszer. Még találkozunk. Vigyázzon magára. ~Vigyázni fog, ezért nem kell félteni.~ *Ha akarnak még mondani valamit, azt meghallgatja, majd tovább áll a saját útjára.*
16476. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-01 08:51:46
Üzenet elküldve: 2021-08-01 08:51:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Útravalók nyomában//
//A heteses szoba titka//
*Az egyszerű mozdulat, amivel Lily elő szeretné keríteni a tollat, nehézségekbe ütközik. Mivel a rémíszitő szárnyas közben az ő vállára röppen. A kezdeti ijedtség helyét hamar ellenszenv veszi át az árvában. ~Menj már innen kormos csirke!~ Forrong magában, de konok állat nem tágít. Helyette inkább a lány hátán pihenő kardocska keresztvasát kezdi el kocogtatni. Hihetné az ember lánya, hogy a gazdájának próbálja jelezni az esetleges veszélyforrásokat, ha ez akóró többre lenne hivatott, mint látványelem. A félvér tapasztalta már, hogy a kutyák megérzik, amikor olyannal futnak össze, aki nem csípík őket. Ezért van az, hogy veszett ugatásban törnek ki, ha keresztezik egymás útját. Legyenek bármilyen jólneveltek. Ez ellen nem lehet tenni. De, hogy ez a szénbányából szökött baromfi itt borzolja a tollait a lány tulajdon vállán, az már mindennek a teteje. Mit lehet tenni? Egy halk morgással lép túl a tényen, hogy potyautasa lett. Hisz nem kerülhet itt helyben a raguba. Inkább tényleg kibányássza a tollat és a maszkos felé nyújtja. Aki készséggel el is veszi, miközben arról ad bizonyosságot, hogy már jobban van. Erről mondjuk az emberibb testtartása is árulkodik.*
-Ennek örülök. És mit mondott? Visszajön még? *Kérdezi a fájdalomra utalva, ám a válasz elmarad. A hollóember inkább a madárnak nyújtja a tollat, amin Lily mélységesen felháborodik.*
-Hé! Ne add neki! Azt még szeretném visszakapni. *Ellenben a szavai süket fülekre találnak, az emlék pedig a szárnyas csőrében köt ki. Egy az elméjében felmerülő kérdés azonban mosolyt csal az arcára. Ha egy tollas tollat eszik, az már kannibálnak számít? Ám ez sem tart sokáig és kénytelen konstatálni, hogy jelen pillanatban még a saját válla sincs az írányítása alatt. Így egy lemondó sóhaj után a flegma vállrándítást gyakorolja. ~Akkor ne menj! De a tollam meg ne edd!~ Ekkor, mint valami mentális végszóra, a holló elhagyja Lily vállát. De megnyugvásra egyetlen pillanat sem adódik. Mivel a férfi hirtelen tőrt ragad, ami okkal kelt riadalmat az árvában. Viszont ahelyett, hogy a lány ellen fordítaná, a saját tenyerét sebzi meg vele. Ettől a félvér egyik szemöldöke a homloka közepéig emelkedik, de a meglepetések sora még messze nem ér véget. Egy hosszú monológ kezdődik, ami közben lekerül a férfi álarca. Fényt derítve a tényre, hogy a hollóember valójában holló mélységi. Amitől azért máris más a leányzó fekvése, de a szavai nem utalnak semmi olyanra, hogy ártani akarna az árva testi épségének. Szóval ezzel ráér foglalkozni. A rengeteg információ zápora sokként éri a félvért, mégis sikerül kiszűrnie a hasznosabbakat.*
-Neked elment az eszed. *Szögezi le az első tényt, majd a mosdótál felé lép. Ahol a vízbemártja a törölközőt és a férfi felé nyújtja.*
-Ne vérezd össze a szobát! *Amíg Illidary eltátja a sebét, Lily az ágy szélére ül és megpróbálja rendezni a gondolatait.*
-Akkor emlékszel rám? *Emeli a tekintetét a sötételfre.*
-Akarom mondani, én Lilyenn Freggi vagyok és nincs ilyen izgalmas történet mögöttem. De csupán, hogy jól értem-e. Azt csinálod, amit én mondok? *Kérdezi és pislogva várja meg a választ, ami ha egyetértő, akkor készséggel meg is érkezik.*
-Nagyszerű! Akkor mesélj nekem a szö... szö... szőkeségről! Milyen kapcsolatban állsz vele? Az ő parancsára is vágdosod magad és másokat?
//A heteses szoba titka//
*Az egyszerű mozdulat, amivel Lily elő szeretné keríteni a tollat, nehézségekbe ütközik. Mivel a rémíszitő szárnyas közben az ő vállára röppen. A kezdeti ijedtség helyét hamar ellenszenv veszi át az árvában. ~Menj már innen kormos csirke!~ Forrong magában, de konok állat nem tágít. Helyette inkább a lány hátán pihenő kardocska keresztvasát kezdi el kocogtatni. Hihetné az ember lánya, hogy a gazdájának próbálja jelezni az esetleges veszélyforrásokat, ha ez akóró többre lenne hivatott, mint látványelem. A félvér tapasztalta már, hogy a kutyák megérzik, amikor olyannal futnak össze, aki nem csípík őket. Ezért van az, hogy veszett ugatásban törnek ki, ha keresztezik egymás útját. Legyenek bármilyen jólneveltek. Ez ellen nem lehet tenni. De, hogy ez a szénbányából szökött baromfi itt borzolja a tollait a lány tulajdon vállán, az már mindennek a teteje. Mit lehet tenni? Egy halk morgással lép túl a tényen, hogy potyautasa lett. Hisz nem kerülhet itt helyben a raguba. Inkább tényleg kibányássza a tollat és a maszkos felé nyújtja. Aki készséggel el is veszi, miközben arról ad bizonyosságot, hogy már jobban van. Erről mondjuk az emberibb testtartása is árulkodik.*
-Ennek örülök. És mit mondott? Visszajön még? *Kérdezi a fájdalomra utalva, ám a válasz elmarad. A hollóember inkább a madárnak nyújtja a tollat, amin Lily mélységesen felháborodik.*
-Hé! Ne add neki! Azt még szeretném visszakapni. *Ellenben a szavai süket fülekre találnak, az emlék pedig a szárnyas csőrében köt ki. Egy az elméjében felmerülő kérdés azonban mosolyt csal az arcára. Ha egy tollas tollat eszik, az már kannibálnak számít? Ám ez sem tart sokáig és kénytelen konstatálni, hogy jelen pillanatban még a saját válla sincs az írányítása alatt. Így egy lemondó sóhaj után a flegma vállrándítást gyakorolja. ~Akkor ne menj! De a tollam meg ne edd!~ Ekkor, mint valami mentális végszóra, a holló elhagyja Lily vállát. De megnyugvásra egyetlen pillanat sem adódik. Mivel a férfi hirtelen tőrt ragad, ami okkal kelt riadalmat az árvában. Viszont ahelyett, hogy a lány ellen fordítaná, a saját tenyerét sebzi meg vele. Ettől a félvér egyik szemöldöke a homloka közepéig emelkedik, de a meglepetések sora még messze nem ér véget. Egy hosszú monológ kezdődik, ami közben lekerül a férfi álarca. Fényt derítve a tényre, hogy a hollóember valójában holló mélységi. Amitől azért máris más a leányzó fekvése, de a szavai nem utalnak semmi olyanra, hogy ártani akarna az árva testi épségének. Szóval ezzel ráér foglalkozni. A rengeteg információ zápora sokként éri a félvért, mégis sikerül kiszűrnie a hasznosabbakat.*
-Neked elment az eszed. *Szögezi le az első tényt, majd a mosdótál felé lép. Ahol a vízbemártja a törölközőt és a férfi felé nyújtja.*
-Ne vérezd össze a szobát! *Amíg Illidary eltátja a sebét, Lily az ágy szélére ül és megpróbálja rendezni a gondolatait.*
-Akkor emlékszel rám? *Emeli a tekintetét a sötételfre.*
-Akarom mondani, én Lilyenn Freggi vagyok és nincs ilyen izgalmas történet mögöttem. De csupán, hogy jól értem-e. Azt csinálod, amit én mondok? *Kérdezi és pislogva várja meg a választ, ami ha egyetértő, akkor készséggel meg is érkezik.*
-Nagyszerű! Akkor mesélj nekem a szö... szö... szőkeségről! Milyen kapcsolatban állsz vele? Az ő parancsára is vágdosod magad és másokat?
16475. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 20:57:24
Üzenet elküldve: 2021-07-31 20:57:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás //
// Fürdőház //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Hallottam, de nekem sem köszöni meg a kutya, se ha eladom a prémjeim.* Védekezik saját kifogásával. Ezek után egyketőre a medencében találják magukat a lánnyal. A meleg víz segít az ellazulásban, amire nagyon szüksége volt. Egy darabig csöndben élvezi a vizet, de csak megtöri a csendet. A válaszra felkacag.*
- Ismerős az érzés. Egy hideg patak, vagy egy békalencsés tó. Télen nem éppen kellemes elfoglaltság. Itt bezzeg mindig meleg a víz.* Úgy tűnik van itt egy közös pont. Ezt a pontot tovább is viszik.*
- Hát lehet csinálni jó néhány dolgot. Nekem mondjuk leginkább a vadászat teszi a legtöbb időmet. Jövedelmem javát a bőrök és a hús eladása teszi ki. Időbe telik, mire kikészítem a bőröket és megfüstölöm a húst. Szezonjában meg a növény gyűjtögetés. Abban is nagy pénz van, ha ügyes az elf. Amúgy meg, ha mégse akarnék csinálni semmit, akkor kifekszem a valahova és csak élvezem a természetet. Szeretek bejárni ismeretélen területeket is. Mit mondhatnék még?* Ennél többet nem is tudna már hirtelen felsorolni. Nem meglepő, hogy Zsonorha is hasonló dolgokat mesél, mint ő.*
- Úgy tűnik, hogy ebben hasonlítunk. Biztosan az elf vér teszi. Ez a vérünkben van, ha akarnánk se lehetne letagadni. Egyesek mondjuk már kezdik elfelejteni, hogy honnan jöttek. Ezekbe a koszos városokba tömörülnek, de vér a kötelez.* Megvetése kihallatszik a városi rokonok irányába. El is csöndesül, ha nem szól a lány. Ebben az esetben legközelebb csak akkor szólal meg, amikor az elindul úszni egyet.*
- Várj! Megyek én is. Igazad van, talán a hűvös víz kitisztítja a fejemet.* Felszisszen, amikor beleveti magát a hűs vízbe, de hamar megszokja. Ő maga is kiússza rendesen magát. Azért valamivel hamarabb kiszáll, mint a félvér, de már nem megy vissza a meleg vízbe. Csak figyeli, hogyan úszkál Zsonorha.*
- Frissítő volt igazán. Szerintem is ideje menni.* Így aztán visszatér az öltözőbe. Áttörli magát, majd aztán felöltözik, viszont alsója lekerül róla. A vizesre nem veszi fel a száraz nadrágot, de ezt a tevékenységet törölközőbe csavarba végzi el, háttal a másiknak. Így is marad, amíg az nem végez. Természetesen, majd kíváncsian pillant a másik kedve felé, ha végeztek. Ha nem viseli melltartóját, akkor biztosan látszani fognak a hűvös víz után gombjai.*
// Fürdőház //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Hallottam, de nekem sem köszöni meg a kutya, se ha eladom a prémjeim.* Védekezik saját kifogásával. Ezek után egyketőre a medencében találják magukat a lánnyal. A meleg víz segít az ellazulásban, amire nagyon szüksége volt. Egy darabig csöndben élvezi a vizet, de csak megtöri a csendet. A válaszra felkacag.*
- Ismerős az érzés. Egy hideg patak, vagy egy békalencsés tó. Télen nem éppen kellemes elfoglaltság. Itt bezzeg mindig meleg a víz.* Úgy tűnik van itt egy közös pont. Ezt a pontot tovább is viszik.*
- Hát lehet csinálni jó néhány dolgot. Nekem mondjuk leginkább a vadászat teszi a legtöbb időmet. Jövedelmem javát a bőrök és a hús eladása teszi ki. Időbe telik, mire kikészítem a bőröket és megfüstölöm a húst. Szezonjában meg a növény gyűjtögetés. Abban is nagy pénz van, ha ügyes az elf. Amúgy meg, ha mégse akarnék csinálni semmit, akkor kifekszem a valahova és csak élvezem a természetet. Szeretek bejárni ismeretélen területeket is. Mit mondhatnék még?* Ennél többet nem is tudna már hirtelen felsorolni. Nem meglepő, hogy Zsonorha is hasonló dolgokat mesél, mint ő.*
- Úgy tűnik, hogy ebben hasonlítunk. Biztosan az elf vér teszi. Ez a vérünkben van, ha akarnánk se lehetne letagadni. Egyesek mondjuk már kezdik elfelejteni, hogy honnan jöttek. Ezekbe a koszos városokba tömörülnek, de vér a kötelez.* Megvetése kihallatszik a városi rokonok irányába. El is csöndesül, ha nem szól a lány. Ebben az esetben legközelebb csak akkor szólal meg, amikor az elindul úszni egyet.*
- Várj! Megyek én is. Igazad van, talán a hűvös víz kitisztítja a fejemet.* Felszisszen, amikor beleveti magát a hűs vízbe, de hamar megszokja. Ő maga is kiússza rendesen magát. Azért valamivel hamarabb kiszáll, mint a félvér, de már nem megy vissza a meleg vízbe. Csak figyeli, hogyan úszkál Zsonorha.*
- Frissítő volt igazán. Szerintem is ideje menni.* Így aztán visszatér az öltözőbe. Áttörli magát, majd aztán felöltözik, viszont alsója lekerül róla. A vizesre nem veszi fel a száraz nadrágot, de ezt a tevékenységet törölközőbe csavarba végzi el, háttal a másiknak. Így is marad, amíg az nem végez. Természetesen, majd kíváncsian pillant a másik kedve felé, ha végeztek. Ha nem viseli melltartóját, akkor biztosan látszani fognak a hűvös víz után gombjai.*
16474. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 19:06:25
Üzenet elküldve: 2021-07-31 19:06:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Kíséret érkezik //
//Útravalók nyomában//
* Kezét leveszi az övéről és kiegyenesedik. Ahogyan ismételten belenéz azokba a nagy kék szemekbe a fájdalom helyett a felismerés jelentkezik.
Elméje előtt hónapok játszódnak le a tudatába pillanatok alatt, oly dolgok amikre az utóbbi időbe a sérülése miatt nem emlékezett. *
- A fájdalom megszűnt.
* Jegyzi meg halkan és kiegyenesedik.
Ránéz a lány kezébe lévő tollra és gyöngéden elveszi.
Megforgatja a kezébe és Ignis felé tartja.
A holló kiveszi a kezéből csőrével és megdöbbenés tükröződik a madáron, vagy csak képzeli.
Ignis a lány válláról le ugrándozik majd egy gyors szárny csapással az orgyilkosra száll.
Illidary megdöbben a látottakon és fél térdre ereszkedik.
Tőrét előveszi és az egyik tenyerét enyhén megvágja.
Fejét a féllény előtt lehajtja és mély hangon belekezd. *
- Rendelkezz velem. Kívánd tőlem bárki halálát és nem éli meg a hajnalt, vagy kérj valamit, minden tudásomat bele adva megpróbálom teljesíteni.
* Illidary végig lehajtott fejjel fél térden marad. Az eddigi lüktető fájdalom tova száll, helyette a felismerés és az emlékek sokasága lett úrrá rajta. Hisz eddig nem emlékezett a múltjának egy részére, de most kitisztult a kép.
Nyugalom száll rá testére és ismételten érzékei kifogástalanokká vállnak.
A madár gazdája példáját követve meghajol vagy éppen csak képzelik csupán. *
- Mesterem Illidary Manteqrutnak nevezett el, a Holló bérgyilkos szövetség tagja vagyok kik a világ több pontján is elhelyezkednek. Célom mesterem parancsának eleget tenni és egy központot számunkra itt is létre hozni. Egyedül érkeztem és egyedül is maradok. A célom új hollók toborzása is egyben.
* Mindkét kezével a maszkja felé nyúl, és a bőrből készült szíjakat lassan eltávolítja. Le emeli magáról a maszkot. Hosszú hó fehér haja rá omlik hátára derekáig és Lily mélykék szemébe néz kiüresedett fekete szemeivel. *
- Mióta a világ létezik mi az árnyékba követjük, uralkodók le cserélődnek de mi hűen szolgáljuk a sötétséget és a fényt egyaránt. Míg a világunk halad mi fenn maradunk, szolgáddá szegülök de vigyázz, a tárgyak elkopnak ahogyan én is. Míg feladatom el nem szólít neked engedelmeskedek, ha testemre vágysz egy szavadba kerül, ha pedig véremre vagy halálomra áhítozol az is a tiéd. Légy bölcs vezetőm és vezess a sötétségen keresztül.
* Vért tenyerén a fél elf felé nyújtja és tőrét tenyerébe tartja. *
//Útravalók nyomában//
* Kezét leveszi az övéről és kiegyenesedik. Ahogyan ismételten belenéz azokba a nagy kék szemekbe a fájdalom helyett a felismerés jelentkezik.
Elméje előtt hónapok játszódnak le a tudatába pillanatok alatt, oly dolgok amikre az utóbbi időbe a sérülése miatt nem emlékezett. *
- A fájdalom megszűnt.
* Jegyzi meg halkan és kiegyenesedik.
Ránéz a lány kezébe lévő tollra és gyöngéden elveszi.
Megforgatja a kezébe és Ignis felé tartja.
A holló kiveszi a kezéből csőrével és megdöbbenés tükröződik a madáron, vagy csak képzeli.
Ignis a lány válláról le ugrándozik majd egy gyors szárny csapással az orgyilkosra száll.
Illidary megdöbben a látottakon és fél térdre ereszkedik.
Tőrét előveszi és az egyik tenyerét enyhén megvágja.
Fejét a féllény előtt lehajtja és mély hangon belekezd. *
- Rendelkezz velem. Kívánd tőlem bárki halálát és nem éli meg a hajnalt, vagy kérj valamit, minden tudásomat bele adva megpróbálom teljesíteni.
* Illidary végig lehajtott fejjel fél térden marad. Az eddigi lüktető fájdalom tova száll, helyette a felismerés és az emlékek sokasága lett úrrá rajta. Hisz eddig nem emlékezett a múltjának egy részére, de most kitisztult a kép.
Nyugalom száll rá testére és ismételten érzékei kifogástalanokká vállnak.
A madár gazdája példáját követve meghajol vagy éppen csak képzelik csupán. *
- Mesterem Illidary Manteqrutnak nevezett el, a Holló bérgyilkos szövetség tagja vagyok kik a világ több pontján is elhelyezkednek. Célom mesterem parancsának eleget tenni és egy központot számunkra itt is létre hozni. Egyedül érkeztem és egyedül is maradok. A célom új hollók toborzása is egyben.
* Mindkét kezével a maszkja felé nyúl, és a bőrből készült szíjakat lassan eltávolítja. Le emeli magáról a maszkot. Hosszú hó fehér haja rá omlik hátára derekáig és Lily mélykék szemébe néz kiüresedett fekete szemeivel. *
- Mióta a világ létezik mi az árnyékba követjük, uralkodók le cserélődnek de mi hűen szolgáljuk a sötétséget és a fényt egyaránt. Míg a világunk halad mi fenn maradunk, szolgáddá szegülök de vigyázz, a tárgyak elkopnak ahogyan én is. Míg feladatom el nem szólít neked engedelmeskedek, ha testemre vágysz egy szavadba kerül, ha pedig véremre vagy halálomra áhítozol az is a tiéd. Légy bölcs vezetőm és vezess a sötétségen keresztül.
* Vért tenyerén a fél elf felé nyújtja és tőrét tenyerébe tartja. *
16473. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 17:26:53
Üzenet elküldve: 2021-07-31 17:26:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Fürdőház//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Művész vagyok. Ebből élek, mindig figyelnem kell a környezetemben lévő szépségekre.* Fogadja a bókot. Hamarosan felgyorsulnak az események, mert nemsokára átadja az irányítást Astreának. Nők ide vagy oda, de ezt mindenképpen látnia kellett, mielőtt bármit is kezdett volna magával ezen a csodálatos estén. Egyetlen kérést támaszt a pillangó irányába, ami egy kellemes masszázs. A nő mintha örülne is, hogy ilyen kéréssel állt elő, vagy legalábbis így látja Elgroon. Ugyanis kézen fogják és egészen a fürdőig vezetik.*
~ Mintha jobban vágyna erre a közös együttlétre, mint én. ~* Fut át agyában ez a kósza gondolat, de hamar el is tűnik valahol. Nem túlságosan sok ideje van gondolkodni. Kifejezetten kívánatosan néz ki Astrea, ahogy előtte lépdelve vezeti a félvér számára kifejezetten vadítónak ható ruhájában. Maga a fűző egy olyan ruharab, ami fel tudja piszkálni a fantáziáját. A hosszú kesztyűk pedig ezt a behatást csak még inkább fokozzák. Lelki szemei előtt már kezd is kibontakozni egy tökéletes kompozíció. A fojtós nehéz levegő viszont visszarántja a valóságba.*
- Ne is mondja. Szinte fojtogat.* Lazítja meg gallérját, de a levegőnél valószínűleg forróbb az kézmozdulat a kulcscsontokon. Arra már biztosan felfigyelt a pillangó, hogy a művésznek kifejezetten tetszenek ezek az apró mozdulatok. Majd kiesik a szeme, ahogy megválik kesztyűitől a kurtizán. Izgatottságában kis szakállát kezdi el simogatni, ahogy figyeli a jelenetet. Valahol sajnálja is, hogy kint maradnak ezek a ruhadarabok, de nincs ideje velük foglalkozni, mert végre munkához lát a szépség.*
- Azt hiszem nem lesz nehéz ilyen társasággal.* Hagyja, hogy tegye a dolgát a vörös, aki nekilát megszabadítani a felső ruhájától. Egyszerű mintájú ingével könnyedén elboldogulhat. Kifejezetten kedvére van az, hogy ruhaneműjét szépen összehajtják, mert ugyan egyszerűnek egyszerű a mintázata, de ettől még nem egy olcsó darabról van szó. Kacér pillantására széles mosoly terül el művészünk arcán. Astrea egy macska fürgeségével perdül elé, hogy segítségét kérje.*
- Ezer örömmel.* Naiv férfi, mint a legtöbb társa. Bedől könnyedén az ilyen kis trükköknek. Kifejezetten örül is, hogy segíthet egy ilyen fontos mozzanatban. Nagyot nyel a feltárulkozó látványra. A kecses nyak és a fehér bőr hívogatja jobbját. Nem is tudja megállni, hogy ne simítsa meg, mielőtt a fűzőkért nyúlna.*
~ Gyönyörű, kellemesen ívelt, egyszerűen tökéletes. ~* Nem mondja ki a szavakat, mert nem szeretné, ha máris tudtára adná szavakban, hogy mennyire kívánatosnak is tartja a lányt. Finoman oldja ki a szalagokat, amit érezhetnek is, mert hirtelen meglazul a fűző. Egy laza mozdulat és el is tűnik a képből, ezzel felfedve Elgroonnak a nő természetes bájait. Leültetik és ő ennek eleget is tesz. Munkája okán akadnak pillanatok, amikor meztelen testeket kell festeni, de olyankor ez nem jelent számára problémát. Yezát is egy jó darabig hideg szakmai nyugalommal figyelte. Viszont ezt az öltöztetős része a dolognak nagyon felizgatja. Tagadni sem tagadhatná, mert nadrágja már azon a bizonyos ponton kezd dudorodni.*
~ Még azt gyorsan lázba hozott, pedig éppen csak bele kezdtünk. ~* Hüledezik magában, de nem hibáztathatja magát, mert egy félmeztelen nő húzza éppen lefelé csizmáját. Pillantását rajta is felejti az ott ringó hamvas kebleken. Szépen lassan megszabadítják minden holmijától. Azért az erszényei útját többi holmijához árgus szemekkel figyeli. Azért nem szeretne üres zsebbel távozni. Az előadást szó szerint résnyire tátott szájjal figyeli. Ez a mozdulatsor ennél már nem is lehetne erotikusabb. Ráadásul újfent kénytelen rácsodálkozni a hölgy kiváló ízlésére. Fehérneműje még egy brossal is el van látva, ami teljessé teszi az összhangot. Ravasz módon ez néhány textil még fennmarad, ami meghagy némi sejtelmességet Astreának.*
- Megfelel.* Nyögi ki ezt az egy szót és engedelmesen hasra fekszik. Egy darabig ez a testhelyzet még kicsit kellemetlen is kemény férfiassága miatt. A gondolat is izgató ugyan, de a finom kezek áldott tevékenysége nyomán elég hamar feloldódik. Merev izmai hálásak a gyengéd kezek odaadó munkájának. Ezt a férfi nyögései is alátámasztják, amikor egy-egy görcsösebb ponthoz érnek.*
- Magának aranykezei vannak. Mondták már?* Tartósabb beszélgetést nem fog kezdeményezni ezen kívül, mert egyszerűen csak átengedi magát a pillanatnak.*
A hozzászólás írója (Elgroon Tramal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.31 17:28:17
//Fürdőház//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Művész vagyok. Ebből élek, mindig figyelnem kell a környezetemben lévő szépségekre.* Fogadja a bókot. Hamarosan felgyorsulnak az események, mert nemsokára átadja az irányítást Astreának. Nők ide vagy oda, de ezt mindenképpen látnia kellett, mielőtt bármit is kezdett volna magával ezen a csodálatos estén. Egyetlen kérést támaszt a pillangó irányába, ami egy kellemes masszázs. A nő mintha örülne is, hogy ilyen kéréssel állt elő, vagy legalábbis így látja Elgroon. Ugyanis kézen fogják és egészen a fürdőig vezetik.*
~ Mintha jobban vágyna erre a közös együttlétre, mint én. ~* Fut át agyában ez a kósza gondolat, de hamar el is tűnik valahol. Nem túlságosan sok ideje van gondolkodni. Kifejezetten kívánatosan néz ki Astrea, ahogy előtte lépdelve vezeti a félvér számára kifejezetten vadítónak ható ruhájában. Maga a fűző egy olyan ruharab, ami fel tudja piszkálni a fantáziáját. A hosszú kesztyűk pedig ezt a behatást csak még inkább fokozzák. Lelki szemei előtt már kezd is kibontakozni egy tökéletes kompozíció. A fojtós nehéz levegő viszont visszarántja a valóságba.*
- Ne is mondja. Szinte fojtogat.* Lazítja meg gallérját, de a levegőnél valószínűleg forróbb az kézmozdulat a kulcscsontokon. Arra már biztosan felfigyelt a pillangó, hogy a művésznek kifejezetten tetszenek ezek az apró mozdulatok. Majd kiesik a szeme, ahogy megválik kesztyűitől a kurtizán. Izgatottságában kis szakállát kezdi el simogatni, ahogy figyeli a jelenetet. Valahol sajnálja is, hogy kint maradnak ezek a ruhadarabok, de nincs ideje velük foglalkozni, mert végre munkához lát a szépség.*
- Azt hiszem nem lesz nehéz ilyen társasággal.* Hagyja, hogy tegye a dolgát a vörös, aki nekilát megszabadítani a felső ruhájától. Egyszerű mintájú ingével könnyedén elboldogulhat. Kifejezetten kedvére van az, hogy ruhaneműjét szépen összehajtják, mert ugyan egyszerűnek egyszerű a mintázata, de ettől még nem egy olcsó darabról van szó. Kacér pillantására széles mosoly terül el művészünk arcán. Astrea egy macska fürgeségével perdül elé, hogy segítségét kérje.*
- Ezer örömmel.* Naiv férfi, mint a legtöbb társa. Bedől könnyedén az ilyen kis trükköknek. Kifejezetten örül is, hogy segíthet egy ilyen fontos mozzanatban. Nagyot nyel a feltárulkozó látványra. A kecses nyak és a fehér bőr hívogatja jobbját. Nem is tudja megállni, hogy ne simítsa meg, mielőtt a fűzőkért nyúlna.*
~ Gyönyörű, kellemesen ívelt, egyszerűen tökéletes. ~* Nem mondja ki a szavakat, mert nem szeretné, ha máris tudtára adná szavakban, hogy mennyire kívánatosnak is tartja a lányt. Finoman oldja ki a szalagokat, amit érezhetnek is, mert hirtelen meglazul a fűző. Egy laza mozdulat és el is tűnik a képből, ezzel felfedve Elgroonnak a nő természetes bájait. Leültetik és ő ennek eleget is tesz. Munkája okán akadnak pillanatok, amikor meztelen testeket kell festeni, de olyankor ez nem jelent számára problémát. Yezát is egy jó darabig hideg szakmai nyugalommal figyelte. Viszont ezt az öltöztetős része a dolognak nagyon felizgatja. Tagadni sem tagadhatná, mert nadrágja már azon a bizonyos ponton kezd dudorodni.*
~ Még azt gyorsan lázba hozott, pedig éppen csak bele kezdtünk. ~* Hüledezik magában, de nem hibáztathatja magát, mert egy félmeztelen nő húzza éppen lefelé csizmáját. Pillantását rajta is felejti az ott ringó hamvas kebleken. Szépen lassan megszabadítják minden holmijától. Azért az erszényei útját többi holmijához árgus szemekkel figyeli. Azért nem szeretne üres zsebbel távozni. Az előadást szó szerint résnyire tátott szájjal figyeli. Ez a mozdulatsor ennél már nem is lehetne erotikusabb. Ráadásul újfent kénytelen rácsodálkozni a hölgy kiváló ízlésére. Fehérneműje még egy brossal is el van látva, ami teljessé teszi az összhangot. Ravasz módon ez néhány textil még fennmarad, ami meghagy némi sejtelmességet Astreának.*
- Megfelel.* Nyögi ki ezt az egy szót és engedelmesen hasra fekszik. Egy darabig ez a testhelyzet még kicsit kellemetlen is kemény férfiassága miatt. A gondolat is izgató ugyan, de a finom kezek áldott tevékenysége nyomán elég hamar feloldódik. Merev izmai hálásak a gyengéd kezek odaadó munkájának. Ezt a férfi nyögései is alátámasztják, amikor egy-egy görcsösebb ponthoz érnek.*
- Magának aranykezei vannak. Mondták már?* Tartósabb beszélgetést nem fog kezdeményezni ezen kívül, mert egyszerűen csak átengedi magát a pillanatnak.*
A hozzászólás írója (Elgroon Tramal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.31 17:28:17
16472. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 11:50:01
Üzenet elküldve: 2021-07-31 11:50:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás //
// Fürdőház //
-Tudja, ezt nevezik udvariasságnak. Halott már róla? *Megszokta, hogy az ilyen fajta dolgokat mindig megköszöni. Ha ezt megvitatták egyből át is fáradnak a fürdőházba, ahol tartanak egy öltözői sétát, majd Vrang ajánlására belevetik magukat a kellemes és meleg párát árasztó vízbe, aztán mind a ketten elkényelmesednek. Körülöttük csak páran vannak a medencében, így szerencsére bőven jut hely mindenkinek. Bizonyára Vrang is élvezi a fürdőzést, mivel nem sokkal később szóvá is teszi azt. Már-már kezd újra eluralkodni a csönd közöttük, amikor kérdést intéznek a lány felé.*
-Azt nem mondanám. Ha valaki fürdeni kívánkozik, akkor keres magának egy kisebb tavat, de ilyen is ritkán fordul elő. Ezért is jó itt kiélvezni minden egyes pillanatot. *Fejét hátradönti és a medence peremének támasztja, ezzel is nagyobb kényelmet nyújtva magának.*
-Na és mondja. Ha az erdőben nincsenek ilyen jó fürdők, akkor ott mivel mulatják az időt? *Boldogan tölti erdőben a szabad idejét. Sőt, a szívéhez elég közel állnak az ilyen területek és annak részei. Ezért is csak most találkozott először a várossal.*
-Általában amikor ilyen helyeken járok, vagy elmerengek a fák és a természet szépségében, vagy pedig növények után kutatok. Néha látok állatokat is. Azokat mindig megfigyelem, de sosem bántom őket. Természetesen volt már rá példa, de ha nem létfontosságú, akkor nem pazarlom rájuk az íjat. *Nem tölti minden napját az erdőben, mégis úgy beszél róla, mint a második otthonáról. Néha onnan is jó elmenekülni pár órára, ahonnan Ő jött. Akkor elfelejthet mindent, ami az erdőn kívül történt. Persze az eltévedés esélye mindig ott lobog a szeme előtt, de ettől nem fél. Ennek oka talán az, hogy sosem megy be olyan mélyre. A továbbiakban eltelik egy bő negyed óra, mit a vándor kihasználhat további kérdésekre, esetleg témákra, de maradhatnak ez idő alatt a csönd foglyai is. Természetesen Zsonorha kellemesen kihasználja azt. Addig, amíg nem kezd el cselekedni.*
-Amennyiben nem bánja, úsznék pár kört a hideg vízben. *Azzal áthelyezi magát a másik medencébe. Ahogy mondta, belemerül a vízbe és felvesz egy gyors tempót. Úszik, aztán nem is keveset. Csak néha áll meg egy szusszanásra, majd folytatja. Mikor úgy érzi, hogy nem kíván tovább hajtani, kimegy a medencéből, közben fél szemmel az elfet pásztázza.*
-Ez aztán tényleg frissítő volt. Észrevételem szerint egy kicsit megállt itt a levegő. Ha úgy gondolja, hamarosan abbahagyhatjuk a fürdést. *A döntést már társára hagyja, bár nem is akarná titkolni, hogy ennyi fürdés számára elég volt egy napra.*
// Fürdőház //
-Tudja, ezt nevezik udvariasságnak. Halott már róla? *Megszokta, hogy az ilyen fajta dolgokat mindig megköszöni. Ha ezt megvitatták egyből át is fáradnak a fürdőházba, ahol tartanak egy öltözői sétát, majd Vrang ajánlására belevetik magukat a kellemes és meleg párát árasztó vízbe, aztán mind a ketten elkényelmesednek. Körülöttük csak páran vannak a medencében, így szerencsére bőven jut hely mindenkinek. Bizonyára Vrang is élvezi a fürdőzést, mivel nem sokkal később szóvá is teszi azt. Már-már kezd újra eluralkodni a csönd közöttük, amikor kérdést intéznek a lány felé.*
-Azt nem mondanám. Ha valaki fürdeni kívánkozik, akkor keres magának egy kisebb tavat, de ilyen is ritkán fordul elő. Ezért is jó itt kiélvezni minden egyes pillanatot. *Fejét hátradönti és a medence peremének támasztja, ezzel is nagyobb kényelmet nyújtva magának.*
-Na és mondja. Ha az erdőben nincsenek ilyen jó fürdők, akkor ott mivel mulatják az időt? *Boldogan tölti erdőben a szabad idejét. Sőt, a szívéhez elég közel állnak az ilyen területek és annak részei. Ezért is csak most találkozott először a várossal.*
-Általában amikor ilyen helyeken járok, vagy elmerengek a fák és a természet szépségében, vagy pedig növények után kutatok. Néha látok állatokat is. Azokat mindig megfigyelem, de sosem bántom őket. Természetesen volt már rá példa, de ha nem létfontosságú, akkor nem pazarlom rájuk az íjat. *Nem tölti minden napját az erdőben, mégis úgy beszél róla, mint a második otthonáról. Néha onnan is jó elmenekülni pár órára, ahonnan Ő jött. Akkor elfelejthet mindent, ami az erdőn kívül történt. Persze az eltévedés esélye mindig ott lobog a szeme előtt, de ettől nem fél. Ennek oka talán az, hogy sosem megy be olyan mélyre. A továbbiakban eltelik egy bő negyed óra, mit a vándor kihasználhat további kérdésekre, esetleg témákra, de maradhatnak ez idő alatt a csönd foglyai is. Természetesen Zsonorha kellemesen kihasználja azt. Addig, amíg nem kezd el cselekedni.*
-Amennyiben nem bánja, úsznék pár kört a hideg vízben. *Azzal áthelyezi magát a másik medencébe. Ahogy mondta, belemerül a vízbe és felvesz egy gyors tempót. Úszik, aztán nem is keveset. Csak néha áll meg egy szusszanásra, majd folytatja. Mikor úgy érzi, hogy nem kíván tovább hajtani, kimegy a medencéből, közben fél szemmel az elfet pásztázza.*
-Ez aztán tényleg frissítő volt. Észrevételem szerint egy kicsit megállt itt a levegő. Ha úgy gondolja, hamarosan abbahagyhatjuk a fürdést. *A döntést már társára hagyja, bár nem is akarná titkolni, hogy ennyi fürdés számára elég volt egy napra.*
16471. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 09:37:42
Üzenet elküldve: 2021-07-31 09:37:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//Holdudvar//
//Fürdőház//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea bosszúsan fúj egyet, persze szigorúan csak gondolatban. Már lassan minden második követ és fűszálat átvizsgáltak az udvaron, ő pedig kiskutyaként követi a lelkesen szaladgáló férfit. Igyekszik visszaterelni magára a figyelmet, ezért közelebb simul Elgroon-hoz és megjátszott izgatottsággal méltatja.*
- Fannntasssztikus hogy Ön mennyire ért ezekhez a dolgokhoz! Remek szeme van a szép dolgokhoz.
~ És úgy tűnik meglehetősen egyszerű kizökkenteni mindenből amit épp csinál. ~
*Végre visszafelé veszik útjukat, és rátérnek a lényegre. Már kezdte nagyon mellőzöttnek érezni magát, azt pedig utálja. Nagyon. *
- Á, igen a egy fürdő remek ötlet lenne. Bízzon bennem, jó kezekben lesz.
*Dorombolja, majd immár a Fürdőház felé tartva kézen fogja a férfit és finoman maga után húzza.*
-Ígérem, igazán fel fog frissülni.
*Sok beszédnek sok az alja, meg is mutatja ezért mire is gondol. Fél kézzel még mindig a másikat vezetve benyit az ajtón, ami mögül azonnal kifelé tolul a súlyos gőz. Miután beléptek, mintegy mellékesen végighúzza kezét a kulcsontjain.*
-Phű, de meleg van.
*Leheli és finom, kecses mozdulatokkal megszabadul könyékig érő fekete kesztyűjétől. Betessékeli a férfit egy kisebb melegvizes terembe, ahol épp nincs senki, majd a kesztyűket a bejárat melletti fogasra hajítja. *
~Talán mindenki érti a célzást, ha mégsem, majd csak észreveszi magát és kimegy a betolakodó. A leskelődésért is fizetni kell, bocs.~
*Ha nincs ellenvetés, akkor ő el is kezdené a pénzkeresést. *
-Szóval egy masszázs rendel. Kérem, csak lazuljon el.
*Bemelegítésnek épp megfelelő. Nem tudja, vajon Elgroont zavarná-e ha csak ő vetkőzne-e le, szóval maga is nekilát a dolognak. Egy-egy arányban, először megszabadítja a férfit a felsőruházatától, majd gondosan elhelyezi összehajtogatva egy sarokban. Egy kacér pillantás kíséretében eléperdül háttal és suttogó hangon megszólal.*
-Megtenné nekem hogy segít? Sajnos egyedül nem boldogulok. KI kellene oldani a fűzőmet.
~Nagy frászt nem boldogulok, de ezt neki nem kell tudnia. Ez csak játék.~
*Félrehajtja a haját, hogy jobban a szalagokhoz férjen a férfi ha segít neki a műveletben. Ha ezzel megvolnának, nagy sóhajjal félreteszi a ruhadarabot és leülteti a kedves ügyfelet, hogy segédkezzék csizmájának levételében. Közben persze tökéletes rálátást biztosítva a gőztől pihegő keblére. Nem sokat beszél, esetleg csak kedvesen kéri a férfit a testhelyzetek váltásához, hogy könnyebben megszabadítsa a zavaró holmiktól. Lassan, szinte lesimogatja róla a különböző darabokat, csak a legutolsót fent hagyva. Ezután hátrál pár lépést hogy biztosan mindent lásson, maga is óvatos, kacér mozdulatokkal vetkőzni kezd, egyszerre nem túl sok mindent felfedve. Lassan lecsúsztatja válláról a ruhát, majd rápillant a pillái alól a férfira, miközben centiről centire tolja lejjebb a testén, míg már csak fekete alsóneműje a vörös rózsa brossal, és csizmája maradnak. *
-Ha így megfelelek, kérem helyezkedjen úgy ahogy a masszázshoz Önnek a legkényelmesebb.
*Ha a férfi elhelyezkedett, ringó csípővel közelebb merészkedik és ügyes ujjakkal nekilát a nyaki és válli izmok fellazításához, fájdalmat egyáltalán nem okozva. Célja egyelőre nem a vágykeltés, csak a feszültség oldása. *
//Holdudvar//
//Fürdőház//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea bosszúsan fúj egyet, persze szigorúan csak gondolatban. Már lassan minden második követ és fűszálat átvizsgáltak az udvaron, ő pedig kiskutyaként követi a lelkesen szaladgáló férfit. Igyekszik visszaterelni magára a figyelmet, ezért közelebb simul Elgroon-hoz és megjátszott izgatottsággal méltatja.*
- Fannntasssztikus hogy Ön mennyire ért ezekhez a dolgokhoz! Remek szeme van a szép dolgokhoz.
~ És úgy tűnik meglehetősen egyszerű kizökkenteni mindenből amit épp csinál. ~
*Végre visszafelé veszik útjukat, és rátérnek a lényegre. Már kezdte nagyon mellőzöttnek érezni magát, azt pedig utálja. Nagyon. *
- Á, igen a egy fürdő remek ötlet lenne. Bízzon bennem, jó kezekben lesz.
*Dorombolja, majd immár a Fürdőház felé tartva kézen fogja a férfit és finoman maga után húzza.*
-Ígérem, igazán fel fog frissülni.
*Sok beszédnek sok az alja, meg is mutatja ezért mire is gondol. Fél kézzel még mindig a másikat vezetve benyit az ajtón, ami mögül azonnal kifelé tolul a súlyos gőz. Miután beléptek, mintegy mellékesen végighúzza kezét a kulcsontjain.*
-Phű, de meleg van.
*Leheli és finom, kecses mozdulatokkal megszabadul könyékig érő fekete kesztyűjétől. Betessékeli a férfit egy kisebb melegvizes terembe, ahol épp nincs senki, majd a kesztyűket a bejárat melletti fogasra hajítja. *
~Talán mindenki érti a célzást, ha mégsem, majd csak észreveszi magát és kimegy a betolakodó. A leskelődésért is fizetni kell, bocs.~
*Ha nincs ellenvetés, akkor ő el is kezdené a pénzkeresést. *
-Szóval egy masszázs rendel. Kérem, csak lazuljon el.
*Bemelegítésnek épp megfelelő. Nem tudja, vajon Elgroont zavarná-e ha csak ő vetkőzne-e le, szóval maga is nekilát a dolognak. Egy-egy arányban, először megszabadítja a férfit a felsőruházatától, majd gondosan elhelyezi összehajtogatva egy sarokban. Egy kacér pillantás kíséretében eléperdül háttal és suttogó hangon megszólal.*
-Megtenné nekem hogy segít? Sajnos egyedül nem boldogulok. KI kellene oldani a fűzőmet.
~Nagy frászt nem boldogulok, de ezt neki nem kell tudnia. Ez csak játék.~
*Félrehajtja a haját, hogy jobban a szalagokhoz férjen a férfi ha segít neki a műveletben. Ha ezzel megvolnának, nagy sóhajjal félreteszi a ruhadarabot és leülteti a kedves ügyfelet, hogy segédkezzék csizmájának levételében. Közben persze tökéletes rálátást biztosítva a gőztől pihegő keblére. Nem sokat beszél, esetleg csak kedvesen kéri a férfit a testhelyzetek váltásához, hogy könnyebben megszabadítsa a zavaró holmiktól. Lassan, szinte lesimogatja róla a különböző darabokat, csak a legutolsót fent hagyva. Ezután hátrál pár lépést hogy biztosan mindent lásson, maga is óvatos, kacér mozdulatokkal vetkőzni kezd, egyszerre nem túl sok mindent felfedve. Lassan lecsúsztatja válláról a ruhát, majd rápillant a pillái alól a férfira, miközben centiről centire tolja lejjebb a testén, míg már csak fekete alsóneműje a vörös rózsa brossal, és csizmája maradnak. *
-Ha így megfelelek, kérem helyezkedjen úgy ahogy a masszázshoz Önnek a legkényelmesebb.
*Ha a férfi elhelyezkedett, ringó csípővel közelebb merészkedik és ügyes ujjakkal nekilát a nyaki és válli izmok fellazításához, fájdalmat egyáltalán nem okozva. Célja egyelőre nem a vágykeltés, csak a feszültség oldása. *
16470. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-31 08:15:51
Üzenet elküldve: 2021-07-31 08:15:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárdnak volt egy olyan megjegyzése, hogy két mélységi egy fogadóban, már sok. Egy asztalnál viszont rengeteg. Arról nem beszélt, hogy egy szobában milyen jelzővel kell illetni őket. Való igaz. A sötételfek gőzölgő előítéleteket váltanak ki minden másik fajból, amit nem is félnek hidegen tálalni. De az sem elkerülendő tény, hogy ez a kettő annyi pálinkát húzott bőrbe, amiben egy kisebb hajó könnyű szerrel megfordulna. Mégsem törték rájuk az ajtót abban a hitben, hogy itt egy szerencsétlen nőt kínoznak, a kiszűrődő hangokra alapozva. Így nyugodtan, vagy akár hevesen is, élvezheteik egymást és az istennő ajándékát. Mivel a nő szemében ez nem átok. Mondjuk nem volt szerencséje az előtte állapothoz, de egyelőre ezzel is meg van elégedve. És reméli, hogy a belé fektett bizalom nem alaptalan. Fogjuk a mámorító folyadék memória törlő hatására, de Reya tényleg úgy emlékszik, hogy elárulta a nevét. Ezzel együtt a büntetést is jogosnak tartja. A feljajdulásból ítélve még hatásosnak is. Ez viszont mit sem számít már. Ami volt elmúlt, egy ilyen játék során pedig csak a pillanat fontos. Nem az előző, nem is a következő, hanem éppen ez. Ez amelyikben a nő száját tele van Salwar buzogányával és igyekszik viszonozni abból az örömből, amiben nem is olyan rég részesült. De ez nem tűnik könnyű feladatnak. A visszajelzések alapján, Reya nem tartozik az ügyetlenebbek közé ezen a téren, most mégis meg kell birkóznia a feladattal. Nem is adja fel egykönnyen. Harcmodort váltva már-már erőszakosan igyekszik elérni a célját. Kedvére tesz a bárdnak, ha kiakad az állkapcsa is, vagy szédelegni kezd a levegő hiányától. Mohón mélyebbre csúsztatja szájában a fegyvert és már a torkával is kényeztetni kezdi. Remélve, hogy a férfi nem fog attól tartani, hogy Reya lenyeli a nemes buzogányt.*
//Összekormolt Pegazus//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárdnak volt egy olyan megjegyzése, hogy két mélységi egy fogadóban, már sok. Egy asztalnál viszont rengeteg. Arról nem beszélt, hogy egy szobában milyen jelzővel kell illetni őket. Való igaz. A sötételfek gőzölgő előítéleteket váltanak ki minden másik fajból, amit nem is félnek hidegen tálalni. De az sem elkerülendő tény, hogy ez a kettő annyi pálinkát húzott bőrbe, amiben egy kisebb hajó könnyű szerrel megfordulna. Mégsem törték rájuk az ajtót abban a hitben, hogy itt egy szerencsétlen nőt kínoznak, a kiszűrődő hangokra alapozva. Így nyugodtan, vagy akár hevesen is, élvezheteik egymást és az istennő ajándékát. Mivel a nő szemében ez nem átok. Mondjuk nem volt szerencséje az előtte állapothoz, de egyelőre ezzel is meg van elégedve. És reméli, hogy a belé fektett bizalom nem alaptalan. Fogjuk a mámorító folyadék memória törlő hatására, de Reya tényleg úgy emlékszik, hogy elárulta a nevét. Ezzel együtt a büntetést is jogosnak tartja. A feljajdulásból ítélve még hatásosnak is. Ez viszont mit sem számít már. Ami volt elmúlt, egy ilyen játék során pedig csak a pillanat fontos. Nem az előző, nem is a következő, hanem éppen ez. Ez amelyikben a nő száját tele van Salwar buzogányával és igyekszik viszonozni abból az örömből, amiben nem is olyan rég részesült. De ez nem tűnik könnyű feladatnak. A visszajelzések alapján, Reya nem tartozik az ügyetlenebbek közé ezen a téren, most mégis meg kell birkóznia a feladattal. Nem is adja fel egykönnyen. Harcmodort váltva már-már erőszakosan igyekszik elérni a célját. Kedvére tesz a bárdnak, ha kiakad az állkapcsa is, vagy szédelegni kezd a levegő hiányától. Mohón mélyebbre csúsztatja szájában a fegyvert és már a torkával is kényeztetni kezdi. Remélve, hogy a férfi nem fog attól tartani, hogy Reya lenyeli a nemes buzogányt.*
16469. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 20:13:47
Üzenet elküldve: 2021-07-30 20:13:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Útravalók nyomában //
*A fogadóból kilépve hamar megpillantja keresett szökevényt. Bár nincs nehéz dolga, hiszen kevesen szaladgálnak ilyen hacukában és hollóval a vállukon. De hiába kiáltozik. A félvér hangja mintha el sem érné az álarcost. Ez nem meglepő ilyen kavalkádban, így hamar utána is iramodik. Ám még utol sem éri, mikor az meggörnyed és levegő után kapkodó mozdulatokat kezd tenni. Határozottan meg is lepve a tolvajt. A hold lássa lelkét, ő azért indul, hogy segédkezet nyújtson a hősének, de a férfi inkább nekiiramodva visszavágtat az ivóba. A lányt észre sem véve viharzik el mellette. Még jó, hogy az imént vett érzelmes búcsút Xidrostól, aki visszatértét látva, jókat fog somolyogni az almaborába. És ez az árva legkisebb gondja. Tekintve, hogy a frissen megtalált hőse épp egészségügyi problémákkal küzdve rohant el mellette. Hát nyakába veszi ő is a lábait és követi a sötét alakot, legyen bármi a következménye. Elég önfejű ahhoz, hogy bármiről legyen szó, alaposan beleártsa magát. Ezzel a gondolattal felvértezve lohol a hollóember nyomába, de őt csak az emeletre vezető lépcsőkön pillantja meg. Ez is valami. Amennyiben nem szándékozik egy szoba ablakán kirepülni, már nem menekülhet messze. A lépcsőkig vezető úton, vet egy kósza pillantást Xidrosra. Aki, mit adnak az istenek, még mindig a székén ül és az almabor ízét élvezi. Jellemző, hogy amikor valaki hülyét csinál magából, akkor egy olyan nézi végig, akinek pont nem kéne. Ez a világ már csak ilyen. De mit tehet az ember lánya? Fogja magát és a célja felé lohol. Ami ebben az esetben az emelet. Annak is egyik szobája. De melyik is? Persze, mint oly sokszor rövid élete során, a félvérnek megint szerencséje van. Ahelyett, hogy az összes ajtót úgy verné, mintha tűz lenne az épületben, célba veszi az egyetlent, ami nyitva maradt. Szűz kéz szerencséje, vagy ahogy a bölcsek mondják, ott találja a hőst félig a földön térdelve. A maszkos mintha számított volna a jöttére, hamar meg is szólítja az árvát.*
-Mi a szándékom?! HOGY MI A SZÁNDÉKOM?! *Hörgi egyre növekvő indulattal. Ha pedig kap egy pillantást, az arca is erről árulkodik. Na meg némi ijedtségről. Egy mély levegővétel után becsukja maga mögött az ajtót, majd a szenvedő mellé kuporodik.*
-Rohadtul kíváncsi voltam arra, akinek az életem köszönhetem. Nézd csak! *Azzal feltűri az inge ujját és előhúzza az alkarvédőjébe tűzött fekete tollat.*
-Nem ismerős? Te adtad nekem és egy rakás aranyat is. *Nyújtja a férfi elé a bizonyítékot, miközben a bal szemöldöke a homloka közepéig szökik.*
-Egyébként jól vagy? Tudok valamiben segíteni?
*A fogadóból kilépve hamar megpillantja keresett szökevényt. Bár nincs nehéz dolga, hiszen kevesen szaladgálnak ilyen hacukában és hollóval a vállukon. De hiába kiáltozik. A félvér hangja mintha el sem érné az álarcost. Ez nem meglepő ilyen kavalkádban, így hamar utána is iramodik. Ám még utol sem éri, mikor az meggörnyed és levegő után kapkodó mozdulatokat kezd tenni. Határozottan meg is lepve a tolvajt. A hold lássa lelkét, ő azért indul, hogy segédkezet nyújtson a hősének, de a férfi inkább nekiiramodva visszavágtat az ivóba. A lányt észre sem véve viharzik el mellette. Még jó, hogy az imént vett érzelmes búcsút Xidrostól, aki visszatértét látva, jókat fog somolyogni az almaborába. És ez az árva legkisebb gondja. Tekintve, hogy a frissen megtalált hőse épp egészségügyi problémákkal küzdve rohant el mellette. Hát nyakába veszi ő is a lábait és követi a sötét alakot, legyen bármi a következménye. Elég önfejű ahhoz, hogy bármiről legyen szó, alaposan beleártsa magát. Ezzel a gondolattal felvértezve lohol a hollóember nyomába, de őt csak az emeletre vezető lépcsőkön pillantja meg. Ez is valami. Amennyiben nem szándékozik egy szoba ablakán kirepülni, már nem menekülhet messze. A lépcsőkig vezető úton, vet egy kósza pillantást Xidrosra. Aki, mit adnak az istenek, még mindig a székén ül és az almabor ízét élvezi. Jellemző, hogy amikor valaki hülyét csinál magából, akkor egy olyan nézi végig, akinek pont nem kéne. Ez a világ már csak ilyen. De mit tehet az ember lánya? Fogja magát és a célja felé lohol. Ami ebben az esetben az emelet. Annak is egyik szobája. De melyik is? Persze, mint oly sokszor rövid élete során, a félvérnek megint szerencséje van. Ahelyett, hogy az összes ajtót úgy verné, mintha tűz lenne az épületben, célba veszi az egyetlent, ami nyitva maradt. Szűz kéz szerencséje, vagy ahogy a bölcsek mondják, ott találja a hőst félig a földön térdelve. A maszkos mintha számított volna a jöttére, hamar meg is szólítja az árvát.*
-Mi a szándékom?! HOGY MI A SZÁNDÉKOM?! *Hörgi egyre növekvő indulattal. Ha pedig kap egy pillantást, az arca is erről árulkodik. Na meg némi ijedtségről. Egy mély levegővétel után becsukja maga mögött az ajtót, majd a szenvedő mellé kuporodik.*
-Rohadtul kíváncsi voltam arra, akinek az életem köszönhetem. Nézd csak! *Azzal feltűri az inge ujját és előhúzza az alkarvédőjébe tűzött fekete tollat.*
-Nem ismerős? Te adtad nekem és egy rakás aranyat is. *Nyújtja a férfi elé a bizonyítékot, miközben a bal szemöldöke a homloka közepéig szökik.*
-Egyébként jól vagy? Tudok valamiben segíteni?
16468. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 19:06:09
Üzenet elküldve: 2021-07-30 19:06:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
//Útravalók nyomában//
* Illidary a lovag kérdésére látványosan bólint, majd vissza fordul a lány felé.
Ahogyan nézi az elfet, lüktető fejfájás ismét eluralkodik rajta.
Ignis gazdáján látja, hogy valami nincs rendben. Ezért próbálja kizökkenteni őt azzal, hogy maszkját kocogtatja.
Sikerül is őt kizökkentenie, hogy le vegye a lányról a szemét.
~ Valamiért úgy érzem, hogy ezt a lányt láttam valahol. De mégis hol? ~ Gondolja. *
- Természetesen ott leszek drága Mytryell! Hajnal előtt már várni fogok önre, addig meglátogatom a kovácsot és a piacot, de időbe ott leszek a helyszínen.
* Tisztelet teljesen meghajol a lovag előtt, ugyanúgy ahogyan bemutatkozott neki.
~ Mihamarabb rendeznem kell ezt az ügyet, mert ha egyszer megbízás közbe jönne rám ez a lüktető fejfájás, lehet ott hagynám a fogam ~ Gondolja
A lányt látja ahogyan elszalad egyik asztaltól a másikig, és mikor a kardját teszi el, lassan becsukja az ajtót és elindul lépésbe a piactér felé.
Int Mytryell irányába gyaloglás közbe, majd jelentkezik a már várt lüktető fájdalom a fejébe.
Elkezd vele forogni a világ, és megtántorodik. Amennyire gyorsan csak tud vissza fordul a fogadó felé.
~ Nem eshetek össze itt kint! Menj! Gyerünk! ~ Gondolja
A fogadó ajtajából négyet is lát mégis sikerül elkapnia a kilincset és feltépni az ajtót, lehajtott fejjel végig gyors lépésbe megy a szobájáig.
Ahogyan belép az ajtón még bezárni se tudja, azonnal megrogyik a lába és térdre ereszkedik.
Ignis hangosan károg és csapkod szárnyával gazdája vállán. *
- Elég legyen! Hagyd abba, nem segítesz ezzel!
* A holló leugrándozik róla a padlóra, majd szembe megáll vele.
Illidary próbál felállni, de annyira forog vele a világ a szédüléstől, hogy képtelen nagyobb mozgást végre hajtani.
Néhány mély levegő után kitisztul a feje nagyjából, de egyben a megjelenő képek magával ragadják a tudatát.
A múlt átka és egyben az élete főbb pillanatai folyamatosan egyre tisztább képeket adnak azokról a tettekről amiket elfelejtett.
~ A célom mindig is tiszta volt számomra, a feladatom és a kötelességemet is mindig a szemem előtt tartottam, de ez kissé megnehezíti a dolgomat mesterem ~ Gondolja.
A szédülés nem akar múlni, de akarata felülbírálja.
Haladnia kell a kovácshoz, hogy oda adja neki az első tervrajzot. A feladatának az elvégzésének az első főbb lépése, hogy a parancsot teljesíthesse.
~ De itt van ez az elf lány is, valamit nem teljesítettem talán? Vagy csak egyszerűen előttem halt meg a családja és nem tudtam megvédeni? Akkor mégis minek adna nekem pénzt? Életembe 4 tartozásom volt összesen, és mind a négyet egy tollal bizonyíthatják. Még soha nem hajtottak be rajtam tartozást, mi lesz ha talán ez a célja? ~ Gondolja
Sikerül ingatagul feállnia, de a lábai rozogán rogyadoznak. Hangra lesz figyelmes a bejárati ajtó felől. Ignis a zaj forrása felé fordul és gazdája elé ugrándozik mintha megakarná óvni őt.
Illidary gyorsan még átgondolja a lehetőségeit, de a feje még mindig káoszba van, az érzékei teljesen kikapcsoltak.
Az egyik dobótőrért nyúl, és próbálja kitisztítani az elméjét, hogy ha rosszul sűlne el a helyzet *
- Ne gyere közelebb! Nem tudom mit akarsz tőlem, de ott megállhatsz és elmondhatod mi a szándékod!
//Útravalók nyomában//
* Illidary a lovag kérdésére látványosan bólint, majd vissza fordul a lány felé.
Ahogyan nézi az elfet, lüktető fejfájás ismét eluralkodik rajta.
Ignis gazdáján látja, hogy valami nincs rendben. Ezért próbálja kizökkenteni őt azzal, hogy maszkját kocogtatja.
Sikerül is őt kizökkentenie, hogy le vegye a lányról a szemét.
~ Valamiért úgy érzem, hogy ezt a lányt láttam valahol. De mégis hol? ~ Gondolja. *
- Természetesen ott leszek drága Mytryell! Hajnal előtt már várni fogok önre, addig meglátogatom a kovácsot és a piacot, de időbe ott leszek a helyszínen.
* Tisztelet teljesen meghajol a lovag előtt, ugyanúgy ahogyan bemutatkozott neki.
~ Mihamarabb rendeznem kell ezt az ügyet, mert ha egyszer megbízás közbe jönne rám ez a lüktető fejfájás, lehet ott hagynám a fogam ~ Gondolja
A lányt látja ahogyan elszalad egyik asztaltól a másikig, és mikor a kardját teszi el, lassan becsukja az ajtót és elindul lépésbe a piactér felé.
Int Mytryell irányába gyaloglás közbe, majd jelentkezik a már várt lüktető fájdalom a fejébe.
Elkezd vele forogni a világ, és megtántorodik. Amennyire gyorsan csak tud vissza fordul a fogadó felé.
~ Nem eshetek össze itt kint! Menj! Gyerünk! ~ Gondolja
A fogadó ajtajából négyet is lát mégis sikerül elkapnia a kilincset és feltépni az ajtót, lehajtott fejjel végig gyors lépésbe megy a szobájáig.
Ahogyan belép az ajtón még bezárni se tudja, azonnal megrogyik a lába és térdre ereszkedik.
Ignis hangosan károg és csapkod szárnyával gazdája vállán. *
- Elég legyen! Hagyd abba, nem segítesz ezzel!
* A holló leugrándozik róla a padlóra, majd szembe megáll vele.
Illidary próbál felállni, de annyira forog vele a világ a szédüléstől, hogy képtelen nagyobb mozgást végre hajtani.
Néhány mély levegő után kitisztul a feje nagyjából, de egyben a megjelenő képek magával ragadják a tudatát.
A múlt átka és egyben az élete főbb pillanatai folyamatosan egyre tisztább képeket adnak azokról a tettekről amiket elfelejtett.
~ A célom mindig is tiszta volt számomra, a feladatom és a kötelességemet is mindig a szemem előtt tartottam, de ez kissé megnehezíti a dolgomat mesterem ~ Gondolja.
A szédülés nem akar múlni, de akarata felülbírálja.
Haladnia kell a kovácshoz, hogy oda adja neki az első tervrajzot. A feladatának az elvégzésének az első főbb lépése, hogy a parancsot teljesíthesse.
~ De itt van ez az elf lány is, valamit nem teljesítettem talán? Vagy csak egyszerűen előttem halt meg a családja és nem tudtam megvédeni? Akkor mégis minek adna nekem pénzt? Életembe 4 tartozásom volt összesen, és mind a négyet egy tollal bizonyíthatják. Még soha nem hajtottak be rajtam tartozást, mi lesz ha talán ez a célja? ~ Gondolja
Sikerül ingatagul feállnia, de a lábai rozogán rogyadoznak. Hangra lesz figyelmes a bejárati ajtó felől. Ignis a zaj forrása felé fordul és gazdája elé ugrándozik mintha megakarná óvni őt.
Illidary gyorsan még átgondolja a lehetőségeit, de a feje még mindig káoszba van, az érzékei teljesen kikapcsoltak.
Az egyik dobótőrért nyúl, és próbálja kitisztítani az elméjét, hogy ha rosszul sűlne el a helyzet *
- Ne gyere közelebb! Nem tudom mit akarsz tőlem, de ott megállhatsz és elmondhatod mi a szándékod!
16467. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 18:12:54
Üzenet elküldve: 2021-07-30 18:12:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Holdudvar//
* Jelen helyzetben valóban könnyedén szórja az aranyakat Elgroon, de ma igazán meg is teheti ezt. Végtére is jó napja van. Jelleme meglepő lehet, de talán csak azért, mert nem ismeri igazán a férfit. Lehet a közös este után már másképpen látja majd a dolgokat. Természetesen tisztában van azzal a ténnyel is, hogy a köhögés maga elég vicces lehetett külső szemlélőnek, szóval inkább igyekszik is terelni a témát. Ki nem hagyná az alkalmat, hogy unalmas dolgaival untassa a vöröst. Ez már csak amolyan férfi dolog. Eszébe se jutna, hogy ez nem feltétlen izgatja a nőt. Végül csak elérnek az anyagi részre, aminek egy részét máris elintézi a művész.*
- Ne köszönje, mert meg fog érte dolgozni. Amiért megdolgozik az ember azt nem szabad megköszönni. Ami jár az jár!* Bölcselkedik mielőtt elindulnának.*
- Na lássuk igazak ezek a hírek erről a híres kertről.* Még most sem felejtkezik meg arról, hogy kinyissa az ajtót partnere előtt.*
- Tessék csak!* Majd ő is kilép utána az üdítően friss artheniori éjszakába.*
- Lenyűgöző!! Csodálatos! Hihetetlen! Vajon milyen építészeti eljárással oldották meg ezt?* Átszellemülten áll és csodálja a környéket. Ez időre még Astreáról is megfeledkezik. Percekig mászkál és nézelődik, mire aztán végre észhez tér.*
- Bocsánat! Szakmai ártalom. Kettő az egyben. Mind építészeti, mind pedig művészi értelemben lenyűgöző ez a hely. Ha jól tudom itt van valahol Marcus Mara sírja. Azt akartam még megnézni magamnak.* Újfent felajánlja karját, hogy a sírig együtt menjenek. Csak pár szótlan méter igazából.*
- Nocsak, nocsak. Hát igaz volt ez is, hogy nevet a holdak fényében. Ez a város csak tartogat még néhány meglepetést.* Le is guggol megszemlélni a nevető pofikát.*
~ Ez a technika roppant különleges. Jó volna utána nézni majd.~* Áll fel végre.*
- Nos azt hiszem ebből elég is volt ennyi.* Megint nyújtja jobbját, hogy lassan visszainduljanak, de most már lényegesebb témával hozakodik el.*
- Most, hogy ezzel is megvolnánk előhozakodnék azzal, amit szeretnék. A fürdőházba szeretnék elmenni, hogy felfrissüljek. Talán furcsán hangzik, de innentől átadnám az irányítást. A negyven arany az, ha jól számolom több, mint két órát jelent. Ez alatt az idő alatt megmutathatja, hogy nem átlagos. Nyűgözzön le és aszerint fogom jutalmazni a továbbiakban. Egy dolgot azt biztosan elvárok, ami nem más, mint egy masszázs. Szóval mostantól öné kisasszony az irányítás.* Feldobta neki a labdát, hacsak nincs kifogás, vagy valami, akkor lassan folytatja az utat a vissza fogadóba. Hosszú az a két óra.*
//Holdudvar//
* Jelen helyzetben valóban könnyedén szórja az aranyakat Elgroon, de ma igazán meg is teheti ezt. Végtére is jó napja van. Jelleme meglepő lehet, de talán csak azért, mert nem ismeri igazán a férfit. Lehet a közös este után már másképpen látja majd a dolgokat. Természetesen tisztában van azzal a ténnyel is, hogy a köhögés maga elég vicces lehetett külső szemlélőnek, szóval inkább igyekszik is terelni a témát. Ki nem hagyná az alkalmat, hogy unalmas dolgaival untassa a vöröst. Ez már csak amolyan férfi dolog. Eszébe se jutna, hogy ez nem feltétlen izgatja a nőt. Végül csak elérnek az anyagi részre, aminek egy részét máris elintézi a művész.*
- Ne köszönje, mert meg fog érte dolgozni. Amiért megdolgozik az ember azt nem szabad megköszönni. Ami jár az jár!* Bölcselkedik mielőtt elindulnának.*
- Na lássuk igazak ezek a hírek erről a híres kertről.* Még most sem felejtkezik meg arról, hogy kinyissa az ajtót partnere előtt.*
- Tessék csak!* Majd ő is kilép utána az üdítően friss artheniori éjszakába.*
- Lenyűgöző!! Csodálatos! Hihetetlen! Vajon milyen építészeti eljárással oldották meg ezt?* Átszellemülten áll és csodálja a környéket. Ez időre még Astreáról is megfeledkezik. Percekig mászkál és nézelődik, mire aztán végre észhez tér.*
- Bocsánat! Szakmai ártalom. Kettő az egyben. Mind építészeti, mind pedig művészi értelemben lenyűgöző ez a hely. Ha jól tudom itt van valahol Marcus Mara sírja. Azt akartam még megnézni magamnak.* Újfent felajánlja karját, hogy a sírig együtt menjenek. Csak pár szótlan méter igazából.*
- Nocsak, nocsak. Hát igaz volt ez is, hogy nevet a holdak fényében. Ez a város csak tartogat még néhány meglepetést.* Le is guggol megszemlélni a nevető pofikát.*
~ Ez a technika roppant különleges. Jó volna utána nézni majd.~* Áll fel végre.*
- Nos azt hiszem ebből elég is volt ennyi.* Megint nyújtja jobbját, hogy lassan visszainduljanak, de most már lényegesebb témával hozakodik el.*
- Most, hogy ezzel is megvolnánk előhozakodnék azzal, amit szeretnék. A fürdőházba szeretnék elmenni, hogy felfrissüljek. Talán furcsán hangzik, de innentől átadnám az irányítást. A negyven arany az, ha jól számolom több, mint két órát jelent. Ez alatt az idő alatt megmutathatja, hogy nem átlagos. Nyűgözzön le és aszerint fogom jutalmazni a továbbiakban. Egy dolgot azt biztosan elvárok, ami nem más, mint egy masszázs. Szóval mostantól öné kisasszony az irányítás.* Feldobta neki a labdát, hacsak nincs kifogás, vagy valami, akkor lassan folytatja az utat a vissza fogadóba. Hosszú az a két óra.*
16466. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 15:46:11
Üzenet elküldve: 2021-07-30 15:46:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
*Astrea magában bólogatva nyugtázza hogy a férfi vagyonos emberekhez mérten könnyelműen szabadul meg a pénzétől. Nem bánja, sőt, szívesen segít is neki ebben. A sejtelmes válaszra a férfivágyakkal kapcsolatban, nem jön zavarba, kevés dolog van a világon amivel meglephetik őt.
~ Nehezen tudom bekategorizálni ezt a fickót. Magabiztosnak tűnik, de olyan egyszerű mégis zavarba hozni… Vagy csak engem nem tud hova tenni, mert nem volt még dolga „hivatásossal”. Biztos ami biztos, nálam marad a gyeplő.~
* Csak félig sikerül elfolytania a mosolygását a tenyere mögé, a férfi köhögőrohama után. Persze nem szeretné ennél is jobban zavarba hozni, még a végén elmenekül.
- Ugyan-ugyan, semmi gond, megesik.
*Félrebiccentett fejjel odaadó érdeklődést színlel a rövid monológ iránt.*
~Ó igen. Blablabla. „Nem szeret a feleségem, a piaci árak az egekben, én nemesember vagyok, a családom híres, valami újdonságra vágyom. ” ~
*Ha a lovak párzásáról beszélne az ügyfél azt is csillogó szemmel hallgatná. *
~Igazából, ez meg is történt egyszer.~
*Úgy tűnik a játéka bevált, és nem csak egy órára kellenek a szolgálatai. Az egész estés műsor mostanában egyre ritkább dolog, mindenki rohan és csak a könnyű, gyors élvezetekért keresik a kegyeit, majd mennek is tovább a dolgukra. *
-Ó, hálásan köszönöm, Ön igazán nagylelkű!
*Mindenféle szégyenérzet nélkül nyúl az erszény után, elvégre ez számára csak üzlet. Csak ő a testét bocsátja áruba. Végre a lényegre térnek és a lány jól nevelten belekarol a férfiba. Az udvar, nos igen elég szép látványt nyújt, főleg ha még nem látta sokszor az ember. *
~Nem néztem volna ki belőle, de ha ott akarja hát legyen úgy. A hold fényében egyébként is jól nézek ki. ~
*Nincsenek illúziói a romantikus környezet miatt, ez is csak olyan lesz, mint a többi. Gondolatai máris a lehetséges helyszínek között ugrálnak, miközben az ajtóhoz tartanak a férfival. *
A hozzászólás írója (Astrea Yeonah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.30 15:47:32
*Astrea magában bólogatva nyugtázza hogy a férfi vagyonos emberekhez mérten könnyelműen szabadul meg a pénzétől. Nem bánja, sőt, szívesen segít is neki ebben. A sejtelmes válaszra a férfivágyakkal kapcsolatban, nem jön zavarba, kevés dolog van a világon amivel meglephetik őt.
~ Nehezen tudom bekategorizálni ezt a fickót. Magabiztosnak tűnik, de olyan egyszerű mégis zavarba hozni… Vagy csak engem nem tud hova tenni, mert nem volt még dolga „hivatásossal”. Biztos ami biztos, nálam marad a gyeplő.~
* Csak félig sikerül elfolytania a mosolygását a tenyere mögé, a férfi köhögőrohama után. Persze nem szeretné ennél is jobban zavarba hozni, még a végén elmenekül.
- Ugyan-ugyan, semmi gond, megesik.
*Félrebiccentett fejjel odaadó érdeklődést színlel a rövid monológ iránt.*
~Ó igen. Blablabla. „Nem szeret a feleségem, a piaci árak az egekben, én nemesember vagyok, a családom híres, valami újdonságra vágyom. ” ~
*Ha a lovak párzásáról beszélne az ügyfél azt is csillogó szemmel hallgatná. *
~Igazából, ez meg is történt egyszer.~
*Úgy tűnik a játéka bevált, és nem csak egy órára kellenek a szolgálatai. Az egész estés műsor mostanában egyre ritkább dolog, mindenki rohan és csak a könnyű, gyors élvezetekért keresik a kegyeit, majd mennek is tovább a dolgukra. *
-Ó, hálásan köszönöm, Ön igazán nagylelkű!
*Mindenféle szégyenérzet nélkül nyúl az erszény után, elvégre ez számára csak üzlet. Csak ő a testét bocsátja áruba. Végre a lényegre térnek és a lány jól nevelten belekarol a férfiba. Az udvar, nos igen elég szép látványt nyújt, főleg ha még nem látta sokszor az ember. *
~Nem néztem volna ki belőle, de ha ott akarja hát legyen úgy. A hold fényében egyébként is jól nézek ki. ~
*Nincsenek illúziói a romantikus környezet miatt, ez is csak olyan lesz, mint a többi. Gondolatai máris a lehetséges helyszínek között ugrálnak, miközben az ajtóhoz tartanak a férfival. *
A hozzászólás írója (Astrea Yeonah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.30 15:47:32
16465. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 15:28:11
Üzenet elküldve: 2021-07-30 15:28:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Véletlen találkozás //
// Fürdőház //
* Elindulnak a fürdőházba, de még előtte a lány a pulthoz siet és megköszöni az ételt. Vranglil ezt a példát nem követi.*
- Elvileg fizettem az ételért, akkor minek megköszönni?* Kérdezi, de ez csak amolyan költői kérdés. Lényegtelen igazából, az már inkább, hogy szinte néhány pillanat leforgása alatt elérik a fürdőház épületét. Az elf otthonosan mozog, amiből látszik, hogy már nem először jár itt. Az öltözőbe vezeti társát, akinek felajánlja, hogy elfordul, amíg öltözik. Élnek ezzel a lehetősséggel, szóval így is tesz. Addig ő is levetkőzik alsónadrágra. Ő már nem annyira igényes, mint Zsonorha, mert csak úgy ledobálja halomra cuccait. Egy futónál, azért több pillantást szentel a lány testének.*
~ Nem rossz, határozottan nem rossz teste van a kicsikének. ~* Konstatálja, de aztán megindul vele előre a medencék irányába.*
- A hideg vizeseket kihagynám. Valami kellemes melegre van most szükségem. Mondjuk az ott.* Bök egy közeli medencére, amiben csak páran tartózkodnak. Meleg pára száll fel belőle, ami igazán csábítóan hat rá.*
- Ahhh! Igen! Ez fantasztikus érzés. Ez hiányzott nekem az erdőben nagyon.* Merül el nagyig a vízben. Csendben áztatja egy rövid ideig a csontjait, de aztán megszólal.*
- Amerről te jöttél arrafelé vannak ilyen jó fürdők?* Amolyan kezdeményező beszélgetés ez semmi több. Aztán, hogy mit hoznak ki belőle az már mindjárt más.*
// Fürdőház //
* Elindulnak a fürdőházba, de még előtte a lány a pulthoz siet és megköszöni az ételt. Vranglil ezt a példát nem követi.*
- Elvileg fizettem az ételért, akkor minek megköszönni?* Kérdezi, de ez csak amolyan költői kérdés. Lényegtelen igazából, az már inkább, hogy szinte néhány pillanat leforgása alatt elérik a fürdőház épületét. Az elf otthonosan mozog, amiből látszik, hogy már nem először jár itt. Az öltözőbe vezeti társát, akinek felajánlja, hogy elfordul, amíg öltözik. Élnek ezzel a lehetősséggel, szóval így is tesz. Addig ő is levetkőzik alsónadrágra. Ő már nem annyira igényes, mint Zsonorha, mert csak úgy ledobálja halomra cuccait. Egy futónál, azért több pillantást szentel a lány testének.*
~ Nem rossz, határozottan nem rossz teste van a kicsikének. ~* Konstatálja, de aztán megindul vele előre a medencék irányába.*
- A hideg vizeseket kihagynám. Valami kellemes melegre van most szükségem. Mondjuk az ott.* Bök egy közeli medencére, amiben csak páran tartózkodnak. Meleg pára száll fel belőle, ami igazán csábítóan hat rá.*
- Ahhh! Igen! Ez fantasztikus érzés. Ez hiányzott nekem az erdőben nagyon.* Merül el nagyig a vízben. Csendben áztatja egy rövid ideig a csontjait, de aztán megszólal.*
- Amerről te jöttél arrafelé vannak ilyen jó fürdők?* Amolyan kezdeményező beszélgetés ez semmi több. Aztán, hogy mit hoznak ki belőle az már mindjárt más.*
16464. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 14:06:40
Üzenet elküldve: 2021-07-30 14:06:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
* Úgy tűnik, hogy a portyázás végül sikerrel zárul. A meglepet művész végül beadja a derekát, amit leghamarabb pillantása árul el. Szó, ami szó valóban, amint kiderül, hogy egy kurtizánnal van dolga máris magabiztosabbá válik a férfi. Elvégre egyenrangú partnerből, hirtelen áru és vevő lesz. No mondjuk távol álljon tőle, hogy ilyesmit vágjon bárki fejéhez, de ez a szerepjáték tudat alatt is létrejön. Az meg, hogy továbbra is fenntartja a formális udvariasságot leginkább művészi hajlamának köszönhető. Egy kifinomult művész számára a női test nem csak egy átlagos húsdarab, mint legtöbb férfi számára. Az ő szeme kincset lát, ami formálható alakítható, de önmagában is lenyűgöző, jelenjen meg az bármilyen formában. Ha egy koszos utcalány lenne Astrea, akkor is kisasszonynak nevezné, végtére is abban is van valami báj, valami naturális szépség. Más kérdés, hogy úgy már nem valószínű, hogy ágyába is fogadná, mert azért az már számára ízlés kérdése volna. A kényelmetlen egyedül étkezést kikerülve ajánlatot tesz egy vacsora meghívásra, amit el is fogad a csinos fehérnép. Kifejezetten örül is neki.*
- Nagyszerű! Ha engem kérdez, akkor az ajánlatom az, amit jómagam is fogyasztok. Egy kis őzragu meg ez az akármi.* Integetni kezd hát a szolgáló lánynak. Érkeztével le is adja rendelését. Egy tányér Őzragu leves a már megszokott 7 aranyért
, meg egy tányér abból a Főtt ételből, amit neki is hoztak 8 aranyért .*
- Egy kis motiválásképpen, ha elég gyorsan meghozza a rendelést, akkor még ezt is megkapja.* Azzal kirak 5 aranyat az asztal szélére a Mesélő (Hydra)felszolgálónak. Csekély összeg egy kis gyorsaságért. Nem véletlenül érkezik ki egy pillanat alatt a rendéles.*
- Köszönöm! A magáé az arany.* Hamar le is kapják az asztal végéről azt a pár aranyat.*
- Akkor hát jó étvágyat!* Most már zavartalanul ehet, anélkül, hogy el kéne viselnie a gondolatát annak, hogy valaki nézi, aki nem eszik. Kulturált módon tud így beszélgetést is kezdeményezni két falat között, csak hogy teljen is az idő, meg hogy információt gyűjtsön. A legfontosabb kérdés ugyebár az ár. A válaszra muszáj megint elmosolyodnia.*
- Oh, ha tudná, hogy mennyi különleges vágyam van.*
Sokat sejtető válasz, bár ezt valószínűleg halhatta már párszor a klienseitől. Konkrét terveket még nem szőtt Elgroon, mert arra ráér még a vacsora után is. Végtére is most a vacsoráját élvezi ki. Az, hogy azt egy ilyen csinos személy jelenlétében költheti el, csak még inkább emeli az élvezeti értékét. Késsel villával eszik, ahogy az urak is. Kíváncsian pillant a pillangóra, amikor neki is a hús következik. Mondhatni osztályozza nem csak a külső alapján. Az étkezést befejezve már csak borát szopogatja ültében. Kiélvezi a zamatát, nem csak úgy leveri, mint ahogy egyesek szokták. Közben ott vannak a kérdések is. Éppen az kellemes nedűt nyelné, amikor megtörténik ez az egyszerű haj dobás. A mozdulat oly kecses, oly megragadó, oly művészi, hogy még a bort is félre nyeli. Ettől egy kisebb köhögő roham tör rá.*
~ Hogy a fene enné meg! Bolondot csinálok magamból egy egyszerű női praktika véget. ~* Bosszankodik magában, mert ez a köhögés nem való egy ilyen művészhez.*
- Elnézést! Félre nyeltem.* Szabadkozik, miközben egy szalvétával megtörli a száját.*
- Hát igen. Artheniort megviselték az utóbbi évek. A lázadás meg a pestis.* Próbál együtt érző lenni, de még csak gőze sincs, róla, hogy mennyire lehet nehéz itt élni.*
- Voltaképpen valóban nem vagyok egyszerű közember. Lihanech szülötte vagyok, ugyan nemesi gyökerekkel rendelkezem, de kevert fajom végett akkora támogatást nem élvezek a családomtól, de végül is nincs okom panaszra.* Egy egyszerű hízelgés is elég volt, hogy máris meséljen magáról. Még saját érdemeit nem is kezdte el hangoztatni, de ami késik az nem múlik. Kezét gond nélkül megérinthetik, de csak a balt, mert a jobb boros poharával van elfoglalva, ám az érintésre lerakja az asztalra. Figyel, de még mennyire. Most jön a lényeg, amire érdemes figyelni. Az árakra enyhén megrándul a szája széle. Valami gondolat suhanhatott át elméjén, amit nem is tart vissza.*
- Kedvemre volna a társasága nem csak egy órácskára. Hisz egy óra oly kevés az igazi élvezetekre. Még maga az élet is, pedig nékem bőven mérte Teysus az éveket.* Egy erszény után nyúl, amiben 40 arany lapul. Ezt átadja Astrea Yeonahnak.* Talán ennyi elég lesz az elejére. Ezenkívül roppant kíváncsivá tett, hogy mit értett azon, hogy szoba nélkül.* Pillant rá kíváncsian, de egyelőre még nem hagyja szóhoz jutni.*
- Vacsora után jól esik egy rövid séta. Úgy hallottam, hogy van itt egy szép kert. Egy pillantást vetnék rá, mielőtt bármibe is bele vágnánk. Ha igazak a helyi mendemondák, akkor a holdak fényében pompás kilátásban lehet része a magunk fajta halandóknak.* Az asztaltól felállva jobbját kínálja partnerének, hogy így induljak el a közeli Holdudvarba.*
* Úgy tűnik, hogy a portyázás végül sikerrel zárul. A meglepet művész végül beadja a derekát, amit leghamarabb pillantása árul el. Szó, ami szó valóban, amint kiderül, hogy egy kurtizánnal van dolga máris magabiztosabbá válik a férfi. Elvégre egyenrangú partnerből, hirtelen áru és vevő lesz. No mondjuk távol álljon tőle, hogy ilyesmit vágjon bárki fejéhez, de ez a szerepjáték tudat alatt is létrejön. Az meg, hogy továbbra is fenntartja a formális udvariasságot leginkább művészi hajlamának köszönhető. Egy kifinomult művész számára a női test nem csak egy átlagos húsdarab, mint legtöbb férfi számára. Az ő szeme kincset lát, ami formálható alakítható, de önmagában is lenyűgöző, jelenjen meg az bármilyen formában. Ha egy koszos utcalány lenne Astrea, akkor is kisasszonynak nevezné, végtére is abban is van valami báj, valami naturális szépség. Más kérdés, hogy úgy már nem valószínű, hogy ágyába is fogadná, mert azért az már számára ízlés kérdése volna. A kényelmetlen egyedül étkezést kikerülve ajánlatot tesz egy vacsora meghívásra, amit el is fogad a csinos fehérnép. Kifejezetten örül is neki.*
- Nagyszerű! Ha engem kérdez, akkor az ajánlatom az, amit jómagam is fogyasztok. Egy kis őzragu meg ez az akármi.* Integetni kezd hát a szolgáló lánynak. Érkeztével le is adja rendelését. Egy tányér Őzragu leves a már megszokott 7 aranyért
, meg egy tányér abból a Főtt ételből, amit neki is hoztak 8 aranyért .*- Egy kis motiválásképpen, ha elég gyorsan meghozza a rendelést, akkor még ezt is megkapja.* Azzal kirak 5 aranyat az asztal szélére a Mesélő (Hydra)felszolgálónak
. Csekély összeg egy kis gyorsaságért. Nem véletlenül érkezik ki egy pillanat alatt a rendéles.*- Köszönöm! A magáé az arany.* Hamar le is kapják az asztal végéről azt a pár aranyat.*
- Akkor hát jó étvágyat!* Most már zavartalanul ehet, anélkül, hogy el kéne viselnie a gondolatát annak, hogy valaki nézi, aki nem eszik. Kulturált módon tud így beszélgetést is kezdeményezni két falat között, csak hogy teljen is az idő, meg hogy információt gyűjtsön. A legfontosabb kérdés ugyebár az ár. A válaszra muszáj megint elmosolyodnia.*
- Oh, ha tudná, hogy mennyi különleges vágyam van.*
Sokat sejtető válasz, bár ezt valószínűleg halhatta már párszor a klienseitől. Konkrét terveket még nem szőtt Elgroon, mert arra ráér még a vacsora után is. Végtére is most a vacsoráját élvezi ki. Az, hogy azt egy ilyen csinos személy jelenlétében költheti el, csak még inkább emeli az élvezeti értékét. Késsel villával eszik, ahogy az urak is. Kíváncsian pillant a pillangóra, amikor neki is a hús következik. Mondhatni osztályozza nem csak a külső alapján. Az étkezést befejezve már csak borát szopogatja ültében. Kiélvezi a zamatát, nem csak úgy leveri, mint ahogy egyesek szokták. Közben ott vannak a kérdések is. Éppen az kellemes nedűt nyelné, amikor megtörténik ez az egyszerű haj dobás. A mozdulat oly kecses, oly megragadó, oly művészi, hogy még a bort is félre nyeli. Ettől egy kisebb köhögő roham tör rá.*
~ Hogy a fene enné meg! Bolondot csinálok magamból egy egyszerű női praktika véget. ~* Bosszankodik magában, mert ez a köhögés nem való egy ilyen művészhez.*
- Elnézést! Félre nyeltem.* Szabadkozik, miközben egy szalvétával megtörli a száját.*
- Hát igen. Artheniort megviselték az utóbbi évek. A lázadás meg a pestis.* Próbál együtt érző lenni, de még csak gőze sincs, róla, hogy mennyire lehet nehéz itt élni.*
- Voltaképpen valóban nem vagyok egyszerű közember. Lihanech szülötte vagyok, ugyan nemesi gyökerekkel rendelkezem, de kevert fajom végett akkora támogatást nem élvezek a családomtól, de végül is nincs okom panaszra.* Egy egyszerű hízelgés is elég volt, hogy máris meséljen magáról. Még saját érdemeit nem is kezdte el hangoztatni, de ami késik az nem múlik. Kezét gond nélkül megérinthetik, de csak a balt, mert a jobb boros poharával van elfoglalva, ám az érintésre lerakja az asztalra. Figyel, de még mennyire. Most jön a lényeg, amire érdemes figyelni. Az árakra enyhén megrándul a szája széle. Valami gondolat suhanhatott át elméjén, amit nem is tart vissza.*
- Kedvemre volna a társasága nem csak egy órácskára. Hisz egy óra oly kevés az igazi élvezetekre. Még maga az élet is, pedig nékem bőven mérte Teysus az éveket.* Egy erszény után nyúl, amiben 40 arany lapul. Ezt átadja Astrea Yeonahnak
.* Talán ennyi elég lesz az elejére. Ezenkívül roppant kíváncsivá tett, hogy mit értett azon, hogy szoba nélkül.* Pillant rá kíváncsian, de egyelőre még nem hagyja szóhoz jutni.*- Vacsora után jól esik egy rövid séta. Úgy hallottam, hogy van itt egy szép kert. Egy pillantást vetnék rá, mielőtt bármibe is bele vágnánk. Ha igazak a helyi mendemondák, akkor a holdak fényében pompás kilátásban lehet része a magunk fajta halandóknak.* Az asztaltól felállva jobbját kínálja partnerének, hogy így induljak el a közeli Holdudvarba.*
16463. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 12:16:38
Üzenet elküldve: 2021-07-30 12:16:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezi //
// Hollóember //
*Még a félvér is meglepődik az indulatos válaszán, amit Bunkó Toren után szabadon alkalmazott. A konyhafőnök gyakran élt ezzel a kitérő válasszal, mikor a gyanús külsejű húsok származásáról kérdezték. És meglepően sokszor hasznosnak bizonyult. Ahogy most is. Tekintve, hogy a páncélos nem firtatja tovább az árva céljait. Sőt. Az első benyomást meghazudtolva, bizonyosságot ad arról, hogy képes önkritikát gyakorolni és saját magán nevetni. Pedig az ilyen puccos népség, ilyenkor már átrendezte volna a félvér fogsorát. Ennek a ténynek pedig Lily is kénytelen elismeréssel adózni.*
-Tetszel nekem Ba... Ba... BARÁTOM! *Nyomja meg a szótagokat, a tanácsnak megfelelve. A színészi képességeket csiszolni sosem haszontalan időtöltés. Egy szélhámosnak főleg a hasznára válhat. Ám a meglepetések sora még nem ér véget. A szavakban úrizáló páros elfeljti a bemutatkozást. Pedig a lány előzékenyen elébe ment a dolgoknak. Bár nem kerített neki nagy feneket, de megtette és ez nem elhanyagolható. Ellenben nekik sikerült. Ha pedig már az ellentmondásoknál tartunk, a hollóember sem szenved hiányt. Az előkerülő arany kapcsán úgy nyilatkozik, hogy nem áll módjában elfogadni, miközben lecsap rá, mint tyúk a takonyra.*
-A frászt adod vissza! *Ellenkezik villámokat szórva. Hisz ezzel ő tartozik. A maszkosnál senki sem tudhatja ezt jobban. És a szavaiban ott lappang némi rejtett igazság. Hiszen ha tovább szájjal, nem zárható ki, hogy olyan frászt kap, amitől az egyik füle még nagyobbra dagad. De a félvér sem válik vízzé. Így kénytelen folytatni. Végképp a szőkeség megjegyzése után. Semmi sem hiányzik neki jobban, mint az, hogy itt, egyébként teljesen jogosan, tovajlással vádolják. A szakállas a megmondhatója, hogy amennyiben igaz is, és lopással jutott az aranyhoz, de az árva megdolgzott érte.*
-Ezt neki mondd! *Biccent a fejével a megmentője irányába.* Még sokkal magamfajtább voltam, mikor ennek a többszörösét adta a semmiért. Egy ilyen gesztust illik viszonozni, akkor is, ha kiürül az erszényem. *Ebben a magyarázatban még az erkölcsök legnagyobb csősze sem lelhet kivetnivalóra. És így talán nem kell jobban kifejtenie azt sem, hogy milyen módon jutott egy csavargó ekkora összeghez. Ha pedig hozzá is jutott, miért válik meg tőle ilyen könnyedén. Ám ekkor érkezik a megvilágosodás, a maszkos keze formájában, ami a lány homlokán pihen meg. Ha eddig volt is némi kétség Lilyben, mi szerint az érdekes alak mégis a zsákos ember, az most mind szertefoszlik. Bár az első találkozásuk során a szemei könnyben úsztak és még érezte tarkóján a végzet leheletét, ez a mozdulat határozottan megmaradt benne. ~Tudtam te rohadék!~ Azzal a páros távozóra is fogja otthagyva Lilyt a felismerés döbbenetében. Bele telik néhány pillanatba, amíg rájön, hogy egyedül maradt. Tekintetével azonnal a hollóembert keresi, akit épp az ajtóban kap el miközben a madara elhelyezkedik annak vállán. Ez is csak a bizonyosság malmára hajtja a vizet. Nyolc éve nem látott hollót senki vállán üldögélni és pont ennyi ideje nem örült semmilyen élő szárnyasnak.*
-Azt felejtsd el! Még egyszer nem! *Sziszegi a levegőbe, lényegében magának, majd felpattan és visszacsörtet Xidros asztalához.*
-Ne haragudj, de valamit el kell intéznem. Nagyon fontos. Figyelj! Két napig még itt fogok lakni. Megtalálsz. *Szabadkozik, miközben átveti a vállán azt a kóró kis kardocskát. Majd a kijárat felé iramodik. Kiérve azzal szembesül, hogy a páros már megbeszélte az összes nagyon fontos dolgot, amit szeretett volna. Ezt pedig arra alapozza, hogy a maszkos már egyedül sétálgat. Illetve a hollójával vállán.*
-Hééé! Még nem végeztünk. *Kiált a hollóembernek, aki ha felfigyel, ha nem, kisvártatva Lily társaságának áldozatául esik.*
// Hollóember //
*Még a félvér is meglepődik az indulatos válaszán, amit Bunkó Toren után szabadon alkalmazott. A konyhafőnök gyakran élt ezzel a kitérő válasszal, mikor a gyanús külsejű húsok származásáról kérdezték. És meglepően sokszor hasznosnak bizonyult. Ahogy most is. Tekintve, hogy a páncélos nem firtatja tovább az árva céljait. Sőt. Az első benyomást meghazudtolva, bizonyosságot ad arról, hogy képes önkritikát gyakorolni és saját magán nevetni. Pedig az ilyen puccos népség, ilyenkor már átrendezte volna a félvér fogsorát. Ennek a ténynek pedig Lily is kénytelen elismeréssel adózni.*
-Tetszel nekem Ba... Ba... BARÁTOM! *Nyomja meg a szótagokat, a tanácsnak megfelelve. A színészi képességeket csiszolni sosem haszontalan időtöltés. Egy szélhámosnak főleg a hasznára válhat. Ám a meglepetések sora még nem ér véget. A szavakban úrizáló páros elfeljti a bemutatkozást. Pedig a lány előzékenyen elébe ment a dolgoknak. Bár nem kerített neki nagy feneket, de megtette és ez nem elhanyagolható. Ellenben nekik sikerült. Ha pedig már az ellentmondásoknál tartunk, a hollóember sem szenved hiányt. Az előkerülő arany kapcsán úgy nyilatkozik, hogy nem áll módjában elfogadni, miközben lecsap rá, mint tyúk a takonyra.*
-A frászt adod vissza! *Ellenkezik villámokat szórva. Hisz ezzel ő tartozik. A maszkosnál senki sem tudhatja ezt jobban. És a szavaiban ott lappang némi rejtett igazság. Hiszen ha tovább szájjal, nem zárható ki, hogy olyan frászt kap, amitől az egyik füle még nagyobbra dagad. De a félvér sem válik vízzé. Így kénytelen folytatni. Végképp a szőkeség megjegyzése után. Semmi sem hiányzik neki jobban, mint az, hogy itt, egyébként teljesen jogosan, tovajlással vádolják. A szakállas a megmondhatója, hogy amennyiben igaz is, és lopással jutott az aranyhoz, de az árva megdolgzott érte.*
-Ezt neki mondd! *Biccent a fejével a megmentője irányába.* Még sokkal magamfajtább voltam, mikor ennek a többszörösét adta a semmiért. Egy ilyen gesztust illik viszonozni, akkor is, ha kiürül az erszényem. *Ebben a magyarázatban még az erkölcsök legnagyobb csősze sem lelhet kivetnivalóra. És így talán nem kell jobban kifejtenie azt sem, hogy milyen módon jutott egy csavargó ekkora összeghez. Ha pedig hozzá is jutott, miért válik meg tőle ilyen könnyedén. Ám ekkor érkezik a megvilágosodás, a maszkos keze formájában, ami a lány homlokán pihen meg. Ha eddig volt is némi kétség Lilyben, mi szerint az érdekes alak mégis a zsákos ember, az most mind szertefoszlik. Bár az első találkozásuk során a szemei könnyben úsztak és még érezte tarkóján a végzet leheletét, ez a mozdulat határozottan megmaradt benne. ~Tudtam te rohadék!~ Azzal a páros távozóra is fogja otthagyva Lilyt a felismerés döbbenetében. Bele telik néhány pillanatba, amíg rájön, hogy egyedül maradt. Tekintetével azonnal a hollóembert keresi, akit épp az ajtóban kap el miközben a madara elhelyezkedik annak vállán. Ez is csak a bizonyosság malmára hajtja a vizet. Nyolc éve nem látott hollót senki vállán üldögélni és pont ennyi ideje nem örült semmilyen élő szárnyasnak.*
-Azt felejtsd el! Még egyszer nem! *Sziszegi a levegőbe, lényegében magának, majd felpattan és visszacsörtet Xidros asztalához.*
-Ne haragudj, de valamit el kell intéznem. Nagyon fontos. Figyelj! Két napig még itt fogok lakni. Megtalálsz. *Szabadkozik, miközben átveti a vállán azt a kóró kis kardocskát. Majd a kijárat felé iramodik. Kiérve azzal szembesül, hogy a páros már megbeszélte az összes nagyon fontos dolgot, amit szeretett volna. Ezt pedig arra alapozza, hogy a maszkos már egyedül sétálgat. Illetve a hollójával vállán.*
-Hééé! Még nem végeztünk. *Kiált a hollóembernek, aki ha felfigyel, ha nem, kisvártatva Lily társaságának áldozatául esik.*
16462. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 09:02:51
Üzenet elküldve: 2021-07-30 09:02:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
*A férfi arcára azonnal kiül minden érzelem. Astrea magában felszisszen.*
~ Talán túl nyersen fogalmaztam volna?~
*Szerencse, úgy tűnik hamar túlteszi magát meglepetésén és merészebb pillantásai jelzik, kár még jól is alakulhat az este. De ha már így van, a lány kihúzza magát ültében, mély levegőt vesz hogy jobban érvényesüljenek adottságai és kisöpri arcából vörös tincseit. *
~ Hadd lássa az úr, mit kap a pénzéért. ~
*Tovább sétálnak a bizonyos kása körül. Astrea a pénz csörgésén kívül egyedül ezt élvezi a szakmájában. A játékot amit férfi és nő űz egymással, és míg a férfi azt hiszi, lassan a tulajdonába keríti őt és használhatja testét egy éjszakára, igazából ugyanúgy a nő is megszerzi magának. Szeret úgy gondolni erre, ahogy az uracska fogalmazott, „magafajtának” is van némi hatalma.
Magában megszavaz pár plusz pontot amiatt, hogy bár felfedte kilétét, a férfi még mindig udvariasan viselkedik vele.*
~ Talán megérdemel pár extrát ezért.~
*Már látja hogy horogra akadt az áldozat, kezdhet kicsit lelazulni. Úgy dönt, megvendégelteti magát, hiszen legutóbb csak valami ronda barna löttyöt kapott az asszonysága konyháján és elég régen is volt az már. *
- Köszönöm a meghívást, szívesen elfogadom.
*Igazából itt nem csak az ételre céloz.*
-Önre bízom a választást, ha rendelni szeretne.
*Ezzel a fogással igyekszik mélyebbre fúrni magát az erszényébe, így láthatja majd, mennyit hajlandó rá áldozni a férfi. Bármit is rendel, ő elfogyasztja, próbál nem túl mohónak tűnni. Úgy tűnik megvan az esti programja, hiszen azonnal a tarifákra kérdez rá az ügyfél. Astrea visszatér a csábító, doromboló hangjából az üzletieshez, és tárgyilagosan folytatja.*
- Nos, az attól függ. Egy órára, egy éjszakára, vagy hosszabb időre szeretne igényt tartani a szolgálataimra? Vannak-e különleges kérései, vágyai?
* A férfi lassan befejezi az evést, evett és ivott, tehát alapszükségletei ki lettek elégítve, így lassan rá tud koncentrálni a többi szükségletére, amihez már Astrea is kellhet. Mosolyogva nyugtázza a bókot, jutalmul hátralebbenti vörös sörényét, felfedve kecses nyakának ívét. *
~ Ideje a tárgyra térni.~
- Köszönöm uram, de Ön túloz. ~ Álszemérem, fúj.~
- Tudja hogy van ez… ~ Dehogy tudja.~
- Árvaság, szegénység és éhezés. Ott próbálunk érvényesülni, ahol tudunk.
*Pontosan tisztában van vele, hogy érdekesebb, különlegesebb színekkel áldotta meg őt a természet, amit igyekszik is kihasználni az életben. A városbéli szajhák többsége, a mélyszegénységből jött és az éhezés vitte a szakma útjára lányságuk küszöbén. Ő ebben viszonylag szerencsés volt, még kisgyerekként szedte össze az asszonyság az utcáról, így talán egy kicsit nagyobb becsben is tartja őt. *
-Ön sem tűnik egyszerű közembernek, kedves Elgroon. De ha valóban így gondolja, kideríthetnénk, mennyire nem vagyunk átlagosak együtt.
*Egy pillanatra megérinti a férfi kezét az ujjaival, próbálva magára vonni a teljes figyelmet. *
- Ha szeretné a társaságomat egy órára, az 16 arany szoba nélkül, szobával 32, így ugyanis Önt terheli ennek a költsége is.
*Persze semmi ez a Sellőházi kiszolgálás áraihoz képest, ahova Astrea is vágyott. Nyilván nem is lehet őt egy lapon említeni a Sellőkkel, akik igazi különleges szolgáltatásokat nyújtanak és a városi örömlányok teljesen más kategóriáját képviselik. Az ő ruhája drágának néz ki, de részben maga készítette és az alján már foszlik is picit. A csizmáját is rég meg kellett volna javíttatnia, de túl sokat von le a keresetéből az asszonyság ehhez.
Amennyiben kedvező a reakció az árajánlatára, lassan átcsusszan az asztal túl feléről a férfi melletti székre. *
*A férfi arcára azonnal kiül minden érzelem. Astrea magában felszisszen.*
~ Talán túl nyersen fogalmaztam volna?~
*Szerencse, úgy tűnik hamar túlteszi magát meglepetésén és merészebb pillantásai jelzik, kár még jól is alakulhat az este. De ha már így van, a lány kihúzza magát ültében, mély levegőt vesz hogy jobban érvényesüljenek adottságai és kisöpri arcából vörös tincseit. *
~ Hadd lássa az úr, mit kap a pénzéért. ~
*Tovább sétálnak a bizonyos kása körül. Astrea a pénz csörgésén kívül egyedül ezt élvezi a szakmájában. A játékot amit férfi és nő űz egymással, és míg a férfi azt hiszi, lassan a tulajdonába keríti őt és használhatja testét egy éjszakára, igazából ugyanúgy a nő is megszerzi magának. Szeret úgy gondolni erre, ahogy az uracska fogalmazott, „magafajtának” is van némi hatalma.
Magában megszavaz pár plusz pontot amiatt, hogy bár felfedte kilétét, a férfi még mindig udvariasan viselkedik vele.*
~ Talán megérdemel pár extrát ezért.~
*Már látja hogy horogra akadt az áldozat, kezdhet kicsit lelazulni. Úgy dönt, megvendégelteti magát, hiszen legutóbb csak valami ronda barna löttyöt kapott az asszonysága konyháján és elég régen is volt az már. *
- Köszönöm a meghívást, szívesen elfogadom.
*Igazából itt nem csak az ételre céloz.*
-Önre bízom a választást, ha rendelni szeretne.
*Ezzel a fogással igyekszik mélyebbre fúrni magát az erszényébe, így láthatja majd, mennyit hajlandó rá áldozni a férfi. Bármit is rendel, ő elfogyasztja, próbál nem túl mohónak tűnni. Úgy tűnik megvan az esti programja, hiszen azonnal a tarifákra kérdez rá az ügyfél. Astrea visszatér a csábító, doromboló hangjából az üzletieshez, és tárgyilagosan folytatja.*
- Nos, az attól függ. Egy órára, egy éjszakára, vagy hosszabb időre szeretne igényt tartani a szolgálataimra? Vannak-e különleges kérései, vágyai?
* A férfi lassan befejezi az evést, evett és ivott, tehát alapszükségletei ki lettek elégítve, így lassan rá tud koncentrálni a többi szükségletére, amihez már Astrea is kellhet. Mosolyogva nyugtázza a bókot, jutalmul hátralebbenti vörös sörényét, felfedve kecses nyakának ívét. *
~ Ideje a tárgyra térni.~
- Köszönöm uram, de Ön túloz. ~ Álszemérem, fúj.~
- Tudja hogy van ez… ~ Dehogy tudja.~
- Árvaság, szegénység és éhezés. Ott próbálunk érvényesülni, ahol tudunk.
*Pontosan tisztában van vele, hogy érdekesebb, különlegesebb színekkel áldotta meg őt a természet, amit igyekszik is kihasználni az életben. A városbéli szajhák többsége, a mélyszegénységből jött és az éhezés vitte a szakma útjára lányságuk küszöbén. Ő ebben viszonylag szerencsés volt, még kisgyerekként szedte össze az asszonyság az utcáról, így talán egy kicsit nagyobb becsben is tartja őt. *
-Ön sem tűnik egyszerű közembernek, kedves Elgroon. De ha valóban így gondolja, kideríthetnénk, mennyire nem vagyunk átlagosak együtt.
*Egy pillanatra megérinti a férfi kezét az ujjaival, próbálva magára vonni a teljes figyelmet. *
- Ha szeretné a társaságomat egy órára, az 16 arany szoba nélkül, szobával 32, így ugyanis Önt terheli ennek a költsége is.
*Persze semmi ez a Sellőházi kiszolgálás áraihoz képest, ahova Astrea is vágyott. Nyilván nem is lehet őt egy lapon említeni a Sellőkkel, akik igazi különleges szolgáltatásokat nyújtanak és a városi örömlányok teljesen más kategóriáját képviselik. Az ő ruhája drágának néz ki, de részben maga készítette és az alján már foszlik is picit. A csizmáját is rég meg kellett volna javíttatnia, de túl sokat von le a keresetéből az asszonyság ehhez.
Amennyiben kedvező a reakció az árajánlatára, lassan átcsusszan az asztal túl feléről a férfi melletti székre. *
16461. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-30 08:03:50
Üzenet elküldve: 2021-07-30 08:03:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Kíséret érkezik //
// Érintve hollóember //
*Nem kicsit lepődik meg a rögtönzött kérdésre adott feleleten, bár valóban, neki mindegy is, mit akar, ha nem tőle szeretné. Főleg miután ismét kinyitja a száját, a szava járásából pedig egyre inkább utcakölyöknek nézi, abba a sémába pont bele is illene, külső alapján is.*
-Há… hát tényleg ne… nem szép csak úgy ottha.. hagyni egy n… nőt, minden szó né… nélkül. *Csóválja a fejét, bár a szavai inkább gúnyosak, talán ezt a nőt ő is csak úgy otthagyná, ha lehetne. Hiszen ha már idepofátlankodott, akár bele is kotyoghat a kettejük dolgába, ahogy ő tette. Mivel már nem ifjú és hát tanult az akadémián, így megszokta, hogy kigúnyolják a beszéde miatt, amit a nő csinál már meg se lepi. Mikor Lilyenn ismét a hollós férfinek szegedi a mondandóját, megkocogtatja a vállát, hogy ismét felé forduljon egy kicsit.*
-Ha a bö betűt jo… jobban odanyomod a fo… fogaidhoz akkor azzal ne… nem lesz problémád… így… *Meg is mutatja, kinyitva a száját, odanyomja a fenti szájpadlásához a nyelvét, bár lehet ezt már a nő nem várja meg. Ezt követően egy rakat aranyat szór az asztalra, ami egy csavargóhoz képest piszok sok. Összerándulnak a szemöldökei, nem hiszi azt, hogy kemény munkával szerezte, talán inkább lopta vagy lehet hogy ez a része a zsákmányból. Felötlik benne az is, hogy talán a szántón fosztogató csürhe tagja, de erre semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre.*
-E…ez… jó sok arany e…egy ma…magadfajtától. *Jegyzi meg, csak úgy mellékesen. Ezt követően a Crown feláll és távozóra fogja, bár ő titkon remélte, ha legalább a fogadóba jött ihat egyet, de úgy fest, ez elmarad.*
-Ne… nem akarom húzni so… so… sokáig az idejét. *Mondja, miközben távoznak az ajtón, azért óvatosságból maga mögé tekint néha- néha, hátha az a nőszemély követné őket.*
-Csa… csak egy nap le… lenne az egész. A ki… ki… kikötőben elválnának u… útjaink. *Von vállat.*
-A…akkor ötven arany? *Nagyon úgy fest, hogy ez az utolsó ajánlata.*
-A ki… ki… kikötőben rendezzük a mu… munka után. Ho… holnap kora ha… hajnalban indulunk, a ti… tisztásról. Ne késsen! *Hagyja meg neki végül, ha beleegyezik.*
// Érintve hollóember //
*Nem kicsit lepődik meg a rögtönzött kérdésre adott feleleten, bár valóban, neki mindegy is, mit akar, ha nem tőle szeretné. Főleg miután ismét kinyitja a száját, a szava járásából pedig egyre inkább utcakölyöknek nézi, abba a sémába pont bele is illene, külső alapján is.*
-Há… hát tényleg ne… nem szép csak úgy ottha.. hagyni egy n… nőt, minden szó né… nélkül. *Csóválja a fejét, bár a szavai inkább gúnyosak, talán ezt a nőt ő is csak úgy otthagyná, ha lehetne. Hiszen ha már idepofátlankodott, akár bele is kotyoghat a kettejük dolgába, ahogy ő tette. Mivel már nem ifjú és hát tanult az akadémián, így megszokta, hogy kigúnyolják a beszéde miatt, amit a nő csinál már meg se lepi. Mikor Lilyenn ismét a hollós férfinek szegedi a mondandóját, megkocogtatja a vállát, hogy ismét felé forduljon egy kicsit.*
-Ha a bö betűt jo… jobban odanyomod a fo… fogaidhoz akkor azzal ne… nem lesz problémád… így… *Meg is mutatja, kinyitva a száját, odanyomja a fenti szájpadlásához a nyelvét, bár lehet ezt már a nő nem várja meg. Ezt követően egy rakat aranyat szór az asztalra, ami egy csavargóhoz képest piszok sok. Összerándulnak a szemöldökei, nem hiszi azt, hogy kemény munkával szerezte, talán inkább lopta vagy lehet hogy ez a része a zsákmányból. Felötlik benne az is, hogy talán a szántón fosztogató csürhe tagja, de erre semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre.*
-E…ez… jó sok arany e…egy ma…magadfajtától. *Jegyzi meg, csak úgy mellékesen. Ezt követően a Crown feláll és távozóra fogja, bár ő titkon remélte, ha legalább a fogadóba jött ihat egyet, de úgy fest, ez elmarad.*
-Ne… nem akarom húzni so… so… sokáig az idejét. *Mondja, miközben távoznak az ajtón, azért óvatosságból maga mögé tekint néha- néha, hátha az a nőszemély követné őket.*
-Csa… csak egy nap le… lenne az egész. A ki… ki… kikötőben elválnának u… útjaink. *Von vállat.*
-A…akkor ötven arany? *Nagyon úgy fest, hogy ez az utolsó ajánlata.*
-A ki… ki… kikötőben rendezzük a mu… munka után. Ho… holnap kora ha… hajnalban indulunk, a ti… tisztásról. Ne késsen! *Hagyja meg neki végül, ha beleegyezik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19807-19826